5. szám.
w529— 1931 A ,,Journal de la Société Hongroise de Statistiojuek legújabb szamai-
nak fontosabb cikkei:
Articles importants pants dans les récenls numéros du ,,Journal de la Société Hongroise de Slatistlguea .
VIII. (1939) évf. 1—2. szám: Balás Károly: F()ffice Central Royal Hongrois de Statistigue et La guestion ,,(guo vadistt dans la démographie du Conseil Général de Statistigue.
modeme. M Kovács Alajos: La nouvelle division VIII. 0930.) évf. 4. szám: Fellner Frigyes:
administrative de la YOUt—lUShWiC- 1—— Slél Tivadar: Lilnstitut International de Statistigue á Tokio. ——
Les tables de mortalité de la HOUS'ÚC- __ Gorlvay Kovács Alajos: Le recensement de la population de György: La situation sociale et les conditions de 1930 en Hongrie. Schneller Károly: La popu- travail de la femme active en Hongrie. —— Konkoly
Thege Gyula: Enseignements du changement du mouvement du commerce extérienr en Hongrie en 1929. _- Tagán Galimdsán: La monnaie rnsse pen—
dant et apres la guerre mondiale.
VIII. (1939) évf. 3. szám: Fossati Er—aldo: Le problemo économigue de la Hongrie aetuelle, — Kenéz Béla: La politigue agraire en Europe avant et apres la guerre. _ Szigeti Gyula: La balance des payements de la Hongrie en 1929. —— Elekes Dezső: La méthode et les résultats de la statistidue internationale et hongroise de la production des livres. -——— Dobrovits Sándor: L'organisation de
lation standard. —— Szabó Béla: La statistigue des maladies vénériennes en Hongrie.
IX. 0931.) évf. 1. szám: Dobrovits Sándor:
Aloys Szabóky ? (1873—1931). — Thirring Gusz—
táv: La diminution des naissancets et ltallure récente du mouvetment de la population en Hongrie. ———
Kovács Alajos: Les résultats pre'liminaires du recen—
sement de la population en Hongrie. _— Szádeczki)—
Kardoss Tibor: Le mouvement des salaires indus—
triels a Budapest depuis la guerre. M Elekes Dezső:
La crise éi-onomigue mondiale, éclairéue par la sta- tistigue.
Kisebb közlemények.
Petltes communications.
Külföldi statisztikai társaságok?)
Sociétés de statistigue de ltétra'ngen
American Statistical Association.
Az Amerikai Statisztikai Társaság évről évre az Egyesült Államok más és más városában megren- dezett közgyűlései során 1930 telén Clevelandba la—
togatott el. Itt folyt le Horty C. Malcolm elnok vezetése alatt 1930 december 29——31-én a Társaság 92. Évi közgyűlése. A közgyűlés ezúttal is konferen—
ciaszerú'en zajlott le s látogatottságát növelte, hogy négy szakosztálya parhuzamosan folyó elöadóülé—
seinek némelyike társasülós volt Amerika legelö- kelőbb
egyesületeivel. A mi fogalmaink szerint szinte túl- közgazdasági, tarsadalomtudományi stb.
zoltan tartalmas tárgyrenden több mint 70 gon—
dosan előkészített előadás szerepelt, amelyeket tar- talmas vita követett. A tudományos munka örven- detes elmélyülését jelzi, hogy az aktuális gyakor—
lati problémák mellett ezúttal inkább elméleti kér—
dések —— köztük matematikai statisztikai problé—
mák ——— domináltak s különösen érdekes előadásso—
rozat foglalkozott a statisztikai módszer szerepével és alkalmazásának lehetőségeivel
szakmák körében. Az elhanzott előadások nagyobb- más tudomány—
1) L. még Magyar Statisztika Szemle 1928. (VI.)
évf. 1239. I., 1929. (VII.) óVf. 222, 337., TDL, 11221., 1930 (VIII.) évf. 62., 146, 344., 858, 946. l., 1931.
részbenaTársaság negyedévi iolyóiralának,a,,Jour—
nal of the American Statistieal Associati011"—nak ,,Papers and Proceedings..." c. közel 300 oldalas külön füzetében jelentette meg (a Journal 1930. évi rendes számának terjedelme 504 oldal), kisebb rész—
ben pedig az egyesület
Statistics" c. másodl'olyóirataban publikáltatnak.
Az általánosabb érdekű elaborátumoknak cime tehát a Szemle folyóiratszemle rovatában található—
meg; csupán,
,,Annals of Mathematical
hogy képet adjunk a kongresszus—
szamba menö közgyűlés előadáskörének változatos—
ságáról, a szakosztályok egyes üléseinek összefog—
laló tárgymegjelöléseit ide: Statisztikai módszertan. Tömegészlelés és reprezentativ mód- szer a népszámlálás és a népmozgalmi statisztika terén. A szociális statisztikai oktatás. Pontosabb definiciót igénylő statisztikai fogalmak. Társadalmi jelenségek észlelése statisztikai vizsgálat révén. A statisztika alkalmazása a természetiudományokban.
Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a biologia- ban, pszichológiában, közoktatásügyi es politikai tudományokban. Egyesületi statisztika. Különféle iparágak statisztikája. A munkanélküliség és a fog- lalkoztatottság Nagykereskedelmi
dcxek. A kötvénypiac analízise és prognózisa. A iktatjuk
mérése. árin-
5. szám. —— 530 —
1931
szió. Beszámoló 1930—ról és prognózis 1931—re. Uz—
leti ciklusok analízise stb. —— Az Amerikai Statisz- tikai Társaságnak a nemzetközi statisztikához való viszonyát megvitató szűkebb körű értekezlet a nem- zetközi statisztikai szervek szerepéről is világos képet rajzolt s itt merült fel a Nemzetközi Statisz- tikai Intézetnek az Egyesült Államokban tartandó ülésszakának gondolata. __ A közgyűlés napirendje természetesen az egyesületi ügyekre is kiterjeszke- dett. A bizottságok és a más társaságokkal koope—
ráló egyéb egyesületi szervek munkajelentéseinek meghallgatása után alapszabálymódosz'tást is esz—
közölt a tagok egyeteme: e szerint a Társaság igaz—
gatótanácsát jövőben az elnök, az alelnökök, a lit—A kár, a pénztáros, az előző évi alelnökök és az előző két évi elnökök alkotják, az alelnökök száma pedig (de csak a következö közgyűléstől kezdve) hatról nyolcra emelkedik. A közgyűlésen megejtett válasz- tások után a tisztikar a következőképen alakult meg: elnök ()gbum VV. F.: alelnökökl) Belcher R.
l)., Carver C. H.. Muckintosh A. XV., Wright S.,
1) A Magyar Statisztikai Szemle 1930. (VIII.) év- t'olyamának 345, lapján megjelölt munkakörben.
Néhány nagyobb község lélekszámának alakulása a Cseh—Szlovákiához csatolt területen.
Fornwiion du nombre dlhnbilrmts dans guelf/aes ('omnmnes plus importants (HUH rées tl lu Tehéeo—
Slovaguiv.
Az 1930. évi cseh-szlovák népszámlálás előze—
tes eredményei alapján már ismertettük a Szem- lébenl) a felvidéki városok népességi számának alakulását. Ezeket az adatokat még a kétezernél népesebb községek érdekesebb lélekszámeredmé- nyeivel egészíthetjiik ki. Ami annál tanulságosabb, mert míg az idegen elemekkel részben mestersé—
gesen megnövelt népességű városok lakosszáma, á!—
talában jelentékenyebben emelkedett, addig a na!
adatok—a kal is találkozunk. Figyelmet érdemelnek ezek az gyobb községek sorában kedvezőtlenebb
adatok azért is, mert a Felvidék városainak na—
gyobb részét a cseh uralom óta csupán községi iangfokozat illeti meg.
Hogy a eseli ,,iparpi'irtoló" politika nem mért egyenlő mértékkel szerte az elcsatolt törvényható—
ságok területén. ezt Korompának közismerten rosszra fordult helyzete és szembeszökően nagy lé—
lekszálnesökkenése ékesen mutatja. De más jel—
lemző példát is lehet találni egy-egy nagyobb tele- pülés kedvezőtlenebl') gazdasági sorsára:
1) v. 6. 1931. ax.) évf. 337—338. 1.
Stewart VV. W. és 'l'ryan G. F.; titkár-pénztáros:
King VV. l., szerkeszto: Ross A. F., utóbbi kettő hosszabb idő óta állandó irányítója az egyesület életének és törekvéseinek. A tagok száma 1930 de—
cember l-ig 2066—ról 2267—1'e emelkedett, a tiszte—
letbeli tagok száma pedig a közgyűlés határozata folytán kettővel: Fisher A. Ronald (Rothamsted)
és Wickseli D. S. (Lund) neves statisztikusokkal szaporodott meg. Említést érdemel még, hogy az Amerikai Statisztikai Társaságnak new—yorki köz—
pontjával együtt 11 helyi szerve (Austin, Boston,
Chicago, Cleveland, Columbus, Los Angeles, New—
York, San-Francisco, Detroit, Pittsburgh, Washing- ton) az 1930-as év folyamán összesen 54 ülést ren—
dezett, amelyek közül a new—yorki ülések átlagos látogatottsága 192 fő volt; továbbá, hogy Willem:
XV. F.—nek, a Nemzetközi Statisztikai Intézet alelnö—
kének javaslatára a közgyűlés az igazgatótanácsot utasította arra, hogy amennyiben az Intézet a f. évi madridi után következő ülésszakát akár Kanadá—
ban, akár az Egyesült Államokban tartaná meg, az ülést az Intézet vezetőségével karöltve készítse elő, amiből arra is következtethetünk, hogy egy ilyen amerikai kongresszus valóban napirenden van.
Lélekszam tenyleges szep.
1921 1930 V'f*£§§fj(1§3),)O/o
Korompa . . . . 5.575 4.272 ——23'4 Ruttka . . . . . 6.807 6.717 —— 1'3 Selrnec—e'sliélabánya 13.264 13.292 02 Nyitrabanya . . . 9.796 10.448 67 Besztercebánya 10.587 11.321 69
Nem egyenletes a fejlődés a tízezernél népesebl'i többi községben sem; viszont körükben a tényleges gyarapodás arányszáma itt-ott feltűnően magasra szökik fel. Nagyságszerinti sorrendben haladva a felvitték nagyobb községeinek
nyairól az alábbi adatok nyujtanak felvilágosítást:
népesedési viszo—
Tényleges Lelekszam szaporodás 0/0
1921 1930 1921—1930
Komárom 17.715 21.137 193
Beregszász 13.846 19.026 374
Huszt 11.885 17.897 512
Zsolna 12.073 17.473 447
Rózsahegy . 14.220 15.668 102
Losonc . _. 12.417 15.449 244
Pozsonyiigetfalu . 4.282 14.196 2315
laló . 11.608 12.889 110
Léva . 10.343 12.552 21'4
Pöstyén . 9.321 12.046 292
Trencsén . 10.411 11 .796 13'3
Nagymihály 8.864 11.688 319
Zólyom . . 8.917 11.217 258
Nagyszöllős 9.248 11.049 195
Gúta . 9.676 10.827 11'9
Körösmező . 9.401 10.615 129
A kiilvárosias fejlődés tipikus példája Pozsony- ligett'alué. melyet a cseh statisztika a pozsonyi
5_ szám. — 531 ——- 1931
agglomerációhoz is hozzászámít s melynek lélek- száma amerikaias ütemben szökött magasabbra.
A cseh-szlovak idegenforgalom alakulása.
Le mouvement des touristes en Tche'co—Slovaguic.
A cseh—szlovák hivatalos statisztika most publi—
kálta az ország egyes tartományainak, városainak és fürdőhelyeinek Magyarországot is közelebbről érdeklő idegenforgalmi statisztikáját. Minthogy Cseh-Szlovákiában az idegenforgalmi statisztikai adatgyüjtés még nincs egyöntetűen kiépítve, adatai nem foglalhatók egybe s némi óvatossággal keze—
lendök.
Prága idegenforgalma és a cseh—szlovák fővá- rosban megfordult magyarok száma a következő képet mutatja:
A külföldiek közül
É Összes Külföldi ma Tyaromáai
*v - . , §: —' n
idegenek szama szám o/o
1924 325599 1925 354040 1926 362701 1927 443991 1928 671683 1929 605967 1930 678.967
56.321 2.231 40 64.440 3.053 47 61.317 2.662 43 84.864 3.807 4'5 108865 4.327 40 114802 4.264. 37 106587 3.944 37 A város belföldi idegenforgalmat 1930-ban kul- minált 572.380—nal (minimuma 1924—ben: 269.278).
A külföldiek közül a legtöbb: 41.015 (38-5%) német,
16.264 (15'3"u) osztrák; 11.372 származott Európa ,,egyéb" államaiból, 9.501 az Egyesült Államokból, 5.941 Lengyelországból, 4.473 Angliából stb.
Prága és a fürdőhelyek nélkül a tulajdonképeni Csehorszagban 1,036.331 idegen fordult meg (ebből 3.215 magyarország—i), Morvaországban 408444 (1.856 magyarországi) és Sziléziában 188973 (622 magyar- országi).
Szlovákiából 18 város és község adatait fog—
lalja össze a cseh statisztika, a Rute'nföldről pedig 4 városét, illetve községet. A Felföld idegenforgal- mtának adatait itt foglaljuk össze:
A külföldiek közül
Év Összes Külföldi magyarországi
' ' idegenek szama szám 0/0
Szlovákia :
1925 . 27.868 18.593 667
1926 210.034 26.787 17.528 65'5 1927 210.582 22.914 14.992 654 1928 233.313 29.913 18.782 628 1929 242930 32.581 20.527 630 1930 274014 46.916 25.950 553
Kárpátorusszia :
1925 6.593 3.757 570
1926 42.053 6.895 3.745 54'3
1927 37.681 8.426 5.437 645
sában 81.323 (5.121 magyarországi), Kassán 46.766 (4.409 magyar), Munkácson 16.514 (2.532 magyar), Ungvárt 14.267 (1.319 magyar), Eperjesen 9.239 (1.339 magyar), Komáromban 9.127 (1.695), Lo- soncon 6.839 (1.000 magyar), Érsekújvárt 5.299 (2.107 magyar), Párkányban 5.070 (3.994 magyar), Beregszászban 4.842 (2.019 magyar) volt. Csupán a külföldiekhez viszonyítva a Magyarországról szár—
mazó idegenek aránya a Felvidék több városában 80%—ná1 többet ért el.
A fürdőhelyek statisztikája szerint 1930-ban 252540 állandó (ebből 141000 külföldi, akik közül 11.614 volt magyarországi) és 350.956 átutazó ide—
gen fordult meg bennük. Nagyobb forgalmukkal kiemelkedtek a következő fürdőhelyek:
Állandó Átutazó idegenek száma
Karlsbad . 63.932 42.748 Marienbad . 39.379 25.000
Pöstyén . 18.177 5.159
Franzensbad . 16.976 28.714 Trencsénteplio 10.531 16.521
Jóval kisebb a tátrai fürdőhelyek forgalma, melyek közül T átralomnic áll az élen 3.597 állandó és 6.596 átutazó idegennel. Viszont az eltöltött éj- szakák száma szerint a Tátrában Új-Tátrafüredé
(65.570) az elsőség.
A világ réztermelése.
Lu production mondiale du cuiure.
A réztermelés 1930-ban erősen visszaesett. Mig 1929—ben 1,947.372 tonna volt a világtermelés, az
1930. évi termelés csak 1,576.740 tonnát tett. Figye—
lembe veendö azonban, hogy az 1929. évi adat re- kord volt a háború után.
Az 1931. év elején a kitermelés csökkenése folytatódott, ami kitűnik a következő adatokból:
tonna
1924 havi átlag 114388
1925 ,, ,, . . . . . 119926
1926 ,, ,, . . . . . 125211
1927 ,, ,, - . . 129786
1928 ,, ,, 145.746
1929 ,, ,, 162281
1930 ,, ,, 131395
1931 ]. hó. 112530
,, ll. ,, . 109703
A nagy csökkenést elsösorban a világtermelés- nek ma is csaknem felét — régebben több mint felét —— szolgáltató Egyesült Államok erős restrik- ciója okozta. Itt ez 'év februárjában a termelés csak 47 ezer tonnát tett, míg 1928—ban 80, 1929-ben 89, 1930—ban pedig 65 ezer tonna volt a havi ter—
melés átlaga. Nagy mértékben korlátozták Csilé- termelését
5. szám.
— 532 —— 1931
A világ horganytermelése.
Lu production mondiale du zinc.
A horgany (cink) termelése, ópúgy mint a többi fémeké, 1930—ban csökkent.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet adatai sze—
rint a világtermelés 1929—ben 1.453.320 tonna volt, míg 1930-ban becslés szerint, az 14 millió tonnát nem érte el. A fő horganytermelő ország közül csu- pán Lengyelország és Kanada tudta az 1930. év folya- mán termelését növelni, de a folyó év elején ezek—
ben az országokban is visszaesés észlelhető. A leg- nagyobb termelő, az Egyesült Államok havi adatai szembetűnően jelzik az utóbbi hónapok termelésé—
nek erős ellanyhulását:
tonna
1928 havi átlag . . . . . 46.841 1929 ,, ,, . . . . . 47.481 1930 ,, ,, . . . . . 38.154 1931 I. hó . . . . . . . 29.504 ,, II. ,, . . . . . . . 26.819 ,, III. ,, . . . 29.328
Még kedvezőtlenebb a helyzet Nagy-Britanniá—
ban, ahol az utolsó három évnek 1 ezer tonnát
meghaladó havi átlagával szemben 1931 januárban csak 1901, februárban 2.614 tonna volt a termelés.
Az orosz petróleumtermelés előretörése.
Liessor de la production russe de péttole.
A Szovjet Unió petróleumtermelf'zse évről évre rohamosan növekszik. A termelés ütemét különd sen az utolsó néhány évben sikerült fokozni. A termelési adatok —— ezer barrelben —— a következők:
1924 havi átlag, . 8.535 1925 ,, ,, , , 4.075 1926 ,, ,, . . 4.804 1927 ,, ,, . . 5.967 1928 , ,. . . 6.707
1929 , ,, . . 7.893
1930 ,, , . . 9.951
1930 1. hó . . 8.843
,, n ,, . . 7.985
,, 111. , , . 9.927 ,, IV. ,, . . 10.392 ,, V. ,, . . 10.881 ,, Vl. ,, . . 10.392 , vu. ,, . . 11.217 , vm. ,, , . 11.538
, IX. , , . 11.573
,, x. ,, . . 12.105 , Xl. ,, . . 12.140
, xn. , . . 12.615
Szembetűnő, hogy a legutolsó évben is minő tervszerűséggel fejlesztették a kitermelést.
Az utolsó évben egyébként csupán Romániá-
ban növekedett a termelés, ahol az előző évek 20—26 millió barreles havi átlagával szemben újabban némelyik hónapban a termelés a 4 millió barrelt is meghaladta. A főtermelő Egyesült Átv lamok 1930-ban csak 75 milliós havi átlagot ért el az 1929. évi 84 millió barrellel szemben. (Népszö—
vetség: Bulletin Mensuel de Statistigue.)
A világ hajóépítése.
Lu construction mondiale de navíres.
A világ építés alatt álló kereskedelmi hajóinak bruttó tonnatartalma a Lloyd*s Register adatai sze—
rint a következő volt:
1928. XII. hó végén 2.618 ezer tonna 1929, III. , _ 2.838 ,, ,,
Vl. ,, , 2.838 ,,
IX. ,, ,, 2.817 XII. ,, ,, 8.111 1930. III. ,, , 8.266 VI. ,, ,, 3.058 lX. ,, ,, 2.569
Xll. , ,, 2326
333333;
Az adatok szerint az 1929 végéig erősbödő hajó—
építkezés az 1930. év végére ellanyhult. A főbb or—
szágok építés alatt levő hajóinak tonnatartalma 1930 végén ez volt:
Nagy-Britannia . . . 909 ezer tonna Egyesült Államok. . 232 , ,, Németország . . . . 218 ,, ,, Olaszország . . . . 180 ,, ,,
Franciaország . . . . 174 ,, ,, Németalföld . . . . 160 ,, , Svédország . . . 146 ,, ,,
Magasan vezet az Egyesült Államok, pedig épít- kezései egy ev alatt csaknem felére csökkentek.
A termelési indexek csökkenése.
La elimination des indices de la production.
A termelésben 1930—ban és a folyó évben ta- pasztalható depresszióra jellemző a termelés álta- lános indexeinek alakulása. Az indexeket 1928 ::
100 alapon az Egyesült Államokra vonatkozóan a Federal Reserve Board, Németországra vonatkozóan az Institut für Konjunkturforschung, Franciaor—
szágra vonatkozóan pedig a francia statisztikai lai—
vatal számította ki,
Egy. Áll, Németország Franciaország
1929 . . 107'2 101'8 109'4
1980 . , 87'4 84'3 110'2
1931, l. . . 73'9 686 10457
ll. . . 77'5 702 10457
Ill. . . 79'3 71'1 1039
Az indexek azt mutatják, hogy 1928—hoz ke' pest 1929-ben emelkedő tendencia mutatkozott.
1930—ban azonban —— Franciaország kivételével ——
a termelés erősen aláesett. Az Egyesült Államok és Németország indexe az 1930. év folyamán jófor- mán hónapról hónapra csökkent, 1931. januárban azonban mindkét államban mélypontját érte el.
Franciaország termelési indexe a mult év második felétől csökkent rohamosabban, de még 1931. már—
ciusi mélypontján sem szállt az 1928. évi alap—
szint alá.
5. szám. _ 533 — 1931
A csődök számának nemzetközi alakulása. Az 1929. évi adattal szemben 1930-ban nemi Le nombre des [(iillites en diűérents pays. csökkenést csupán Svédország, Norvégia, Jugo—
szlávia és Dánia mutat. Az 1930. évi havi ada—
A csődök számának nemzetközi adatai beszé- desen tükrözik a gazdasági válság általános elmé- lyülését. Az országok legnagyobb részében az 1930.
év adata magasabb, mint a megelőző évé, az emel- kedés sokhelyütt igen jelentős. A csődök száma a Népszövetség közlése szerint havi átlagban volt:
1927 1928 1929 1930
h a v i a t 1 a g
Egyesült Államok 1.689 1.698 1.642 2.009
Olaszország 952 1.029 1.076 1.316
Németország 475 665 821 945
Franciaország 689 684 726 756
Cseh—Szlovákia') 244 222 293 432
Nagy-Britannia 381 365 345 369
Németalföld 293 263 227 256
Délafrikai—Unió 109 116 141 214
Svédország 227 213 219 207
Kanada . . . . . 153 170 181 200
Élj—Zéland . . . 72 85 69 81
Lengyelország ' . . 17 24 43 68
Finnország 29 24 43 61
Norvégia 108 85 69 60
Ausztria 52 49 48 58
Svájc 56 52 52 52
Jugoszlávia . 88 76 89 50
Magyarország?) . . 29 33 37 40
Egyiptom 36 33 35 36
Dánia . . . . . . 57 47 35 32
1) Egyességekkel. A " ,
2) Ama csődök is, amelyeket kényszeregyességi eljaras előzött meg.
tai azt tanusítják, hogy az év vége felé a helyzet álta—
lában súlyosbodott. Az 1931. év első hónapjaiban pedig a csődök terén vezető államokban a havi adatok még tovább növekedtek. 1931 januárjában az Egyesült Államok 3.122 csődöt mutat ki, ami rekordadat.
Helyreigazítás. bchneller Károly Szemlénk múlt évi decemberi számában, ,,A standard népes-
ség" címmel közzétett dolgozatában, az 1061. olda- lon, az első oszlopban, alulról a 2. sorban lévő hibás (1920—as) évszámnak s a hozzáfűzött re-
flexióknak törlését kéri. Huberrel, a francia statisz—
tikai hivatal igazgatójával ugyanis időközben levél- váltás útján megállapítottuk, hogy Bunle standard- számításainak alapja öt európai állam —— Francia—
ország, Anglia, Német—, Olasz— és Svédország — nem 1920. évi, hanem 1910—11. évek körüli össz- népességének kormegoszlása volt. így tehát a téves 1920-as évszámhoz füzött az a kritika, hogy Bunle standard alapválasztása ,,hibás lett volna azért, mert a háború után a népesség összetétele nem- hogy normális, de a lehető legszabálytalanabb volt", természetesen szintén törlendő. Bunle 1920-as év- számának sajtóhiba voltát Huber a ,,Bulletin de la
statistigue générale de la France" legközelebbi szá—
mában szintén közölni fogja, egyben azt is, hogy a Bunle—fe'le dolgozatban egyél) M. a tipusnépesség kormegoszlására vonatkozó _ sajtóhibák is voltak.
Különféle. —— Dívers.
Az 1930 december l—e'n foganatosított nép- számlálás szerint Portugália népességének száma 6,660.852 fő; ebből 6196020 a szárazföldön, 464332 a szigeteken számláltatott meg.
52:
Előzetes adatok szerint a házasságkötések 1930.
évi száma a Németbirodalomban 562491, aránya ezer lélekre 8'7, (1929'ben 92): az élveszületések száma 1,126.829, aránya 17'50/60 (1929—ben 17'9%0l, a halálozások száma "710905, aránya 11'10/00 (1929—
ben 12'6%o). A természetes szaporodás száma az
1929. évi 341.496-ról 415.924-re, ezer lélekre eső aránya 5'3—ról 6'4—1'0 emelkedett, viszont a termé- kenységi arányszámok csökkentek.
a,
kötések 7'7 (7'7); élveszületések 16'8 (16'7); halá- lozások 136 (146); természetes szaporodás 3'3 (2'2).
A Magyarországtól elcsatolt részen, Burgenland szöv.
államban ezer lakosra jutott 1930—ban 73 házasság- kötés (1929—ben 7'4), 23'5 élveszületés (239), 142 halálozás (15'3); a természetes szaporodás ezreléke 9'3 (86) s ezzel Burgenland a második helyen áll az osztrák szövetséges államok sorában (az első Karintia 10'30/oo—kel).
§;
A mezőgazdasági uásárlóképesség a német Konjunktúrakutató Intézet közlése szerint a mult év folyamán Németországban, Franciaországban, Ang—
liában és Közép—Amerikában 10 tö%-kal, az Egyesült Államokban, Brit-Indiában 15—20%-kal, Olaszországban, Cseh—Szlovákiában, Lengyelország,-
