A Magyar Statisztikai Társaság 1991. évi tevékenysége

(1)

SZEMLE

A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG 1991. ÉVI TEVÉKEN'YSÉGE

A Magyar Statisztikai Társaság (MST) 1990.

március 3-i újjáalakuló közgyűlését és törvé—

nyes bejegyzésétkövetően megkezdődött a szak- osztályok szerveződése, és már az első évben több sikeres szakmai rendezvényre került sor.

Az elfogadott alapszabály szerint a Társaság

elődjeinek tekinti az 1922 és 1948 között mű- ködött Magyar Statisztikai Társaságot, vala-

mint a Magyar Közgazdasági Társaság később

megalakult és 1990—ig működő Statisztikai

Szakosztályát. Egyéves megbízatással a köz-

gyűlés megválasztotta a Társaság elnökségét

és választmányát.

1991. április 12-én került sor a tisztújító köz- gyűlésre, amelyen néhány technikai jellegű

kérdésben módosult az alapszabály is. Foly- tatódott a szakosztályok szervezése, megélén- kült a szakmai tevékenység is. Az újjáalakult

Társaság eddigi tevékenységét több sikeres rendezvény, vitaülés, előadás jellemezte.

Az MST újjáalakulása után a szakmai-

tudományos tevékenység elsősorban a fokoza- tosan megalakult szakosztályok keretei között

indult meg. Jelenleg a következő szakosztá-

lyok működnek:

Demográfiai Szakosztály,

Gazdaságstatisztikai Szakosztály,

Igazságügyi és Közigazgatás—statisztikaí Szakosztály, Nemzetközi Statisztikai Szakosztály,

Statisztikatörténeti Szakosztály, Társadalomstatisztikai Szakosztály, Területi Statisztikai Szakosztály.

A technikai jellegű alapszabály-módosítások közül fontos, hogy — az általános szokásokkal összhangban — a Társaság választott tisztség-

viselőinek mandátuma három évre szól.

A Társaság taglétszáma 1992. január l-jén

420, ebből az alapító tagok száma 350, az örö- kös tagoké pedig 6 fő volt.

A Társaság örökös tagjai: Gyulay Ferenc (statisztikai főtanácsos, a Statisztikai Szemle ny. főszerkesztője), Horváth Róbert (ny. egyetemi tanár), Rónai András (ny.

egyetemi tanár), Schmidt Ádám (ny. tudományos tanács—

adó), Snyder Árpád (ny. tudományos tanácsadó), Vincze István (ny. egyetemi tanár).

Az 1991—1993-as időszakra titkos szava-

zással megválasztott tisztségviselők a követ-

kezők:

Elnök: Kupcsik József (Budapesti Közgazdaság-tudo-

mányi Egyetem), ,

Alelnökök: Szilágyi György (Központi Statisztikai Hivatal) és Vavró István (Igazságügyi Minisztérium), Főtitkár: *Marton Ádám (Központi Statisztikai Hi- vatal),

A választmány tagjai: Andorka Rudolf (Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem), Árvay János (Köz—

ponti Statisztikai Hivatal), Éltető Ödön (Központi Sta- tisztikai Hivatal), Fekete Gyula (Központi Statisztikai Hivatal), Hajnal Béla (KSH Szabolcs—Szatmár—Bereg megyei Igazgatóság), Józan Péter (Központi Statisztikai Hivatal), Király László György (KSH Bács—Kiskun megyei Igazgatóság), Kolosi Tamás (Társadalomkutata'si In- formatikai Egyesülés), Kovács Tibor (Központi Statisz- tikai Hivatal), Kőszeginé Kalas Alária (ny. tudományos főmunkatárs), Németh Ferenc (Központi Statisztikai Hi- vatal), Novák Zoltán (KSH Baranya megyei Igazgató—

ság), Párniczky Gábor (ny. egyetemi tanár), Rácz Albert (ny. államtitkár), Vértes András (Gazdaságkutató ln- tézet).

A szervezőtitkár: Szabó Éva.

A számvizsgáló bizottság elnöke: Szamosvölgyí Ele—

mér (Központi Statisztikai Hivatal), tagjai: Káposzta Sándor (Budapesti Közgazdaság—tudományi Egyetem) és

Németh Pál (Állami Biztosító).

Alapszabálya értelmében a Társaság nyitott a statisztika különböző területeit művelők szá- mára, azonban az elmúlt negyven év körülmé—

nyeinek, adottságainak következtében —— a korábbi MKT Statisztikai Szakosztályához hasonlóan —— a Társaságban túlnyomórészt a

hivatalos statisztikai szolgálat, az egyetemek

és főiskolák statisztikai tanszékeinek munka- társai, illetve a statisztikai tevékenység iránt érdeklődők és a statisztikát felhasználók vesz-

nek részt.

A közgyűlés megvitatta az Elnökség, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését. Az

1990. év folyamán a Társaságnak különböző

forrásokból 104 529 forint bevétele volt, míg

(2)

kiadásai 17747 forintot tettek ki. így 1991.

január 1-jén 86 782 forint volt a Társaság szám-

láján.

A közgyűlés megemlékezett alelnökének, az

1990 folyamán elhunyt Drechsler Lászlónak

munkásságáról, érdemeiről.

A Társaság tevékenységét meghatározó sza—

kosztályi rendezvények mellett évente egy-két

alkalommal sor kerül nagyobb szabású, közér- deklődésre számot tartó össztársasági keretek közötti rendezvényekre is.

Az MST választmánya az MTA Statisztikai

Bizottságával együttesen, a KSH felkérésére, 1991. május 8—án megvitatta a várhatóan 1992-ben életbe lépő új statisztikai törvény ter- vezetét. A tanácskozás számos fontos, főleg elvi jellegű kérdésben foglalt állást. Rámuta- tott arra, hogy a statisztikai törvénnyel pár- huzamosan kidolgozás alatt levő informatikai

törvény és adatvédelmi törvény között sok a közvetlen kapcsolódási felület, ezért azokat, szemben a vitaülés idején ismert helyzettel,

nem egymástól függetlenül, hanem szorosan

összehangolva, egyidejűleg kell megtárgyalni és elfogadtatni. Ugyancsak rámutatott arra,

hogy összhangot és kapcsolatot kell kialakítani a közeljövőben a Parlament elé terjesztendő olyan más törvényekkel, amelyek a statisztika számára fontos információk tartalmát és elő-

állítását szabályozzák, mint amilyen a szám-

viteli, az államháztartási, a jegybanki, a pénz- intézeti, a társadalombiztosítási törvény. Meg- oszlott a vélemény abban a kérdésben, hogy a KSH-nak az biztosit-e nagyobb független- séget és pártatlanságot, ha a miniszterelnök vagy a Parlament felügyelete alá tartozik.

Hosszas vita után a tanácskozás résztvevői ál-

lást foglaltak abban a kérdésben, hogy a KSH

és más állami szervek által közölt sokféle típusú adat közül melyik minősülhet ,,hivatalos adat- nak". Egyöntetű volt a Bizottság véleménye

abban, hogy a kizárólag statisztikai célra és a hivatalos statisztikai szolgálat által gyűjtött

különböző adatok egymással összekapcsolha- tók legyenek, mert ezek a gazdasági és társa- dalmi összefüggések mélyebb megismerését teszik lehetővé. A tanácskozók főleg arra keresték a választ, hogy miképpen lehet meg- szerezni ehhez az adatkezelési módszerhez a kellő törvényi felhatalmazást, s ugyanakkor

biztosítani az egyéni adatok és a személyiségi jogok védelmét.

A választmány legutóbbi, 1991. december 3-i ülésén a szakosztályok vezetőinek előter- jesztései alapján áttekintette az 1992. évi mun—

katervet. Állást foglalt atekintetben is, hogy

össze kellene állítani egy olyan társasági ,,al-

manach"-ot, amely megalakulása óta 1992 ele- jéig tényszerűen tartalmazná a jelenleg érvényes

alapszabályt, a tisztségviselők, az alapító tagok névsorát, a szakosztályok és azok tisztségvise-

lőinek névsorát, cimét stb. Ennek összeállítá- sára egy négytagú bizottságot kért fel a vá- lasztmány. Remélhetőleg ez a dokumentáció még 1992 első felében elkészül, s azt a Társaság

minden tagja kézhez fogja kapni.

A gazdasági rendszer és a statisztika jelenlegi

kapcsolatában a pénzügyi rendszer változásai képezik az egyik legaktuálisabb témát. Ezért a Magyar Statisztikai Társaság égisze alatt 1991. december 11-én a ,,Pénzügyi informá-

ció-rendszer ———- pénzügyi statisztika" cimmel

egész napos konferenciát tartottak, melynek

megrendezését a Kereskedelmi Bank Rt. tá- mogatta.1 A nagy érdeklődéssel kisért tanács- kozáson a témában érintett vagy a témához

szorosan kapcsolódó valamennyi terület (pénz-

ügyi irányítás, bankok, vám, adó stb.) képvi-

selője részt vett.

A konferencián valóságos ,,párbeszéd" ala-

kult ki a pénzügyekről különböző elképzelése- ket valló intézmények és szakértők között.

Világossá váltak a jelenlegi, illetve a kialaku-

lóban levő rendszer erős és gyenge pontjai, sőt megállapodások is létrejöttek egyfajta ,,szerep- osztásról". Tisztázódtak azok a területek is, amelyeknek bővebb kifejtéséhez, megvitatásá- hoz szűkebb szakmai körben a Szakosztály

nyújthat majd ajövőben fórumot, illetve ame-

lyek más aspektusban várnak további elem- zésre, értékelésre (például mérlegrendszerrel, más statisztikákkal összefüggésben).

A Magyar Statisztikai Társaság szakosztá-

lyainak tevékenysége a következőkben foglal- ható össze.

A Területi Statisztikai Szakosztály (elnök:

Kovács Tibor, KSH) 1990. júniusi újjáalakulása óta országos jellegű tudományos ülést még

nem tartott; tevékenységét a regionálisan szervezett munkacsoportokban folytatta.

Hosszabb módszertani előkészítő munka

lezárásaként az észak-magyarországi munka-

csoport egy Miskolcon tartott kibővített ülé-

sen vitatta meg a nem közigazgatási (kistérségi)

városkörnyéki területbeosztási rendszer kiala- kitásának lehetőségeit, a gyakorlati megoldás módszereit és feladatait. A vita alapján kiala- kitott elvek és megoldások konkrét felhaszná- lása azóta a hivatali munka részévé vált; a

1 A konferencia részletes beszámolóját lásd a Sta- tisztikai Szemle jelen számában (536—538. old.).

(3)

534

területi statisztikai szervek elkészítették az or-

szág kistérségi rendszere településjegyzékének

első változatát, amelynek értékelése és az érde—

kelt tárcákkal való egyeztetése folyamatban van

annak érdekében, hogy már a jövő évtől alkal- mazhassák.

A nyugat-dunántúli munkacsoport — Bara-

nya megye részvételével —— az Alpok-Adria együttműködés statisztikai feladatairól rende-

zett vitaülést Kaposvárott. Az együttműködés- ben öt magyar megye vesz részt, és a statiszti-

kai-informatikai albizottság soros elnöki tisz—

tét két évre a Vas Megyei Igazgatóság igazga- tója látja el. A vitán az együttműködés által igényelt statisztikai adatszolgáltatás elvi, mód-

szertani és nemzetközi összehasonlithatósági kérdéseiről volt szó.

Az alföldi munkacsoport _— számos meghí—

vott részvételével _— Szarvason rendezett két—

napos konferenciát az önkormányzatok és a

területi statisztika közötti információs kapcso- latok témaköreiről. Meghívott előadóként a Békés megyei Közgyűlés főjegyzője, Szarvas város polgármestere és a Jász-Nagykun—Szol- nok megyei Területi Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ)

igazgatója fejtette ki véleményét, míg a sta-

tisztikusok az önkormányzatok adatigénye

kielégítésének lehetőségét vitatták meg.

A Budapest-Pest megyei munkacsoport ülé- sének dr. Ludwig Halász, Bécs város Statiszti- kai Hivatalának főtanácsosa volt a vendége,

aki részletes beszámolót adott az 1991. évi

osztrák népszámlálás bécsi tapasztalatairól, majd ezt követően részletes munkamegbeszéle's

alakult ki a két hivatal munkájáról, a főváro—

sok között folyó nemzetközi összehasonlítá-

sok következő feladatairól.

A Szakosztály alapvetően a jövő évben is a

regionális munkacsoportok keretei között dol—

gozik; de szervezés alatt áll egy országos kon—

ferencia, amely hivatott lesz részletesen fel-

dolgozni az önkormányzati statisztikai rend-

szer átfogó kérdéseit és megoldandó feladatait.

(A szarvasi vitaüle's már ennek előkészítése- ként is tekinthető.) Ugyancsak e rendezvényen

kíván megemlékezni a területi statisztikai szer- vek megalakulásának 40. évfordulójáról.

Az 1990. év őszén alakult Demagráűai Szak-

osztály (elnök: Andorka Rudolf, Budapesti

Közgazdaság-tudományi Egyetem) két rendez-

vény szervezésében és lebonyolításában vett részt 1991-ben. A tavasszal lezajlott ,,A népese—

déspolitika időszerű kérdései" cimű munka-

ülés a szakosztály első önállóan szervezett és

bemutatkozó, toborzó jellegű rendezvénye

SZEMLE

volt. A Statisztikai Társaság tagságának széles köre előtt először nyílt alkalom kifejteni a

Szakosztály megalakulásának célját, törekvé—

seit. Eszerint a Szakosztály nem a szakmabe—

liek belterjes klubjaként kiván működni, ha—

nem a demográfia interdiszciplináris jellegéből

adódóan, egy—egy időszerű kérdést a rokon-

és társtudományok képviselőivel együtt kíván

megvitatni. Az előbbi rendezvény célja is ez

volt —— szép számú résztvevővel és élénk vitá- val. Az ülésen a népesedéspolitika múltja, je—

lene és jövője került terítékre. A vitaindító elő- adások főleg a múltbeli intézkedések értéke- lésével, a hatékonyság kérdésével foglalkoztak,

de szó volt a jövőről is főleg olyan formában,

hogy az anya-, a gyermek- és a családvédelem területén jelenleg még meglevő támogatásokat

és kedvezményeket ne szüntessék meg a jövő—

ben.

Az ősszel az MTA Demográfiai Bizottságá-

val, valamint a TS-3/3 kutatási program részt—

vevőivel közösen rendezett ,,Ne'pesedés és

népesedéspolitika" című tudományos konfe—

renciának egyik társrendezője volt a Demográ-

fiai Szakosztály. A Szakosztály tagjai közül ugyanis számosan irányítóként vagy közremű—

ködőként vettek részt a népesedési helyzettel és a demográfiával foglalkozó kutatási alprog- ramokban. A konferencián a hatéves kutatási program lezárásaként a hat különböző alirány munkájáról, kutatási eredményeiről számoltak be a kutatók a sajtó, a televízió és a meghívott résztvevők előtt. Minden szakmai alirány be—

számolóját vita követte. (A konferencián el- hangzott előadásokat, korreferátumokat és a vita anyagát a Demográfia című folyóirat

1991. évi 1—2. száma teljes egészében közli.) A TársadalomStatisz tikai Szakasz tály (elnök:

Harcsa István, KSH) 1991 szeptemberében alakult meg. A szakosztály alapítói olyan működési forma kialakítását tűzték ki célul, amely megfelelő feltételeket teremt a nyitott

mühelyviták megszervezéséhez. A szakmai

programok keretében elsősorban a tervezett

adatfelvételek koncepcióit és kérdöivterveit, valamint a kapott eredményeket vitatják meg.

Már az alakuló ülés is e gondolat jegyében zajlott le, napirendre tűzve az 1992/93. évi rétegződés- és életkörülmény-felvétel koncep—

ciójának megvitatását. 1991 decemberében újabb vitaülésre került sor, amelyen az 1992.

évi társadalmi mobilitási felvétel kérdőívter- vezeté volt napirenden.

Az 1992. évi szakmai program keretében az 1992. évi jövedelmi felvétel kérdőivét, majd ezt követően a rétegződésvizsgálat további kérdő—-

(4)

ívét tárgyalják meg a műhelyvitákon. A Szak-

osztály tervezi a külső intézményekben (Buda-

pesti Közgazdaság-tudományi Egyetem Szo-

ciológia Tanszéken, MTA Szociológiai Kutató- intézete'ben stb.) végzett empirikus adatfelvé—

telek programjainak és eredményeinek megvi-

tatását is.

A Közr'aazgata's- és Igazságügy-slatisztikai Szakosztály (elnök: Kovacsícs Józsefné, ELTE

Állam— és Jogtudományi Kar) 1991. májusi

alakuló ülésén dr. Stauber József főosztályve—

zető ügyész tartott előadást,,A jogi informatika

helyzete Ausztriában és Németországban" cim-

mel. A második ülésen dr. Benkő István, a Nap- ra—Forgó Kft. igazgatója tartott előadást ,,Hatá- lyos jogszabályok teljes szövegű adatbázisa

(Számítógépről modemen és telefonon keresz- tül)" címmel. Előadását számítógépes beszámo-

lóval illusztrálta. A harmadik ülésen dr. Vass Lucia, a Külkereskedelmi Főiskola adjunktusa beszélt a fiatalkorú bűnözés jellemző tenden-

ciáiról és várható alakulásáról az l965—1989-es

évek adatai alapján, azt követően pedig dr.

Dietz Gusztávné, a Belügyminisztérium Statisz—

tikai osztályának vezetője tartott beszámolót

az 1991. október 16. és 19. között Budapesten megrendezett Nemzetközi Kriminálinforma—

tikai Konferenciáról. Valamennyi előadást

élénk vita követte.

A jövő évi tervek között egy kétnapos konferencia szerepel valamelyik vidéki városban, a tematikus programokat pedig a kutatások előrehaladásától függő és a legaktuálisabb téma határozza meg.

A Stau'sztikatörténeti zakaszta'ly (elnök:

Faragó Tamás, Fővárosi Szabó Ervin Könyv-

tár) 1991 júniusában alakult._Az alakuló ülésen

két előadás hangzott el. Dr. Árvay János áttekintette az elmúlt 40 év során kialakult népgazdasági mérlegszámítási módszerek fej—

lődését, illetve a két elkülönülő gazdasági rendszer mérlegrendszerének eredményeit és összehasonlithatóságát. Dr. Csa/zők István pe-

dig beszámolt a Hivatal 125 éves fennállása

megünneplésének terveiről, és egyben felkérte a Szakosztályt az aktív részvételre.

1991 októberében egynapos vándorülést rendezett a Szakosztály Székesfehérvárott,

ahol három előadás hangzott el. Dr. Tót/1 Tibor, a Földművelésügyi Minisztérium helyet- tes államtitkára ,,Agrártörténet —— Agrárpoli-

tika", dr. Dányi Dezső a KSH Könyvtár és

Dokumentációs Szolgálat ny. igazgatója ,,A válságok és a statisztika a két világháború

között", továbbá dr. Kralova'nszky Alán és dr.

Éry Kinga a Nemzeti Múzeum munkatársai

,,A székesfehérvári királyi bazilika embertaní leletei" cimmel tartottak előadást.

1992-ben lesz a hivatalos statisztikai szolgá- lat megalakulásának 125 éves jubileuma, az erről történő megemlékezés jegyében 1992

őszén háromnapos konferenciára kerül sor.

A tervek szerint a Hivatal és a statisztikai tudo-

mány története, egyes statisztikai felvételek története, illetőleg a történeti statisztika utolsó

évtizedbeli fejlődése alkotna a rendezvény ge—

rincét.

A Nemzetközi Statisztikai Szakosztály (el- nök: Kőszeginé Kalas Mária) 1990 szeptembe- rében alakult meg. A Szakosztály 1991 során

nagy érdeklődéssel kísért vitaülést szervezett ,,A rubelről a dollárelszámolásra történő átté-

rés következményeinek felmérése és az ezzel

kapcsolatos nemzetközi gazdasági elemzés"

cimmel. Részt vett továbbá a Szakosztály, a

Gazdaságstatisztikai Szakosztállyal közösen az 1990. december 11—én megrendezett egész

napos pénzügystatisztikai tudományos konferencia megszervezésében. Mindezek a meg- mozdulások jól szolgálták a Szakosztály azon célkitűzéseit, hogy nyitott gazdaságunk dön- téselőkészítői és döntéshozói kellő időben rendelkezzenek azokkal a megfelelő mennyi- ségű és minőségű összehasonlító nemzetközi statisztikai információkkal, amelyek szüksé-

gesek a rövid és a középtávú gazdaságpolitika kialakításához.

Az 1992—es év programjában olyan fontos területek nemzetközi vonatkozású tárgyalását

tervezik, mint az egészségügy, a környezetvé- delem, a migráció, a turizmus stb. statiszti-

kaja. A Szakosztály törekszik minél több ha-

zánkban tartózkodó külföldi szakembert is felkérni eredményeik ismertetésére, nézeteik kifejtésére.

A Gazdaságstatisztikai Szakosztály (elnök:

Rácz Albert) 1991. évi megalakulásakor, figye- lembe vc've e terület rendkivüli fontosságát, célkitűzéseit a következőkben fogalmazta meg:

—— törekedni kell a mikro- és makrostatisztikai szféra egyensúlyára;

—— az adatszolgáltatókkal való új tipusú kapcsolatok, a felhasználási területek súlypontjaínak változásai más jellegű feladatmegosztást, újfajta együttműködést ki- vannak a statisztika készitőitől, felhasználóitól, ok- tatási és kutatási területeitől;

— szélesebb szakértői (banki, biztosítási, adózási, számviteli, kutatói stb.) kört kívánatos megnyerni és be- vonni a Szakosztály és vezetése munkájába;

— a Szakosztály teremtsen a szakmai feladatok mellett érdekegyeztetői, közvetítői, kapcsolattartási fóru- mot is anélkül, hogy a Hivatal kormányzati funkcióinak átvételére törekedne;

... a szakmai program a gazdaságstatisztika súly- ponti változásainak megfelelően helyezze előtérbe töb—

(5)

536

bek között a pénzügyi és a vagyonstatisztika, a nemzet- gazdasági elszámolások, az adatgyűjtések, az elosztás és a cserearány témaköreit, valamint a számvitel változásá- ból adódó problémákat.

1991-ben két szakosztályi ülést, egy műhely- összejövetelt, a Nemzetközi Statisztikai Szak- osztály segítségével pedig egy ,,társasági szin- tű" konferenciát rendeztek.

Az első szakosztályi ülésen a Kanadai Sta-

tisztikai Hivatal méltán neves gazdaságstatisz-

tikai szakértője, Michael Colledge tartott elő—

adást a kiskereskedelmi statisztika elvi, mód- szertani kérdéseinek kanadai tapasztalatairól, és megválaszolta a hazai szakértők néhány

kérdését.

A Szakosztály következő ülése a statisztikai átalakulás egyéb aktuális kérdéseinek, a gaz- daságstatisztika belső átalakulása, fontossági

sorrendjének, az osztályozások átalakításának, az európai és az ENSZ-normákhoz igazítás elvi és módszertani problémái ismertetésének, megvitatásának teremtett fórumot. A statisztikai osztályozások alkalmazása a gazdasági

életben igen elterjedt és egyre közvetlenebbé

vált, így rendkívül fontos az érdekeltek eszme—

cseréje. A téma előadói Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese és Tűű Lászlóné, a KSH ny.

osztályvezetője voltak.

A Szakosztály a ,,műhely" keretében nyúj- tott lehetőséget a nemzeti vagyon kutatási

koncepciójának véglegesítéséről folytatott esz- mecserére. E kutatás vezetője Nyilas András, a Gazdaságkutató Intézet ny. igazgatóhelyet- tese.

SZEMLE

Az elkövetkező 1—2 évre kialakított prog—

ramtervezet az alábbi témákat tartalmazza:

—— a statisztikai osztályozások a gazdaságstatisztikai prioritások összefüggésében;

— a statisztikai tájékoztatás; a makro- és a mikro—

információs rendszerek és az információigények, a gaz- dasági szervezetek saját információigénye és a statisztikai adatigény összekapcsolása; az adatszolgáltatási kész—

ség;

—- a statisztikai és a pénzügyi információ-rendszer, kapcsolataik, összefüggéseik;

—- a statisztika megfigyelési rendszerének korszerű- sítése; a jogi és a nem jogi személyiségű gazdasági szervezetek egységes beszámolási rendszerének kialakitása;

—— a gazdasági szervezetek regisztrálása;

—— gazdasági és társadalmi életkörülmények;

—— a privatizáció és tulajdonváltás statisztikai mérése;

—— az SNA—ESA magyar számlarendszer;

— a nemzetivagyon-kutatás (részbeszámolók);

——- a fejlődési ütem mérése;

—— a nemzetközi összehasonlitások új területei.

1992-ben ünnepli megalakulásának 125.

évfordulóját a magyar statisztikai szolgálat.

Az ezzel kapcsolatos tudományos program—

ban megfelelő részt vállal a Társaság, és számít a tagság aktív közreműködésére. (Főként a Statisztikatörténeti Szakosztály tekinti fela-

datának mind a statisztika történetének, mind

a történeti statisztikának az ápolását.)

Végül, de nem utolsó sorban meg kell még emliteni, hogy 70 éve alakult meg a Magyar

Statisztikai Társaság, valamint 40 éves múltra

tekintenek vissza a Hivatal területi szewezetei.

Különböző társasági rendezvényeken ezekről

az évfordulókról is meg fognak emlékezni.

Dr. M. Á.

KONFERENCIA A PÉNZUGYI STATISZTIKÁRÓL*

A társadalmi—gazdasági átalakulás számos

területen változtatásokat, módosításokat igé- nyel, mégpedig azért, mert e területeken egy—

részt módosítások nélkül nem mehet végbe az átalakulás, másrészt pedig a rendszerváltás megszüntette az irányítás, a gazdaságszerve- zés, az információnyújtás korábbi feltételeit.

Természetesen e kapcsolatok viszonylagosak,

és a kölcsönhatások együtt és egyidejűleg több- féleképpen érvényesülnek.

A statisztikai munka irányítói, szervezői fel- ismerték, hogy a bemutatott hatások elérték,

sőt alapjaiban érintik az állami statisztikai rendszert is, és ezt érzékelik mind az adatfel- használók mind a szolgáltatók. A statisztikát

* A konferenciát 1991. december 11-én rendezték a Központi Statisztikai Hivatalban.

felhasználók, így elsősorban a társadalmi-gaz- dasági irányításért felelős kormányzati szervek az új körülményeknek megfelelő, de a korábbi

hagyományokat követő pontos, naprakész ada-

tokat igényelnek.

Az igények természetesen indokoltak, de nem lehet egyik napról a másikra egy nagy—

méretű információ—rendszert teljesen új ala-

pokra helyezni úgy, hogy közben a folyamatos- ság is megmaradjon. A Magyar Statisztikai

Társaság (MST) a ,,Pénügyi információ—rend—

szer —— pénzügyi statisztika" című konferencia

megrendezésével ehhez kívánt hozzájárulni. A

Társaság Elnöksége három szempontból tar—

totta fontosnak e téma megvitatását.

]. Az általános statisztikai információ—rend-

szeren belül jelentősen megnő a pénzügyi folya—