Magyar Statisztikai Társaság. XXII. rendes évi közgyűlés

?NÓ. szám

a szovjet polgár, .. (34 sz.) Szi/monzsen-

hova M.: A nő a Szovjet—Unióban.

Várom Szemle (32. évf. 1. sz., Bu—

dapest, 1946. m.). [fm/cd I.: Demokrácia és közigazgatás. _— Melly J.: Sir William Be—

veridge terve. _ Granasztéy P.: Elavult városrészek újjáépítése. _. Barkúcs T.: ne hány adat Budapest jelenlegi közegészség—

ügyi helyzetéről. __ Helyi személyforgalom Budapesten. __ Választási eredmények a fővárosban. _ (2. sz'.) illa'rffy E.: A világ városok őnkornn'tnyzata. __ Az állam, a

^oktat

párt és a közigazgatás viszonya Szovjet- Oroszországban. ; erozeu Gy.: Budapest lakosságának életharca ötszáz tanuló ét—

rendjében. _ (3—4. se.) Székely M.: A

lakásügy állása Budapest székesfővárosban, _ Jankovich I.: A vz'trosszerkezet és EU- dapest újjáépítése. __ Róna B.: A városok időszerű pénzügyi problemát. __ Kaze-zug l.: A kiskert-akció Budapest élelmezésében.

_. Aujeszky L.: Budapest meteorológiai fü- téssziiksegiete a háborús teleken. _— Nehány szempont a budapesti lakásviszonyok kérde-

séhez.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statisfigue.

XXII. rendes évi közgyűlés.

XXIIC Ássemblée générale annuelle.

Minthogy az 1946. június 19-ére össze- hívott közgyülés határozatln'vptelen volt, a 'l'ársast'g 1946. június 27—én tartotta meg jól látogatott XXII. rendes ént közgyűlését.

A közgyűlést [,a/Ivy Dezső elnök nyitotta meg.

Laky Dezső : Elnöki megnyitó.

Megnyitójában megemlékezett arról a rendkívüli körülmények miatt félbeszakadt munkásságról, amely jellemezte azt a cik—

lust, amelyben a Társaság bizalmából az el—

nöki tisztet betölthette. Minden erejét és képességét szándékozta latba vetni azért, hogy a Társaság eleteben nehéz viszonyok közt is maradandot tudjon alkotni. Nem rajta múlott, hogy ez nem történhetett meg.

Nena-sak egy ember, hanem a nemzet erejét is sokszorosan meghaladó, egész világot megrázó vihar tobzódása volt elsősorban az, ami meggátolta szándékainak végrehajtását.

ilár alig jutott érdembeli munka kifejtése—

nek lehetőségéhez, annak a tevékenységnek, melyet mint elnök, munkatársaival 1943.

késő ÖSzén és _az 1944. év elején kifejthetett, voltak olyan állomásai, amelyek új utakat nyitottak meg. így abban a tekintetben is, hogy a súlyos viszonyok ellenére tervsze—

rűen iparkodott az előadások rendjét kidol- gozni, a Társaság idegennyelvű folyóiratá- nak a tartahnát pedig az előadások rendsze—

res közlésével törekedett kiegészíteni. Az, hogy az előadások megtartására az Akade- mia heti üléstermet lehetett megszerezni, ahol a Társaság a rendkívül látogatott üle-

seket megtartotta, csak látszólag mozgott

a külsőségek vonalán. A jövendt'it illetően is fontos újításnak tekinthető pedig az, hogy vendeg—előadoknak es a fiatalabb statisz- tikus-nemzedék tagjainak előadásai is be—

iktattattak az ülések napirendjébe. Vélemé—

nye szerint olyan nagy horderejű problé—

mák megfog—[isk es kidolgozását is meg kell

kísérelni a társasági munka keretében, ame—

lyek anyagának a statisztikai módszer alap—- ján 'alő ankétszert'í feltárása időszerű ker—

dések megoldását is előmozdíthatja. Igen nagy kár, hogy az az ankét, amely a ma-

;; ar munkásság szociális helyzetét kívánta megvilágítani és melynek már a határideje is ki volt tűzve az 1944. március 27-ét kö- vető öt napra, a Magyarországra szakadt borzasztó események miatt nem volt meg—

tartható. Részben meglevő anyaga ma az irattárban fekszik, holott kiváló bizonyíték lehetne arra, hogy egy magyar tudományos társaságban mennyire megvolt a szándék, hogy a nehéz háborús körülmények között, ilyen nagy horderejű magyar problémát vi' lágítson meg. A Társaságnak 1944. márciu- sát követően hosszú időn keresztül nem volt.

módja arra, hogy a szavát hallathassa. Csak az 1946. esztendő elején látszott megérett- nek a helyzet a Társaság munkásságának újbóli megkezdésére. Úgy hiszi, hogy helye—

sen választotta meg a megindulás időpontját, mert feltételezhető, hogy a Társaság tudo—

mányos munkt'tjára most már yalőban nagy szükség lesz es ez a munka meg is tudja szerezni mindazt a biztosítékot es tamoga—

tást, amely a tudományos tevékenység elő- feltétele. Ha a Társaság továbbra is a tiszta tudonn'tnyosság jegyében törekszik arra, hogy egyfelől azt a rengeteg kibányászat—

lan anyagot, mely különböző statisztikai adatgyűjtések kapcsán rendelkezésre áll, a hivatalos kommentt'llz'tson kívül tudomá—

nyos szürő alá vegye, más oldalról pedig tag- jai ;, statisztikai módszereket tovább fino- mítják, tmmkássága rendkívül hasznos lesz es neve újból a regi fényben fog tündökölni.

Most múlott 24 éve annak, hogy a 'i'ársasán got néhányan a lánglelkű Buday László ösz' tőnzósére illegalatlították. 24 ev nem nagy idő; és mégis milyen rengeteg esemény, tö- rekvés, jószándék, siker zsúfolódott benne össze. Ez tette mindíg jobban megbeesiiltté

* 749. szám

a Társaság nevét és munkásságát s bizto—

sítja a jövő sikereket is. A Társaság három évvel ezelőtt megnyilvánult bizalmáért a maga és a tisztikar hálás köszönetét fejezve ki, kívánja, hogy az új vezetőség már tisz—

tultabb helyzetben tudja munkásságát kifej—

teni. Ehhez a munkához a tisztikar-ból tá—

vozók legmesszehbmenő támogatását fel- ajánlja.

Thirring Lajos főtitkár a Társaság 1943—- 1946. évi működéséről a következő főtitkári jelentésben számolt be:

Thirrlng Lajos: Főtitkár-i jelentés.

1943. évi közgyülésiink óta elsőízben nyí- lik most alkalom beszámolni a Társaság mü-

ködéséről.

Három munkaév __. Társaságunk fennállá- sának 22, 23. és 24. esztendeje _ záródik le mai, 22. rendes közgyi'ilésíinkön. Valójá—

ban azonban hazánk történetének ebben a legválságosabb korszakában a Társaság is csak egy csonka éven át, 1£)43/4H)en tevé—

kenykedhetett. Ebben a rövid munkaszakaszü ban viszont olyan intenzív és színvonalas működést fejthetett ki, mint megalakulf'lsa óta egy évben sem.

A megpróbáltatásokban oly nagyon bow—l- kedő három év alatt Társaságunkat szeme—

lyi téren mérhetetlenül sok fájdalmas vesz—

teség érte.

Külföldi tiszteletbeli tagjainkkal :: kap—

csolatokat még nem vehettük fel és így nem tudjuk, sorukból a magyar statisztika és a magyar ügy mely barátai dőltek ki.

Elhunyt belföldi tagjaink névsora sem végleges még. Ezidőszerint is ellenőrzés alatt álló tagnyilvántartásaink tanúskodása sze- rint az'1943. óta elszállt 3 nehéz év alatt Társaságunk nem kevesebb, mint 2], tagját vesztette el. Nagyrészt az idősebb genert'tció jeleseit, akiknek sok évtizedes lázas mun- kában kifáradt szervezete idehaza, vagy messze idegenben nem birt megküzdeni a rendkívüli izgalmakkal és szenvedésekkel;

néhány tagunk pedig munkaerejének teljé—

ben a bombázások áldozatává 'ált.

Elveszített belföldi tagjaink névsora tul- ságosan hosszú ahhoz, hogy az abban tel—

soroltak mindegyikéről illő módon emlékez—

hessünk meg. Legyen szabad azonban leg- alább azoknak az emlékénél megállani egy pillanatra, akik a '.l'z'irsaságga] különösen szo- ros kapcsolatban állottak.

Hazai tiszteletbeli tagjaink köréből a ma- gyar statisztika két világszerte nagyrabe—

csiilt, Társaságunk n'iegalapítász'ilmn részt—

vett, tudós képviselőjét vesztettük el.

Elhúnyt Földes Béla, aki a Társaság első tiszteletbeli tagja volt. Benne a magyar sta- tisztika, közgazdaságtan és társadalomtudo—

mány pátriárkakort elért egyik legkiválóbb képviselőjét gyászolja. Hihetetlen szellemi

8? 1946

frissessége révén megadatott neki, hogy em- * beröltőkre nyúló életpálya szinte minden szakaszában _ a kezdetnél, de életének al- konyán is __ értékes és mélyen szántó, ere- deti tanulmányokkal gazdagíthatta a statisz- tikai irodalmat is. A Társaság több ülésének volt előadója, így az első ünnepi ülésnek és a Keleti ,Károly-emlékülésnek is; egyik na—

gyobb tanulmánysorozatát, a Statisztikai előadások III. kötetét épen Társaságunk nyomatta ki.

Kenéz Béla tiszteletbeli tagunk nemcsak remekbe faragott beszédekkel és előadások- kal nyomta színes egyéniségének bélyegét Társaságunk tevékenységére, hanem egy cik—

luson át mint alelnök, a következő periódus- ban pedig mint elnök, a Társaság első mun- kása is volt. Széleskörű tudásának sok meg—

nyilatkozását, így a népesedési kérdésekről Győrött tartott pompás előadását és Buday László síremlékének felavatásakor mondott magasröptü, költői beszédét aligha felejtheti el bárki is, aki azokat hallotta.

Volt alelnökeink sorát is megritkította a halál. Altenburger Gyulában nemcsak a biz—

tosításügy és a matematikai statisztika út—

törőjét gyászoljuk, hanem tanácsadásra, a társasági munkában való részvételre mindig készen álló egyik leghűségesebb tagunkat is.

[llyefakvy Lajos három esztendőn át olyan anyagi támogatást eszközölt ki Társaságunk részére, melynek Journalunk igen nagymé- retű kibővítését köszönhetjük; emlékét a fő—

városi statisztikai hivatal felvirágoztatása és a monumentális kiadványok s újszerű adatgyűjtések egész serege örökíti meg. El- húnyt alelnökeink közül Társaságunk leg- lelkesebb híve és üléseinknek csaknem a leg- utolsó időkig leggyakoribb látogatója, Kováts Norbert pedig tudásának gazdag tárházából számos tartalmas hozzászólással gazdagította üléseink napirendjét. Az ő hiányát is fájdal- masan érezzük meg.

1943—ban megválasztott tisztikarunkat sem

kímélte meg a háború. Dálnoki-Koráts Jenő a megalapítástól 1926—ig a számvizsgáló bi- zottság tagja volt, majd az 1926—ban szerve- zett ellenőri tisztséget tragikus elhúnytáig megszakítás nélkül töltötte be. Értékes és mindíg készséggel nyujtott tanácsai nagy- mértékben hozzájárultak ',l'z'írsaságunk anyagi

megerősödéséhez.

Választmányunkat pedig a nemzetközi sta- tisztikai életben is kimagasló szerepet játszó Fellner Frigyesnek hazánktól távol és a leg- mostohább körülmények közt bekövetkezett elhúnytával érte pótolhatatlan veszteség. Az ö sokoldalú tudásának emlékét is számos iránytmutató mű és nagy tanulmány őrzi meg.

Ha most eltekintünk további veszteségeink részletezésétöl és csupán a három esztendő alatti halálozások számszeríj n'iérlegét húz-

zuk meg,- úgy azt látjuk, hogy az ,1943—ban 4 tiszteletbeli és 134 rendes tagot számláló

belföldi taglétszám a magyar tudomány sok oszlopának kidőlésével 2 tiszteletbeli és 117 rendes t,:agri csökkent. Külföldi tiszteletbeli tagjaink, valamint az alapító- és pártoló- tagok számát pontosan megállapítani ezideig még nem tudtuk. Ennek tisztázása a kapcso- latok rendszeres kiépítésekor történhet majd meg, ami a közel jövő egyik legfontosabb feladata lehet.

Más téren is sok súlyos veszteség érte '1':'trsaságunkat. A Központi Statisztikai Hi- vatalnak az a helyisége, amelyben a Társa—

ság irodája nyert elhelyezést, belövés követ—

keztében rendkíviil erősen megrongálódott,.

lrattárunkat és házi könyvtárunkat a múlt év tavaszán, meglehetősen nehéz körülmé- nyek közt kellett a romok alól kiemelni. A '*ársaság főtitl árának ebben a munkában a Központi Statisztikai Hivatal több tisztvise- lője volt áldozatkész segítőtársa. Könyvszek- rényeink és irodai felszerelésünk ugyan tel—

jesen elpusztultak, a könyvállományt és irat- tárunkat azonban, bár hiányokkal, de tűrhető állapotban sikerült megmenteni. Végleges he- lyiséghez a "a'nsasag csak a Központi Sta—

tisztikai Hivatal épületeinek helyreállítása után juthat s veszteségeinket teljes pontos—

sággal csupán akkor mérhetjük meg. Máris megállapítható azonban, hogy a többfelé el—

helyezett saját kiadványokat nagyobb káro—

sodás nem érte, míg belföldi és külföldi tag- jaink összegyűjtött munkáiból már érzéke- uyebb a veszteség. Jegyzőkönyveink és egyéb nyilvántartásaink pótlása is sok nehézségbe fog ütközni. Úgyszintén a pénzügyi feljegy-

zéseké is, melyek a Központi Statisztikai

Hivatal egy kiégett másik helyiségében őriz—

tettek. a

Tudományos szempontból a társasági vesz- teségszámla legsúlyosabb tétele az, hogy—több mint két éven át teljesen szünetelt Társasá—

gunk kifelé megnyilvánuló tevékenysége, sőt munkánkat _. föleg a nehéz gazdasági vi—

szonyok miatt — most is csak ,_ lépésről—

lépésre építhetjük majd ki.

1943. évi közgyülésiink után a legszebb re- ményekkel indult meg a Társaság müködése.

Úgy látszott, hogy Laky Dezső új elnökünk számos kezdenienyezésének eredine'nyeke'pm olyan ciklus elé nézhetünk, mely az eiryesi't- let addigis fokozatos, de lassúbb fejlődésé- vel szemben az ugrásszerű előretörés szaka—

sza lesz. A lendületes munka azonban 1944.

tavaszán a Társaság elnökének tartós kény—

szer—akadályoztatása és Társaságunk termé—

szetszerü visszahúzódása miatt teljesen el- akadt. Azóta a Társaság vezetősége csupán ária szorítkozott, hogy gondosan gyüjtött szellemi és tudományos tőkéjét és szerény anyagi javait minél csorbítatlanabbul mentse át a háború utánra; Úgy hisszük, hogy ez,

^{az ostrom okozta károktól eltekint}

rült is

Az 1943/44. csonka munkaév nagyon sike—

ros tevékenységéröl mo, hogy valamiv ,_

részletesebb képet adjunk. 'lfervsz'erü; pro—*

gramm alapján a '.U'irsaság ebben a nem -

teljes munkaévben öt előadóülést rendezett.

Mindegyiken egy -oe ,;y székfoglaló előadás hangzott el;'einellett iilésenként a fiatalabb

nem tag statisztikara'-generáció egy-égy mun-'—

kása is beszámolhatott kutatásainakeredmé— , nyeirűl. Az üléseknek ez az új rendje inilglá

den e yes alkalonnnal igen szép számú hall—

gaióságot vonzott az ülések új színhelye!

az Akadémia iiléstermébe és módot nyujtot—

mra, hogy a társasági munkában idősebb fiatalabb statisztikusok egyformán részt W,, hessenek.

Az öt iilésen a Társaság következő tagjai tartották meg székfoglaló előadásukat; _ '

Molly József di: ',,A BeVeridge--terv ésaz * orwsi hivatás" cimen.

Földváry László dr. : ,,A vasútésaz erdő

gazdaság" kapcsolatairól.

Ján/a' Gyula dr.. "-; statisztika szerepe a közellátási igazgatásban" e. témáról

Barsi] Gyula dr.: "Magyarország 1941. évi

halandósági táblája" címen.

Márton Béla dr.: ,,A. kereskedőhelyek el—

oszlásának ábrázolása" cimen.

Kutatásaik eredményeit mutatták be ezen—

felül Schneidei'Arpúd dr.: ,,Néhány európai állam statisztikai vonatkozású jogszabályal—

kotása [a legújabb években", Hamar József dr.: ,,Nagyvállalatok üzemi statisztikája",

Szántó Emil dr.: ,,Sziiletésl mozgalom és

gazdasági fellendülés", thdfabvy Elemér dr.: ,,A vármegyei önkormányzatok költség—

vetési statisztikája" és Szentkirályi Miklós dr.: ,,Az arz'myosság szükségessége a mező—

gazdaság fejlesztése terén" cimen.

Az előadásoknak ezt a változatos sorát az 1943/44. évben még néhány további elő—adás egészítette volna ki. A. Társaság az évi mü—

ködését pedig az 1944. március 27—31.-re.ter—

vezett ötnapos szakértekezlet koronázta volna meg, mely ,,A magyar munkásság gaz- dasági és szociális kérdéseiu cimmel [AN—'?) Dezső elnöki megnyitóján és zárszóján felül

!) előadásban és 18 hozzászólásban szándéko- zott megvilágítani ennek :: nagyhorderejű és akkoriban különösen időszerű kérdésnek csaknem mindegyik részletét. A. felkért elő—

adók —— Thirrmg; Lajos dr., Varga istván dr., Betsy Gyula dr., Ntiddjjaloy József dr., Bette Dénes dr., Móricz Miklós dr., Bene La- jos dr., Kom-íg Béla dr, és Szombatialvy György dr. —— előadásukkal részben már el—

készültek, a. kinyomatott meghívók pedig közvetlenül szét—küldés előtt állottak, amikor az 1944. márciusi SZOlll'Olú események az an—

két megtartását lehetetlenné tették. Minden—

esetre kívánatos volna, ha a részben elké—f . ,;

7—9. szám

szült anyag: teljessé tételnek és valamilyen formában szélesebb körök számára is hozzá- t'érhetővé válnék.

A kiadványok mogjolenésőben szintén nagy zökkenőt okozott a háború.

,,Jonrnal de la Société, Hongroise, de, Sta—

tistioue" címü, világszerte ismert és érté- kelt folyóiratunkbol a legutolsó közgyűlés óta az 1942. évi 3—4. és az 1048. évi 1—2.

szám jelent megr (az utobbi teljes évfolyam—

nak számít). Közvetlenül az ostrom előtt csaknem teljesen elkészült az 1044. évi le.—24 szám is: csupán a kinyomatás volt még' hátra. Sajnos, erre azóta sem kerülhetett sor. lilindenesetre szükségesnek látszik, hogy a Társaság az utőhhi szám meglehett'ison nagy anyagát, mint a folyóirat 1944—1945.

(avi folyamát néhány időszerű tén'ia feldolgo—

zásával együtt mielőhh közre—adhassa és meg:—

tenné a szükséges lépéseket arra is, hogy a Journal, mely iránt külföldről naniainkhan is szép kereslet, nyilvánul meg: az ill—tti. év-

89

től kezdve, ha erősen szűkített keretek közt. ) de ismét rendszeresen napvilágot láthasson.

Mindaddig: javaslatunlx'ra a Társasátx vo—

zetőségo (]ny döntött, hogy egyes. a kiilt'ől- dön is érdekk'idésre számot t'artó tanulmá- nyokat a megfelelő nyelvi-e lefordít 'a. házi sokszorosításhan juttatja el kiilt'öldi tartjat- hoz és a különböző országok hasonló tudo- mányos intézményeihez. '

A nehéz viszonyok ellenére különösen szén eredményt nrodukált 'llársasínrunk egvéh ki—

adványok kőzreadásával. lillsl'isorban kinvov matta a Társaság NSB—1942. évi müködésé—

ről képet rajzoló 17. sz. kiad 'ánvt. A Ma—

gyar Statisztikai 'llársaság kiadványainak 18. számaként pedig valoban hézaa'nőtló mun- ka kiadását vállalta: Dabasi Solmteng Lő- ránd dr., Társaságunk titkárának .,Statisz- tika. Módszertani alapvetés." c. többszáz- oldalas, grafikonoklml is bőségesen illusztrált müvét nem sokkal az ostrom előtt sikerült kinyomatni. A magyar szakirodalomnak ezt az igen jelentős termékét azonhan Társasá- gunk __ figyelen'nnel az akkori állapotok- ra .... nem dobta piacra és az ostrom után is csupán kisebb példányszámban hozta for—

' galomha. Említést érdemel, hogy az ostrom alatt több helyen elhelyezett műnek csaknem teljes példányszáma megmaradt: egyes ron- gált példányokat a Társaság: szerző javasla—

tára igen jutányosan bocsátott a statisztikai továbbképző tanfolyam hallgatói és egyetemi

hallgatók rendelkezésére. Ez a kiadvány,

melynek jövedelme megoszlik a Társaság és a szerző közt, komoly tétele Társaságunk va—

gyonmérlegének. Egyébiránt az az elismerés, melyet a mű a terjesztés észszerű korláto—

záSa ellenére máris kiváltott. arra ösztönöz- heti Társaságunkat, hogy a jövőben. ameny—

nyiben a kiadványok publikálása ismét lehe- tővéyálik, fokozott gondot fordítson elmé- leti munkák és tankonyvszerű müvek kiadá—

Ava

1946

_.

sára. Szakirodalmunk az újabb fejlődés ello- nére ilyen irányokban még mindíg meglehe- tősen vérszegény. Ezen a téren a Társaság 1943. évi közgyülési ha ározatainak végre- hajtásától: a Keleti Károly—emlékérem oda—

ítélésétől es pályadíjak kitűzésétől is érté—

kes kezdeményezéseket várhatunk.

Társaságunk ilyirányú céljait a hivatalos statisztikai szervek támogatása nélkül termé- szetesen nehezen valósíthatja, meg:. Épen ezért örömmel kell regisztrálni azt a tényt.

hog) a 'llársaságnak 1923—tól titkára, majd főtitkár—z, jelenleg— pedig alelnöke, Elo—Tres Dezső dr. aleS. év nyarán az országos sta.

tisztikai szerv alelnökévé, 1946 tavaszán no—

di;r annak elnökévé, neveztetett ki. Bízvást szán'iíthatunk tehát arra. hogy az a megér—

tés, mely a Központi Statisztikai Hivatal részéről a multban is megnyilvánult a Tár- saság: i'nükiidése iránt, s melyért, valamint a többi intézmény támogatásáért Társasá- gunk ez úton is őszinte köszönetét fejezi ki, most még fokozottabl'mn fogja megkönnyí—

teni terveinek végrehajtását.

Legyen szabad végül néhány szóval kill—

földi kapcsolatainkről is megemlékezni. 'Fár- sfságunk a világhálmrns évek alatt is min- den erejével azon volt, hogy a szállítási le—

hetőségek korlátai közt nemzetközi összeköt- t'etéseit fenntartsa, sőt kiépítse. De még akkor is. amikor a eséreviszonvt jóformán esak az á. n. tengelyhatalmak felé. tarthatta fonn, univerzális ('i'—lkitiizéseihez hiven min—' den egyoldalúság szigorú elkerülésére töre—

kedett és idegennyelvű folyói 'atának 'alő- ban nemzetközi jellegét gondosan megőrizte:

pedig az akkori kiiliigyminisztérium az anyagi támogatás megvonásának kilátásba helyezésével kívánt odahatni, hogy .Tour- nal—unkát teljesen német nyelviivé, alakítsuk át. Nyilván a folyóirat minden egyoldalúság—

tól való mentességének, valamint szaksze—

rűségének és tárgyilagosságra törekvésének nagy része 'mi abban. hogy a külföldi in—

tézmények a háború vége óta egyre nagyobb számban keresik fel Társaságunkat a cserekapcsolatok úirafelvételére. vagy új összeköttetések teremtése eéliáhől: pe—

dig Társaságunk ilyiránvban Odaig egyet- len kezdeményező lépést sem tett hi- szen folyóiratát mégY meg sem indíthatta.

Elsőnek a Szovjet-Unio egyik tndmnányos intézménye javasolta a cserekapcsolatok lé- tesítését; majd az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország:, az északi országok, Portugá—

lia és Brazília hivatalos és tudományos szer-

vei jelentkeztek többnyire az évtizedes régi esereviszony 'fOlt'llPSZfÓSÖnOk gondolatával.

Egy párizsi nénesedésnolitikai szerv, vala- mint a Svájci Statisztikai és Közgazdasági Társaság: pedig meghívóját küldte el Társa- ságunk címére, lillőhbi ötven éves jubileumát ünnepli most. míg utóbbi rendes évi közgyü- lésén köszöntötte volna örömmel Társasáw

7—9. szám

gunk képviselőit. Minden reményünk megvan tehát arra, hogy a, magyar tudomány újjá—

építésének szolgálatába állított belföldi tevé- kenységünk kiépítésével párhuzamosan a nemzetközi statisztikai életben ismet elfog—

lalhatja a Társaság azt a helyet, melyet ki- tartó munkával szerzett meg. És így megala- pításának egy év múlv: esedékes 25 éves fordulóját csendben llg 'an, de nemzetközi te—

kintélye megerősödésének tudatával iillleti majd meg.

Majd Mike Gyula pénztáros, a pénztári je—

lentést, zárszámadást, vagyonmérleget. és a költségvetést, Aujeszlry László számvizsgáló

bizottsági tag pedig a bizottság jelentését ter-

jesztette elő. '

Ezután Thirring Lajos, mint a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi Cso- portjának titkára ismertette röviden 'a Cso—

port müködését.

Thirring Lajos: Jelentés a Nemzetközi Népességtudományi Unió Magyarországi

Csoportja működéséről.

A Csoport 1943/1944. évi tevékenységét igen — nagy mértékben megnehezítette, hogy nem—

zetközi kapcsolatai csaknem, teljesen megsza—

kadtak. Belföldi munkásságát pedig az 1944.

tavaszi események miatt volt kénytelen meg- szakítani. Igy a Csoport az említett munka- évben csupán egy ülést rendezett, melyen Mozolovszky Sándor A hosszú élet titkának nyomozása clmen tartott a népességtudo- mánynak egy külföldön is napirenden lévő

kérdésről átfogó előadást.

1944/45-ben a Csoport érthetően egyáltalá—

ban nem működött. 1945/46—ban azonban a kapcsolatokat az Unió Párisban székelő köz- pontjával felvette; Landry, az Unió elnöke ugyanis ennek a tudományos szervezetnek jövő munkásságálloz kért hozászólást a Cso-

port elnökétől, akinek távollétében a ( 'soport

titkára foglalt állást a felvetett kérdésekben.

A nemzetközi kapcsolatok szorosabbra fo-

másával párhuzamosan a Csoport azt tervezi,

hogy a következő évben időszerű népesedési kérdések megvilágításával folytatja elő—adás- sorozatát és így egy-egy szerény tégladarab—

bal járulhat majd hozzá az újjáépítés nagy munkájához.

A jelentéseket követően Laky Dezső elnök

javaslatára a közgyűlés a beválasztl'latő l'en- '

des tagok számát ISO-ban állapította meg.

Majd a hazai tudomány érdekében kifejtett

felbecsiilhetetlen értékü, világszerte illeg-

becsi'llt munkásságának elismeréseképen tisz- teletbeli tagul megválasztotta Jordan Ká-

roly rendes tagot. .x 14, illetőleg Jordan Kli-

roly,tiszteletbeli taggá választása után 15

liresedésben lévő rendes tagsági helyre az ajánlott. 12 szakférfi, akiknek munkásságát;

Laky Dezső elnök élőszóval is behatóan mél-*

90

latta, mind ll'legválasztatott. A Társaság tag- jai lettek a következők: Gidófalvy Elemér, Gombás Géza, György Ernő, Huszár Géza, illórotz Kálmán, Rmísz Rezső, Sós József, Siet] Antal, Szabó István, Szántó Emil, Szentkirályi Miklós és Wittich/en Béla.

A tagválasztások után az elnök. bejelen—

Jtlite, hogy a, Keleti lx'ároly—emlékéreln oda- ítélésére az DAB—1946. évre kiküldött bizott—

sága rendkívüli körülmények miatt nem mü—

ködlletett. A, 'l'ál'saság a bizottság tagjainl az 1946—1949. évre Dobravits Sándort, Schneller Károlyt, Szőny/il Gyulát, Thirrmg Lajost és Tormay Bélát választotta meg; a titkárság a bizottsági munkálatokban szava-

zati jog nélkül hivatalból vesz részt. Majd *

a taglétszám feli'llvizsgálásának kérdését a közgyűlés a választnlányra bízta.

Laky Dezső elnök bejelentette ezután, hogy

a tisztikar és a választmány mandátuma le- járt. Egyben javaslatot tett _. munkásságuk

beható méltatásával —_ a tisztikar [és a vá-L

lasztlnány l'lj tagjainak megválasztáSára.

"Varga, István rendes tag az elnöki állás be—

töltésével kapcsolatban a lejáró mandátum lneghossmbbítása tárgyában tett irásbeli ja—

vaslatának felolvasása, llobrom'ts Sándor és Kelemen Móric rendes tagok felszólalása és Laky Dezső elnöknek ,a tisztikar újjáalakí- tásállak szükségességét hangsúlyozó válasza után ll'legtörtőntek a választások. Ezek során az 1946 1949. évekre egyhangú választással _,

a Társaság elnöke Bud János lett, a további tisztségekre és választmányi tagokul a követ- kezők választattak meg: alelnökké: Dabasi S'ohalmnn Lóránd ós 'l'hirring Lajos; főtit- kárrá: Barsy Gyula: titkárrá: Bone Lajos és Kádas Kálmán: pőnztárossá: Szalay Zol—

tán, ellenőr-ré: Tallós János, aszálnvizsgálő bizottság rendes tagjául: .Alujeszll'y László, Ií'arlcasmlm/ Sándor és Szőnyi Gyula, pót—

tagjálll: Rácz Jenő és Török István, a vá- lasztmány rendes tagjául: Abay lynla, Benes Zoltán, Boőr Elek, Gortray György, Heller Farkas. lhrin Károly, Judilr Jóisef, Molly József, Mike Gyula, Szombatfalfvy lyíirgy, Thm'sx Ede és V arg/a, István, póttag-

jálll pedig JÚH'V'I; Gyula, Kőrösy Kornél és

Szöllősy Zoltán. A Demografiai szakosztály elnöke (egyben átmel'letileg a Nemzetközi Nőmsségtlldmnányi "Unió Magyarországi Cso- portjának elnöke) Sehnnller Károly, titkára pedig Thirt'iny Lajos lett (aki egyben az em—

lített csoport titkára is maradt).

Dobrom'ls Sándor választmányi tag, a Tár—

saságr volt alelnöke a 'llársaság nevében me- leg szavakkal mondott köszönetet a lelépő elnöknek. Nagy elismeréssel szólt erről az ér—

(ékes munkássáeról, melyet sajnálatosan rö—

vid elnöksége alntt kifejtett, kiemelve annak

az ankéttervezetnek jelentőségét, amely *a

nlnnkáskérdés mélyreható statisztikai meg;

világítására lett volna hivatott. Megemléke— §

zett arról az értékes felvilágosító tevékeny—'

t 7—9. szám

, *

ségről, melyet Laky Dezső, mint a Társaság elnöke, 1944—ben az ország akkori elzártságf - ban Svájcban kifejtett, valamint a német megszállás alatti súlyos megpwibáltatásairől, melyek elviselésében a Társaság teljes szoli- daritással kisérte. Végül kiemelte, hogy az általa megindított, szociális gondolatokkal áthatott nmn'kaprogramm nagy mértékben előmozdította azt, hogy a Társaság a demo- kratikus kot-szellemmel lépést tartva, nem

91 1946 ' '

csökkent tekintéllyelfolytathatja munkáját.

Laky Dezső volt elnöknek meghatott kö—

szönő szavai után a Társaság az elnöklést

átvevő Th'irríng Lajos alelnök javaslatára

Laky Dezső távozó elnöknek és a szintén tá—

vozó két alelnöknek, El'ekes Dezsőnek és Szá—

deczky-Kardoss Tibornak, valamint a tiszti-

kar lelépő tagjainak jegyzőkönyvi köszönetet szavazott.

Statisztikai (továbbképző) tanfolyam Budapesten.

Un cours (complémen/aire) de slritisligue á Budapest.

A Szemle beszámolt már arról, hogy a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudo- mányi Egyetem az 1945/46. tanévben Laky Dezső egyetemi ny. r. tanárnak, a Közg—az—

daságtndományi Kar "statisztikai tanszéke mellett fennálló intézet vezetőjének kezde- ményezésére kétféléves egyetemi statiszti- Iai (továbbképző) tanfolyamot szervezett.1 Az első félévben a tanfolyam előadásai a Szemlében közölt keretekben tartattak meg.

A második félévben az eredeti terv részben' a félév rövidebb volta miatt, részben az első félévben szerzett tapasztalatok alapján

" figyelemmel a hallgatók nagymérvű el- foglaltságára is —— módosult. A második félévben a következő előadások megtartá- sára került rendszeresen sor:

[. Heti

óraszám Statisztika (Laky Dezső dr.) 3 Közgazdaságtan (Heller Farkas dr.) 3 Közgazdaságtan eln'lélete és története

(Heller Farkas dr.) . . . 2

* ilzemgazdaságtan (Kuntner Róbert dr.) 2 Matematika (Huszár Géza dr.) . 2

II.

Statisztikai közigazgatás (Dobrom'ts %, Sándor dr.) . . . 1 Népességi és morálstatisztika (Thir—

ring Lajos dr.) 1

A gazdasági élet és az államháztartás statisztikája (Guóthfalvy Zoltán dr.) 1 A szociális és kultúrális élet statiszti-

Vkája (Bene Lajos dr.) . . , . . 1 Matematikai statisztika (Dabasi

Schweng Lóránd dr.) . . ."* . . . ]

Kimjnnktúrastatisztika (Theiss

Ede dr.) 1

Grafikus ábrázolás (kartográfia) (Bene

Lajos dr) 1

Statisztikai szeminárium (Hamar Jó—

zsef dr.) ... 2

Statisztikai praktikum (Szántó Emil

dr.) . . . , , . . . 1

üzemgazdasági statisztika (Laky De—

zső dr.) %

24 A tanfolyamot ugyan a, hallgatók kedve- zőtlen helyzete miatt kevesebben látogat- ták, mint az első félévben, azonban megtar—

tása így is sikerült. A második félév ta- pasztalatai is azt mutatták, hogy a tanfo- lyam előadásainak tömörítése és sűrítése célravezető.

Népességkutató intézet szervezése Franciaországban.

Creation de I'lmtílul Naiional d'Éludes Démographigues en Flance.

A népességi probléma talán Franciaor—

szágban a legsúlyosabb, vagy legalább is itt tekint vissza a leghosszabb multra, itt vált a legkorábban aggasztó a Innen szár-

mazik _az ország demogrra iai kérdései—

nek feltárására ford—ított sok munka és tö-

rekvés. Most ez a munka még intézménye- sebbe' vált.: *a francia köztársaság ideigle—

nes kormánya' még 1945 október 15-én meg—

szervezte az ország népességkutató intéze- tet ,,A demografiai tanulmányok nemzeti intézete" címen (Institut National d'Etudes

*"fL. M. Stat. szemle 1945. évf. 137__

138, 1,

Démographianes). Az Intézet igazgatója a francia demografiai irodalom jeles müve—

lője, Sauvy A. ismert nevü statisztikus lett.

Az Intézet célja a tudományos munka ered- ményeinek a kormány rendelkezésére bo- csátása, a kormányzat népesedés- és család- politikájának előmozdítása céljából. Az új Intézet kiadványokat is előkészít, elsősor-

ban ,,Population" 'címen folyóiratot ad ki.

Az eszmék, gondolatok és dokumentációs anyagok gyümölcsöző) kicserélése céljából az Intézet szoros kapcsolatokat óhajt léte—

síteni a hasonló külföldi intézményekkel.

Munkássága tehát nemcsak a Központi Sta—