A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései

GYAKORLAT OSSZEFUGGÉSEP

BÁLINT JÓZSEF

Tisztelettel és meghatódottan köszöntöm az ünnepi ülés minden résztvevőjét.

A statisztika magyarországi egyetemi oktatása bevezetésének kétszázadik év—

fordulóját ünnepeljük. Tisztelettel gondolunk a tudomány ismert és ismeretlen al—

kotóira, kiknek fáradhatatlan munkássága nyomán a statisztika egyetemi oktatása

szorosan összeforrott a tudomány és a gyakorlati munka fejlődésével.

A magyar statisztika fejlődése során számos eredménnyel. nagyhírű tudóssal lett gazdagabb. Az elért eredményeken egyaránt osztozik a statisztikai felsőoktatás és a hivatalos statisztikai szervezet. Osztozunk a gondokon is, a további útkere- sésben is.

Ma a szocialista statisztika legfontosabb feladata információk (adatok és elem- zések) nyújtása a népgazdaság és a társadalom jelenségeir'ől. A vezetés magas színvonalú tájékoztatása gazdasági—társadalmi rendünkből fakadóan a kor pa- rancsa. Már nem elégedhetünk meg csupán az adatok közlésével vagy éppen a táb- lázatok szöveges leírásával. hanem az operatív követelményeknek megfelelően komplex információt kell nyújtanunk.

Komplex információn azt értjük, hogy a jelenségeket összefüggéseikben mutat- juk be. Azt is mondhatnám, hogy a komplex információ egyszerre tartalmazza a múltat, a jelent és bizonyos mértékben a jövőre is utal. A komplex információ nyúj—

tása a döntéselőkészítés elsőrendű feladatai közé tartozik.

A közvélemény megfelelő tájékoztatása szintén fontos feladat. Lenin kifejezésé—

vel élve, be kell vinnünk a statisztikát a tömegek közé, hogy a dolgozók megismer- hessék. mennyit termelünk, és a megtermelt mennyiségeket hogyan használjuk fel, osztjuk el. valamint milyenek az é-letkörülményeink a számok nyelvén kifejezve?

Megállapíthatjuk: statisztikai rendszerünk, mivel adatai — az államtitkokat ki- véve —— alapvetően nyilvánosak. a tudományos és szélesebb körű közvélemény de- mokratikus ellenőrzése alatt végzi munkáját. Ez a szocialista demokrácia szerves eleme.

Szeretnék bemutatni a gyakorlati statisztikusokat foglalkoztató néhány problé- mát. amelyeknek az egyetemi tananyagokban történő figyelembevétele hasznos

lehet. ,

Számos olyan törekvésünk van, amelyeknek a megvalósítása —- úgy gondoljuk

— időszerű, előremutató. egyszóval korszerű. Természetes. hogy a társadalmi—gaz-

, ' Elhangzott a magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. évfordulója alkalmából az Eötvös Lorand Tudományegyetem aulájában 1977. október 25-én tartott ünnepi ülésen.

dasági fejlődés időszerű problémáinak a statisztikai munkában is jelentkezniük kell.

Ily módon munkánkban különös gondot kell fordítani:

1. a népgazdaság fejlődésének sokoldalú bemutatására, jobban tekintetbe véve azt.

hogy a vállalatok adatszolgáltató képessége nem végtelen, s az állami költségvetés is véges:

2. a gazdasági hatékonyság statisztikai vizsgálatára és elemzésére (a termékstruktúra korszerűsítésére stb. );

3. a gazdasági növekedés belső tartalékainak a vizsgálatára;

4. a külgazdaság jelenségeinek, ezen belül a cserearányoknak elemzésére;

5. a tudományos—műszaki haladás bemutatására;

ó. a társadalmi fejlődésnek. a lakosság életkörülményeinek és életszínvonalának a be- mutatására és elemzésére, továbbá az életmód vizsgálatára;

7. a népesedési helyzet folyamatos elemzésére, amelynek egyik fontos állomása a soron

következő népszámlálás lesz _ , , ?

Ápolnunk kell a statisztikai szervezet jó viszonyát a lakossággal. A statisztikai törvény rendelkezéseivel összhangban a lakosságtól gyűjtött adatok titkossága tel- jes mértékben biztosított. Ezen túlmenően az a törekvésünk. hogy a lakosságot csak kivételes alkalmakkor terheljük teljes számban adatszolgáltatási kötelezettséggel Ecélból kiépítettünk egy olyan lakossági reprezentatív adatfelvételi rendszert, amely takarekos, és csak a lakosság egy kis részét érinti. , - E fontos feladatok ellátásához sok jól képzett, a statiSztika elméletében és gya—

korlatában jártas szakemberre van szükség. Ezeknek a szakembereknek érteniük kell az adatgyűjtések kialakításához, megszervezéséhez, adatfeldolgozási ismere—

tekkel kell rendelkezniük, tudniuk kell alkalmazni az elemzés céljára szolgáló—stee tisztikai és matematikai módszereket. A jó statisztikusnak jó érzékkel kell rendelkezi.

nie a lényeg és a valóság feltárásához és megragadásához. ' Ez a tény megfordítva is igaz, nemcsak a statisztika előállításához kellenek jó szakemberek, hanem a statisztikai tevékenység által keletkezett statisztikai infor- mációk megfelelő hasznosításának, megértésének is egyik előfeltétele a statisztikai, jártasság. Ez azt jelenti, hogy az egyetemeken végző szakembereknek olyan statisz—

tikai felkészültséget kell biztosítani, amellyel képesek szakmájuk területén a sta—

tisztikát hatékonyan alkalmazni, munkájukban felhasználni.

Az egyetemi; statisztikai oktatás bevezetésének kétszázadik évfordulóján eszünkbe kell jusson egy másik évforduló is. 110 éves a magyar hivatalos statisz-—

tikai szolgálat. A két évforduló gondolati összekapcsolása azért időszerű. mert szim—

bolikusan jelzi a statisztika egyetemi oktatásának és a gyakorlati statisztikai tevé—

kenységet reprezentáló hivatalos statisztikai szervezetnek a szoros összefonódását, sőt— merem mondani — egymásrautaltságát'is.

Ha visszapillantunk a magyar statisztikai oktatás, majd a hivatalos statisztikai szervezet kialakulására és fejlődésére, akkor azt állapíthatjuk meg. hogy a megtett

út nem volt könnyű, de végül is sikerre vezetett.

Az alatt a közel egy évszázad alatt. amely a statisztika egyetemi oktatásának beindulása és a magyar hivatalos statisztikai szervezet létrehozása között telt el, az egyetemi és jogakadémiai statisztikai oktatás a tudományos kutatásnak, sőt a gya-t korl—ati statisztikai munkának is oszlopa volt.

'A statisztikai tudomány kialakulását a .,leíró államismereti irány" és a .,poli—

tikai aritmetika" fejlődésében, illetve módosulásaiban kell keresnünk. A statisztikai

jellegű ismeretek oktatása Magyarországon a bölcsészeti karon indult meg. Később

került át az egyetem jogi karára. Ezzel a statisztika leíró irányának az oktatása a jogászképzésben kezdetét vette, és meglehetősen hosszú időn keresztül, mintegy egy évszázadig tartott.

Az 1777—ben Mária Terézia által királyi rendeletként kihirdetett Ratio Educationis (a nevelés rendje) csak azon tudományok oktatását tartotta szükségesnek az akta- tási intézményekben, amelyek az akkori felfogás szerinti állam megismerését szol- gálták, és ezáltal az állam szempontjából hasznos ismeretekkel vértezték fel a hall—

gatókat. lgy került az abban az évszázadban felállított jogakadévmia'k tanter- vébe .,az európai államok statisztikája" elnevezésű tantárgy.

Ez az időszak volta statisztika hazai hőskora. amelyre az volt a jellemző, hogy már a megismerés elé is óriási jogi, társadalmi és gazdasági akadályok tornyosul- tak. A reformkorban Kölcsey Ferenc Szatmár megyével foglalkozva egyik beszédé- ben— azt állapította meg, hogy a közállapotok megjavításának egyik előfeltétele lenne a statisztikai ismeret.

1850—ben a statisztika a jogi kar 9 főtárgya közé került, ami jelentős lépés volt.

hiszen a főtárgyakról így vélekedtek: ,,. ..főtárgyaknak azok nevezhetők. amelyek ismerete oly szükséges. hogy a nélkül állami szolgálatba lépni nem is lehet."1 Ezt a vélekedést ma sem árt megszívlelni.

A hivatalos statisztika létrejöttével foltokban mutatkoznak annak a jelei is. hogy

a statisztikai oktatás jobban alkalmazkodjék az igényekhez. A statisztikai kutatás,

vizsgálódás ekkor mindinkább (: népesedési kérdések és a közgazdaságtan felé fordult.

A kapitalizmus körülményei között, akkor, amikor az Országos Statisztikai Hiva—

tal már létezett, és valamelyest hatott is az oktatásra, az egyetemi oktatás nem ké—

pezett elegendő szakembert. A Központi Statisztikai Hivatalnak hosszú évtizedeken keresztül a szakvizsgáxk rendszerét kellett fenntartania, mivel az oktatás tartalmilag sem nyújtotta azt a kellő szakismeretet, amelyre a statisztikai szolgálatba lépőne'k szüksége volt.

A felszabadulás után a fordulat éve a statisztikai tevékenységben is gyökeres változást hozott. Új történelmi korszakba, a szocialista építés korszakába léptünk.

Át kellett szervezni a Központi Statisztikai Hivatalt, hogy megfeleljen a szocialista építés, a tervgazdálkodás követelményeinek. Ugyanakkor létrehozták a' marxista közgazdász— és egyben a statisztikusképzéis bázisát, a Marx Károly Közgazdaság—

tudományi Egyetemet. Ezek az intézkedések kiállták az idő olykor nehéz próbáját.

Azokban az években a hazai egyetemeken a szocialista statisztikának és okta—

tásának kialakítása volt a napirenden. Sok vita után a társadalmi—gazdasági je—

lenségek statisztikai elemzése során előtérbe kerültek a minőségi elemek. Helyesen mutattak rá a politikai gazdaságtan. a világnézet és a statisztika kapcsolódásaira.

Ezzel szemben az akkori vitákban fölbukkanó matematikaellenesség a statisztikai tudomány hazai fejlődését nálunk is hátráltatta.

A tervgazdálkodás kibontakozásával. majd a tervezési módszerek továbbfej—

lődésével — azzal kölcsönhatásban —- a statisztika művelésében is egyre fejlettebb módszereket alkalmaztunk.

Úgy vélem, hogy ez a mostani évforduló jó alkalmat nyújt arra. hogy érintsük a statisztika egyetemi oktatásának és az állami statisztikai szervezetnek a jelenben élő és a jövőben kivánatos kapcsolatait és kölcsönhatásait.

A statisztika oktatása egyetemeinken magas színvonalú, és a kapcsolat is jó a statisztikai tanszékek és a Központi Statisztikai Hivatal között. Mégis úgy gondo—

lom, ezen a kapcsolaton és együttműködésen még lehet és kell is javítani. Felaján—

lom, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a jövőben még intenzívebb készséget mutat

arra — és mi több. lehetőséget keres ahhoz -, hogy az egyetemi oktatók jobban

1 Lásd: Eckhart Ferenc: A Jog— és Államtudományi Kor története. 1667-1935. Budapest. 1936. 400. old.

betekinthessenek a statisztikai gyakorlat .,műhelytitkaiba", folyamatosan megismer—

hessék a statisztikai gyakorlat problémáit, a statisztikai információs rendszer fej- lesztési elgondolásait. A minap megbeszélést folytattunk erről azokkal a kiemelkedő

egyetemi tudósokkal. akiket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által adományoz—

ható ,,Kiváló Dolgozó" kitüntetéssel tisztelhettünk meg.2

Annak a lehetőségnek azonban. hogy a statisztikai oktatók a jövőben jobban beleláthatnak a gyakorlati statisztikai munka műhelytitkaiba, véleményünk szerint nem szabad azzal a következménnyel járnia. hogy a hallgatókat az összes szakmai részterület és a világon létező valamennyi bonyolult eljárás megismertetésévei ter- heljék. Valahol meg kell találnunk azt az optimumot. amely a statisztikai tudomány és gyakorlat jelenlegi, illetve jövőbeli szintje, valamint a felsőoktatási intézmé—

nyek képzési törekvései között helyezkedik el. Mindenképpen el kell kerülnünk azt.

hogy az egyetemen elsajátított magas színvonalú tananyag és a fiatal. szép remé—

nyekre jogosító szakemberek gyakorlati munkája között áthidalhatatlan szakadék keletkezzék. Vannak országok. ahol ez a szakadék már tény.

Az egyetemi oktatásnak ezen a téren véleményünk szerint arra kell törekednie, hogy a fiatal pályakezdő szakemberek az egyetemen elsajátított korszerű ismeretek alapján gyorsan be tudjanak illeszkedni adott szakterület munkálataiba, és egy—

szersmind rendelkezzenek a szükséges ismeretekkel a hatékony továbbfejlődésre.

Leszögezhetjük: a statisztikai oktatással szemben támasztott újabb követelmé- nyek elsősorban a központi állami statisztikának és e statisztika felhasználóinak az igényeiből fogalmazódnak meg.

A statisztikának vannak ,.termelői" és ,,fogyasztói". Ahhoz, hogy a statisztika felhasználói és leendő "termelői" megfelelő útravalóval hagyhassá'k el a felsőfokú oktatási intézmények kapuit, korszerű oktatásban kell részesülniük. amelynek ge—

rince a megfelelő, színvonalas tananyag.

Ily módon érhető el. hogy a korszerű tudományos eredményekkel gazdagított statisztikai képzés végcéljaként statisztikailag is kiművelt emberfők sokasága he—

lyezkedjék' el a népgazdaság irányításában és a termelő vállalatoknál. intézmé—

nyeknél.

A statisztikai oktatásban a korszerű tananyag kialakítása és a személyi felté—

telek biztosítása az 1950-es években a Központi Statisztikai Hivatal segítségével ment végbe. Tisztelettel és köszönettel kell megemlékeznünk a szovjet statisztikai tu- domány és gyakorlat önzetlen támogatásáról. kimagasló hasznosságáról szó—

munkra.

A történeti fejlődés során tehát elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol a statisztikai oktatás találkozik a gyakorlati követelményekkel. A hallgatók korszerű ismeretanya- got tanulnak, nemzetközi mércével mérve is jó tankönyvek állnak a rendelkezésre.

Mindez nagyszerű érzéssel tölthet el bennünket.

A gyakorlati statisztikai munka és a statisztikával szemben támasztott igények növekedése újabb feladatokat vet fel a statisztikai tudomány, módszertan és az ok- tatás számára.

A központi állami statisztika feladatai a párthatározatokból. az állami dönté—

sekből adódó feladatok. amelyek közül kiemelkedő jelentősége van a statisztikáról

szóló 1973. évi V. törvénynek és a XI. pártkongresszus határozatainak.

Ezeknek a feladatoknak és elvárásoknak csak úgy tehetünk eleget. ha a statisz- tikai munka hatékony és korszerű: pontos, gyors, megbízható, képes megragadni a

lényeget. föltárni a valóságot. és bizonyos értelemben előre lát a jövőbe.

? A kitüntetettek névsorát lásd: Statisztikai Szemle 1977. évi 11. sz. 1175. old.

Ezért a statisztika egyetemi oktatásának egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni a központi állami statisztikával szemben támasztott igényeket, ugyanis atkár készítője, akár felhasználója is lesz valaki a statisztikának, a korszerű elem- zési módszerekhez, a statisztikai alaptevékenységek műveléséhez értenie kell. Kü—

lönben vagy nem tud megfelelőképpen dolgozni, vagy igényeit nem tudja megfogal- mazni, nem tud kérdezni.

A történeti fejlődés során csak most először. a szocializmus építése során nyí—

lott tartósan lehetőség arra, hogy a statisztikai oktatás a hallgatók leendő munka—

helyeinek igényei szerint alakuljon és fejlődjön.

Ebből a szemszögből tekintve a legfontosabb szempont az, hogy a statisztikát (: párt— és az állami szervek a vezetés szerves eszközének tekintik. Ezért a felső ve- zető szervek és az információt szolgáltató államigazgatási szervek — így a Központi Statisztikai Hivatal — között az együttműködés állandó, folyamatos és szoros.

A vezető szervek informáltságát a legmodernebb statisztikai, közgazdasági.

demográfiai, szociológiai, számítástechnikai módszertani és elméleti eredmények felhasználásával lehet fokoznunk. Az állami statisztika egész rendszere a felsőszintű vezetés döntéseinek az előkészítésében vesz részt azáltal, hogy adatokat szolgáltat.

és helyzetelemzéseket készít.'Ugyanakkor (: döntések helyességének, hatásainak mérésében is részt kell vegyünk.

A vezetés és a statisztika közötti kapcsolatot nem szabad homogén egységként fölfognunk. Tekintettel kell lennünk az irányítás különböző hierarchikus és horizon- tális szintjeire. mivel az egyes szintek az információel'l'átás más—más fokozatát je—

lentik. A statisztika készítésénél figyelemmel kell lennünk arra, hogy a tervezési in—

formációs rendszerrel maximálisan integrált legyen a statisztikai információs rend—

szer. mert időben és megfelelő csoportosításban csak így lehet a tervezés számára adatokat szolgáltatni, illetve a népgazdasági terv teljesítését statisztikailag helyesen

mérni.

Az imént vázolt gondolatsort egy másikkal lehet rögtön kiegészíteni. Az okta—

tásnak arra is fel kell készítenie a jövendő szakembereit, hogy munkájukat a leg- kisebb népgazdasági ráfordítá—ssal, de egyben a legnagyobb hatékonysággal le—

gyenek képesek végezni. Ez lényeges egyrészt az adatszolgáltatók terheinek a csök—

kentése szempontjából, másrészt fontos azért. hogy az adatok, elemzések a minő—

ségi szempontok fenntartásával a legrövidebb időn belül felhasználhatók legyenek.

Az 1973. évi statisztikai törvény a következőképpen határozza meg a statisztikai tevékenység fogalmát: .. a társadalmi, gazdasági jelenségekre és folyamatokra, továbbá az államigazgatási és másthatósági tevékenységre vonatkozó adatok gyűj- tése, szolgáltatása, feldolgozása, elemzése, közzététele és tárolása." (1. §. (2))

Ugyanakkor a statisztikai törvény az állami statisztika feladatává teszi,_ ,,...

hogy a társadalom és a gazdaság sokoldalú megismeréséhez, az állam vezetésé- hez, a tervgazdálkodáshoz korszerű tudományos módszerek alkalmazásával folya—

matos, hatékonyan felhasználható tájékoztatást adjon." (2. §. (i))

Az állami statisztika — amelynek egységes rendszere a központi és az igazga—

tási statisztikából áll — feladatai más megközelítésben: a társadalmi, gazdasági jelenségek és folyamatok megfigyelése, a népgazdasági terv készítéséhez adatok szolgáltatása, illetve a tervteljesítés figyelemmel kísérése, a vezetés számára ada—

tok, elemzések, komplex információk szolgáltatása, más szavakkal a döntéselőké- szítés megalapozása, továbbá a döntések végrehajtásának statisztikai ellenőrzése.

adatszolgáltatás a tudományok műveléséhez és a közvélemény tájékoztatása.

A statisztikai munka feladatainak a sorában nem említettem egy olyan lényeges

feladatot, amely nélkül nem is képzelhető el semmilyen tevékenységünk. A statisz-

tikai tudomány és módszertan fejlesztésére gondolok, amelyet elsősorban az egyete- mek és a főiskolák statisztikai tanszékei, valamint a Központi Statisztikai Hivatal művel.

Az egyetemi tanszékek a statisztikai kutatás jelentős műhelyei. Foglalkoznak a statisztika valamennyi területét érintő témával. Az egyetemi tanszékek a tudományos munka területén figyelemreméltó eredményeket értek el. Több téma hagyományosan az egyetemi tanszékek kutatási területéhez tartozik. mint például a közigazgatási

statisztika, az indexelmélet vagy a statisztika történeti kutatása.

Különös jelentősége miatt feltétlenül meg kell vizsgálnunk annak lehetőségét.

milyen módon oldható meg. hogy a hosszú tudományos múltra visszatekintő egye—

temi tanszékeken a kutatómunka a jövőben még több támogatást és lehetőséget kapjon kibontakozásához.

A Központi Statisztikai Hivatalban jelentős mértékű tudományos munka folyik.

A Hivatalban a kutató tevékenység szorosan kapcsolódik a munkák szakmai jelle-

géhez. Vannak olyan témák is, mint az ökonometria, az informatika stb., amelyek több területet fognak át. Arra törekszünk, hogy a statisztikai tevékenységen belül a tudományos kutatás súlya és aránya emelkedjék.

A Központi Statisztikai Hivatal sajátos feladata a statisztikai módszertan ál-

landó továbbfejlesztése. Ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a Központi Statisz-

tikai Hivatal az elemző és a tudományos—módszertani tevékenységhez jó adottsá—

gokkal rendelkezik, A Hivatal munkatársainak jelentős része magasan kvalifikált, a hivatali munkafeltételek jók. és a Hivatal a gazdasági és társadalmi élet mind—

egyik vsze—ktorára vonatkozó valamennyi szükséges alapadattal és feldolgozással rendelkezik.

A tudományos feladatok jelentős hányada a statisztikai elemző—módszertani munkákhoz kapcsolódik. A komplex információigény kielégítése jelentős elemző mun—

kával jár együtt, ezért a statisztikai munka egyre inkább elemző jellegűvé válik. Az elemző tanulmányokat a vezetés különböző szintjei egyre inkább igénylik a Központi Statisztikai Hivataltól és más szervek statisztikai részlegeitől. Ez a magyar Központi Statisztikai Hivatal egyik fontos doktrinája.

A Hivatal az elemző tanulmányokon és a módszertani kutatásokon kívül számos olyan területen járul hozzá egy-egy tudományág fejlődéséhez, ahol az a statiszti—

kával határterületet képez. lgy a közgazdaságtan. a népességtudomány, az ökono—

metria, a szociológia és a számítástechnika területén folyik jelentős tudományos munka.

Ezzel tehát a statisztikai oktatásnak egy újabb feladata körvonalazódik ki, ne—

vezetesen az. hogy a tudományos munka iránt fogékony hallgatókat fel kell vértezni mindazon ismeretekkel, amelyek alkalmassá teszik őket a tudományos munkában való előrehaladásra.

A tudományos munkaterületek szakemberigényeinek körvonalazására jó tám—- pontot ad az a körülmény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal és a felügyelete alá tartozó intézetek jelenleg több országos kutatási főirány. országos szintű kutatási célprogram. valamint tárcaszintű kutatási főirány munkálataiban vesznek részt.

A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói abban a sajátos helyzetben dolgoznak,

hogy nem csupán adatbázist szolgáltatnak a társadalomtudományok fejlődéséhez.

hanem az adatok birtokában nem egy esetben úttörő és alapvető jelentőségű ered- ményeket mutatnak fel saját tudományágukban.

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Magyarországon a statisztika elméleti és gyakorlati művelése, valamint oktatása nemzetközi mércével is megállja a helyét.

Szá—mos magyar statisztikus dolgozott vagy dolgozik a különböző nemzetközi szer-

vezetékben fejlődő országok statisztikai tanácsadójaként. Rendszeresen jelentke- zünk a nemzetközi statisztikai fórumokon is.

Bizonyos mértékig jóleső érzéssel nyugtázhatjuk azt a körülményt, hogy a jó statisztikus fogalma nálunk nem merül ki csupán az egyetemek vagy a Központi Sta—

tisztikai Hivatal emlegetésével. Más területeken is dolgoznak a statisztikát hivatá- suknak tekintő, komoly felkészültségű statisztikusok. Eredményeinkkel azonban nem lehetünk elégedettek, ha azt tekintjük, hogy egyes területeken még előre kell lépni. Egy ilyen terület például a matematikai módszerek felhasználása.

*

Összefoglalva az eddig elmondottakat megállapíthatjuk, hogy Magyarországon, ahol a statisztika egyetemi szintű oktatásának 200 éves hagyománya van, és ahol a hivatalos statisztikai szolgálat 110 éves. a statisztikai munka magas színvonalra jutott el. Ez köszönhető egyrészt a társadalom, a párt és a kormány állandó gondos—

kodásának, a statisztikai munka és szervezet jelenben élő és a jövőbe néző arcu-

latának. '

Az elért magas színvonalat csak úgy tarthatjuk meg és fejleszthetjük tovább.

ha azt egyebek között a képzés valamennyi formájában. különösképpen az egye—

temi oktatásban és az egyetem utáni továbbképzésben is tartani tudjuik. Mivel ez mindannyiunk közös érdeke, ezért különös módon is kell vele törődnünk.

Amikor mi azt kérjük az egyetemi oktatástól, hogy ezeknek a követelményeknek a jövőben is tegyen eleget, illetve biztosítsa a fejlődést, akkor tulajdonképpen át- tételesen a Központi Statisztikai Hivatallal és az egész állami statisztika rendszeré—

vel kapcsolatos igényeket és feladatokat adjuk tovább, csak más. az oktatás testére

szabott vetületben.

A szocialista építés mostani szakaszában a pártkongresszusok, párthatároza- tok, törvények, minisztertanácsi rendeletek és más magasszintű jogszabályok. a vezetés, a nemzetközi szervezetek, a tudomány és a közvélemény igényei elég pon—

tos-an meghatározzák — akár közvetlenül. akár közvetve is történik ez —. hogy mit

kell tennünk. Arra a kérdésre. hogyan kell ezeket a feladatokat véghezvinnünk.

szintén adott az általános válasz: gyorsan, pontosan, megbízhatóan, takarékosan, egyszóval hatékonyan. Az, hogy ez miként érhető el, nem válaszolható meg szívós tudományos és módszertani kutatás, a nemzetközi tapasztalatok tanulmányozása

nélkül.

Nagy az oktatásért vállalt felelősségünk. amelyet viszont vállalni kell és lehet is. Ezért a statisztika elméleti és gyakorlati művelőinek és oktatóinak még szorosabb együttműködésére van szükség. Lelkesítsen bennünket az a tudat, hogy a jól és az igényeknek megfelelően képzett szakemberek a statisztikai munka minőségére is nagy hatással lesznek. Ez a párt- és az állami döntéshozatal és ezáltal egész dol- gozó népünk munkáját és boldogulását segíti elő a maga szerény, nem mindig látványos, de nélkülözhetetlen eszközeivel.

PE3lOME

Hacronutan CTüTbR conepmm' marepuan noxnana, cnenaHHoro Ha TopmecraeHHoM aa—

ceAaHnu no nosony ZOO—nemem boőunez OTeHeCTBeHHOrO sblcmero cramcrmecnoro 06- paaoaanun.

Aa'rop — npeAceAaTenb LleHTpaanoro CTaTMCTuHeCKoro ynpaenei-mn -- no DOBOAY

ioöunen Bosspamaerca K HCTOKaM npenonaaanun cramcrnuecxux ananuü " ero nocnenyro- u.i.eMy paaau'rmo. Yessblaae'r Hacrosmyio rvoaumr-iy co llo-l'leTHHM ioőuneeM Benrepcxoü

orpuunanbuoü cvamcmuecxoü cnymőm, yxaabieaa Ha recuyro saaumocsnsra amcwera cra- mc'ruuecnoro oőpaaoaanun " npakrmecxoi cramcruuecxoü genrenbuocm.

B Aansueümem uanaraer nocnenoeaawue aa ocsoőomneuuem nepemer—isr, Kotapbre asrsaanu HeoőXOAHMOCTb e KopeHHoü peopranuaauuu KGK ynnaepcmercnora npenonuanus cta'rucwku, Tax " Ller-npanbuoro c'rarucrmecxoro ynpaanenun.

B saicmoueune ant-op uanaraer Hbmemune " )KGDBEMHe a őyAymeM canau " asni-mo- Aeüc-raua memny asrcumm crarucrmecxnm oőpaaoaauueM " rocyAapcre'ennoü cremc'ru- ueckos'r oprauusauueü. Vkasbraae'r Ha Ransueümne saga—m u nonuepkuaaer snaueuue Cot- pyAHuuecraa memny reoperuKaMu " npaxrueucmmu nemertem—1 e oőnacm ctarncmnn.

SUM MARY

The article represents a lecture delivered at the special session held on the occasion of the bicentenary of introducing the higher education of statistics in Hungary.

The author. president of the Central Statistical Office, reviews the early years of the education of Statistical knowledge as well as the further development. He links up the an- niversary with the 110 years jubilee of the Hungarian official statistical service, emphasi'zing' the close connection between higher education and the practical statistical activities.

He outlines the changes following the liberation of the country in 1945 which made necessary a radical reorganisation and development both in statistical higher education and

in the Central Statistical Office.

Finally, the author outlines the relations and interdependencies between the higher education of statistics and the state statistical organization, as they are functioning at present and as they are desirable for the future. He refers to further tasks and emphasizes the importance of the close co-operation between those teaching or applying statistics,

both in the theoretical and practical field.