A Magyar Statisztikai Társaság működése

6. szám. ——613—

¹⁹²⁷

Nekünk és mindazoknak, akik (: küszöböt át-

lépik, azért kell ez az emlékmű, hogy állan- dóan figyelmeztessen bennünket" kötelességünkre hazánkkal, nemzetünkkel szemben. Ök kötelesség- teljesítésben, hazafiságbfan, önfeláldozásban példát mutattak nekünk, legyünk hozzájuk méltók és kö- vessük példájukat abban, hogy minden akaratunk—

kal, minden érzésünkkel, minden tudásunkkzü dol—

gozzunk azért, amiért ők hiába ontották vérüket.

Ök még a régi boldog Nagy—Magyarország munkásai voltak s azzal a boldogító tudattal hal—

haltak meg, hogy életük árán megyédlék Magyar-

országot; ők fizikailag fájdalmat érezhettek, de lel- kük ebben a boldog érzésben olvadt fel. Mi ittmara—

dottak viseljük a lélek fájdalmát hazánk elveszte fölött, de kell, hogy Vállaljuk a kötelességet is, hogy mindent elkövetünk s ha kell, elszenvedünk hazánk ra'-gi nagyságának helyreállítása érdekében. Mert hiába kötik le kezünket, hiába némítják el aj'kun-

kat, szívünk szavát nem tudják elhallgattatni,

vünk pedig utolsó dobbanásáig mindig azt fogja dobogni a maga egyemeletes ütemével: nem, nem soha!

szí—

A Magyar Statisztikai Társaság működése.

Activité de la Société Hongroise de Statistigue.

Ve Assemblée générale annuelle.

La Ve Assemblée générale annuelle fut te—

nue le 18 mai dernier, sous la présidence de M. Désiré d e Laky, vice-président. M.

Alexandre de D 0 b r o vi t s, secrétaire général, présenta son rapport annuel.

M. le comte Paul de Teleki, membre titu- laire, ancien president du Conseil, fut élu, a llunanimité, membre honoraire, en considéra—

tion des mérites gulil acguit pour le développe—

ment et la culture de la statistigue, et dans l'activité de la Société. Ont été élus, également a l'unanimité, membres honoraires étrangers:

M. Henry Bleich er, professeur (ll Université, ancien Directeur du Bureau municipal de statistigue de Francfort sur/M ; M. Charles Biiclier, professcur d'économie politigue a l* Université de Leipzig; M. Robert Hamilton Co ats, statisticien du Dominion du Canada, Ottawa; M. James Ireland Craig, Contro- leur général du Recensement, Le Caire; M.

E. Desroys du Roure, Directeur hono- raire au ministere des Finances, Paris; Ill.

Fernand F a ure, sénateur, professeur de sta- tistigue ;; ll Université de Paris; 31. Axel Jean Joseph Guinehard, Directeur du Service municipal de startistigue de la ville de Stock- holm; ill. Marcel N ey, Directeur du Bureau

Fédéral de statistigue, Berne; ill. Albert Pullerits, Directeur clu Bureau central de

st atistigue de la Républigue d'Estonie, Tallin;

M. Conrad S (inger, Président de l*0/fice

central de statistigue de la Prusse, Berlin- Dahlem: M. Guillaume Stieda. professeur die'conomie politigue a l' Université de Leipzig;

M. Ernest Frédéric Wagemann, Président de FO/fice de statistigue du Reich allemand, drofesseur d'économie politigue ii l' Université pe Berlin.

Séance solennelle a Debrecen.

Ciest a Debrecen gue la Société tint sa cinguieme se'ance solennelle, la deuxieme gui eut lieu en province. Comme celle de l'anne'e derniere, a Szeged, elle eut un tres beau succés.

La séance eut lieu le 22 mai dernier, a 10 heures et demie du matin, dans la salle de séances de Phótel de comitat, devant une

assistance distinguée. M. Gustave T hirring,

président de la Société, en ouvrant la séance, fit ressortir le développement rapide de la sta- tistigue hongroise ces derniers temps; on es- pere, dit-il, gue ce développement aura pour résultat la création, dans les principaux—centres régionaux, — et en premier lieu a Debrecen

—— de Bureaux de statistigue. Dlailleurs, il

y a 120 ans déja, le college calviniste de

Debrecen avait une chaire de statistigue, dont lléminent professeur, Daniel dlE r e s 6 y, publia, en 1814, la premiere statistigue de langzie hongroise. Clest lui gui fut le premier mem- bre statisticien de llAcadémie Hongroise (les Sciences.

Apres gue M. Géza dllllyefalvy Vitéz, recteur de l' Université de Debrecen, eut salué la Société au nem de la ville de Debrecen et de l Université, M. Tbirring, président exprima le chaud remerciement de celle lá. III. le Secré- taire général annonga gue les autorités gou—

vernementales, les services publics, ainsi gue plu- sieurs Sociétés et institutions s'étaient fait rep—

résenter environ par guarante délégués.

Puis M. le comte Paul de Telek i, membre honoraire, üt une conférence vivement applaudie sur les RappOrts de la sta- tistigue et de la géographie. Expo- sant (: fond l7essence de la statistigue et de la ge'ograpliie, et en indiguant les rapports, il souligna gue la statistigue rapproche des phe-

6. Szám. ——614—— 1927

nomenes analogues et la ge'ographie des fails de (liférente espece ; ciest pourguoi la statis- tigue est la science du général, et la géographie celle de liindioiduel. En se rendant de plus en plus compte de liimportance de la statis—

tigue, on devrait sieűorcer de l'organiser aussi parfaitement gue possible. Apres avoir ap- prouve' la tendance gui se manifeste a l'e'tranger afin clióter les services statistigues aux minis- teres, pour les centraliser et les rendre plus indépendants, it a propose' de rattacher, a l'instar deliltalie, li0/7ice central hongrois de statistigue á la Présidence du Conseil.

M. Jean Ny ulászi lut ensuite, au milieu diun cif succés, une communication au

sujet des ;,Guestions de statistigue de eré- dita, gue nous ferons connaítre au prochain numero.

Apres la séance solennelle, l' Université de Debrecen donna un diner en l'konneur de la Société. Ensuite on visita les e l i n i (1 u e s, FA cade'mie diAgriculture et l'exploi- tation rurale modele de Pallag- p u 3 e t a.

Le lcndemain, 23 mai, la Société alla voir les piscines de Hortobágy et l'exploi- tatio n rurale municipale de Horto- bágypuszta, oú la ville ole Debrecen donna un diner en lihonneur de la Société.

V. rendes évi közgyűlés.

A Magyar Statisztikai Társaság Laky Dezső másodelnök elnöklete alatt május 18-án tartotta meg V. rendes évi közgyűlését.

Laky Dezső a közgyülés megnyitásakor rámutatott arra, hogy a társaság immár öt- éves fennállása alatt mily eredményes műkö- dést fejtett ki.

Dobrovits Sándor főtitkár előterjesztette évi jelentését.

A közgyűlés a választmány kisorsolt tag- jait és a számvizsgálóbizottság tagjait egy—

hangúan újra választotta.

Ezután a Társaság Teleki Pál gróf volt miniszterelnök r. tagot a statisztika fejlesz- tése és művelése terén s a Társaság mükö- dése köriil szerzett érdemei elismeréséül egy- hangúan tiszteletbeli taggá választatta meg.

Külföldi tiszteletbeli tagokká ugyancsak egy- hangúan megválasztattak: Bleicher Henrik.

egyetemi tanár, a városi statisztikai hivatal

v. igazgatója, Frankfurt a. M., Bücker Károly a lipcsei egyetem közgazdaságtan tanára, Lipcse, Coats Róbert Hamilton, Kanada ve—

zető statisztikusa, Ottawa, Craig Gyula Ire—

land, a népszámlálási hivatal főnöke, Kairó,

Desroys du Roure E., pénzügyminiszteriumi tb- igazgató, Párizs, Faure Ferdinánd, szenátor, a párizsi egyetem statisztika tanára, Párizs, _Guinchard Axel János József, a városi sta—

tisztikai hivatal igazgatója, Stockholm, Ney Marcel, a szövetségi statisztikai hivatal igaz- gatója, Bern, Pullerits Albert, a központi statisztikai hivatal igazgatója, Tallin. Stinger Konrád. a porosz statisztikai hivatal elnöke, Berlin-Dalilem, Stieáa Vilmos, a lipcsei egye—

tem közgazdaságtan tanára, Lipcse, Wagemann Ernő Frigyes, a birodalmi statisztikai hivatal elnöke, a berlini egyetem közgazdaságtan tanára, Berlin.

Debreceni ünnepi ülés.

A Társaság május 22—én Debrecenben tar—

totta meg V. ünnepi ülését. A Társaság e második vándorülése, hasonlóan a mult évi szegedi vándorüléshcz, igen szép sikerrel folyt le. A debreceni üléssel a Társaság ismét egy lépéssel vitte előbbre ama programmját, hogy a vidék nagyobb városait —— s elsősorban az egyetemi városokat —— felkeresi s végzi ezzel a tudományos egyesületekre háruló egyik fon—

tos feladatot is : a vidéknek az országos kultúr- akciókba való bekapcsolását.

Az ünnepi ülésre a Társaság budapesti tagjai a többi fővárosi résztvevőkkel május 21-én külön ko- csiban utaztak el Debrecenbe. A debreceni pálya- udvaron a fővárosból érkezett mintegy hatvan tagú társaságot Illyefalvy Vitéz Géza, a debreceni Tisza István tudományegyetem rektora üdvözölte Debrecen város és a debreceni egyetem nevében. Ezután a debreceni cserkészkerület nevében Mezey Béla jelent- kezett a Társasággal érkezett Teleki Pál gróf t. b.

föcserkésznél, majd az érkezők a cserkészek tisz—

telgő sorfala között elhagyva a pályaudvart, az ,,Arany Bikában" levő szállásukra mentek. Este is- merkedési vacsora volt a szálloda éttermében.

Az ünnepi ülést május 22'én délelőtt 1/211 órakor nyitotta meg a Vármegyeház üléster—

mében Thirring Gasztáv, a Társaság elnöke.

- A termet előkelő közönség töltötte meg. Az elnöki megnyitót itt közöljük:

Amidőn a Magyar Statisztikai Társa- ságban mult évben felmerült az a gondolat, hogy ünnepi előadásait felváltva nagyobb vidéki kultúrközpontjainkban tartsa meg, több oldalról aggódva kérdez—

ték, hogy meglesz-e ennek a vállalkozás—

nak az az erkölcsi sikere, melyet társasá- gunk tudományos rcputációja megkövetel?

Terviinkkel szemben az aggályoskodók ré- széről azzal az cllenvetéssel találkoztunk,

6. szám.

,,— 615 —'

hogy a társaság, mely elsősorban nem a statisztika népszerűsítését célozza, hanem szigorúan tudományos munkát végez, mely mintegy akadémiája a statisztikai kutatás- nak, vidéki városainkban nem fog azzal az érdeklődéssel s azzal a megértéssel talál- kozni, mely fellépésének sikerét biztosít- hatná és így a külső siker elmaradása könnyen csorbíthatja tudományos tekinté- lyét is. A mult év június havában Szegeden tartott első vidéki ünnepi ülésünk határo—

zottan rácáfolt erre a kétkedő felfogásra és az aggályoskodókat végkép elhallgattatta, mert ünnepi ülésünk nemcsak imponáló külsőségeinél fogva, de a közönségre gya- korolt erős tudományos hatásával is társa—

ságunk részére határozott sikert jelentett s fényesen igazolta, hogy tz'n'sasz'igunknak a vidéki nagy emporiumainkban is van gyökere, hogy egyetemi városaink a Ma- gyar Statisztikai Társaság tudományos működését és ebbe belekapcsolódó haza- fias nemzeti törekvéseinket teljes mérték- ben megérteni képesek s támogatni készek.

Ma, amidőn második vidéki szereplé—

sünk helyéül Debrecen városát választot- tuk, í'ellépésünk sikere iránti kételyek egy- általában fel sem merültek; nemcsak mert a szegedi példa a lehető legbiztatóbb volt a jövőre nézve is, de azért sem, mert már a

jelen ülést megelőző előkészítő munkálatok a debreceni illetékes körök, a közigazgatási hatóságok és a tudományos intézetek oly nagyfokú érdeklődéséről s a statisztikai tudománynak oly megértő méltánylásáról tettek tanúságot, hogy szinte mulasztás lett volna részünkről, ha ezt a kedvező helyze- tet fel nem használjuk a Magyar Statisz—

tikai Társaság és a magyar intelligens kö—

zönség közötti szálak szorosabbá fűzésére, a sokfelé még szunnyadó statisztikai érzék felébresztésére és tovább fejlesztésére, amire vidéki üléseink kitünő eszköznek bizonyultak.

De hogyan is kételkedhettünk volna a debreceniek érdeklődésében, amikor tud- juk, hogy Debrecen egyike volt azon váro—

soknak, melyekben a statisztikának mar

százhúsz évvel ezelőtt tanszéke volt, amely—

ről ez új tudomány tanait hivatott tanárok hirdették. Akkor, amikor a pesti egyete- men kívül más magasabb iskoláinkban, mint a pozsonyi és kassai akadémián s a soproni ágostai evangélikus főiskolán a statisztikát rendszeresen tanították, Debre—

cenben is működött egy kiváló tanár Ercsei Dániel, kinek nevét a feledés honu—

lyából ki akarjuk ragadni, hogy ez ünne-

pélyes alkalommal megemlékezzünk arról a férfiúról, aki az első magyar nyelvű sta—

tisztikát írta és Debrecenben kiadta 1814—

ben. A mezőtúri születésű 1) Ercsei Dániel, aki a humanióriákat és a felsőbbeket Deh- recenhen 1793-tól 1801-ig hallgatta, miután a göttingai egyetemen saját költségén har—

madfél évet töltött s bölcselet-doktori ok—

levelet szerzett, 1805-ben elfoglalta tanszé- két a debreceni református kollégiumban s a filozófia Kant óta való történetének elő—

adásával köszöntött be; utóbb bölcseleti tanszéke mellett a statisztika, természeti juss és Magyarország közönséges törvényé—

nek (vagy mint ma mondanék: a magánjog—

nak) tanszékét is betöltötte, majd városi tanácsos s Szabolcs megye táblabírája lett.

Széles látkörű, alapos képzettségű ember volt, kinek Statistica cím alatt kiadott mun- kája 'az akkori német statisztikusok és a magyar Schwartner Márton behatása alatt készült. Tulajdonképen kollégiumi com- pendiumnak, ,,csak leckére és csak magya—

rázat alá" szánta kis könyvét, melyet a ta- nítás megkönnyítése végett s azért írt, hogy

—— mint mondja — ,,magam is, tanítvá—

nyaim is nagyobb gyönyörűséggel forgolód- hassunk e szép és hasznos tudomány kö—

rül", mely ,,nevére és formájára nézve újh.

Munkája, a magyar statisztikai irodalom—

nak ez az első zsengéje, haladást jelent az

akkori német munkákkal szemben is, mert ő, eltérve a korábbi szerzőktől, kiknek munkáiban statisztikai adat kevés van, már a pontos számbeli adatok szükséges- ségét hangsúlyozza s ilyeneket a lehetőség szerint közöl is.

Midőn a Magyar Tudós Társaság meg- alakítására megindultak az előmunkála—

tok, az alaprajz szerkesztésére kiküldött 22 tagú bizottságban (,,választottságban") Ercsei is helyet foglalt s a megalakult Aka' démia 1831. évi első nagygyűlése levelező tagjai közé választotta őt, sőt a következő évi nagygyűlés rendes taggá. léptette elő, de a szerény tudós e második kitüntetést elhárította magától, attól tartván, hogy szemeinek gyengesége miatt nem tehet ele- get a rendes tagsággal járó fokozott köte- lezettségeknek. Ercsei Debrecenben halt meg 1836. február 23—án. Bár arra indítaná ez az alkalmi megemlékezés az érdekelt szakköröket, hogy Ercsei sírját felkutassák és az enyészettől megóvják.

Azóta egy évszázad telt el. A statisztika óriási haladást tett. A magántu—dósok, kik a

1) Született 1781 július 24-én.

6. szám. —616— 1927

statisztika mezejét művelték, a Magyar Tu- dományos Akadémiától nyertek biztatást és támogatást, mely minden erejével arra törekedett, hogy a statisztika elméleti és gyakorlati kérdései s a szakma fejlődésével Önként előálló újabb problémák komoly szakszerű módon tanulmányoztassanak és tisztázásuk által megoldás elé vitessenek.

Az Akadémia évtizedeken keresztül egye—

düli támasza, fejlesztője s irányítója volt statisztikai irodalmunknak, mindaddig, míg a statisztika hivatalos megszervezése az adat- gyűjtő munka terhét le nem vette róla s a magyar királyi központi statisztikai hiva- tal és a székesfővárosi statisztikai hivatal vállaira nem rakta. Ezek a hivatalok a fiatal statisztikusok egész gárdáját nevel- ték, mely az egyetemi kathedrákon nyert elméleti tudásához gyakorlati képzettsé—

get és a tudományos búvárlati módszerek ismeretét e hivatalokban szerezte meg. De még mindig érződött egy oly szaktes—

tület hiánya, melyben a különböző köz—

igazgatási ágakban és magánérdekeltségi szervezetekben szétszórt statisztikusok tö- mörülhettek volna, oly szaktestület, mely a nem mindig a kellő szakszerűséggel mű—

ködő statisztikusok 'munkásságának belső értékét megfelelő irányítás vagy legalább reágyakorolt hatása által fokozná s ezzel az egyetemek és a statisztikai hivatalok mellett a statisztikusképzésnek mintegy harmadik tényezőjévé válnék. Ez a feladat háramlik a Magyar Statisztikai Társaságra s úgy hiszem szerénytelenség nélkül mond—

hatom, hogy a társaság ötévi munkás—

sága —— melyről az itt kiosztott füzet is

részletesen beszámol — ezt a feladatot

derekasan igyekezett megoldani.

De amellett az óriási fejlődés mellett, mely a magyar statisztikát az utolsó évtiv zedekben világszerte ismertté és híressé tette, még mindig látunk bizonyos hianyo- kat, melyeknek eltüntetése kívánatos volna.

A művelt államok legnagyobb részében az állami statisztikai hivatalok mellett a na- gyobb városokban is állnak fenn statisz—

tikai hivatalok. Németországban, ahol több mint 50 városi statisztikai hivatal műkö- dik, nemcsak a tulajdonképeni nagyváro- sokban, de kisebb városokban is találunk ily hi fatalokat. Ugyanezt látjuk Svájcban, Olaszországban s más államokban. Magyar- országon azonban az egy Budapesten kívül más városnak nincs saját statisztikai hiva- tala, mióta Pozsony az országtól elszakitta—

tott. Hírt kaptunk ugyan egyes alapítási kisérietekrr'il vagy tervekről Szeged, Debre-

cen, Győr, Kassa, Miskolc és Kispest váro—

sából; de nincs róla tudomásunk, hogy e mozgalmak eredményre vezettek volna.

Pedig a városi statisztikai hivataloknak a , külföldön újabb időben gyors egymásután- ban történt szervezése erős bizonyítéka an—

nak, hogy a városok e hivatalok szüksé- gességének és jelentőségének teljes tuda—

tára ébredtek. Ez annál meggyőzőbb érv, mivel nincs semmiféle törvényes vagy más kényszer, mely a városokat statisztikai hi- vatalok felállítására kötelezné. E hivatalok felállítása mindenütt önként, a városok szabad elhatározásából s annak felismeré—

séből történt, hogy rendszeres statisztikai szolgálatra minden nagyobb várOsnak szüksége van. A szakma legkiválóbb kép- viselői és a városi igazgatás hivatott vezér- férfiai egyértelműleg megegyeznek abban, hogy céltudatos nagyvárosi közigazgatás nem képzelhető azon alapvető tájékoztató és irányító szolgálatok nélkül, melyeket a statisztikai hivatalok nyújtanak neki. Az a felfogás, hogy az állami statisztika, mely természetszerűleg kiterjeszkedik a váro- sokra is, pótolhatja a városi statisztikai hi- vatalokat, teljesen téves. Az állami statisz- tika felvételeiben mindig az állami szem—

pontok a döntők; a városok különleges ér—

dekei természetszerűleg háttérbe szorulnak, egyrészt mivel az ország legnagyobb részé- ben azok a problémák, melyeknek a váro- sokban van jelentőségük, fel sem merul—

nek, másrészt pedig mivel az országos sta- tisztika nem is terjeszkedik ki azon helyi szempontokra, melyek csakis a vámsokra nézve jellemzők. A Városi statisztikai hi—

vatal a városi Önkormányzatnak fontos szerve, működésében tehát ehhez kell al—

kalmazkodnia s ennek érdekeit kell szem előtt tartania. Minél nagyobb a város s minél fejlettebb a városi élet, annál nehe—

zebben nyerhetnek a közigazgatás vezetöi világos képet a közállapotokról s a közigaz- gatási apparátus funkcionálásáról. Itt a statisztika Árgus-szemére van szükség, mely mindent megfigyel s megfigyelései—

nek eredl'nényeivel biztos alapot nyújt a viszonyok megítélésére s ezzel a fennálló hibák ornislására a lehetőséget megadja.

Szeged, Debrecen, Pécs, s néhány más városunk ma má' a fejlődés oly magas fo- kán áll, hogy alig térhet ki már soká a sta—

tisztikai hivatal felállításának szükséglete elől. lly hivatal szervezésének szükséges—

sége magától kell, hogy adódjék; hogy a városok ennek szükségességét máris éizik, mutatják a több helyütt észlelt kísérletek

6. szám. -—617——— 1927

és tervezgetések s igazolja az a tény, hogy a Magyar—u városok országos kongresszusa már 1912—ben készíttette el a fővárosi sta- tisztikai hivatallal a Magyar városok sta—

tisztikai évkönyvét s egy újabb ;évkönyv szerkesztésével éppen most foglalkozik. A Magyar Statisztikai Társaságnak tehát ta- lán nem is kell szavát ily irányban fel- emelnie. Mégis azt hisszük, hogy társasá- gunknak vidéki szereplése azáltal, hogy a hatóságok és a közönség figyelmét ;) sta- tisztika fontosságára s szükségességére rá—

irányítja, ez irányban is serkentőleg fog hatni s nagy megelégedésünkre szolgálna, ha Debrecen város statisztikai hivatalának fel- állítására a mai ünnepi ülésünk adná meg az impulzust.

Mélyen tisztelt közönség! A Magyar Statisztikai Társaság örömmel jött Debre- cenbe, hogy eddigi munkásságáról beszá- moljon, — s most büszkeséggel látja, hogy itt oly tárt karokkal fogadják, munkássága oly értékelésben részesül, mely várakozá—

sait messze túlhaladja. Az itteni lelkes és meleg fogadtatásban törekvéseinknek s munkásságunknak helyeslését véljük felis-

merni, abból új erőt merítünk további mun—

kánkra. Fogadják úgy a hatóságok és tu—

dományos intézetek itt megjelent képvi- selői, valamint a mélyen tisztelt közönség őszinte hálánkat a meleg l'ogadtatásért, melyben társaságunkat részesítették. A Ma- gyar Statisztikai Társaság a statisztikai tu- domány művelésére s a magyar közállapo—

toknak statisztikai uton való feltárására, tanulmányozására s megismertetésére ala- kult. Ez a cél jelentősebb, mint ahogy e puszta szavak után gondolnék. Mert ami- dőn közállapotainkat*úgy az országban, mint a külföldön ismertetjük, ezzel rámu—

tatunk arra az égbekiáltó igazságtalan ságra, melyet Trianon édes hazánkon el- követett. Ennek a célnak szolgálatában áll társaságunk Államtudományi Intézete, mely társaságunk legutóbb megválasztott tiszte—

letbeli tagjának, gróf Teleki Pál őnagymél- tóságának kitűnő vezetése alatt rendszere—

sen Összegyűjti mindazt a tudományos anyagot, mely hivatva van igazunk bizo- nyítására s az ellenünk emelt igaztalan vá—

daknak a tudomány fegyvereivel való meg—

cáfolására. Ezzel a ténykedéssel belekap- csolódunk abba a nagy nemzeti munkába, melyből minden magyar ember kell, hogy kivegye a maga részét s amelynek ered—

ményeként az újjászületett nagy Magyar—

országot reméljük megláthatni, melyet Szent István koronájának fénye bearanyoz Kár-

pátoktól Adriáig! Azzal a hő óhajjal, hogy a Mindenható e dicső napot mindnyájunk—

nak mielőbb engedje megérnie, a Magyar Statisztikai Társaság Ötödik ünnepi ülését megnyitom.

Ezután Illyefalvy Vitéz Géza, a debreceni egyetem rektora üdvözölte a Társaságot. Arra kell törekednünk —— mondotta, —— hegy ezt a kis földíinket intenzív munkával minel gaz- dagabbá, termékenyebbé tegyük. A tudomány munkája az, amelynek ekéje a legmélyebben szántó, világossága a legjobban érlelő, tőkéje a leggyümölcsözőbb. Ezen ünnepélyes órában, egy oly magyar tudós társaságot üdvözölhe- tíink, amely az általa felderített igazságokat a szám megdönthetetlen erejével hirdeti. Ha tehát a magyar nemzet rombadőlt épületet újra fel akarja " még pedig az eddige'nél szilárdabb alapra —— építeni, hallgassa meg és kövesse annak a tudománynak az útmu- tatását, amelynek számszerű tételeiből az igaz- ság megdönthetetlen ereje szól felénk. Eljött hozzánk, a mi városunkba is ez a tudós ma—

gyar társaság, hogy az életnek és az igaz- ságnak hangos szavával hirdesse, hogy mi a teendőnk, ha élni és fejlődni akarunk. Hálás szívvel köszönöm hát meg az Egyetem és városunk nevében a tudós társaságnak, hogy a jelen vándorgyűlését ebben a városban tartja—.

Thírring elnök köszönő szavai után Dobrovits Sándor főtitkár jelentette, hogy az ünnepi ülésen kép- viselve vannak: a. miniszterelnök: Hadházy Zsigmond főispán, a belügyminiszter: Smialovszky Tibor min.

osztálytanácsos, a földmívelésügyi miniszter: Borbély Kálmán gazdasági főtanácsos, az igazságügyminisz- ter: Zehery Lajos egyetemim. tanár, a kereskedelem- ügyi miniszter: ifj. Kétly Károly br. min. tanácsos, a külügyminiszter: Gerevich Zoltán min. osztálytaná-

csos, a vallás- és közoktatásügyi miniszter: Huszka Ernő min. tanácsos, Hajdu vármegye: Hadházy Zsig- mond föispán, Debrecen város: Vásáry István pol- gármesterhelyettes, a Központi Statisztikai Hivatal:

Kovács Alajos h. államtitkár, a Székesfővárosi Sta- tisztikai Hivatal: Illyefalvy I. Lajos igazgató, a Deb- receni ítélőtábla: Olchva'ry Zoltán táblai elnök, a Debreceni Törvényszék: Keserű Lajos tszéki elnök, a Mezőgazdasági Múzeum: Pattantyus Á. Béla min.

osztálytanacsos, a József Műegyetem: Szily Kálmán műegyetemi ny. r. tanár, a Tisza István Tudomány- egyetem: Illyefalvy Vitéz Géza rektor, a Ferenc József Tudományegyetem: Ereky István ny. r. tanár, a József Műegyetem gazd. pol. és stat. szemináriuma: Szá—

deczky Kardos Tibor tanársegéd, a Magyar Tudomá- nyos Akadémia: Kovács Alajos h. államtitkár, a Magyar Földrajzi Társaság: Teleki Pál gróf v. miriszi terelnök, aNépies Irodalmi Társaság: Barabás Endre

42

6. szám. —618——— 1927

ny. tanitóképezdei főigazgató, aMagyar Társadalom—

tudományi Társulat : ifj. Hornyánszky Gyula pü. titkár, a Turáni Társaság: Ba'a Aladár alelnök, a Magyar Természettudományi Társulat: Millecker Rezső egye—

temi ny. r. tanár, a Magyar Történelmi Társaság:

Szabó Dezső egyetemi ny. r. tanár, a Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete: Szontagh Félix, egyet.

ny. r. tanár, a Magyar Külügyi Társaság: Kovács Andor egyetemi ny. r. tanár, az Egyesült Ke- resztény Nemzeti Liga: Haeadel Vilmos egyet. ny.

r. tanár, a Magyar Kálvin Szövetség: Mitrovieh Gyula egyet. ny. r. tanár, a Magyar Vörös- kereszt Egylet: ,Hadházy Zsigmond főispán, a Magyar Újságírók Egyesülete: Balassa Sándor szer- kesztő, az Országos Stefánia Szövetség: Biró Andor ügyvezető igazgató, az Országos Úgyvédszövetség debreceni osztálya: Kölcsey Sándor elnök, a TÉBE:

Kresz Károly igazgató, az OMGE: Vargha Kálmán gazdasági akadémiai igazgató, a GYOSZ: Ungár Jenö bankigazgató, az Országos Iparegyesület: Dál—

noki—Kooáts Jenő igazgató, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara: Békés Lajos elnök, aTiszántúli Mező- gazdasági Kamara: Rácz Lajos igazgató által.

Az ünnepi ülés előadói Teleki Pál gróf tiszteletbeli tag és Nyulászi János r. tag voltak.

Teleki Pál: ,,A statisztika és földrajz kap- csolatai" címen tartotta meg előadását, melyet a hallgatóság zajos tetszéssel fogadott. Az előadást kivonatosan itt közöljük:

A statisztika és földrajz kapcsolatai e két tudomány mélyén gyökereznek.

A földrajzot a közfelfogás helymeghatá- rozásnak tekinti, holott élettudomány. Tárgya mindaz, ami a föld felszínén van és él. A geográfus a földfelszín fiziológusa.

A statisztika lényegét vizsgálva, egészen más gondolatvilágba jutunk.

A statisztika az összehasonlítható dolgok—

nak, a tömegjelenségeknek tudomanyat Egy csoportba foglal dolgokat, amelyek hasonlóak.

Vizsgálődásokat végez azonban nemcsak ugyanazon időpontra nézve, hanem a jelen—

ségek változásait időbelileg is kutatja. Sőt összehasonlit különböző dolgokat is, ha azok—

ban összehasonlítható vonások vannak.

A statisztika, éppúgy mint a földrajz, egyrészt módszer, másrészt tudomány. Fogal- muk e kettőssége az első közös vonásuk.

A módszertől a tudomány akkor válik el, amidőn a "miértet", az összefüggéseket ku- tatjuk.

A statisztika művelésénél —— legalább ezideig — inkább a módszer, míg a földrajz—

ban inkább a tudomány nyomult előtérbe.

A statisztikát, mint módszert, minden tudomány használja.. Alkalmazza a földrajz

is, sőt volt idő, amidőn a földrajzban a sta- tisztikai felsorolásokat nagyon is lényeges—

nek tekintették.

A világegyetem élettanába nyúlva, azt látjuk, hogy minden élet — legyen az ma- teriális vagy lelki dologé —— egyéni koncentrá- ció: alkotó elemeinek összetevődése, csopor—

tosulása, majd szétesése. Ily értelemben egyéniség például egy folyó is. Minden egyes folyónak más az egyénisége, vagyis koncentrá- ciója, elete. Lehet hasonló, de lehet egészen

különböző (pl. Nilus —— Misszíszippi).

Ami azonos, összemérhető a jelenségek—

ben, azt a statisztika vizsgálja, ami pedig ' egyéni, megkülönböztető bennük, azzal a földrajz foglalkozik. A statisztika tehát egy- nemű, a földrajz különnemű jelenségeket ha- sonlit össze. Vagyis a statisztika az általá- nosnak, a földrajz az egyéninek tudománya.

A statisztika és a földrajz találkozási ponjait kutatva, lényeges egyezést találunk abban is, hogy mind a kettő mér és össze- hasonlít. A mérések és számítások különösen a földrajz segédtudományai körében gyako- riak. A geográfus természetesen nem annyira a mérés és szám embere, mint a statisztikus.

Azt lehetne mondani, hogy a földrajztudós a dolgok lelkét megérző művész és a dolgo—

kat számokban kifejező statisztikus között áll.

Osszefonódnak a statisztika és a földrajz ágai sok más téren is, így különösen a tér—

képészetben.

A statisztikának, éppúgy mint a földrajz- nak, van gazdasagi ága: gazdasági statisztika és gazdasági földrajz. Ezek vonatkozásai már közelebbről érintik a gyakorlati életet.

A statisztika a gazdasági életnek nemcsak emberi, hanem természeti jelenségeit is vizs- gálja, összehasonlítja. Amíg az emberi jelen- ségeket azért regisztráljuk, hogy a lehetőség- hez képest tökéletesítsük azt, ami emberi munkával tökéletesithető, a természeti jelen- ségeket (időjárás, csapadék stb.), azért kell számontartanunk, hogy jobban alkalmazkod- hassunk hozzájuk.

A gazdasági földrajz feladata leírnia ter—

melés ágainak lehetőségeit, határaikkal, illetve fokozataikkal és erre épiteni fel a mezőgazda- sági ágaknak, termékeknek a tenyészterii- letekért, az ipari termelés, a kereskedelem ágainak a telephelyekért folyó versenyét.

A gazdasági statisztika és a gazdasági földrajz egymásra vannak utalva; egymás kérdéseire kell felelniök, egymás problémáit kell megoldásra segíteniök.

Azáltal, hogy a forgalom tökéletesbedik, minden közelebb jut egymáshoz. Kisebb lett

, 6. szám, __

a világ és egyformásodottabb. Ez az uniformi—

zálódás mind a gazdasági, mind a társadalmi életben egyaránt jelentkezik.

A világ egyformásodásával egyre nagyobb szerepe van a statisztikának s egyre jobbanis.

tökéletesedik. Különösen a gazdasági élet terén válik fontossá, ennek életfaktorává lesz.

A gazdasági élet [ma már termelési—, forgalmi és árstatisztika nélkül el sem—' képzelhető, statisztikai adatok nélkül a világpiac nem fejlődhet. ,Ittf érkezünk el a statisztika leg-

—frissebb 'hajtásához, a konjunktúrastatisztiká- hoz, amellyel a statisztika a gyakorlati élet- hez még közelebb jutott.

A statisztikával szemben feladatai vannak

*az országnak'fés a társadalomnak; 1

Csak az a statisztika töltheti be hivatását,

amely mindent megfigyel, oly jelenségeket is, amelyeknek pillanatnyilag nem vesszük hasznát, de később szükségünk lehet rájuk.

Adatokkal kell rendelkeznünk minél több vonatkozásban, minél hosszabb időre vissza- menóleg.

Megállapíthatjuk, hogy a béketárgyalások—

nál igen nagy jelentősége lett volna olyan statisztikának, amely az adatokat nemcsak politikai egységek (megye, járás stb. ), hanem

tipikus természeti tájak szerint is részletezte

volna.

Előadó két konklúzióra jut.

Egyrészt törekedni kell, hogy a statisztika fontosságának tudata az egész művelt társa—

dalmat áthassa, mert ez a statisztika meg- értésére, a felvételek pontosságára nagy ha— —'

tással van. '" — - ti

Másrészt szükséges, hogy a statisztikai szolgálatot az állam a legtökéletesebb formá—

ban szervezze meg

_ A statisztikát ma mindenütt centralizálják,

kivonják a szakminisztériumok köréből úgy, hogy astatisztikai hivatalok az állami igazga- tásnak és a társadalmi életnek minden ágát önállóan szolgálhatják. _ _.

Előadó a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal nagyobb önállóságát és olasz mintára közvetlenül a miniszterelnök alá helyezését kívánja. A statisztikai hivatalnak nem egy szakminiszter által* megállapított napi szük- séglet kielégítése a feladata, hanem általános tudományos szempontok által irányított—műkö- désre van hivatva, amelynek biztos alapján állva, az összes szakminiszterek igényeit ki- elégítheti és kérdéseikre gyorsan válaszolhat.

A lehető legnagyobb tökéletességgel össze—

állított, széleskeren'i munkatervet kell követnie,

— 36159 —

izet—i öntudat nélkül,

orszáÖ(ros érdek.

"7 l92r'!

amely, tekintettel van a jövőben felmerülő problémákra is

Az ország megerősödése nem képzelhető el a társadalom széles rétegeit átható nem- ,amelynek első, feltétele az önismeret. Az ország regisztrálása, min- den életfunkciójának megismerése tesz ké—

pessé arra, hogy országunkat másokkal is megismeltethessiik s a külföld közvéleményét Hlorniálhassuk Ezt acélt kiválóan szolgálja a jó statisztikai munka. E munka megszerve- zése a kormányelnök alatt, a centrális irány nagyobb önállósággal való kiépítése, fontos Nyulászi János: ,,Kérdések a hilelügyi statisztika köréből" * című előadása hasonlóan nagy tetszést váltott ki Az előadást a Szemle következő számában ismertetjük.

A Társaság az ünnepi ülés alkalmából a Kormányzó Úr Öfőméltóságát hódoló távirat-

ban üdvözölte.

Az ünnepi ülést diszebéd követte, amelyet a Tisza István Tudományegyetem tanácsa rendezett a

:,Társaság— tiszteletére. A diszebédenapohárköszöntőket

mondtak: Nábrzícakg Béla vármegyei főjegyző a Kormányzó Úr Öfőm'éltóságára; Illyefaloy- Vitéz Géza

rektor a Magyar Statisztikai; Társaságra,Laky Dezső masedelnök a debreceni egyetemre, Tbirring Gusz-

táv elnök Debrecen városára, Kovács Alajos 11. állam-

titkár Teleki Pál grófra, Zehery Lajos min. titkár ,a Magyar Statisztikai Társaságra, Kölcsey Sándor ügyi véd a magyar nőkre, Balogh Andor min. osztály—

tanácsos a képviseletekre,Tormay Béla postatakarék pénztári vezérigazgató **A'yulászi Jánosra, Teleki Pál -_ gróf v. miniszterelnök amagyar- fértitársadaloymra és Nábráczkg Béla vármegyei főjegyző Tormay Bélára.

* Délután a Társaság a klinikai telepei-s utána a Gazdasági Akadémiát -és a pa'llagpusztai mintagaz—

daságot tekintette, meg. A pallagi társasvaesorán Vargha Kálmán akadémiai igazgató a Magyar Statisz- tikai Társaságra, Kankoly Thege Gyula min. tanácsos pedig Vargha Kálmánra és a Gazdasági Akadémiára

mondott pohárköszöntőt. ;. 4

Másnap, május 23- án a Társaság a hortobágyi halastavakat tekintette meg, utana pedig a hortobágy- pusztai városi gazdaságot _A , hortobágyi. ,csárdában Debrecen város a Társaság tiszteletére— társasebédet rendezett, amelyen Vásáry István polgármesterhelyet—

tes a Magyar Statisztikai Társaságot, Laky Dezső másodelnök Debrecen városát, Konkoly Thege Gyula min. tanácsos Debrecent és vezetőségét, Bán Aladár főgimnáziumi igazgató Debrecen város közönségét, Balogh Andor min. osztálytanácsos a nöket, F. Nagy Sándor mátai biztos a Magyar Statisztikai Társasá- got köszöntötte fel.

42*