A német statisztikusok 1930. évi stuttgarti ülései

(1)

7. szam. ——644—— 193!) tenkinti és havonkinti alakulásáról adunk

képet. Az utóbbi évek idevonatkozó adatai eléggé egybehangzóan igazolják, hogy a könyvtermelés az év folyamán korántsem egyforma ütemű. Vannak az évnek olyan időszakai, amikor a könyvek nagy tömege kerül piacra s viszont vannak időszakok, amikor a termelés stagnál. Tehát a könyv- termelés is szezonális ingadozásoknak van alávetve. Jól szemlélhető ez grafikonunkon is. Tudnunk kell azonban, hogy táblázatunk és grafikonunk adatai nem egészen a köny- vek megjelenésének idejét rögzítik meg, hanem azt az időt, amidőn a könyv a Corvina- ban beiktatásra kerül. A könyv tényleges megjelenése és annak a Corvinához való

beküldése, illetve a könyv megjelenésének közlése között napok, sőt hetek, esetleg hó- napok telnek el. Tehát táblázatunk és grafi—

konunk a termelés alakulását bizonyos elto- lódással, késéssel mutatja. Az évi termelés hullámvonalában ezért a karácsonyi bö könyvtermés s az iskolai év elejének tan—

könyvözöne egy vagy másfél hónappal ké- sőbb jut kifejezésre. A karácsonyi könyv- piac hatása csak januárban, sőt még inkább februárban érezhető, a tankönyvhullám pedig októberben s még jobban novemberben ér el a Corvinához. Állandó tendencia az is, hogy a termelés görbéje nyáron — jú—

niusban s a következő hónapokban — jár a legmélyebb szinten. Elekes Dezső dr

A német statisztikusok 1930. évi stuttgarti ülései.

Les eonférenees de 1930 des statisticz'ens allemands a Stuttgart.

Résumé. En 1930, la réunion habituelle des statisticiens allemands a eu lieu a Stutt—

gart. A la 38e Conférence de la Fédération des Statisticiens

Municipaux Allemands, tenue

les 19 et 20 mai derniers sous la présidenee de M. Meyer (Nuremberg), présidez'lt réélu, ont pris part environ 70 statisticiens allemands et étrangers, parmi Iesguels on voyaít non seulement des statisticiens muv nicipaux, mais aussi (Pazitres statisticiens officiels, universitaires ou privés. L'ora're du jour abondaít en guestions substantielles.

On a discuté les rapports de M. B ii c Il n e r (Berlin).- Sur la slatistigue du mouvement des touristes; de M. H e 1 l) 1 in g (Magde—

bourg): La statistigue des accidents de la circulation dans les rues; (le MM. Zw i ek (Essen) et Rübel (Dortmund): La sta—

tistigue de Ilimpót sur le revenu; de M.

M a y e r ('Pforzlieim): Lienregistrement statistíoue des étrangers, La formation des statisticiens munícipaux futurs. En dehors de llordre du jour, M. B u r 9 d 6 r f e r, directeur a [Office de statistigue du Reich, a pris la parole au sujet du recensement prochain de la population; M. H e l l) 1 i n g, sur la nomenciature des causes de déces;

M. B u 3 e b (Francfort), sur liévaluation et les registres de la population. Les eom—

munications instructives ont été suivies d'une discussion vive et intéressante.

La IIe Assemblée générale

de la Société Allemande de

St a t is t i g a e fut tenue le lendemain, le 21 mai, sous la présidence de M. Zahn,

president de la Société et de liOffice de sta—

tistigue de la Baviere; les statisticiens, sur—

tout ceux de lie'tranger, y sont venus un peu plus nombreux gu'a la Conférence de la veille. Au programme, figuraient les com—

munieations suivantes: Morale et statistigne moral'e, par M. Müller, directeur de la Statistioue de Thuringe; Les relations de l'Allemagne avec l'économie mondiale et les táches de la statistigue a'u commerce

extérieur allemand, par Mlle B e r 1 i n e r,

eonseillere du gouvernement () [*Office de statistigue du Reich; La statistigue des observations faites par les ménages sur les marclzés, par M. V erslz ofen, professeur; Rapport de la commission chargée diétudier la coopération des slatistígues diéconomie politigue et des exploitations prívées, par M. M o r g e n r o t 11, direc—

teur du Bureau de statistigue de la ville de Municll et par le professeur ] s a a 0.

Les rapports présentés a llAssemblée générale furent également suivis d'une (lis—

eussion approfondie, de sorte gue les se'an- ces, gui durerent trois jours, avaienti suscíte' a bon droit liintérét des étran- gets. Parmi ceux—ci, se trouvaient de la part de la Hongrie, MM. Gustave Thirring, président de la Société Hon—

groise de Statistigue et Louis Thirrin g, rédacteur ministériel á liOffice central hongrois de statistigue gui prirent part tunt a la Conférence guta l'Assemblée générale, et M. Aloyse K 0 v á c s, sous—

secrétaire diEtat, président de IiOffice

(2)

7. szám

'centrai hongrois de statistigue, gui assista .a liAssemblée générale.

Auyc e' i e ction 8 de la Société Alle- .mande de Statistigue, Ijeffectif restreint des membres honoraires fut complété par M. Lo s e 11, Pillustre ancien directeur ide I'Office de statistigue de Wurtemberg (lui a pris récemment sa retraite et le nombre des membres siest e'Ievé () 269 contre 246 [*anne'e précédente, tandis (]lle Iteffectif des membres de la Fédération des Statisti—

eiens Municipaux Allemands a été porté a 69.

*

Németország statisztikusainak két egye- sületi alapon álló szervezete, a Német Sta- tisztikai Társaság és a Német Városi Sta- tisztikusok Szövetsége évtizedes gyakorlat—

nak megfelelt'íen évről—évre a birodalom más városában rendezi meg konferenciáját, illetve taggyűlését. Két év előtt Hamburg volt az ülések színhelye s a német statisz—

tikusok akkori tárgyalásairól közölt beszá- molónkban egyúttal a két intézmény nem- zetközi és magyar szempontból is figyelmet érdemlő múltjáról, valamint szervezetéről is megemlékeztünk; 1) részletes beszámolót kö—

zölt a Szemle az 1929. évi kölni statisztikus- gyűlésekről is.?) 1930-ban Dél—Németország egyik legszebb városa, Stuttgart következett sorra s a két szervezet itt rendezte meg ez évi ülését: a Német Városi Statisztikusok Szövetsége 38. konferenciáját 1930 május 19-én és 20-án, a Német Statisztikai Társa—

ság pedig a következő napon, május 21—én 11. taggyűlése't.

Németország hivatalos, egyetemi és ma—

gánstatisztikusainak folyó évi összejövete—

lére a kül/öld —— mint minden évben —, ezúttal is tekintélyes számban küldötte el képviselőit. A Városi statisztikusok gyűlése alkalmából a Stuttgartban megjelent 70 sta—

tisztikus között több svájci, továbbá holland, lett, magyar és osztrák statisztikus tartóz- kodott YViirttemberg fővárosában, míg a Német Statisztikai Társaság taggyűlésének valamivel nagyobb számú résztvevői sorá—

ban a fentieken kívül lengyel és cseh statisztikusok is megjelentek?) így mindkét

1) V. ő.: A német statisztika és a német sta—

tisztikusok ülésezése Hamburgban. M. Stat.

Szemle 1928. (VI.) évf. 1228—4255. ]. — L. még M. Stat. Szemle 1929. (VII.) évf. 1122. l.

2) L, Thin-ing Gusztáv dr.: A német statisz—

tikusok 1929. évi kölni tárgyalásai. M. Stat. Szemle 1929. (VII.) évf. 680—693. ].

3) Magyarországról mindkét ülésen résztvett Thirring Gusztáv dr., a Magyar Statisztikai Társa-

—645—— 1930

ülés bizonyos fokig nemzetközi jelleget nyert, amit az is fokozott, hogy a napirendre kitűzött témák, ámbár túlnyomórészben a német statisztika, elsősorban a német hi—

vatalos statisztika aktuális kérdései, többé- keve'sbbé külföldön is napirenden van—

nak s részletes megvitatásuk a nemzetközi statisztikai körök figyelmét feltétlenül meg- érdemli. Ez a körülmény teszi indokolttá egyébként, hogy a német statisztikai hét munkálatairól a Szemle hasábjain ez alka- lommal is beszámoljunk.

*

A. Német Városi Statisztikusok Szövet- sége 38. konferenciájának tárgyrendjén a következő előadások szerepeltek: Büchner:

Idegenforgalmi statisztika; Helblíng: Az utcai közlekedési balesetek statisztikája;

Zwick és Rübel: Jövedelmi adóstatisztika;

Mayer: A nem helybeliek (idegenek) szerepe és kezelése a statisztikában. A tárgyrenden szerepelt még a folyó szövetségi ügyeken kívül a városi statisztikus—utánpótlás kikép—

zésének kérdéseivel foglalkozó jelentés, a napirenden kívüli előadások sorában pedig Burgdörfer a népszámlálás helyzetéről, Helb-

ling a haláloki nómenklatúráról, Busch a

kiszámított népességről és a népességi re- giszterekről emlékezett meg.

Ami a városstatisztikus szövetség mun—

kálataival kapcsolatos általános kérdéseket illeti, ismeretes, hogy ez a hosszú multra visszatekintő egyesület, mely Németország városi statisztikai hivatalainak igazgatóit, mint egyéni és a nem önálló egyéb városi statisztikai szerveket (tanácsi ügyosztályo—

ka": stb.), mint testületi tagokat egyesítiI), nemcsak konferenciáin fejt ki említésre- méltó tevékenységet a városi statisztika ak- tuális problémáinak tisztázása, adatainak összehasonlíthatósága érdekében. A szervezet túlnyomóan anakorlati irányzatú mun- kásságának jelentős részét az egyes kérdé—

sek bizottsági előkészítése, valamint az el- nökségnek gyakori összejöveteleken is meg—

nyilvánuló irányitó munkája, továbbá az ezidőszerint kétévenkint közreadott ,,Stati- stisches Jahrbuch deutscher Str'idte" cimű nagyértékű kiadvány alkotja. Ez a mű a Szövetség szerkesztésében, de legújabban a

ság elnöke és Thírring Lajos dr. miniszteri fogal- mazó, a Német Statisztikai Társaság ülésén pedig Kovács Alajos dr. h. államtitkár, a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke is.

1) A taglétszám ezidőszerintbőt), ú. m.: 1 tiszteletbeli, 42 rendes (egyéni), [13 leslületi es 13 rend- kívüli tag.

48*

(3)

7 , szám. ——-646———— 1930

német városok szövetségének, a ,,Deutscher StádtetagH—nak kiadásában jelenik meg s ezáltal nemcsak a hivatalos statisztikai kö- röknek, hanem a Városi adminisztrációnak, a városi problémákban érdekelteknek és irántuk érdeklődőknek nélkülözhetetlen for- rásmunkájává vált. Egyébként a német vá—

rosi statisztika jelentőségének mind telje—

sebb felismerésére mutat az a tény is, hogy a ,,Deutscher Stá'dtetag" a közelmultban

nemcsak az Évkönyv kiadásának átvételével, hanem negyedévi statisztikai közlemény megindításávall) is a statisztika művelőinek sorába lépett s utóbbi közleményének szé- les körben való elterjedését legújabban az—

által törekszik elérni, hogy havi füzetekre átalakított számait nem önálló kiadvány- ként, hanem hivatalos lapjának melléklete—

ként küldi szét nagyszámú tagjainak.?) A német városi statisztikának ebben a mai nehéz gazdasági és pénzügyi viszonyok ellenére is határozottan észlelhető fejlődési periódusában gyűlt össze a Németbirodalom városi statisztikusainak egyeteme Stuttgart- ban. Az ülés céljait Meyer professzor, nürn—

bergi igazgató, a Szövetségnek egy évvel ez—

előtt megválasztott s Stuttgartban a követ—

kező hároméves ciklusra újraválasztott el- nöke vázolta megnyitóbeszédében. Az a nagy megértés pedig, mely a statisztika irányá—

ban az illetékes tényezők részéről Német—

országban a háború óta fokozott mértékben nyilvánul meg, a legszebben Lautenschlager stuttgarti főpolgármester szavaiban jutott kifejezésre, aki városának üdvözletét tolmá—

csolta s a közvetlenül az ülés előtt publikált stuttgarti balesetstatisztikára hivatkozva bí- rálta és értékelte e tudományszak teljesít—

ményeit. Trűdinger, a Württembergi statisztikai hivatal helyettes vezetője Württemberg minisztériumainak és hivatalos statisztikai szervének, Platzer igazgató a birodalmi statisztikai hivatalnak, Saenger, a porosz sta—

tisztikai hivatal elnöke, az egyes országok statisztikai hivatalainak, Neumann profesz- szor a stuttgarti műegyetemnek s Meyer, a ,,Deutscher Stádtetag" statisztikai osztályá—

nak vezetője, a ,,Stádtetag"—nak nevében üdvözölte még a konferenciára egybegyűl- teket.

A konferencián sorravett témákat aláb- biakban nem napirendi sorrendjükben, ha—

nem bizonyos tárgyi és fontossági sorrend-

1) 1928 óta ,,Statistische Vierteljahrsberichte des deutschen Stádtetages" címen jelentek meg.

,) A ,,Der Stádtetag" mellékleteként 1930 áp- rilis óta megjelenő havi közlemények címe

,,Stádte und Statistik".

ben ismertetjük. Ebből a szempontból talán.

Burgdörfer birodalmi statisztikai hivatali igazgatónak a napirenden eredetileg nem is.

szereplő referátumát kell első helyre ten—

nünk, mely —— a küszöbön álló 1930. évi népszámlálásra való tekintettel — a mi szempontunkból is igen figyelemreméltóan tájékoztatta a városstatisztikus konferen—

ciát a német népszámlálás állásáról. A, kérdés már az előző konferencián néhány főbb részletében megvitattatott 1) s így Burg-—

dörier az aktuális helyzet ismertetésére fek—

tethette referátumának súlyát. Az 1930-ra esedékes német népszámlálás pénzügyi ne- hézségek miatt 1931—re halasztatott el, ami előadó szerint mindenesetre aggályos és nem.

helyeselhető esemény, hiszen ha például az állatszámlálások foganatosítására évenkint van mód, a legnagyobb nemzeti kincsnek, a népességnek rendszeres számbavételére is elő kellene teremteni az eszközöket, mert ez:

a művelet mindenesetre lényegesen nagyobb—

horderejű, különösen ma, amikor még a legutolsó években bekövetkezett nagy köz—

igazgatási változások is hozzájárulnak a népszámlálás jelentőségének megnövekedé—

séhez. A néperő rendszeres és pontos szám-—

bavétele gazdasági, kulturális és más szem—

pontokból is indokolt. A népesség számá- nak évről-évre való megállapítása népszám- lálás nélkül pedig ma, szinte teljesen lehe-f tetlen, tekintettel arra, hogy a Németbiro—

dalom nagy területein nem a természetes szaporodás, hanem a vándormozgalmak szabják meg a népesedés irányzatát s utób- biak pontos regisztrálása ezidőszerint egye—

dül a népszámlálások alapján lehetséges. A népességi politika szempontjából a háztar—

tások és a gyermekek számának megállapí- tása céljából új bázisra van szükség s ha- sonlóképen nélkülözhetetlen a népszámlá—

lás a lakáspiac analízise szempontjából is.

A birodalmi hivatal az 1931. évi népszámlá—

lást az 1925. évi nagy felvétel tapasztalatai s az 1930-ra kidolgozott előzetes tervek alap- ján szándékozza végrehajtani. A felvétel most is nyári számlálás lesz, hogy az előző!

népszámlálással való egybevetés a felvételi terminus eltérősége miatt ne okozzon olyan—

nehézségeket, mint aminőket az 1910. évi téli és az 1925. évi nyári népszámlálások összehasonlítása előidézett. A népesség nagy tluktuációjára való tekintettel a birodalmi hivatal ezúttal is a rendes lakónépesség pon—

tos megállapitására fog törekedni; a szoká—

il V. 6. M. Stat. Szemle 1929. (VII.) évf. 685 és köv. ].

(4)

7. szám.

sos demográfiai kérdőpontok egyébként kö- rülbelül a régi terjedelemben az új szám—

lálólapokon is szerepelni fognak. Burgdör—

jer szerint ezúttal két probléma kerül majd a kutatás homlokterébe: a belső vándorlá—

vsoké és a családi statisztikáé. Az előbbinek jelentősége a háború óta a természetes nép- szaporodás alázuhanása folytán rendkívül nagyra nőtt, annak ellenére, hogy háború előtti intenzitásából itt—ott ez a mozgalom is veszített. Ezúttal azonban nem a születési hely lesz az idevágó feldolgozás alapja, ha—

nem az a körülmény, hogy az összeírt egyén mióta lakik lakóhelyén s honnan költözött be oda, miután a vándormozgalom újabb alakulására Bargdörfer szerint csak e kér- dések alapján lehet helyesen következtetni.

A családi statisztikában a kiindulási pont a háztartás lesz s itt szociológiai szemponto—

kon kívül biológiaiak is irányadók kell, hogy legyenek. A birodalmi hivatal ezért az elhalt és a háztartásból kivált, különélő gyermekek számának figyelembevétele út- ján fog a biológiai értelemben vett egész cesalád rekonstruálására törekedni. Ezt az állapotfelvételt egyébként a népszámlálás után a születési és halálozási lap megfelelő kiegészítése útján a család népmozgalmára vonatkozó statisztikával szándékoznak ki—

egészíteni. Az 1931. évi népszámlálás ter- mészetesen foglalkozási és üzemi statisztikai kérdésekre is ki fog terjeszkedni, de nem oly részletesen, mint 1925-ben, amikor a felvétel túlnyomóan foglalkozási és üzemi számlálás volt s aránylag csak kisebb rész- ben tulajdonképeni népszámlálás. A lakos—

ság foglalkozási összetételének rendszeres

"kutatását különösen az teszi szükségessé, hogy a kereső népesség jövő fejlődése leg—

elsőrendíibb gazdasági probléma. Az új fel- vétel lehetőleg pontosabban fogja kutatni a munka— és a lakóhely egymáshoz való Viszo—

nyát, különösen az egyes nagyobb gazda—

sági centrumok körül mutatkozó ingaszerű tisztviselő- és munkásvándorlások (Pen-

delwanderungen) megállapítása céljából.

Amennyiben a munkanélküliség kérdezé- sére is sor kerülhet, a birodalmi hivatal a feldolgozásban különválasztatni fogja a betegség miatti munkanélkülieket a munka- hiány okából munka nélkül maradtaktól.

A szociális tagozódás pontosabb és fino—

mabb kimutatása céljából az önállókat két csoportba szándékozzák besorozni: a kis és a nagy üzemmel biró önállók csoportjába. Az iizemi számlálás alapja ezúttal is a telep- hely lesz, de a feldolgozás az üzemtechnikai és a gazdasági egységek, valamint a kon--

———647— 1930

cernek kimutatására is törekedni fog. Ter- mészetesen ezeket a fő elveket a birodalmi statisztikai hivatal még az országos és (adott esetben) a városi statisztikusok be- vonásával részletesebben fogja megtárgyalni.

Burgdörier jó áttekintést nyujtó elő—

adása nagy érdeklődést váltott ki. A prob- léma súlyát legjobban az jellemzi, hogy a legélénkebb vita éppen ezt a napirenden nem is szereplő ad hoc referátumot követte.

Platzer, Dreydorff, Wolff és Böhmeit a népszámlálással kapcsolatos esetleges lakás- számlálás kérdéseivel foglalkoztak s hang- súlyozták, hogy egy ilyen számlálásból többé a lakbéradatok sem maradhatnak ki. Ag- gály merült fel azonban többek részéről a részletesebb foglalkozási, üzemi és lakás- számlálás előrelátható nagy költségei ellen;

mégis a vitában az a vélemény alakult ki, hogy az 1931-es felvételnek lehetőleg a tár—

gyalt összes kérdésekre ki kell terjeszkednie, tekintettel az 1925 óta bekövetkezett jelenté—

keny változásokra. Ez a nézet jutott ezután kifejezésre Meyer elnöknek a Vitát befejező hozzászólásában is.

Az a tény, hogy Németország nem 1930-- ban, hanem egy évvel később foganatosítja a következő népszámlálást, nemzetközi szem-

pontból is figyelmet érdemel, bár a német statisztika szempontjából nem túlságosan súlyos jelenség, hiszen a nem régen befeje—

zett 1925. évi nagy felvétel népszámlálási, foglalkozási és üzemstatisztikai tekintetekben egyaránt nagyon részletes volt. Az új német összeírás tehát elsősorban az 1925 óta bekövetkezett változások regisztrálására hivatott, míg például az 1930. évi magyar népszámlálás minden szempontból alapvető és hézagpótló jelentőségű, hiszen tulajdon- képen ez lesz az első felvétel, mely — a teljesen átmeneti népesedési viszonyok között eszközölt 1920. évi népszámlálás után ——

végre módot fog adni a mai Magyarország népességi struktúrájának zavaró körülmé- nyektől lehetőleg mentes megismerésére.

Minthogy pedig az 1930—as összeírás a bizo—

nyos mértékig mégis csak normálisabb gaz—

dasági életet élő megcsonkított ország első ilyen alapvető értékű népességi felvételét fogja alkotni, természetszerűleg fő céljául nem tűzheti ki olyan részletszempontok erö—

teljesebb kidomborítását, mint a tervezett német népszámlálás, hanem egyenlően tel- jesnek és részletesnek kell lennie minden te—

kintetben. A német városstatisztikus szövet- ség idevonatkozó tárgyalásai a mi népszánr- lálásunk szempontjából azonban szintén figyelmet érdemelnek, mert a konferencián

(5)

7. szám. -———648——— 1930

m

különösen hangsúlyozott problémák: a ház- tartás, a család és a lakás kérdései mind olyan kérdések, melyekre a magyar felvé- telnek, illetve feldolgozásának is minél ala- posabban ki kell terjeszkednie; az új nép—

számlálás egyik legfontosabb kérdésének látszik továbbá nálunk is a belső vándor- mozgalom adatainak minél tökéletesebb megrögzítése, egyrészt mert ma még van mód a trianoni békekötés okozta kényszer- vándormozgalmak (bár hiányos) megméré- sére, másrészt, mert a születési hely adatain

alapuló (egyébként kielégítő) belső vándor-

lási statisztikánk több szempontból (foglal- kozási és életkor-adatokkal való kombiná—

ció, stb.) még kiépítésre vár s területileg is

—— esetleg a közigazgatási keretek felbontá- sával, ill. gazdaságföldrajzi területek egybe—

foglalásával _— megreformálandó. (Különö- sen Budapest környékének önálló vándorlási kerületként való szerepeltetése indokolt.) Arra ugyan nem lesz mód, hogy a legutolsó lakóhelyváltoztatás legyen a feldolgozás egyedül irányadó alapkérdése, azonban a Trianon-okozta vándormozgalmak utólagos kimutatása és a belső vándorlási statisztika kombinatív adatokkal való kiegészítése a régi alapok megőrzése mellett is a magyar népesedési statisztikának nagy nyereségét jelenthetné.

A Magyar Statisztikai Társaság egyik mult év őszi ülésén a szakkörök bevonásá- val részletesen megtárgyalt fontos problé—

mát 1) terjesztett a német városi statisztikusok ülése elé Büchner berlini statisztikai hivatali igazgató ,,Az idegenforgalmi statisztika és egységesítésének útjai" cimű tartalmas referátumában. Előadásának a po—

rosz rendőri bejelentőügy egységesítése köl—

csönzött időszerűségét, tekintettel arra, hogy már az 1927. évi nürnbergi városstatisz—

tikus—összejővetel is a bejelentőügy egysé- gesítéséhez fűzte az idegenforgalmi statisztika egységesítésére irányuló törekvéseit.

Büchner referátumában az egyes német or- szágok és városok mai idegenforgalmi sta—

tisztikai rendszerét ismertette részletesen s rámutatott arra, hogy bár elméletileg a kér- dés eléggé tisztázott és az idegenforgalomnak a fizetési mérleg szempontjából mért nagy jelentősége is szinte mindenütt köztudo—

mású, gyakorlatilag még sok tennivaló van hátra a nemzetközi összehasonlításra is al—

kalmas egységes birodalmi idegenforgalmi statisztika megteremtése érdekében. Az ide-

1) V. ő.: M. Stat. Szemle 1929. (VII.) évf. 1131——

1146. l. és ll99—l200. ].

genforgalmi statisztika feladata Büchner' szerint egy meghatározott területre átmeneti tartózkodás céljából odautazó idegenek '

számszerű kimutatása, azzal a céllal, hogy;

ennek az illető terület gazdasági életére jes—

lentős, illetve csupán szimptomatikus aktiv forgalomnak terjedelme, valamint tendenciái megállapíthatók legyenek. Minthogy pont-os idegenforgalmi statisztika tulajdonképen, csak kisebb területről, főleg községekről és városokról készülhet s az országos eredmé—

nyeket csak az ilyen helyi adatok egyszerű összevonása útján kaphatjuk meg, a kom-r—

munális statisztika szerepe ezen a téren) rendkívül fontos. Előadó rávilágított arra,.

hogy a német idegenforgalmi statisztika—

városról—városra, országról-országra csupán:, kevés egyező vonást mutat fel s a közös vo—

nások a felvételben és a feldolgozásban egyaránt inkább csak formális jellegűek.

Ezidőszerint az idegenforgalmi statisztikai adatgyiijtések Németországban a községek

(néhol a szállodák és idegenforgalmi szer—

vek) önkéntes adatszolgáltatásán alapulnak.

Országonkint azonban az adatgyüjtésbe be—

vont községek és városok száma s idegen—

forgalmi jelentősége rendkívül változó, sőt az adatokat szolgáltató helységek száma időről-időre egy-egy országon belül sem marad változatlan, ami az országos adatok helyes Összehasonlítását nagyon megne- hezíti. Az "idegenek" fogalma és különö—

sen a magánlakásokban megszálló, továbbá

az átutazó, tehát egyáltalában meg sem szálló idegenek beszámítása, vagy kihagyása tekintetében is sok eltérés észlelhető. Mint- hogy pedig az anyagforrásul szolgáló rend- őri bejelentések rendszere is más és más az egyes német államokban, erre való utalá- sok nélkül helyes ősszehasonlitásokra nincs mód. Kettős számbavétel elkerülése céljából és az idegenforgalom súlyának pontosabb megmérése érdekében ismerni kellene az el—

töltött éjszakák számát, miután azonban Németországban csak bejelentési kényszer—

áll fenn, kijelentési kényszer hiányában ezeket a számokat pontosan megállapítani nehezen lehet. Az idegenek származásának tudakolása és részletezése 5 a külföldiek kii- lön kimutatása is lényeges kérdése az ide.- genforgalmi statisztikának; utóbbi szem- pontból nem az állampolgárságot, hanem a lakóhelyet kell irányadónak tekinteni; a német statisztikák e tekintetben sem állanak közös alapon. Természetesen a vázlatosan felsorolt kérdések kombinációja világít reá csupán mélyebben az idegenforgalom össze—

tételére, valódi jelentőségére, az idegenfore

(6)

7. szám.

galomból eredő bevételek összegére stb.

F ürdőhelyeken a fürdővendégek és az egy- szerű turisták különválasztása is fontos s hasonlóképen fontosnak tartja Büchner az idegenforgalmi politika érdekében az idegenforgalmi berendezések (szobák, ágyak) kimutatását. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, az új porosz rendőri bejelentési rendszer statisztikai tekintetben nem jelent lényegesebb javulást, inkább csak azért nagy jelentőségű, mert hatásköre Németor—

szág legnépesebb részére terjed ki s itt bizonyos kereteken belül a statisztika egysége- sítését mégis lehetővé teszi. Büclmer az idegenforgalmi statisztika javítása érdekében szükségesnek látja végül, hogy legalább az adatközléseknél az adatgyűjtések alapja és módja megjelöltessék, az egyes városok és községek adatai ne csupán országos, vagy tartományi összefoglalásban, hanem külön is közöltessenek, továbbá, hogy mindaddig, amíg részletesebb adatok közlése is lehetővé válik, az idegenek száma, valamint az eltöltött éjszakáké a belföldi es külföldi idegenek szerinti csoportosításban részle- teztessék (a lakóhely adatai alapján). Ezen—

kívül az eltöltött éjszakáknak bizonyos fő- csoportok (1 3, 4—7, 7 és több éjszaka) sze-

rint való részletezése is célszerű, szükséges továbbá, hogy az adatközlések havonta,

vagy negyedévenkint ismételtessenek meg s ha ez nem lehetséges, legalább a nyári és a téli félév feltétlenül külön részleteztessék.

Bl'ichner szerint a felsorolt minimális köve- telmények teljesítése is lényeges lépést je- lentene a német idegenforgalmi statisztika egységesítése terén.

Természetesen az idegenforgalmi statisz- tikát tárgyaló referátumot is élénk vita kö—

vette, melyben a felszólalók többnyire saját városaik, ill. országaik adatgyűjtési mód- szereit magyarázták; így Thirring Gusztáv dr. székesfővárosunk mintaszerű idegenforgalmi statisztikájára hívta fel a figyelmet.

Többen, köztük Morgenroth (München) és Zwick (Köln) számszerű adatokkal igazol—

ták, hogy a rendőri bejelentések távolról sem teljesek s ellenőrzésükre közvetlenül a szállodáktól nyert adatok rendkívül alkal- masak. Zwick szerint a szállodákat, a pen- ziókat és az egyéb idegenforgalmi szálláso- kat külön kell kimutatni, mert az idegen—

forgalom jelentősége, különösen ami az ide—

genek által elköltött összegeket illeti, az egyes típusokban rendkívül eltérő. Az ösz- szes hozzászólók megegyeztek azonban ab- ban, hogy az egységesítés szempontjából még sok a teendő, a német idegenforgalmi

——649—— 1930

statisztika tehát nem sokkal van előbbre, mint a magyarországi, mely az ország fő—

városában máris magas nívót ért el s or- szágos megszervezése is a közeljövő tervbe—

vett problémája.

Nagy érdeklődés mutatkozott _— és pedig nemcsak a német, de a külföldi statisztiku—

sok részéről is —— a jövő statisztikus gene- ráció kiképzésének kérdéseit tárgyazó je- lentés iránt. Sajnos, az a bizottság, mely a kérdés előkészítésével volt megbízva, a mult ülések óta ugyan általános körirattal for- dult az egyes városi statisztikai hivatalok—

hoz, végleges jelentésével azonban még nem készült el, úgyhogy a konferencia előtt csu- pán a bizottság egyik tagjának, Dreydorff—

nak javaslatai feküdtek, melyekben Berlin statisztikai hivatalának ez a munkás fő- tisztviselője három irányelvet dolgozott ki a tudományos statisztikus-utánpótlás kikép- zésére. Miként a két év előtt Hamburgban tárgyalt jelentés, Dreydorff irányelvei is több évi főiskolai tanulást, szemináriumi gya—

korlatot és legalább egy évi gyakorlati statisztikai foglalkozást (valamilyen városi,

vagy országos statisztikai hivatalban) írnak elő alapkövetelményül. Ezek az irányelvek azonban a konferencián tárgyalás alá sem vétettek, egyrészt a bizottság előadójának akadályoztatása miatt, másrészt a bizottsági javaslat hiányában. Meyer elnök ezért csu—

pán egészen röviden foglalta össze a hízott- ság eddig végzett munkálatait s újabb meg- bízást kért és kapott e munka folytatására.

Mindenesetre sajnálatos, hogy ebben az ál—

talános érdekű és egyre aktuálisabb kérdés—

ben a német statisztikus-konferencián újabb állásfoglalás nem alakulhatott ki, mert a probléma —— nézetünk szerint Magyar- országon sincs még megoldva, hiszen ——

mint már a Szemle hasábjain a német sta—

tisztikusok hamburgi ülésezésének tárgya—

lásakor 1) megemlítettiik —— a hivatalos statisztikusok szakképzettségének egyetlen ha- zai biztosítékát, a statisztikai szakvizsgát egymagában nem tekinthetjük kielégítő, in- kább csak részleges (bár elég jól bevált) megoldásnak. Alkalmasabb és Magyarorszá—

gon is utánzásra méltó megoldásnak lát—

szik az a mód, amelyet Olaszországban a padovai, Franciaországban pedig a párizsi egyetem, illetve ez egyetemek statisztikai in- tézetei fogadtak el. Ezek az intézetek ugyanis hallgatóiknak a statisztikán kívül több ro—

kon tudományszakra is kiterjeszkedő ala—

1) V. 5. M. Stat. Szemle 1928. (VI.) évf. 1242.

és köv. l.

(7)

7. szám. —650—— 1930 pos szakoktatást, s a tanulmányok befeje—

zése után statisztikai diplomát nyujtanak.

-——- A kérdés természetesen általános jel- legű s —— mint ez a stuttgarti ülésen is hang—

súlyoztatott —— nemcsak a városi statisz—

tikusokat érdekli, mert a statisztikus-után—

pótlás szakképzettségének biztosítása a bi—

vatalos statisztikának egyetemes érdeke. A probléma városi statisztikai vonatkozásai tehát csupán az általános szakképzés kere—

tében oldhatók meg helyesen. Erre a helyes megoldásra Németországban is megvannak a törekvések: Ziíek professzor legújabban a frankfurti egyetemen épít ki szemináriumi munkálatai során olasz és francia minta nyomán statisztikai intézetet.

A városstatisztikai konferencián elhang—

zott előadások közül népesedési tárgykörből fakadt Mayer pforzheimi statisztikai hivatali igazgató referátuma, a népességi statiszti- kának a rendes lakóhely elve alapján való feldolgozása szükségességéről (a nem helybeli lakosság statisztikai szerepéről és keze- léséről). Mayer részletes adatok alapján iga- zolta azt a világszerte mutatkozó és ismert jelenséget, hogy főleg városokban —--— a nem helybeli, idegen lakosság képezi a népe- sedési statisztika legzavaróbb tényezőjét. lili- szen pl. 49 német nagyvárosban a születé—

seknek 102, a halálozásoknak pedig 12'9

% -a volt nem helybeli, s a születések között

Stuttgartban 31%-ot, a halálozások között

pedig Halléban 29'7%-ot ért el az idegenek aránya; a kisebb és középvárosokban még ennél is súlyosabb az idegenek részesedése,

Tübingában pl. a születéseknek 76'8%-a származik nem helybeli anyától és a halot—

taknak 66'4% -a nem odavaló lakos s 5096 —ot meghalad az idegen születések aránya 33 Mayer által táblázatba foglalt 15.000———

100.000 lakosú német város között négyben, a nem helybeli halottaké pedig hatban. Kór- házaknak, szülőintézeteknek, egyetemi in- tézeteknek és klinikáknak egy-egy városban való elhelyezése tehát a valóságosnál lénye- gesen magasabbra rúgtatja fel a születő—

seknek és a halálozásoknak a jelenlévő népesség számához viszonyított arányát, úgyhogy a városokat illetőleg feltétlenül a zavaró tényezőktől megtisztított, helyesebb arányszámokat kell kiszámítani. A Német Városi Statisztikusok Szövetségének kon—

ferenciáin több ízben szóbakerült már ez a kérdés, egyes városok pedig már a SO—as évek óta kiemelik az összes halottak közül

a nem helybelieket. Újabban a Német Vá- rosok Statisztikai Évkönyve és más forrás- munkák külön közlik a helybeli és a: ide-

gen szülöttek és halottak számát s a helybeli népmozgalmi esetekre vonatkozó helyesebb arányszámokat számítanak ki. Az ilyen statisztikáknak is hiánya azonban, hogy az egyes városoknak idegenben elhalt lakosait és az odavaló anyáknak idegenben született gyermekeit számbavenniük még ezideig nem sikerült. Mayer Zürich város statisztikai adataival bizonyította be azt, hogy ennek a kérdésnek a jelentősége az elmult néhány évtized alatt fokozatosan megnövekedett: a születések között pl. a mult század utolsó negyedében még csak 4—6% volt nem hely—

beli, míg legújabban 30% fölé emelkedett ez az arányszám s az idegen halottaknak 1891—1895. évi 10'2%-os részesedése is 22'9%—ra duzzadt 1928-ban; érdekes Mayer- nek az az adata is, hogy 1921——l_925-ben 1.038 Zürichben született nem helybeli cse—

csemővel szemben zürichi lakóhelyű anyá- tól Zürichen kívül csupán 44 gyermek szü—

letett (az előbbi számhoz viszonyítva 4'2%), míg a város 480 idegen halottjával szemben 125 zürichi lakos húnyt el Svájc más terü—

letein (a zürichi idegen halottakhoz viszo- nyítva 26%). Ami pedig a házasságkötése-

ket illeti, Zürich statisztikája erre vonatko- zólag is tartalmaz adatokat és pedig a há—

zasságra lépő férfi lakóhelyadatai alapján;

e szerint 367 nem zürichi férfi köt Zürich—

ben házasságot, míg idegenben házasodik 402 zürichi férfi—lakos. Mindezek az adatok bizonyítják, hogy a nem helybeli (idegent

lakosság népmozgalmi eseteinek beszámítása meghamisítja a Városok népmozgalmi sta—

tisztikáját s téves következetetésekre ad al—

kalmat; 1) a nem helybeli népmozgalmi ese-- tek kihasítása ugyan már lényegesen jobb statisztikát eredményez, amely azonban még mindig nem teljesen preciz. Mayer ezért a kifogástalanul összehasonlítható népmoz—

galmi statisztika érdekében a családi regisz- tereknek, lajstromoknak már több államban (sőt Németország egyik államában, éppen VVürttembergben is) meghonosodott rend——

szerét javasolja s csak másodsorban az anv gol módszert, ahol ugyanis az idegen szüle- tések és halálesetek lapját az anyakönyv- vezetők az illetékes lakóhelyre utalják át s a népmozgalmi statisztika a lakóhely elve alapján nyer feldolgozást. Az utóbbi rend—

szernek az előbbi felett egy nagy előnye van: egyes német anyakönyvi hivatalokba ugyanis már be van vezetve. tehát könnyeb-

1) Érdekes, hogy Mayer itt Roeslenek es Paras- sinnak a Szalay—féle pesterzsébeti gümőkór-halálo—

zási statisztika helyességét vitató cikkeire is hivat—

kozott.

(8)

7. szám.

ben volna meg a lehetőség a rendszernek az egész Németbirodalomra való kiterjeszté—

sére, amit Mayer addig is, amíg a népességi lajstromok, nyilvántartások rendszere lesz meghonosítható, tudományos, valamint gya—

korlati szempontból feltétlenül helyesnek és indokoltnak tart.

Busch frankfurti igazgató Mayer előadá- sához fűzött kiegészítő referátumában ép- pen a népességi lajstromoknak és a népesség kiszámításának problémáit vette vizsgá- lat alá. Azok a nagy eltolódások, amelyek német földön a természetes szaporodás és a belső vándormozgalom irányzatában leg- újabban mutatkoztak, rendkívül nagy ne- hézségeket állítanak úgy a népességi lajstromok vezetése, mint a lélekszámnak évről—

évre való szabatos megállapítása elé. Biztos bázisokra van tehát szükség s elsősorban a népszámlálások időpontját kell végre egy- öntetűen szabályozni, de Busch Burgdörier fentebb tárgyalt előterjesztésével ellentétben városi szempontokból a téli népszámlálást a nyárinál alkalmasabbnak tartja, mert a városokra nézve a maximális lélekszám—

adatok ismerete a nagyobb jelentőségű. A nem helybeliek népmozgalmi eseteinek kii—

lönválasztását illetőleg Mayerrel egyetért, bár úgy látja, hogy ennek a kérdésnek a jelentősége városonkint eltér. A népesség számának évről-évre való megállapításánál s a népességi lajstromoknál a német váro—

sokban a vándormozgalom más és más meg- ítélésben részesül: néhol teljesen figyelmen kívül marad, ami mindenesetre alapjában elhibázott eljárás; máshol a rendőri beje- lentések és kijelentések alapján próbálják a népesség vándormozgalmának mértékét meg- állapítani; ez ugyan az előbbinél jobb eljá—

rás, de mégsem oly kielégítő, mint a harmadik módszer, amely ezenkívül két—

két népszámlálás adatai között mutat- kozó eltérések (vándorlási különbözetek) figyele'mbevételével a rendőri jelentése- ken bizonyos korrektúrát eszközöl; erre a kiigazításra valóban nagy szükség van, mert például Frankfurtban a kijelentések és a tényleges elvándorlások között 63%-os különbség is mutatkozott, Kisegítő eszköz—

ként Busch szerint a Weígel által Hamburg- ban 1) melegen propagált adóügyi népességi felvétel (Personenstandaufnahme) is hasz- nos szolgálatokat tehet a lélekszám évről- évre történő szabatos megállapításánál.

-A két előadást követő eszmecsere során

1) V. 6. M. Stat. Szemle 1928, (VI.) évf. 1244.

és köv. 1.

-——651— ¹⁹³⁰

Simon porosz statisztikus arra utalt, hogy a nem helybeliek külön kezelése nem minden esetben helyes, hiszen ha például egy Város kórházában járvány üt ki, az ott el—

halt nem helybelieket aligha szabad rendes lakóhelyük népmozgalmának terhére írni;

hasonló az eset pl. az utcai baleseteknél is.

A népesség struktúrájában városonkint amúgy is olyan alapvető eltérések mutat—

koznak, hogy a Mayer referátuma értelmé—

ben kiigazított és így a zavaró tényezőktől mentesített számokat sem lehet egymással további meggondolások nélkül egybevetni.

Ezzel szemben Roesle, ismert német demo- grafus már a Német Városok Statisztikai

Evkönyvében is alkalmazott módszert (a

nem helybeli születések és halálozások kü—

lönválasztását) is jelentős eredménynek tartja s a részletkérdések közül még arra emlékeztet, hogy kisebb városok nagy elme- beteg- és fogház-intézeteit tulajdonképen speciális elbírálásban kellene részesíteni, lakóikat mintegy az illető város különleges lakónépesség—csoportjának tekinteni. Burg—

dörfer sem a népességi lajstromok, sem a kiszámított népesség szempontjából nem tartja aggályosnak a népszámlálások nyári időpontját, hanem a rendes lakónépesség pontos kimutatását tekinti döntő tényező- nek.

Kétségtelen, hogy a Mayer és Busch által tárgyalt problémák nemzetközi szempont- ból is fontosak. Ami a rendes lakónépesség adatát illeti, ennek kimutatása, mint má- sutt, úgy Magyarországon is, elsősorban a városokban, főleg Budapesten fontos; Buda- pestről pedig régebbi népszámlálások, valamint az 1925. évi fővárosi népszámlálás pon—

tosan kimutatta a rendes lakónépesség ada- tait. Viszont országszerte fontos a népes- ségi statisztikának a lakóhely figyelembe—

vételével való kiépítése. Budapest székes- főváros hosszú idő óta szétválasztja kimu—

tatásaiban a helybeli és a nem helybeli halá- lozások számát, néhány év óta ezenkívül az összes városokról és a 10.000—ne'l népe—

sebb községekről is rendelkezésre állanak a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Havi Közleményeiben a kórházakban el—

húnyt nem helybeli lakosok és a talált ide—

gen hullák adatai. S hogy csupán ezeknek a számoknak különválasztása is mennyire tisztább képet nyujt a városok és a vidék

halálozási viszonyairól, erre már a Szemlé—

ben is rámutathattunkű) ugyancsak a Szem—

1), V. ő.: M. Stat. Szemle 1928. (VI.) évi". 871.

és köv. l.

(9)

7. szam.

—— 652 — ' 1930

_

m

-

lében megjelent egyik cikkl) világította meg

a nem helybeli anyáktól származó szulete—

sek szerepét a magyar fővárosban. Ezek- nek a megközelítően pontos adatoknak bir- tokában megállapítható, hogy a magyar népmozgalmi statisztika egyik legfontosabb feladata ezidöszerint e statisztikai ágnak a Stuttgartban megbeszélt szempontok alap- ján való továbbfejlesztése, kifinomitása.

Szóba került még a stuttgarti konferen—

cián a demográfia köréből a haláloki no—

menklatúra kérdése; ezt a kérdést a for—

galmi baleseteket tárgyaló rövid referátu- mához kapcsolódóan ad hoc előterjesztés alakjában Helbling magdeburgi igazgató vetette fel. A nemzetközi haláloki nomen- klatúra németországi bevezetéséről és ne- hézségeiről a hozzászólások során azután Piatzer birodalmi statisztikai hivatali igaz- gató számolt be, felvázolva a legutolsó pá—

rizsi nemzetközi konferencián elfogadott no- menklatúra alapelveit. A forgalmi baleset- statisztika kifejlesztésére vonatkozó kérdé- sekre a birodalmi statisztikai hivatal részé—

ről Berliner kisasszony adta meg a kért fel- világositásokat.

A gazdasági kérdések közül tulajdonké—

pen csak egy probléma foglalkoztatta hosz- szasabban a stuttgarti konferenciát. Zwiclc esseni igazgató a jövedelmi statisztikáról adott elő, Rübel dortmundi igazgató pedig correferátumában a jövedelmi adóstatisz- tika kérdéseivel foglalkozott. Zwiclc előadása az előző évi kölni konferencián elhangzott referátumhoz 2) csatlakozott s főleg a leg—

újabb idevágó munkálatok, elsősorban a birodalmi statisztikai hivatal 1926-ra vonat—

kozó kiadványa, valamint az éppen folya—

matban lévő jövedelmi adóstatisztika elő- készítéséről és felvételéről nyilvánosságra került adatok alapján ismertette behatóan a témájául választott problémát. Minthogy az általános elméleti kérdésekkel ez az elő—

adás nem foglalkozott s túlnyomólag csu—

pán a legújabb német felvételt érintő gya—

korlati kívánalmakat terjesztett elő, magyar szempontból alaposabb ismertetésére nincs szükség. Elég, ha megemlítjük, hogy Zwiclc referátuma elsősorban a jövedelmi adóstatisztika alapját alkotó adóügyi nyil—

vántartásokat (adólapokat, utalólapokatl, az anyag teljessége és tökéletesbitése érdeké-

1) L. Pfeiffer Miklós dr.: Adatok a székesfő- város és környéke népmozgalmához. M. Stat.

Szemle 1927. (V.) évf. 831—844. l.

*) V. ő.: M. Stat. Szemle 1929. (VII.) évf.

688. ].

ben teendő intézkedéseket, továbbá egyes speciális kérdéseket ismertette. Javaslatai is inkább csak részletkérdésekre vonatkoztak. — Ugyancsak az anyaggyüjtés, valamint a fel-—

dolgozás problémáinak megbeszélése volt a tárgya Rübel társelőadó referátumának, aki azonban a továbbiakban a technikai feldolgozáson kívül a tudományos feldolgo- zásnak és az eredmények gyakorlati fel—r használásának általános kérdéseit is felso—

rakoztatta. Azt pedig, hogy a birodalmi sta—

tisztikának ezt a fontos adatgyüjteményét két referátum is részletekbe menő formá—

ban tárta a konferencia elé, Rübel azzal tá—

masztotta alá, hogy a felvétel tulajdonké- pen 23 millió adóköteles egyénre terjeszke—

dik ki s végrehajtása a pénzügyi hivatalok hosszas előmunkálatait, a munkaadók gon—

dos kioktatását teszi szükségessé, tanulsá—

gainak minél tökéletesebb értékesitése tem hát csupán gazdaságossági tekintetekben is közérdek. A két előadásban előterjesztett óhajokra a birodalmi statisztikai hivatat részéről Heine segédreferens tett észrevéte—

leket.

*

A városi statisztikusok kétnapos konfe—

renciáját követő napon zajlott le a Német Statisztikai Társaság 11. taggyűlése. Az ér—

deklődés _ különösen a külföld részéről

—— az ülés tárgypontjai iránt még nagyobb volt, mint az előző két napon, ami termé—

szetes is, hiszen a Német Statisztikai Tár- saság nemcsak a Németbirodalom hivata—

los, tudományos és magánstatisztikusait egyesíti, hanem számos külföldi statiszti—

kust is tagjai közé számíthat. Érthető tehát,

hogy a városstatisztikus konferencián is, megjelent külföldi vendégek tábora a Tár—

saság ülésén lengyel és cseh statisztikusok—

kal bővült, az összes résztvevők létszáma

pedig a nyolcvanat is meghaladta.

A taggyűlés tárgyrendjén társasági ügyeken kívül a következő referátumok szerepeltek: Müller: Erkölcs és erkölcssta- tisztika; Berliner: Németország egybeszövő- dése a világgazdasággal és a német külke- reskedelmi statisztika feladatai; Vershofen:

A magángazdasági piaci megfigyelések sta—

tisztikája; Morgenroth és Isaac: A közgaz—

dasági és a magángazdasági statisztika együttműködésének tanulmányozására ki—

küldött bizottság jelentése. A négy téma megvitatása az ülések egy napra korlátozott munkaidejét teljesen lefoglalta,

(10)

7. szám. ' —653——

1350

h'lielőtt a négy előadás részletesebb is—

mertetésére térnénk át, a Német Statisztikai Társaság munkametódusait illetőleg meg- en'mteni kívánjuk, hogy ez az aránylag fia-

tal, csupán 1911—ben alakult egyesülés mun-

kásságának zömét az évi közgyűlésekre összpontosítja, miután a birodalom nagy ki—

terjedése, a kulturális és az egyesületi élet—

ben is vezető szerepre hivatott centrumai—

nak egymástól távoli fekvése olyan érte- lemben vett: élénkebb egyesületi élet kiala- kulására, mint aminőt p. 0. a Magyar Sta- tisztikai Társaságnál látunk, nem alkal- mas. (A társulat orgánumai, az ,,Allgemei- nes Statistisches Archiv" és a ,,Deutsches

Statistisches Zentralblatt" is csupán jóval la- zább kapcsolatban állanak a társasággal, mint aminőben pl. a Magyar Statisztikai Társaság áll Journaljával.) Intenzívebbe' csupán azáltal válik a német statisztikusok tudományos testületének tevékenysége, hogy tagjai az egyes fontosabb témákat alapos bizottsági előmunkálatok során készítik elő a közgyűlésre s a taggyűlések határo—

zatait a Társaság elnöksége az illetékes té- nyezők tudomására hozva a gyakorlati statisztikai életet érintő megállapodások végrehajtását a birodalom korinányzatánál és hivatalos statisztikai szervénél is szor—

galmazza. A Társaság taglétszáma egyéb- ként bizonyos mértékig korlátozott, ameny- nyiben tagjai csupán azok lehetnek, akik akár hivatalos állásukban, akár más minő- ségben, a tudományos és a gyakorlati élet terén, statisztikai munkásságot fejtenek, illetve fejtettek ki. A Társaság tekintélyé- nek gyarapodását, törekvéseinek szélesebb körben való értékelését jelenti azonban az a tény, hogy alapszabályainak korlátozó rendelkezése mellett is, a tagok száma egy év alatt 246-ról 269-re emelkedett, főleg a magánstatisztikusok nagyobb számú belé- pése folytán. A stuttgarti ülés határozata értelmében a Társaság tiszteletbeli tagjai—

nak száma is emelkedett, a magyar és nem- zetközi körökben egyformán nagyrabecsült német statisztikusnak, Loselmak, iVürttem- berg statisztikai hivatala nemrégen nyuga—

lomba vonult jeles igazgatójának tiszteletbeli taggá választása folytán.

Azt a szerepet, melyet Németország statisztikai életében a Német Statisztikai Tár—

saság egyre eredményesebben betölt, Zahn elnök, Bajorország statisztikai hivatalá- nak elnöke és a müncheni egyetem tanára vázolta tartalmas megnyitójában. A Társa—

ság célja, ——1 úgymond —— a hivatalos, egye-

temi és magánstatisztikusoknak egy tudo—

manyos szervezetbe való tömörítése. Az együttmunkálkodás eredménye azután nemcsak tudományos téren nyilvánul meg, ha—

nem a hivatalos statisztika és a különféle szövetkezetek, hivatási egyesületek, gazda- sági intézmények munkaterületein is. A Tár—

saság elsősorban tudományos szempontok—

ból boncolja a hivatalos statisztika felvételt, feldolgozási és értékesítési módszereit, valamint a magán- és az egyesületi statisztika aktuális problémáit. Mindezek a kérdések ma, a racionalizálás korszakában az állami és a magánéletben egyformán fontosak. A Német Statisztikai Társaság ezúttal első—

ízben látogatott el a svábfötdre, VViirtteni- bergbe, _ míg a német városi statisztiku- sokat Stuttgart városa már egy ízben, 1906—

ban vendégül látta, —— ahonnan a statiszti- kának olyan nagynevű művelői származtak,, mint a mult században Rümelin és ma Losch. —— Ugyancsak a württembergi sta—

tisztika multjának emlékeit elevenítette fel az elnöki megnyitó után Trüdinger kor—

mányfőtanácsos, aki iVürttemberg minisz—

tériumainak és statisztikai hivatalának üd- vözletét hozta. Majd Fuchs professzor a tübingai egyetem és a Württembergi Köz- gazdasági Társaság neve'ben köszöntötte a közgyűlést.

A taggyűlésen elhangzott négy referá- tum közül legáltalánosabb érdeklődéssel az.

elméleti jellegű első előadás találkozott, Müller thüringiai statisztikai hivatali igaz—

gató ,,Erkölcs és erkölcsstatisztika" című értékes referátuma. A statisztikai tudomány- nak régóta előszeretettel művelt, mégis 50—

kat kritizált és támadott ága éppen a mo—

rálstatisztika. Nagynevű művelői: a morál——

statisztika atyjának mondott Gaerrl, to—

vábbá von Oettingen, Sclmapper-Arndt, Földes és mások után a német statisztika alig öt éve elhúnyt nagymestere, von Mayr' ,,Statistik und Gesellschaftslehre" című klasszikus művének nagyterjedelmű har—

madik kötetét 1) szentelte a morálstatisztika problémáinak s e tudományágnak legala—

posabb rendszerét alkotta meg. Az a körül—

mény azonban, hogy az erkölcsstatisztika szimptómákon épül fel, s az erkölcsi élet tényei statisztikailag nehezen foghatók meg' és még nagyobb nehézségekbe ütközik a morálstatisztika mezején az okok kikuta—

1) v. Mayr: Statistik und Gesellschaftsleln'e.

HI. Band. Moralstatistik mit Einsehluss der Kri- minalstatistik. (Sozialstatistik, I, Teill, Tübingem

1917. Vlll—l—1042 l.