Az első magyar hivatalos statisztikai publikációkról

(1)

AZ ELSÖ MAGYAR HIVATALOS STATISZTIKAI PUBLIKÁCIÓKRÓU

DR. GYULAY FERENC

Minden statisztikai hivatal munkájának fontos részét alkotja a kiadvány-

publikáló tevékenység. Ennek külön bizonyítására nincs szükség, hiszen nyil—

vánvaló, hogy a statisztikai adatgyűjtések, adatfeldolgozások eredményei csak úgy hasznosíthatók, úgy őrizhetők meg, ha az anyagok megfelelő formában közzétételre kerülnek. ,,A hivatalos statisztika használhatóságának . .. mellőz- hetetlen föltétele: _ hangsúlyozza Keleti Károly akadémiai székfoglaló érteke- zésében — adatgyűjtésének rendszeres, kezelhető és gyors közrebocsatása, vagyis oly közlemények és kiadványok választása, melyek alakjuk, belberen—

dézésök és megjelenésük ideje szerint a tudomány és az élet igényeinek meg—

felelni képesek."1 Az adatok publikálásának jelentősége azonban nemcsak abban áll,, hogy hozzáférhetővé teszi a ,,statisztika fogyasztói" számána a különböző

adatfelvétele—k eredményeit, hanem abban is, hogy a nyilvánosság bekapcsolása visszahat a statisztikai adatgyűjtések rendszerességére, módszerére, az adatok feldolgozására, egyszóval termékenyítőleg hat a statisztikai munkára. A statisz—

tikai hivatal szervezése tárgyéban készitett emlékirataiban Keleti Engelt idézve így ír: ,, . . . a nyilvánosság . .. a statisztikának is termékenyítő és javitó eleme."2

A kiadványpublikáló tevékenység nagy jelentőségére tekintettel érdemesnek

látszik közelebbről megvizsgálni, hogy miként, milyen körülmények között, milyen célkitűzésekkel indult meg az 1867-es magyar statisztikai hivatal pub- likációs munkája, milyen [kiadványokban láttak napvilágot az első adatgyűjté—

sek eredményei, s kialakítható—e valamilyen tközelebbi kép e kiadványok alapján a statisztikai hivatal első —— kétségtelenül legnehezebb —— n—egyedszázadának

munkájáról.

A továbbiakban a Statisztikai Hivatal első publikációi, a statisztikai év-

könyvek és a közlemények megszületésének körülményeivel és értékelésével

foglalkozom. A többi kiadványt csak annyiban érintem, amennyiben erre az

említett publikációkkal kapcsolatos problémák megértéséhez feltétlenül szük- ség van.

*

' A Központi statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosz-

tálya 1964. évi statisztikatörténeti pályázatán negyedik díjjal kitüntetett mű rövidített változata.

! Keleti Károly: A statisztika hivatalos és tudományos mivelése. (Székfoglaló értekezés;

olvastatott a M. T. Akadémia 1868. október ii)-iket mesében.) Keleti Károly akadémiai érteke- zései a statistikáról. Pest. 1888. 33. old.

! Keleti Károly: ,,A hivatalos statisztika Magyarországban". Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. Hatodik kötet. II. füzet. Pesten. 1869. 176. old.

(2)

636 DR. GYULAY FERENC

Az 1867—től 1893—ig eltelt időszakot .a kiadványpublikáló munka ,,hőskorá—

nak" lehet nevezni.3 Keleti Károly hallatlan 'energi—ájára, a statisztika jövőjébe vetett rendíthetetlen hitére volt szükség, hogy annyi szervezési, pénzügyi és

egyéb nehézség ellenére létrehozza a statisztikai hivatalt, megindítsa a statisztikai képzést, kidolgozza és elinditsa a legfőbb adatgyűjtéseket, megkezdje a publikációs munkát, bekapcsolja a magyar statisztikát a nemzetközi statisztikai vérkeringésbe, egyszóval megteremtse a magyar hivatalos statisztikát.

Keleti Károlynak ,a magyar hivatalos statisztikáról vallott koncepciójában igen fontos helyet foglal el a publikációs tevékenység. Már a statisztikai hivatal

szervezéséről írt EmlékiratábaN nagy figyelemmel foglalkozik a publikáció kérdésével. A külföldi statisztikai hivatalok publikációs tevékenységének *tahul—

mányozása alapján megállapitja, hogy általában négyféle kiadványt használnak a statisztikai intézmények adatanyagaiknak közlésére, ezek: -

a) a meghatározott hosszabb időközökben megjelenő, az egész országra kiterjedő táblázatos forrásművek; *

b) az évenként kiadásra kerülő, rendszeres beosztású évkönyvek;

c) az időhöz nem kötött, egyes témákat kimerítően tárgyaló közlemények;

d) a meghatározott időközökben megjelenő, tanulmányokat, cikkeket tartalmazó folyóiratok;

E kiadványok mindegyikének megvan a maga előnye. A táblázatos forrás-

művek —— amelyek Keleti korában különösen Belgiumban és Ausztriában voltak divatban — 5—10 évenként részletes tájékoztatást, áttekintést adtak az ország állapotáról (például a ,,Tafelin zur Statistik der Oesterneichischen Monarchie").

Ugyanakkor éppen azáltal, hogy csak hosszabb időközönként jelentek meg, meg- fosztották a közönséget a friss adatoktól, megbízható tájékozódástók lúszen

adataik .a következő kötet megjelenéséig elavultak. így tehát szükségessé vált

mellettük fm. évkönyvek kiadása, melyek a közelmúltra vonatkozóan évről évre

tájékoztatást nyújtanak. Az évkönyvek viszont, minthogy az a feladatuk, (hogy

az egész országra, a népesség-ne és a gazdaságra egyaránt kiterjedjenek, a dolog természeténél fogva nem tárgyalhatják az egyes kérdéseket olyan részletesség—

gel, mint az egy—egy témának szentelt közlemények. Mindezt kiegészíti a statisz—

tikai folyóirat, amely tanulmányok, értekezések keretében mélyrehatóan, tudo-

mányos szinten és eszközökkel vizsgálhatja az adatgyűjtések eredményeit.

Keleti Károly az ismertetett kiadványtipusok előnyeit és hiányosságait, s a lehetőségeket mérlegelve az évkönyv és a közlemények megjelentetése mellett

foglalt állást. Statisztikai folyóirat megindítását a magyar statisztika viszonyai között —— amikor is nem voltak biztosíthatók e célra sem a személyi, sem az

anyagi feltételek —— nem tartotta nélkülözhetetlenül szükségesnek. Úgy gon—

dolta, hogy ezt —- legalábbis kezdetben — megfelelően pótolhatja az Aka—

démia Statisztikai Bizottsága által ,,Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemé-

3 Lásd ezzel kapcsolatban dr. Kenessey Zoltán: A hivatalos statisztika Magyarországon 1867 után (statisztikai Szemle, 1961. évi 3., 8—9, és 12. sz.) e. tanulmányát, illetve különösen annak ,,A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és kiadványai" c. III. részét.

' Lásd Keleti Károly ,,Emléklrat a magyarországi statisztikai hivatal szervezése ügyében"—

című, Gorove István földművelés-, ipar— és kereskedelemügyi miniszter felszólítására készitett előterjesztését (A hivatalos statisztika Magyarországon. 1869—ben Hágában tartott VII. nemzetközi statisztikai kongresszusnak benyújtott jelentés. statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények. VI.

kötet. II. füzet Pest. 1869. 173—177. old.), valamint Bokor Gusztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896. 19—24. old. A két szöveg érdemben ugyan nem, de fonal- mazásban eltérő. Bokor megjegyzése szerint az általa közölt szöveg hiteles. Az Emlékiratai: (rövi- dítve) tartalmazza György Aladár: Magyarország hivatalos statisztikája. Történelme és fejlődése.

(Budapest. 1885.) c. műve is (8—11. old.); a szöveg a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények- ben közölttel szó szerint megegyezik.

(3)

HIVATALOS STATISZTIKAI PUBLIKÁCIÓK 6 3 7

nyek"5 cimen kiadott folyóirat, valamint bizonyos adatközlemények tekintetében a minisztérium hivatalos szaklapja.6 Az előbb említett két kiadvány közül külö—

nösen az évkönyv megjelentetését szorgalmazta, s hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai hivatalnak ipankodnia kell, hogy mindjárt első hivatalos kiadványá—

val egyrészt elérje a külföldi statisztikai hivatalok tudományos színvonalát, másrészt ne maradjon el a bécsi császári és királyi központi statisztikai bizott- ság munkálataitól, mellyel szemben egyébként a magyar tudmnanyos közönség számos kifogást emelt. Az évkönyvben látta Keleti Károly a leendő hivatal leg- fontosabb kiadványát. Kiadásának szükségességét bizonyítva külföldi példákra is hivatkozik s rámutat arra, hogy az évkönyvek ,,kűlföldön ...mind nagyobb tért nyernek".7

A különböző idevonatkozó források tanulmányozása azt mutatja, hogy Keleti nemcsak egyszerűen szükségesnek minősítette az évkönyv megjelenteté—

sét, hanem minden felmerült nehézség ellenére -—— amelyekről később szó lesz

—— kifejezetten ragaszkodott az évkönyv kiadásához.8

Keleti Károly jól látta, hogy a különböző statisztikai kiadványok közül, amelyeket az 1860—es években a külföldi statisztikai hivatalok megjelentettek, rövidesen az évkönyve lesz a vezető szerep, s hogy az évkönyv lesz a hivatalok

"reprezentatív" kiadványa. A statisztikai évkönyv ugyanis abból kifolyólag, hogy az ország egész társadalmi-gazdasági életéről — éspedig szigorúan meg—

határozott rend és formák között —— átfogó képet kíván nyújtani, jóformán a.

hivatal teljes adattőkéjét mozgósítja. Ennek következtében rendkívül nagy gya—

korlati és tudományos haszna mellett rávilágit a statisztikai hivatal szakmai és tudományos színvonalára, módszereinek korszerűség—ére is. Keleti tisztában volt azzal, hogy az 1867—ben megszülető hivatal [egyik napról a másikra nem lesz

képes olyan évkönyvet kiadni, mely a kritikát minden szempontból kiállja.

Mégis ragaszkodott hozzá: arra számított, hogy egyrészt a hivatal szervezetének megszilárdulásával, az adatgyűjtések kiépítésével az évkönyv színvonala gyor—

san emelkedhet, másrészt pedig az évkönyv összeállításának kötelezettsége elő fogja segíteni az adatgyűjtések átgondolt, összehangolt megszervezését. Csak erre vezethető vissza az az állhatatosság, amellyel az évkönyv kiadásának szük—

ségességét hangsúlyozta: ,,. . . . igen kívánatos, hogy ily évkönyv, habár csak egy füzetben is.... még ez évben kiadassék —— irta a statisztikai szakosztály műkö—

désével készített javaslatában —. Az anyag hézagossága e tekintetben akadályul nem tekinthető, mint tökéletessel kezdeni amúgy sem lehet, az elörebocsá-tandó bevezetésben pedig kifejezhető volna a hézagosság oka, ígértetvén, hogy mind

5 Lásd az id. Emlékiratot a 4. jegyzetben id. művekben, valamint Keleti Károly: A statisztika hivatalos és tudományos mívelés'e. Székfoglaló értekezés, olvastatott a M. 'I'. Akadémia 1868.

október 19—ikei ülésében. Keleti Károly akadémiai értekezései a statistikáról. Pest. 1868. 35. old.

A Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények a Tudományos Akadémia Statisztikai Állandó Bizottságának volt a folyóirata. (1861-től 1864-ig Statisztikai Közlemények néven jelent meg.) 1861—1869-ig Hunfalvy János, 1869—187i-ig pedig Keleti Károly szerkesztette. 1871 után a sorozat néhány évre megszakadt. 1874—ben egy évfolyam napvilágot látott, de ismét megszűnt — melyben nem kis szerepe volt az anyagiak hiányának, a közönség érdektelenségének -—á s csak 1877-ben indult meg újra. (Bővebben lásd ,,Adalékok a Statisztikai Szemle történetéhez". Statisz- tikai Szemle. 1963. évi 8—9. sz. 872—879. old.)

" Az 1868. évi aratási statisztika adatait például a Budapesti Közlönyben tették közzé. (Hiva—

talos Statisztikai Közlemények. 1. évf. II. füzet. Pesten, 1868. 1. old.)

" Bokor Gusztáv ,,A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete" (Budapest. 1896) 23. old.

8 Keleti K'árolynak az évkönyvről vallott felfogásáról lásd az idézett ,,Emlékiraton" kívül a statisztikai szakosztály működésének szervezésére vonatkozó javaslatát (Hivatalos Statisztikai Közlemények. I. évf. I. füzet. Pesten. 1868. 6. old.), továbbá a Magyar Statisztikai Évkönyv első (1872.). második (1874.), negyedik (1877.) és ötödik 0878.) évfolyamának előszavát; végül Keleű Károly: ,,A statisztika: hivatalos és tudományos mivelése" c. idézett akadémiai székfoglaló érte- kezését. Keleti Károly akadémiai értekezései a statistikáról. Pest. 1868. 3—41. old.

(4)

638 — , DR. GYULAY .FEREHC

tökéletesebb betöltése a szakosztály jövendőbeli működésének lesz legszentebb

föladata."9 *

Mint ismeretes, 1867 tavaszán alakult meg a statisztikai szakosztályt Kézen-

fekvőnek látszott, hogy az új statisztikai hivatal —- legalábbis kezdetben, az általános szervezés időszakában —— felhasználja az osztrák központi statisztikai hivatal által bevezetett adatgyűjtéseket. Támaszkodni kívánt továbbá, a minisz—

tériumokhoz begyűlt adatalnyagra. Ugyanakkor megkezdte — az igen aktívan működő Statisztikai Tanács segítségével —— a statisztika különböző ágainak—, az

új adatfelvételeknek megszervezését. .

Az alkotmányosság helyreállítása az országban nem teremtett azonban egy- csapásra olyan politikai, gazdasági és igazgatási viszonyokat, amelyeken szilár- dan felépíthető lett volna a statisztikai szolgálat. Hosszú évek teltek el addig,

mig sor került azokra az államigazgatási reformokra, rendezésekre, amelyek

alapul szolgálhattak a korszerű statisztikai adatgyűjtések megszervezéséhez.

Az osztrák statisztikai hivatal által megindított és a. m. kir. helytartótanács által Végzett statisztikai munkákat nem lehetett folytatni. A feloszlatott hely—

tartótanácsmakm ugyanis nem volt statisztikai osztálya, az adatok szolgáltatását

a különböző ügyosztályok rendelték el. A (begyűjtött adatok inkább igazgatási célokat szolgáltak és gyűjtésiik sem volt rendszeres. A kiegyezés elötti években egyes adatgyűjtő minták kinyomtatását már nem is rendelték meg, így bizo—

nyos adatok csak az ország egyes részeiből érkeztek be, azokról a helyekről, aholadatgyűjtő minták a korábbi évekről véletlenül maradtak. így például az 1866. évi és 1867. év eleji népmozgalmi adatokat nem gyűjtötték be. A statisztikai osztálynak tehát egyrészt nem volt kitől, másrészt nem volt mit átvennie.

Abban az anyagban, amit a helytartótanács különböző ügyosztályaitól mégis összegyűjtött, nem sok köszönet volt, a legtöbbet nem is lehetett feldolgozni.

Arra, hogy a hiányzó adatok pótlólagos begyűjtése milyen erőfeszítéseket tett

szükségessé, következtetni lehet többek között például az aratási, a szőlészeti

statisztika megszervezésének körülményeiből vagy a statisztikai osztálynak az

emlitett népmozgalmi adatok beszerzéséért folyta—tott harcaiból, mely utóbbiak—

ról Keleti Károly Magyarország népesedési mozgalmáról írva részletesen be—

számol.u

9 ,,Javaslat a statisztikai szakosztály működésének szervezésére." Hivatalos Statisztikai Köz- lemények. I. évf. I. füzet. Pesten. 1868. 6. old. Lásd továbbá Magyar Statisztikai Évkönyv. Első

évíoiyam. Budán. 1872. III. old.

" A m. kir. helytartótanác'sot (Consilium regium locumtenentiale Hungaricum) az 1728. évi országgyűlés állította fel. Székhelye mas-ig Pozsony volt, akkor 11. József Budára helyezte.

A he ytartótanács egyesítette magában a pénzügyek és az igazságügy kivételével az egész belső igazgatás és kormányzás hatáskörét. Beiktatásától az első felelős magyar minisztérium felállítá- sáig megszakítás nélkül, a Bach—korszak után pedig a kiegyezésig működött. (Bővebben !. Ember Győző: A m. kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724—1848. Budapest. 1940. 298 old.)

Az 1860. október 20—án visszaállított m. kir. helytartótanács működését az 1867. február_17—én kelt és a helytartótanácshoz, illetve báró Senyey Pál tárnokmesterhez intézett királyi kéziratok

szüntették meg. (R. T. 1867. 9. old.)

" Magyarország népesedési mozgalma 1876—ban összehasonlítva a megelőző évtizeddel. Szer- kesztette Keleti Károly. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Budapest. 1878. 68 old. Különösen 1—8. és 16—17. old.

Az országos magyar statisztikai Tanács ülése. Hivatalos Statisztikai Közlemények. II. évf.

II. füzet. Pesten. 1869. 29—31. old.

Emlékirat egyúttal javaslat Magyarország hivatalos statisztikájának szervezése tárgyában.

Hivatalos Statisztikai Közlemények. II. évf. V. füzet. Pesten. 1869. 116. old.

Jelentés Magyarország hivatalos statisztikájáról. Hivatalos Statisztikai Közlemények. III;

évf. III. füzet. Pesten. 1871. 82—106. old. Különösen 84., 86., M)., M., 96., 98. és 100. old.

Nemzetközi statisztika. Szőlőszet. Első rész. Magyarország szőlőszeti statisztikája mao—1373.

Szerkesztette Keleti Károly. Budapest. 1875. 1—8. old., valamint ,,Néhány adat Magyarország szőlészeti staiisztikájából". Nemzetgazdasági Szemle. 1874. július—december. laz—izu. old. V

A Magyar Korona Országainak' Mezőgazdasági Statisztikája. Magyar Statisztikai; Közlemé-

nyek. Új folyam. XV. köt. 9! old. _

(A jegyzet folytatását lásd a 639. oldalon))

(5)

HIVATALOS STATISZTIKAI PUBLIKÁCIÓK 639

Az 1866—1870. évi hiányzó népmozgalmi adatok beszerzeseért a Hivatal évekig tartó tárgyalásokat folytatott a vallás— és közoktatásügyi minisztérium- mal. A miniszter ugyanis az eredeti, részletes adatoknak az egyházi szervek útján való szolgáltatását —— azok túlterheltségére hívatkozva —— nem akarta el-

rendelni, azt a javaslatát pedig, hogy gyűjtsék be az anyakönyvi másodpéldá—

nyokat a törvényhatóságoktól, nem lehetett elfogadni, mert a Hivatal a feldol- gozást nem tudta volna elvégezni. A hosszas tárgyalások eredménye az lett, hogy a Hivatal a hiányzó adatokat kénytelen volt egy igen egyszerű mintán (mely mindössze a születések, házasságkötések és halálozások szamat tartal—

mazta vallásfelekezetek szerint) a törvényhatóságoktól begyűjteni. Az 1866—

1870. évekre vonatkozó eredményeket így azután csak 1874—ben tudták közzé—

tenni.12

A minisztériumokat —— különösen a statisztikai osztály megalakulása utáni első években —— nem lehetett arra rábírni, hogy a statisztikailag használható anyagokat az osztálynak átadják s a statisztikai kérdésekben azzal rendszeresen együttműködjenek. Ehhez az együttműködéshez nemcsak a statisztikai osztály nagyobb önállóságának kialakítására, önálló hivatallá való átszervezésére, hanem törvényi rendelkezésekre is szükség volt, amikre csak később, az első statisztikai

törvény megalkotásával került sor.

Súlyosbította a helyzetet, hogy egyrészt a megyék nem "rendelkeztek olyan szervezettel, amely megfelelően eleget tudott volna tenni az adatszolgáltatás iránti igényeknek, másrészt -— és ez még igen hosszú évekig így volt —— az adatgyűjtéseket, különösen vidéken, jórészt ugyanazzal az ellenszenvvel fogad-

ták, mint az abszolutizmus idején: az adatok iránti érdeklődésben a központi

hatalom elnyomó intézkedését látták, adóemelést sejtettek mögötte stb.18

Mindehhez hozzá kell venni a Statisztikai Hivatal közismert pénzügyi ne—

hézségeit, amelyek az 1870-es évek közepén már—már a Hivatal létét is veszé—

lyeztetté'k.14

Ilyen körülmények között dolgozott a statisztikai sza kosztály az első—évek-

ben. Keleti Károly óriási lendülettel fogott "hozzá a hivatalos statisztika meg—

szervezéséhez: egymás után születtek meg a különböző javaslatok, tervezetek

a szakosztály működésére, a népszámlálásra, a külkereskedelmi forgalom meg-—

állapítá—sára, az iparstatisztik-ai, a mezőgazdasági statisztikai stb. adatok begyűj—

A mezőgazdasági, illetve az iparstatisztikal adatgyűjtések nehézségeiről lásd újabban Oros Iván: Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás (Statisztikai Szemle. 1963 évi 8—9. sz. 858—864. old) c. dolgozatát, különösen a 859—860. oldalakat, illetve Halkovics László: Hivatalos magyar iparsta—

tisztikai adatfelvételek és közlemények 1867—1896 között (Ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő.

1963. évi 8—9. sz. 356—365. old.) c. dolgozatát, különösen a 358—359. oldalakat. (A Magyar Köz- gazdasági6—7-én tartottTársaság(I.) debreceniStatisztikaivándorülésénSzakosztályaelhangzottStatisztlkatörténetielőadások.) Szakcsoportja 1963. június

" Magyar Statisztikai Évkönyv. Második évfolyam; Budapest. 1874. A népmozgalmi adatok begyűjtése terén a nehézségek még az 1871—1872—1873. évi, valamint az 1874—1875. évi anyagok esetébenegyszerű iskérdőívenfennállottak.kértékEzekrőlbe az azadatokat.évekrőlÚjaz kérdőív1866—1870.alkalmazásáraévi adatok —ebegyűjtéséhezpénzügyi akadályokhasznált miatttötték—be.csak 1877-ben került sor, amikor az 1876. évi adatokat is az új módszer szerint gyüj-

13n LásdA Statisztikaipl. HivatalosHivatalStatisztikaipénzügyiKözlemények.problémáira III.vontkozólagévf. III. füzet.lásd: Pesten, 1870. 86. old.

Hivatalos Statisztikai Közlemények. II. évf. V. füzet. Pesten 1869; VI. évf. VI. füzet.

Budapest. 1874.

Magyar

Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 36. köt. Budapest. 1911. 616. old.

György Aladár: Magyarország hivatalos statisztikája. Budapest. 1885. 22—23. old.

köv. BokorkGusztáv: Axmagyar hivatalosoldala . statisztika fejlődése és szervezete. Budapest. 1896. 30. és Dr. Kenessey Zoltán: A hivatalos statisztika Magyarországon 1867 után. Budapest. 1961;

26. és köv. oldalak. —

(6)

640 DR. GYULAY FERENC,

tésére. Ezek azonban csak javaslatok voltak, amelyeknek eredményesvegre—

hajtásához számos tényező kedvező összehartására lett volna szükség, hiszem, a

statisztikai adatok szolgáltatása törvény által meghatározott kötelezettséggé csak

az 1874. évi XXV. ftc—vel 1ett.15 _

Keleti Károly a hivatalos statisztikai szolgálat megszervezésének megkez- désekor még úgy gondolta, hogy az évkönyv első füzete 1868 elején megjelenhet.

Ezt az álláspontját a Statisztikai Tanács első ülésén a statisztikai szakosztály működésére vonatkozóan tett javaslatában is fenntartotta.16 A statisztikai adatok

begyűjtése és feldolgozása azonban az említett okok miatt nehezen ment, s így , évkönyv kiadásáról 1868-ban még szó sem lehetett. ,

A statisztikai szakosztálynak érdekében állott azonban, hogy az első évbe

kifejtett munkásságáról valamilyen formában (beszámoljon, emellett a Statisz—

tikai Tanács is sürgette a szakosztály saját közleményeinek kivlzumsátásáxt.17 A Ta—

nács 1867 végén tartott ülésén Keleti Károly a publikáció tárgyában hozzá

intézett kérdésekre azt a választ adta, hogy rendszeres statisztikai évkönyw

megindítására még nincs lehetőség, de már sajtó alatt van a ,,Hivatalos Statisz—

tikai Közlemények" c. kiadvány első füzete.18 Ez a 200 nagy oldal terjedelmű .,füze " 1868. május 1-én jelent meg. Ezzel megkezdődött a statisztikai hivatal első kiadványsorozata, melyben amint Keleti Károly irja ,, . . .a statisztikai anyag—

nak már némi rendszeres kiadása kíséreltetett meg",19 s amely ezáltal hozzá—

járult a statisztikai évkönyvek előkészítéséhez, megindításához. Éppen ezért

szükségesnek látszik, hogy mielőtt a Keleti—féle évkönyvek ismertetésére ráté- rünk, bemutassuk ezt a szám05 értékes anyagot tartalmazó sorozatot.

A HIVATALOS STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK

Az 1868—ban elindított ,,Hivatalos Statisztikai Közlemények" sorozat

1874-ig,20 amikor pénzügyi nehézségek miatt kiadását meg kellett szün-tetni,

hét évfolyamban, összesen 37 füzetben jelent meg 1259 guart íven, ami mai fogalmaink szerint kb. 1000 A/5-ös nyomdai ívnek felel meg. A Statisztikai Himatal költségvetési helyzetének javulásával néhány év múlva ismét mód nyí—

lott a Közlemények kiadására s így 1878—tól kezdve a sorozat kenetébe'n (1892—ig) újabb 20 füzet, illetve kötet látott napvilágot. A füzetek megjelenése sem az első, sem a második időszakban nem volt rendszeres és az egyes füzetek (köte—

tek) terjedelme sem volt megszabva; található közöttük 21 oldalas (Párniczky Ede: Emlékinat és javaslat a mezőgazdasági adatgyűjtés, főleg az aratási sta—

tisztika ügyében) és több mint 1000 oldalas kötet is (Magyarország öt évi áru—-

15 A törvény jelentőségére vonatkozóan 1. Dr. Remetey Ervin: A magyar statisztikai. tör- vények (Megyei és Városi Statisztikai Értesítő. 1963. évi 10. sz. 514—520. old.) 0. cikkét. (A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténetl Szakcsoportjának 1963. június 6—7-én tartott (I.) debreceni vándorülésén elhangzott előadás.) ,

18 Lásd az ,,Emléklrat"-ot (Bokor G. 1. m. 22. old.), valamint az országos magyar statisztikai Tanács első üléséről (1867. július 16.) felvett jegyzőkönyvet. (Hivatalos statisztikai Közlemények.

[. évfolyam. I. füzet. Pesten. 1868. 6. old.) , !

17 Az országos magyar statisztikai Tanács. Harmadik ülés. Hivatalos Statisztikai Közlemé-

nyek. 1. évfolyam. I. füzet. Pesten. 1868. 11. old. ,

i! Az országos magyar statisztikai Tanács. Negyedik ülés. Uo. 20. old.

19 Magyar Statisztikai Évkönyv. Első évfolyam. Budán. 1872. Előszó. III. old.

a Az I. évfolyam 1. füzete 1868 májusában, az utolsó, a VII. évfolyam 6. füzete 1875 folya- mán látott napvilágot.

(7)

HIVATALOS STATISZTIKAI PUBLIKACIÓK 641

forgalmának eredményei).21 A füzetek szerkesztése és tartalma rendkívül külön—-

böző. Találunk ,,vegyes" füzeteket, amelyek különböző számanyagok mellet—t

jegyzőkönyveket, emlékinatokat, felrtexjesztéseket ' stlb. tartalmaznak, találunk

olyanokat, amelyek kizárólag számanyagokat foglalnak magukban, mások pedig kisebb-nagyobb tanulmányokat közölnek. Nehéz ma már rekonstruálni, mi dön—

tötte el, hogy valamely anyag a Hivatalos Statisztikai Közlemények sorozatban

jelenjen—e meg vagy azon kívül, merrt György Aladár többször hivatkozott törté- neti műve például a sorozat tagjaként látott napvilágot, viszont dr. Vargha Gyula ,,Ma—gyarország pénzintézetei" c. művét a sorozaton kívül jelentették meg.22 A ,,Hivatalos Statisztikai Közlemény " tartalmának áttekintése arról győz

meg, hogy e sorozat rendkívül sok érdekes és értékes anyagot foglal magában.

Érdemes egy kissé közelebbről is megvizsgálni, hogy milyen fontosabb témák-

ról találhatunk adatokat vagy egyéb anyagokat e kiadványokban.

Feltétlenül nagy érdeklődésre tarthatnak számot a hivatalos statisztika

történetét kutatók részéről az Országos Magyar Statisztikai Tanács üléseiről készített jegyzőkönyvek, a statisztikai szakosztály működésére, az Országos Sta- tisztikai Hivatal megalapításána, a statisztikai törvényre, a statisztikai kültagok szerepére és tevékenységére, a városi statisztikai hivatalok létesítésének kérdé—

seire, a nemzetközi statisztika művelésére, a statisztikai kongresszusokra, a hivatal költségvetésére vonatkozó anyagok, különböző szaks—tatisztíkák megszer—

vezésére vonatkozó javaslatok, előterjesztések, az országos statisztikai fölvéte—

lek—hez készitett adatgyűjtő minták, lajstromoik és utasítások, a statisztikai tan—

folyam, a könyv— és ténképgyűjteményne vonatkozó anyagok.

Igen sok fontos és érdekes anyagot találhatunk a Közlemények egyes füze- teiben, köteteiben például az 1869. évi népszámlálás előkészítéséről és lefolyá—

sáról. Megtalálható itt Keleti Károlynak ,,Az 1869—1870-diki népszámlálás elő- leges eredménye" cím alatt Gorove elé terjesztett jelentése, mely részletesen beszámol a népszámlálásról és közli az előzetes eredményeket összevetve az 1857. évi adatokkal. Megtalálható a miniszternek ——-— hasonló cím alatt —— a király részére készített jelentése; a népszámlálás feldolgozási terve, a ,,táblázatok

átnézete", a ,,népszámlálás és a hasznos háziállatok egyúttal eszközölt számlá- lásának főbb eredményei" (III. évi. III. füzet) és a népszámlálás végeredményei

,,VI. és utolsó jelentés a népszámlálási ügy jelen állásáról" cím alatt (IV. évf.

IV. füzet).

Értékes forrásanyagot tartalmaznak a Közlemények azon különböző év- folyamai, amelyek aratási enedmények cim alatt23 beszámolnak a 22 főnövény

vetésterületéről, a termés mennyiségéről és minőségéről. Az 1870. évi aratási

Ti Azt hiszem érdemes megemlíteni, hogy a Hivatalos Statisztikai Közlemények bibliográ- fiája mind György Aladár, mind Bokor Gusztáv id. művében hibás. György Aladár Varghának Magyarország egyleteiről és társulatairól írt munkáját, amely 1880-ban jelent meg, egy évvel későbbről származtatja és az 1881. évi kiadványok között szerepelteti; az 1879. évi füzetek

között kimutatott 2. füzet címében: ,,Magyarország hitelintézetei 1878-ban" pedig nyilvánvalóan sajtóhiba van, ez helyesen ,,Magyarország hitelintézetei 1877—ben". (György id. m. 37. old.)

Bokor a ténylegesnél kevesebb kiadványt mutat ki: bibliográfiájából hiányzik a "Magyar—

ország hitelintézetei 1876-ban" (Budapest. 1878.) című füzet, és nem szerepel a ,,Magyarország malomipara az 1885. év elején" (Budapest. 1885.) c. kötet sem. (Bokor id. m. 239. ill. 242. old.)

Nem teljes ebből a szempontból ,,A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága (1887—1911)" (Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 36. köt.) sem. Hiányzik az itt közölt kiadványjegyzékből a ,,Magyarország hitelintézetei 1876-ban" 0. mű. (612. old.) ugyanigy dr.

Elekes Dezső: A Központi Statisztikai Hivatal kiadványpublikáló munkássága c. cikkéből (Ma- gyar Statisztikai Szemle. 1937. évi 7. sz. 669. old.) az említett malomipari statisztikai kötet.

Ezért a tanulmány Függelékében megadom e kiadványok teljes bibliográfiáját.

29 Ugyanígy a sorozaton kivül jelentek meg például az 1869. es 1880. évi népszámlálás eredményeit tartalmazó kötetek, a szőlészeti statisztikáról szóló kötet és több más olyan kiad—

vány, amelyek lényegében Közlemények-nek tekinthetők. (Felsorolásukat lásd Magyar Statisz—

tikai Szemle, 1927. évi 7. sz. 669. old.)

23 1. évf. III. füzet, IV. évf. 1. f., V. évf. I. f., VI. évf. III. f. és VII. évf. I. i'.

6 Statisztikai Szemle

(8)

642 DR. GYULAY FERENC:

eredményekről szóló beszámoló közli az alkalmazott adatgyűjtő núntá—t is Ugyenettől az évtől kezdve begyűjtöttek és közzétették a napszámbaeket, a.

mezei és gazdasági munkákért fizetett díjakat, 1874—ftől kezdve pedig az elemi csapások által elpusztított területet is.

Itt kell megemlítem a gabonaárakról a különböző (az I., II. és III.) év—

folyamokban fellelhető közleményeket is.

A mezőgazdasági statisztika fontos részét alkotó aratási statisztika közsé—

gemként begyűjtött adatait azonban sok bírálat érte a szakkörök, elsősorban maga a Hivatal részéről. Mint ismenetes, Keleti Károly már 1868—ban elkészítette egy nagy általános mezőgazdasági összeírás tervezetét, erre azonban az anyagi eszközök hiánya miatt csak 27 év múlna, az 1895. évi mezőgazdasági üzemi

összeírás végrehajtásával került sor.24 Az átfogó összeírás lebonyolításának alsa-

dályai a Hivatalt arra ösztönözték, hogy a meglevő adatgyűjtést a lehetőséghez képest javítsa, korrigálja. Egy ilyenlelgondolást tartalmaz a Hivatalos Statisz—

tikai Közlemények 1878. évi kötete ,,Emléki-nat és javaslat a mezőgazdasági adat——

gyűjtés főleg az aratási statisztika fejlesztése ügyében" címmel Párniczky Edétől.

Az itt kifejtett javaslat — tí. községi statisztikai bizottságok létesítése megbíz- ható adatok szervezése érdekében —— ugyan nem került megvalósításra, többek között az ilyen bizottságok ewedménytelenségéről szerzett tapasztalatok miatt,

de az aratási statisztika 18674től 1876-ig terjedő időszak alatti történetét tartal-

mazó, ugyanitt található adatokkal bőven illusztrált tanulmánnyal együtt érté—

kes adalékul szolgálhat a XIX. századbeli magyar mezőgazdasági statisztika

történetéhez.

Nem célunk és nincs is helyünk arra, hogy részletesen felsoroljuk [mind——

azokat az anyagokat, amelyek a statisztika különböző ágai fejlődésének tanul—

mányozás-ához és nyomonkí'sébéséhez felhasználhatók, csupán megemlítjük, hogy adatokat találunk például a külkereskedelmi statisztika múltjából (za Közlemé—

nyek valamennyi, I—VII. évfolyamában), a bányászati statisztikáról (az I.,, II., V., VI. és VII. évfolyamba—n), az iparstatisztika szervezéséről (IV. évf.

IV. f., VI. évf. IV, f.), az iskolastatisztika létnejöttéről (éspedig az elemi és nép—

iskolákról az 1. évf. V., a II. évf. II., a III. évf. V. füzetében és a felsőtafnintéu—

zetek—ről és középiskolákról a VII. évf. III. füzetében).

A Hivatalos Statisztikai Közlemények 1878-tól 1892—ig megjelent kötetei közül megemlítjük, mint nevezetesebbeket dr. Vargha Gyula (a Hivatalnak 1901—1914. között elnöke) ,,Magyarország egyletei és társulatai" (Budapest, 1880.) c. munkáját, amelyhez az adatok begyűjtéséhez első ízben használták fel

az 1874. évi XXV. t. c. 5. § 2. bekezdésében biztosított jogokat; a Beöthy Leá—

szerkesztésében készült "Magyarország vasútai 1876—ban" (Budapest, 1879.) c.

kötetet, amely az első ,,é'vfolyama" azon adatoknak, amelyeket a magyar és az osztrak komány között létrejött megállapodás éntelmében a monarchia két felében ugyanazon minták szerint gyűjtöttek be Meg kell említeni dr. Jékel—

falussy József szerkesztésében ,,Fogházaink állapota 1872—1886" (Budapest, 1887.) címmel kiadott kötetet, amely a királyi ügyészségek szervezéséig vissza—

nyúIv—a beszámol az ügyészségi és járásbíró—sági fogházak állapotáról, Keleti"

Károly ,,Magyarország népességének élelmezési statisztikája physiológiai alapon"

(Budapest, 1887.) c. híres művét, s végül a sorozat utolsó, de tartahnát, feldol—

gozását tekintve egyik legkitűnőbb kötetét, Zawadowski Alfréd ,,Magyarország

'BLásd oros Iván ,,Az 1895. évi mezőgazdasági összeírás." Statisztikai Szemle. 1963. évi 13-49. sz. usa—864. old. (A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai szakosztálya Statisztika——

történeti Szakcsoportjának 1963. június G—JI-én Debrecenben tartott, I. vándorüiésen megvitatott előadás.)

(9)

vizeinek statisztikája" c. munkáját, melynek megírására az 1876. és 1879. évi nagy tavaszi árvizek adták a gondolatot, de a szükséges támogatást csak 1888-

ban kapta meg a Hivatal Baross Gábor xközmunka— és közlekedésügyi minisz-

tertől. A kötethez Keleti Károly írt a szerző kitűnő munkáját elismerő előszót.

E rövid, példaszerű felsorolás nemcsak azt igazolja, hogy a Hivatalos Sta—

tisztikai Közlemények —— a mai ikutató szempontjából — rendkívül becses anya—

gokat tartalmaznak, hanem azt is mutatják, hogy milyen nagy utat tettek meg a szerkesztők, tett meg a Hivatal az 1868—ban kiadott vegyes füzete—ktől az emlitett monográfiákig. A Hivatal a megalapítása óta eltelt negyedszázad alatt mind az adatgyűjtések megszervezése és feldolgozása, mind közzététele terén igen sok tapasztalatot szerzett. A vizsgált 25 év küzdelmei, munkássága meg- alapozta s nagymértékben elősegítette a következő évek eredményeit.

A STATISZTIKAI ÉVKÖNYV

A Hivatalos Statisztikai Közlemények megjelentetése nem pótolta és nem is pótolhatta az évkönyv kiadását. Továbbra is fennállt az igény az ország társa-—

delmi—gazdasági helyzetét módszeresen leíró és egybefoglaló mű iránt. Az év- könyv összeállítását illetően azonban még nagyobb nehézségekkel állt szemben a statisztikai osztály, mint a közleményeknél. Sem ugyanazon évre vonatkozó, sem visszatekintő adatok nem álltak rendelkezésre. Teljes joggal irta Keleti Károly az első évkönyv előszavában a megjelentetést gátló körülményekről szólva: ,,Bár jutna ezen . . . statisztikai évkönyv tágabb körökben is haszná—

latba és hatna valamennyi körben buzdítólag a szükséges adatok pontos és gyors beszolgáltatására. Vajha pedig verne gyökeret az illető körökben azon meggyőződés, hogy a hivatalos statisztika anyagot nem teremthet. . ."25 A be—

vezetőben tárgyalt adatgyűjtési és feldolgozási nehézségek miatt26 csak 1872—ben,

tehát a statisztikai hivatal fennállásának ötödik évében kerülhetett sor arra, hogy az első többéakevésbé rendszerezett adatokat tartalmazó évkö'nyvet publi—

kálják.27

Ez az első évkönyv tíz fejezetből áll: I. Államterület és temészeti Viszo—

nyai. II. A népesség. III. A mezőgazdaság és az állattenyésztés. IV. A bányászat.

V. Ipar, kereskedés, hitel és forgalom. VI. Közlekedés. VII. Az igazságszolgál—

tatás. VIII. Egyház és tanügy. IX. Pénzügy. X. Hadügy és honvédség. Az adat—

gyűjtési nehézségek miatt azonban az évkönyv egyes fejezetei különböző évekre vonatkozó adatokat tartalmaznak: a népmozgalmi adatok például 1865—re, a mezőgazdasági adatok 1869—1870—re, a bányászati adatok 1868—1869-re, az ipari és kereskedelmi adatok 1865—1869—re, a közlekedési adatok 1867—1870—re, az igazságszolgáltatási adatok l880—ra, az egyházi és tanügyi adatok 1870—

1871—ne, a pénzügyi adatok 1870-re és a hadügyi adatok 1869—187l—ne vonat—

koznak. Hasonló a helyzet a II., III. és IV. évfolyamnál is, amelyek beosztása

25 Magyar Statisztikai Évkönyv. Első évfolyam. Budán. 1872. IV. old.

?" A Statisztikai Hivatal számos esetben, minthogy a törvényhatóságoktól az adatokat besze- rezni nem tudta, kénytelen volt a több mint 12000 községből begyűjtött adatokat maga feldolgozni, ami a szűkös költségvetési lehetőségek közepette nemegyszer gátjává lett a munkának.

27 Magyar Statisztikai Évkönyv. Első évfolyam. Budán. 1872. I—X. %— 537 old. %- 5 melléklet.

(Kartogramok). — Ezek az ötletes kartogramok, a színek árnyalásával szemléletesen ábrázolják a népsűrűséget és a különböző állatfajok területenkénti sűrűségét. Ezt a módszert újította fel s fejlesztette tovább egymás mellé helyezett három döntő év adatainak ábrázolásával dr. Kiss Albert: Allattenyésztésünk belterjességének alakulása az elmúlt száz évben (1857—1957) c. tanulmá—

nyában (Statisztikai Szemle. 1958. évi 1—2. az. 1—35. old.). Anyagi okok miatt a többi Evkönyvben grafikus ábrákat nem közöltek. Lassan pedig szokássá lett, hogy az Évkönyv nem tartalmaz ábrá- kat.hányVéleményemszemléletes szerintkartogramot,az Évkönyvkartodiagramot,tekintélyétesetlegnem csökkentené,ponttérképe'chanemtartalmazna.csak emelné, ha né—

6*

(10)

644 ' DR. GYULAY FERENC

és szerkesztési módja megegyezik az I. évfolyaméval. Lényegesebb Változás-vaz _ 1878—ban megjelent V. évfolyamban történt, amelyben az adatok már mint!

1875—re, tehát egy ugyanazon évre vonatkoznak, továbbá az 1879. évre vonat-—

kozó IX. évfolyamban történt, amikoris az évkönyv beosztását átalakították.

Ettől kezdve ez évkönyv egészen 1893—ig, újabb átszervezési—ig,28 illetve a Ma—

gyar Statisztikai Évkönyv ,,Új folyamálh'nak megindításáig az alábbi fejezete— - ;

ket tartalmazta: I. Politikai felosztás és népesedési mozgalom. II. Közegészség- ügy. III. Mezőgazdaság. IV. Bánya- és kohóipar. V. Kereskedelmi forgalom.

VI. Hitelintézetek. VII. A közlekedés. VIII. Igazságszolgáltatás es telekkönyvi forgalom. IX. Egyház és tanügy X. Allami pénzügy. XI. Haderő. XII. Tűz—

károk. * í

Ami az 1872 és 1892 között megjelent évkönyvek tantalmárt illeti, nagy hibájuk, hogy kizárólag a statisztikai hivatal viszonylag szűkebb körre kitor—'

jedő adatgyűjtéseire támaszkodnak s így nem nyújtanak teljes képet a társa——

(talmi—gazdasági életről, továbbá, hogy az adatok egy évfolyamon belül sokszor nem ugyanarra az évre vonatkoznak, az egyes évfolyamok visszatekintő adato—

kat csak ritkán tartalmaznak, százalékszá—mokat, viszonyításokat, összehasonlí-

tásokat pedig jófomnán sohasem. Az első évfolyamok beosztása gyakran válto—

zott s emellett nem is egy kötetben jelentek meg, hanem füzetekben, rendsze—

rint igen nagy késéssel. Például az Évkönyv III. évfolyama két részben jelent

meg: az I. rész 1875—ben, a II. 18764ban; a IV. évfolyamot 9 füzetben, az V. év-

folyamot 11 füzetben adták ki stb. Előfordult, hogy egy—egy évfolyam publiká-

lása több évre is áthúzódott, például 1882-ben jelent meg a IX. évfolyam

VIII. füzete, a X. évf. I—IV., VI—VII., IX—XII. füzete, valamint a XI. évfo—

lyam III. füzete. Ilyen körülmények között az évkönyvek azt a konkrét felada—

tukat, hogy segédeszközt nyújtsanak a szakemberek számára munkájukhoz, hogy széles körű tájékoztatást adjanak az ország és a népesség életéről, nem

tudták betölteni.

Meg kell említeni, hogy ugyanezen idősza-kban (pontosabban az 1883-tól 1896—ig terjedő években) kiadásra került egy másik évkönyv is ,,Nemzetgazda—

sági és Statisztikai Évkönyv" címen. Ezt a kiadványt a Magyar Tudományos

Akadémia Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottsága indította meg abból a

célból, hogy a statisztikai ismeretek terjesztését és népszerűsítesét előmozditsa.

Ennek érdekében ez az évkönyv a legújabb hazai adatokon kívül nemzetközi

adatokat, a szükségnek megfelelő átlag— es viszonyszámokat, valamint az

egyes táblákhoz szöveges magyarázatokat is "tartalmazott.29 A kiadvány meg—

szenkesztéséhez az akkor már negyven éves múltra visszatekintő ,,Annuaire de l'économie polítigue et de la .statistigu-e" szolgált alapul.

A Nemzetgazdasági és Statisztikai Évkönyv, amelyet alakjánál és tartalmá—

nál fogva ma inkább zsebkönyvnek neveznénk, bizonyos mértékben hasonlit a Hivatalos Statisztikai Közlemények vegyes füzeteihez. A hivatali évkönyvekkel kapcsolatban ismertetett ágazatokra vonatkozó statisztikai adatokon kívül magá—

ban foglalta ugyanis a Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottság üléseiről készí—

tett jegyzőkönyveket, az 1882. évi rendeletek rövid ismertetését és egyéb beszá—

molókat (például a hazai és külföldi irodalomról stb.).

A Nemzetgazdasági és Statisztikai Évkönyv azonban kezdetben nem váltotta ki azt az érdeklődést, amelyre számítottak, nehézségek merültek fel a szerkesz—

N Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. I. 1893. Budapest. 355 old. ——' Pontosabban mm)—ig, amelyről csonka Évkönyv jelent meg. 1891—1892-1'61 Évkönyv nem készült.

" Nemzetgazdasági és Statisztikai Évkönyv. 1888., 1884" 1886. Az első három évfolyam szer-—

kesztöje dr. Földes Béla volt.

(11)

tés terén, legfőképpen pedig a Statisztikai Bizottság nem rendelkezett olyan anyagi erőkkel, hogy továbbra is megjelentethesse, ezért szóba került meg-

szüntetése. Ekkor Keleti Károly vette pártfogásába az Évkönyv kiadásá-t, meg—

bízta dr. Jekelfalussy Józsefet és dr. Vargha Gyulát a szerkesztéssel, vállalva a Statisztikai Hivatal nevében az előállítással kapcsolatos összes költségeket.

Ezzel a szóban forgó évkönyv, ha jogilag nem is, de ténylegesen a Statisztikai Hivatal kiadványa lett. Ez új lendületet adott az évkönyvnek, amely ettől kezdve, egészen az 1896—ban kiadott 1894—95. évi kettős számig, folyamatosan

megjelent.30 Jekelfalussy ésVargha— Vizneker Antal közreműködésével—az év-

könyvet átdolgozták és egy igen színvonalas, hazai és nemzetközi statisztikai adatokat közlő, szöveges magyarázatokkal ellátott zsebkönyvvé alakították át.

Az 1892—93. évfolyamot az Akadémia koszorújával tüntette ki. Ennek az évfo- lyamnak főbb fejezetei a következők voltak: Terület és álló népesség, mozgó népesség, Östermelés, Bánya— és kohóipar, Ipar, Kereskedelmi forgalom, Köz—

lekedés, Pénz és hittel, Biztosítás, Épületek statisztikája, Közoktatásügy, Igazság—

ügy, Véderő, Állami pénzügy, Országos Törvények. A kiadványt kiegészítették az idegen mértékek és pénzek átszámítási kulcsával és betűsoros tárgymutató- val. Az évkönyvet a közönség is megkedvelte, a példányok gyorsan elfogytak.

Az elsö évfolyamok után már nem volt szükség a Statisztikai Hivatal szubven—

ciójára, amelyet egyébként a Hivatal akkori szűkös anyagi keretei között nem is igen tudott volna biztosítani.

A Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv, bármennyire felkeltette is az érdeklődést, a hivataIOS Statisztikai Émkönyvet' nem pótolta. Adatait ugyanis éppen a Statisztikai Évkönyv szerkesztését is megnehezítő okok miatt a leg—

különbözőbb forrásokból, köztük számos nem hivatalos forrásból szedte össze, továbbá. az alkalmazott — egyébként igen színvonalas, érdekes —— szöveges magyarázatok és a nemzetközi összehasonlítások miatt végeredményben kevés helye maradt a magyar adatok közlésére. 1893—tól kezdve pedig, amikor Keleti Károly halála után Jekelfalussy József, az új igazgató a korábbi éveknél lénye—

gesen maga—sabb költségvetés birtokában31 újjászervezte a Statisztikai Évkönyvet,

a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv kiadását megszüntették.

A Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv 1883—tól megjelent tizenhét évfo—

lyama jelentős haszonnal járt: egyrészt kitűnően népszerűsítette a statisztikát, másrészt igen gazdag szerkesztési tapasztalatok felhalmozását tette lehetővé.

E szerkesztési tapasztalatok nem kismértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Jekell'alussy és munkatársai az ,,Új folyama—mal a mai értelemben vett, modern évkönyvek sorozatát indítsák meg.

Ha összegezni kívánjuk mindazt, amit a Statisztikai Hivatal történetének első 25 éve alatt kiadott évkönyvekről mondottunk, megállapíthatjuk, hogy valóban sok kifogás hozható fel e kiadványok ellen. Birálhatők ezek az év—

könyvek a hiányos adatok, a meg nem felelő szerkesztés, a megjelenés módja, a késések miatt. Kifogásolhatók azért, mert éppen azt nem nyújtják —— ti. az általános áttekintést az ország társadalmi-gazdasági életéről —— amit adniok kel—

lene. Ebből a szempontból igazuk is van azoknak a szerzőknek, akik a Statisz—

tikai Hivatal ezen első évkönyveit elxnanasztalják. Ha azonban figyelembe vesz—

30 Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv. 1887., 1888., 1889—90., 1891., 1892—93., 1894—95. Az újabb évfolyamok szerkesztői: dr. Jekelfalussy József és dr. Vargha Gyula.

31 Jekelfalussy ——' a zárszámadási adatok alapján számítva —— az 1890—es években évente átla- gosan mintegy 220 000 forintos költségvetéssel dolgozott, míg Keleti Károlynak az 1870-es években átlagosan mindössze 51 000 forint, az 1880—es években pedig átlagosan kb. 130 000 forint állt rendel-

kezésére.