Kisebb közlemények

(1)

10. szám. ——982—— 1931

! Edelényi-Szabó Dénes dr. t osan—1931). '

_ _

Edelényí-Szabó Dénes (112 1881 júliustS-án *ápán született. Miután középiskolai tanulnn'uiyait 1898- ban Fiuméban befejezte, a budapesti tudományegye—

tem jog— és államtudományi karán hallgatott elő—

adásokat, ltt szerezte meg 1907—ben államtndoim'tnyi túdori oklevelét. Időközliien állást 1902—

ben háromnegyed éven át a fiumei kormánym'iság- nál teljesített szolgálatot, majd még ugyanazon év

szeptemberében a M. kir. Központi Statisztikai Hiva-

talba lépett be. Elt'iSZÖl' több éven át a statisztikai

szakon fejtett ki buzgo munkásságot; majd 1912-ben

a fogalmazási szakra került át. ahol gyorsan haladt előre s már 1921—ben miniszteri osztálytanáesossá ne-

veztetett ki. Ugyancsak 1921-ben lett tagja a kormány—

jelentés szerkesztésére alakított vegyes bizottságnak.

1927—ben pedig az Országos községi törzskönyvbi-

zottságnak is. A Magyar Statisztikai Társaság 1928-ban választotta be rendes tagjai közé. Nagy—

értéki'i munkásságát váratlanul l'elbeszakitó, hosz—

szas, kínos betegség után 1931 október hó 31—én

húnyt el. Temetésén Kovács Alajos dr. h. áta la—mtitkár, a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal elnöke a következő szavakkal búcsúztatta el a hiva-

tal tudós halottját:

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal tiszt—

viselői nevében mondok utolsó Istenhozzádot kar—

is vállalt:

társunknak, Edelényi—Szubó Dénesnek! Öt is elérte legtöbb tisztviselőnek a végzete: letört, vége sza-

kadt életének, mielőtt a megérdemelt nyugalmat

élvezhette volna. Közel 30 évig szolgálta a statisz—

tikai hivatalt becsülettel, szorgalommal és köteles- ségtudással. Pontosságban és lelkiismeretességben

egyike volt az elsőknek kartársai között.

De nemcsak pontos és lelkiismeretes tisztvise-

lője volt hivatalunknak, hanem könyvtárunknak tudós és szakavatott vezetője.

hosszú éveken át

._.—___.-

Valósággal benne elt könyveiben, szeretettel és"

sokoldalú tudással foglalkozott velük. Mintaképe

volt a szerény, magábavonult tudósnak, akinek

a régi könyvekben, levéltári iratokban való bú—

várkodás és azokból valo adatgyüjtés szinte élet—

eleme volt. Bámulatos szorgalommal gyűjtötte az, anyagot és adatokat egy-egy általa felvetett témá- hoz. Semmi fáradságot és költséget nem sajnált,

hogy a helyszínén szerezze be azokat. így Kom:

rom vármegyére vonatkozó nagy munkájához be—

járta a megye valamennyi községet es a temetők

sír'köveiröl is gyűjtötte a genealógiai adatokat.

Újabban szabadságát minden evben Olasz—

ország felső részén töltötte, csak azért, hogy a Valdens—eket, az olasz protestánsokat, kikről igen sok adatot gyűjtött, a l'telyszínén tanulmányoz-

hassa. Sajnos, betegségét is itt szerezte, mely korai

halálát okozta,

Edelényi-Szubó Uénes volt produktív ember. 'l'udomásnnk szerint csak két nagyobb ta—

nulmányt irt, egyiket Komárom vármegye, köz- séget felekezeti és nemzetiségi viszonyainak ala—

lltllll

ktllásál'Ól a mohácsi vész óta, a másikat Magyar—

ország közjogi alkatrészeinek és törvényhatósz'tgai—

nak területi Wiltozásairól. Mindkét munkája éve—

ken, mondhatni évtizedeken át folytatott adat—

gyüjtéseinek az eredménye és valóságos forrás—

munka. Történeti, földrajzi és statisztikai tekintet—

ben is kiváló mű mind a kettő. Ezenkívül renite—

leg feljegyzés. vázlat és irásanyag maradt utána

különböző genealógiai. torteneti, statisztikai, sőt teológiai témákról, amelyeknek kidolgozására már

nem maradt ideje,

A Magyar Statisztikai Társaság is egyik kiváló

tagját gyászolja benne, mi pedig. kartársai, őszinte részvéttel álljuk körül kegyelettel

őrizzük meg munkás életének emlékét.

ravatalát és

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Személyi hírek —— Nouvelles personnellcs.

Az osztrák Szövetségi Statisztikai Hivatal el—

niike, Breislcy Vl'aller volt alkaneellár, aki a Magyar Statisztikai Társaságnak kiilt'öldi tiszteletbeli tagja,

a Nemzetközi Statisztikai intézetnek pedig rendes 1931

l-én súlyos szembaja miatt nyugalomba tagja s számos Világkongresszus résztvevője,

október

vonult, Elnöki munk;

ggához fűződik az osztrák statisztikai szerv háború utáni i'ijjászervezesr'mek, nemzetközi tekintélye emelésének érdeme. Kreisky egyik irányítója Ausztriában a kmtjui'ikti'irakutatás-

nak is. l'tóda I)re.rler Károly udvari tanácsos, vor

rarlbergi képviselő lett.

A közel százéves, 1833-ban élelrelwltett Mexikót"

Statisztikai Kőrösi Albin l'öldrajztanárt levelezt'itaggz'i választással tüntette ki..

Brentano Lujo 'l" (1844—1931). 19551 szeptember tt-én húnyt el a német közgazdászok és túrStltltllOlll'

Földrajzi és 'I'úrsusúg]

politikusok nesztora, Iirentuno professzor. lirenlrzno a Sehmoller köréhez tartozó történelemerkölesi is—

kola markáns egyéniségeinek egyike, volt, aki! azon- iallott fel—

az iskola legtöbb követőjétőlp ban a gazdasági liberalizmus mellett,

fogása választott el

(

(2)

10. szam. ——— 983 — 1931

Brentano négy évtizednél hosszabb idöt töltött el

az egyetemi kated'án: 1872—ben lett a boroszlói egyetem tanára, majd a strassburgi. béesi, lipcsei es müncheni egyetemen lanárkmlott lttl-t-ig, mely

évben nyugalomba vonult, ,,(iesebiehte (ter engli-

schen (lewerkvercine" c. 1871—ben megjelent művét

úttörő hely illeti a német szociz'llpolitikai irodalom- . ,ámos ban; hatalmas irodalmi munkássz'lgának

más terméke foglalkozott még a munkáslu'n'dések—

kel. Elméleti közgazdasági lmmhm'nrjai ugyancsak alapvetö értékűek. Minthogy munkáiban a statisz—

tikai módszert is szerencsés kézzel alkalmazta, a Nemzetközi Statisztikai Intézet már 1886—ban tagjai közé sorozla; egyik ismert dolgozata (Die Mallhns- sche Lehre und die Bevolkerungsbewegungen des letzten l)ezenniums_ mesa kifejezetten statisztikai tárgyú s így a német szociálpolitika és közgazda—

ságtan gyz'tszában a statisztikai tudomány is oszto- zik. .X Magyar Tudományos Akadémia pedig [lren—

funolmn kiiltagját vesztette el

*Népességí kérdések tudományos vizsgálatára alakult nemzetközi egyesület.

Une organisation internationale pour l'étude (les gnestwns démograghígnes.

Egy új népességkutatt'y egyesület megalakítására i*ányulú törekvések az 1927 augusztus Ill—szeptember ii—i u. n. Népesség/í világ/rongrexszus alatt, és után töltöttek határozottabb formát. tizen az erősen egy-

oldalú (neo—mallbusianista jellegűt kongresszuson

kilenc tagból álló bizottság kapott mandátumot a népességi problémák vizsgálalz'ivat foglalkozó nem-

zetközi tudományos szervezet megalakításának elő-

lu'iszílt'ésére, ligy évvel később, 1928 július vl-én a Bernard L, elnökleh alatt Párizsban megtartott első közgyűlésen megalakult az egyesület, de már szigo—

rúan kikapcsolva nn'iködési köréből a vallási. er—

kölcsi és politikai szempontokat. Alapszabályai sze—

rint a cél a népességi kérdésekre vonatkozó tudomá-

nyos vizsgálatok szélesebb körben _ a demogri'itiz'm kívül a közgazdaságtan. társadalomtan, biologia.

mezőgazdaságtan stb, határszéli területén —— vaio eszközlése, a kutatási eredmények megvitatást, köz—

readása, inforlm'leiok leSCl'ÓlÖSC: mindezt a meglévö nemzetközi intézményekkel karöltve s a statisztikai adatok kettős publiká'ilásál elkerülve szándékozik az

új egyesület megvalósítani. A nemzetközi központ

mellett mint helyi szervek tevékeny részt vesznek a munkálkodásban az egyesülethez csatlakozó tagálla—

mok nemzeti szervezetei, országos csoportjai: a né-

pességi kutatás ellimozdításá'a létrehozott kiilön bi-

zottságok, vag; az ilyenek szerepkörét elvállalo meg—

lévő egyesületek, illetve társasági szalmsztályok. liz- ideig főleg az olasz és az amerikai nemzeti esoport munkálkodott eredményesen, mig a többi országos szerv, sőt általában az egész nemzetközi egyesület te—

vékenysége nem nagyon ismeretes. Tény azonban, hogy már az első közgyűlési jelentés 21 tagállamroi ad számot s ez a, szám azota bizonyára emelkedett

(Magyarország neve azonban tudtunkkal máig nem szerepel a tagállamok sorában). Hogy az új nemzet- közi munkamt'ihelyben a kutatási vágy és szándék

nem aludt ki, erre mutat még a megkezdett munka

újabb állomását jelző, 1931 jún. 15)

19—én megtartott második közgyűlés, melyre számos európai állam küldötte el képviselt'íjét Londonba. A legnépesebb es tegagilisabb az Egyesült Államok delegi'lcioja volt.

A közgyűlésen alapszabálymódositások és választá- sok mellett, melyek során az alaknlóiilésen elnökké 'álasztott, most lelépö Pearl ll. utóda Close (Ill, lett az elnöki székben, tudományos előadások (lomt—

nálták a napirendet. tüzek kö iil kiemelendők a kö-

vetkezö tanulnu'mvok: ])uhlin: Az amerikai élve—

sziiletési arány alakulása a jövöben; Lal/cu: Egy gjarapodo népesség strukti'irája; Wlielptnn: Az Egye—

siitt Államok népgyarapodási arányának gyors csök- kenése 19'20 óta és ennek következnn'myei; lv'aírehíld:

.t népességi teória áj szempontjai; l'llíelrsell: .X vi—

szonylag kevéssé változó házasodási arány kihatásai;

liowley: A brit népesedési tendencia közgazdasági kilátásai; lllellzorsl: Az NOT—4911. években Hollan—

diában kötött házasságok újabb adatainak analizálá—

sánál követett imidszerek; I'Jdin: Az egyes társ;—

dalmi osztályok lUftllÖkOtlySÖge Stockholmban. ——— A nemzetközi egyesülés munkássz'lgának intenzívebbé tételére Dublin, az amerikai nemzeti bizottság (cso—

portt elnöke nagyobb anyagi támogatást helyezett kilátásba. Fischer német tudós meghívására az egye- sület elhalz'n'ozta, hogy a következő közgyűlést 1934- ben 1 émetorszz'tgban rendezi meg.

Külföldi statisztikai társaságokJ) Sociéle's de statistíguc de l'étranger.

Cseh—Szlovák Statisztikai Társaság (C'eskoslo—

venslcú Slulísliekú Spoleénosl). A Társaság har—

madik évi közgyt'ilesél 1931 július 19—én tartotta meg NHIdscliuch professzor elnöklete alatt. Az elnökség beszáinolojábol kitűnik. hogy a gazdasági válság s a fokozott elfoglaltság ennek az akadémikus jel- legű testületnek llllikÖdÚSÖl'C is reányomta bélyegét:

az érdeklődés általában nem megfelelő, anyagi ne—

hézségek miatt pedig tagdíjfizetési kötelezettség be- vezetésére gondolnak. Mindössze öt eloadás alkotta az évi működés gerincét: az 1934), évi ipari üzemi számlálás nn'nlszeréröl Malik adott elő, az állam fizetési mérlegéről, to 'ábbá az id *ális ado problé-

májáról Smulnu számolt be. a népszámlálással lie/mr foglalkozott s a statisztikai sorok konjunk—

') A cseh—sztorid; társaság szervezetét és törté—

netét 1. M. Stal. Szemle 1931. évf. 392. l., az egyip—

tomi társulatét 1929. évf. 223. l.

(3)

10. szám. -——984——- 1931—

turális hullámzásának kérdéseit Hruse vizsgálgatta.

,,Sta—

tisztika és matematika" 0. előadása szerepelt. Emlí-

Ezenkíviil a közgyűlési tárgyrenden Janko

tésre méltó, hogy az előadók által felvetett gondo-

latokat, külön vitaüléseken beszélték meg a társulat

tagjai; továbbá, hogy jövőben az előadásokért tisz—

teletdíj jár (függetlenül a statisztikai szerv kiadvá-

nyaiban is közlésre kerülő előadások szerzői tiszte- letdíjától). A Társaság néhány vezetőtagja a kül—

föld statisztikai egyesiileteinek munkásságát, ——

köztük a Magyar Statisztikai 'l'ársaságét is — ala-

posan áttanulmányozza és arról a hivatalos sta—

,,Stalisticky Obzor"—ban behatóan számot ad; ugyanez a folyó- tisztikai szerv kiadásában megjelenő

irat publikálja az előadások és a vita szöveget.

Société Royale d'Economie Polittgue, de Sta-

tistigue et de Législation (Kairó). A közgazdasági, statisztikai és jogi tudományok ápolására alakult

egyiptomi testület 1931 április l-t-i közgyűlésen fel-

olvasott főtitkári jelentés megemlíti, hogy az 1930.

év folyamán tizenhárom előadás hangzott el a Tár—

saság tagjai előtt. Az előadások elegge arányosan

oszlottak meg között,

1931—ben azonban az aktuális gazdasági események

megvitatása kerül a

pontjában. A Társaság ,,IJÉgypte contemporaz'ne" c.

a három tudon'n'inysza kma

társulati tevekenyseg közep—

őrlékes folyóirata az előadásokon kiviil nagyobb.

érdekes dolgozatokat, gazdag statisztikai és biblioy grafiai anyagot ad közre. A közgyűlést a Társaság elnöke, Peter l'. vegyesbirősi'igi elnök vezette,

Adatok a gümőkórbetegek sorsáról.

Renseignemmts sur les tuberculeuar.

A giitnt'ikórletalitz'is a tuberkulózisstatisztika

egyik számokban legnehezebben kifejezhető pro-

blémája. Egy-egy év giimőkórhalálozási számának az illető ('v tuberkulózis betegszániálioz való viszon nyitása ugyanis esupán fogyatékos és megtévesztő

képet ad a letalitás valóságos alakulz'isáról. Mert még

ott is, ahol a bejelentett gümőkóros esetek száma ismeretes, ez az adat nem ad alkalmas számítási alapot, egyreszt, mivel egy éven belül vagy az évek során többször bejelentett betegek a statisztikában is többször számbavételnek, másrészt, mert régi ta—

pasztalat, hogy a bejelentett esetek száma még be—

jelentési kötelezettség mellett is erősen hiányos. Egy

év mortalitási számának az ugyanazon evben beje-

lentett betegek számával való szembeállítása azon-—

han elsősorban azert nem helytálló eljárás, mert a gümőkórhalottak nem egy, hanem több év jóval szen lesebb gümőkóros betegrétegébf'íl kerülnek ki. A nor- vég statisztika ezért figyelemreméltó módszerrel tö- rekszik a tnberkulózislnorbiditz'isi és letalitási pro—

bléma közelébe férkőzni. Eljárása. melynek eredme—

nyeit Oslóra vonatkozó adatokkal Roesle ismertette

a ,,Münchener Medizinisehe W'ochensehrifW-ben, ab—

ban áll, hogy minden nyílt gümőkóros esetet —— min-—

den szerv giiniőkórmegbetegedését s nemcsak az ál—

landóan orvosi kezelés alatt álló eseteket ___ egyéni lajstromokbu vezetnek be es minden bevezetett eset

lefolyását pontosan figyelemmel kísérik. Tehát a laj—

stromokat az esetleges elköltözések vagy elhalálozá—

sok figyelembevételével kiigazítják s időről időre nemcsak az új megbetegedéseket jegyzik fel, hanem

a gyógyulás tényét is regisztrálják Minthogy az adat—

gyiijtésnek ez a módja Norvégiában 1900 óta folyik s a fertőzés szempontjából számbajövő nyílt tuber—

kulózis lefolyásának maximális tartama általában 20 év, 1920 óta evn'il-évre kiszámítható az a tiszta es az 1900 óta lajstromba vett, az illető évben még

életben lévő összes betegeket is számbavevő, tehát

mondhatni teljes beleglétszám, melyből a kutatott (iv gümőkórhalottjai származnak, lflzen az alapom

haladva, az oslői statisztika (részben a gümőkór elleni

küzdelem eredmónyekópenl némi javulást jegyzett fel a tuberkulózis teren. 1920—ban ugyanis a nyil—

rántartott giinn'ikőrbetegek tiszta száma 4.183 volt.

1927—ben pedig csupán 3.401: az ezer telekre eső.

arány (a tiszta Il'l()l'l)l(lllásí hányadost tehát 16'03- ről 13'55—re csökkent, amiben mindenesetre az is kifejezésre jut, hogy egyes int'lnenza_i;'n-rányos év;—k ben a normálisnál nagyobb mértékben, időnek előtte, hunyt el számos gümőkór—beteg. Ami abból is kitűnik, hogy az új giiint'ikóros betegek száma (19201734, 19271695) es aránya (ezer lélekre 2'81t

ill. 2'77l alig enyhült. A mortalitási statisztika sze—

rint viszont ismet kimutatható a javulás_ amennyi—

ben az 1920, évi 4332-es giimők(')rlnilálozási szánr- mal szemben 1927—ben 383; oslói tulLierkulozís halál—

eset áll. Hasonlókőpen javult a szimptómamentessó

lett, tehát, gyógyultnak minősített esetek szt'iriia._

és pedig az 1920, évi 12—t-i'ől az 1927 évi 229—1'e.

Hogy azonban e javulás ellenere a gyógynlz'isi eredmény a glimőkt'ir terén meg mindig csekély.

ezt az illető évekre nyilvz'mtartott teljes betegállo—

mányhoz való viszonyítás láttatja:

A szimptomamen—

tesen meggyó—

gyult esetek

Az év végén A halál, tovabbra is (gyógyulási , esetek "Ylh'áan eredmény) tletahtasl tott esetek

az ill. evre nyilvántartott lel/es betegletszám százalékában

12'7 11'3

1920—ban .

1927-ben .

2'98 6'73

84'3 82'0

Vagyis meg a kedvezőbb 1927. évre nyilvz'mtz'irlott

(3.401 főnyi) betegállagnauk is több mint

nyolctized resze betegen lépte át a következő év kii-

szöbót s egy év leforgása alatt csak minden tti—ik günn'ikórbeteg gyógyult ki hajából, míg minden 9—ikt a súlyos kór áldozata lett.

egész

(4)

10. szám. —— 985 —— 1931

A fejenkinti búzafogyasztás visszaesése. Behozatal ( Kivitel

Ország egy lélekre esó aranya

La régressíon de la consommation de froment par 1930—ban, Pengőben

téte dlhabítant. Izland . . , . . . . . . 736 669

A t'ejenkinti búzafogyasztás a háború után le— Dánia - — - - - - - ' - 707 657 csökkent. A visszaesés mértéke területileg külön— Németalföld - - - — — - 706 500 böző, a tengerentúl általában nagyobb, mint Euró—* Svám — - - — - — - - - 689 476 pában. A Nemzetközi Mezőgazdasági intézet adatai Belglum es Luxemburg ' 588 500 szerint az egy főre jutó fogyasztás kg-ban a kö- Nagy Britannia ' ' ' ' ' 580 345

vetkező: Norvégia. , . . . . , . 572 364

1909/13 [905/29 Kanada . . . . . . . . 568 505

_ , H Ir szabad állam . . , . . 526 420

Europa . . . . . . . 130 130 S 'd , 414 388

Kanada. . . . . .. 314 214 W Off-*?ag- - - - — -—

Egyesült-Államok , _ 147 125 Ausztralia . . . , . . . 377 362

Argentin_a. . . . . — 171 149 Ausztria . . . . , . . . 324 222

Ausztralia __u Argentínia . . . . , . . 311 259

Világátlag . . 66 63 Franciaország . , . . , 284 232

_, , , ,, , , _ , __ Németország . . . , . . 221 255

A Vilagatlag szmnitasanal Jelentekeny teruletek ,. , ,,

(Szov'tt l'nio t , ) - ; Kint : 'l"'1ök(r ( ' ' ) t' ' I — k' "1 Finnorszag , ' . ' ' ' ' ' ' 200 210

may-aim,— ) ' ) ""3 *gle'llm W" Cseh—Szlovakia. . . . . 179 199

' ( ' ' ,,,,,,,,,,, Lettország. . . . . . . 172 145

Egyesült-Államok. . . . 145 176

Az építkezések nemzetközi adatai. Észtország, . . . , . . 134 131

Données internationales sur la construction Olaszország . . . . . . 127 87

(lebitatíons. Görögország . , : . . , 126 68

A Népszövetség az építkezések alakulásáról a Spanyolország - — - - - 119 112

következő adatokat közli: Magyarország , . . , . 96 105

1—1 Z e 1. b e n Portugália . , . . . , . 93 35

1923 1927 1928 1929 1930 Japán . . . . . . A . . 85 79

Anglia és Watesl) 82 256 168 203 162 Litvánia, . 75 81

Németország?) . . 126 306 330 339 330 Jugoszlávia . . , . . . 59 51

. , . 2 , . , e; . . .

Cseh Szlovakia ) . ll(l 221 348 -61 228 Lengyelország es Danzig 46 51

Ausztriai). . , . 12 2"? 47 70 . (, . '

Dánia3) . . . . . 4-8 48 4-9 5—8 6-3 MW)"? - — - — - , - ' 44 16

Franciaország 3) , 1'7 2'4 4'1 ("0 54 Romania. . . . . : . 42 53

Svájct) . . . . . 105 120 129 14'5 Bulgária . , . . . , . . 33 44

Magyarország-**) . . 14'8 ]7'3 164: 12'5 Brazilia 34 42

_1 ., 4 . _ , _ 'i— 2 _, 1 . . . . . . . . ( )

Lengye orszag ) 2 1 16 1 14 3 0 3 Oroszország , . . . . . 19 19

1) Házak. __ 2) Lakások. _" 3) Lakások, csak l'ő- Brit-India ' ' - ' ' ' * H 15

város. ——- al Szobák, csak főváros, Kina , , . . . . . . . 8 5

Bár az adatok nem homogének s az országok levö ——- búr 1918 óta már laza ——— allamkapesolalbol közti összehasonlítasra nem alkalmasak, kiolvasható

belőlük, hogy 1927-ben az építkezések már Világ-

szerte erősebb lendületben voltak s a legtöbb helyen

a következő években 7, nehol meg HBO-ban is _—

fokozódtak.

A i'ejenkinti kiilt'orgatom nemzetközi adatai, Données internalíomzlex sur les ilnpormtions el 103

(?,z'porlutíonx pur [ele d'lmhimm.

Az alabbi kimutatás a külforgalomlnil egy—egy lakosra jutó i'eszesedes oi'szágonkinti n'iórtékói'ől

1930. Övt

érték nagyságának St)!'l'0n(.ljól)(?ll tiintetjiik fel, Az tájékoztat. Az országokat az behozatali

értókadatok a tiszta arut'orgalomr-i vonatkoznak.

A kimutatás Dánia áll. Azt

lehetne vezetűlielyiiket a köztük

élén Izland (ES gondolni_ hogy

adodbato egymásközti elenk árucsere okozza, Ez azonban legfeljebb Izland bevitele szempontjabol all, amelyben Dánia körülbelül egyharmad arány- ban részesedik, Dania bevitele és kivitele szem—

pontjából az izlandi kontingens kevesse jelentős.

Megjegyezzük, hogy túbh'izatunkban az Európán kívüli államok közül csak néhány fontosabb szerepel, A táblázatban nem szereplő más vilz'igreszbeli országok, illetve területek közül [ij-Zéland fejkvó- taja lzlandónt'il is nagyobb, Magyarorszag l'ejenkinti behozatala és kivitele a közepesnél jóval kisebb, Az

1930. évi ertekadatok a

előtti adatokhoz képest nagy VlSS'

t'ejenkinlí ket—hín'om óv

iese'st mutatnak,

aminek a forgalom megcsappanúsán kívül az ár—

színvonal süllyedése is oka.

(5)

10. szám.

Az olveszell és hajótörést szenvedolt kereskedelmi hajók staliszlikája.

Statístillue des namres commerciam; [urdu-9 (77 711/14/7'771169 A ,,Bureuu l'crítus" adatai szerint az olveszvil és lláljÓlÖl"ÓSi szonw'doll hajók száma és lmmalarlal—

ma bi'ulló rvgiszlcrlonnalmn a kövcllmm'ien alakull:

! . H MU"! 3.

A 11310 , * l'lh'esm szálltál?

. . Ev ;, .: "" '*';gf; ':

zaSZIa'Ja' hajó ÉM. v.mit/tu hajú íbr. 331310!

,,,,,;

BM 1929 §237 170047 130 244.409

* ' - ' ' 1930 91— 37.301 99! 203730

D,"! 1929 12 13.297 4 4.534

* ' 1930 13! 7.775 1 472

. , 1929 123 100.039 103 394.535

Eg-l' Mm"- 1930 415 49.777 08 270100

Frau ia 1929 52; 35.001 41 86.304

e 1930 19 13.110 15 39.042

Gurg." 1929 14 . 30.111 0 20.372

0 v ' 1930 9 24.332 8 23.900

1929 3 1 4.017 14 * 20.909

HOMM 1930 2 : 0.937 11 18.004

Ja 00 1929 39 72.795 28 50.177

9 1930 31 02.494 33 : 01.790

, 1929 31 27.323 9 7833

Nem * 1930 13 30.321 0 19.523

Norvéw 1929 33 ? 91.523 11 ; 30.937

0 1930 10 19.735 5 ; 19.722

1929 43 40.007 45 124211

Olasz 1930 21 11.771 23 - 01.073

_ 1929 12 13.350 2 4.339

Pombal ' 1930 0 0.198 1 414

, 1920 11 - 20.701 12 14.942

Spanlo' 1930 13 - 9.541 5 3 9.190

. 1929 10 7.590 11 3.774

sved 1930 9 10.704 7 4.330

.. 1929 1 1.209 1 1.543

Tomk ' 1930 1 021 3' 0.734

. 1929 43 . 35.799 17 23.971.

Egyeb ' 1930 34 32.770 7 3.001

Összesen. 1 1929 0793 010590 434 1043390 1930 ;3243 379303 297 308.017

Az a(lalnk l'cllolmlőon a kis hajókat 13 ma- gukban l'uglaljúk, ami! azért vmlíliink meg, meri a I.!oyrl's Regl'xlvrnelf a kercskodvlmi hajó;]llnmz'myrt'il Szemlónklwn is lökhször largytill a(lalai (Asupan a 100 bi'ulló regiszlcrlunnas és 011116! nagyobb koros—

kodolmi hajókra vallalkoznak. A Lloyd's Regisll-r

szerint 0 kalvgúriúban a von-lő országok allmm'mya

a kövvlkozz'i (1931. ("V elején):

Orxzag Hajó Millió 11—1011n11

Nagy-Britannia 1) . 8.157 :.)0'3 Egyesült Allamok 3.433 11'1

Japan . 1.989 4'3

Németország 2.171 4'3

Norvégia 1.990 4']

*) Észak—írorszaggal, de a brit hirtulx'nk hajói nélkül. A brit birtokok 2.529 hajóval rendelkeztek. iliulyelinck regisztcrtonnw tartalnm H'! millió volt.

———986—— 1931

Ez a sorrend bizonyára a 100 tonnán aluli hajók beszámítása osclón sem sok Válluzásl szenvedne.

lizzel szmnlwn kimulaIasunknak az összes kereske—

delmi hajókra vonatkozó adatai az elveszett és hajó- löróst szenvedett hajók együttes számáról és tunna—

lai'lalmáról a kövolkvzi'i snrmmlvl adjak (1930):

Elveszett és hajótörést szenvedett

Zászló hajú 1'.—t011na

Brit. . . 190 857.031 Egy.—Államok . . 109 324.937

Japán . . . . , . 64 114284 Olasz . . . . . , 49 73.444 Francia . . . . . 34 52.752

Német . . . 24 54.844

Az egyes óvoklwn löi'lónl puszlulíw egészen különböző 11161'011'1. így pl. a vczolöholycn álló brit zászló alall 1929-11011 367 hajó voszoll 01 vagy szen—

vvdvll haj1'1161'651, 1930—ban már Csak 190.

llajól'ajuk szcrinl vizsgálva a voswlyvzellsógct, (*lllillőü'üllllW[(x hogy az ein—szall, lll ln'il hajó közül 5)? vall gőzös, li ninlm'oshajt') és 23 egyél) hajó, mig a iláljfllöl'ÓSi szonvvdoll 99 11711 hajóból 93 VUH', gőzös. a [Öllhl ogyól) hajó vull; a mnlumshaj1'1k küzül ("Tv 50111 Szonwdvll lial'ilörósl.

h. .

A rádió elterjedése.

La (li/fusion de la T. S. F.

A német llvivhsaRundlunk—vallsvhaft adalai

szm'inl :1 rúzlióvlt'í/izvfőlc (viigwll'rlycsok. hallgatók)

száma az vgyvs (Illanmklian a kövvlkvzöz

, ., Hu,-y

01.419 ;: HJM 31 §??? 11 Ez???

* " * lukszámi

Egyesült Államok . 1930 vu. 1. 12824300 10

Németország 1931 IV, 1 3,T31.681 17

Nagy—Britannia. 1931 ill. 1 fl,5$l().752 13

Japán 1931) IX. 1 "(30.000 88

Oroszország 1929 X. 1 554328 29!)

Svédország . 19331 lll. 1 510130 12

Kanada 1931 l. 1 472.531 21

Dánia 1931 IV. 1 449000 8

Németalföld 1931 l. 1 427230 19

Ausztria . 1931 ll. 1. 414140 16

Ausztráliai Á.—sz. 193! l. 1. 329.485 20 Cseh—§zlovakia 1931 II. 1 824565 45

Magyarország 1931 X. 1 314.517 28

Lengyelország 1931 ill. 1 275805 1133

Olaszorszag . 1931 I. 1 176356 237

Svájc 1931 Ill. 1 107.036 88

Finnország . 1931 l. 1 106.559 32

Norvégia . 1931 III. 1 91.852 Él

Románia 1931 I, 1 51.199 348

Mexikó . 1931 l. 1 50.225 827

(6)

10. szám. —— 987 -—— _ 1931

Junoszlávia . . . . 1931 ill. 15. 46.465 300 , 'a 1939 1930 1931

- .Ö . OrSAa'b "1 t 1 'l 0" 'ul v durr

UJ-Zeland. , , . . 1929 lll.15. 44.084 34 Á ( ( " _ J ' * D'

L tt ' § _ _ . 1931 l. 1— 38740 49 Egyesült—. llamokl) . 107'2 86'0 74'8

e orszag. ." (, Franciaorszag?) . . . 1094 110-2 953

if Szabad allalll . . 1981 1.1. 26000 110 líalladal) 11116 9419 80.2

Délafrikai Unio . . 1881 [. 1. 25.416 813 Lengyelország 998 82—2 718

Danzig . . , . . . 1931 I. 1. 17595 23 Nagy-Britannia . , ( ltlö't) 97'9 3) 87'3

Esztország . . . . 1931 l. 1. 13440 83 gémetország - - — - ig? 1§§§ 73'2

. , . ._ _ _ roszorszae. . . . . "o o.;. .

Litvanm . . . 1931 I. 1. 11.588 202 Svédországi) _ , , . 1227 1191 93'6

Saarvldék . e . . 1331 I. 1. 9.904 66 1, S , 'n , k k "l"! _, § ,

; ', -_ 5 x , ; ZCZUHVH ()Z'dSU '] .0 H) YU. — - Al ; ZCZOH-

mednd ' ' ' ' ' 1951 I' I' (3'024 1'966 valtozasok reszben kikiiszobolve. ————— 31 Az ev 2. ne—

lzland ' ' ' ' ' ' 1931 I' 1- 2800 34 gyedenek indexe. -— 4) Az 1928. évi termetes a llttllt- Törökország . . A 1931 l. 1. 1.700 612 kaviszz'ilyok miatt gyenge volt.

Görögország . . . 1931 li 1. 1.626 3.932

Az elofizetok szama kin'iagaslo az Egyesült Ál-

lamokban: mar a mult év közepén i'negközelítette a 13 milliót. 1926-ban az egesz világon körülbelül

annyi rádióhallgató Volt. mint most az Egyesült Államokban (1926—ban az Egyesült Államok radio- zóinak száma 4 és fél millió volt).

Az liwyesiilt Államok utan lN'i'51netorsza5y és Nagy—Britannia rendelkezik a legtöbb rz'ldióval, il—

letve hallgatóval. Számuk mindkét országban tetü]—

mulja a 3 es fel milliót, míg az utánuk következö Japánban csak % millió rz'idióelöi'izeti') van.

Az egyes országok rádióval való ellz'itottsz'igz'iról azonban hívebl) képet ad a lélekszamnak a radio-

késziilékekket való (összevetése. li szempontlu'n Dania

vezet, ahol egy rádióra 8 lelek jut. Az l'igyesiilt

Államokban 10, Svedorszagban 12, Nagy—Britannia—

ban 13, Ausztriaban tti, Németorszz'igban 17, Német- alföldön 19, az Ausztráliai Államszövetsegben 20, Kanadaban 21. Danzigban 23, Magyarorszagban 28

lélek jut egy készülékre. Feltűnő az eszaki allamok

nagy rr'idi(')kulti'irz'tja, Magyarorszag aranya jó, töb—

bek között Svajc, Cseh-Szlovakia, la—ngyelorszz'ig, Olaszorszz'ig, .lugoszlíwia, Romania (348) aranysza—

mát jelentősen meghaladja. Legrosszabb a kimuta—

tásban felsorolt államok közül Görögország közel 4 ezres aranya, Bulgariaban is megközelíti az arany- szám a kétezret.

Megemlítjiik, hogy a vilag rddiódliomúsm'nuk

szama a németbirodalmi postamisztérium közlése, szerint a f. eV elejen 29777 volt, amelyből a köz—

lekedés céljait 23.911 allomas szolgalta. A száraz—

földi állomások száma a hajókon es legliaji')kon 1óws

állomz'isokhoz kepest aranylag kicsiny.

A termelés indexeinek alakulása.

Les variations (les índíees de la produetion.

A termelési indexek a gazdasági válság hatasa alatt a legtöbb országban erősen visszaestek. Az 1928. evi termelést ltltl—nak véve,, az (illulálmx ler—

melési indul—el; a Nepszi'n'etseg havi füzete szerint a következően alakultak:

Az adatok szerint NBK—hoz kepest az 1929. évi termelés altalaban növekedett. 1930-ban az indexek rohamosan süllyednek s a folyó évben a depresszió

meg jobban kimólyiilt. Oroszországban kivetelesen

1930. évben is erős emelkedes volt. 1930 vegere, az 1928 : 100 alapon számított index ltiíl'2—re

ugrott fel,

A termelés speciális inf/(frei kozul ugyancsak 1928 : 100 alapon, a textilindex Franciaország,- ban a folyo evi augusztusig HST—ru a gepipari terv melós indexe Le,ngyelorszagban augusztusig 55'8-ra esett ala (utobbi indexet a vegzett inunkai'm'lk alap- ján számítják). li minimumokluii szemben az adat.

tal szereplo államok közül legjobb az Egyesült Ál- lamok és Japán textilindexe: Slfi'íl kiüti s Francia—

orszag gépipari es haióópitesi indexe: 100'0 (júl.)

978 taugft.

A termeles erős lianyatlasz'iri'd altalaban csak ttl28w29-liez, de nem a korábbi évekhez valo viszo—

nyitasban beszélhetünk. A termelés újabb adatai fő- kepen azert tűnnek túlságos alaesonyaknak, mert ltl28—29-ben a termelés igen felfokozott merveket Öltött. Ha pl. az altalanos termelesi indexet ttl'ZS—ös alapon számítjuk, azt találjuk, hogy az index 1930- ban Vilagátlagban 107 volt. .Xz élelmiszert—two es nyersanyagokra vonatkom') emez altalanos termelesi indexröl a Nepsziivetm'tg a következ/') reszletesebb

kepet adja (1925 : ltltll:

nee 1930 Európa A . . . _ . . 117 1121

Eszak-Amerika . .. 105 97

Többi világrészek . , 108 110

Világ . , . 111 107

A termeli'vs tehát 1930—ban 7%—kal meghaladta az 1925. évi termelest s bár az 1931. ev eddig eltelt hónapjaiban számos országban s több temnelósi ág ban, rendkivüli visszaesősek voltak is_ végső ered—

menyben, az 1931. evi vila'igtermeles generalis szín—

vonala nem marad el jelentekenyebben az 1925. évi színvonal mögött.

Csupán a mezőgazdasági termelésre vonatkozó vilagindex 1925 100 alapon 1929-ben 105, 1930—

ban 106 volt.

(7)

10. szám — 988 — 1931

Nemzetközi jelzőtábla, 1930.

bo § m

§

_É

§ 2.3 § § § § ;; "Ci 8 33130 ; §?-

':— gz'm g g: % %% R (5133 E ESS-§

;.) § . mg ;. : :: '.,__ § gun—l N w .,, '3 § §

§ % Eng§ .egy. 1 ig 33? 323: m: Efí § § gmn

? 023 ***—%% EE !; § ; 33 3533 Ég giga Ez: :: %)g

Ország ; ;§ és; §§ § % 533 Eg: §; mag §§ B§ MÉ

§ 25 %o: ;; § §§ 25 2me Eat 282 25 283 382

11.531? 1000 113512 % 'Voo 1000 0/0 1200 1000 * 1,000.000 P

Egyesült Áll. .. 7.839123.113 1571 263 1) 18'9 1) 11'9 1) 7'0 . 184 231598 482.107 17.805 21.582 4— 3.777 Argemina . . . . 2.793 11.193 401 16'8 1) 301 136 105 . . 73.805 . 3.329 2.913 —— 416 Ausztráliai

Állam-Szöv. 7.704 6.439 084 229 1) 20'3 ') 9'5 1) 108 105 15 55.793 l)11_122 2.410 2.316 _ 94 Ausztria . . . . 84 6.704 7981 31'9 16'8 135 3'. 295 230 3.098 2.054 2.166 1.491 — 675 Belgium .. . . 30 8.060 26867 191 1) 18'2 1) 15'0 !) 32 64 406 3.687 27.406 4.919 4.175 —- 744

Bolivia... .. .. 1.333 3.000 225 . . ; . . . . 1) 148 1)291—'y— 143

Brazília. .. .. 8.525 41.079 482 . . ' . . . 1) 250 1.444 1.791—1— 347

Brit-India . . .. 4.675 351451 7518 723 1) 34'3 ') 28'9 1) 10'4 . 464 105.191 22.951 3.868 5.199 4— 1.831 Bulgária . . . . 103 5.944 5771 82' 1) 30'1 1) 17'8 ') 12'3 . 337 15.859 600 189 256 4— 67 Cseh-Szlovákia. 140 14.733 105'24 40'3 227 142 86 240 439 14.446 25.909 2.652 2.954 4— 302

Csile .. . . 752 4.271 568 36'6 401 248 15'E . 27 10084 1.435 971 921 — 50

Dánia .. .. .. 43 3.542 8287 348 1) 18'6 1) 11'2 1) 7'4 71 601 2.850 . 2.494 2.316— 178 Délafrikaí Unió 1.222 7.955 051 31'2 206 91 17'5 . 3'1 2.790 11.890 1.648 892.——— 756

Észtország .. 48 1.117 23'27 65'6 174 149 25 6 2 '7 344 . 150 1475— 3

Finnország .. 388 3.370 869 68'9 1) 226 1)16'2 ') 6'4 9 "4 324 . 744 7003-1— 22 Franciaország 551 41.400 75'14 38'3 18'1 157 24 23 4 "2 62.901 54.265 11.712 9.583— 2.129

Görögország .. 130 6.394 4918 537 1) 28'7 1) 18'2 1) 10'5 . ] §

2 6 1

07 28791) 52 802 438 ., 364

HollanddKelet—

8 2

India .. .. 1.900 60.731 31-90 . . . . . ; —5 . 1.095 1.911 27.581 847 Ir szabadállam 00 2.945 4268 (21 9-8 14-1 5-7 26 2—0 . . 1.540 1.235— 305 Japán .. .. .. 382 64.448168'71 . 0327019-2 0122 302 158 8.000 29.320 4.245 4.030.§ 215 Jugoszlávia .. 249 13.931 50-95 . . , . 10 28-53 24.223 2.000 790 sség—_ 112 Kanada .. .. 9.543 9.860 103 350 .)240 1)11-01)12-4 37 2-7107.7:-10 11.411 5.025150052— 622 Kína .. .. .. 11.081474418 42-78 . . . . . . 13.50751500004085303075— 1.110 Kolumbia .. .. 1.150 8.000 090 . 02051) 138 l)15—7 . . . 1) 7040) 646 —— 58 Kuba .. .. .. 111 3.002 31—05 486 . ; . : . . . . . ')1.236*)1.550—)— 314.

Lengyelor.—zág 385 31.148 8028 75-9 328 15-8 170 300 467 21.700 37.518 1.400 15544r 119 Lettország .. 66 1.900 28.79 680 018-8 0150 1) 38 10 255 1.000 . 325 272§— 53 Litvánia .. 50 2.240 41-79 79-4 27-4 5 11-5 . 471 2.886 . 178 19014 12 25 20 000 22.953 2.870 933 91054 77

Mexikó 1.900 10.404 833 030 28 3.068111060 998 10301— 032

Nagy-Britah'niá 243 45.986189'04*1)6'8 108 13 511804 0226 11.40024707126.54015214—10735

.. 9

Magyarország 93 8.684 9330 582 249 154

' , 17

231 91

Németalföld .. 34 7.921232'97 23'6 14'0 81 285 1.353 12.259 5.545 3.941 — 1.604 Németország .. 469 64.104 13668 305 175 111 04 4.384 439 87.889 175.123 14.13416869 % 2.235

Norvégia .. .. 324 2.810 807 368 174 104 7'0 27 25 211 . 1.013 1.028 __ 585

Olaszország .. 810 41.868 13500 561 260 13-7 123 642 442 57.875 360 5.164 8.616 —— 1.548 Oroszország . . 21.176 161006 760 867 1)")42"7 1)'0)18'8 l)")23'9 . . . 45.566 8.106 3.040 — 66

Peru .. .. .. 1.378 0.350 4111 . . . . . 1) 178 290 526 —§— 286

Portugália. . .. 90 6.061 7400 575 325. 180 139 . . 3.577 !) 207 . _ ,

Románia .. .. 295 17.820 6041 795 1) 843 I) 216 1) 127 36 441 35.590 1.030 762 960 —§— 204 Spanyolország 503 22.940 45-61 561 289 173 11'6 . 283 39.783 7.360 2.693 2.703 4— 10

Svájc .. .. .. 41 4.082 9958 259 172 122 50 . 123 1.452 . 2.789 1.926 —- 863

Svédország .. 448 6.142 1372 407 X) 152 1) 12'2 1) 30 88 90 6.023 1) 395 2.523 2.805— 158

[Ji—Zéland .. . . 208 1.506 5'62 27'1 18'8 8'8 10'2 3 29 1.970 !) 1.785 1.118 1.1031—1— 45

Uruguay .. .. 187 1.850 989 . 1) 24'2 1) 108 1) 13'4 . 81 3.581 . 494 490—1—- 56 Venezuela—.. .. 912 3.157 340 . 1) 290. 1) 18'4 1) 11'2 . . . 1) 17 1) 494 x) 794 11- 300

: : 1

?

13E16íző év adatai. —— ?) Nyilvántartoít munkanélküliek. ._., 3) Észak—Irország nélkül, ahol az arány 36'7. ——

4) Egységénékre átszámíha kaló1íaéríék szerint. (Németország 219, Ausztria 3:5, Spanyolország 1:2, Olasz—

ország 1: 4. Cseh—Szlovákia 10: 17, és atöbbi állam 1:3 kő— és barnaszénaránnyal). ——— 5) Átlag. ")1926 : 100.—

7) Július. végén. —— *) 1928. 111. :: 100. —— ") 1923: 100. — 1") Európai Oroszország. " ") Anglia.

(8)

10. szám. — 989 — 1931

Tableau économigue international, 1930.

§ : A s;

"A §": ÉÉ A énze sé 53 9 ** § %% " "

:ÉK § p gy g % .s.) .. _.á 9 2 %i

2 m;; s: árfolyama '*') ms 9 . fá § .an §; x:: '". ;

§ E E' §§§ Cours de l'um'lé §; Én; ág %% 27 EE 719 E);

939 su 2533 339 ÉS 1335— 33 x% 39139 P

g gs, ggg de monmu'eől 33; ÉS 95 ex ég és %% ag dys

% %a 9.3... sea-§ m 55. és és %% 3.539 333

9—42 oz. mm ezt: mm van vmi: 4.0 zmw Ez;

km 1000 unglléníííglglgám P I'OOO'OCO P 0/0 LOOO'OOO P lglíf0314)

401.424 26.808 Dollár . . 571 14.660 26.263 304 92.416 21.160 22.182 124 152 Etats— Unis

37.228 969 Aranypeso 477 6.956 2.400 . 3.360 3.359 Argentina:

43.861 647 Fontsterling . . 2620 1.183 429 6—7 15.028 2.809 3.375 147 141 Australia 6.702 90 Schilling . . 08! 878 172 575 1714 1.749 1.858 117 112 A::triche 9.752 204 Belga. . . . . . 080 2.629 1.091 296 8.332 1.808 1.863 109 227 Belgigue

2.252 2.347 Boliviano 2'08 . . . 393 99 99 . . Bolivz'e

31.915 202 Milreís 061 1.553 88 . 6.237 1.158 1.259 . . Bre'sz'l

65.902 190 Ruppia 206 3.366 722 5'89 23.313 2.813 3.776 131 158 ]ndes Britanaigues 2.931 4 Leva . . . . . . 004 135 60 1000 933 275 287 106 98 Bulgarie

13.826 116 Cseh korona. . 017 1.322 261 444 5.554 1.601 1.592 117 109 Tche'co-Slovaguic 8.779 37 Aranypeso 0'69 213 51 641 2.237 717 907 103 8)112 Chili

5.293 138 Dán korona .. 153 552 264 419 2.079 549 570 130 165 Danemark

18.956 182 Fontsterling 2776 237 192 . 6.937 817 856 103 128 Union Sud—Afric.

' 1.250 4 Eszt; márka .. 1'53 49 11 7'76 217 137 140 102 104 Estom'e

5.330 42 Finn márka . . 014 184 43 649 590 616 618 6) 90 147 Finlande 43.588 1.887 Francia frank 022 17.059 11.998 271 106.079 11.102 11.088 108 116 France

2.683 20 Drachma . . . . 007 355 38 900 2.699 715 723 116 113 Gw'ce

7.346 99 Holland forint 230 611 319 . , . . 134 . Indes Néerlaml.

5.520 55 Fontsterling .. 2778 398 220 . 722 681 820 156 168 Etat libre allrlamle 19.744 120 Yen 282 4.438 2.388 539 16.804 4.401 4.536 137 . Japan

9.948 16 Dinár. . 0'10 545 104 570 . 853 853 6) 87 . Yougoslavie

66.641 1.234 Dollár 570 1.149 1.109 . 14.507 . 2.277 136 151 Canada

13.000 39 Sanghaí-tael .. 2'39 . . . 1.047 1.288 0180 130 Clzme

2.765 14 Aranypeso 5'51 197 109 453 285 285 . 9) 87 Colombie

5.000 42 Aranypeso 5'71 . . . . 439 439 . . Cuba

19.596 49 ZlOty . . . 064 853 360 7'21 2.611 1.945 1.882 98 119 Pologne

2.762 5 Lat 1'10 95 26 600 122 196 196 97 100 Lellome

1.571 3 Lita . . .. . . 057 67 22 . . 163 183 . 113 Lituam'e

8.670 30 Pengő 100 469 163 592 1.681 1.401 1.392— 96 106 Hongrie

20.500 81 Aranypeso 2'69 . . . . 803 803 . . Meat/[we

34.063 2.263 Fontsterling . . 27'78 10.262 4.126 342 211.020 22.877 24.052 113 157 Gm—Bwfagne

3.688 151 Hollandi forint 230 1.946 979 821 6.355 1.714 1.895 117 162 Pays—Bas 58.381 1.404 Márka 137 7.352 3.018 493 14.162 14.242 14.338 125 149 Allemagne

3.835 52 Norvég kor. . . 1'53 478 224 454 2.394 550 574 143 175 Norvége

21.871 397 Lim . . . 030 4.720 1.594 5'93 26.963 6.041 6.176 112 145 Ilalie

77.092 66 Rubel 294 11.847 1.424 . . . . 187 227 Russie

3.649 15 Perui font 2074 103 74 645 292 292 178 163 Pártra

3.407 34 Escudo 0'26 . . . 2.655 504 539 . . Portugal

11.130 40 Leu . . 003 667 182 900 4.579 906 956 . 131 Roumaníe

15.929 203 Peseta . . . 067 5.258 2.691 573 12.751 2.515 2.473 172 . Espagne

5.319 131 Svájci frank. . 1'11 1.171 786 289 2.301 447 452 127 158 Swsse 16.497 202 Svéd korona. . 154 910 369 372 2.774 1.176 1.253 122 164 Suéde

5.290 227 Fontsterlirg .. 2675 186 192 . 7.142 674 666 144 157 Nouvelle-Zélande

2.746 48 Aranypeso 491 432 346 1.061 287 291 . Uruguay

1.070 18 Bolivar ' 108 56 219 218 Venezuela

1) Année Méce'denle. —— 2) Chómeurs enregz'slre's. — 3) Sans l'Irlande du Nord, m), cette proportion est de 36'7.—— 4) Ligni/e calcule' en égalvalem (le llouille selon le taum. de 2:9 pour l'Allemagne, 3:5 pour l'Au—

triche,1:2 pour l'Espagne, ]:4 pour l'Ilalie, 10117 pour la Tehe'co-Slovaguie, .l:3 pour les autres pays. ——

5) Moymme. —— 6) [926 : 100. w 7) Fin juillet. —— B) 1928. III. :: 100. _ 911923 :: 100. —— 10) Russia (l'Europe.

(9)

10. szám. — 990 l931

A legfontosabb népességi és Gazdasági adatokat nem egészen hitelesen ——— 8000; Az állandóságok tartalmazo nemzetközi jelzt'ltáblánk az előző évi

X t.ibláztt adatai az egyes államok hivatalos közlésein s a nemzetközi szeivek (Nemzet

közi Statisztikai Intézet, Nemzetközi Mez4'igazdasági

Intézet, Népszövetség) :ulatgyüjtésein

A táblázatban adott jegyzetek

adatok terineszett'a keretben mozog,

alapulnak.

útbaigazítanak az illetően; az állományjellegl'i

sorok rovataiban, bár nincs külön jelezve, általában evvegi adatok szerepelnek,

Az 1030. ev

való Összehasonlítása a ulagU't/dasagi valsag telje désének inereleirt'il is sok érdekes tanulságot szol—

gáltatna, ezúttal 1030. év

csupán az adatok szelsosegei —-

adatainak az előző évi adatokkal

azonban az a(latsorait

maximumok es minimumok _— szempontjából tesszük vizsgálat tár—

ggává.

45 állam,

'l'erii'i("szetesen csak a táblázatban szereplő

illetve a rendelkezésre álló adatok szol—

gátnak alapul,

lek) s linropa

összehasonlításból,

egyes tengerentúli országok (terüle- vz'irosszeri'i országai kimaradnak a/.

holott bizonyára, különösen az adalminimlnnok szempontjálnil, ezek bevonása más

eredményre vezetne. Táblázatunk fejrovatainak

maximális és minimális adatai a következők (l. tulso hasábon):

Az itt felsorolt maximumokhoz és minimumok—

hoz megjegyezzük a következőket. A legkisebb nep—

sarüsega'i Ausztráliai Állaniazoretseg az egyedüli orszáer táblázatunkban,

lelek lakik.

termelt'ik aránva_. valószínüler₍ me"_h mavasabb._i'!

ahol egy lilll'i—Utl egynel ke—

vesebb Holland—Kelet-lndiában az (is—

mint a maxinnnmnal szereplo Oroszországban, adata azonban hiányzik. A nepmozgalmi adatok sorában sok az előző évi adat, s így a maximum es a mini—

mum ország: nem bizonyos. A mnnkam'rlkiiliseg adataira hasonló áll, minthogy a legtöbb ország adata nem az összes munkanólkiilieket, hanem csak

bizonyos szervek munkanelkiilieit

tünteti fel,

nyílvántartott

A szentermeles a(latainál a barnaszt'ai.

megfelelő kalt'n'iaérlek szerint, kőszónre van át—

A szántol't'ildleriilel

rint legmagasabb Dániában,

számítva. aránya adataink sze—

ennek (it)'t"o—os arány

számával csaknem egeszen azonos a magyar arány.

mely (30'0%. (1929. évi alapon.

1930. évi ti()'1%.l A

szereplő arányszáma ——v

Magyarországi'ia k már

San—Salvmlor

adata táblázatban nem

lehet, hogy

adatai a számításmód különbözősége miatt nem hasonlíthatók össze, Hasonló a helyzet a nagykeres- kedelmi és megelhetesi indexnél, amelyeknek kiszá—

mítása más-más alapon nyugszik.

; Oroszország 21_176 ezer km"2 Ierulet ! Belgium . . , , . 30 _ ,,

. (, ; Kina . , 474.000 ezer

LBIBkSde l Észtország . 1.117 ,,

, . ( Beluinln 268'67

Nepsürűseg. l Ausztráliai . . 0'84

Östermelö- ; Oroszorsz 86'7 %

népesség . ! 3191—ng Éli—?,,

Ftvesziiletes A ' ) l ; Oroszország Svédország. . íg? rí) " "0 ,, , . ; Chile . , . . . , 24'8 OM,

Halalozas . , ÚjAZéland 8'6 ,,

Term, szapo- ; Oroszország . 239 m,,

rodás . . lFranciaország . . 2'4 ,,

. .. . ; Németorszíw . 4.384 ezer

Munkanelkuh l Észtország? . . _ 6 _

, , .. ; Dánia . , . 60'1 "Én

Mantófom - lAusztráliai. . . . 145 ,

; Egyesült Államok . 231.598 ezer (;

Búzatemt' tNorvégia, , . . 211 ,, ,

, ' . ; Egyesült Allamok . 482107 ezer t bzentermeles l Venezuela . , . . 17 ,, ,,

, ; Nagy—Britannia . . 26.549 millió P Behozatal ' l Bolivia, . . . . 148 ,, ,,

. . , Egyesült Államok. 21.582 millió P

Klwtel ' ' ' l Észtország,. , 147 ,, ,,

Külkeresk. [ Err gyestilt Államok. —l—8.7T7 millio !) mérleg . . ! Nagy—Britannia —10.785 , ,,

Vasutvonal- ; Egyesült Allamok . 401.424 km hossz . . ! Venezuela . 1070