Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

(1)

SZEMLE

739 Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

VESZTNIK sernszrnn (1954. 2. SZÁM)

A Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 2. szá-

ma közli M. Ejdelman ,,Az anyagszám—

vitel megjavítása a népgazdaságban" c.

cikkét. A cikk a bevezetőben az anyag—

számvitel fontosságával foglalkozik a

népgazdaság tervszerű irányítása, a sike—

res vállalati munka, a takarékosság, a rejtett tartalékok feltárása és mozgósí—

tása szempontjából. A továbbiakban rá- mutat arra, hogy a vállalatok anyagszám—

vitelének helyes vezetésétől, a számviteli

adatok pontosságától függ a nyers—, tü—

zelő— és egyéb anyagok készleteire, fel—

használására stb. vonatkozó beszámoló- jelentések teljessége és megbízhatósága, majd ismerteti a jelenleg érvényben lévő statisztikai beszámolójelentés összeállítá—

sának módját és rendjét. 'A beszámolási rendszer mellett foglalkozik az anyagösz—

szeírások jelentőségével is.

vitel országos jelentősége ellenére a számvitel megszervezésében sok vállalat—

nál és építkezésen még súlyos hibák vannak. Számos vállalat és építkezés anyag—

számvitele igen nehézkes. Sok az olyan felesleges minta, amelyet a vállalatok és

főhatóságok dolgozói önkényesen rend—

szeresitettek. Gyakran párhuzamos nyil- vántartások is készülnek a raktárakban, az anyagellátási osztályokon és a könyve- lésben. Az elsőleges számvitelben hasz- nált minták nem mindig felelnek meg a

vállalatok vezetésével és a megfelelő

népgazdasági ág irányításával összefüggő követelményeknek.

A számvitel nehézkes és túlméretezett volta felduzzasztja a számviteli dolgozók létszámát, felesleges számviteli munkával terheli meg a mérnököket és technikuso—

kat, valamint az adminisztratív és gazda—

sági munkakörben foglalkoztatott dolgo-

zókat.

A számvitel komoly szervezési hibája az is, hogy az anyagok könyvelési szám—

vitele elmarad a statisztikai beszámoló—

jelentések beküldési határidőitől.

A cikk kiemeli azt, hogy az anyagszám—J

_Az anyagszámvitel szervezési hibáit gyakran a helytelen raktár- és mérleg—

gazdálkodás okozza. Az anyagszámvitel

hibáit sok esetben az is okozhatja, hogy

a könyvelőség nem foglalkozik kellőkép-

pen az elsőleges anyagszámvitellel, nem foglalkozik az okmányok rendszeres el—

lenőrzésével.

A vállalati anyagszámvitel hibáit meg-

szüntető egyik legfontosabb feltétel a jelenleg érvényben lévő számviteli minták és okmányok számának messzemenő csök—

kentése és egyszerűsítése. A számvitel további megjavítása szempöntjából külö- nösen nagy jelentőségű a számviteli min—

ták egységesítése. Nagy mértékben előse—

gíti végül az anyagszámvitel megjavítá—

sát a—— számvitel gépesítése. Az eddigi ta—

pasztalatok azt mutatják, hogy a gépesí- tés több, mintEOO/o-kal csökkenti a havi átlagos munkaráfordítást. A gépesítés legnagyobb előnye, hogy a nyers—, tüzelő—

és egyéb anyagok készleteire, beérkezé—

sére és felhasználására vonatkozó beszá—

molójelentés közvetlenül a könyvelés

adatai alapján állítható össze, minthogy

a számvitel gépesítése esetén a raktári és

műhelyi számvitel adatainak feldolgozása

jelentősen meggyorsul. Végeredményben a számviteli adatok is sokkal pontosabbá

válnak.

A cikk befejezésül'részletesen ismerteti az anyagok könyvelési számvitelének a Szovjetunió Pénzügyi Népbiztossága által 1945—ben jóváhagyott rendszerét, valamint az anyagok egységes operatív—köny- velési számvitelének a Szovjetunió Pénz- ügyminisztériuma által az iparvállalatok és építkezések számára 1951—ben javasolt rendszerét.

I. Bisevnek ,,A termelés/i önköltség"

elemzésének módszertana" c. cikke an—

nak a kérdésnek vizsgálatával foglalko—

zik, hogy a termékek választékában be—

következett Változás milyen mértékben

hat az önköltség színvonalára és az ön—

költségcsökkentési terv teljesítésére. Vé—

leménye szerint az a javaslat, amelyet a

kérdés megoldására D. V. Szavinszkij,

professzor ,,Az iparstatisztika tankönyve"

c. művében tett, helytelen. Szavinszkij

(2)

! egyiket

740 ' szam

professzor azt a kérdést, hogy a termékek választékában bekövetkezett változások

milyen hatással vannak a termelés ön—

költségére, olymódon oldja meg, hogy ki- számítja az önköltség két indexét (az

a beszámolási időszak súlyai,

illetve mennyiségei, a másikat pedig a bázisidőszak súlyai, illetve mennyiségei szerint mérlegeli), azután pedig az első

indexet osztja a másodikkal: a kapott

hányadost a Választék megváltozásának hatására bekövetkezett önköltségváltozás mutatószámának tekinti.

Bivsev véleménye Szerint —wés ezt a

Szavinszkijprofesszor által adott példa részletes elemzésével bizonyítja —— Sza—

vinszkij eljárása,aaz indexek osztása, erő—

sen mesterkélt. Az indexek osztása útján

nyert hányados egyáltalán nem jellemzi a választék megváltozásának a ter-

melés önköltségére gyakorolt hatását és

mint elvont számnak semilyen közgazda-

sági értelme nincs. Szerinte helyesebb (egynemű, csupán minőségek szerint kü—

lönböző termékeknél), ha a választékban

bekövetkezett értékváltozások miatti csök—

kenést osztjuk a bázis összetétel alapján számított termelés értékével.

V. Kosztjuhinnak ,,A munkabéralapterv

teljesítése elemzésének indexmódszere"c.

cikke az indexmódszer felhasználásának lehetőségeit egy olyan összetett példa se—

gítségével világítja meg, amelyben az

egyik esetben túllépték a béralapot, a másik esetben pedig nem használták fel

teljesen.

A megadott példa segítségével három kérdést vizsgál: a) béralap abszolút és vi—

szonylagos túllépését (megtakarítását); b)

a munkáslétszám változásának és átlag—

bérüknek a béralap abszolút túllépésére

vagy abszolút megtakarítására gyakorolt befolyását; c) az átlagbér és a munkater—

melékenység tervtől való eltérésének a béralap viszonylagos megtakarítására gyakorolt hatását.

A cikkben közölt részletes elemzés igen

hasznos segítséget nyujt a hasonló prob- lémákkal foglalkozó dolgozók számára.

Az európai népi demokratikus országok

1953. évi népgazdaságfejlesztő állami ter- '

vetnek teljesítése (statisztikai adatok) 0.

cikk Lengyelország, Csehszlovákia, Ma—

gyarország, Románia, Bulgária, Albánia,

Német Demokratikus Köztársaság 1953.

évi tervének teljesítése során elért ered- ményeket ismerteti (1952—höz Viszonyít-

va). A cikket V. I. Zolotarev állította ösz-

sze a fenti országok 1953. évi népgazda- ságfejlesztő terveinek teljesitéséről ki—

adott jelentések alapján.

A ,,Konzultáció" rovatban V. Dzsapa—

ridze ,,Hog'yan ellenőrizzük a munkások

és alkalmazottak létszámára és a munka—

időkihasználás'ra vonatkozó Statisztikai adatok megbízhatóságát az iparvállatok—

_nál" c. cikke részletesen ismerteti a mun- kaerő nyilvántartásának és a munkaidő- felhasználás számbavételének módját, va-

lamint a munkaerőlétszám és munkaidő-

kihasználás ellenőrzésének rendjét. Ecél- ból bemutatja az iparvállalatoknál hasz—

nált különböző nyilvántartási mintákat

(létszámellenőrző tábla, állásidő—elszámo—

lási lap, munkabérelszámolási—lap) és is—

merteti a munkaerőlétszám' és munka-

időkihasználás feliűvizsgálásával megbí—

zött ellenőr munkáját.

A "Tapasztalatcsere" rovatban D. Zsak,

N. Kosljak, I. Makszimov ,,A kolhozszám—

vitel gépesítése'nek tapasztalatai" c. cikke rámutat arra, hogy a kis kolhozok egye- sitésével kapcsolatban jelentékenyen megnövekedtek a kolhozok, kibővült a kolhozok gazdasága, s megnövekedtek a kolhozszámvitellel szemben támasztott követelmények is. Ilyen körülmények kö-

;zött a számvitel gépesítése a kolhozsz—ám—

vitel további megjavításának fontos esz—

közévé vált, amennyiben lehetővé teszi, hogy sokkal gyorsabban, jobban és keve- sebb munkaráfordítással dolgozzák fel a

számviteli okmányokat. A cikk két fon—

tos területen —— a munkaegységek szám—

viteli okmányai és a könyvelési mérleg—

számlák feldolgozása során —— szerzett

tapasztalatokat ismerteti. '

A. Triszvjatszkij ,,A mezőgazdasági statisztikai adatok elemzésének tapasztalatai" c. cikke Kurszk terület mezőgazda—

ságára, a terület gép— és traktorállomá—

saira és kolhozaira vonatkozó adatok elemzését ismerteti. A kurszki terület Statisztikai Igazgatósága az évek során igen gazdag tapasztalatra tett szert a me—

zőgazdasági statisztikai adatok elemzése

terén. Az alkalmazott csoportosítáSok le-

hetővé teszik például a gép— és traktor——

(3)

SZEMLE ₇₄₁

állomások munkájának eredményességét befolyásoló tényezők és azok hatásának lemérését, a lemaradások okainak feltá—

rását, a gépállomási munka tapasztalatai—

nak elemzését. Ennek szemléltetésére a

cikk több táblát közöl.

M. Niscsij ,,A szállítási statisztikai adatok megbízhatóságának

pasztalatai" c. cikke rámutat a statisztikai adatok ellenőrzésének fontosságára.

Az adatok ellenőrzésének sikere — mondja —— nagy mértékben függ az ellen—

őrzés helyes előkészítésétől. Az ellenőrzés elképzelhetetlen alaposan átgondolt és ki- dolgozott ellenőrzési terv nélkül. A terv a következőket tartalmazza: az ellenőrzés

feladatai, ellenőrzendő kérdések, az ellen—

őrzési módszerekre és eljárásokra vonat—

kozó részletes útmutatások. Az ellenőrzés megkönnyítése céljából az ellenőr részére

különböző összesítő kimutatásokat és táb—

lákat is készítenek. A cikk a továbbiak-

ban az egyes szállítási beszámolójelente's—

és kérdőminták gyakorlati ellenőrzésének módját ismerteti.

V. Belkin ,,Tökéletesítsük a számvitelt,

tárjuk fel az építési gépek kihasználásá—

nak tartalékait" (Moszkva építési szerve—

zeteinek tapasztalataiból) c. cikke a

toronydaruk kihasználása terén előfor—

duló hibákkal, a kihasználás jobb meg-

szervezésének problémáival, a darukeze—

lők munkatermelékenységének emelésé-

vel, az építési gépek teljesítményének

számbavételével foglalkozik.

V; Gajzler ,,A városi statisztikai fel—

ügyelőség munkatapasztalatai" 0. cikke Szoroki Város statisztikai felügyelőségé—

nek a beszámolójelentések megbízható—

sága, teljessége és ,idejében való beter- jesztése érdekében végzett munkáját is-

merteti.

A ,,Kritika és bibliográfia" rovat V.

Kalkutin és V. Mitrofanov, Az iparválla-

latok gazdasági tevékenységének reví—

ziója és ellenőrzése (Goszfinizdat, 1953) c. könyvének kritikai ismertetését közli, M. Lescsinszkij és D. Cigarelli tollából.

A "Krónika," rovat a statisztikai hiva—

talok áruforgalmi statisztikai osztályve—

zetőinek értekezletén elhangzott felszóla—

lásokat ismerteti. Az értekezlet az áru—

forgalmi statisztikai osztályok legköze—

lebbi feladatait tárgyalta meg. Ezek a feladatok kapcsolatosak a közszükségleti

6 Statisztikai Szemle.

ellenőrzési ta— X

cikkek termelésének gyors felemeléséről

és a szovjet kereskedelem fejlesztéséről

hozott párt— és kormányhatározatok Vég-

rehajtásaval. Gy. F. dr.

STATISTICKY OBZOR

(l953—BAN MEGJELENT CIKKEK)

A csehszlovák statisztikai sajtó köz—

ponti folyóirata a Statisticky Obzor, fel- adatát és tartalmát tekintve csehszlovák vonatkozásban a mi Statisztikai Szem- lénknek felel meg. Foglalkozik elméleti, módszertani kérdésekkel (pl. cikkek je-

lentek meg az indexekről, átlagokról, be—

fejezett termelés fogalmáról stb.), de fog-

lalkozik a statisztika szervezeti kérdései—_

vel, az Állami Statisztikai Hivatal, a mi—

nisztériumok és helyi szervek statisztikai

munkájával is, harcol a statisztikai fegye—

lem megszilárdításáért, s végül tartalmaz a Szovjetunió, a népi demokráciák s a kapitalista államok gazdasági eredmé—

nyeit ismertető cikkeket.

A folyóirat 1953. évi számaiból ismer—

tetni kívánunk néhány érdekesebb tanul-

mányt és cikket. ,

_ Az Obzor 10. és 11. száma egy cikksoro—

zatban részletesen ismerteti a csehszlo—

vák statisztikusok Prágában 1953. szep—

tember 25—én megtartott 1. országos aktívaértekezletének eredményeit. Az ér—

tekezleten 525 számviteli és statisztikai dolgozó hallgatta és Vitatta meg dr. Fran-

tisek Fajfr, a csehszlovák Allami Statisz—

tikai I-Iivatal (továbbiakban A. S. H.) el- nökének beszámolóját a statisztikusok munkájának értékeléséről és a statiszti—

kai munka megjavítására irányuló intéz-

kedésekről. Ismertetjiik a beszámoló és a hozzászólások során felmerült legfon- tosabb kérdéseket, s az ezekből leszűrhető

tanulságokat.

Az A. S. H. elnöke beszámolóját a sta—

tisztikai munka és a statisztikusok mun—

kája fontosságának hangsúlyozásával kezdte, majd ismertette a statisztikai szervezet megszilárdítása terén elért leg—

fontosabb eredményeket. Egy 1951—es kor- mányrendelet írta elő az egységes beszá-

molórendszer megteremtését, "s azóta az Á. S. H. irányítása alatt kiépült a gazda—

sági irányítószervek (minisztériumok) és

az A. S. H. területi szerveinek statisztikai

hálózata.

A beszámoló külön foglalkozott az el—

(4)

szana

' sődleges nyilvántartások egységesítésének kérdésével. Ezzel kapcsolatban jelentős eredményként könyvelt el egy 1953. VIII.

B—án megjelent kormányhatározatot, amellyel a kormány jóváhagyta az elsőd—

leges nyilvántartás típusmintáit. Ezeket

az Á. S. H; és a Pénzügyminisztérium dolgozza ki a népgazdaság egyes ágai és külön az egységes mezőgazdasági termelő-

* szövetkezetek számára. A kormány utasí—

totta a minisztériumokat, hogy úgy vizs—

gálják felül és egészítsék ki vállalataik nyilvántartását, hogy az elsődleges nyil—

; vántartás magába foglalja a vállalat ope—

ratív vezetéséhez és a tervteljesités ellen—

őrzéséhez szükséges összes feljegyzéseket.

A beszámolási rendszerrel kapcsolat- ban F. Fajfr felhívja a figyelmet, hogy,

e tekintetben két helytelen nézettel talál-

kozunk. Egyesek a túl széleskörű (maxi- mális) beszámolási rendszer mellett száll-

nak síkra, mások pedig a minimumra

akarják korlátozni azt. Különösen az első

nézet veszélyes, s ez ellen minden egyes statisztikai dolgozónak vállalati statisztikusokat is beleértve harcolnia

kell. Különösen pedig a jóvá nem ha-

gyott, 'törvénytelen beszámolójelentések—

kel szemben kell felvenni- a küzdelmet.

Az A. S. H. szervei 1953. I. felében 160 különböző törvénytelen beszámolójelen- tést lepleztek le. Csehszlovákiában is elő-

fordult, hasonlóképpen a Szovjetunió év-

tizedekkel ezelőtti tapasztalataihoz, hogy

egyes nemzeti bizottságok a mezei mun—

kák előrehaladásáról jóváhagyott 5 na- ponkénti beszámoló helyett naponkénti beszámolójelentést követeltek, ami az ál,- ' lami fegyelem durva megsértése. (A sta—

tisztikusok értekezletét követően az Á. S.

H. jelentős eredményeket ért el a felesle—

ges beszámolójelentések elleni küzdelem—

ben. Felülvizsgálta az 1954. évre vonat- kozó tipus—beszámolójelentéseket, leegy-

szerűsítette és lerövidítette azokat és ezzel lehetővé vált nagymennyiségű pa—

pir és költség megtakarítása.)

A továbbiakban foglalkozott a beszá-

moló a statisztikusok előtt álló legköze-

lebbi feladatokkal. A statisztika lényeges

megjavítása érdekében az Á; S. H. elnöke

a következő feladatokat tűzte ki a sta—

tisztikai dolgozók elé:

1. Meg kell helyesen szervezni a statisztikai osztály (csoportok) munkáját a

vállalatokban, minisztériumokban és az

6x

Á. S. H. szerveinél. A minisztériumoknál

nem szabad előfordulnia annak a helyte—

len gyakorlatnak, hogy a statisztikai munkákat annyira decentralizálják, hogy

a statisztikai osztályoknak nincs áttekin- tésük felettük és nem is tudják irányitani

azokat. Minden minisztériumban negyed—

évenként legalább egyszer meg kell vi—

tatni minisztériumi kollégiumon a statisz—

tika szervezeti kérdéseit és hiányosságait

az illető minisztériumon belül, és intézke—

déseket kell tenni a hibák kijavítására.

(Ezt a követelményt egyébként a statisz- tikusok értekezletét követően egy kor—

mányhatározat elő is írta.)

2. Meg kell szilárdítani a beszámolási fegyelmet és biztosítani kell a statisztikai adatok megbízhatóságát. Szigorúan ér—

vényre kell juttatni a kormánynak azt a rendelkezését, hogy büntetőjogilag fele- lősségre kell vonni mindazokat, akik megszegték a beszámolási fegyelmet vagy megbízhatatlan adatokat szolgáltattak.

3. Be kell vezetni az elsődleges nyilván—

tartást a népgazdaság valamennyi ágába.

4. Ki kell szélesíteni a módszertani

munkát a statisztikában. Ezzel kapcso—

latban az eddigiekben sok hiányosság for—

dult elő. Az 'A. S. H. mellett működő tu—

dományos módszertani tanács munkája, még nem bontakozott ki. sürgetően szük- ség van néhány fontos módszertani kér—

dés megoldására, mint pl. a népgazdasági ágak, az iparágak tudományos osztályo—

zásának kidolgozására, a népgazdasági

mérleg sémájának megteremtésére stb.

5. Ki kell fejleszteni és el kell mélyí—

teni az elemző munkát a statisztikában.

Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy 6. emelni kell a statisztikai káderek

szakképzettségét. A statisztikai dolgozók szakképzésének különösen olyan módjait

célszerű alkalmazni, amelyekkel nem jár

együtt foglalkozásuk megszakítása.

7. Le kell egyszerűsíteni, észszerűsiteni

és olcsóbbá kell tenni ,a beszámolási rend- szert. Ezzel kapcsolatban nagyon nagy jelentősége van a felesleges, nem meg- felelő beszámolójelentések felszámolására irányuló újítómozgalom elterjedésének.

Ennek alulról felfelé irányulva, a válla—

lati statisztikusoknál kezdve kell meg—

indulnia.

8. Népszerűsítenl kell és a széles dol-

gozó néprétegek számára hozzáférhetőbbé

kell tenni a statisztikát.

(5)

x — )

SZEMÉLE

F. Fajfr beszámolóját 32 hozzászólás ' követte, amelyek fontos kérdéseket, érté—-

kes szempontokat vetettek fel a statiszti-

kai munka megjavításával kapcsolatban.

Vachala, az Állami Tervhivatal elnök- helyettese a statisztika és a tervezés kap- csolatának megjavításáról beszélt. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a ter- vezők elsajátítsák a statisztikát és meg—

tanulják felhasználni munkájukban, de

ugyanakkor szükséges az is, hogy a sta-

tisztikusok jártasak legyenek; a terve- zésben és ennek szükségleti szempontjá- ból tudják megítélni 'munkájukat. Az elsődleges nyilvántartás létrejöttével kap-

csolatban felhívta arra a veszélyre a fi-

gyelmet, hogy a könyvvitel érdekei hát- térbe szoríthatják a statisztika érdekeit, s ezért szükségesnek tartja, hogy a nyil- vántartás létrejöttében egyforma arány- ban vegyenek részt könyvviteli és sta- tisztikai dolgozók. A könnyűipari minisz—

térium statisztikusa elmondotta, hogy a foganatosított rendszabályok ellenére sok hiányosság van az elsődleges nyilvántar- tások—__ területén, különösen az anyagi- müszaki ellátás bizonylataival kapcsolat—- ban. A bratiszlavai Dimitrov-gyár sta—

tisztikusa elmondotta, hogyan segíti a,

statisztikai elemzés a vállalat vezetését.

, A belügyminisztérium statisztikusa felve- tette, hogy a statisztikusi állásokat nem

mindig töltik be arra alkalmas dolgozók—

kal, sőt ellenkezőleg, gyakran olyan dol- gozókra bízzák rá, akik máshol már nem tudnak érvényesülni. A statisztikusokat ' továbbá elhalmozzák más teendőkkel is, azzal a megindoklással, hogy a statisztika amúgy is csak mellékes, dolog.

Előfordult az is, hogy a járási nemzeti bizottság mezőgazdasági statisztikusa egy-

idejűleg az üzemi konyha vezetője is volt

és gyakorlatilag egyáltalán nem volt le—

hetősége arra, hogy eljusson az egységes mezőgazdasági szövetkezetekbe, vagy fel- dolgozza azok jelentéseit.

A fenti hozzászólásokon kívül még szá- mos vállalati, minisztériumi statisztikus

vetett fel problémákat, bírálta a statisz—

tikai szervezet hiányosságait és tett ja-

vaslatot a hiányosságok kiküszöbölésére.

Végszavában az elnöklő F. Herbst az ér—

tekezletet hasznosnak és eredményesnek

tartotta, s hiányosságként csak azt vetette

fel, hogy viszonylag kevés konkrétum

merült fel arra vonatkozóan, hogy a sta-

,a*

743

tisztikusoknak a legközelebbi időszak 15

gazdaságpolitikai feladataira vonatkozó.

kormányhatározatból kiindulva, milyen

adatokra és elemzésre kell elsősorban összpontosítaniok munkájukat. _ _

Ez utóbbi kérdéssel foglalkozik F.

Herbst—nek az Obzor 12. számában meg—

jelent ,,Az 1954. évi állami népgazdaság—

fejlesztési terv kidolgozása és a statisz—

tika feladatai" című cikke.

Egy 1953. júliusi párt- és kormányhatá-

rozat a csehszlovák dolgozók elé is új

feladatokat állított. Ezeknek középpont—

jában —' hasonlóképpen a mi feladataink- . hoz — a lakosság életszínvonalának eme—

lése, s ezzel kapcsolatban a könnyű- és élelmiszeripari, de különösen a mező-

gazdasági termelés fokozása volt.

A csehszlovák népgazdaság fejlesztésé- nél' korábban elkövetett hibáknál szere—

pet játszottak a tervezésben elkövetett hibák; ezek pedig szoros összefüggésben vannak a nyilvántartás és statisztika hiá—

nyosságaival. A Csehszlovák Kommunista

Párt Központi Bizottságának az 1954. évi terv előkészítésére vonatkozóan kiadott utasításai hangsúlyozzák, hogy ,,a nép—

gazdaság irányitásának megjavulását je—

lentős mértékben akadályozzák a nyilván—

tartás és statisztika hiányosságai, ame—

lyek miatt az nem jelzi idejében és nem tükrözi vissza gyorsan és pontosan a nép—

gazdaság tényleges fejlődését".

A statisztika és nyilvántartás munká—

jának általános megjavítása mellett van-

nak egyes feladatok, amelyeket a párt és *

kormány új programmja különösen elő—

térbe állít. Például külön vizsgálatokkal kell figyelemmel kísérni azt, hogyan való.,

' sul meg az egységes mezőgazdasági szö-

vetkezetek, valamint a _kis- és közép—

parasztok pénzügyi megsegítése, hogyan

emelkedik a beruházások következtében a munka termelékenysége a mezőgazda—

ságban, hogyan halad előre a lakások és családi házak épitése, hogyan bővül a ke-

reskedelmi hálózat, hogyan javul a városi

és falusi lakosság ellátása stb.

A kormány határozata foglalkozik az anyagi—műszaki ellátás kérdésével, s meg—

állapítja, hogy itt súlyos hiányosságok

fordultak elő. Ezeknek nagyrésze abból

adódott, hogy nem volt kellőképpen meg-

szervezve a megrendelések teljesítésének

ellenőrzése. Hiányosan állították össze az

anyagmérlegeket. Az anyagi-műszaki el-

(6)

744 látás megjavítását egy külön kormány- határozat írta elő, amely foglalkozik ezzel

kapcsolatban a statisztika feladataival is.

Az anyag- és termékkészletek összeírá-

sával kapcsolatos tapasztalatokkal az

Öbzor külön cikkben foglalkozik, amely

egyben előkészíti az 1953. december

31—i országos összeírást. ,,Az anyag és

termékkészletek össze rásáoal kapcsolatos tapasztalatok" c. cik (Obzor, 12. szám)

részletesen ismerteti

amelyek az eddigi összeírások során elő—

fordultak. Előfordult, hogy utólag módo—

' sították az utasításokat, nem fordítottak

kellő gondot a kérdőívek kitöltésére, s így azok feldolgozása nehézségekbe ütkö- zött, a minisztériumok nem ellenőrizték

kellőképpen a vállalatoknál folyó össze-

írási munkát stb.

Az 1953. december 31—i összeírásnak új

vonása, hogy nemcsak a norman felüli

készletek globális megállapitására törek—

szik, hanem különbséget tesz a miniszté—

rium szempontjából szükséges és felesle—

ges normán felüli készletek között is.

Az Obzor mult évi számaiban több

módszertani, elméleti jellegű tanulmány

jelent meg. Ezek közül legjelentősebbek B. Korda: _,,Gazdaságstatisztikai indexek"

c. cikksorozata és F.Egermayer: ,,A szám-

tani és harmonikus átlag egységének kér—

déséhez" c. vitacikke. Ez utóbbi azt bizo-*

nyitja, hogy a harmonikus átlag tulajdon- képpen a számtani átlag sajátos formája.

Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy,

az Obzor 1953. évi évfolyama a Statiszti—

kai Szemlének egy cikkét tartalmazza

szószerinti fordításban, mégpedig Stuber

Ervinnek a Szemle 1953. augusztusi szá—

mában megjelent ,,Az életszínvonal sta—

tisztikai Vizsgálatának egyes kérdései" c.

cikkét.! § D L

Pnzmuóm STATYSTYCZNY (1954. 1—2. SZÁM)

A Lengyel Közgazdasági Társaság sta-

tisztikai Szakosztályának új folyóiratában Romaniuk Kazimierz ,,A Közgazdasági Főiskolák statisztikai tanszékei tudomá—

nyos kutató munkájának programmy'áról és megszervezéséről" írt cikket. Ebben Vitát indít a statisztikai tanszékek kutató munkájának elveiről és az 1954—55. év kutatási programmjáról, továbbá felszó-

lítja a gazdasági élet, főként a statiszti-

%

azokat a hibákat,

kai apparátus dolgozóit is, hogy gazda- gítsák a vitát alkotó birálatukkal.

A* programm összeállításánál alapelv volt, hogy az lehetőleg kevésszámú kér—

dést tartalmazzon. A kutatások főbb terü—- letelt a következő kérdéscsoportok jelölik meg:

a) gazdaságstatisztika, ezen belül anép—

gazdaság statisztikai nyilvántartása,

b) matematikai statisztika, ezen belül

a matematikai statisztika alkalmazása a

társadalomgazdasági jelenségek Vizsgála—

tára,

c) népességi statisztika és demográfia, d) a statisztika módszertana, és törté-

nete.

ad a) A legfontosabb feladat a terv tel—

jesitését ellenőrző beszámolójelentés és a

tervteljesítéssel összefüggő mutatószámok rendszerének kidolgozása. Foglalkozni kell továbbá az adatok közlésének, elemzésé—

nek és értékelésének módszereivel. To-

vább kell fejleszteni a népgazdaság sta—

tisztikai nyilvántartásának rendszerét,

valamint a népgazdasági mérlegrendszert

a legrészletesebb mérlegektől, a legössze—

vontabbakig. A gazdasági folyamatok di—

namikájának megfigyelésére ki kell dol- gozni a legfontosabb indexek elméleti és gyakorlati kérdéseit.

ad b) Meg kell állapítaniamatematikai

statisztika alkalmazási lehetőségeit. Pl.:

a minőségellenőrzés területén gyakran a

reprezentatív ellenőrzés az egyetlen he—

lyesés alkalmazható módszer. A jövőben

a most felállított mérnök—közgazdászokat

képző tanintézetek statisztikai tanszé—

keinek kell elsősorban ilyen kutatást végezniök. A matematikai statisztikának vannak további alkalmazási területei.

Ilyenek: nem parametrikus pideál meg- állapítások statisztikai függvényei, a ter—

melési eszközök és az élőmunka felhasz—

nálásának alakulása a termelés nagyságá—

tól függően, a korrelációszámítás és alkal—

mazása, a statisztikai , indukció elmélete,

a próbavétel célszerű kiválasztásának el—

mélete, sztohasztikus folyamatok a gaz—

dasági jelenségek körében stb.

A tanszékek 1954—55. évi programmja több tan— és kézi könyv kiadását és újra- kiadását is előirányozza. Ezek sorában

megemlíti Lange ,,A statisztika elmélete"

c. könyvének két kötetét, valamint Romaniuk ,,Gazdaságstatisztika" c. mun-

kaját.

(7)

745 Külön kitér a cikk arra, hogy a tudo-

mányos kutató munka végrehajtásához

megfelelő szervezeti és technikai bázis is

szükséges. A statisztikai kutatómunka

legfontosabb központjai jelenleg —- a

Központi Statisztikai Hivataltól eltekintve

— a közgazdasági főiskolák statisztikai

tanszékei és az e tanszékek vezetése alatt álló intézetek. Igen tevékenyen vesznek részt a statiSztikai kutató munkában a többi egyetem statisztikai tanszékei is.

Ennek következtében megérett már a helyzet a tanintézetek—közi Statisztikai In—

tézet létesítésére. A statisztikai tanszékek különböző formákban együttműködnek

az országos statisztikai szervekkel is. A

tudományos munká igen fontos szerve a Lengyel Közgazdasági Társaság Statiszti—

kai Szakosztálya, valamint az e szakosz—

tály kiadásában megjelenő ,,Statisztikai Szemle" (Przseglad Statystyczny).

Weryha Aleksander ,,A statisztika,

mint tudomány, a marxista ismeretelmé-

let szempontjából" c. vitacikkében hozzá- szól a statisztika tárgyáról és módszeré—

ről már néhány éve folyó vitához. A

,,Voproszi Ekonomiki" és ,,Vesztnikazta—

tisztiki" c. folyóiratok hasábjain megje—

lenő számos idevágó cikk a szerző szerint arról tanuskodik, hogy a vita még nem

ért véget.

Szerző véleménye szerint helytelen a statisztikát önmagában, más tudományok-

tól elszakítva vizsgálni.

Ezt követően részletesebben kifejti sa—

ját nézeteit. Célszerűnek látja a ,,statisz—

tikai kutatás" fogalmának következő

meghatározását: 1. —a statisztikai kutatás

tárgyak és jelenségek térbeli vagy idő—

beli csoportos vagy tömeges előfordulásá—

nak vizsgálata, ...annak a tudománynak a szempontjából való mennyiségi és mi-

nőségi elemzése, mely a vizsgált jelensé—' gekkel foglalkozik. A statisztikai kutatás

alapján levont tudományos következteté—

sek és feltárt törvények azután a meg—

felelő tudomány gyarapodását jelentik.

Ennek alapján a statisztikának, mint tu- dománynak a meghatározása a követ—

kezőképpen hangzana: Meghatározott je—

lenségek statisztikája az e jelenséggel

foglalkozó tudománynak az alkotórésze, mely tudományos következtetéseihez és általánosításaihoz statisztikai kutatás alapján jut el; A statisztika tehát nem lehet általános (univerzális) tudomány.

Lmányág a népgazdasági

_ dések,

Ennek megfelelően célszerűnek tartja a

főiskolákon előadott statisztikai tantár- gyak pontosabb elnevezését. A helyes el- nevezések a következők lennének: enné-'

leti statisztika helyett -—— egyes jelensé- -gek statisztikai kutatásának módszertani

alapjai, gazdaságstatisztika helyett —-—

gazdasági jelenségek statisztikai kutatá-

sának módszertana; matematikai statisz—

tika helyett —— véletlen jelenségek sta—

tisztikai kutatásainak módszertana. A szerző külön foglalkozik a matematikai

statisztika kérdésével; Marxra hivat—

kozva megállapítja, hogy a statisztikus—

nak is alaposan ismernie kell a matema-

tikát és a matematikai módszereket, a

tudományos kutatásnak e hatalmas esz—

közét.

Szulc Stefan ,,A demográfia és a né—

pességi statisztika a szocialista népgazda-

ság szolgálatában" címmel írt cikket. Eb—

ben azt tárgyalja, hogy milyen szolgála-

tokat tehet a címben említett két tudo- tervezésnek. A' demográfia a szerző meghatározásában 'a

népesség fejlődéstörvényeiről szóló tudo- mány, a népességi statisztika pedig a né-_

pesség fejlődéstörvényeinek vizsgálatához és a fennálló állapot megismeréséhez szükséges számadatokat szolgáltatja.

A népgazdaság tervezéséhez szükséges

adatokat a népességstatisztika szolgál—

tatja. A tényleges állapotot elsősorban a' népszámlálások alapján ismerjük meg, melyek pontosan tájékoztatnak a lakos—

ság számáról és területi megoszlásáról, egészen a legkisebb területi egységekig, majd pedig képet nyujtanak —— a legkü- lönbözőbb szempontokból — a társadalom

struktúrájáról. A statisztikának ábrázol—

nia kell a társadalom osztályösszetételét (ez különösen fontos az átmeneti időszak- ban). A népesség minden egyéb ismérvet

a lehetőség szerint az osztályösszetétellel

kell kombinálni. Minden fejlődési szaka-

szon fellépnek ezenkívül különleges kér-

amelyeket meg kell vizsgálni;

Ilyen —— ma különösen fontos —— prob—

léma a munkahelynek a lakóhelytől való

távolsága. *

A népszámlálás alkalmával nyert to-

vábbi fontos részletezendő ismérvek a biológiai ismérvek: a lakosság neme és

életkora, megoszlása családi állapot sze-

rint. Meg kell figyelni ezenkívül a szak—

képzettséget is, s ennek során nem ele—

(8)

746 gendő az írni és olvasni tudás megálla—

pitása.

A népesség a népszámlálások között is

változik. Ezért meg kell állapítani, ho-

gyan használhatók fel a népszámlálás

adatai a népszámlálások közötti időkö-

zökben. Lehetséges—e a népesség eléggé*

pontos és részletes prognózisa, vagyis jö—

vendő fejlődésének előrelátása, ami a ter—

vezés nélkülözhetetlen előfeltétele. A népszámlálás adatai elsősorban a nép—

mozgalom alakulásáról szóló folyamatos adatok segítségével időszerűsíthetők. Ez—

zel -kapcsolatban értékes forrás áll ren-

delkezésünkre; a lakosság nyilvántartása,

vagyis a be— és kijelentkezések adatai. A társadalom osztályösszetételére és foglal—

kozási megoszlására vonatkozó népszám—

lálási adatok csak igen nagy fenntartá-

sokkal és szűk körben aktualizálhatók.

Nagy jelentősége van a népmozgalom közelebbi vagy távolabbi jövőre szóló prognózisának, mely nagy vonásokban gyakorlati szempontból eléggé jól meg- oldható. Az a tervező tehát, akinek a ter—

vezésnél népességi adatokra kell támasz—

kodnia, nem lehet meg demográfiai isme—

retek nélkül.

Megkönnyítené a népmozgalom prognó- zisát a népszámlálások gyors feldolgozá—

sának megszervezése. A képviseleti mód—

szerrel nyert eredmények pl. már 3—4 hónappal a népszámlálás végrehajtása után teljesen készek. Az általános nép- számlálások közötti időszakokban több

,,rövidített" népszámlálás hajtható végre.

Itt szerző Bojarszkij és Szuserin ,,Népes-

ségi statisztika" c. könyve alapján ismer—

teti, hogyan hajtottak végre a Szovjet—

unióban a második világháború alatt ú.

n. gyors összeírásokat. Ismerteti továbbá a Népi Lengyelországban 1946 február 14—én végrehajtott ú. n. ,,általános som-

más népszámlálást", mely valóban igen

gyorsan adott eredményeket. Felvetődik még az a kérdés, nem hajthatók—e Végre egyes összeírások képviseleti módszerrel,

általános összeírás helyett. A képviseleti

módszer sokkal olcsóbb és gyakran meg-

ismételhető.

Szukszta Witold ,,Az általános leltáro- zás egyes módszertani problémái" c. cik- kének időszerűségét az 1955 jan. l—i állapot szerint végrehajtandó általános leltározás

adja meg. A tárgyalt kérdések: az álta—

lános leltározás céljainak pontos meg-

szentn ;

az állóeszközök fogalmának határozása,

gyakorlati szempontból való meghatáro——

zása, a leltározás eredményeinek osztá-

lyozása (csoportosítása), az összeírásnál alkalmazott űrlapok szerkesztése, az álló—- eszközök elhasználódásának, vagyis minő- ségi állapotának meghatározásánál alkal-

mazható eljárások és az errevonatkozó, későbbi —— a leltározást követő években

kidolgozandó ——- beszámolójelentések szer—

kesztése, valamint az állóeszközök értéke- lése. A cikk végén felsorol még néhány további módszertani kérdést, mely szin—

tén kidolgozásra vár.

Czemiewski Konstanty ,,A terméseredá mények statisztikája" c. cikkében részle—

tesen ismerteti a Lengyelországban a ter-

mésbecslésnél jelenleg alkalmazott külön- féle módszereket. E módszerek áttekin—

tése alapján megállapítja, hogy eredmé-

nyeik távolról sem kielégítőek, mert nem

nyujtanak megbízható képet sem arról,

milyen termés várható, sem arról, milyen

volt a termés valójában. Röviden is—

mertetve a Szovjetunióban és egyéb más országokban alkalmazott termésbecslési

módszereket, azt is megemlíti, hogy a Ma—

gyar Népköztársaságban a Miniszterta—

nács mellett külön szervezeti egységet lé—

tesítettek a termésbecslés végrehajtására.

Fejtegetéseiből azt a következtetést vonja le, hogy az elmúlt években a ter- méseredmények becslésénél a legkülön—

félébb statisztikai módszereket alkalmaz—

ták. A vizsgálatok eredménye sok esetben

mégsem volt kielégítő, mert a területi apparátus szervezeti ,felkészültsége hiá- nyos, a vizsgálatoknál túl kevéssé vesznek figyelembe agronómiai szempontokat és nem mozgósítják eléggé a mezőgazda—

sággal kapcsolatos összes intézményeket.

Biztosítani kell a Központi Statisztikai Hivatal, a Földművelésügyi Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma, az Állami Hidrológiai és Meteorológiai

Intézet, az Állami BiztoSító Vállalat, a különböző területi kutató intézetek, a

Talajmegmunkálási, Trágyázási és Talaj—

ismereti Intézet, az Állattenyésztési és Növényhonosítási Intézet, valamint az

Agrárgazdaságtani Intézet együttműkö—

' dését.

A szerző végül annak a reményének ad kifejezést, hogy a Földművelésügyi Mi—

nisztéruim 1954. május közepén ,,Termés—

eredmények Állami Felügyelete" címen

(9)

SZEMLE

a termésbecslés céljaira létesített külön szakszolgálatra e cikkében foglalt, köve-

telményeket fokozatosan megvalósítja.

Welfe Wladyslaw ,,A teljes termelés volumenének indexe és annak kiszámí- tása" c. cikkében ismerteti a szovjet sta—

tisztikai tudomány és a gyakorlat ide- vágó eredményeit, továbbá jellemzi a lengyel statisztikai elméletben és gya—

korlatban eddig elért eredményeket a ter-

melési indexek kiszámítása terén. Felvet

több, a 6 éves terv teljesítésével, pontos értékelésével, valamint az új ötéves terv- ben alkalmazandó változatlan árak új

rendszerével kapcsolatos problémát.!

A cikk ismerteti a társadalmi ,termék volumenindexének fogalmát, valamint a változatlan árak képzésével kapcsolatos problémákat, fejtegeti az árarányok meg—

megváltozásával összefüggő kérdéseket, az érték, ár és volumenindex összefüggé-

sét. Tárgyalja a több év fejlődését kife— _:

jező indexsorok képzésének lehetőségeit, a bázis és láncindexmódszert, továbbá ugyanezt a problémát akkor, ha az index—

sorokat több távlati terv időtartamán ke-

resztül kívánjuk vezetni. Kifejti, hogy az anyagi termelés ágai közül az iparban és építőiparban Vállalati szinten is kiszámí- tandó a termelési index, hiszen ez alapot

szolgáltat a vállalati munka elemzésére.

A cikk a továbbiakban ismerteti a ter-

melés indexének, a különböző gazdasági ágakban alkalmazott módszereit a Szov- jetunióban és Lengyelországban, valamint

az ezzel kapcsolatos tudományos vitákat és a még megoldásra váró kérdéseket.

Sadowski Wieslaw ,,A matematikai statisztika a szocialista népgazdaság szolgá- latában" c. cikkében a matematikai sta—

tisztika gyakorlati fontosságát hangsú- lyozza. A matematikai statisztika meg—

mondja, milyen következtetés vonható le

a véletlenül kiválasztott részből az egész statisztikai tömegre nézve. A matemati—

kai statisztika főleg három okból tehet fontos szolgálatokat a szocialista nép—

gazdaságnak:

1. A statisztikai anyag teljes feldolgo—

zása gyakran igen nehéz és sok időt vesz

igénybe.

—2. Vannak esetek, amikor az egész tö-

meg vizsgálata lehetetlen, vagy azért, mert a vizsgálat a vizsgált tárgyat tönkreteszi, vagy pedig, mert a Vizsgált tömeg végtelen.

'747' ' '

3. A teljes vizsgálat néha nem kifizet tődő, különösen ha nem akarjuk az egész

tömeget alaposan megismerni, hanem ele-

gendő a sokaságra vonatkozó általános tájékozódás is.

A lengyel állam kedvező feltételeket ki- ván biztosítani a matematikai statisztika fejlődésének. Az I. Lengyel Tudományos Kongresszus is felhívta a figyelmet a valószínűségelmélet és a matematikai sta- -

tisztika nagy jelentőségére. A Lengel Tudományos Akadémia Matematikai In-

tézetében matematikai statisztikai cso- port és statisztikai minőségellenőrzésicso—

port működik. A Lengyel Szabványbizott- ság keretében is működik statisztikai mi—

nőségellenőrző bizottság. A Központi Sta—

tisztikai Hivatalban is foglalkoznak e kép- viseleti módszerrel végzett vizsgálatokkal.

A Terv— és Statisztikai Főiskola Statisztikai Karán matematikai statisztikai osztály működik. Több egyetemen bevezették a magiszteri vizsgát matematikai statiszti- kából. De a tudomány fejlődési üteme

még túl lassú és a gyakorlattal való kap- _

csolata igen gyönge, amit főként a szak—

képzett káderek hiánya okoz.

Szerző ezután néhány példán s.:em- lélteti a matematikai statisztika alkalma—

zási lehetőségeit az ipari termelés előké-

szítésében, a minőségvizsgálatban, a ter—

mésbecslés, kísérletügy, továbbá a keres- kedelem területén. Minden példánál hang—

súlyozza, hogy a gyakorlat nem alkal—

mazza, de nem is ismeri ezeket a mate- matikai statisztikai eljárásokat. A szó tágabb értelmében vett társadalomgazda—

sági kérdések vizsgálatánál pedig szinte

egyáltalán nem használják ki a matema—

tikai statisztikában rejlő lehetőségeket:

Ezenatéren fel kell használni a Szovjet—

unió, valamint egyes népi demokráciák,

elsősorban Csehszlovákia és Magyar—

ország tapasztalatait.

Zasep Ryszard ,,Az általános népszám—

lálás anyagának feldolgozása reprezenta- tív módszerrel" c. cikkében utal arra, hogy 1950. elején, feltették a Központi Statisztikai Hivatal matematikai statisz—

tikai bizottságának a kérdést, hogyan le- het az általános népszámlálás anyagát reprezentatív módszerrel feldolgozni.,

Több tervezet elvetése után a bizottság javaslatot dolgozott ki. Ennek alapján a"

Hivatal elnöksége az anyag reprezentatív—

(10)

^{- 743}

feldolgozásának következő elveit fogadta

el:

1. a minta a falusi számlálókörzetek

5%-át és a városi körzetek lOO/O-át fogja

felölelni,

, 2. a próbavétel járásonként történik, éspedig külön a városi és külön a falusi számlálókörzetekből,

3. rétegként az adott vajdaság városi,

illetve falusi területét tekintik,

4. a mintavételi anyag gépi feldolgo- zása után az eredményeknek az egész tö—

megre való visszavetítése céljából együtt—'

hatókat (koefficienseket) állapítanak meg.

A koefficienseket úgy kapják, hogy az

adott réteg összes egységeinek a nép-

számlálási apparátus gyüjtő kimutatásai- ból kapott számát elosztják a mintavételi egységek számával. A reprezentatív fel—

dolgozás során kapott számoknak a meg—

felelő koefficiensekkel való szorzása után kapják meg a használható táblázatokat.

Azt is meg kellett állapítani, milyen kor—

látok között használhatók a reprezentatív

feldolgozás eredményei. Ezért kiválasz—

tották a táblázatok számos tételét és ki—

számították a hibahatárokat. Ennél a szá—

mításnál/Stein két részből álló vizsgálati módszerét alkalmazták, melyet a cikk a

továbbiakban részletesen ismertet.

Oderfeld Jan ,,A minőségellenőrzés egyes statisztikai módszerei" c. cikke a

szerzőnek az 1952. december 17—i Orszá—

gos Statisztikai Konferencián tartott elő- adását tartalmazza.

; A szerző a valószínűségszámitásnak a reprezentatív minőségi átvételnél játszott szerepével foglalkozik. A statisztikai (rep—

rezentatív) átvétel különböző módszerei közül egyet példa segítségével ismertet:

A minőségvizsgálat terve szerint, ha egy tételben legfeljebb ,,m" rossz csavar van, akkor azt jónak minősítjük. Ha a rossz csavarok száma m-i—l, vagy több, akkor a sorozat rossznak minősíthető.

Természetesen nem kapunk minden al—

kalommal egyforma eredményt, minthogy a mintavétel a véletlentől függ. Tegyük

fel, hogy "I—szer kapunk olyan eredményt, mely szerint a sorozat jó, és 93—szor olyat, mely szerint a sorozat rossz, Ha azonban nem 100, hanem pl. 1000 mintavételt esz—

közölnénk, akkor ez az arány ismét meg—

változna, ha nem is jelentékenyen (pl;

9291 lenne). A határt, amely felé ezek az

%%

arányok konvergálnak, nevezzük a jó fel- tételkiszabás ,,P" valószínűségének.

A szerző aztán foglalkozik a gazdasági

kárral, melyet az átvételi feltételek hely—

telen megszabása okozhat.

Szerző megállapítja, hogy a statisztikai

(reprezentatív) ellenőrzés sok esetben az

ellenőrzés egyedül lehetséges, máskor

pedig leghelyesebb módja. Mind a terme-

lés folyamán, mind a végső átvételnél al—

kalmazzák. Az áruátvétel optimális sta—

tisztikai módszereinek kidolgozása csak a matematikai statisztika segítségével le—

hetséges. Célszerű lenne, ha a közgazdák fokaott mértékben kutatnák a matema—

tikai statisztika ipari alkalmazásának le—

hetőségeit, valamint ha a felsőbbfokú műszaki tanintézetekben matematikai statisztikát is oktatnának a technológiai ismeretek kiegészítéseként;

Pawlowski Zbigniew ,,A megfigyelések

kiválasztásának véletlenségét ellenőrző

egyik módszerről" írt cikket. Kifejti, hogy a mintavételnél bizonyos szisztematikus hibákat követnek el; Ezért megfelelő sta—

tisztikai módszert kell alkalmazni, mely—

nek alapján ítélet alkotható a mintavétel

véletlenszerű összetételéről. Ennek a kér—

désnek a megoldásánál nagy szerepet ját—

szanak bizonyos nem parametrikus mód- szerek, amelyek a megfigyelés ,,szériái—

nak" gyakoriságán alapulnak. A cikk az ,,Annals of Mathematical Statistics" c.

folyóirat alapján több ilyen módszer le—

vezetését és alkalmazási módját ismerteti.

A ,,Könyvismertetések" Szulc Stefan:

,,Statisztikai módszerek (I. kötet) című munkáját ismertetik. A ,,Beszámolók"ro—

vat pedig a statisztikai minőségellenőrzés

gyakorlati tapasztalatairól, valamint a

Lengyel Közgazdasági Társaság Statiszti—

kai Szakosztályának működéséről ad is—

mertetést. N. V.

STATISTISCHE PRAXIS

(1954. ÉVI a. SZÁM)

xA folyóirat első helyen a Német De,- mokratikus Köztársaságban 1954. május

28—án ,,A beszámolási rendszer szabályo—

zásáról és ellenőrzéséről" megjelent ren—

deletet közli. A rendelet a statisztikai be—

számólójelentésekkel kapcsolatos eljárást

szabályozza. )

A Német Demokratikus Köztársaság—

ban a beszámolójelentések engedélyezését

(11)

SZEMLE

749 — egyes esetektől eltekintve — az Állami

Központi Statisztikai Hivatal végzi. A rendelet részletesen felsorolja az engedé—

lyek kiadásánál figyelembeveendő szem—

pontokat. Ezek: beszámolójelentés feltét—

len szükségessége, a párhuzamos kérdé—

sek mellőzése, a kérdőív szakmai és mód—

szertani felülvizsgálata, a terjedelem kor—

látozása, a reális határidő megállapítása és a feldolgozási, illetve kiértékelési lehe—

tőségek megállapítása. Az Állami Köz—

ponti Statisztikai Hivatal a beszámoló je—

lentésre vonatkozó kérelmeket megtár—

gyalja az összes érdelfelt hatósággal. A

rendelet a kérelem elintézésére tíznapos

határidőt állapít meg. (A magyar statisz-

tikai törvény az engedélyezési eljárásra nem állapít meg határidőt.—Szerkesztő.) A rendelet értelmében a beszámoló—

jelentések elrendelői az Állami Központi Statisztikai Hivatallal együtt évente tar—

toznak a beszámolójelentéseket felülvizs—

gálni. Azok terjedelmét csökkenteni és tartalmát egyszerűsíteni kell. A felülvizs—

gálat eredményéről az Állami Központi

Statisztikai Hivatal a minisztertanácsnak évente köteles jelentést tenni. A Német Demokratikus Köztársaságban az enge- délynélküli beszámolójelentés elrendelé- sét vagy teljesítését 500 márkáig terjed—

hető rendbírsággal büntetik. A rendbír—

ságot az Állami Központi Statisztikai Hi- vatal vezetője szabja ki.

A beszámolójelentések engedélyezésé—

ről szóló rendelettel foglalkozik a ,,Most

már nincs többé kifogás" e. cikk is. Ez*év januárjában a Minisztertanács az Állami, Központi Statisztikai Hivatalt megbízta, hogy a beszámolási rendszer legalább 500/0—05 csökkentésére javaslatot terjesz—

szen elő. A beszámolási rendszer felül—

vizsgálata során 933 engedélyezett adat- felvétel mellett 450 engedély nélkülit ál- lapítottak meg. Az időszerű feladat a be-

számolási rendszer nagymértékű csökken- tése. Ennek érdekében az engedély nél—

küli statisztikák elrendelőit büntető ren—

delkezéseket is rugalmasabban és hatéko—

nyabban kell alkalmazni. A társadalmi- gazdasági jelenségek magasszínvonalú tu- dományos elemzésének annál nagyobb tere nyílik, minél inkább sikerül a be- számolási rendszert a legszükségesebbre

korlátozni.

_a helyi sajtóban.

A beszámolási rendszer szabályozásá-

val foglalkozik a ,,Saját kapunbelüli csök—

kentés" 0. cikk is. A beszámolási rendszer

felülvizsgálatában az Állami Központi

Statisztikai Hivatal osztályvezetőinek és

előadóinak, valamint a kerületi és kör—

zeti statisztikai dolgozóknak is részt kell

venniök. A beszámolásra kötelezettekkel kell megbeszélni az egyszerűsítési lehető- ségeket.

A ,,Fődolog; hogy beszámoljanak" "e. cikk az Élelmiszeripari Minisztérium kérdőívet

ismerteti, amelyet a dolgozók munka—

és életfeltételeinek és a szakszervezetek jogainak további megjavítására vonat- kozó rendelettel kapcsolatosan adott ki.

A kérdőív a kontárstatisztika tipikus pél-

dája. Például a következő kérdések sze- repelnek benne: Hogyan javították meg az üzemi kantinellátást? Hogyan javítot—

ták az étkezés minőségét? Milyen intéz-

kedéseket tettek a lakásviszonyok meg— _

javítására? stb. Ezekre a helytelenül meg—

fogalmazott kérdésekre adott feleleteket a statisztikai célokra felhasználni nem lehet.

Dr. Gotthard Torbig ,,Az ipari teljes

termelés értékelése" c. cikkében a cso—

portárak és egyedi eladási árak haszná- latát állítja szembe az ipari termelés di- namikájának mérésénél. Kifejti, hogy a csoportárakkal történő volumenmérés nem mutatja meg a gyártmánycsoportban történő konstrukciós változásokat. Helye- sebb az egyes gyártmányoknak meghatá—

rozott időpontra vonatkozó eladási ára-

kon történő értékelése. Itt torzítólag hat

ugyan az a körülmény, hogy ugyanazt a terméket esetleg több üzem,más és más áron veszi számításba és az egyes üze-

mek a cikk termelését nem azonos arány-

ban fejlesztik. (Ha az olcsóbban termelő

üzem nagyobb mértékben növeli a terme—

lést, ez nem jelentkezik kellő súllyal.) Ez a torzulás azonban kisebb, mint az, ami

a csoportárak használata folytán áll elő.

,,A statisztika népszerűsítése a helyi sajtóban" e. cikk rámutat, hogy milyen nagymértékben fejlesztik a levelezők a

statisztikai munkát. Sajnos az összes be—

számolóra kötelezettekkel még nem te—

remtették meg az igazi kapcsolatot. Ezta célt szolgálná a statisztika népszerűsítése '

Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

739