A vállalati statisztikai munka megszervezése

VÖRÖS KÁROLY :

A VÁLLALATI STATISZTIKAI MUNKA MEGSZERVEZÉSE

Az 1952. évi VI. törvény rendkívül nagy felelősséget ró az adatszol- gáltatást teljesítőkre és súlyosan bünteti a helytelen adatközlésért felelös

személyeket.

Felelőssegteljes munkája elvégzéséhez —— mint ezt a statisztikai tör- vény is leszögezi —— a statisztikusnak megfelelő képzettséggel kell rendel- keznie. A különböző fokú (alap-, közép-, felsőfokú) —- kötelezően előírt -—

képesítések megszerzése biztosítja, hogy a statisztikus munkaköre ellátásá—

hoz megfelelő színvonalú képzettséget szerezzen.

A statisztikusnak ahhoz, hogy munkáját jól végezze, a ráháruló felada- tokat sikeresen megoldja, vállalata statisztikai adatszolgáltatásának pon-

tcsságát es megbízhatóságát biztositsa, valamint hogy a vállalat irányitó

szervei és a vállalatvezetés által támasztott követelményeknek megfeleljen, a statisztikai munkát és a statisztika vállalaton belüli rendjét a célnak; leg- megfelelőbben kell kiépítenie és megszerveznie. Felmerül ezzel kapcsolat-

"ban a kérdés, mi tulajdonképpen a statisztikus feladata, milyen részt vállal—

jen a statisztikus a bizonylatok összesítése és ellenőrzése, a munkalapok és segédletek vezetése és a statisztikával kapcsolatos egyéb munkák elvégzé—

seből; hol van a határa az adatszolgáltató társosztályok és a statisztikus munkájának?

E kérdések számos vállalatnál adnak vitára okot, és meglehetősen sok helyen meg ma is tisztázatlanok. Egyes vállalatoknál olyan nézetek terjed- tek el hogy a statisztika lényegében csupán ,,mechanikus" adatgyűjtő és összesítő munka, és mint ilyen ,,alacsonyabb rendű" más munkáknál (ter- vezés; könyvelés stb.).

Nyilvánvalóvá válik ezen álláspont tarthatatlansága ha figyelembe vesszük, hogy a statisztikai vizsgák letétele milyen sokrétű ismereteket köve—

tel meg a statisztikustól; de cáfolat e nézetekre az állami statisztikáról szóló törvény indokolása is.

Nézzük meg ezek után, hogy — a fent elmondottakon kivül — mi a sta-

tisztikns feladata?

A statisztikus feladata az iparvaállalat alapvető tevékenységének, a termelésnek es a termelő tevékenységgel kapcsolatos valamennyi tényező 'nek vizsgálata a begyűjtött számadatokon keresztűl.

E munkát négy csoportra oszthatjuk:

1. Az adatok begyűjtése.

2. Az adatok számszerű és érdemi (nagyságrendi) ellenőrzése.

3. Az adatok és összefüggések elemzése.

VÖRÖS: A VÁLLALATI STATISZTIKAI MUNKA MEGSZERVEZESE 583

4. Az elemző munka során felszínre került eredmények és hiányossá—

gok alapján szöveges beszámoló (kiértékelés) készítése.

E cikk keretében az első két pontban foglalt feladatokkal kívánunk

foglalkozni.

Az adatok begyűjtése

A statisztikai munka csak akkor felelhet meg céljának, ha gyors, pon-

tos és megbízható. E követelmények megvalósításának előfeltétele a statisz-

tikai jelentések összeállítását megelőző belső adatgyűjtés feladatának helyes megoldása. Az adatgyűjtő munka eredménye már eleve eldönti az adatszol—

gáltatás használhatóságát, ezért döntő fontosságú a rendszeres statisztikai jelentések tervszerű belső adatgyűjtésének megteremtése.

A tervszerű, szervezett adatgyűjtés statisztikai ügyrend készítésével biz—

tosítható. A statisztikai ügyrend előírja, hogy a különböző adatokat az egyes osztályoknak, egységeknek milyen határidőre kell szolgáltatniok a statisz- * tikus felé. Az ügyrendben lerögzített, a statisztikus felé szolgáltatott adato- kért az adatokat közlő osztály, vagy egység vezetője felelős.

Az ügyrend tartalmazza a statisztikus feladatait is a beszámolójelem- tések határidejére, az elemzésekre, szöveges kiértékelésekre és tájékoztatá—

sokra vonatkozólag. _

Az ügyrendet a vállalat igazgatója adja ki és minden érdekelt aláírja, igazolva annak tudomásulvételét.

A statisztikai ügyrend készítése és betartása igen nagyjelentőségű, mert a vállalatnál mindenki tudja mikor, milyen/munka hárul reá a jelen- tésekkel kapcsolatban, egyszersmind jelentős hozzájárulás az állami sta—

tisztikáról szóló törvény azon célkitűzéseihez is, hogy megszilárdítsuk a vál—

lalatok statisztikai fegyelmét. '

Az egyszerű statisztikai ügyrend mintája a következő (lásd az 584.

oldalon).

Az adatok számszerű és érdemi ellenőrzése

Előljáróban megállapíthatjuk, hogy e téren igen sok hiányosság tapasz—

talható statisztikusainknál, melynek főoka, hogy sokan nincsenek tisztában feladataikkal, hatáskörükkel. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan tör—

ténjen az adatok helyességének vizsgálata.

* %

Termelés

A termelés mérése kiterjed:

a) késztermékekre,

b) félkész— (értékesített és készletben lévő) termékekre, c) befejezetlen termékek állományára,

a') ipari jellegű szolgáltatásokra,

e) saját regieben végzett befejezett beruházásokra és felújításokra.

'

a) Késztermékek számbavétele

A késztermékek számbavételét egyszerűvé teszi fogalmának egyértelmű meghatározása, mely többek között kimondja, hogy készterméknek minő—

síthető az a termék, ,,amely a vállalatnál további megmunkálásra nem kerül, a MEO minőségileg átvett és késznek nyilvánított".

VORÖS KÁROLY.—

584

MÚHELYEK

B é n k z ű m ' f l á s N o r m a i r o d a M ű s z a k i o s z t á l y

1.Napilétszám)...mmdennap106"'___ 2.Ki—ésbelépéseku.mindennap1061-TClJGSítm.%—0k....mmdenhó53—án1,Hatásfokmutatók..mmdennap116 3,IV/a,kérdőivadataimindenhogán2.Utalványozottórapótidőmindenhó2.Állásidők..........mindennap116 3.IV/b.kérdőívadatai..mindenhó8—án8-án.!im3.Gépidőkihaszn......mindenhó3-án 5,IV/c.kérdőívadatai..mindenhó9.én3.Munkaversenyadatokmindenhó4én4.Műszakimutató.mindenhó8-án

Késztermék-könyvelés Anyagkönyvelés.",.Utókallíuláeió'' 1.Napitermelés......mindennap1061.Anyagstatisztika....mindenhó5-én1'dÓnktggselgolégyorsJelentes'''''.mm-

2.Dekádterm....mindenhó1,11,21—én2.Készlet...mindenhó5-énÖBILDIétntt'ktá 3—Havitermelés..-.-mindenhó4-én3.Hulladék...,...mindenhó5-én2-nMS,353152131'gy—

negyedevetkovetoho25—e KereskedelmiosztályMEO,

1. K i s z á l l i t á s i j e l e n t é s é s e x p o r t — _ , . _ _ Ú I M S I m e g b i z o t t

jelentés...mindenhó2—án1-M1n9ségllelentésuuMindenhó3-5!!!1.Újításijelentés...mindenhó2-án 2.Kötbérek...mindenhó2—án2-SeleJtjelentés----..mindenhó33-án

Főkönyvelő 1.Béralap...........mindenhó5—én 2.Értékesítésiadatok....mind.hó4—én Igazgató

Tv

Statisztika

$

Főmérnök

l J L

Külsőszervek

.A VALLALATI STATISZTIKAI MUNKA MEGSZERVEZÉSE 585

Eszerint a késztermékek számbavételének alapbizonylata a MEO át- vételi jegyzőkönyve.

A MEG-jegyzőkönyvet helyes egyeztetni a késztermék-könyveléssel, hogyk az esetleg javításra visszaadott termék kétszeres számbavételét elke- 1-1]ng

Nli tehát a helyes gyakorlat?

A késztermék— könyvelés általában gyártmányonke'nt tartja nyilván a termékeket, de mindenképpen úgy, hogy a cikkelem-mélység mérhető legyen.

"Első teendő, hogy a MEG-jegyzőkönyvet és a késztermék-könyvelés feladá- sát —— termelés mennyiségben cikkelemenként — számszerűen ellenőrizzük.

Az ellenőrzés több oldalú:

kémpróbaszerű összeadás a műhely átadási bizonylataiból, egyeztetés a raktár nyilvántartásával,

mérlegszerű ellenőrzés a következö bizonylatokból:

záró készlet —j— értékesítés összege —— nyitókészlet : termelés

Forrás : (Késztermék (Számlázás) (Késztermék

könyvelés) könyvelés)

A termelési adatokat ezután össze kell hasonlítani a tervezett mennyi- ségekkel és ha jelentős eltérés tapasztalható, meg kell vizsgálni ennek okát a tervosztálynál, illetve programm-irodánál. Ezután az így ellenőrzött mennyiségi adatokat beszorozzuk az Egységes Arulistában szereplő válto—

fzatlan egységárakkal.

Olyan változatlan ár, mely eltér az A*rulistától, csak a minisztérium

irásbeli jóváhagyása esetén használható, első alkalmazáskor azzal a meg—

jegyzéssel, hogy ,,minisztériumi engedéllyel alkalmazott változatlan ár".

_

ib) Félkész'termékek számbavétele

Először a befejezett termelésbe beszámítható értékesített félkésztermé-

keket vesszük számba

Alapbizonylata: kigyűjtés a könyvelésből (kiment számlák másolata), Ellenőrizhető: késztermék-könyvelésből, a kereskedelmi osztály nyil-

"ifántartásából, a raktár nyilvántartásából.

Különös gondot kell fordítani arra, hogy idegen tulajdont képező vagy más vállalat által termelt félkésztermékeket ne vegyünk számba, mint saját termelést.

Itt kell számbavenni az esetleg értékesített befejezetlen terméket is műszaki elkészültségi fok módszerrel értékelve. ügyelni kell arra, nehogy értékesített anyag kerüljön e tételek közé, ezért az alapbizonylatokat min- A 'den esetben tételesen át kell vizsgálni.

A félkésztermék készletét (állományát) ugyancsak a késztermék--köny-

"velés— mennyiségi adataiból kell megállapítani.

Izllenörzése: azonos a késztermékekével kivéve a mérlegszerű egyezte—

ztést, ahol a képlet a következő:

Nyitókészlet 4— termelés ———- műhelyt kivételezés :: zárókészlet.

Mind az értékesített, mind a készletben lévő félkésztermékek számba—

"vétele először mennyiségben történik, majd a beárazást a késztermékekne'l

"ismertetett módon kell végezni.

586 vonos: Á VALLALATX STATISZTIKAI MUNKA messzeavezess

c) Befejezetlen termékek állománya

A befejezetlen termékek számbavétele a műszaki elkészültségi fok alap- ján'történik, a ráfordított munkaidő megállapítása útján. _ ,

Egyéb módszerek, — számos fogyatékosságuk, az ellenőrzés nehézkes—

sége stb. miatt —— jelenleg nem használatosak. *

' A befejezetlen termelés alapbizonylata a műhely feladása, amelyen a mennyiségeken kívül a műszaki elkészültségi fok is szerepel gyártmányon—

ként százalékban kifejezve.

Ellenőrzése: a műszaki osztályon lévő listából (amely a gyártmányok elkészültségi fokát tartalmazza a ráfordított munkaidő alapján) és a norma- irodán lévő ,,munkanorma— és darabbér—nyilvántartási lap"—ból (mely a gyár—

tást gyártmányonként műhelyek és műveletek szerint részletezi a munkautal—

ványok, munkatáskák és kísérőlapok alapján) történik (kémpróbaszerűen a—

feltüntetett mennyiségek is megvizsgálandók).

d) Ipari jellegü szolgáltatás

Alapbtzottylata: MEG-jegyzőkönyv.

L'llenórzése: a MEG-jegyzőkönyveknek a megrendelésekkel (leírások—

kal), a könyveléssel (utókalkulációval), a munkautalványokkal, munkatás—

kákkal és kisérőlapokkal való összehasonlítása útján történik.

Az ellenőrzés legfontosabb része annak megállapítása, hogy a szolgái—

tatás ipari jellegű-e. Nem számít szolgáltatásnak a termelési felszerelése—

ken végzett javítás, vagy karbantartás, viszont szolgáltatásnak számít a' vállalat nem zpari létesitményein végzett javítás, szerelés, karbantartás—. Lél nyeges az is, hogy a szolgáltatást, ha tervezve volt, a tervezés módszerével, hanem volt tervezve, a költségvetés alapján kell számbavenni.

e) Saját regieben végzett befejezett beruházás vagy felújítás

Alapbizonylata: a könyvelés bizonylatai (feladás), a műszaki osztály (esetleg MEO) átvétele.

Ellenőrzése: a beruházás, vagy felújítás pontos leírása (műszaki ter—

vek) útján történik.

Ertékelését a terv, vagy költségvetés módszerével kell elvégezni. Lé—

nyeges, hogy csak befejezett beruházásokat, felújításokat (amelyre a terv,.

vagy költségvetés műszaki szabatossággal szól) vegyünk figyelembe.

_ A vállalati statisztika alapvető feladata, hogy a vállala'tvezetést és a vállalat irányító szerveit tájékoztassa. E szerepét a statisztika csak akkor láthatja el jól, ha biztosítani tudja a közölt adatok megbízhatóságát, pon-

tosságát. , l

Ezen elv következetes megvalósítása megköveteli a termelés bizonyla- tainak ellenőrzésénél, hogy —— kémpróbaszerűen —— meggyőződjünka bizony—

latokon szereplő, társosztályok által közölt adatok valódiságáról.

A jól szervezett vállalati statisztika jelentős mértékben hozzájárulhat mind a statisztika, mind a statisztikus megfelelő megbecsüléséhez.