Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

₈₄ ^{szauna ,}

dést: nem volna—e lehetőség arra, hogy a Kiadóvállalat a szerzőket további munká—

val bízná meg? Egy második rész elkészí—

tése módot nyujtana a példanyag kibőví—

tésére, a jelenlegi hiányok pótlására.

Mórocz Béla elvtárs a bírálóbizottság részéről hozzátette, hogy a második rész—

ben túlnyomórészt az egyes fejezetek anyagával összefüggő, elemző példákat

kellene nyujtani.

A Vitát Rédei Jenő elvtárs zárta

be. Rámutatott a Példatár nagy gya—

korlati jelentőségére. Az oktatásban egy jól megszerkesztett Példatár felér egy tankönyvvel: a szerzők és a szerkesztők

minden elismerést megérdemelnek. Mun—

kájuk mintául és ösztönzésül szolgálhat

hasonló kezdeményezésekhez. ígéretet tett

arra, hogy a munka folytatásának lehető—

ségét a Kiadóvállalat meg fogja vizsgálni.

Szemle a Szovjetunió és a népi demokratikus országok statisztikai folyóirataiból

vaszrmx SZTATISZTIKI (1954. 4. SZÁM.)

A Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 4. sz.

közli a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai

Hivatal jelentését a Szovjetúnió nép—

gazdaságának fejlesztésére vonatkozó 1954. évi állami terv első félévi teljesíté- séről.

I. Butorin ,,A kolhozok villamosításá—

nak statisztikai vizsgálata" c. cikke is—

merteti a villamosított kolhozoknál a legutóbbi időben bevezetett elsődleges nyilvántartást. Részletesen foglalkozik az elsődleges nyilvántartásból nyert adatok feldolgozásának módjával, a csoportosí- tási módszerekkel, a villamosenergia-

mérleg összeállításának és elemzésének

kérdéseivel.

I. Rüzsov ,,Az észszerűsítési javaslatok számbavétele a népgazdaságban" 0. cikke

bevezetőben az észszerűsítési és újítási

mozgalom fejlődésével foglalkozik. A Szovjetunióban az észszerűsítési és újítási mozgalomban a mérnökök, technikusok, munkások és kolhozparasztok százezrei

vesznek részt. A bevezetett újítások, mű—

szaki tökéletesítési és észszerűsítési ja- vaslatok száma évről évre növekszik:

1950—ben több mint 600000, 1951-ben mintegy 700 000, 1952-ben 800 000, 1953-ban

900000 javaslatot valósítottak meg.

A" cikk második része az újítások és

észszerűsíte'si javaslatok statisztikai

számbavételével, a bevezetett javaslatok

hatékonyságának vizsgálatával, az elért

megtakarítás kiszámításának módjával,

ie

statisztika foglalko—

az újítási és észszerűsítési

mutatószámainak elemzésével zik.

R. Szifman ,,A csecsemőhalálozási mu—

tatószámok kiszámításának módszertana"

c. cikke azt a problémát vizsgálja, milyen módon határozható meg az újszülöttek azon sokasága, amely megfelel az elhalt

csecsemők adott sokaságának. Ez a kérdés különösen fontos akkor, ha a csecsemő—

halálozás dinamikája ugrászerűen válto—

zik.

B. Goncsarenko ,,Az iparvállalati be- számolás és ipari beszámolójelentések közelmultban végrehajtott egyszerűsítésé- vel és csökkentésével foglalkozik. Véle—

ménye szerint a beszámolórendszer további egyszerűsítésére van szükség. A beszámolási rendszer egyszerűsítése és a

beszámolójelentések csökkentése megkö—

vetelik az elsődleges számvitel átalakítá- sát. A cikk a beszámolás egyszerűsítésére és az elsődleges számvitel újjászervezé—

sére számos konkrét javaslatokat tesz.

F. Konsztantinov ,,A bolgár nép békés

építésének nagyszerű eredményei" c.

cikke, a bolgár népgazdaság újjáépítése és fejlesztése terén Bulgária felszabadu-_

lása óta elért eredményekről számol be.

A ,,Konzultáció" rovatban I. Levttin

,,A kolhozok új beszámolójelentése" c;

cikke a kolhozok beszámolási rendszeré- nek felülvizsgálata és az újonnan beve—

zetett beszámolójelentésekkel foglalkozik.

A beszámolási rendszer egyszerűsítése során nemcsak a beszámolójelentések

számát csökkentették (46—ról 28—ra), ha-

nem a mutatószámok mennyiségét is

(egyötödére). A cikk a továbbiakban rész—

SZEMLE

85

letesen ismerteti az _általános és szako-

sított beszámolójelentéseket.

A ,,Tapasztaltcsere" rovatban I. Misz- lovszkij ,,Az arhangelszki terület Statisz—

tikai Hivatalának munkatapasztalatai"—

ról, V. Vasziljuk ,,A Moldva SZSZK Statisztikai Hivatal beruházási statiszti—

kai osztályának munkatapasztalatai"—ról számol be.

A ,,Kritika és bibliográfia" rovat két könyvbírálatot közöl: A Szemanova ,,Az

1939. évi népszámlálás tapasztalatai" c.

cikkében P. G. Podjacsih, Az 1939. évi

össz—szövetségi népszámlálás (Goszszta—

tizdat, 1953. 148. old.) c. könyvét ismer—

teti, V. Jevdokimov és N. Rjauzov ,,Hasznos tankönyv" c. cikkükben pedig A. I. Gozulov professzor Gazdaságstatisz—

tika (Goszfinizdat, 1953. 539. old.) c. köny- vet bírálják.

A ,,Krónika" rovat a munkások, alkal-

mazottak és kolhozparasztok háztartás- statisztikája tárgyában tartott öSSL' szövetségi értekezletről számol be.

STATISTICKY onzon (1954. l., 2., 3. SZÁM.)

A folyóirat 1954. évi *1. száma közli:

V. Gruzin és O. Smrőina vitacikkét,

amely a népgazdasági számvitel elméle- tének egyes kérdéseivel foglalkozik. A

cikk kísérletet tesz a népgazdasági szám—

vitel fogalmának és tárgyának meghatá-

rozására. Behatóan foglalkozik a népgaz—

dasági számvitel tárgyának kérdésével.

A népgazdasági számvitelnek két ágát különbözteti meg: a könyvvitelt és a sta—

tisztikát. Foglalkozik a két ág közötti kapcsolat kérdésével, az operatív szám- vitel, elsődleges számvitel, beszámolási

rendszer fogalmával és helyével a nép—

gazdasági számvitelben. .

St. Kvas a bratislavai Dimitrovról el-

nevezett vegyipari vállalat statisztikusa a vállalaton belüli statisztika szerepéről és feladatairól írt cikket.

V. Silhanová' cikke a " szovjet mező—

gazdasági statisztika állatösszeirási mód—

szereit ismerteti, s azt, hogy ezek tapasz—

talatait miként használják fel Csehszlová—

kiában. Ismerteti azokat az okokat, ame—

lyek miatt a csehszlovák mezőgazdasági statisztikában alkalmazott állatösszeírási módszer eltér a szovjet módszertől;

A ,,Szemle" rovat egyrészt a két világ—

háború közötti Csehszlovákia munkanél- küliségére vonatkozó adatokat ismertet,

[másrészt a népi demokratikus és egyes

kapitalista országok lakásviszonyairól és

lakásépitkezéseiről közöl adatokat.

A Statiszticky Obzor 1954. évi 2—3.

száma 17 oldalas terjedelemben közli az Állami Statisztikai Hivatal jelentését a Csehszlovák Népköztársaság első, 1949—

1953. évi ötéves tervének teljeseitéséről.

A statisztikai dolgozók legfontosabb feladata. — szakmai és politikai ismere-

teik fejlesztése" című szerkesztőségi cikk foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a siatisztikusoknak feladataik megoldásá—

hoz milyen képzettségre kell szert tenniök,

s erre milyen lehetőségeik vannak. Kü—

lönösen azt hangsúlyozza, hogy a statisz—

tikus —— képzés olyan módszereit kell elő—

térbe helyezni, amely nem jár a munka

megszakításával.

Egy másik szerkesztőségi cikkanemzeti

bizottságoknál* folyó statisztikai munka megjavításának kérdésével foglalkozik.

Az Obzornak ugyanezen száma közli L. Hladiknak ,,A földterületek jó nyilván-

tartása a termelési terv alapja" c. cikkét.

A cikk a földterületi statisztika jelentő- ségének ismertetése után felsorolja azo—

kat a hibákat, amelyeket a földterületek

nyilvántartásában elkövettek. Sok külön- böző forrásból származó adat áll rendel—

kezésre a földterület nagyságára és meg—

oszlására vonatkozóan, amelyek egyike

sem volt megbízható, s nem szolgálhatott alapul sem a termelési, sem a begyűjtési tervfeladatok megállapításánál.

A továbbiakban ismerteti a cikk azokat az intézkedéseket, amelyeket a földterü—

letek nyilvántartásának megjavításával kapcsolatban meg kell javítani. 1954.

február lS—től kezdve, a földkataszter

adatainak felülvizsgálata alapján nyil—- vántartási lapokat fektetnek fel, amelyek tartalmazzák a földterületre vonatkozó összes fontosabb adatokat. A cikk ezután részletesen ismerteti, hogy a nyilvántar—

tási lapok felfektetésével és folytonos ve—

zetésével kapcsolatban melyek a helyi

nemzeti bizottságok és a járási nemzeti

bizottságok feladatai.

1954—től kezdve a földterület megosz—

lásáról évente hároszor kapnak képet a

* A nemzeti bizottságok Csehszlovákiában ugyan—

azt a szerepet töltik be, mint nálunk a tanácsok.

felsőbb állami sZervek: február 15—én, az Allami Statisztikai Hivatal művelési ágak szerinti összeírása alapján, s július 1-én, valamint december 1—én a földnyil—

vántartás alapján a járási nemzeti bizott—

ságok által készített összeírás szerint.

V. Kreysa cikke: ,,Harc az 1954. évi

pénzügyi terv teljesítéséért -—- harc az 1953. szeptember 15-i kormányprogram megvalósításáért" ismerteti az 1954. évi állami költségvetés tervszámait és a költ—

ségvetés teljesítésével kapcsolatban meg- oldandó feladatokat.

O. Smrc'ina és M. Skoupy cikke az elsőd-

leges bizonylatok kérdésével foglalkozik.

L. Mlc'ek 4 a Könnyűipari Minisztérium statisztikusainak ' szocialista munkaverse—

nyét ismerteti. J. Ruziöka cikke ,,A keres—

kedelmi vállalatok összeirása Csehszlová- kiában" az összeírás szervezeti kérdései- vel foglalkozik.

J. Fila cikke: ,,A statisztikusok és a statisztikai osztályok munkája szinvona-

lának felemeléséért" rámutat _a szakkép—

zett statisztikai és könyvviteli dolgozók—

ról való nagyobb gondoskodás szükséges—

ségére. F. Koudela cikke a számvitel gépesítése'nek egyes kérdéseivel foglal- kezik.

A ,,Szemle" rovat részletes adatokat közöl a csehszlovák ipar első ötéves terv alatt elért eredményeiről, összehasonlítva azokat a népi demokratikus és egyes ka—

pitalista államok iparának fejlődésével.

D. L.

STATISTISCHE PRAXIS (WM. 7., S., S., 10. SZÁM.)

Alfred Lange (a Német Szocialista igységpárt Központi Bizottságának tag- ja) ,,A szó és tett egysége" cimű vezér—

cikkében Vizsgálja, hogyan valósította

meg az Állami Központi Statisztikai Hi-

vatal munkájában a Német Szocialista Egységpárt negyedik kongresszusának irányelveit. Az Állami Központi Statisz—

tikai Hivatal Kollégiuma —— a Pártkon—

gresszus által megszabott irányelvek szellemében —— határozatok formájában rögzítette a statisztika feladatait. E ha- tározatok lényege: új, bürokráciamentes és eredményesebb munkamódszerek be- vezetése minden statisztikai szervnél. Ez

elsősorban szorosabb kapcsolatok kiépíté—

sét jelenti a termelőüzemek statisztikai

részlegeivel. A határozatok a statisztikai

munka minőségének és a statisztikai dol—

gozók képzettségének emelését is előír—

ják.

A cikk a továbbiakban a Miniszter-

tanácsnak a beszámolási rendszer egy-

szerűsítéséről hozott határozatával fog-

lalkozik. Megállapítja, hogy a határozat

végrehajtásával megbízott szervek mun—

kája nem megfelelő. Nem vonják be ki- elégítő mértékben az egyszerűsítés mun-

kájába a vállalatok és az alsóbb szervek statisztikusait. Egyrészt nem'tbíznak ben- nük, hogy rendelkeznek a megfelelő

,,magasabb szemlélettel és áttekintéssel", másrészt félnek a javaslatok meghallga—

tásával járó időveszteségtől és munkától.

A cikkíró a következőkben rámutat e

felfogás helytelenségére és hangsúlyozza.

hogy az Allami Központi Statisztikai Hi—

vatal kollégiumi határozatának idevonat—

kozó pontjait maradéktalanul végre kell hajtani.

A. Kindelberger: "Néhány tapasztalat

a beszámolási rendszer egyszerűsítéséről és az üzemi statisztikusok támogatásáról"

cimű cikke a vezércikkhez kapcsolódik.

Beszámol arról, hogy a beszámolási rend- szer 50 százalékos csökentéséról hozott minisztertanácsi határozat végrehajtásá- nak -lehetőségében a statisztikusok nagy része kételkedett. A határozat igen las- san meginduló végrehajtásának a Német Szocialista Egységpárt IV. kongresszusa adott lendületet, amikor a bürokrácia—

ellenes harc jegyében energikusan köve-

telte a beszámolási rendszer egyszerűsíté—

sét. Több—kevesebb — a minisztériumok részéről támasztott —- ellenállás leküz—

dése után, a kérdések számának csöké kentésével és a beszámolási időszakok megnyujtásával, végrehajtották a kívánt egyszerűsítést, Igen sok jó javaslatot eredményezett az üzemi statisztikusok- nak az egyszerűsítés munkájába való be—

vonása. Az üzemi statisztikusok részvé—

telével tartott értekezletek rávilágítottak

az Állami Központi Statisztikai Hivatal és az üzemi statisztikusok közötti kap- csolat hiányosságaira is. A szakfőosztá—

lyoknak és szakminisztériumoknak lé—

nyegesen többet kell törődniük az üzemi statisztikusokkal. Kitűnt továbbá, hogy az üzemek statisztikusai nem gazdái az üzemi adatszolgáltatásnak, sok felesleges,

párhuzamos (sőt ellentmondó) jelentés

SZEMLE

87

statisztikusnak nincs is tudomása. Az üzemi adatszolgáltatás központi rendsze- rének megteremtése, a beszámolójelenté—

sek minőségi megjavításának igen lénye-

ges feltétele.

Aloys Clemens ,,Az alkotó tömegkezde-

ményeze's fokozottabb kihasználásáról" c.

cikke bírálja az Allami Központi Statisz—

tikai Hivatalt, mert a beszámolási rend- szer szabályozásáról és ellenőrzéséről

szóló május 28-i határozatot nem előzte

meg a statisztikai dolgozók széleskörű vitája. A statisztikusokat a határozatban csak kötelezik az engedélynélküli statisz—

tikák bejelentésére, ugyanakkor nem

használják fel az érvényben lévő beszá—

molási rendszerre vonatkozó alkotó bírá—

latukat. A Statisztikai Hivatal dolgozói nem foglalkoznak az üzemi statisztikusok problémáival. Ez azzal magyarázható, hogy a Statisztikai Hivatal dolgozói egy- egy szűkebb területre ,,szakosodva" nin—

csenek abban a helyzetben, hogy reszort—

jukon kívül eső kérdésekre is tudjanak

válaszolni. Ezt a nehézséget a Központi

Statisztikai Hivatal dolgozói általános

statisztikai képzettségének emelésével kell áthidalni.

E. Rieger ,,Értékelnl kell az összes sta—

tisztikai szervek munkáját" című cikke technikai kérdésekre hívja fel a figyel- met, melyek gátolják a statisztikai meg-

figyelés zavartalan lebonyolítását. A

nyomtatványok szétosztása körüli kése—

delem, a nyomdahibák, terminológiai helytelenségek mind megnehezítik az al—

sóbb szervek statisztikai munkáját. A

szerző azt javasolja, hogy a statisztikai szervek versenyében ne csak a statisz- tikai munka — alsóbb szinten folyó ——

szakaszát vizsgálják összefüggéseiből kiragadva, de vizsgálják valamennyi szinten e statisztikai munkát. A munka-

verseny bizottság állapítsa meg, hogy mi—

' lyen tevékenységeket kell az apparátus különböző fokain versenykiértékelés tár- gyává tenni.

,,A jövedelmezőségi tervek mérésének problémája" című cikk (dr. G. Forbrig tollából) azzal foglalkozik, hogy a jöve—

delmezőségi terv teljesítését milyen mód—

szerekkel helyes mérni.

Gerhard Draheim ,,Az 1954. évi termés—

ercdmények statisztikai számbavétele"

című cikkében megállapítja, hogy a ter—

méseredmények számbavétele tekinteté—

ben lényeges változás 1953 óta nem kő-

vetkezett be. A lábon álló gabona vár—

ható terméseredményeit röviddel az ara-

tás előtt termésbecslő bizottságok álla—

pítják meg a föld tulajdonformájára való

tekintet nélkül. Az elmúlt években a becslést — az aratás időszakára e célból

foglalkoztatott —— ,,aratási megbízottak"

végezték el. Ez a módszer helytelen volt, mert az ideiglenes megbízottak nem ren- delkeztek megfelelő szaktudással,

.

A 8., 9. és 10. szám közli Martin Schuppe — ,,A bővített újratermele's elmé—

letéhez" cimű cikkét. A szerző —- kap—

csolódva a bővített újratermelés marxi

sémájához —— matematikailag vizsgálja

az I. II. alosztály fejlődési ütemei, a fel- halmozás terjedelme, valamint a felhal—

mozás rátája közötti összefüggéseket. Be—

hatóan tanulmányozza, hogy az 1. ter—

melési osztály felhalmozásának anyagi szerkezetétől függően hogyan alakul a felhalmozás a II. termelési osztályban.

Cáfolja azt a nézetet, amely szerint a bővített újratermelés csak úgy lehetsé—

ges, ha az I. alosztály fejlödési üteme gyorsabb a II. alosztálye'nál. Ha a fejlő—

dés bizonyos szakaszán a fogyasztási cik—

kek nagyobb arányban nőnek a terme—' lési eszközöknél, ez kétségkívül maga után vonja a felhalmozás ütemének csök—f kenését. A felhalmozás csökkenő rátája azonban még midig nem jelenti a felhal—

mozás terjedelmének csökkenését, vagyis a bővített újratermelés megtorpanását. A

Német Demokratikus Köztársaság jelen—

legi fejlődésében a fogyasztási cikkek termelésének igen nagy súlya van. Ez még inkább szükségessé teszi, hogy ezt az elméleti kérdést tisztázzuk és leszögez—

zük, hogy ez az irányvonal nem mond ellent a bővített újratermelés követelmé—

nyeinek.

v

A szerző végül azt vizsgálja, hogy mi—

lyen időtartamon keresztül növekedhet a

II, alosztály gyorsabban az I.—nél anélkül,

hogy a bővített újratermelést (az I. na- gyobb terjedelmét) veszélyeztesse.

A szerző végül a keresett időtartamra

(N—re) nézve felállít egy matematikai

összefüggést. Mivel azonban az összefüg- gés érvényét olyan feltételhez köti, me—

lyek a valóságban nem állhatnak fenn, a számítás gyakorlati felhasználásra nem alkalmas, kizárólag elméleti értékű.

⁸⁸

Max Scholz: ,,Munkánk tervszerű meg—

javításával biztosítjuk a szó és tett egy-

ségét". (10. sz.) Részlet az Állami Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökének a kerületi szervek vezetői részére, 1954.

szeptemberben tartott értekezleten mon—

dott beszédéből. Az értekezleten meg- vitatták Alfred Langenak: ,,A szó és tett _egységéért" című cikkét (a Statistische

Praxis, 1954. 7. sz. vezércikkét).

Max Scholz megállapította, hogy az

1955-ös tervév beszámolási rendszerének

előkészítése már az üzemi és területi sta—

tisztikusok fokozott bevonásával történik.

A beszámolási redszernek a Miniszter- tanács által előírt 50 százalékos csökken—

tését végrehajtották. A gyakori engedély—

kérelmek azt mutatják azonban, hogy a

csökkentett beszámolási rendszer újbóli

felduzzasztásának veszélye fennáll. , Rámutatott arra, hogy a jó statisztikai megfigyelés néhány döntő kérdésre kor—

látozódik és megfelelő áttekintést ad a vizsgált területről. Még igen nagy utat kell megtenni ahhoz, hogy a felesleges

munkáktól megszabadult statisztikusok az anyagi valóságot valóban helyesen tudják feltárni, elemző munkájuk minő—

sége kielégítő legyen. Végül ismertette

az Allami Központi Statisztikai Hivatal

vezetősége által a munka megjavítására

hozott határozatokat, vizsgálta a határo-

zatok végrehajtását és útmutatást adott a végrehajtás ellenőrzésére.

Kindelberger—Schönbom: ,,A beszá—

molási rendszer csökkentésének eddigi m—

pasztalatai" c. cikkükben rámutatnak

arra, hogy az egyes minisztériumok a

csökkentés és egyszerűsítés munkájában nem segítették egyformán az Allami

Központi Statisztikai Hivatalt. Különö- sen nehezen fogott hozzá a csökkentés végrehajtásához a Munkaügyi és a Pénz—

ügyminisztérium.

Akadályozta a munkát, hogy egyes minisztériumoknak nem volt áttekinté—

sük saját területük statisztikai rendszeré—

ről (pl. a Könnyűipari Minisztériumnak).

Figyelembe kell venni —-— mondják a szer—- zők —, hogy az adatszolgáltatás csökken—

tése csak akkor jelent lényeges könnyí- tést, ha együttjár a nyilvántartási, ' bi—

zonylati rendszer egyszerűsítésével is.

A beszámolási rendszer csökkentésé-

nek és egyszerűsítésének méreteit mutat- ja, hogy 933 adatszolgáltatásból 336-ot megszüntettek, 125-nél csökkentették a mutatószámokat, IOO—nál növelték a be—

számolási határidőket és 37—nél csökken—

tették a beszámolásra kötelezettek körét.

K. P. Al.—né.