A magyar statisztikusok csehszlovákiai tanulmányútjának tapasztalatai

(1)

Szeptember végén a Központi Statisz- tikai Hivatal képviseletében mintegy két hétig tanulmányoztuk a Csehszlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának munkáját. Tanulmányútunk célja a cseh- szlovák statisztika rendszerének, ezen belül elsősorban a szociális és kultúr—

statisztika szervezetének, problémáinak megismerése volt.

* Tanulmányútunk eredményes volt. Sok

hasznos tapasztalatot szereztünk a cseh—

szlovak statisztikai rendszerröi; ezeknek felhasználása munkánkban komoly ha—

szonnal fog járni. Külön kell megemlé- kezni arról a szívélyes, baráti fogadtatás—

ról, amelyben a Csehszlovák Allami Sta—

tisztikai Hivatal elnöke, vezetői 'és dol—

gozói részesítettek, hogy tanulmányútunk minél gyümölcsözőbb, hasznothajtóbb le- gyen.

Vizsgálatunk a statisztika általános szervezetére és különösen a népesedési, az_egészségügyi, a kulturális és a város—

községstatisztika kérdéseire terjedt ki. E kérdéseket az Állami Statisztikai Hivatal—

ban és területi szerveinél, valamint kü- lönböző egészségügyi és kommunális in- tézményeknél tanulmányoztuk.

*

Csehszlovákiában a statisztika szerve—

zete, feladatai nagyjában—egészében azo—

nosak a magyarországival. Az Állami Sta- tisztikai Hivatal jogállása megfelel a magyar Központi Statisztikai Hivatalá—

nak.

A szocialista statisztikára való áttérés lényegében az 1950—ben kiadott általános beszámolási rendszerről szóló törvénnyel kezdődött. A statisztikai rendszer alapja:

_, az 1951-ben kiadott 108. számú törvény, a Csehszlovák Köztársaság statisztikai tör- vénye.

A statisztikai rendszer Csehszlovákiá—

ban is a decentralizáció elvén épül fel. A minisztériumoknak jól kiépített statisz—

tikai rendszerük van; a minisztérium sta—

tisztikájának egészét a minisztérium sta—

tisztikai csoportja fogja össze. Ez év eleje

óta az Állami Statisztikai Hivatal meg—

kezdte a minisztériumok statisztikai rend—

szerenék ellenőrzését is.Aminisztériumok ellenőrzése lépcsőzetes: először a Hivatal

A magyar statisztikuSok

csehszlovákiai ' tanulmányútiának tapasztalatai

területi szervei folytatnak ellenőrzéseket,, majd pedig a Hivatal szakosztályai ellen-—

őrzik a minisztérium statisztikai munká——

ját. A megállapított hiányosságokat köz-—

lik az illetékes miniszterrel, majd az észrevételeket a minisztérium Kollégiuma tárgyalja meg. A hiányosságok kiküszö—

bölésére a miniszter utasítást ad ki; A Hivatal megbízottja ezen a kollégiumot!

résztvesz és a továbbiakban is ellenőrzi a miniszteri utasítás végrehajtását.

A beszámolási rendszer felépítése Cseh—

szlovákiában hasonló a magyarországi-

hoz. A minisztériumok az Állami Statisz—

tikai Hivatal által évente megküldött minimális adatkérési program alapján készítik el beszámolási rendszerüket. ' A beszámolójelentéseket az Állami Statisz—

tikai Hivatal engedélyezi. Problémát je—

lentenek Csehszlovákiában is a vadsta—

tisztikák. 1953—ban 200 esetben jártak el a vadstatisztika elrendelői ellen.

A lényegbeli egyezőség mellett azon—

ban a csehszlovák és a magyar statisztikai rendszer, ill. a két Hivatal munkája között különbségek is állnak fenn.

Igy jelentősek a statisztikai ellenőrzés értelmezésével kapcsolatos különbségek.

A csehszlovák elvtársak nem tartják a statisztikai munka oly döntő részének az

ellenőrzést, mint Magyarországon. Állás- pontjuk az, hogy mivel a bizonylati rendszer kellően kiépített és az adatszolgál- tatók általában pontos adatokat adnak, kevésbé van szükség az állandó és rend—

szeres ellenőrzésre. Ellenőrzéseik alap—

vető formája a minisztériumok munkájá- nak időszakos, komplex felülvizsgálata.

A statisztikusok rendszeres oktatása, vizsgáztatása még kevéssé szervezett. Az egyes szakterületek részére kevesebb csehszlovák szerző által írt, vagy oroszból fordított statisztikai könyv áll rendelke- zésre, mint Magyarországon.

*

Az egyes szakkérdésekkel kapcsolatban a következő hasznos tapasztalatokat szűr—

hettük le:

1. NÉPESEDÉSSTATISZTIKA

A népesedésstatisztika Csehszlovákiá—

ban igen fejlett. Az állam vezetésében fontos szerepet tulajdonítanak a népese—

(2)

SZEMLE

1027

désstatisztikának és az operatív vezetés—

ben is felhasználják a népesedésstatisz—

tikai adatokat. így pl. a Hivatal által ha—

vonta kiadott népmozgalmi jelentés a csehszlovák Egészségügyi Minisztérium egészségpolitikai intézkedéseinek alapjául szolgál. Az évente kiadott, részletes elem- zést tartalmazó népmozgalmi jelentést a csehszlovák kormány és párt vezetői , használják fel munkájukhoz.

Népszámlálást legutóbb a21950. február 28—i állapotnak megfelelően tartottak Csehszlovákiában. Ezt az időpontot azért választották, mert tapasztalataik szerint ekkor a legkisebb a lakosság mozgása. A

népszámlálás adatait 3 fázisban dolgozták

fel. Az első fázis az előzetes adatok fel—

dolgozása volt, majd a reprezentatív mód- szerrel való feldolgozás következett, vé—

gül került sor a teljeskörű feldolgozásra.

A reprezentatív módszerrel való feldol- gozást részletesen tanulmányoztuk, mivel ilyen jellegű munka a népszámlálásoknál nálunk még ismeretlen. E módszer segít- ségével a népszámlálást követő egy év és három hónap alatt rendelkezésre állott a népszámlálás adatainak az összes ismér- vek alapján történő feldolgozása. A reprezentativ feldolgozás eredményei csak lé- nyegtelen eltérést mutattak a későbbi tel—

jeskörű feldolgozás eredményeitől.

A reprezentatív kiválasztás előtt — az előzetes feldolgozásból —— már ismert volt járásonként a lakosság száma. A kivá- lasztás úgy történt, hogy a járási anyag—

ból véletlen módszerrel kiemelték az ü. n.

kezdő lapot és utána mechanikusan min—

den 25. lapot kiválasztották. Ezután össze—

adták az így kiválasztott lakáslapon sze—

replő személyek számát és ezt beszorozták 25—tel. Az eredményt egyeztették a járás tényleges lakosságszámával. Ha különbö—

zött ettől, olyan lapokat kerestek, ame—

lyek összeadásával egyező számokat kap—

tak. Az így kiválasztott 4 százalékos rep- rezentációjú anyagot az összes ismérvek alapján feldolgozták.

A népszámlálásnak reprezentativ mód—

szerrel való feldolgozása a csehszlovák elvtársak tapasztalata szerint jó és gyors eredményeket adott és legközelebb is al—

kalmazni fogják.

Csehszlovákiában a népmozgalmi sta—

tisztika mindkét ága: a természetes nép- mozgalmi és a vándormozgalmi statisz—

tika meg van szervezve.

A tertnészetes népmozgalmi statisztikat feldolgozásánál — egyedül az összes adat- gyűjtések közül —-— a centralizáció elvét kö- vetik. Az adatszolgáltató anyakönyv—

vezetők minden közbeiktatott járási, vagy megyei szerv kihagyásával a természetes—

népmozgalom — házasságkötés, születés, halálozás —— egyéni lapjait a tárgyhót kö- vető hó 3—ig közvetlenül az Állami Sta- tisztikai Hivatalba küldik be. Minden—

nemű feldolgozás, így a havi előzetes és az éves végleges itt történik. (Szlovákiá- ban a feldolgozást a Szlovák Statisztikai Hivatal végzi.) A területi szerveket csak az alkalmankénti ellenőrzési munkába

vonják be. Ezenkívül negyedévenként megküldik a megyei statisztikusoknak te—

riiletük főbb népmozgalmi adatait.

A halálozások halálokok szerinti fel-- dolgozását 1949. óta a VI. Nemzetközi Nomenklatúra alapján végzik.

A vándormozgalmi statisztikai adat—- gyűjtés 1949. óta folyik. Az 1950—es nép—v számlálás óta a vándormozgalmi statisz—

tika alapján megyénként, járásonként és 10 OOO—nél nagyobb helységenként havonta, ill. negyedévente folyamatosan nyilvántartják a lakosság számát.

A vándormozgalmi statisztika alap- bizonylata a bejelentőlap statisztikai szel-—

vénye. A bejelentéseket a helyi tanácsok intézik, amelyek a bejelentőlapokat a já—

rási rendőrkapitányság bejelentő hivata—

lába továbbítják. Az egyik példányt itt abc—sorrendbe rakják, népességi nyilván- tartás céljaira, a másik példányt pedig beküldik a területi bejelentő hivatalba. A járási rendőrkapitányság a hónap folya-r mán összegyűlt bejelentőlapok statisztikai szelvényeit átadja a járási statisztikus——

nak, A járási statisztikus a vándormoz—

galmi egyéni lapokból járási szinten és 10 OOO—nél nagyobb helységenként össze——

sítőt készít és az összesítést az egyéni la- pokkal együtt elküldi az Állami Statisz—

tikai Hivatalba, ill. a Szlovák Statisztikai hivatalba. Ebben a feldolgozásban a ván- dorlási adatok kor és nem szerinti rész—

letezésben szerepelnek, az eredeti lakó- hely szerint, megyénként és azokon belül járásonként, ill. 10 OOO-nél nagyobb hely—

ségenként.

A járások által megküldött összesítések, ill. az egyéni lapok alapján központilag járásonként, majd megyénként kombina- tiv feldolgozás készül, melyben az ere—

(3)

hellyel. Ezt csupán nemek szerint készi—

tik. A jövő évben a feldolgozás már minden adatra vonatkozóan (foglalkozás, kor, családi állapot, nemzetiség, állampolgár—

ság, esetleg iskolai végzettség) el fog ké- szülni.

1 EGESZSEGUG Yi STATISZTIKA

A csehszlovák egészségügyi statisztika szervezete jól kiépített.

A bizonylati rendszer az egészségügyi statisztika minden területén szilárd. Igy pl. nálunk a még problematikus rendelő- intézetl forgalmi statisztika is megfelelő , 'bizonylati alapra támaszkodik. A szak- rendeléseken napijelentést készítenek, amelyen név szerint tüntetik fel a kezelt betegek főbb adatait.

A mennyiségi mutatókat tartalmazó forgalmi statisztikak lényegében azono—

nak a magyarorszagival. A forgalmi sta—

tisztikák mellett azonban több jól meg—

szervezett, minőségi mutatókat tartal—

mazó megbetegedési statisztikával is ren—

delkeznek.

A megbetegedési statisztikák közül a

a legnagyobb kört felölelő: a keresőkép- telenséggel járó megbetegedések statisz- tikája. Ez úgy készül, hogy a táppénzes állománybavételekor a táppénzbevevő or—

vos 4 példányban beteglapot állít ki. Ezek

* " közül az egyik példányt a beteg munka- helyére, a másik példányt a rendelőinté—

, zetbe küldik. A 3. és 4. példány a beteg—

nél marad és felgyógyulásakor a 3. pél- dányt a beteg munkahelyére, a 4. pél- dányt a rendelőintézetbe küldik. A ren- delőintézet a beteglap második példányá- , ból teljeskörű, a 4. példányából (mintegy 2005-es) reprezentativ feldolgozást készxt.

A kiválasztás úgv történik, hogy minden, a hónapok 25—én, 6-án, 15—én, 16—án, 25-én és 26—án született dolgozó lapjait kieme—

lik és feldolgozzák. A feldolgozás 14 be—

tegségcsoportba sorolva történik. Ugyan—

akkor az üzemek is készítenek az 1.

számú lap alapján megbetegedést statisztikat, a kezdeti diagnózis szerint.

A keresőképtelenséggel járó megbete- gedési statisztika mellett jól szervezett a kórházi megbetegedési statisztika. Ennek bizonylati alapja az egyéni lap, amelyet a kórházból elbocsátott valamennyi beteg—

ről kitöltenek. Az egyéni lapok alapján a kórházak negyedévenkénti feldolgozást

deti lakóhely van kotnbinilva az 133 lakó—; * zenének. A feldolgozást man végzik

el a ,germekosztalyra és külön a többi mtályra vonatkozóan, a nemzetközi megbetegedési és haláloki nomenklatúra rövidített formája szerinti csoportosítás- ban.

Még megvalósítandó feladat Csehszlo- vákiában az általános megbetegedési statisztika. 1953. májusában az ország 3 já- rásáról készítettek próbafelvételt. 1954- ben egy járásban folyik a felvétel egész éven át, jövőre '! járásban fognak ilyen feldolgozást késziteni.

Az általános megbetegedési statisztika alapja az az egyéni lap, amelyet minden egészségügyi intézmény orvosa tartozik kitölteni minden, elsőizben történt meg—

jelenéskor, ill. kórházi elbocsátáskor. A lapokat a járási egészségügyi állomás gyűjti, abc—be rakja és az azonos szemé—

lyek lapjait párosítja. Az így összeállított anyagot az Egészségügyi Minisztérium prágai statisztikai állomása központilag dolgozza fel.

Az üzemi baleseti statisztika beszámo—

lási rendszere Csehszlovákiában is két- irányú. Egyrészt valamennyi -— 1 napos, vagy annál hosszabb keresőképtelenséget okozó —— üzemi balesetről egyéni baleset- bejelentőlapot kell küldeni az illetékes minisztériumnak és az illetékes szakszer—

vezetnek, másrészt negyedévenként az ü. n. biztonsági technikus összefoglaló be—

számolójelentést készit, amelyet szintén a minisztériumnak küld meg. Az üzemi baleset fogalma némileg eltér a magyar- országitól, mivel statisztikailag üzemi bal- esetnek tekintik az olyan baleseteket is, amelyek a dolgozókat munkábamenet, il—

letve munkából jövet érik. 1955-től kezd-

ve a baleseti statisztika rendszere meg- változik. Az egyéni lapokat —- amelyeken a jövő évben már csupán a 3 napos, vagy azon túli keresőképtelenséget okozó uze- mi baleseteket kell jelenteni — a Munka- biztonsági Intézet központilag fogja fel- dolgozni, s negyedévenként fogja az adatokat a Minisztériumoknak megküldeni.

Ugyanakkor a vállalatok havonta fognak baleseti beszámolójelentést kitölteni, amely a balesetek számát. a baleset miatt kiesett munkanapok számát, a baleseti táppénzszázalékot és a kitöltött baleseti lapok számát fogja tartalmazni.

,, Mint érdekességet megemlítjük, hogy a csehszlovák Egészségügyi Minisztérium mellett egy nagylétszámú egészségügyi

(4)

statisztikai állomás működik, amely gép- parkkal rendelkezik, a az egészségügyi statisztikai feldolgozásokat végzi. "Az állo- másnak vidéken is 3 helyen van kiren- deltsége.

3. KULTÚRSTATTSZTIKA

Az oktatási statisztika bizonylati és be—

számolási rendszere Csehszlovákiában majdnem azonos a magyar oktatási sta- tisztikáéval. Különbség csupán az elem- zési módszerekben van, Csehszlovákiában ugyanis a szorosan vett oktatasi adatokat nem vizsgálják az oktatás pénzügyi, be—

ruházási és dologi adataival együtt.

Csehszlovákiában az oktatási statisz—

tika nem foglalkozik az analfabéták számbavételével, mivel ez a kérdés már nem okoz problémát A tankötelesek szá—

mának nyilvántartására sem helyeznek különös súlyt, mivel gyakorlatilag valamennyi tanköteles résztvesz az oktatás—

ban.

Csehszlovákiában a főiskolai, egyetemi oklevelet szerzetteknek jól megszervezett nyilvántartása van, s ennek alapján fél- évenként statisztika késztil a diplomások számáról. A minisztériumoknál és válla—

latoknál minden főiskolát végzettről, ill.

azokról, akik olyan munkakört töltenek be, amely főiskolai végzettséget igényelne, . egyéni kartont kell kiállítani. Kivételt ké—

peznek a jogászok, a művészek és a tanárok. Az egyes szakkádereket (spe- cialistákat) is nyilvántartják. A kar-

*tont vezetni kell arra való tekintet nél-

kül, hogy a szóbanforgó felső káder, vagy specialista mikor végzett. Munka- helyváltozás esetén, ha a nyilvántartott , más felügyeletet gyakorló minisztérium- ' hoz kerül át, a kartont átadják a másik minisztériumnak. A minisztériumok fél—

évenként jelentést küldenek az Állami Statisztikai Hivatalba. Ez a jelentés mintegy 200 szakma szerint tartalmazza az állományban beállott csökkenést és a fél- évvégi állományt.

A népművelési statisztika felépítése és rendszere a miénkhez hasonló. A bizony—

lati rendszer jobban megalapozott, mint nálunk, azonban Csehszlovákiában is gon—

dot okoz a tömegkuituráiis mozgalom (népkonyvtárak és kultúrotthonok) sta- tisztikájának pontossága, mivel ott is sok esetben a könyvtár—, ill. ha kultúrotihon- vezető társadalmi munkában dolgozik.

6 Shaun-i Sun-h

1029

A népművelés egyes területein rész-—

letes, sőt nekünk talán túl részletesnek tűnő statisztikai beszámolójelentések vannak érvényben. Igy pl. a könyvtárak

—- függetlenül nagyságukra és fenntartó—

jukra —— évente egyszer a Kulturális ügyek Minisztériuma részére 4 kérdésből álló beszámolójelentést küldenek. Ezen- kívül az egyes könyvtártipusoknak rész- letesebb, rövidebb időközökre szóló sta—

tisztikája van. A népkönyvtárak pl. 12?

rovatból álló havi kérdőívet állítanak ki;

ezeket a járási könyvtárak 93 rovat sze—

rint negyedévenként összesítik és küldik meg a megyei könyvtárnak, amely azt a összesítve a Kulturális ügyek Minisz- tériumához továbbítja. A népkönyvtárak jelentése napi részletezésben tartalmazza a könyvtár forgalmát és az olvasókat nem, kor és foglalkozás szerint csoporto—

sítja.

A népművelési statisztika keretébe tar—

tozik a jól megszervezett műemlék- statisztika, amely többek között az állami várak és kastélyok látogatottságát is számbaveszi.

4. VÁROS— ES KOZSFJGSTATISZTIKA

Csehszlovákiában a város— és község- gázdálkodási statisztikának a fejlettsége el- marad a szociális és kulturális statisztika többi ága mögött. Ennek az az oka, hogy a város— és községgazdálkodás szervezete még nem egységes és ennek megfelelően a városközségstatisztika sincs még meg—

felelöen megszervezve.

A kommunális vállalatok negyedévente

szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatás

vallalati szinten történik, és mivel a vál—

lalatok működési köre rendszerint egy egész járásra terjed ki, telephelyenkénti adatok nem állnak rendelkezésre. Emiatt, az egyes helységek kommunális létesít- ményekkel való ellátottsága nem figyel—

hető meg; ennek Csehszlovákiában kisebb ,

jelentősége van, mint nálunk.

A területi változásokat és a települések névváltozásait az Állami Statisztikai Hi—

vatal tartja nyilván. A magyar Községi Törzskönyvbizottsághoz hasonló intéz- ményben az Állami Statisztikai Hivatal is képviselteti magát. Ez az intézmény

tesz javaslatot a városok és községek ei—

nevezé-sére, területére és jogállására.

A iakásépitkezéseknek -— és igy a la—

kásépitési statisztikának is -— az építtető

%

(5)

_ "1030

sstm* *

jellegétől függően, 3 ága van: az állami, a szövetkezeti és a magánépítkezések. Az állami építkezéseknél különbséget tesz- nek-aszerint, hogy csoportos, vagy egyedi az építkezés. Két beszámolójelentés van érvényben: egy a folyamatban lévő, egy pedig a befejezett épitkezésekről. Befeje—

zettnek akkor tekintik a lakást, amikor jegyzőkönyvileg átveszik, függetlenül attól, hogy bizonyos munkákat még kell

a lakáson végezni. A beszámolójelentése- ket a beruházók töltik ki. A szövetkezeti építkezésekre vonatkozóan is ugyanazo- kat a beszámolójelentéseket töltik ki, mint amelyeket az állami építkezéseknél használnak. Ezeknek adatait a termelő- szövetkezetek központja és a fogyasztási szövetkezetek központja összesíti. A ma—

gánépitkezéseket az építési, ill. lakhatási engedélyek alapján veszik számba.

*

Tanulmányútunknak a fentiekben rövi- den ismertetett tapasztalataiból egyesek a magyar statisztikában is felhasználha- tók.

; Igy helyesnek és megoldhatónak lát—

szik a vándormozgalmi statisztikai adat- gyüjtés bevezetése. Erre lehetőséget ad nálunk is a személyi igazolványok rend- szeresítése, valamint az, hogy az ezév

júliusában végrehajtott 'lakásösszeirás

adataiból rendelkezésre állnak a városok és a 10 OOO—nél nagyobb községek lélek—

szám—adatai, amelyek a vándorlási statisztika bázisául szolgálhatnak.

A csehszlovák tapasztalatok alapján he—

lyesnek látszana megszervezni a diplomá- sok nyilvántartását és az ezen alapuló—, statisztikai beszámolási rendszert. . A magyar megbetegedési statisztikai adatgyűjtések megszervezésénél sikerrel használhatjuk fel a keresőképtelenséggel járó, illetve a kórházi megbetegedési sta—

tisztika csehszlovákiai tapasztalatait. Az

általános megbetegedési statisztika cseh- szlovákiai próbafelvételei hasonló kisér—

letek alkalmazására figyelmeztetnek.

Bár csak később felhasználható, de igen hasznos tapasztalatot szereztünk a népszámlálás reprezentatív módszerrel való feldolgozásának megismerése révén, A sikeres csehszlovák tapasztalatok meg——

erősítettek abban az elhatározásvinkban, hogy a következő népszámlálás adatait idő, munkaerő és pénzmegtakaritás céljá—

ból reprezentatív módszerrel is fel kell dolgoznunk. Ez a tapasztalat aláhúzta a reprezentatív módszerek alkalmazásának jelentőségét a népesedésstatisztikában is.

;

Tanulmányútunk nemcsak azzal a ha—

szonnal járt, hogy megismertük a Cseh—

szlovák Allami Statisztikai Hivatal szerve— , zetét és szociális—kulturális statisztikai rendszerét, hanem azzal is, hogy elmélyí—

tette a csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal és a magyar Központi Statisztikai Hivatal kapcsolatait, s ezzel előbbrevitte- a csehszlovák és a magyar nép barátsá—

gát.

Dr. Szabady Egon

A KSH Oktatási Bizottságának vitája Garam József, Szabó László, Zala Ferenc:

' Kereskedelmi statisztika c. könyvéről*—

A Központi Statisztikai Hivatal Okta- tási Bizottsága 1954. október 29—én tartott ülése első napirendi pontjaként megvitatta Garam József, Szabó László, Zala Ferenc:

Kereskedelmi Statisztika c. könyvét. A könyv 1954—ben jelent meg a Statisztikai Kiadóvállalatnál, a Szocialista Statisztika Könyvtára c. sorozatban. A vitán Rédei Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal. Ok—

tatási és Szerkesztési Főosztályának ve- zetője elnökölt.

* Összeállította Demény Pál,

A vita alapjául Párniczky Gábor,

Lóránt thmosné, Pápa Miklós és Szikin—

ger István által írt bírálat szolgált:

A szerzők nehéz feladatot tűztek maguk elé —— mondja a bírálat —, amikor az első magyar egyetemi szinvonalú kereskedel lem-statisztikai tankönyv megírására vál—

lalkoztak. Megállapítható, hogy munká—

juk eredményeképpen ma olyan könyv áll a kereskedelmi statisztikát, tanulók rendelkezésére, amely tárgyalja a legfon—

tosabb kérdéseket, a jelenlegi magyar ke—