A Magyar Statisztikai Társaság vitaülése

SZEMLE

149

Drechsler László: A statisztikai egység anemzetgazdasági elszámolási rendszerekben. 1984. évi 5. sz. 489—495. old.

Drechsler László-Magyar László: A közlekedés haté—

konyságának mérési problémái. 1984. évi 7. sz. 724—736. old.

Kurabayashi, Yashimasa—Drechsler László: A Nemzet—

közi Összehasonlítási Projekt. 1986. évi 1. sz. 68—81.old.

Drechsler László—Hüttl Antónia; A kamat a tőkés orszá- gok nemzetgazdasági elszámolási rendszerében. 1986. évi 5. sz. 494—501. old.

Drechsler LászIó—Semjén András: A lakossági fogyasztás és jövedelem mérése. 1986. évi 6. sz. 575-589. old.

Dr. Bóday Erzsébet—Drechsler László: A szolgáltatások statiszlttiikai vizsgálatának problémái. 1988. évi 10. sz. 898—

929.o .

Drechsler LászIó—Tűr? Lászlóné dr.: A tevékenységi és termékosztályozások világszintű összehangolása. 1989. évi 6, sz. 565—583. old.

Drechsler László: A KGST-országok és az ENSZ nem- zetgazdasági számlarendszere. 1990. évi 4—5. sz. 293—306.

old.

Drechsler László: A pénzügyi szféra a nemzetgazdasági számlarendszetben. 1990. évi 6. sz. 454—463. old.

Drechsler László: A szellemi tevékenység a nemzetgaz- dasági számlarendszerben. 1990. évi 7. sz. 541—548. old.

Drechsler László: Intézményi egység és szektor az EN SZ gengzetlgazdasági számlarendszerében. 1991. évi 1. sz.

-1 . 0 d.

A MAGYAR STATISZTIKAI TÁRSASÁG VITAULÉSE

A negyvenegy éves kényszerű szünet után ez év március 2-án újjáalakult Magyar Statisztikai

Társaság 1990. november 9-én tanácskozást tar- tott a gazdasági és társadalmi problémák meg-

oldásának statisztikai vonatkozásairól. A ta- nácskozás célja az volt, hogy a Társaság hozzá-

járuljon a megváltozott társadalmi-gazdasági

körülmények között megújulni szándékozó hi- vatalos statisztikai szolgálat sikeres átalaku—

lásához.

A tanácskozásnak rangos előadó vendégei voltak: dr. Surján László népjóléti miniszter;

dr. Németh Gyuláné, a Nemzetközi Gazdasági

Kapcsolatok Minisztérium államtitkár-helyet—

tese. Az előadásokhoz kapcsolódva dr. Andorka

Rudolf akadémikus, a Budapesti Közgazdaság—

tudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi ta- nára, valamint dr. Vértes András, a Gazdaság- kutató Intézet igazgatója tartott korreferátu-

mot. A tanácskozást vita követte, melyet

dr. Kupcsík József, a Budapesti Közgazdaság-

tudományi Egyetem rektorhelyettese, a Társa—

ság elnöke vezetett.

A bevezető előadást ,,A társadalmi és gazda—

sági átalakulás és a statisztika kapcsolata" cim—

mel dr. Vukovich György, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnöke tartotta. Mindenekelőtt arról fejtette ki gondolatait, miért is került a

statisztika válaszútra hazánkban épp úgy, mint

a volt szocialista országok többségében.

A pluralista társadalom és a piacgazdaság új tipusú statisztikát igényel, melynek kiépítése és

átalakítása halaszthatatlan. Kiemelte azokat a területeket, amelyeken a statisztika gyökeres

változtatásai szükségesek. Nézete szerint az igazgatási célú statisztikai felvételek fokozatos

felszámolása mellett olyan statisztikai szolgá- gálatra van szükség, amely az új gazdaságpoli- tika kidolgozását és a gazdasági szereplők tájé—

koztatását egyaránt képes támogatni. Ehhez a statisztikának olyan új területekre kell kiterjed-

nie, mint például a bankstatisztika, a megújuló

pénzügyi statisztika vagy a hagyományokkal ugyan rendelkező, de lényeges továbbfejlesz—

tésre váró nemzetgazdasági elszámolási rend—

szerek, amelyek alkalmasak arra, hogy a gaz- daságstatisztikát keretbe foglalják, lehetőséget

teremtve a monetáris folyamatok korrekt nyo- mon követésére.

A gazdaság szereplőinek száma olyan hatal-

mas ütemben nő — és ez a dinamizmus várha—

tóan még jó ideig fennmarad — hogy azt a sta- tisztika csak a reprezentatív módszerek széles körű alkalmazásával képes kezelni. Ezeknek az egyébként ismert módszereknek a gyors adap- tációja és alkalmazása ugyancsak jelentős ki- hívás a statisztikai szolgálat számára. A társa-

dalmi folyamatok területén összesűrűsödött

problémák közül az előadó kiemelte a társada-

lom dilferenciálódását, az elszegényedést, az egészségügyi helyzetet, a szociálpolitikát és a munkanélküliséget.

A magyar statisztikai szolgálat nemzetközi

kapcsolatairól Vukovich György megemlítette, hogy a Közös Piac és az OECD felé tett adaptá—

ciós lépések súlypontáthelyezést jelentenek,

egyúttal a KGST-együttműködés korábbi for- máit meg kell szüntetni, csupán a bilaterális kapcsolatokat kell megtartani.

A felgyorsuló környezeti változásokhoz való

alkalmazkodás jegyében a Központi Statiszti- kai Hivatal szervezetének is gyökeresen át kell

alakulnia. Anélkül, hogy a szervezeti változá-

sok részleteibe bocsátkozott volna, Vukovich György elmondta, hogy a jövőben az adat-

gyűjtő tevékenység technikailag sokkal inkább

elválik az elemző és a tájékoztató munkától,

amely így elmélyültebb és sokrétűbb lehet.

Ez a rendszer — megalkotóinak hite szerint — sokkal rugalmasabban és gyorsabban tudja

majd fogadni a statisztikával szemben felme- rülő újabb igényeket.

Az előadó kitért arra is, hogy a statisztika

mint szolgáltatás is új értelmezést kap a jövő—

ben. Ez — többek között — azt jelenti, hogy a statisztikai szolgálat a kormányon és a parla-

menti pártokon kivül a politikai élet egyéb fon-

tos tényezői, az érdekképviseleti szervek és a piaci szereplő, az üzleti szektor tájékoztatását

is feladatának tekinti, vagyis mindez egy sokkal

kiterjedtebb, olfenzívabb tájékoztatáspolitikát kíván.

A Központi Statisztikai Hivatal új viszony kialakítására törekszik az adatszolgáltatókkal

is, igyekezvén meggyőzni őket arról, hogy a bi-

teles adatszolgáltatás maguknak az adatszol-

gáltatóknak is érdeke.

Az államigazgatás és a statisztika viszonya újjáalakításának lényeges momentuma, hogy

a jövő év közepe felé a Központi Statisz- tikai Hivatal az Országgyűlés elé kívánja ter-

jeszteni az új statisztikai törvényt, amelynek tézisei nagyrészt elkészültek, és még ebben az

évben a kormány elé kerülnek. Az új törvény

kidolgozásánál az előterjesztők nemcsak a

nyugat-európai gyakorlatra kívánnak támasz—

kodni, hanem meg kívánják őrizni a korábbi időszakok bevált hagyományait is, így meríte—

ni kívánnak a maga korában igen korszerű

1929. évi magyar statisztikai törvényből.

Befejezésül a Központi Statisztikai Hivatal

elnöke megemlítette azt a hathatós gazdasági és

szakmai támogatást, amelyet a nemzetközi sta- tisztikai szervezetek, valamint a német, angol,

kanadai, francia és osztrák statisztikai hivata-

lok nyújtanak, elsősorban a gazdaságstatisz—

tika újjászervezéséhez.

Ezt követően dr. Surján László előadása kö-

vetkezett ,,Társadalmi problémák megoldásá-

nak statisztikai vonatkozásai" címmel. A mi—

niszter bevezető szavaiban felhívta a figyelmet arra, hogy az átalakulási folyamat során mind

ez ideig a kelleténél kisebb hangsúlyt kapott a

társadalom biztonságát szolgáló, a jóléti szol-

gáltatásokat nyújtó intézményrendszer tovább- fejlesztése. A továbblépéshez elkerülhetetlenül szükséges a meglevő helyzet, a tények, az ada—

tok pontos ismerete, a változtatások várható

hatásainak előzetes felmérése. Tisztességes

adatszolgáltatás nélkül nem képzelhető el meg- bízható statisztika, mondotta, és tolmácsolta

azt a kormányzati szándékot, mely szerint a Központi Statisztikai Hivatal önálló kormány-

szerv legyen, melynek élén nem politikusnak,

hanem szakembernek kell állnia, hiszen a Hi-

vataltól a kormány és az ellenzék egyaránt a

pártatlan igazságot várja.

A népjóléti miniszter a népesedési helyzet,

az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a lakáshely- zet, a családi pótlék és a szociális segélyezés kérdéskörével és ezek statisztikai vonatkozásai- val foglalkozott előadásában.

A népesség egészségi állapotának javításában

fontos szerepet játszó megelőzés kapcsán ki—

emelte — többek között — a környezetszennye- zés és az egészségi állapot kapCSolatáról, a csalá—

don belüli munkamegosztás, a család életmódja és a mentális—fizikai egészség közötti kapcso- latról szóló részletes adatok fontosságát. Fon- tos kérdésként említette a hálapénz nagyságára vonatkozó minél pontosabb becslések készíté- sét A költségkímélőbb egészségügyi szolgálat megteremtéséhez ugyancsak szükség lenne egy országomsmnttt, egységes módszertan alapján kidolgozott tevékenységfelmérésre, e tevékeny- ségek költségeinek: meghatározására is alkal—

mas normatívákra: _, : tip.; ., -, * -

Egy korrekt, a társadalom számára elfogad—

ható új nyugdíjrendszer kialakításához a nyug- díjasok helyzetének alaposabb feltárása szük- séges. Többek között annak ismerete, hogy mi- lyen a nyugdíjasok megoszlása nem, kor, tele- püléstípus szerint, a nyugdíjasok hányad része él kizárólag a nyugdíjából, és hányad része szá—

mithat hozzátartozói támogatásra, és mennyien

képesek arra, hogy nyugdíjuk mellett munkát vállaljanak. A társadalmi igazságosság megkí-

vánja, hogy a nyugdíjakat az egész aktív kereső

életút során szerzett jövedelem alapján határoz-

zák meg, ehhez azonban újra csak alaposabb, személyre szóló nyilvántartásra és ezeken ala—

puló statisztikai számításokra van szükség.

A lakáshelyzetró'l szólva a miniszter kiemelte, hogy a jobb helyzetismerethez olyan vizsgála- tokra lenne szükség, amelyek alkalmasak a la- kásnélküliek (a hajléktalanoknál lényegesen

szélesebb kört értve) számának meghatározá-

sára. A lakástámogatási rendszer újragondolá-

sához olyan hatásvizsgálatokat szorgalmazott,

amelyek képesek felmérni, hogy a különböző

szerkezetű és jövedelmi helyzetű, eltérő méretű

és komfortfokozatú, eltérő tulajdonformájú la- kásokban élő családok teherbíró képessége mi—

lyen, a terhek áthárítását hogyan viselik el.

A reálértéket megőrző családipótlék-rendszer kidolgozásához és az ún. családbarát szociál- politikához többek között szükség lenne egy

olyan árindexre, amely a gyermeknevelés költ- ségeire, illetve azok változására vonatkozik.

A jelenleginél hatékonyabb szociális segélye-

zési rendszer megvalósításához megbízható lét—

minimum-számítás szükséges. A miniszter fon-

tosnak tartotta, hogy készüljenek vizsgálatok a háztartásstatisztika megfigyelési körén kívül

eső, legrászorultabb, rendezetlen körülmények

között élő csoportokról.

Végezetül a miniszter kifejezte azt a vélemé- nyét, miszerint a kormányzati szakembereket nemcsak az alapadatok szolgáltatása segítheti, hanem ezzel egyenrangúnak tartja az adatok át- gondolt, alapos feldolgozását, elemzését is.

Dr. Andorka Rudolf professzor korreferátu—

mát a társadalomstatisztika második világhá- ború utáni történetének áttekintésével kezdte.

Ebben az időszakban a politikai rendszer jellege erősen befolyásolta a társadalomstatisztika fej- lődését.

Az első, nagyjából l956-ig terjedő időszak—

ban a politikai rendszer egyértelműen totalitá-

rius típusú volt, vagyis a politikai vezetés nem-

csak az állampolgárok politikai magatartását,

hanem mindennapi életük elemeit is meg ki- vánta határozni, és minden ellenvéleményt, sőt annak gyanúját is a legszigorúbban büntette.

Ennek megfelelően a politikai vezetés nem tar- totta szükségesnek, hogy a társadalmi valóság-

ról statisztikai információkat kapjon, hanem

azt hirdette, hogy a szocialista viszonyokra való

áttérés minden társadalmi problémát megoldott,

vagy a legközelebbi jövőben megold.

SZEMLE

A totalitárius rendszer 1956-ban megingott,

az l960—as évek első felétől pedig megkezdődött az áttérés egy autoritariánus jellegű politikai

rendszerre. Ennek jellemzője, hogy a politikai vezetés nem tűri el a nyílt politikai ellenzékisé—

get, de nem szól bele az állampolgárok magán- életébe, nem nyom el minden társadalmi cso- portot, hanem megpróbál azokkal egyezkedni, velük kompromisszumot kötni. Ez időben las-

san tért hódított az a felismerés, hogy a politi—

kai vezetés számára hasznos, ha vannak infor- mációi a társadalom állapotáról, a különböző

társadalmi rétegek helyzetéről, érdekeiről, gon—

dolkodásáról. Nem vette szívesen azonban, ha ezek az információk a közvélemény számára is

hozzáférhetővé válnak.

Ebben a szellemi—ideológiai környezetben tá-

madott fel lassan a társadalomstatisztika. Szín—

vonalas adatgyüjtésekre került sor, alapos elem—

zések születtek, de publikálásuk körül gyakran

harcok folytak.

Mindazonáltal a statisztikusoknak bizonyos

mozgásterük nyílt, rajtuk is múlt, hogy milyen problémákat vizsgálnak, milyen adatfelvétele- ket végeznek, mit írnak meg elemzéseikben. Ér- dekes lenne megírni ennek a korszaknak statisz—

tikatörténetét, mintegy a statisztika szociológiá—

ját, azaz a politikai vezetés, a Hivatal vezetői és

a statisztikai szolgálat ),,közdolgozói" közötti

,, játékot" kielemezni. Erdekes lenne feltárni,

hogy miért lehetett az 1969 és 1973 közötti idő—

szak, vagyis Huszár István elnöksége a társada-

lomstatisztika ,,aranykora". Ugyanis ekkor

(l970—l97l—ben) jött létre a Társadalomstatisz- tikai főosztály, amely lényegében egy szocioló—

giai intézet volt a Központi Statisztikai Hiva- talban, ekkor született a legalaposabb és rész- letesebb publikáció a háztartásijövedelem—vizs- gálatról, ekkor került sor többek között az ál- talános mezőgazdasági összeírásra, az 1972—

1973. évi mezőgazdasági kistermelési időmér-

leg-vizsgálatra és az 1973. évi társadalmi mobi- litási adatfelvételre, amely a nemzetközi össze-

hasonlitásokra való felhasználáson keresztül a

magyar statisztika világhírét öregbítette. Az ezt

követő, Bálint József elnöksége alatti korszak-

ban, mint jól emlékszünk, a társadalomstatisz- tika újra háttérbe szorult. Megszűnt az előbbi főosztály, megtiltották Eltetó' Odőn világszín-

vonalú nemzetközi jövedelemegyenlőtlenségi

elemzésének közzétételét, nem folytatódott a létminimum—számítás.

Összefoglalóan azonban azt lehet mondani, hogy a Hivatal ,,közdolgozóinak" túlnyomó többsége a körülményekhez viszonyítva vala- mennyi korszakban mindent megtett annak ér—

dekében, hogy feltárja és alaposan elemezze a

valóságot.

A többpártrendszerű parlamenti demokrati-

kus rendszerre való áttéréssel kezdődött a har- madik korszak. Látható, hogy a kormányzat, sőt minden politikai erő tisztában van azzal,"

hogy a gazdasági átalakulás olyan társadalmi]

151

változásokkal fog járni, melyeknek egy része vagy egésze a társadalom nem egy rétege szá-

mára fájdalmas lesz, és hogy minél pontosab- ban ismerik a társadalom állapotát, annál in- kább képesek az ezekből eredő társadalmi fe-

szültségek, problémák megoldására.

Ezért igen nagy szükség van a jövedelem- differenciálódás, a szegénység, a hátrányos hely- zet, a munkanélküliség, a lakáskörülmények, a lakáshoz jutás, az egészségi állapot, az iskolai

továbbtanulás, a társadalmi mobilitás stb. tár- sadalomstatisztikai vizsgálatára.

Ehhez az eddig is kitűnően bevált ELAR—

rendszert kellene továbbfejleszteni. A lehető-

ségekre jó példa a svédországi lakossági adat- felvételi rendszer. E rendszeren a ,,törzskérdő-

íven" kívül minden évben egy-két olyan témát vizsgálnak (ciklikusan megismétlődve), mint a

foglalkoztatás és a munkakörülmények, a la—

kásviszonyok, a társadalmi kapcsolatok, a köz- lekedés, a biztonság, a szabadidő.

A költségek csökkentése érdekében elképzel—

hetőnek látszik a jelenleginél kisebb, a svédor- szágihoz hasonló tízezres nagyságú minta al—

kalmazása. Nagyon fontos lenne viszont, hogy a jövedelemfelvételeket és más társadalomsta-

tisztikai felvételeket ugyanazon mintán hajtsák

végre, hogy az adatokat össze lehessen kap- csolni.1

Kívánatos lenne az is, hogy az eddig a né—

pesedésstatisztikában alkalmazott longitudi-

nális felvételek más jelenségek, például a jöve- delemváltozás vizsgálatában is elterjedjenek.2

Érdemes lenne a már megkezdett modellezési és szimulációs vizsgálatokat is folytatni, hogy a gazdasági változások (például iniiáció) és a politikai intézkedések (például jövedelemadó—

változtatás) társadalmi hatásait társadalmi és

demográfiai Csoportok szerint részletezve előre

lehessen becsülni.

Andorka Rudolf végül a statisztikai adatok

és elemzések publikálásával foglalkozott. Szor-

galmazta a szerzők megjelölését a hivatalos kiadványokon is, hiszen ez egyaránt növelné a

hírnevüket és önbecsülésüket. Véleménye sze-

rint fontos lenne, hogy a statisztikusok gyak—

rabban éljenek a tudományos vagy népszerű-

sítő publikálási lehetőséggel (a Statisztikai Szemlében és más folyóiratokban, lapokban),

hiszen a Központi Statisztikai Hivatal dolgo-

zóinak ismertsége sokkal kisebb annál, mint szaktudásuk alapján megérdemelnék. A kor—

referátum befejező részében Andorka Rudolf úgy vélekedett, hogy minden nehézség ellenére

mérsékelt optimizmussal tekint artársadalom-

statisztika jövője elé, melynek pozíciói ma

jobbak, mint a, közelmúltban voltak. '

* 144er :!Aú W,.

1 E módszer-egyikgúttö'rő megvalósítása volt a Társada—

lomstatisztikai' főosztály Rétegkutatő osztályán 1978-ban végrehajtott ,,Eletrn'ód, életkörülmények" felvétel. (Szerk.)

"— A*Népescdéss'tatisztíkai főosztályr'I'ermékenyse'gi Sta—

til—33125?) osztályán 25 éve folynak ilye!) típusú vizsgálatok.)

A korreferátum elhangzása után Surján László kapott szót, hogy válaszoljon az elhang-

zottakra. Válaszában, a magyar társadalom

igen rossz egészségügyi állapotára utalva el—

képzelhetőnek látta az egészségügyi tárca és a Központi Statisztikai Hivatal közötti együtt- működés olyan formáját is, melynek keretében

például a reprezentatív vizsgálatokban a tárca megrendelőként használná ki a Hivatalban fel- halmozódott szakmai ismereteket és technikai lehetőségeket. A népszerű publikálással kap- csolatban megjegyezte, nagyon fontosnak tart- ja, hogy az ország lakossága szembesüljön a

tényekkel, és ebben a Hivatalnak alapvető sze—

repe lehet. Végül reményét fejezte ki egy köz- vetlen elnöki—miniszteri találkozó megvalósítá-

sát illetően a két intézménynek az ország sor- sáért való közös felelőssége jegyében.

A gazdasági témakör fő előadását ,,A világ—

gazdasági nyitás és a statisztika problémái"

címmel Kádár Béla miniszter akadályoztatása

miatt Németh Gyuláné tartotta, aki mondani—

valóját annak kifejtésével kezdte, hogy meg-

győződése szerint megfelelő statisztikai adatok

nélkül nem születhetnek jó döntések. Szólt ar- ról, hogy a külgazdaság-orientációjú politiká—

ból milyen változások következhetnek a ma-

gyar gazdaságban, és ezek milyen igényeket tá-

masztanak a statisztikai információs rendszer- rel szemben. Megjegyezte, hogy a világgazda—

sági nyitás ma már nem alternatíva, hanem az

egyetlen lehetséges út, amely a gazdaságot a

recesszióból visszafordíthatja. A liberalizáció

erőteljesen érvényesül a forgalom és a piaci szereplők megjelenése oldaláról egyaránt, amit

az is jelez, hogy az importnak ma 70 százaléka

liberalizált, és ez az arány a jövő évben 90 szá-

zalék fölé emelkedik. A piac szereplői számára a választási szabadság igen erőteljesen megnő,

ami egyben azt is jelenti, hogy a statisztikai

adatok jelentősége az üzleti körök szempontjá—

ból is megváltozik, és számukra az adatokon kívül helyzetértékelő elemzések is szükségesek.

Az előadó elmondta, hogy 1991-től a külkeres- kedelmi statisztika, a nyugati rendszerekhez ha- sonlóan és azokhoz kapcsolódóan, új rend—

szerre, a vámstatisztikára tér át. Ennek előnyei közé sorolta a vállalkozások adatszolgáltatási terheinek csökkenését, a Nyugat-Európával

való közös nyelvet, a teljes körű és megbízható

információrendszert. Az új rendszer nem öleli

fel a szolgáltatások és a műszaki-szellemi ter—

mékek külkereskedelmét, amit majd a Magyar Nemzeti Bank információrendszerébe való be-

építéssel lehet megoldani.

A statisztika szerepe megnő a prognózisok

készítésében, mivel a szerződések számbavétele

is megszűnik. Ezért az ipari rendelésállományra vonatkozó statisztikai információk prognosz-

tikai felhasználásának kérdését újból meg kel- lene vizsgálni — javasolta az előadó.

A statisztikának választ kell adnia olyan kér-

désekre, mint például: végbemegy-e a szerke-

zeti váltás, és ha igen, hol, milyen mértékben, milyen tanulságokkal?

A KGST-régió problémáiról, azoknak sta—

tisztikai vonzatairól szólva a helyettes állam- titkár úgy vélekedett, hogy az együttműködési,

elszámolási rendszer korszerűsítése új, orszá—

gonként is eltérő statisztikai megfigyelési igé-

nyeket vet fel az átmeneti időszakban. Az árak,

árarányok változásának mérése az eddigieknél is nagyobb szerepet kap egy rugalmas, a kül—

gazdasági orientációt segítő, kiegyensúlyozott árfolyampolitika kialakításában. Az élelmiszer—

gazdaság agrárpiaci rendtartása, amelyet 19913 től már elkerülhetetlenül be kell vezetni, haté- kony információrendszer nélkül ugyancsak

működésképtelen lesz.

Közeledésünk az egyesült Európa felé fel- erősíti a különböző nemzetközi statisztikai in—

formációk szerepét. Az EDIFACT-rendszerhez való csatlakozás elkerülhetetlen, mert ellen—

kező esetben behozhatatlan hátrányba kerü- lünk. Nem halasztható tovább a meglevő ter- melési-pénzügyi külgazdasági információrend—

szerek összekapcsolása sem. A külföldi tőke beáramlásával kapcsolatos statisztikai gondok

közé tartozik a vegyesvállalatokról, azok össze—

tételéről szóló információk összeállítása, de a

beáramló hitelek, segélyek felhasználásáról is hasznos lenne a megfelelő tájékoztatás.

Befejezésül Németh Gyuláné is hangsú- lyozta a mintavételen alapuló statisztikai adat-

gyűjtések fontosságát, miként a statisztikai in- formációrendszer működtetésében való munka- megosztás újragondolását, a statisztikai infor-

mációkhoz való hozzájutás esélyegyenlőségé—

nek megteremtését és a tiszta, világos objektív

kép megrajzolását a gazdaság mindenkori álla—

potáról.

Ezt követően tartotta meg korreferátumát dr. Vértes András, aki bevezető szavaiban kifej—

tette, hogy tapasztalatai szerint a magyar gaz-

gaságstatisztika nemzetközileg elfogadott és hiteles, ami nem jelenti azt, hogy a gazdaság-

statisztikában nem lenne szükség alapos vál-

toztatásra és megújulásra. S egy ilyen konfe- rencián talán megengedhető néhány hosszabb távú feladat megfogalmazása is.

Az egyik legfontosabb változás, amelyet a statisztikának követnie kell, a tulajdonváltás,

a tulajdonosi szerkezet átalakulása. Nemcsak

mérni kell a privatizációt, hanem alapvető elemzési szempontként is figyelembe kell venni.

A magyar gazdaságban végbemenő rendkívül

erős diderenciálódást az eddigieknél sokkal mé- lyebb elemzésekkel kell követni, meg kell ta—

lálni azokat a rendező elveket, tényezőket, amelyek mentén a differenciálódás történik.

Véleménye szerint a differenciálódás egyik té-

nyezője az lesz, hogy a gazdasági szereplők kö-

zül az elmúlt években ki mennyire orientáló-

dott a kelet-európai kereskedelemre akár input, akár output oldalon, és ki, milyen gyorsan lesz képes változtatni ennek hagyományos módján.

SZEMLE

153

A statisztikának minden bizonnyal foglal—

koznia kell majd a belföldi piacon megjelenő verseny problémájával is. A versenyméréshez mindenekelőtt szükség van tevékenységi sta- tisztikára, de arra is, hogy a piaci szereplők szá- máról, súlyáról megbízható adataink legyenek,

és épp ilyen szükséges például a monopoli—

záltság fokának mérése is. Fontos az áralaku—

lás, a versenyképesség nyomon követése, az erre szolgáló mutatószámrendszer kialakitása. Eh- hez az ár—, a költség-, ezen belül a bér- és az árfolyamviszonyok együttes elemzésére van

szükség. Súlyos, bár megoldható gondokat

okozhat az elemzésekben az, hogy a magyar főmunkaidejű bérek és keresetek számos valós

munkaerő-újratermelési költséget (például lak—

hatás) nem tartalmaznak.

Az előadó elmondta, hogy a Gazdaságku—

tató Intézet — más kutatóintézetekkel együttmű—

ködve — megpróbálkozik a magyar gazdaság versenyképességével kapcsolatban egy ,,struk—

túrajelentést" kidolgozni és eredményeit a szé—

les nyilvánosság elé tárni.

A nemzetközi összehasonlitások végzése a magyar statisztikai szolgálat erőssége volt a

múltban is. A hozzászóló szerint azonban ér-

demes néhány eddig nem érintett területre is

kiterjeszteni ezt. (Ilyen például a különböző gazdasági intézmények működésének összeha—

sonlitása.)

A magyar gazdaságstatisztikai rendszer to- vábbfejlesztésének fő kérdése a pénzügyi, mo—

netáris folyamatokkal függ össze. Ennek érde—

kében a statisztikai szolgálatnak együtt kell

működnie számos intézménnyel, ami ma még

nem minden esetben gördülékeny. A monetáris

folyamatok mélyebb elemzésében szerinte is a Magyar Nemzeti Bankkal kellene szorosabbra

fűzni az együttműködést, de hasonlók a köve- telmények a kereskedelmi bankokkal is például a likviditási vizsgálatok, a sorbanállások, a ké—

tes követelések kérdésében. Szükséges a meg-

felelő adóstatisztika, csődstatisztika, államház—

tartási pénzügyi statisztika (folyó— és tőke- számla egyaránt!) megteremtése, a tőzsdei fo- lyamatok nyomon követése és más információ—

rendszerek kiépítése is,

Befejezésül azt a nehézséget vázolta Vértes

András, amelyet a kétségtelenül meglevő fekete

gazdaság teljesítményeinek statisztikai mérése, becslése jelent, amelynek szükségessége azon—

ban aligha kérdőjelezhető meg. Fontosnak tar-

totta továbbá —— távolabbi célként — az integrált gazdasági-üzleti mutatók kidolgozását.

Az előadások és a korreferátumok után Végső Zoltán, a KSH Jász—Nagykun—Szolnok

megyei Igazgatóság főmunkatársa Kamarás

Ferenc, a KSH osztályvezetője, Varga Józsefné,

a KSH Vas megyei Igazgatóság igazgatója és

Moravcsik Ágnes, a KSH Esztergom-Komárom megyei Igazgatóság osztályvezetője rövid kér- déseket tettek fel az előadóknak, majd vita következett.

Éltető Ödön, a KSH osztályvezetője néhány

kiegészítő megjegyzést fűzött Surján László

előadásához a Hivatalban végzett korábbi csa—

ládijövedelem—számításokkal kapcsolatban.

Szilágyi György statisztikai főtanácsos az

adminisztrativ források statisztikai felhaszná-

lását szorgalmazta, hangsúlyozva az adatbir-

tokló intézmények megnyerésének fontosságát

a statisztikai integráció számára, ezen belül a

harmonizáció és a koordináció szerepét

Marton Adám, a KSH osztályvezetője a rep- rezentatív mintavételen alapuló statisztikák nélkülözhetetlenségét hangsúlyozta, majd ki- tért az adatminőség kérdésére, a nem mintavé-

teli hibák (válaszadási, nem válaszolási hibák)

szerepére, a különbségek becslésére és a ro- bosztusság megítélésére.

Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei Igaz- gatóság igazgatója a statisztikai munka területi kérdéseiről szólt: többek között az adatok be-

szerzésének növekvő nehézségeiről és arról, hogy a gazdasági alanyok statisztikai adatszol—

gáltatásra való hajlama megromlott. Aggályát

fejezte ki, vajon hogyan fog a Hivatal 1990—

l99l-től kezdődően egészségügyi, oktatási, la- kásstatisztikai adatokhoz jutni, olyanokhoz te-

hát, melyeket eddig a megyei tanácsoktól aggre- gált formában vett át. Javasolta, hogy az új statisztikai törvény tegye majd lehetővé egyedi adat közzétételét is olyan esetben, ha ehhez az adat alanya hozzájárul. Jelentős gondként em-

litette az önkormányzatok adatokkal való ellá- tásának pénzügyi vonatkozásait.

Vincze István ny. egyetemi professzor azon a

véleményen volt, hogy a statisztikai szolgálat-

nak fel kell készülnie arra, hogy a kormányon kívül számos más felhasználónak is lesznek

igényei a statisztikával szemben, amit majd szolgáltatásként lehet kielégiteni.

Arvay János, a KSH ny. főosztályvezető-

helyettese nagyon fontosnak tartotta a tulaj- donváltás mérését, mivel véleménye szerint a privatizáció az a motor, amely mozgatja az erő- forrásokat. E területen még a fogalmak tisztá—

zása sem történt meg.

Erlich Éva, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa a statisztikai szolgálat és a Hivatal szervezeti átalakításáról, valamint a történeti statisztikai munkák sorsáról tett fel kérdéseket Vukovich Györgynek. Válaszában a Hivatal elnöke elmondta, hogy az adatgyűj—

tési rendszer rendező elve a jövőben az SNA lesz: 1992-ben várható a tevékenységi statiszti—

kai rendszer bevezetése. és széles körben al—

kalmazni kívánják a mintavételi módszereket.

Az elnök rövid áttekintést adott a szervezeti átalakulásról és elismerte a történeti statisztika folytatásának szükségességét, napirenden tar—

tását.

A népjóléti miniszterhez intézett kérdésekre

az előadást kiegészitő részletességgel Bagdv

Gábor, a Népjóléti Minisztérium Kabinetjének munkatársa válaszolt.

Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese egy-

részt örömét fejezte ki, hogy az előadások nyo—

mán érzékelhette a kormányzati szervek igé—

nyét a statisztikai munka eredményei iránt,

másrészt aggodalmát fejezte ki, hogy ezzel pár—

huzamosan már nominálértéken is csökken a

Központi Statisztikai Hivatal költségvetése, romlanak tehát a statisztikai munkavégzés erő—

forrásfeltételei, és ennek a kettősségnek a szo- rítása nagy erőpróbát jelent.

Részletesen szólt arról, milyen elképzelései

is vannak a gazdaságstatisztikának olyan prob- lémáknak a kezeléséről, mint például a magyar

gazdaságban a vállalkozások számának ugrás- szerű növekedése, összetételének gyors válto-

zása, miként kiván erre válaszolni a módsze—

rek, a kérdezési technikák, az erőforrások át- rendezésével a gazdaságstatisztika.

Végül Marton Ádám, a Magyar Statisztikai

Társaság titkára a Társaság ez évi tevékenysé—

géről szólt néhány szót. Megemlítette, hogy az

elmúlt félév során megalakult a Területi, a Demográfiai, a Nemzetközi Statisztikai Szak- osztály, rövidesen megalakul a Statisztikatör—

téneti Szakosztály, és szót ejtett az államigaz- gatási és a gazdaságstatisztikai kérdésekkel foglalkozó szakosztály megalakulásáról is.

A Társaság jövőbeni programjáról megemli—

tette, hogy a munka jelenleg a szakosztályok- ban folyik, jövőre pedig közgyűlést tart a Tár-

saság, ahol sor kerül az alapszabály—módosí—

tásra és tisztújitásra is.

Az egésznapos tartalmas ülés dr. Kupcsik József zárszavával ért véget.

Dr. Probáld Ákos

A HIVATALOS STATISZTIKA NEMZETKÖZI TÁRSASÁGÁNAK 1990. OKTÓBERI KONFERENCIÁI

A Hivatalos Statisztika Nemzetközi Társa-

sága (International Association for Official

Statistics — IAOS) 1990. október 16. és 19. kö- zött Beijingben (Peking) tartotta második ál—

talános konferenciáját. A társaság 1985-ben

alakult egyfelől mint önálló nemzetközi szer-

vezet, másfelől mint a Nemzetközi Statisztikai Intézet (International Statistical Institute — ISI) szekciója.1 Az első általános konferenciára

1988-ban Rómában került sor.2

A kínai helyszínnek a választását J. L. Bodin,

az IAOS elnöke statisztikatörténeti tényekre vezette vissza. Mint megnyitójában mondta:

,,Nagy jelentősége van annak, hogy konferen—

ciánkat Dél-Azsiában, a világ egyik legrégibb és legnépesebb városában tartjuk. Több mint

kétezer évvel ezelőtt Kínában végezték az első népszámlálást — ugyanakkor, amikor a régi

Egyiptomban —, Kína statisztikája tehát mé- lyen gyökerezik az ősi kulturában. Emellett az utóbbi évtizedekben Dél—Azsiában figyelhet—

tük meg a hivatalos statisztika leggyorsabb fejlődését."

A beijingi konferencia helyszínének megvá- lasztásánál a Társaságot — a kínai kormány

meghívásán túlmenően — az a célkitűzés vezé- relte, hogy a világ egy olyan régióját is bekap- csolja a nemzetközi tudományos élet vérkerin-

gésébe, melynek képviselői a nagy távolság

1 A Társaság megalakulásáról és célkitűzéseiről lásd Nyitrai Ferencné dr.: A hivatalos statisztikával foglalkozók nemzetközi szövetsége. Statisztikai Szemle. 1987. évi 12. sz.

1260—1263. old.

2 Lásd erről dr. Keleti András: A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetségének római konferen- ciája. Statisztikai Szemle. 1988. évi 12. sz. 1172—1176. old.

(A Társaság hivatalos elnevezését pontosabban tükrözi és a Társaság jellegének is jobban megfelel a Hivatalos Statisz- tika Nemzetközi Társasága magyar elnevezés.)

miatt általában csak szerény mértékben vesz- nek részt az Európában vagy Amerikában ren—

dezett konferenciákon. Ennek megfelelően az IAOS második konferenciájának résztvevői

között nagy hányadot képviseltek Kelet—Ázsia

és a Csendes-óceán régiójának statisztikusai.

A konferencián részt vett többek közt

W. Seltzer, az ENSZ Statisztikai Hivatalának igazgatója, D. Lievesley, az ISI állandó hivata—

lának igazgatója és Nyitrai Ferencné dr., az

IAOS tiszteletbeli elnöke.

A konferencia programját a dr. Szilágyi György vezetése alatt álló programbizottság dolgozta ki, Mint a hasonló jellegű konferen—

cián általános szokás, az előadások egy része a formálisabb keretek között tartott üléseken felkért előadások (Invited Paper Meeting — IPM), másik része lazább formában benyújtott

dolgozatok formájában (Contributed Paper Meeting — CPM) hangzott el. Az első kategó—

riába ezúttal négy ülés tartozott, ezek témái a következők voltak:

— Kina hivatalos statisztikájának helyzete és szerepe a gazd aságirányitásban ;

—- A városok szerepének változása — a statisztikai igények és az elemzés;

— A statisztikai hivatalok szerepe a környezetstatiszti- kában;

— A kilencvenes évtized szociális célkitűzéseinek statisz—

tikai bemutatása.

A kínai statisztika makrogazdasági szerepé—

ről szóló előadást Zhang Sai, a kinai Állami Statisztikai Hivatal főigazgatója tartotta.3 A

főigazgató előadásában a kínai statisztika funk-

3 Hivatali tevékenységéről Zhang Sai előadást tartott 1986. augusztus 28—án a Központi Statisztikai Hivatalban.

Az előadás kissé rövidített változatát lásd a Statisztikai Szemle 1986. évi ll. számában (1126—1133. old.).