A német statisztika és a német statisztikusok ülésezése Hamburgban

A német statisztika és a német statisztikusok ülésezése Hamburgbanf)

La statistigue allemande et les Conférenees des statisticiens allemands it Hambourgf)

Résumé. Dans la I" partie de l'article ci—

dessous, nous retragons l'hi s t 0 i r e (l e la statistigue allemande depuis le XIII? siecle jusgu'a n os jo urs, ainsi gue son organisation, en exposant, en dehors de la s ta t i s t i g u e o [' f i c i e l [e (celle de l'En'ipire, (les Etats, des villes et des provinees), aussi le déve- loppement (tes s t at i s t i (1 11 e s univ e r—

8 i t a i r e et priv é e et les travaux des organisations et conférences s t a t i s t i (1 11 e s. Puis, apres avoir parlé de Forganisation et des travaux de la Fédé- ration des Statisticiens Municipaux Alle—

mands et de la Société Allemande de Sta—

tistigue, nous rendons compte des récentes séanees, tenues a Hambourg, des deux as—

sociations.

La Conférence de la F é ([ é r a t i 0 n des Statisticiens Municipauac Alle man (ls a été tenue les lt et 5 sep- tembre 1928 sous la présitlenee de M.

B ii (: h n e r, président sortant, directeur

de statistigue a Berlin et de M. Weige [, directeur de Leipzig, présitlent nouvelle—

ment élu. Ont été présentés les remargua—

bles rapports suivants: Le relevement de la population earéeuté en vue de l'imposition, par M. W e i 9 el (Leipzig); Le reeensement de 1925 des exploitations, par M. Schö—

b e [ (Chemnitz); L*Institut International de Statistigue et sa récente Session (XVII) au Caire, par M. B ii c ll n e r (Berlin);

LYmseignement seientifigue de la nou—

velle génération de statisticiens, par M.

S c 11 m a hl (Königsberg en Fr.); Statis- tigue électorale, par M, H a r t 11) i g (Lu—

beck); Statistigue de la consommation (les villes, par M. Sta b el (Ludwigshafen). M.

S t e p a n 0 v (Léninegrade) a présenté ses diagrammes mouvants; M. Zwiek (Co-

logne ) a fait eonnaitre un arrété du minis—

tere (les Postes; M. S t e g e m a 11 (Berlin)

1) Székioglaló előadás. Fololvastatott

tosan) a Magyar Statisztikai Társaság 1928 novem- ber 27—i előadóülésém —— Discours de réception prononeé dans la séance du 27 nov. 1928 de la So—

ciété Hongroise de Statistigue.

(kivonm

a traité de la statistigue financiere. Ces rommunieations substantielles ont été sui- vies d*une discussion approfondie.

Le l'entlemain (6 septembre) de la Con—

férenee des statistieiens munieipaux a eu lieu, sous la présidence de M. le pre'sident Z a li n, liAssemblée générale de la S 0 c i é t é Allemande(leStatistigue. Comme habituellement, (le préeieuses communica—

tions y ont été l'aites. M. W ag n e r, statis—

tieien du Reich, a fait un exposé des ,,Mé- nages actuels et du proehain dénombre—

ment (le [a population"; M. M orgen—

r oth, (lireeteur du Bureau munict'pal de statistigue (le Munich, de ,,PEconomie des—

grandes villes dans liéeonomie politigue";

M. T Ö n n i e s, pro/esseurx de Kiel, ,,De' la statistigue et de la soeiographie", traitant des guestions fontlamentales de théoric; M.

[ sa a e, professeur a Nuremberg et M.

E i s i e 1 (1, professeur () Hambourg ont dé—

veloppé les problemes de la statistigue des eonjonetures et pritieípalement cease de la statistigue (les erploitations. Au sujet de ces"

eommanieations, plusieurs membres ont présenté dlínstruetives observations.

Atum travaux de la Conférence et de liAssemblée générale, ont pris part environ—

70 ou 80 statisticiens, parmi lesguels on voyait non seulement (le nombreure repré- sentants des statistigues olíieielles, univer—

sitaires et privées de llAllemagne, mais aussi les fonctionnaires de plusieurs Offices de statistigue dilitat et de Bureaux munícipauac de statistigue de liétranger. De la part de la Hongrie M. Alogse K o v (i c s, sous—secré—

taire (liEtat, directeur de llOffice central de statistigue assistait ala séance de la Société;

MM. Gustave Thirring, président de la Société Hongroise (le Statistigue ej Louis T 11 i r r in g, trésorier de la Société ont pris part aussi a la Conférence de la Fédération.

[forganisation (les séanees, (léroulées avec un sueees pariait, était due, outre les Bu—

reaux des deux associations, au comité (For—

ganisation et a M. Sköllin, directeur de sta—

tistigue de Hambourg.

*

l 1. szám. —— 1229 —— 1928 A Magyar Statisztikai Társaság francia

nyelvű folyóiratánakl) legelső számában Buday László jellegzetes, nemes írásművé- szetről tanuskodó előszava, amellyel ő az egyesületi munka első termékét a világtájak felé útnak indította, a Társaság egyik cél- jául jelölte meg: ,,magyar közönségét meg- ismertetni a külföld statisztikai munkássá- gával és adataival".2) E célkitűzés értelmé—

ben ugyancsak Társaságunk felejthetetlen első elnöke az előadótilések sorozatát meg- nyitó tartalmas előadásában a nemzetiségi kisebbségek statisztikájának kérdéseit fej—

tegetve a külföld egy tudományos intézmé- nyének, a Német Statisztikai Társaságnak ezi'ányú munkásságáról is beszámolt. Ké—

sőbb is több ízben alkotta az előadóüle'sek tárgyát a statisztika nemzetközi problémái- nak, külföldi statisztikai kérdéseknek szak—

szerű bemutatása?) Egy külföldi állam, Németország statisztikai életének és intéz—

ményeinek ismertetése a tárgya jelen elő- adásnak is, amelyre a német statisztikusok két egyesületi szervezetének, a Német Vá—

rosi Statisztikusok Szövetségének és a Né- met Statisztikai Társaságnak szeptember elején Hamburgban megtartott ülésezése ad alkalmat s amely a két konferencia ismer—

tetésének bevezetéseként a hazai szakkö—

rökkel hosszú idő óta sok személyi és tárgyi kapcsolatot fenntartó német statisztika multját és jelenét, fejlr'ídéstörténetének fon- tosabb határköveit is néhány nagy vonás—

ban összefoglalni óhajtja.

1. A német statisztika története és szervezete.

Talán alig Van állam Európában, amely- nek olyan harmonikusan fejlett a statiszti—

1) 192346! 1927-ig ,,Revue" HÚS—tól ,,.lournal de la Société Hongroise de Statistigue".

2) L. Buday László dr.: A Magyar Statisztikai Társaság a kült'őldlu'iz. Magyar Statisztikai Szemle 1. évi". (1923) 130. old. és Prét'aee. Revue de la So—

eiété llongroise de Statistiuue tre Année (1923) 1.

oldal.

3) L. különösen Dohrovíts Sándor dr.: ,,A nem- zetközi statisztika problémái" (M. Stat. Szemle 1925. [DS—"432. és 509—615. old.) és ,,A Népszövet- ség és a Nemzetközi Statisztikai Intézet"; Thirring

*(xusztáv dr.: ,,Nemzetközi törekvések a városi sta- tisztika terén" és ,,Gondolatok a Nemzetközi Statisz- tikai lnt('*,zetr('il" (M. Stal. Szemle 1928. 236—240.

old.); Kovács Alajos dr.: ,,A kairói iilésen tárgyalt demográfiai kérdések" (M. Stat. Szemle 1928. 240———

247. old.l; Fellner Frigyes dr.: ,,A kairói ülésen tár—

gyalt gazdaságstatisztikai kérdések? (M. Slat. Szemle 1928. 247 252. old.), valamint Sipos Sándor: ,,Az amerikai konjunktúrakutatás és annak tanulságai a _magyar viszonyok szempontjából" (M. Stat. Szemle

1927. 1191—1'202. ol(l.l e. előadásait.

kai élete, mint Németországé. A statisztika egyes ágai közt ugyan van olyan is, amely- ben a németség a tudomány mezején vezér—

szerepet játszó más nemzetekkel szemben visszamaradottabbnak látszik, az egyes ágazatoknak, a statisztika egészének egyen- letes fejlettségével azonban Németország elől jár. A német tudományosság, az állami és önkormányzati adminisztráció nemzet—

közileg elismert színvonala s az általában magas kultúrfok mellett a statisztika né- metországi multja is nagyban hozzájárul- hatott ahhoz, hogy ma _— akár a hivatalos, akár a magánstatisztika egyre bővülő mun—

kakörén pillantunk is át, —— egyaránt elő- kelő nívójú, a nemzetközi mértéket leg—

alább is megütő teljesítményekkel találko—

zunk.

Elméleti és módszertani munkák szem- pontjából például szinte túltermelést álla—

píthatunk meg a német könyvpiacon, ami—

dőn az osztrák és külföldi szerzők (Czuber, Winkler, XVestergaard) német nyelven meg—

jelent könyvein kívül Meerwarth és Zizek nálunk is ismertebb neveit, továbbá többek közt még Bleicher, Hesse, J. Müller, Schott.

Tyszka és lt. Wolff nevét említjük meg, akik legújabban a német irodalmat új vagy újradolgozott teoretikus művekkel ajándé—

kozták meg. Csupán a matematikai statisz—

tika, helyesel'men a statisztikai eredmények elemzésénél magasabb matematikát alkal-

mazó iskola, az elméleli kutatás legmoder-

nebb irányzatai terén mutatkozik a német szakirodalom valamivel szerényebbnek. fő—

leg Anglia és Amerika statisztikai irodalmá—

hoz képest; igaz viszont, hogy az angol—

szász statisztikai tevékenységben a mate- matikai kutatóirányzat szinte túltengően nagy szerepet játszik. Ennek a statisztikai munka kifinomítása, analitikus elmélyítése, szabz'llyszerűségek kipuhatolása terén nagy érdemeket szerzett irányzatnak azonban német földön is vannak nemzetközi súlyú képviselői, elsősorban Lexis es v. Bortkie—

wicz, s a német matematikai statisztikai is- kola V— teljesen figyelmen kívül hagyva a bécsi tudósok (Blaschke, (]zuber, Foreher) e téren igen nagyra értékelendő munkássá—

gát, M— napjainkban, éspedig újabban a konjunkti'lrakutatás által sarkalva, számos értékes gondolatot termelt ki, általános ér-

dekű munkásságot produkált. Különben is a matematikai statisztikai irányzatnak to-

vábbi előretörésével szemben a tudományos kutatás legfőbb alapjául szolgáló, de köve- telnu'inyeinek még ma is sok helyt meg nem

1 1. szám.

—— 1230 —— 1928

felelő, hiányos és összebasonlításra nem al—

' kalmas eredményeket produkáló anyag—

gyüjte's s feldolgozás, tehát elsősorban a bi- vatalos statisztika egész vonalon való meg—

javításának, kiépítésének ezidőszerint el- sőbbséget kell adnunk. Ebből a szempont- ból pedig a németbirodalmi statisztika he—

lyes ösve'nyen halad. Elég csak arra rámu- tatni, hogy a háború előtt is fejlett német hivatalos statisztika — mégpedig annak mindhárom pillére, a birodalmi, az orszá- gos és a városi, a háborúvégi több éves krízisperiódus után, melynek káros hatása a statisztikai tevékenység korlátozásában, kiadványok szünetel—tetésében ütközött ki a legélesebben, az utolsó néhány év alatt újra- éledő erővel, megnövekedett munkaterüle- ten törekedett a hiányokat pótolni, megfi—

gyelési körét a változott viszonyoknak meg—

felelően átidomítani, kiadványaiban a gya—

korlat es tudomány újabb követelményei- hez símulni.

A hivatalos statisztika megújhodásához, az egyetemi és szemináriumi munkálkodás- nak az említett teoretikus művekben is ki—

fejezésre jutó aktivitásához szép teljesít—

me'nyekkel csatlakozik újabban a szintén fejlődőben lévő német magánstatisztika:

ipari és kereskedelmi egyesülések, bankok, szövetkezetek, hivatási és szakszervezetek stb. saját szükségleteik kielégítésére, de ál—

talános célok érdekében is a háború után egyre gyakrabban készítenek statisztikákat, különösen a racionalizálás folytán előtérbe tolult üzleti és üzemgazdasági kérdések tisz—

tázása céljából. Végül félig a hivatalos sta—

tisztikára támaszkodva kifejlődött Német,—

országban is a kutatás új, divatos ága, a konjunktúravizsgálaf, melynek a statisztika szempontjából az a legnagyobb érdeme, hogy a háború előtt elhanyagoltabb gazda—

ságstatisztika nagyvonalú kifejlesztését ered—

ményezte.

A német statisztikának ez a röviden vá—

zolt jelene önkéntelenül is arra a történeti folyamatra tereli a figyelmet, amely e friss erővel lüktető élet hátterében áll.

Kaufmann. a jeles orosz teoretikus né—

met nyelveu is közreadott kiváló munkája előszavában megjegyzi, hogy a statisztika elméletének és módszertanának története tulajdonképen csak Guetelet—vel kezdődik?)

1, L. Kaufmann:

Statistik. IV. old.

Theoríe und Methoden der

Mindaz a statisztikai jellegű ténykedés te?

hát, amelyről az egykori Kína és az ősi Egyiptom történetétől kezdve egészen a 19, század közepéig tudomásunk van, mai sta- tisztikánk szempontjából a történet előtti korszakba, az előzmények korába tartozik S ha alapjában igazat is kell adni Kauf- mann némileg túlzó megállapításának, a modern statisztika kialakulásának vizsgá—

latánál mégsem nélkülözhetjük a kora-tör—

téneti adalékokat, még ha a mai kutatástól eltérő tevékenységet vagy tudományos irányzatot jelölt is meg a multban a statisz—

tika név.

Azt, hogy Németország állami élete és tudományossága a statisztikának ebben. a heterogén, idegen elemeket is egybefoglalón hosszú ókorában milyen szerepet vitt, né—

hány adat kellően illusztrálja?) , Günther a német statisztika történetérőf másfél évtizeddel ezelőtt írott értékes ta—

nulmányában megemlíti, hogy a statisztika legtágabbkörű értelmezése alapján Tacitus ,,Gern1ániz't"—ja tekinthető a német földre vonatkozó első szisztematikus, statisztikai

jellegű kútfőnek?) A statisztikai munkálko—

(lás valóban német szálai azonban csak a' 13—14. századig nyúlnak vissza, tehát nem olyan messze multba, mint angol vagy francia földön. De Németország zavaros, széteső középkori államalakulatai nem is alkothattak jó talajt statisztikai tevékeny—

ségre. lgy azután kisebb területi egysége—

ken: (( birodalmi városokban és a fejedelmi territóriumokon találkozunk a német sta—

tisztika első kisérleteivel; később az egyház is számszerű feljegyzésekkel a statisztika művelőinek sorábalépfi) Az elso' felvételek és összegszerű adatokat tartalmazó kimuta—

tások közül megemlíthetjük az 1363—ból származó nürnbergi kézműves-nyilvántar- tásokat. az 1376. évi hamburgi eéhjegyzéke—

ket s az MOB—ból való boroszlói polgárlajstro—

mokat. Valamivel korábbról származnak az első gazdaságstatisztikai feljegyzések: a 13.

1) A német statisztika történetét illetoleg ].

különösen John: Geschichte der Statistik (Stuttgart, , 1884.) c. könyvét és Günther: Geschichte der deutschen Statistik e. értekezését (Zahn: Die Sta—

tistik in Deutschland nach ihrem heutigen Stand c.

műben), —— A magyar irodalomban értékes adato—

kat, közöl a német statisztikáról Láng] Lajos l)l',t .A statisztika története" (Budapest, 1913, 434 old.) ('. nem teljesen rendszeres. de nagyon tartalmas müve.

1') L, Günther: i. m. 7. old.

") V. 6. Johannes Müller: Gruudriss der deut- sehen Statistik. l, Theorie und Technik der Sta-

tistik. 280. old.

11. szám. —— 1231 -—— 1928

századbeli bajor ,,Landtafel"-ek elseje 1225-ös dátumot visel, 1302-ből pedig az állatállományról is készült feljegyzés. Tu—

dományunk mai szellemétől távol álló, köz—

igazgatási célokra készült összeállítások, te—

hát csupán szekunderstatisztikai munkála—

tok ezek, amelyek azonban -— amennyiben az utókorra fennmaradtak _A— ma a törté—

neti statisztika becses ösanyagát alkotják.

Már inkább statisztikai munkának tekint—

hetjük az első városi népszámlálásokat: az 1449. évi nürnbergit, mely a harci villongá—

sok alatt e nagymultú bajor városban öszf szezsúfolt népesség ellátását szabályozandó az élelmiszerek összeírásával volt egybe- kötve, valamint az 1473. évi strassburgitd) A közigazgatási statisztika e kezdetei után a merkantilizmus korában némi fel- lendülés köszöntött be statisztikai téren, fő- leg francia minta nyomán, a német álla—

mokban is. A kormányzat felismerve a ví—

szonyok rendszeres megfigyelésének szük—

ségességét és a célszerű' népességpolitikai 5 gazdasági intézkedésekhez nélkülözhetet—

len tájékozódás fontosságát, a mai Német- birodalom országai területén több nagyobb észlelést hajtott végre és feljegyzések (Po—

pulationslisten) vezetését rendelte el. A be—

gyűjtött anyag azonban komoly statisztikai feldolgozás kohójába nem került, a különö—

sen kezdetben középkorias titokzatosság—

gal kezelt eredmények pedig nyilvános—

ságra alig, vagy sohasem hozattak?) A cél különben is gyakran csak az volt, hogy az abszolutisztikus államhatalom intézkedései- nek eredményességét statisztikailag is alá—

támaszthassa. —

E korszak statisztikai tevékenységének gócpontja Poroszország, ahol a 17. század folyamán több közigazgatási statisztikai adatgyűjtés indult meg. 1654-ben Branden—

burgban jegyzék készült az alattvalókról, 1683—ban pedig Frigyes Vilmos választófe- jedelem az 1682. évi népmozgalmi eredmé—

nyek (házasságkötések, születések, halálo- zások) összeállítását rendelte el Branden- burg-Poroszországban, mely intézkedésre részben a pestisjárvány borzalmas pusztí—

tásai késztették?) 1688—tól ez az adatgyüj—

tés rendszeresebben folyt tovább. Majd I. Frigyes Vilmos 1719—ben a városok—

ról, három évvel később a vidékről is

1) L. íiáek: Grundriss der Statistik. 14. old.

2) L. Günther: i. m. 12. old.

3) V. 6 v. Mayr: Statistik und Gesellschaftslehre.

I, Theorelische Statistik. 293. old.

ú. n. történeti tabellákat állíttatott Ösz—

sze, amelyekben a népesség állapotára és mozgalmára vonatkozó adatok fog—

laltattak egybe. Az 1747-ben és 1778- ban -—— Nagy Frigyes uralkodása alatt

—— megújított tabellák gazdaságstatisz—

tikai eredményekkel is bővültek (a mun—

kálatok elvégzésére 1723-ban külön statisz—' tikai osztály _szerveztetett) .1) 1747-ben ipar-

statisztikai összeállítás is készült, az ú. n.

General—Fabriken-Tabelle. A porosz felvé- telekhez hasonlóan, de közel egy századdal késöbb közigazgatási statisztikai munkála—

tok indultak meg Bajorországban is; első- sorban említést érdemel közülük az 1771.

évi Dahlberg-féle népleírás, míg a gr. Mont- gelas minisztersége idejéből származó 1809—1815. évi nagy statisztikai felvételek már a mai hivatalos statisztika küszöbére vezetnek.

A közigazgatási statisztika próbálkozá- saival párhuzamosan az akadémikus sta- tisztikának két egymással homlokegyenest ellenkező irányzata fejlődött ki és honoso- dott meg Németországban is: a leíró és a kutató statisztika. Különösen a leíró vagy politikai statisztika, az államnevezetességek egyetemes tudománya gyökerezett mélyen a német egyetemek talajában és élte át itt fénykorát, amiért német egyetemi statiszti—

kának is szokás nevezni. Ez a politikai ál—

lamisme számos rokontudományt egyesí—

tett: tárgykörébe vonta és kezdetben rend—

szertelenül, később rendszeresebben tár- gyalta az államforma, az alkotmány, a köz—

igazgatás kérde'seit, valamint az ország és a népesség különféle viszonyait. Az ü. n.

német egyetemi statisztika tehát távol áll a tömegjelenségeket kutató mai satisztikától, csak neve egyezik azzal, nagy érdeme azon—

ban, hogy művelői tanulmányozás vagy ok—

tatás céljából a közigazgatási statisztika adatainak birtokába jutottak, könyveikben azokat nyilvánosságra hozták és így az ak—

kori államviszonyok jellemzésére pótolha—

tatlan értékű anyagot az enyészettől meg—

óvták.

Ennek a különleges, univerzális tudo—

mánynak az őseit az olasz városok követi jelentéseiben találjuk meg. Az egyetemi sta- tisztika előfutárjai az olasz Sansovino és Botero, a francia devity, a német államok- ban pedig Sebastian Münster 1544—ben meg-

1) L. Zahn: Die amtliehe Statistik in den Haupt- kulturstaaten,(Sonderabdruck aus dem Handwör—

terbuch der Staatswissenschaften). 34. old.

11. szám.

1232 ——

jelent ,,Cosmographia Universalis" c. mun—

kajával és Seekendorll', akinek ,,Teutscher Fürstenstaat" e. 1656—ban kiadott könyve a rokon többi munkától eltéröleg csupán egy országra, hazájára vonatkozott.!)

A tudománnyz' fejlődött egyetemi ál- Iamisme (,,Notitia rerum publicarum") tu—

lajdonképeni megalapítója német tudós: a polihisztor Conríng Hermann (töltő—1681) helmstiidti professzor, akinek tanítása hosz—

szú időre megszabta ennek az államleíró tudománynak anyagát és alakját, melynek alapgondolata azonban —— mint azt Láng is megállapítja 2) ,_. már az amsterdami Elzcvirekben adva volt. (lonring tanítása a göttingai (Achenwall—féle) iskolában csú- csosodott ki, melynek legjelesebb képvise—

lője Achenwall (1719—1782), akit némi túl- zással a statisztika atyjának nevez a német szakirodalom, bár az ő gyüjtemény—tudo- mányában a tulajdonképeni statisztika csak elenyésző részt alkotott, a statisztika nevet pedig ,,collegium politico-sta'tisticunf*

összetételben előtte már a brassói születésű Schmeitzel (1679—1747) is használta az ál—

lamnevezetességek tanának megjelölésére.

Achenwall követői közül említést érdemel Schlözer (1735 1809), akitől a statisztika és a történet feladatát összehasonlító, gyak- ' ran idézett mondás (,,Staatskunde" vagyis késöbbi neve szerint ,,Statistik ist eine still- stehende Geschichte; so wie diese eine fort—

laufende Staatskunde "azaz ,,Statistik") szár—

mazik, mely gondolatot tulajdonképen már Achenwall is érintett jeles munkájábanf) Az anyagot tárgy szerint, tehát nem orszá—

gonkint, elsőnek a dán Anchersen nyomán Büsrhing (1724—1793) csoportosította. aki ezért a nemzetközi statisztika első művelő- je'nek tekinthető. Az ő módszerét követő tanítványai részben a politikai arithmetiku—

sok kutatásainak befolyása alatt mindin- kább eltávolodtak a göttingai iskola eredeti elveitől. Köztük, a tabellás v. számstatisz- tikusok és a leíró iskola régi irányzatának hívei közt heves irodalmi háborúskodás tört ki, amely a német tudomány színterén zajlott le, s melyben a statisztika mai szelleme fele

orientálódók ,,'I"abellenkneehte, Linealarith- metiker, Gemeine Zahlenstatistiker" neve—

ket nyerték a regi. .,t'elsőbb statisztikau kö—

vetőítől. Ez a meddő statisztikai vita tulaj—

donképen csak Luetler szereplése után csi-

3') L. Láng: i. m. 29. old.

l li. Láng: i. m. 33. old.

3; L. Láng: i. m. 66. old.

tult el, aki a 19. század második évtizedé- ben kiadott két könyvében végleg elfordult az achenwalli hagyományokat követő 11. n.

felsőbb statisztikától, melynek pedig mun—

kássága kezdetén ő is híve volt. Ezzel a le- író statisztika ———— melynek eszméit Magyar—

országon Bél Mátyástól kezdve Schwart—

neren és F ényesen át egészen Konekig sok jeles tudós hirdette, w— végleg átadta a teret a kutató, tudományos statisztikának, bár teljesen nem tűnt el, mert a hivatalos sta—

tisztika szervezetében és államhoz, "vagy más közülethez kötöttségéhen, továbbá egyes statisztikai munkák ——A évkönyvek, nemzetközi népszerűsítő közlemények ——

rendszerében még ma is átesillan az egye—

temi statisztika iiiódszeresebb irányzatának öntudatlanul is fennmaradt szelleme.

Ugyancsak a 17. században fejlődött ki a statisztikának másik iránya, a kutató sta- tisztika (politikai arithmetika). Míg azon—

ban a leíró statisztika szinte összeforrott a német szellemmel, a kutató irányzat eszme—

világa iránt kezdetben kisebb érdeklődés mutatkozott a német tudósok körében. Szü—

lőhazája ennek az irányzatnak a szigetor—

szág, három elsö úttörője: Graunt, Petty és Halley angol honpolgár. A politikai arith—

metikusok Angliából fakadt munkásságá- nak lényege merőben eltér a leíró statisz- ' tikusoketól; nem elégednek meg az anyag táblázatokba foglalásával sem, hanem egy nagy lépéssel to 'ább mennek: gyakorlati vagy tudományos célokra több-kevesebb eredménnyel kiaknázzák anyagukat analí—

zisszerű. SZHhálYSZUl'l'lSÓgOkOt kutató mód- szereikk'el. Tadományulrat azonban nem ne—

vezik statisztikának, bár a modern statisz—

tika sokkal inkább a politikai arithmetika elvei alapján fejlődött ki, mint a leíró. egye- temi .,statisztikz'W-én.

Németországban John szerintl) Nea- mann Gáspár (1648—4715) az első politi- kai arithmetikus. aki nevét azzal örökítette meg. hogy llalley Világhírű halandósági táblázataihoz statisztikai anyagot bocsátott rendelkezesre Boroszló fá'ros lőtti—4691.

evi halandósági jegyzékei alapján. Univer—

zális jelentőségre azonban nem ő. hanem Si'issmilch Péter .lános tábori lelkésztl7tl7—m 1767) korszakalkotó munkássága tett szert.

Érdekes. hogy Siissmileh, a statisztika e modernebb irányzatz'mak legkiválóbb kép—

viselője a leíró irányzat jelesenek, Achen—

wallnak 1749—ben publikált ,.Abriss der

1

) li. .lohn: i. m. 208. old.

1928—

11. szám. -— 1238 —— 1928 neuesten Staatswissensschaft der vornehm-

sten europáisehen Reiehe und RepublikenH e. könyvével csaknem egyidőben M 1741—

ben —-—— bocsátotta közre ,,Die göttliche Ord- nung in den Veriinderungen des Mensch—

liehen Geschleehts, aus der (ieburt, dem Tode und der Fortpt'lanzung desselben er—

wiesen" címet viselő, fáradságos munka árán létrejött könyvét. Habár ebben a mun—

kában SiiSSinilch teológikus álláspontról in—

dult ki a születések és halálozások szabály—

szerűségének kutatásánál, úttörő munkás- sága alapján joggal tekinthetjük őt a mo- dern statisztika előfutárjánalc, a demográ—

fia megalapítójának. Mert, mint Láng __

aki egyben művének fogyatékosságára is rámutat —— találóan megállapítja: ,,a politi- kai arithmetika neve alatt megindult ku—

tató statisztika eredményeit összefoglalni,

abból egy egészet alkotni és ezzel egy új tudományt megteremteni, kétségtelenül . . .

Siissmilch érde/111621)

:k

Bár Süssmilch hatása a statisztika fej—

lődésére nagy volt és követőinek, valamint a modernebb szellemben dolgozó leíró sta- tisztikusoknak működése már átmeneti kor-

szakot alkot a statisztika történetében, a mai értelemben vett statisztika valójában csak a 19. század második harmadának ter—

méke, s e tudomány harom. gyölcere'nek, a közigazgatási (hi'atalos), a leíró és a ku- tató statisztikának egyesüléséből jött létre.

Ouetelet, a lánglelkű belga tudós munkás—

sága szabott határozott i'ányt e tévelygő, idegen terrénumok 'a át—átcsapó tudomány—

nak. A német tudományos szellem fogé- konyságát dícséri, hogy az új tudomány (),uetelet által kibontott zászlaja alatt kez—

dettől fogva tői'uörült a németség sok jeles tudósa is. Knies ,,I)ie Statistik als selbst—

stiindige XVissensehaftH e, 1850—ben megje- lent nagyértékű munkájában határozott szabályokba foglalja Guetelet szellemének alkotását. Mellette eredményes munkássá—

got fejtenek ki az elméleti statisztika külön—

féle munkaterületein kortársai: XVappíius,

v. ()ettingen és Meitzen.

Az újabb német szakirodalmat minden

téren (rendszerezés, módszertani kérdések stb.

terén) való rohamos fejlődés s a tudomány—

és módszerkérdés körüli nagy viták jellem- zik. Nagy elméleti képzettségű, egyetemes jelentőségre szert tett képviselőit névszerint nem sorolhatjuk mind fel; teljesség szem-

W L. Láng: i. m. 59. old.

pontjából csupán néhány ismertebb nevet iktatunk ide; a hivatalos statisztika terén kiválnak m— részben az egyetemi katedrán is avatott tanítói a statisztikának —— van

der Borght, Böckh, Neel'e, Zahn, VVage- mann, Würzburger, a teoretikusok, vala—

mint a statisztika elmélete terén is jeles—

kedő közgazdák és szociológusok hosszú sorából pedig v. Bortkiewicz, ZiZek, Bücher, Conrad, Knapp, Rümelin, Schmoller, VVag- ner, Mombert, Tönnies neveit kell elsősor—

ban felemlíteni. Az elmult száz év német statisztikusainak ebből az előkelő gárdájá—

ból azonban három nagy tudóst Iciilön kell kiemelnünk. Ezek: Engel Ernő (1821——

1896), az elméletnek és a hivatalos statisz- tikának egyaránt jeles munkása, aki demo- lógiai rendszerével és a róla elnevezett tör- vénnyel írta be nevét a statisztika történe- tének legszebb lapjaira, a kiváló teoretikus Lewis Vilmos (1837—1914), a matematikai statisztika legjelentősebb képviselője, sőt egyik megalapozója es von Mayr György (184l———l925). a tudományos statisztika klasszikus rendszerének nagynevű meg- alkotója. Különösen Lexis és Mayr neve fogalom; az ő jól ismert munkásságuk kü—

lön l'ejezetet, nyit a modern statisztika fej—

lődéstörténetében.

Azt a lendületes fejlődést, mely a sta- tisztika elméletét az utolsó, alig száz éV alatt jellemezte, elsősorban a hivatalos sta- tisztika óriás léptekkel való előrehaladása tette lehetővéf) A régi közigazgatási sta- tisztika llngSleál'dllláSa és munkakörének las§ú bővülése a 18. század folyamán al—

kotta az átmenetet az államok kezdetleges statisztikai ténykedése és a modern hivata—

los statisztika között, mely utóbbinak tu—

lajdonképeni kiindulópontja a 19. század eleje, amikor Európaszerte megkezdődött az országos statisztikai intézmények meg—

szervezése. Részben a 18. századbeli adat—

gyűjtések l'olytatásaki'apen, részben pedig a napóleoni nagy ankétek befolyása alatt Né- metországban is a statisztika újkorának küszöbén, a 19. század első évtizedeiben lé—

tesiilnek az első statisztikai szervek. Po- ro.zorszag statisztikai hivatala 1805-ben alapittatott és pedig a kereskedelmi, gyári és fogyasztási adóügyi *minisztérium kebe—

lében; Bajorországban 1808—tól 1817—ig a beliigyminisztérium rendőrségi osztályában,

1) V. 6. Zahn fejtegetéseit a Zahn-Morgenroth:

Die amtliehe statistik in den Hauptkulturstaaten (Sonderabdruek aus dem Handwörterbueh der Staatswissensehafteni e. munkában.

majd 1819—től 1826-ig a pénzügyminiszte- riumban működött átmenetileg statisztikai hivatal, Württemberg hivatalos statisztikája pedig mint statisztika-topográfiai büró szerveztetett meg 1820-ban. Néhány évvel a pénzügyminisztérium statisztikai osztá- lyának feloszlása után, 1833-ban létesült a mai bajor statisztikai hivatal és ugyanak- kor létrejött a német vámegyesület központi hivatala is, mely később a Birodalmi Sta- tisztikai Hivatallá szerveztetett át. Mint—

hogy pedig egyidejűleg a városokban is folyt statisztikai munka -M bár hivatalos intézmények nélkül —— a német hivatalos statisztika hármas tagozatának csíráját már a mult század SZO—as éveiben megtaláljuk?) A statisztika ügye iránt kifejlődött általá—

nos érdeklődésre világít rá az a tény, hogy Szászországban és Lübeckben csaknem egy időpontban egyesületek veszik kezükbe a hivatalos statisztika ügyét, s gyűjtenek rend—

szeresen statisztikai adatokat. A hivatalos statisztika fejlődése tehát látszólag igen te—

kintélyes ütemű ezekben az évtizedekben, valójában azonban ez a kezdeti konjunk—

túra fokozatosan ellanyhult. Az anyag—

gyűjtés (részben szűkített keretekben)

ugyan tovább folyt, a módszeres feldolgo- zás. az anyag tudományos alapokon való kiaknázása, valamint az eredmények nyil- vánosságra hozatala azonban jóformán min—

den esetben elmaradt. Ismét csak (_);uetelet és a belga statisztikai hivatal működése WM különösen az 1846. évi népszámlálás min- taszerű végrehajtása _ ad új lökést Euró- paszerte és a német államokban is a hiva—

talos statisztika megfeneklő ügyének. Azok

a német államok, amelyeknek rendes sta—

tisztikai szervük még nem volt. 1850 után rövidesen megszervezik a maguk hivatalos statisztikáját; a már fennálló, valamint az új hivatalok munkakörének tágulása, adat—

gyüjtéseik rendszeresítése, az anyag mód- szeres feldolgozása és főleg az eleddig túl—

nyomórészt homályban maradt eredmények közzététele a tudomány fejlődésének az utolsó 75 évben határtalan lehetőségeket nyujtott. Abban, hogy a hivatalos statisz—

tika és ezzel karöltve az egész statisztika- tudomány ilyen lendületes tempóban ha- ladt előre. nagy része van annak a körül—

ménynek, hogy a tudomány színvonalán álló, elsőrangú teoretikus statisztikusok — —————

nem egy esetben a statisztika egyetemi professzorai mu kezébe volt letéve szinte

1) y. ö. ziíok: i. m. 15. old.

₁₉₂₈

%

kezdettől fogva a hivatalos statisztika né—

metországi ügye.

.Az országos hivatalok megszervezését a birodalmi egység eszméjének megvalósu—

lása után követte csak a Németbirodalom központi statisztikai szervének megalakí—

tása. A Birodalmi (korábban Császári) Sta- tisztikai Hivatal hosszas tárgyalások után 1872-ben létesült, tehát csaknem egyidős a mi Központi Statisztikai Hivatalunkkal, mely tudvalevőleg 1871-ben, helyesebben mint egyszerű statisztikai osztály már 1867—

ben kezdte meg munkásságát. Miután a birodalmi hivatal megszervezése a városi hivatalok megalakulásával egyidőre esett, a '7()-es években kialakult a német hivatalos statisztika fentebb már említett hármas ta- goltsága; e szerint a német statisztikai szol- gálat a birodalmi, az országos és a városi hivatalokon nyugszik. Szervezetileg ez a hármas területi tagoltság a német statisztika egyik jellegzetessége. A statisztikai ősanyag nagy részét az országos statisztikai hivata- lok gyűjtik és dolgozzák fel részben a városi hivatalok közreműködésével, sőt az ered—

ményeket is országonkint közreadják nagy—

számú és igen értékes kiadványaikban (évkönyv, folyóirat, közlemények stb.), a Birodalmi Statisztikai Hivatalnak tehát kész eredményeket, összeállításokat bocsá- tanak rendelkezésre, amely azután a biro—

dalmi kiadványokban egybefoglalva nyil- vánosságra hozza ezeket az egyes országos szervektől kapott és konfrontált adatokat.

Ezzel az u. n. föderált, vagy közvetett biro- dalmi statisztikával szemben, amelyben a birodalmi hivatal csak mint főirányftó, egy—

ségesítő és összehangoló szerepel, az egyes államok által nem gyüjtött anyagot a biro- dalom bizonyos esetekben közvetlenül is beszerzi (közvetlen birodalmi statisztika);

viszont az egyes államok saját statisztikai szükségleteik kielégítése céljából szintén gyűjtenek olyan adatokat, amelyek a biro- dalmi kereten kívül esnek (partikuláris sta-

tisztika), Az egyes országok hivatalai tehát tulajdonképen önállóan töltik be hivatásu—

kat, a birodalmi hivatalnak alárendelve nin- csenek és általában a statisztika ügye Né- metországban törvényesen szabályozva, oly—

képein mint nálunk az 1897. évi XXXV. t.-c.

által. nincs: csupán bizonyos speciális mun—

kálatoknál nyer a birodalmi hivatal külön törvényes felhatalmazás alapján bizonyos fölérendeltséget, az ilyen felvételeknél is rendszerint megvan azonban az országos intézményeknek az a joguk. hogy a felvételi

11. szám. — 1235 — 1928 mintákat a birodalmi kereten túl is kibö—

víthesse'k. A német hivatalos statisztika e föderált rendszerének helyi vonatkozású előnyei mellett természetesen nagy tárgyi hátrányai (az adatgyűjtés rendszerének sok- félesége stb.) is vannak s újabban több íz- ben és mind erősebben bizonyos centrali—

záló törekvések törtek elő azzal a célzattal.

hogy az országos hivatalok a birodalminak alárendeltessenek, ezek a törekvések azon—

ban az országos kormányzatok ellenkezése folytán ezideig nem valósultak meg.

A német államok közül a Hansa—vá—

rosok beszámításával —- Iö—nek van orsza—

gos statisztikai hivatala; csupán VValdeekW.

Sehaumburg-Lippe és Lippe tagállamok nem rendelkeznek hivatalos statisztikai szervvel. Az országos hivatalok mellett ki—

sebb közigazgatási egységekben is találko- zunk hivatalos statisztikai intézményekkel:

elsösorban a városokban, amelyeknek hiva—

talairól alább lesz bövebben szó. de tarto—

mányokban, illetve járások-ban is. igy Tel- tow körzetnek még a háború előtti idők óta volt statisztikai hivatala, amely azon- ban néhány éw a nagy—berlinibe olvadt be.

legújabban pedig az ú j határok által a biro—

dalom többi részétől területileg elválasztott Kelet—Poroszországban létesült statisztikai szerv, egyelöre ugyan csupán mint statisz—

tikai állomás 2): jelenleg ez az egyetlen tar- tományi. hivatal a Németbirodalomban.

A német hivatalos statisztika földrajzi (vertikális) (leeentralizaeiöja mellett, mely az adott viszonyok között a német szakírók szerint közjogL statisztikai technikai és köz- gazdasági szempontokbél inegt'elelt'ínek lát—

szik, tárgyi (horizontális) (lerentralizáeiö is fennáll, amennyiben egyes szakhivatalok és minisztériumok is folytatnak föleg szo—

ciális és egészségügyi téren statisztikai tevé- kenységet ('resszort—statisztika); a birodalmi statisztikai szolgálat azonban hangsúlyozot—

tan a centralizaeiö jegyében fejlődik tovább, ami többek közt a pénzügyi statisztikai osztálynak 1924—ben történt megszervezé—

séből, a gazdaságstatisztikának a konjunk-

1) XValdeck grófság azonban legújabban Po- roszországgal egyesült és így statisztikája a porosz stat. hivatal hatáskörélm tartozik, mely a waldecki statisztikai adatgyűjtéseket eddig is végrehajtotta.

2) L. Deutsches Stalistisehes Zentralblalt 1928.

7———8. szám, 115). hasáb.

túravizsgálattal kapcsolatos kifejlesztéséből

is kitűnik?) .

A geográfiai megosztottság részesei az országos statisztikai hivatalok mellett a vá—

rosi statisztikai hivatalok, amelyek tudomá—

nyos és gyakorlati szempontból egyaránt fontos helyi szerepkört töltenek be. Fen—

tebb láttuk, hogy a városi statisztika német—

országi multja messze a középkorig vissza- vezethető; hiszen elég csak utalni a 15. szá- zad városi népszámlálásaira, vagy Boroszló város halálozási statisztikájára, amely Hal—

ley munkájának anyagául szolgált, vala—

mint a történeti tabellákra, amelyek első ízben a városokról állíttattak össze 1719- ben. Tulajdonképen azonban csak a 19.

század második felében, a hivatalos sta—

tisztika általános fellendülésének korában bontakozik ki a városi statisztika a Városi élet szédületes ütemű fejlődése, a modern nagy— és világvárosok kialakulása következ—

tében. Európaszerte és Amerikában is a mult század (SO—as éveiben keletkeznek az elsö városstatisztikai hivatalok. Bécsben és Rómában 1862, New—Yorkban 1866, Buda—

pesten (Pest városában) 1869, a németség által lakott országterületen pedig Berlinben 1862, Frankfurt a/M—ben 1865, Lipcsében 1867 és Altonában 1871 a városi statiszti- kai hivatalok megszervezésének éve; söt tulajdonképen az elsö vz'irosstatisztikai hiva- talok közé kell számítanunk Németország

három városi államának, a I-lansa-városok-

nak, ú. m. Brémának 1861-ben, Hamburg—

nak 1866-ban és Lübecknek 1871-ben meg—

alapított statisztikai hivatalait is. A német—

birodalmi városok statisztikai hivatalainak száma már 1879-ben ll, majd 1903—ban 31, 1921—ben pedig 59 volt; a négymilliós Berlin közigazgatási megalkotásakor ugyan a kül—

városok addig önálló statisztikai szervei Berlin város statisztikai hivatalába olvad—

tak be és ezáltal a városi hivatalok száma 1926-ig 51-re csökkent, jobban mondva a l-lansa-városok országos jellegű, de szintén ideszámítható hivatalaival együtt 54 volt, azóta azonban __" amennyiben az esemé—

nyeket figyelemmel kísérni tudtuk —— az újabban alakult vz'irosstatisztikai intézmé- nyekkel (Recklinghausen, Freital, Olden- burg) együtt számuk 54—ro illetve a Hansa—

városok hivatalait beleszámítva, 57-re emel—

1)L.Zahn: Zur Frage der Kónsolídíerung der Amtlichen Statistik (Bulletin de l'Institnt Interna-

tional de Statistigue. Tome XXII. :tme Livraison. 55.

és köv. old.).