Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HlRADÓ

SZEM ELYI HlREK

Kinevezések. A Központi Statisztikai Hiva- tal elnöke 1974. július 1-i hatállyal Faragó Sándort, a SZÁMOK igazgatóját és dr. Kmety Antalt, az SZTl igazgatóját —- érdemeik elis- merése mellett —- állásukból felmentette. egy-

idejűleg Faragó Sándort a- KözpontiSta'tisz—

tikai Hivatal Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (KSH—'_

NSZOTK) igazgatójává. dr. Kmety Antalt pedig igazgatóhelyettesévé kinevezte. x

SZERVEZET! HlREK — KUZLEMÉNYEK

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1974. július 23. és 26. között Uian Bator—

ban tartotta XXlll. ülését. melyen a tagor- szágok és a Tanács Titkárságának delegá- ciói vettek részt.

A Bizottság megvitatta a Tanács XXVlll.

ülésszaka és a VB 65. és azt követő ülései határozataiból a KGST Statisztikai Állandó Bizottságára háruló feladatokat.

Áttekintették és elfogadták a KGST 25 éves—

tevékenységének értékelését és a komplex program megvalósításának menetét a statisztika területén.

Megvitatták a KGST-tagországok és a lu- gószláv Szocialista Szövetségi Köztársaság népgazdasági fejlődésére vonatkozó alapvető értékmutatók összehasonlításának kérdéseit.

A delegációk elfogadták a népgazdasági ágazati osztályozások tökéletesítésével fog- lalkozó statisztikus szakértői értekezlet ered- ményeit összegező határozatot.

További kidolgozást tartottak szükségesnek a KGST-tagországok gazdasági fejlődési szintjei fokozatos közelítésének és kiegyenli- tődésének folyamatát jellemző mutatók rendszerénél.

Változatlan formában elfogadták ,,A Mon- gol Népköztársaság statisztikai szolgálatának 50. évfordulója és az előtte álló időszerű fel—

adatok" c. anyagot.

Az ülés további programjában több más fontos kérdés megtárgyalására került sor. A Bizottságban részt vevő delegációk vezetőit fogadta H, Batmunh, a Mongol Miniszterta—

nács elnöke.

A magyar delegáció vezetője dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnök- helyettese volt. Tagjai: dr. Klinger András és dr. Rácz Albert, a Központi Statisztikai Hiva—

tal főesztályvezetői, Dvorák Ferenc, ,a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal osztálwezetője (a delegáció titkára), Tekse Kálmán, a KSH Né—

pességtudományi Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, és Katona Tamás, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet tudomá-

nyos munkatársa voltak.

Sajtótájékoztató az állami népességnyilván- tartás egységes rendszeréről. 1974. július 12- én dr. Szabady Egon, a Köponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, az egységes népes- ségnyilva'ntartás kialakításában közreműködő operatív bizottság elnöke sajtótájékoztatót tartott abból az alkalomból, 'hogy az Elnöki Tanács 1974. évi 8. számú törvényerejű ren- deletével új. korszerű nyilvántartási rendszer kiépítését rendelte el.

Tájékoztatójában dr. Szabady Egon rövid történelmi áttekintést adott azokról az erőfe- szítésekről. amelyek már szinte az állam ki- alakulása óta az államvezetés részéről meg—

nyilvánultak, és amelyeknek célja a népesség pontos megismerése volt. Az állam mind szerteágazóbbá váló gazdasági. kulturális, igazgatási tevékenysége nyomán sokszo—

rozódnak a nyilvántartások, amelyeket az ad—

minisztráció hagyományos módszerével mind nehezebb pontosan vezetni. Ezért vált indoé kolttá a népességnyilvántartás korszerű gépi technikán alapuló egységes rendszerének

kiépítése. *

Az új nyilvántartási rendszer megszervezé- sénél számos külföldi ország —- a skandináv országok. Csehszlovákia, Lengyelországl Bul- gária, a Német Demokratikus Köztársaság —- módszereit tanulmányozták, illetve tapaszta- latait figyelembe vették. A hazai előzmények- hez a Heves megyei nyilvántartás-felülvizs—

(2)

STATISZTlKAl H IRADO

839

gálat, az 1973. évi új rendszer szerinti nyil- vántartás gépi összeállítása Pécsett, a Sár- várra és a sárvári járásra kiterjedő gépi nyil- vántartás tartozik. A hároméves előkészítő és kisérletező munka után tízéves programot doi—

goztak ki,amelynek első lépcsője az 1975. ja- nuár 1—i, a választói névjegyzékek elkészitésé—

vel összekapcsolt népességösszeírás (9 kér- déssel, melyeknél a választ okmánnyal kell igazolni).Az összeírás alapján 1977—ig min- denki 11 jegyű személyi számot kap. A táv- lati koncepció szerint a központi adatbank a számitástechnikai eszközök felhasználásá—

val személyenként mintegy 100 adatot fog tárolni a Magyarországon élő magyar állam- polgárokról és a lakhatási engedéllyel ren—

delkezőkről. Ettől kezdve a központi adat—

banktól az országos számítógép-hálózat útján a községi tanácsok is naprakész adatokat

kaphatnak. .

Befejezésül dr. Szabady Egon, az operatív bizottság elnöke ismertette a népességnyil—

vántartás szervezetét. A Minisztertanács 24/1974. (VI. 6.) számú rendelete szerint az állami népességnyilvántartás központi szerve az Állami Népességnyilvántartó Hivatal, amely országos hatáskörű államigazgatási szervként működik. és amely a Központi Statisztikai Hivatal költségvetési fejezetén belül önálló költséghely; lrányítását és felügyeletét a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal elnöke az érdekelt miniszterek javaslata alapján az általa kine- vezett operatív bizottság közreműködésével

látja el.

A sajtótájékoztató végén az operatív bi—

zottság elnöke és az illetékes szervek kép- viselői válaszoltak a feltett kérdésekre.

Változások a Statisztikai Koordinációs Bizottság összetételében. A Központi Statisz- tikai Hivatal elnökének 2/1974. (Vlll. 10.) KSH számú rendelkezése szerint a Statiszti- kai Koordinációs Bizottságban a Művelődés—

ügyi Minisztérium helyett a jövőben a Kultu—

rális Minisztérium és az Oktatási Minisztéri- u'm képviselője vesz részt.

Az NSZÁMOK és az SZTI egyesülése.

A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 9/1974. KSH számú utasítása alapján a Nem- zetközi Számitástechnikai Oktató Központ (NSZÁMOK) és a Számítástechnikai Tájékoz- tató lroda (SZTl) 1974. július 1-i hatállyal egyesült. Az új szerv elnevezése a továbbiak- ban: Központi Statisztikai Hivatal Nemzetkö- zi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (KSH—NSZOTK). A KSH—NSZOTK fel- ügyeletét Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese látja el.

Köszöntés. Dr. Bene Lajost, a Fővárosi Sta—

tisztikai Hivatal ny. igazgatóját, a KSH Né- pességtudományi Kutató Intézet munkatársát,

az MTA Demográfiai Bizottságának tagját 70. születésnapja alkalmából a Központi Sta- tisztikai Hivatal Népszámlálási osztályán ben—

sőséges ünnepség keretében köszöntötték. A Központi Statisztikai Hivatal részéről dr. Sza- bady Egon elnökhelyettes méltatta az ünne- peltnek a demográfia területén végzett több évtizedes eredményes és sokoldalú munkás- ságát.

Magyar vonatkozás külföldi folyóiratban.

Az lndiai Népességtudományi Intézet kiadá- sában megjelenő Population Review 1972.

évi 1—2. számában megjelent dr. Szabady Egon ,,lnterdependence Between Fertility Changes and Soda-Economic Development in East European Countries" (A termékenység változása és a társadalmi—gazdasági fejlő- dés közötti összefüggések a kelet—európai országokban) c. tanulmánya.

Tudományos fokozat elnyerése. A Tudo- mányos Minősítő Bizottság dr. Kádas Kálmán Állami Dijast, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, (: Statisz—

tikai Szemle szerkesztő bizottságának tagját a műszaki tudományok doktorává nyilvánítot- ta ,,A közlekedésfejlesztés makroökonómiai hatékonyságát fokozó műszaki—gazdasági összefüggések egyes típusai és módszeres hasznositásaik lehetőségei" című, tézisekbe foglalt munkája alapján.

Érdemes tudósi cim adományozása. Az OSZFSZK Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Gleb Ivanovics Bak/anov professzornak. a Moszkvai Gazdaságstatisztikai Intézet ipar—

statisztikai tanszéke vezetőjének a közgazda—

ságtudományok területén szerzett érdemeiért és sokéves termékeny oktatói munkássá—

gáért az ,,érdemes tudós" kitüntető címet adományozta.

(Vesztnik Sztatisztíkí. 1974. évi 5. sz.)

Külföldi statisztikusok a Hivatalban. A magyar—lengyel kétoldalú együttműködési meg- állapodásnak megfelelően 1974. május 13.

és 17. között Budapestre látogatott a Len- gyel Statisztikai Főhivatal küldöttsége, melynek tagjai !. Libhard főosztályvezető—helyet—

tes és ]. Salva osztályvezető voltak. itt-tartóz—

kodásuk során a küldöttség megbeszélése—

ket folytatott dr. Pálos Istvánnal, a KSH Ke—

reskea'elmi és Közlekedési Statisztikai főosz- tályának vezetőjével és munkatársaival a la- kosság részére végzett szolgáltatások össze- hasonlításával kapcsolatos tartalmi. mód- szertani és technikai kérdésekről. A tárgya—

lások eredményeként megállapodtak a kö—

zös vizsgálat tárgyát képező lakossági szol- gáltatások c'soportosításában. az összeha- sonlítás mutatószámaiban, valamint az ér- tékmutatók átszámítási módszerében. és egy-

(3)

840

STATlSZTlKAl HlRADÓ

ben kijelölték a további munka sorrendjét és határidőit.

.

1974. május 29. és 31. között a Német Demokratikus Köztársaság Állami Központi Statisztikai Hivatalának háromtagú küldött- sége tartózkodott Budapesten Fritz Beister főosztályvezető vezetésével. Itt-tartózkodásuk célja a két hivatal között fennálló statisztikai együttműködés keretében folyó összeha—

sonlítási munka megtárgyalása volt a lakos- ság részére végzett szolgáltatások tárgyában.

A KSH Kereskedelmi és Közlekedési Statisz- tikai főosztályán dr. Pálos István főosztály- vezetővel és munkatársaival folytatott meg—

beszélések alapján lezárták az értékmuta- tók átszámítására szolgáló reprezentánsjegy—

zéket. és megállapodtak az összehasonlítás eredményei végleges egyeztetésének módjá—

ban és publikálásuk formájában.

Előadások a KISZ vezetőképző tanfolya- mon. A KSH KISZ Bizottság vezetőképző tan—

folyamának keretében 1974. május 13—án és 15—én a Központi Statisztikai Hivatal mun- katársai több előadást tartottak a tanfolyam résztvevői számára. Dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese előadásában a Hivatal előtt álló feladatokat ismertette. Dénes Antal, az MSZMP köz- ponti statisztikai hivatali Bizottságának tit—

kára a párt káderpolítikája és az ifjúság- politika néhány kérdésével foglalkozott. A párt- és a KISZ—szervezet szervezeti kérdé- seit dr. Takács József, a KSH osztályvezetője ismertette, Szilágyi József, a KSH osztályve- zetője pedig az agitációs és propaganda- munkáról tartott előadást.

Tanulmányút Jugoszláviában. 1974. június 17. és 22. között magyar küldöttség tartóz- kodott Belgrádban. A delegáció a Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Intézetben tanulmá- nyozta a statisztika szervezetével, a felada- tok ellátásának rendjével, a statisztika rend—

szerével, valamint a statisztikának az orszá- gos információ—rendszerben elfoglalt helyé- vel összefüggő kérdéseket. A küldöttséget fo—

gadta dr. Ibrahim Latific, (: Jugoszláv Szö—

vetségi Statisztikai intézet főigazgatója, és (:

konzultációkon részt vettek az Intézet vezető munkatársai.

A magyar küldöttség vezetője dr. Horváth Gyula, a Központi Statisztikai Hivatal fő- osztályvezetője, tagjai dr. Gyulay Ferenc, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető- helyettese és Hol/ánder György, a Központi Statisztikai Hivatal csoportvezetője voltak.

Kandidátusi értekezés téziseinek vitája. A Tudományos Minősítő Bizottság 1974. június 13-án a Magyar Tudományos Akadémia

nagytermében tartotta dr. Szakolczai György ,,A pénzügyi szabályozó rendszer modelle- zésének elméleti alapjai és empirikus ta- pasztalatai" című kandidátusi értekezésének tézisszerű összefoglalásán alapuló vitáját.

Opponensek dr. Kornai lános, a közgazda- ságtudományok doktora és dr. Hoós János, a közgazdaságtudományok kandidátusa voltak.

A kriminálstatisztika és a kibernetika cimmel 1974. június 6—án egész napos konferen- ciát rendezett a Magyar Jogász Szövetség Statisztikai és Szervezéstudományi Szakosztá- lya, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint aBM Tudományszervezési osztálya. A konferencián három ülés keretében hangzottak el a témá—

val kapcsolatos előadások és korreferátu—

mok. Dr. Borsi Zoltán iőosztályvezetőügyész ,,Az igazságügyi statisztika és a társadalmi jelenségek kapcsolata" című. az első ülésen elhangzott előadását követően a Központi Statisztikai Hivatalból dr. Miltényi Károly osz- tályvezető tartott korreferátumot ,,Az igaz—

ságügyi statisztikában alkalmazott mérések eredményei" cimmel.

Népesedési kötetek a Szovjetunióban. ,,De—

mograficseszkaja politika" (Népesede'spoliti—

ka) cimmel tanulmánykötet jelent meg V.

Sz, Sztesenko és V. P. Piszkunov szerkeszté- sében. A kiadvány négy csoportra osztható dolgozatokat foglal magában. Az elsőbena népesedéspolitika általános kérdéseit tár—

gyaló tanulmányok kaptak helyet, így pél- dául D. [. Valentei: A népesedéspolitika és összetevői, V. Sz, Sztesenko: A szocialista társadalom népesedéspolitikai elvei és prob- lémái cimű dolgozata.

A második csoportba tartozó tanulmányok 'a népesedéspolitika egyes részletkérdéseivel foglalkoznak. Ebben a részben jelent meg dr. Miltényi Károlynak ,,A gyermekgondozási segély népesedési és gazdasági hatékony—

sága" c. tanulmánya.

A harmadik csoportot a népesedéspolitika elméletét és gyakorlatát bemutató tanulmá—

nyok alkotják a különböző szocialista or- szágok vonatkozásában. Ezek között jelent meg dr. Szabady Egon: A népesedéspoliti—

ka társadalmi—gazdasági vonatkozásai, va—

lamint V. Srb: A népesedési intézkedések hatása a születési arányszám emelkedésére a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban c.

dolgozata.

Végül a kötet negyedik csoportjába so—

rolható tanulmányok között szerepel többek között la. I. Rubin tanulmánya, amely a né- pesedéspolitikai problémákat ismerteti a pol- gári irodalom alapján, valamint Sz. L. Fomin tanulmánya, mely a népességnövekedés táv—

latait mutatja be a fejlett tőkés és a fejlődő országokban.

(4)

STATISZTIKAI HIRADO 841

Az 1973 decemberében Kievben rendezett össz-szövetségi konferencia anyagai .,Meto—

dologicseszkie problemü izucsenija narodo- naszelenija v szocialiszticseszkom obscseszt- ve" (A népesedés vizsgálatának módszer- tani problémái a szocialista társadalomban) címmel külön kötetben megjelentek.

A könyv a konferencia anyagait az aláb—

bi fejezetekre osztva tartalmazza:

I. A morxista—Ieninista demográfia és a népe- sedési politika elméleti alapjai.

II. A társadalmi—gazdasági Iyamatok kölcsönös kapcsolata.

III. A Szovjetunió és más országok népessége rep- rodukciójának problémái.

IV. A népesség és a munkaerőforrások előred jelzésének módszertani kérdései.

és demográfiai fo-

A kötetben foglalt tanulmányok között szerepel dr. Szabady Egonnak ,,A kelet-euró- pai szocialista országok társadalmi—gazda—

sági fejlődése és termékenységének válto- zása közötti összefüggések", valamint dr. Mil- tényi Károlynak ,,A népesedéspolitika fel—

adatainak és hatékonyságának egyes mód- szertani vizsgálati problémái" cimű dolgozata.

Demográfiai monográfia. Az 1974. évi Vi- lágnépességi Konferencia alkalmából az ENSZ megbízása alapján a Committee for International Coordination of National Re- search in Demography (Nemzeti Demográfiai Kutatásokat Koordináló Nemzetközi Bizott—

ság -— CICRED) felkérte az egyes országok vezető demográfiai intézeteit az országukról szóló demográfiai monográfia összeállításá- ra. A magyar demográfiai monográfia (The Populatíon of Hungary). melynek szer- zője dr. Szabady Egon, a Központi Statiszti- kai Hivatal elnökhelyettese. a Népességtudo- mányi Kutató Intézet igazgatója, a következő témákat öleli fel:

!. Népességnövekedés.

II. A növekedés összetevői.

a) Termékenység.

b) Halálozás.

III. A népesség összetétele.

IV. A népesség földrajzi megoszlása.

V. Munkaerő.

VI. A népesség előrebocslése.

Vll. A népesedési trendek és a népesedéspoliti- ka társadalmi—gazdasági összefüggései.

Az angol nyelven 2000 példányban megjelent kiadványt az ENSZ rendelkezésére bo—

csátották.

(Egon Szabady: The Population of CICRED Series, 154 old.)

Hungary.

A Számok és Történelem c. sorozat harmadik kötete ,,Áralakulás a két világháború kö- zött. Mezőgazdasági termékek ára" címmel jelent meg a KSH Könyvtár és Dokumentá- ciós Szolgálat kiadásában. A kötet szerzője, dr. Hajpól Gyula a történelmi események fi- gyelembevételével három időszakra bontva

vizsgálja a kérdéses korszakot, mely a magyar gazdaságtörténet Iegmozgalmasabb kor—

szakai közé tartozik az áralakulás szempont- jából. A kiadvány fő fejezetei a következők:

I. Az infláció időszaka az 1920—1924.

II. A pengővaluta időszaka, 1925—1939.

lll. A második világháború ldőszaka, 1934—1944.

években.

A kötet gazdag táblázatos anyag bemuta—

tásával illusztrálja Magyarország mezőgazda- sági árhelyzetének alakulását.

(Dr. Hajpál Gyula: Áralakulás :: két világhábo- rú között. Mezőgazdasági termékek ára. Lektor:

Oros Iván. Számok és Történelem 3. Szerkeszti: Dá- nyi Dezső és Fügedi Erik. Központi Statisztikai Hi- vatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat. Budapest.

1973. 657 old.)

A Demográfia 1974. évi 1. száma közli Richard Stone ,,Demográfíai változók az ok- tatásügy gazdasági vonatkozásaiban" c. ta- nulmányát, mely nemzetközi adatok felhasz- nálásával vizsgálja a demográfiai, a gazda- sági, a szociális és az oktatási változók ösz—

szefüggéseit.

V. M. Moiszeienko ,,A vándorlás szerepe a Szovjetunió városi népességének kialakulásá—

ban modern viszonyok között" címmel a vá- rosi népesség növekedésére ható fő ténye—

zőkkel foglalkozik.

A gazdasági aktivitás szintjének és szerke- zetének a vándorlásokkal való összefüggéseit vizsgálja cikkében Pravin Visaria India ide- vonatkozó adatai alapján.

Dr. Andorka Rudolf, Cseh-Szombathy László és dr. Vukovich György cikke Mikolás Miklósnak a folyóirat korábbi számában megjelent tanulmányához fűz kritikai észre- vételeket, bírálva az abban ismertetett mód- szert és következtetéseket.

Valkovics Emil tanulmányában a népmoz- galmi jelenségek táblamódszerű elemzésének néhány kérdését vizsgálja.

A Közlemények rovatban David L. Feather—

man az egyes országokon belül végzett mo—

bilitási vizsgálatok nemzetközi összehasonlí- tásával foglalkozik.

Mészáros László és Hauslatter Katalin cik- kének tárgya a hódoltsági mezővárosok né- pességszámának megállapítása.

A Figyelő rovatban közölt hírek és közle- mények, valamint a külföldi demográfiai szakirodalom gazdag szemléje zárja a De- mográfia ez évi 1. számát.

A Népességtudományi Kutató Intézet kiad- ványai. A KSH Népességtudományi Kutató Intézetének és az MTA Demográfiai Bizottsá—

gának Közleményei c. kiadványsorozat 34., 35. és 36. kötetei Magyarország halandósági, népesedéspolitikai és népességelőreszámí- tási kérdéseivel foglalkoznak.

A 34. kötet. ,,Magyarország halandósági táblái 1900/01—től 1967/6849" a halandósági

(5)

842

STATISZTIKAI HIRADÓ

táblák fogalmának. összeállítási módszeré—

nek és történetének összefoglalása után a Magyarországon 1900 óta végrehajtott vala—

mennyi népszámlálás országos halandósági tábláit tartalmazza. Ezenkívül megtalálhatók a kiadványban az 1960. évi népszámlálás alapján készült területi halandósági táblák, valamint az ún. rövidített halandósági táblák, melyek a sokoldalú elemzések és vizsgálatok

megkönnyítésére szolgálnak.

(Magyarország halandósági táblái 1900/0146! 1967!

68-ig. 34. köt. Központi Statisztikai Hivatal Népes- ségtudományi Kutató Intézet. igazgató: dr. Szabady Egon. Irta és összeállította: Pallós Emil. Budapest.

1971/2. 220 old.)

A sorozat következő, 35. kötete .,Népesség- politika Magyarországon" címmel jelent meg.

A kiadvány a születés, a termékenység, a családtervezés és a születésszabályozás prob- lémakörére összpontosítva foglalja össze a jelenlegi és az elképzelt. jövőbeni magyar népesedéspolitikai helyzetet. A fő fejezetek a magyar népesedési helyzet, elsősorban a termékenység alakulásának összefoglalását. (:

fennálló népesedéspolitikai jogszabályok és hatékonyságuk vizsgálatát, valamint a népe- sedési helyzettel kapcsolatos nézetek, viták

összefoglalását tartalmazza, Külön fejezetek foglalkoznak a múltban végzett és a jövőben tervezett népesedéspolitikai célú kutatások- kal, valamint a jövőben kialakítandó népe- sedéspolitikai alapelvekkel.

(Népességpolitika Magyarországon. 35. köt. Köz- ponti Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató lntézet. Igazgató: dr. Szabady Egon. Összeállította:

a KSH Népesedésstatisztikai főosztálya. Budapest.

1972/1. 105 old.)

A Közlemények 36. (1973/1.) kötete ..Ma- gyarország népességének előreszámítása (1972—2001)" címmel a legújabb népességi prognózis három változatának adatait teszi közzé. 1957 óta nyolc ilyen jellegű országos népességelőreszámítás készült. a jelen kötet

már az 1970. évi népszámlálás végleges ada—

tai alapján és az időközben kialakított népe- sedéspolitikai koncepcióknak megfelelő in- tézkedések várható hatásainak figyelembevé—

telével készült. A kötetben bemutatott válto- zatok csak a termékenység jövőbeli alakulá—

sának feltételezése'ben különböznek.

v (Magyarország népességének ei'o'reszámitása (1972—2001). 36. köt. Központi Statisztikai Hivatal Népességtudotnányi Kutató intézet. igazgató: dr. Sza—- bgody lEg)on. Készítette: Pal/ás Emil. Budapest. 1973/1.

2 ad. f

A Statisztikai Időszaki Közlemények sorozat _ az alábbi kötetekkel bővült: *

A nemzeti vagyon és az állóeszközállomány 1960—1973. (Készült a KSH Közgazdasági

főosztályán. Főmunkatársak: dr. Haipál Gyu- la és Darabont Arpád. Statisztikai Időszaki Közlemények 320. (1974/6.) Központi Statisz—

tikai Hivatal. Budapest. 1974.,153 old.) . Belkereskedelmi és idegenforgalmi adatok 1974. LI. negyedév; (Összeállította a KSHrKe- reskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosz—

tálya dr. Pálos István vezetésével: Szerkesz- tette: Pintér Tibor. Főmunkatárs: Bézí Erzsé- bet. Statisztikai Időszaki Közlemények 321.

(1974/7.) Központi Statisztikai Hivatal. Buda- pest. 1974. 106 old.)

Ipari adatok, 1974. !. negyedév. (Összeál- lította a KSH lparstatisztikai főosztálya dr.

Nyitrai Ferencné vezetésével. Szerkesztette:

]er Endre. Főmunkatárs: Táborosi Jánosné.

Statisztikai Időszaki Közlemények 322. (1974/

8.) Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

1974. 94 old.)

Belkereskedelmi évkönyv 1973. (Összeállí- totta: a KSH Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosztálya dr. Pálos István veze—

tésével. Szerkesztette: Pintér Tibor. Főmunka- társ: Bézí Erzsébet. Statisztikai Időszaki Köz—

lemények 323. (1974/9.) Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1974. 266 old.)