és a ,.társadalmi fizika" nem fért bele Fé- nyes Elek világnézetébe, amely eleve a ne- mesi vezetést, a nemesi egységfront fenntar- tását és megtartását hangsúlyozta. Azt ter- mészetesen nem tudhatjuk, hogy a magyar forradalom legszélsőségeseb'b Egyenlőségi Társaságába tartozó Fényes miként viszonyult
Világos után Ouetelet tanaihoz.
,Hipotézisek helyett, úgy vélem. azt kell el- fogadni. hogy Fényes Elek a statisztikai ap- parátussal nem rendelkező feudális Magyar- ország legnagyobb leíró statisztikusa. Tör- vényszerű. hogy ez a legjobb leíró statisztika már csak formájában kapcsolható össze a feudális világgal, tartalmában már az új tár- sadalmat, a polgári átalakulást szolgálta.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a vezetése alatt álló. alig fél évig működő sta- tisztikai hivatal már 1848 májusában olyan iparstatisztikai adatfelvétel tervezetén dolgo- zott. amilyet csak a XIX—XX. század fordu-
lóján produkált a hivatalos statisztika.
Azt is tényként kell kiemelni, hogy Fényes Elek statisztikai munkássága a reformkor gondolkodás'módjának, politikai tudatának
kialakításában igen jelentős szerepet ját- szott. Alig volt még egy olyan statisztikus hazánkban, akinek írásai, nézetei, szereplé- se, agitációja olyan széles tömegekhez jutott volna el, mint Fényes Eleké.
A valósághoz azonban az is hozzá tarto- zik. hogy Fényes Elek tudományos tevékeny- sége, karriere a forradalom vereségével ket—
té tört. 1848 után már jellegtelenek vagy ép- pen érdektelenek statisztikai munkái, talán csak a biztosítási statisztikában végzett szá—
mitásai emelhetők ki. Nem feladatom annak felfedése. hogy az alig negyven éves Fényes pályáján milyen tényezők idézték elő ezt a hanyatlást. Szomorúan kell megállapítanunk.
hogy az Akadémia (Magyar tudós társaság) kitüntetettje élete végén nyomorúságos sta- tisztikai díjnoki fizetéséből tengette életét.
megrendelésre irt cikkecskékből tartotta fenn magát. nem találta meg a hangot és saját szerepét az új körülmények között, lemaradt a szakma fejlődésétől, és közben felnőtt egy új generáció, amely útjára indította a módszereiben is kifinomitott, követelményei- ben is átalakult modern statisztikát.
BESZÁMOLÓ A STATISZTlKAl SZAKOSZTÁLY KÓZGYÚLESERÖL
DR. GYULAY FERENC
Nevezetes nap volt 1986. június 23—a a magyar statisztikusok életében. Ekkor ke- rült sor ugyanis a magyar statisztika törté- netében első ízben olyan kitüntetés átadá- sára, amelyet kifejezetten a statisztika, va- lamint a számítástechnika—alkalmazás terü- letén nyújtott kimagasló teljesítmények el- ismerésére alapitottak.1 Az ünnepi ese- ménynek a Magyar Közgazdasági Társa—
ság Statisztikai Szakosztályának vezetőség- választó közgyűlése adott méltó keretet.?
Az ünnepi közgyűlés elnöke dr. Simai Mi- hály akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatóhelyettese, az MKT Végrehajtó Bizottságának tagja volt. Az elnökségben helyet foglaltak: Nyitrai Ferenc- né dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke. az MKT Országos Elnökségé- nek tagja; dr. Lengyel László, a Magyar Köz- gazdasági Társaság tudományos titkára; dr.
Ollé Laios kandidátus. tanszékvezető egye- temi tanár, a Statisztikai Szakosztály elnöke.
A közgyűlést Nyitrai Ferencné dr. nyitotta meg. Rámutatott arra. hogy a statisztika. a
* Mint erről korábban hirt adtunk. a Miniszter- tanács 1985-ben felhatalmazta a Központi Statiszti—
kai Hivatal elnökét, hogy Fényes Elek Emlékérmet alapítson. (Bővebben lásd: Statisztikai Szemle. 1986.
év! 3. sz. 308. old.) '
' A Statisztikai Szakosztály elöző tisztújító közgyű—
léséről lásd: Statisztikai Szemle. 1981. évi 8—9. sz.
903-910. old.
statisztikusok kötelessége a társadalmi—gaz- dasági élet fejlődésének, változásának figye- lemmel kísérése. Ez a nagy feladat csak az ország statisztikusainak összefogásával old—
ható meg. ,.Az egyik fontos társadalmi szerv, amelyik a statisztikusokat tömöríti. a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosz- tálya. Ez meghatározza a jelen vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlés jelentőségét az eredmények. a tanulságok felmérése, a to- vábbi sikeres társasági munka szempontjá- ból" — mondotta. majd megnyitóját így foly- tatta: ,,A közgyűlést összekötöttük egy ünne- pi eseménnyel: néhány statisztikus és számi- tástechnikus munkatársnak kiemelkedő mun- kája elismeréseképpen átnyújtjuk a nagy sta- tisztikus tudásról, Fényes Elekről elnevezett emlékérmet".
Az ünnepi közgyűlésen részt vett dr. Fé- nyes Sándor, Fényes Elek dédunokaöccse is, akit Nyitrai Ferencné dr. közgyűlési megnyi—
tójában külön üdvözölt.
Dr. Simai Mihály akadémikus az MKT el—
nöksége nevében üdvözölte a közgyűlés részt- vevőit. Bevezetőjében visszatekintett a Ma—
gyar Közgazdasági Társaság megalapításá- ra. az azóta megtett útra. Felidézte a Tár- saság feladatait. Hangsúlyozta a közgazdá- szok felelősségét a társadalmi—gazdasági élet jelenének és jövőjének tervezésében.
alakításában, fejlődésének figyelemmel kisé-
résében. a fejlődés meggyorsítása lehetősé- geinek feltárásában.
A résztvevők ezután meghallgatták dr. Dá- nyi Dezsőnek, a KSH Könyvtár és Dokumen- tációs Szolgálat ny. igazgatójának ,,Fényes Elek emlékezete" cimmel tartott ünnepi elő- adását. (Az előadás teljes szövegét lásd a Statisztikai Szemle jelen számában az 1134—
1137. oldalon.)
Az előadás után Nyitrai Ferencné dr., a KSH elnöke átadta a kitüntetetteknek a Fé—
nyes Elek Emlékérmeket. Kitüntetésben ré- szesültek: dr. Dányi Dezső, a KSH Könyv- tár és Dokumentációs Szolgálat ny. igazga—
tája: Horváth Piroska, a KSH főosztályvezető- helyettese; dr. Kovacsics József tanszékveze- tő egyetemi tanár (ELTE): dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának igaz- gatója; dr. Németh Lóránt, a CM Diebold Magyarországi Kft. igazgatója; dr. Ollé La- ios tanszékvezető egyetemi tanár (MKKE):
dr. Rédey Katalin egyetemi adjunktus (PJPTE); Tegzes Ottó, a KSH ny. főmunka- társa; dr. Vavró István, az Igazságügyi Mi- nisztérium osztályvezetője; dr. Vukovich György. a KSH főosztályvezetője.
A Fényes Elek Emlékérmek átadása után dr. Simai Mihály akadémikus, az MKT El- nöksége nevében Széchenyi Emlékérmet nyúj—
tott át kiemelkedő társasági munkásságuk elismeréséül Perger Frigyesne'nek, a KSH Borsod-Abaúj—Zemplén megyei igazgatósága munkatársának és Schöck Gyulának, a KSH Tolna megyei Igazgatósága ny. csoportveze-
tőjének.
Az Emlékérmek átadása után dr. Ollé La- 105, az MKT Statisztikai Szakosztályának el- nöke a Szakosztály Vezetősége nevében be- számolt az elmúlt öt évben végzett mun—
káról. A beszámoló az eredmények bemuta- tásával és a hiányosságok feltárásával igye- kezett megteremteni a további magasabb szinvonalú, szélesebb spektrumú munkához szükséges alapokat.
Az elmúlt időszakban a Szakosztály folya—
matos. élénk és jó színvonalú munkát vég—
zett. Sikeres rendezvények, sok ezer főnyi hallgatóság. több száz elhangzott előadás tanúskodik az eredményekről.
Sikerült megvalósítani a legutóbbi közgyű- lés ama ajánlását, hogy a szekcióülések foly- tatása mellett össz—szakosztályi rendezvények- re is sor kerüljön aktuális társadalmi és gaz- daságpolitikai témák megbeszélése céljából.
Az ilyen megfontolásból szervezett nagy ren- dezvények hozzájárultak a kitűzött témák multidiszciplináris megvitatásához.
A vizsgált időszakban az első össz—szak- osztályi rendezvény a nemzetközi jelleggel szervezett ,,lll. Magyar Ágazati Kapcsolatok Mérlege" konferencia volt. A konferenciát a Népgazdaságtervezési és a Matematikai Szakosztállyal együttműködve Hévizen. 1981.
november 3—5—én rendezte meg a Szakasz—
tály. A konferencia diszelnöke Wassiiy Leon- tief Nobel-díjas egyetemi tanár volt. az el- nöki tisztet Nyitrai Ferencné dr. töltötte be.
aki a módszer hazai alkalmazásáról számait be. Az elnökségben a társadalmi—gazdasági élet számos kiválósága foglalt helyet, akik az ggyes üléseken az elnöklést is elvállal-
ták.
A konferencián megvitatott 47 előadás négy témakörbe sorolható:
—- :! Leomief—rendszer elméleti háttere és történeti áttekintése.
- a mérlegszerkesztés problémái.
-- a módszertani kutatás és fejlesztés.
— :: Leontief—rendszer alkalmazása a gazdasági problémák tárgyalására.
A konferenciára benyújtott dolgozatok. il- letve ott megvitatott előadások jó lehetősé- get adtak a különböző országok. intézmé- nyek munkájának és tapasztalatainak meg—
ismerésére. A magas színvonalú tanácskozás hozzájárult a szakmai munka továbbfejlesz—
téséhez.
A másik statisztikai tudományos konferen—
cia Budapesten 1984. április 9—10-én került megrendezésre .,A gazdaság intenziv fejlő- dése és a statisztika" címmel. A szakembe- rek részéről megnyilvánult nagy érdeklődés mellett lezajlott tanácskozás plenáris ülésén (az Építők Székháza kongresszusi termében) négy vezető előadás hangzott el. Dr. Csikós- Nagy Béla akadémikus. a Magyar Közgazda- sági Társaság elnöke ,,Gazdaságunk nemzet.
közi versenyképessége árpolitikai aspektus—
ból" címmel tartott előadást; dr. Rácz AI- bert államtitkár, az Állami Bér— és Munka- ügyi Hivatal elnöke a foglalkoztatáspolitika és a munkaerő-gazdálkodás problémáival foglalkozott; dr. Melega Tibor külkereskedel- mi miniszterhelyettes külkereskedelmi politi- kánkat és külpiaci helyzetünket elemezte:
Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a statisztikai in- formációs rendszer új feladatairól tartott elő- adást.
Ezt követően a tanácskozás három szekció- ban folyt. A társadalomstatisztikai szekció—
ban Barta Barnabás, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, a KSH elnökhelyettese tartott bevezető előadást. amelyben az 1970- es évtized társadalmi—gazdasági tendenciái- ból kiindulva áttekintette a főbb társadalmi folyamatok alakulását az 1980-as években.
A gazdaságpolitika és a szabályozórendszer
3 A konferenciáról készült beszámolót lásd: dr.
Csepinszky Andor — Oros Iván: A lli. Magyar Ága- zati Kapcsolatok Mériege Konferencia. Statisztikai Szemle. 1982. évi 6. sz. 565—583. old. A konferen—
cián megvitatott egyes dolgozatokat közölte a Köz- gazdasági Szemle és a Statisztikai Szemle. A kon- ferencia teljes anyagát lásd: Proceedings of the third Hungarian Conference on lnput—Output Techni—
aues. 3—5 November 1981. Hévíz. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1982. 469 old.
problémáival foglalkozó szekció előadói tőb- bek között a gazdaságpolitika távlati kérdé—
seivel. a piaci verseny feltételeivel, az árpo- litika új vonásaival. az ipari veszteségforrá- sokkal és tartalékokkal, a termékek korsze- rüsitésével. a hatékonyság mérésével foglal- koztak. A népgazdaság külpiaci vonatkozása- it tárgyaló szekcióban Osváth Lajos. a Gaz- daságkutató Intézet igazgatója tartott beve—
zető előadást, melyben külgazdasági kapcso- lataink problematikus kérdéseiről szólt. Elő—
adások hangzottak itt el többek között a kül- gazdaság elemzési módszereiről, a nemzet- közi munkamegosztásban elfoglalt helyünk- ről, a külkereskedelem és a beruházások kapcsolatáról. a hitelpolitikáról. a valutaár- folyam-politikáról.4
A Szakosztály az emlitett két nagy konfe—
rencia létrehozásán és lebonyolításán túl közreműködött (1984—ben) ,,A szolgáltatások, az infrastruktúra gazdasági kérdései"-vel foglalkozó konferencia megrendezésében.
melynek társrendezői a Népgazdaságterve- zési Szakosztály, valamint a Pénzügyi Szak-
osztály voltak.
Az országos jellegű össz-szakosztályi kon—
ferenciák mellett sor került további nagysza- bású tudományos találkozókra a különböző szekciók rendezésében.
Az Iparstatisztikai és üzemgazdasági Szek—
ció a vizsgált időszakban öt országos jellegű rendezvényt szervezett a népgazdaság előtt
álló időszerű problémakörökben.
Az egyes tanácskozások témái a követke- zők voltak:
,.Az anyaggozdálkodás helyzete és több irányai (népgazdasági és vállalati feladatok)": az ülésszak résztvevői Szolnokon. 1981 októberében tanácskoztak
(ez volt a Szekció Xl. Vándorüle'se);
A külkereskedelemnek a népgazdaságban betöl- tött szerepével foglalkoztak Nyíregyházán, 1982 ok- tóberében (Xll. Vándorülés);
A beruházás és gazdasági egyensúly kérdéseit tár- gyalták Szekszárdon, 1983 októberében (Xlll. Ván-
dorülés): :
A tartalékok szerepe a hatékonyság növelésében;
e témát vitatták Siófokon. 1984 október 31-én, no- vember 1—én (XIV. Vándorülés).
A XV. Vándorülés Zalaegerszegen. 1986. május 20—21-én ..A vállalatvezetési formák és szervezeti változások tapasztalatai — az információs rendszer
fejlesztése" kérdéseit vitatta meg.
Az említett ülésszakokon együttvéve több mint 2000 résztvevő 91 előadást. korreferá- tumot hallgatott meg. s számosan vettek részt hozzászólásokkal a vitában. Az ülés- szakokról beszámoló jelent meg a Statisztikai Szemlében és az Ipari és Építőipari Statisz- kai Értesítőben. Több előadás teljes anya-
4 A részletes beszámolót Oros Iván: Statisztikai tudományos konferencia. (Statisztikai Szemle. 1984.
évi 10. sz. 1033—1038. old.) :. cikke tartalmazza. A konferencia teljes anyagát lásd: ..A gazdaság Inten- ziv fejlődése és a statisztika :. konferencia előadá—
sai" (Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1984.
254 old.) cimmel kiadott kötetben.
gát közölte az említett két folyóirat. vala- lamint a Figyelő is.
Az ülésszakok programját, a felkért elő- adók kiválasztását a párt— és a kormányha- tározatokban, a tudományos fórumok prog- rarmjában szereplő aktuális feladatok tuda—
tosításának, az elért eredmények bemutatá- sának, a hiányosságok feltárásának követel- ménye határozta meg.
A Szekciónak a vizsgált időszakban vég—
zett munkáját áttekintve a Szakosztály veze- tősége megállapitotta, hogy az 1981 őszén megfogalmazott célkitűzések megvalósultak.
Arányosan alkalmazta a Szekció az ágazati és a tematikus csoportositást. Az ülésszako- kat általában vállalati környezetben tartot- ták. Biztosították a tudományos szemléletet.
szín—vonalat. Gondoltak arra, hogy a gazda—
sági vonatkozások mellett a szoros értelem—
ben vett statisztikai (adatgyűjtési, tájékozta- tási stb.) témák megfelelő súllyal szerepelje- nek az előadásokban. Eredményesen töre- kedtek arra, hogy a vállalati—intézményi jel—
leg együttesen jellemezze az ülésszakot. A rendezvények elősegítették a statisztika tár—
sadalmi. politikai megbecsülését.
A Szekció vezetője dr. Kiss Albert volt.
Sajnálatos megbetegedése miatt ezt a funk- ciót tőle 1986—ban Végvári Jenő, a KSH el- nökhelyettese vette át.
A Területi Statisztikai Szekció a vizsgált időszakban (1981—1985) is a korábbi tevé- keny munkáját folytatta. A Szekció két tu- dományos ülésszakot szervezett az elmúlt idő-
szakban:
— 1982 márciusában Szombathelyen tartották a te- lepülésdemográfiai ülésszakot, melynek fő célja a népesedési folyamatok alakulása és a településhá- lózat fejlődése közötti összefüggések vizsgálata volt (a 130 résztvevővel megtartott ülésszakon 12 elő- adást vitattak meg);
—- 1984-ben Pécsett került sor ,,A településfejlesz—
tés. területi statisztika" c. tudományos ülésre (az ülésszakon 150-en vettek részt s 18 előadás kereté- ben elsősorban a terület- és településtejlesztéssel kapcsolatos tudományos kutatások alapvető irányait és feladatait, illetve a területi statisztika kapcsolódó elemzési módszertani kérdéseit vitatták meg).
Mindkét rendezvény szervezésében és le- bonyolításában közreműködtek a társszak- mák, —tudományok képviselői is.
Az ülésszakok teljes anyaga megjelent a Területi Statisztika c. folyóiratban.
A szekció regionális munkacsoportjai (7) évente 2—3 vitaülést tartottak, amelyeken 3—4 aktuális kérdésekkel foglalkozó dolgozatot
mutattak be és vitattak meg.
A Szekció tagjai a saját rendezvények mellett részt vettek más szekciók programjá- nak összeállításában. és előadásokat is tar-
torttok.
A Szekció vezetője Barabás Miklós volt.
A Statisztikai Informatikai Szekció annak a célnak szolgálatában végezte munkáját a
vizsgált időszakban, hogy társadalmi fórumot teremtsen a statisztikai információ—rendszer tartalmával, működésével, illetve vizsgálatá- val. tervezésével és fejlesztésével foglalkozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára.
Évente 4—5 előadást tartottak, amelyek for- mája előadói ülés. vitaülés. ankét volt. A megvitatott témák széles skálát öleltek tel.
Ezeken az üléseken több alkalommal szere-' pelt külföldi tapasztalatokról szóló beszámo—
ló. Egyes esetekben a külföldi statisztikai hi- vatalok itt-tartózkodó munkatársai is tartot-
tak előadást.
A Szekció
—1982-ben ..A statisztika és az államigazgatási informatika kapcsolata".
—1984-ben ,,A statisztikai informatika jelenlegi helyzete és feladatai".
—1986-ban ,.Az országos alapnyilvántartások és egyéb nagyszámitógépes rendszerek statisztikai célú hasznositása"
cimmel tartott vándorgyűlést.
A vándorgyűléseken általában 20—30 elő—
adást vitattak meg. Az elhangzott előadások szövegét gyűjteményes kötetekben megjelen- tették.
A vándorgyűlések résztvevőinek száma mindig meghaladta a 120 főt. A vándorgyű- lések között tartott vitaüléseken 20—80 fő vett részt.
A Szekció gyakorlati és tudományos mun- kásságával elősegítette az informatikai gon- dolkodás meghonosítását és fejlesztését a statisztikai rendszerben és a vele kapcso- latos más információs rendszerekben.
A Szekció vezetője Pesti Lajos, a KSH el- nökhelyettese volt.
A Statisztikatörte'neti Szakcsoport, az el- múlt időszakban tovább folytatta kitűzött programjának megvalósítását: a ma yar sto- tisztikai szolgálat, a magyar statisztikai gya—
korlat és tudomány történetének kutatását és megismertetését.
A tagok munkájuk eredményéről a hagyo- mánynak megfelelően évente más-más város- ban tartott tudományos vándorülésen szá- moltak be.
A vándorüléseken az előadások egy része a vendéglátó megye, város történetével. tár- sadalmi—gazdasági fejlődésével ismertette meg a résztvevőket. Az előadások másik csoportja előre meghatározott témakörök több oldalú vizsgálatát nyújtotta. Sopron- ban megszervezték Thirring Gusztáv emlék- táblájának leleplezését, és tudományos mun- kásságáról ünnepi ülés keretében emlékez- tek meg.5
A Szakcsoport tagjai 1982-ben a Debre- cenben tartott jubileumi vándorülésen emlé- keztek meg a csoport munkásságáról (20 év-
5 0. I..- Thlrring Gusztáv emlékülés. Statisztikai Szemle. 1981. évi 8—9. sz. 9094"). old.
vel korábban. Debrecenben tartotta első ván—
dorülését a Szakcsoports).
A Statisztikatörténeti Szakcsoport ülésein 1981 óta 106 előadást vitattak meg. Az elő—
adások egy részét a Központi Statisztikai Hi—
vatal munkatársai, másik részét a más in—
tézményekkel kialakított jó együttműködés- nek köszönhetően külső kutatók, előadók ké—
Szítették.
A Szakcsoport munkáját a régi lendülettel, szakmai elkötelezettséggel végző tagok ta—
vább folytatták az előző évek gyakorlatának megfelelően. A Szakcsoport vezetése rotá- ciós rendszerben jól működött.
A Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport a vizsgált periódusban gondokkal küszködött.
A Szakcsoport elnökének, dr. Szilágyi György- nek hivatali elfoglaltsága miatt az utóbbi években a csoport tevékenysége csökkent.
Dr. Szilágyi György huzamosabb külföldi tar- tózkodására tekintettel szükség lenne új ve- zetőség választására.
A Szakosztály elnöke végül bejelentette, hogy dr. Keszthelyi Károly, aki 1968 óta a Statisztikai Szakosztály és 1969 óta az ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szekció veze- tőségének tagja volt, súlyos betegségben el- hunyt.7 Dr. Kiss Albert pedig. aki a Szak- osztály alapitása (1960) óta volt vezetőségi tag. betegsége miatt lemondott megbizatá- sárál. A Szakosztály vezetősége e megürese- dett helyekre dr. Párniczky Gábor egyetemi tanárt és Végvári Jenőt, a KSH elnökhelyet- tesét kooptálta.
Befejezésül dr. Ollé Lajos, a Szakosztály elnöke köszönetét fejezte ki az MKT Elnök- ségének és a Központi Statisztikai Hivatal Vezetőségének az erkölcsi és anyagi támo- gatásért. mellyel jelentős mértékben járultak hozzá a Szakosztály és a szekciók eredmé- nyes munkájához.
A Szakosztály vezetőségének beszámolóját a hozzászólások követték. A kérdések meg- válaszolása után azt a közgyűlés elfogadta.
és vezetőségnek a felmentést megadta. Ez- után dr. Vukovich György, a Jelölő Bizottság elnöke ismertette a Bizottság (tagjai: Hor- váth Piroska, dr. Kristóf Imre) javaslatát egy- részt a Szakosztály vezetőségének tagjaira, másrészt a Magyar Közgazdasági Társaság tervezett közgyűlése küldötteire vonatkozóan.
A közgyűlés mindkét javaslatot egyhangúlag elfogadta.
' Dr. Gyulay Ferenc: Visszapillantás a Statiszti- katörténeti Szakcsoport húszéves működésére. Sta- tisztika! Szemle. 1982. évi 8—9. sz. 910—914. old.:
Dr. Domokos Attila: Statisztikai történeti vándor-ülés Debrecenben. Statisztikai Szemle. 1963. évi 8—9. sz.
aaa-aes. old.: Bognár Imre -— Dr. Zafir Mihály: A Statisztikatőrténeti Szakcsoport Jubileumi vándorülé- se;, Statisztikai Szemle. 1982. évi 11. sz. 1134-1140.
o .
7 A közgyűlés tagjai egyperces néma felállással adóztak dr. Keszthelyi Károly emlékének.
A Statisztikai Szakosztály megválasztott áj vezetősége:
Barta Barnabás, a KSH elnökhelyettese. az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke,
Dr. Belyó Pál. az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa,
Dr. Csahák Istvánné, a KSH főosztályvezetője, Dr. Gyulay Ferenc, statisztikai főtanácsos, a Sta- tisztikai Szemle főszerkesztője,
ignácz Beáta, a KSH munkatársa.
Keleti András. a KSH mb. csoportvezetője,
Lendvai János. az ipari Minisztérium főosztályve- zető-helyettese.
Dr. Melega Tiborné, az MKKE Statisztikai Tan—
székének adjunktusa.
Németh Pál, a KSH munkatársa,
Nyers József. a KSH főosztályvezetője, az Ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szekció elnökségének tagja.
Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a KSH elnöke, Dr. Ollé Laios egyetemi tanár (MKKE).
Oros Iván statisztikai főtanácsos. a KSH osztály- vezetője.
Osváth Lajos, a Gazdaságkutató Intézet Igazga- tája.
Dr. Párníczky Gábor egyetemi tanár (MKKE), Pesti Laios, a KSH elnökhelyettese. a Statiszti- kai Informatikai Szekció elnöke.
Sándor György. a KSH munkatársa.
Tóth Péter, a Csepeli Szerszámgépgyár gazdasági igazgatója.
Dr. Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium asz- tályvezetője.
Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese. az Ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szekció elnöke,
Dr. Vincze István egyetemi tanár.
Küldöttek: Barta Barnabás, dr. Belyó Pál, dr. Csahók Istvánné, dr. Csepinszky Andor, Dudás lános, Farkas Gizella, dr. Fazekas Bé- la, Juhász Jánosné, Nyitrai Ferencné dr., dr.
Ollé Lajos, Oros Iván. Osváth Lajos, dr. Pár- niczky Gábor, Pesti Lajos, Tóth Péter, Vég- vári Jenő,
A Szakosztály újonnan megválasztott ve- zetősége a közgyűlést követően megtartotta alakuló ülését, amelyen a Magyar Közgaz- dasági Társaság Statisztikai Szakosztálya el—
nökévé dr. Párniczky Gábor egyetemi tanárt, titkárává ismét Oros Ivánt, a KSH osztályve- zetőjét választotta meg. A Szakosztály ifjú- sági felelőse lgnácz Beáta lett.
KONFERENCIA A NEMZETKÖZI ÓSSZEHASONLlTÁSOK PROBLÉMÁIRÓL
CSIZMADIA MAGDOLNA
A Florida International University 1986.
július elején kétnapos konferenciát szerve- zett Miamiban a nemzetközi összehasonlí- tások időszerű problémáiról. Minthogy az utóbbi évek takarékoskodó világában na- gyon kevés alkalmuk volt e szakma művelői-
nek közvetlen véleménycserére, a miami konferenciát érthetően nagy érdeklődés ki- sérte. A tanácskozáson elsősorban a nemzet- közi összehasonlitások felhasználói voltak je—
len, de képviseltette magát számos nemzet- közi szervezet is, amelynek keretében ilyen munkákat végeznek. Legtöbbet az ENSZ Nemzetközi Összehasonlítási Programja (ICP) jelenével és jövőjével foglalkoztak a konferencia résztvevői. Mivel ebben a prog—
ramban Magyarország a kezdet (az 1960—as évek vége) óta aktívan részt vesz, a tanács- kozás számos tanulsággal szolgálhat a téma iránt érdeklődő hazai szakemberek számára.
Ezért indokolt, hogy a konferencia dokumen—
tumai, a benyújtott 16 dolgozatban kifejtett álláspontok alapján tájékoztatást adjunk az ott elhangzottakról.
A konferencia középpontjában az ENSZ keretében végzett, jelenleg már az ötödik fázisnál tartó Nemzetközi Összehasonlítási Program állt. A negyedik fázisig e projekt fejlődése egyirányú és impozáns volt: az el- ső fázís 10 résztvevője után a másodikban 16-ra, a harmadikban 34—re, a negyedikben 60—ra emelkedett a részt vevő országok szá- ma. Az ötödik (1985. évi) fázisban azonban
-— úgy tűnik — törés következik be, a részt- vevők száma minden valószínűség szerint valamelyest csökkenni fog a megelőző fázis- hoz képest.
Nem mintha az ICP-típusú nemzetközi összehasonlítósoki eredményei iránti keres- lettel volna valamilyen probléma. Ez az igény állandóan növekszik, aminek a konferencia is számos tanújelét adta. Különösen azóta.
hogy az árfolyamok ..lebegni" kezdtek. a va- lutaárfolyamokkal való átszámítások még a fejlett tőkés országok egymás közötti össze- hasonlításainál is szeszélyes ingadozásokat okoznak az eredményekben. (Például 1985 és 1986 tavasza között az angol font mintegy 40 százalékkal felértékelődött az USA—dollárhoz képest, anélkül, hogy a két ország pénzne- mének inflációs rátái közötti különbségek bármit is indokoltak volna ebből.)
Ehhez a képhez azonban az is hozzátar- tozik, hogy az ICP—típusú összehasonlitások iránti igény nem egyenletes. A fejlett orszá- gokban lényegesen erősebb, mint a fejlődők—
ben: ez utóbbiakban a gazdasági elemzé—
sek színvonala általában még nem jutott el arra a fokra. amelynél a nemzetközi össze- hasonlításoknak is megvan a maguk hatá- rozottan kialakult helye. A nemzetközi ösz-
i Az lCP—tipusá összehasonlitásoknak az a lénye- ge. hogy itt a bruttó hazai termék (GDP) alkotó- elemeit külön erre a célra szerkesztett térbeli árin- dexekkel (vásárlóerő-paritásokkol) ározzák át vala—
milyen közös pénznemre.
