A statisztikai oktatás 200 éve

(1)

DR. KOVACSICS JÓZSEF

A rnaí budapesti egyetemet a jezsuita rend feloszlatása után, 1777—ben költöz- tette Maria Terézia az ország fővárosába. Budára. az akkor átépített királyi palo- taba. Ez az esemény egybeesett Mária Terézia tanügyi rendelete, az úgyszintén 1777—ben kiadott Ratio Educationis alapján felállított statisztikai tanszék első taná- ranak. a jakobinus érzelmű Borics Adalbertnek a kinevezésével.

Az ünnepi megemlékezés keretében mindenekelőtt felidézzük e kétévszázados út jelentősebb állomásait. és bemutatjuk a tárgy oktatásában közreműködött né- hány professzortársunkat.

Barics Bécsben Sonnenfels tanítványa volt. statisztikai előadásain Achenwall hatása érezhető. Működése idején emelték fel a jogi képzés időtartamát. s helyez—

ték át a statisztika oktatását a harmadik évről a negyedik évre. Ebben Baricsnak máig is útmutatásu! szolgáló érdemei vannak. A Nonnihil de educatione iuventutis . . . 1 c. munkájában bírálja az oktatásügyi delegáció munkáját, rámutat a ma—

gyar közoktatás XVlll. század végi helyzetére. Ami ebből tárgyunkat illeti: vannak

— írja Barios említett művében —, akik a statisztikát az első és a második évre ankar- ják tenni. Ez véleménye szerint abszurdum, mert a statisztikát haszonnal csak az hallgathatja. aki már valamilyen jogi tárgyban járatos. Ha az első vagy a második évben tanítanák, az ugyanolyan helyzetet eredményezne, mintha a gimnázium első évfolyamaiban felső matematikát akarnánk tanítani. ..Mi'ként ez a tudomány a gyer- mekek erejét és tehetségét felülmúlja, éppoly kevéssé tudja az elsőéves jogász. a csak most végzett gimnazista, akit még semmiféle jogi tanulmánnyal sem készítettek elő. az államügyevkre vonatkozó anyagot követni, a dolog lényegébe behatolni és

azt megérteni . . ."2

Helyteleníti a szünidő szeptember—októberre való áthelyezését, bírálja a szer- zetesi nevelést. melynek fő célja. minél több ifjút megnyerni a papi pályára. a szer- zetesek a világi pályákra való előkészítést elhanyagolják.

Visszautasítja a Helytartótanács 1772. január 7—i leiratát, mely a besúgást kí-

vánja bevezetni. . . .

Barics nem írt statisztikai munkát, de utódai közül Mészáros Mátyás és Hajnik Pál sem hagytak maguk után. Öket Winkler Márton, majd a zágrábi jogakadémiá—

ról Pestre helyezett ]urievich követte. akinek ,.Theoria statisticae" című munkája a korabeli teljes statisztikai irodalom ismeretéről tanúskodik. Működése idején a sta-

' Elhangzott a magyar statisztikai felsőoktatás 200. évfordulója alkalmából az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem aulájában 1977. október 25-én tartott ünnepi ülésen.

* Nonnihil de educatione iuventutis scholasticae et studiorum reformatione in ditionibustannonicls.

Pampelonae. 1792.

? Vö.: Eckhart (3). 199. old.

(2)

22 DR. KOVACSICS JÓZSEF

tisztika két féléves tárgy volt. az első félévben Magyarország. a második félévben

az európai államok és más földrészek statisztikáját oktattá k. A tárgy óraszáma meg-

egyezett a magánjog. illetve a közigazgatási jog óraszámával.

Jurjevichosel együtt pályázott a statisztikai tanszékre Schwartner Márton, a

"Statistik des Königreichs Ungern" cimű kiváló munka szerzője is, akinek azonban jelölése nem jöhetett szóba, mert ekkor már a bölcsészkaron a diplomati'ka tanóra volt.

A szabadságharc előtti időszak a statisztika tanítása szempontjából azért is ii—

gyelemre méltó. mert 1844. június hó ó-tól kezdve a tárgyat magyar nyelven kellett előadni. az eddigi latin. illetve német nyelv helyett. Jurjevich nyugdíjazása után az első tanár. aki magyarul tanított, Henfner János, a római jog ésa büntetőjog tanára volt. Kéziratait mint az első magyar nyelvű statisztikai előadás anyagát ma is őrzi az

Egyetemi Könyvtár.3

Mivel Henfner csak helyettes tanár volt. a statisztikai tanszék vezetésére a bécsi jogi kar Konek Sándort, a magyar udvari kamara fogalmazógyakorno—kát ja- vasolta. Az uralkodó mégsem őt, hanem az egri jogakadémiáról a természetjog ta—

nárát, Lahner Sándort nevezte ki. A szabadságharc leverése után, mivel a tárgyat túlságosan nemzetinek tartották. óraszámát heti 1 órára csökkentették, és elrendel-'

ték, hogy a magyar mellett német nyelven is adják elő.

Azt. hogy a rendelkezések átültetése az egyetemi oktatásban már ebben az

időben szinte kizárólagosan a tanszékvezető professzoron múlott, Lahner utódánalk

Konek Sándornak a működésén mérhetjük le. Konek Sándor az első félévben heti 4-4 órás kollégiumban adta le a statisztika elméletét és az osztrák statisztikát, 4 órás kollégium keretében pedig a második félévben a többi európai állam statisz—

tikáját. Előadásait felváltva magyar, illetve német nyelven tartotta. Sokoldalúságára

mi sem jellemzőbb. mint az. hogy a statisztika mellett a pénzügyi jog előadásait is ő tartotta. és vállalni akarta a nemzetgazdaságtan előadását is. Ezt azonban a miniszter elutasította azzal, hogy .,A statisztika magában véve is nagy, naponta növekvő tudományág. amelynek tanulmányozása sok időt kiván.""* (Konek Sándor 28

évig. 1854—től 1882-ig volt a statisztikai tanszék vezetője.)

A kiegyezés után jelentős változás'állott be a statisztika oktatásában is. A jog—

és államtudományok oktatását szétválasztották. a statisztika az államtudományi szigorlatok egyik tárgya lett. A tanszék rövid ideig ,.Statisztikai és Közigazgatási Jogi Tanszék" elnevezéssel működött.

Keleti Károly, aki 1875—ben mint az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója

és a jogi kar magántanára publikálta .,A gyakorlati statisztika kézikönyve" című

munkáját, felvetette a statisztika oktatásának a megreformálását. az oktatás kibő- vítését demográfiai ismeretekkel, egyben második statisztikai tanszék felállítását kérte.

Utóbbi javaslatot ugyan a Kar elhárította. Konek halála után azonban a java—s- lat megvalósult. Ekkor ugyanis Láng Lajos, Földes Béla és Pisztóry Mór pályázták

meg a megüresedett állást. A király 1882-ben Láng Lajost nevezte ki. egyben hoz—

zájárult második tanszék szervezéséhez, melyre Földes Béla, a Fővárosi Statisztikai Hivatal tisztviselője, majd a budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazda-

ságtan és pénzügytan tanára. ismert közgazdasági szaktekintély kapott kinevezést. _

1889-ben Láng Lajos pénzügyi államtitkárrá történt kinevezése miatt átmenetileg megvált egyetemi katedrájától. 1892-ig egyedül Földes Béla tanított. Az említett év-

! Henfner János: Statisztika. Előadta a római és a büntetőjog ny. r. tanára. a statisztika helyettes tax;

nára. Kézirat. 1845/46. Egyetemi Könyvtár. B. 114.

4 1858. május 31. kari ülés. Vö.: Eckhart (3) 432. old.

(3)

ben tanszékét ő is felcserélte a nemzetgazdaságtan és pénzügytan tanszékikel. ké- sőbb pedig professzori állását a miniszteri méltósággal. Láng és Földes távozása fájdalmasan érintette a statisztika oktatását, megszüntették a Keleti Károly által

szorgalmazott és színvonalasan működő második tanszéket, s abból magyar alkot—V

mány— és jogtörténeti tanszéket létesítettek.

Ebben az időszakban Jekelfalussy József, a Statisztikai Hivatal igazgatója em—

lé'kiratában fordult a Karhoz, és bejelentette, hogy hivatali állásának megtartása

mellett hajlandó ellátni a statisztika oktatását, ha még egy rendkívüli tanári stá—

tust is létesítenek a tanszéken. A Kar az emlékiíratban illetéktelen beavatkozást lá- tott, és elhárította Jekelfalussy javaslatait. Az üresen álló statisztikai tanszék be- töltése oly módon oldódott meg, hogy Láng Lajos lemondott államtitkári állásáról, és 1893-tól ismét az egyetem tanáraként működött kereskedelmi miniszterré történt kinevezéséig.

A Láng Lajos működése utáni időszak már az ünnepség résztvevői előtt jobban ismert. lgy jogos az a feltételezésem. hogy a professzorok egyikénél—másikánál vizs—

gáztak, de közéleti munkásságuk is közismertebb, hiszen egy emberöltő sem választ el bennünket működésüktől.

Láng Lajos utódának, Kenéz Bélának hosszú, 29 éves (1917—1946-ig) — minisz- terséggel megszakított — tanári működése egészen a felszabadulásig. pontosab- bain 194ó—ig nyúlik.

Kenézt Laky Dezső (1946—1948), majd Varga István követte, aki 1948-tól 1950-ig,

államtitkárrá történt kinevezéséig volta statisztikai tanszék vezetője.

Kenéz, új irányt adott a statisztika egyetemi oktatásának. Működésétől kezdve a tananyagban a módszertani kérdések nagyobb jelentőségre tettek szert. ami együtt járt azzal, hogya statisztikának a tanrendben elfoglalt helye és a jogász—

képzésben játszott korábbi szerepe is csökkent; a tárgy jelentősége olyan mérték—

ben csökkent, amilyen mértékben eltávolodott a jogtudománytól. így érthető, hogy a statisztikát oktató tanárok érdeklődése a jogtudománytól egyre inkább a közgaz—

daságtudomány felé fordult. Ezt az érdeklődést természetesen elsősorban a meg—

induló iparosodás és az ezzel együtt járó közgazdasági gondolkodás motiválta.

Talán azzal tudom a legjobban jellemezni a statisztikai oktatás helyzetét, ha röviden rámutatok arra. hogy a budapesti egyetemen Földes Béla és mások már a századforduló előtt szorgalmazták a közgazdászképzés megindítását. A Magyar Gazdaszövetség 1900-ban tartott kongresszusa pedig mozgalmat indított a közgaz- dasági egyetem szervezése ügyében. Az 1911. évi Országos Jogászgyűlés élesen foglalt állást az egyoldalú jogászképzéssel szemben. megállapítván: .,Az általános jogi és államtudományi képzettség. amelyet a jogi oktatás mai rendszere nyújtani képes, önmagában még nem elégséges a hivatása magaslatán álló és nagy célok megvalósítására törekvő közigazgatás ellátásához".5 *

Hosszas előkészítő munkálatok után így jött létre a Budapesti Tudományegye- tem Közgazdaságtudományi Kara. mely 1920-ban négy szakon kezdte meg működé- sé—t, éspedig: 1. egyetemes közgazdasági és közigazgatási, 2. mezőgazdasági, 3. ke—

reskedelmi, 4. külképviseleti és konzuli szakon.

Az új kar felállítása jelentős mértékben járult hozzá a statisztikai oktatás kereteinek a bővüléséhez. Kiváló tanárai közül Fellner Frigyes és Bud János professzo—

rok nevét emelem ki.

Fellner Frigyes már 1903 óta magántanára volt a Pázmány Péter Tudomány-

egyetemnek, és 1920—ban lett a Közgazdaságtudomónyi Karon nyilvános rendes

5 Közgazdasági Enciklopédia. ll. köt. Athenaeum. Budapest. 1929. 11. old.

(4)

tanár. Tudományos munkásságában főleg a nemzeti vagyon, az adó és a pénzügyi statisztika kérdéseit vizsgálta.

Összefoglalva a statisztika egyetemi oktatásának irányzatait. megállapíthatjuk, hogy a XVlll. század és a XIX. század első felében folyó egyetemi statisztikai okta-

tás Conring, Achenwall, Schlőzer államismeret-tanitását jelenti. Filozófiai alapjaik—

ban lényegében idealisták. tanaikban az eszmék elsőségéből indulnak ki. és köztük

szinte egy se jut el a materializmusig. Nem egy tanár szélsőségesen reakciós elve- ket vall, mégis a magyar egyetemi statisztikáról általában azt kell megállapítanunk.

hogy haladó szerepet töltött be. mert kimagasló szerepet vitt a polgári átalakulásért folyó küzdelemben.

A XIX. század második harmada a magyar statisztika történetének azt a kor—

szakát fogja át. melyben a leíró iskola fokozatosan háttérbe szorul, és átadja helyét a kutató irányzatnak, mely nem általánosságokat rajzol. mint az államisme, hanem számokat. tényeket, összefüggéseket vizsgál. A kutató statisztika módszerének átvé- tele nem ment minden nehézség nélkül. Az államtudományi iskola utolsó nagy kép- viselőjének, Konek Sándornak a működése mutatja ezt a legvilágosabban. Míg kezdeti munkái, így különösen a Statisztika elmélete és a Magyarország statisztiká- jának kézikönyve c. művei még teljesen Achenwall hatását mutatják. addig későbbi

munkái, főleg az akadémiai statisztikai bizottságban kifejtett tevékenysége, legfő-

képpen pedig Elméleti fejtegetések c. 1885-ben megjelent írása munkásságában már a kutató irány hatását tükrözik.

Konek munkássága mutatja a legjobban azt a világot, amely a múlt század végén a magyarországi kapitalizmus kialakulása kezdetén a társadalomtudomány ezen irányát jellemezte.

Kenéz munkássága idején a statisztika kutató módszerei egyre inkább terjed- nek nálunk is. Leginkább a demográfia művelése haladt előre. Ez tükröződik Kenéz Bélának a statisztikáról vallott felfogásában is, miszerint .. a statisztika: az a tu- domány. amelynek célja a társadalom tömegesen fellépő jelenségeinek lényeges tulajdonságaik szerint széles körben észlelése. az észlelés eredményeinek számok—

ban összefoglalása révén a társadalom összetételének és változásainak megismer—

tetése, a bennük mutatkozó szabályszerűségekkel együtt és e szabályszerűségek

okainak kiderítése."6

A jogi kari statisztikai oktatás renai—ssance—a Láng Lajos, Földes Béla, a későb—

biekben pedig Varga István professzorok idejére esik. Az ő működésük alatt váltja fel a statisztikát és közgazdaságtant egyaránt oktató professzorokat a csak statisz- tikát oktató tanár.

Láng Lajos tanszéki utóda rövid ideig Navratíl Ákos lesz, a klasszikus angol

közgazdasági iskola késői hive. mig Földes Béla utóda Balás Károly, aki a monopol- kapitalisztikus állami berendezkedés híve. Varga Istvánt, aki 1933—ban lett a Kar magántanára. már erős statisztikai beállítottság jellemzi. Főleg konjunktúro— és

piackutatással foglalkozott. Sokat tett a szemináriumi munka fejlesztéséért. Kenéz

Béla a demográfia oktatására fordította a figyelmet. utóda Laky Dezső a statiszti—

kai módszertant és demográfiát egyaránt fejlesztette. Varga István, aki már Kenéz Béla nyugdíjazása után is tanította a statisztikát, 1950-ig működött, helyére a köz-

gazdasági egyetemről Theiss Ede került, aki 1959-ig oktatott. A gazdaságstatisz- tikát és az igazságügyi statisztikát egyaránt fejlesztette. Utóda a Központi Statisz-

tikai Hivataltól, illetve a pécsi egyetemről került a tanszék élére.

* Dr. Kenéz Béla: A statisztika elmélete. Stampfel. Pozsony —— Budapest. 1903. 5. old.

(5)

A budapesti egyetem mindig nagy gondot fordított arra. hogy a gyakorlat ki—

magasló eredményt elért képviselőit egyetemi magántanárna—k, illetve az újabb szokásnak megfelelően címzetes egyetemi tanárnak, illetve címzetes docensnek meghívja. lgy működtek az egyetem oktatómunkájában olya—n kiválóságok, mint Keleti Károly, Kőrösy József, Bozóky Ferenc, Thirring Gusztáv és Thirring Lajos. Ösz- szesen a mai napig egy professzor és két docens kapta meg e kitüntető címeket.

A mai 200 éves évfordulón nemcsak a budapesti egyetem statisztikai tanszé- kének a megszervezését ünnepeljük, ünnepe ez az egész magyar statisztikai tudo- mánynak, Éppen ezért az előadó joga, de egyben kötelessége. hogy ha vázlatosan is. de megvilágítsa a statisztika egyetemi oktatásában az elmúlt évszázadban be- következett jelentősebb változásokat.

Elsősorban a közgazdászképzést érintem. Arra már az előbbiekben utaltam.

hogy a budapesti Tudományegyetem Közgazdasági Karának a felállítása jelentős hatással volt a statisztikai oktatásra.

Az oktatás szervezeti kereteinek a kitágulása a Marx Károly Közgazdaság—

tudományi Egyetem létrehozásával elsősorban a felszabadulás után vett nagyobb lendületet. mely 194-8-tól önálló felsőoktatási intézményként működik.

Az elsők között létrehozott szocialista egyetem statisztikai tanszékének a mun- kája. különösen az utóbbi másfél évtizedben volt jelentős hatással az egész magyar statisztikai oktatásra, éspedig nemcsak az alapképzés. hanem a továbbképzés te—

kintetében is. A tanszéket, ahol a gazdasági statisztikák új ágait fejlesztették ki.

dr. Ollé Lajos vezeti.

Az agrárfelsőoktatásban már a két világháború között fontos szerepe volt a statisztikának. A felszabadulás után szervezett Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kibontakozott statisztikai oktatás pedig új. korszerű jegyzetek és tankönyvek kiadása tekintetében dr. Kiss Albert és dr. Manczel Jenő vezetésével végzett figyelemreméltó

munkásságot.

A budapesti egyetem mellett a legrégibb időre a műszaki egyetemi statisztikai oktatás tekint vissza. A mai műegyetem a budapesti egyetem Budára helyezése után mint az egyetem egyik kara működött. Ekkor szervezték meg az lnstitutum Geo—

metrico Hydrotechnikumot. Köztudott, hogy Széchenyi István már 1836-ban sürgette a műegyetem felállítását. A mérnöki intézet volt a mérnökképzés alapja, mely 1857- től kivált a budapesti egyetemből, de egyetemi rangra csak 1872—ben emelték.

A Műegyetemen az i914/15-ös tanévben szervezték meg a Közgazdasági Osz-

tályt. lgy nevezték itt a szervezeti egységeket. Az 1934/35-ös tanévtől különböző

szervezeti változtatásokkal a Műegyetemet M. kir. József nádor Műszaki és Gazda- ságtudományi Egyetemmé fejlesztették.

A budai polytechnikum idejéből a tudományos földrajz egyik hazai kiválóságát.

a statisztika és a történelem tanárát. Hunfalvy Jánost kell megemlítenünk. A későb- biek közül Mandello Gyulát, Ihrig Károlyt, Heller Farkast, Buday Lászlót, Laky Dezsőt.

Buday László 1914—ben lett a Statisztikai Hivatal igazgatója és 1920—ban cse- rélte fel beosztását a műegyetemi tanársággal. Gazdag és sokrétű munkásságából csak néhányat emelek ki. Nevéhez fűződik az 1898. évi lV. t. c. megalkotása. a köz- ségi helynevek rendezése, ami a közigazgatás jelentős mértékű korszerűsítését je- lentette, továbbá a községi háztartásstatisztika megalkotása, Teleki Pállal együtt ő készítette el a híres Carte rouge térképsorozatot, végül megemlítem, hogy az ő nevéhez fűződik a Magyar Statisztikai Társaság megalakítása. és e szervezet első elnöke volt.

Buday László halála (1926) után az 1925/26—os tanévben Laky Dezső, az akkori szegedi Jogi Kar professzora látta el a műegyetemi statisztikai oktatást. mignem

(6)

1926-ban kinevezték a műszaki egyetemre. ltt tanított egészen a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre történt kinevezéséig, 194ó—ig. pontos-abban megszakítá—

sokkal 1946-ig, hiszen 1944 márciusában a németek letartóztatták és internálták.

A tanszéket jelenleg Kádas Kálmán Állami Díjas professzor vezeti.

Érdemes megemlíteni az 1872. évi XIX. tc—kel létrehozott kolozsvári jog- és ál—

lamtudományi kart. Nagynevű tanárai közül hadd emeljem ki Vályi Gábort (1872-—

1907), aki Schlőzer és Konek követője. továbbá Kenéz Bélát. Egy évig Navratil Akos is szerepel itt a tárgy előadójaként. majd Kovács Gábor (1918—1919). Az 1920/21—es tanévtől Szegeden működő Jogi Karon Laky Dezső (helyettes tanárként: Kováts Fe—

renc), majd Surányi—Unger Tivadar (1929—1939) és Schneller Károly (1939—1954) tanították a statisztikát. Schnellert dr. Horváth Róbert professzor követte. a jelenlegi tanszékvezető. Kenéz Béla és Laky Dezső munkásságát már érintettük budapesti működésük kapcsán. Itt még utalnék Schneller Károlynak a demográfia művelésé—

ben és e tárgy oktatásában szerzett érdemeire. Surányi—Unger Tivadar pedig, aki

később a közgazdaságtan professzora lett, elsősorban a statisztikai módszertant művelte és fejlesztette, különös tekintettel a közgazdaságtannal fennálló kapcso—

latokra.

Pécsett a Tudományegyetem idehelyezése (1920) előtt is tanítottak már statisz- tikát a jogakadémián. Tanáraik —— Radenics Ferenc, Rátz Pál -— azonban nem fejtet—

tek ki figyelemreméltó munkásságot.

Az 1912—től működő egyetem statisztika tanárai között ott találjuk Balás Károlyt, a Nemzetközi Népességtudományi Unió magyar tagozatának elnöké—t, Vasváry Fe—

rencet, Abay Gyulát, a statisztikai módszertan és a matematikai statisztika kiváló képviselőjét. Öt Kislégi Nagy Dénes professzor követi, aki elsősorban a demográfia és a szociológia irányában fejlesztette a kutatást és az oktatást. Kislégi Nagy he—

lyére 1957—ben Kovacsics József került. 1959-től a tanszéket Hoóz lstván vezeti, aki jelenleg az egyetem rektorhelyettese. 1970-től ez a tanszék látja el a közgazdászok statisztikai oktatását is Pécsett. A tanszék keretében történik a matematika. a számvitel és a számítástechnika oktatása is.

Említést kell tennünk a Debreceni Tudományegyetem statisztika tanárairól Ko—

vács Gáborról (1914—1918), Bozóky Ferencről, lllyefalvi Vitéz Gézáról és Szádeczky Kardos Tiborról.

Végül név nélkül hadd említsem meg azt a körülményt, hogy az utóbbi években a BM. Rendőrtiszti Főiskolán is igen intenzív statisztika oktatás bontakozott ki.

A statisztika egyetemi oktatásának 200. évfordulóját ünnepelve úgy vélem, nem mellőzhetjük annak a tevékenységnek a megemlítését, amelyet a magyar tudomá—

nyos élet elsőszámú fórumán. a Magyar Tudományos Akadémián a magyar statisz—

tikusok végeztek.

Már a Magyar Tudós Társaság szabályzatának a megalkotására létrehozott

előkészítő bizottságban helyet kaptak a statisztikusok. Ercsey Dániel és Bitnitz Lajos személyében. Az első nagygyűlésen, 1831—ben pedig beválasztották a Törvénytudo—

mányi Szakosztály tagjai közé Ercsey Dánielt. Lassú István 1833—ban. Magda Pál 1834-ben. Fényes Elek 1837-ben, Palugyai Imre 1847—ben lett az akadémia levelező tagja.

A szabadságharc bukása után, amikor a magyar statisztika ügye ismét idegen kezekbe került, és az osztrák kormányszervek nem fektettek súlyt hazánk közállapo- tainak a feltárására, néhány hazaszerető tudós — Dessewffy Emil. Korizmics László.

Csengery Antal rendes tagok, Galgóczy Károly, Hunfalvy János, Lónyay Menyhért

(7)

levelező tagok — a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága útján igyekeztek a hiányt pótolni. A Bizottság feladata volt: gyűjteni, rendezni, feldol—

gozni, közzétenni mindennemű statisztikai adatot. amelyek az ország közviszonyaira

vonatkoznak. _

Az Akadémia keretében tartott tudományos előadások, az akadémiai Statisz—

tikai Bizottság kiadványának, a Statisztikai Közleményeknek megjelent hat kötete, illetve a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények nyolc kötete, az Akadémia támogatásával megjelentetett tudományos dolgozatok és értekezések. valamint a, kitűzött pályázatok és jutalmak mindmegannyi serkentést adtak a statisztikai tudo—

mánynak. de egyben a közgazdaságtudománynak is. E sokoldalú támogatás ered- ményét ékesen bizonyította a Budapesten tartott lX. Nemzetközi Statisztikai Kong- resszus, melynek során a legnagyobb külföldi szaktekintélyek is úgy nyilatkoztak.

hogy még egyetlen statisztikai kongresszus sem volt úgy előkészítve tudományos vonatkozásban, mint a budapesti. Legfőképpen pedig azt emelem ki, hogy a kor tudományos szinvonalán álló Statisztikai Hivatal megteremtése, a Hivatal létrehozá- sára vonatkozó javaslatok és memorandumok előkészítése a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának a munkásságához fűződik.

A magyar statisztikusok eredményeit ismerte el a Tudományos Akadémia, a'mi— . kor 1868 és 1900 között tagjai sorába választotta Keleti Károlyt, ]ekelfalussy Józsefet, a Statisztikai Hivatal igazgatóit, majd Kőrösy Józsefet, Thirring Gusztávot, a Főváro—

si Statisztikai Hivatal igazgatóit. Barsi Józsefet, Ráth Zoltánt, Vizaknai Antalt, Földes Bélát, Láng Lajost, Vargha Gyulát a statisztikai elmélet és gyakorlat kimagasló kép- viselőit. 1900 és 1920 között a statisztikus akadémikusok tábora újabb tagokkal gyarapodott. Mandelló Gyula, Kenéz Béla, Kovács Alajos, Buday László, Fellner Frigyes szerepelnek az újonnan választott tagok között. Ismét ott találjuk a Statisz- tikai Hivatal vezetőit és az egyetemek statisztika professzorait. 1920 és 1945 között Laky Dezső, Kováts Ferenc, lllyefalvy Lajos, Navratil Ákos, Balás Károly, Surányi- Unger Tivadar, Jordan Károly, Theiss Ede kerültek választás útján a magyar statisz—

tikai tudomány halhatatlanjai közé. Nevükre, munkásságukra méltán vagyunk büsz- kék a mai jubileum alkalmából.

1946 után a Magyar Tudományos Akadémián a tudományok új osztályozása és a szervezeti keretek kialakítása kapcsán a statisztikai tudomány háttérbe szorult, és mind a mai napig nem kapta meg az őt megillető helyet. Akadémikus megválasz- tására sem került sor.

Engedjék meg, hogy külön is tisztelettel és kegyelettel emlékezhessek meg azokról a tudós társainkról és hallgatóin'król, akiknek haladó nézeteik miatt az ül—

dözés jutott osztályrészül. másokat pedig a koncentrációs táborok pokla nyelt el.

Sok zaklatásban és üldözésben volt része Baricsnak, aki részt vett Martinovics és Hajnóczy jakobinus összejövetelein. Haladó nézeteik miatt üldözték Magda Pált és Bocsor lstvánt is. A jakobinus mozgalomban való részvételükért végezték ki Szo-

larcsik Sándor jogszigorlót és Öz Pál joghallgatót.

Ugyancsak kijutott a megpróbáltatásból Fényes Eleknek az 1848-as Statisztikai Hivatal vezetőjének, egyben a Forradalmi Vészbiróság elnökének, aki a szabadság—

harc alatti magatartása miatt később még rendes állást sem kapott, és mint a Fővá- rosi Statisztikai Hivatal díjnoka fejezte be életét. Fényes és Magda Pál is bámulatos nyíltsággal és bátorsággal ostorozták az ország közállapotait, és mutattak rá a job-

bágyság és a zsellérség kétségbeejtő helyzetére. De figyelmünket nem kerülheti el

Ercsey Dániel és Kolbay Mátyás neve sem. Mindketten mint jogakadémiai tanárok

(8)

sokat tettek tudományunk fejlődéséért. azért. hogy a főiskolák fiatalsága hazánk közviszonyait megismerje, egyben a statisztikát meg is szeresse.

A szegény származású, de bátor jellemű, kiváló tudományos elméjű Kőrösy József szinte az egész főváros vezetőségével szemben találta magát akkor. amikor a főváros közállapotait feltárta és javaslatait írásba foglalta.

A fasizmus áldozata lett Fellner Frigyes professzor, aki a koncentrációs tábor- ból nem térhetett vissza. Ugyancsak megjárta a koncentrációs táborok poklát Varga István is. Laky Dezsőt 1944. március 19-én tartóztatták le és internálták.

Diákjaink közül is sokat hurcoltak el, tartóztattak le, mert szembeszegültek a fasizmus képviselőivel. Büszkeséggel és fájdalommal emlékezünk meg hallgatóink között Ságvári Endréről és Stollár Béláról. Mindketten a fasizmus elleni harcban áldozták életüket a demokratikus Magyarországért.

*

Befejezésül engedjék meg, hogy az elmondottak néhány tanulságát összefog- lalhassam.

1. A statisztikai tudomány a valóság megismertetésével már a felvilágosodás korában, de a reformkorban méginkább szolgálta a társadalmi haladást. a gazda—

sági és politikai függetlenségért folyó küzdelem célkitűzéseit.

2. Tudományunk a jogtudomány diszciplinái között —- a jogtudósok megállapi—

tásai szerint is — a leghaladóbb ismeretek közé tartozott.

3. Usszefügg ez azzal, hogy o—ktatóink, tudósaink, elméleti és gyakorlati szak-

embereink között nem kevés azoknak a száma, akik a progressziv fejlődés élhar- cosai voltak.

4. Amikor a tudomány és a gyakorlat együttműködött, ennek gyümölcsöző ha—

tása volt a hazai statisztika fejlődésére. Az egyetemek statisztikai tanszékei mellett létesített intézetek is e kapcsolatra épültek.

Amikor egyrészt levonjuk azt a tanulságot, hogy a Statisztikai Hivatal létreho- zásában fontos szerepe volt a tudomány munkásainak, azt is meg kell állapítanunk.

hogy a Statisztikai Hivatal mindig gondot fordított az egyetemi statisztikai oktatásra.

Ennek jeleit mind Keleti Károly, mind Jekelfalússy igazgatók javaslataiban. de a hivatali kiadványokban is felfedezhetjük. Nagy elismeréssel kell szólnunk arról a gyakorlatról, amelynek során a Hivatalban létesített szakvizsgabizottságokba, ta—

vábbá a Statisztikai Tanácsba, a KözpontiStatisztikai Hivatal elnökének felügyelete alatt működő Országos Községi Törzskönyvbizottságba az egyetemek professzorait is bevonták. Mind a gyakorlat, mind az elmélet számára gyümölcsöző volt az az együttműködés, melynek során a Hivatal adatgyűjtéseinek az elemzését egy-egy profes—szorra bízták. Ezen együttműködés sikerét a Statisztikai Közlemények több kötete igazolja.

Napjainkban az együttműködés kiszélesedett, éspedig nemcsak a Központi Statisztikai Hivatal, hanem a minisztériumok, főhatóságok és tudományos intézetek is igénylik a statisztikai tanszékek közreműködését különböző tudományos kérdések megoldásában. Ezen együttműködés eredményeiről ,,Az egyetemeken és főiskolákon végzett tudományos kutatások, 1969—1973" (Oktatási Minisztérium. Budapest. 1975.) című kiadvány szolgáltat tan'székekre és témákra lebontott információkat.

5. A múlt tanulságait vizsgálva az egyetemi oktatók pályájának nyomonkiséré- séről levonhatjuk azt a következtetést is, hogy az egyetemek közötti o'ktatócser'e is élénkebb volt mint napjainkban. Elődein-k példája-a jövőbeni káderutánpótlás szempontjából is sok tanulsággal szolgál.

(9)

ó. Szomorú tény, hogy napjainkban a jogászi diszciplináik között e tárgy sze—

repe. jelentősége, óraszáma a különböző jogi karokon ugyan nem egyforma mér- tékben, de visszaszorult. Ez a visszaesés összefüggött a személyi kultusz éveinek azon elképzeléseivel, mely ugyanakkor, amikor a közgazdasági egyetemen a sta-

tisztikát fejlesztette, a jogi karokon visszafejlesztette. 1950-ben ezeken a karokon

megszűnt a demográfia önálló oktatása, átmenetileg pedig féléves tárgy volt a statisztika.

1957 óta ismét fejlődik a jogi kari statisztikai oktatás. amennyiben az általános statisztika mellett a jogászképzés igényeinek megfelelően speciális ismereteket is nyújt. Napjainkban államigazgatási, igazságügyi és gazdasági statisztika szerepel a szaikstatiszti'ka tárgyai között. A budapesti karon pedig ágazati jelleggel társada—

lomstatisztikát és demográfiát is oktatnak.

7. A Magyar Tudományos Akadémia újjáalakult Statisztikai Bizottsága ismét koordinálja az elmélet és a gyakorlat munkáját. Megvizsgálja a statisztikai oktatás helyzetét, és javaslatokat dolgoz ki az oktatás színvonalának emelése érdekében.

Jelentős az a hatás is, amit a tudományos eredmények népszerűsítése, megismerte- tése érdekében végez.

Végül megemlitem azt is, hogy a statisztikai tanszékek a tudományos és tech- nikai forradalom korszerű eszközeinek. a számítógépnek a felhasználásában, de az informatika oktatásában is egyre nagyobb szerepet kapnak. Igy van ez a műszaki egyetemi oktatásban. de a közgazdasági egyetemiben is. Ha igaz az. hogy az élet- viszonyokat változásában, mozgásában kell szemlélnünk, akkor gondot kell fordi—

tanunk arra, hogy az igazgatást és az igazságszolgáltatást is ne csak a ki— és be- menő aktusok tükrében vizsgáljuk, hanem arra is figyelmet fordítsunk, hogy mi tör—

ténik magában a szervezetben. A ,.fekete doboz" a kibernetikai kutatások követ- keztében a természettudományok és a közgazdaságtudományok területén egyre inkább áttekinthető. Nem így a társadalomtudományokban. Mindebben nemcsak oktatási. de jelentős kutatásszervezési fogyatékosságok is vannak.

8. A magyar statisztikusok munkásságát nemcsak az oktató— és kutatómunka fémjelzi, hanem az a tudományos tevékenység is. amit a különböző nemzetközi szer- vezetek munkájában végeznek. Erről Bálint József államtitkár előadásában részle—

tesebben szólt. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ez a munka színvonalas és nemzetközileg elismert.

9. Az elmúlt 200 év statisztikai oktatóinak a munkáját figyelemmel kisérve azt is megállapíthatjuk, hogy a tudományegyetemeken a statisztika oktatása mellett a demográfia oktatása és az ezen jelenségekre irányuló kutatómunka mindig kiemel- kedő szerepet kapott. A pesti egyetem egyik magántanára rendszerint demográfus volt.

Úgy vélem, hogy a magyar demográfiának mint diszciplinának a jelentősége nem csökkent, hanem növekedett a felszabadulás óta. Ezt többek között a népese- déspolitikai határozat, de azok az eredmények is jelzik. amelyeket a magyar demog- ráfusovk elérte-k tudományuk művelése során. Éppen erre tekintettel e tárgynak az ágazati tárgyak szintjéről a kötelező jellegű diszciplínák közé való! felvétele igen idő—

szerű kérdés. Ezt a kérdést nálam szakavatottabb módon fogalmazta meg előadásá- ban az előttem szóló Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes.

Engedjék meg végül. hogy őszinte tisztelettel köszönthessem a magyar statisz- tikusokat, demográfusokat, megköszönhessem a Központi Statisztikai Hivatalnak azt, hogy a mai ünnepi ülés gondolatát felkarolta. Köszönetet mondak az egyetemi

szerveknek segítségükért, támogatásukért. A következő évszázadra a magyar sta-

tisztikai tudomány művelőinek sok sikert kívánok.

(10)

30 DR. KOVACSICS: A STATISZTEKAI OKTATÁS 200 ÉVE

IRODALOM

(1) Takács Imre: Az államtudományok. Megleh: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. 1945- 1970. Főszerk.: Sinkovics István. Budapest. 1972. 249—280. old.

(2) Baláu Iázsef: A statisztika oktatása a szegedi Allam- és Jogtudományi Karon. Megiel.:,A magyar hivatalos statisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténetl Vándorülés előadásai és korreferátumai (Gödöllő.

1967. május 23—25.). Budapest. 1968. 334—339. old.

(3) Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar története. 1667—1935. Budapest. 1936. 738 old.

(4) Az 1777. évi Ratio Educationis. Ford., bev. és jegyz. ellátta Fríml Aladár. Pedagógiai Könyvtár 1.

Katolikus Középiskolai Tanáregyesület. Budapest. 1913. 271 old.

(5) Horváth Pál: Tudománytörténeti és módszertani kérdések a jogtörténet köréből. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1974. 502 old.

(6) Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése. Budapest. 1966. Megjel.: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Csoportjának és a Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Bizottságának Kiadványai 13. Budapest. 1966. 131 old.

(7) Hoóz István: A polgári statisztika egyeten'ii oktatásának kezdetei. Megjel.: A magyar hivatalos statisztika történetéből. Az V. Statisztikatörténeti Vándorülés előadásai és korreferátumai (Gödöllő. 1967. május 23—25.). Budapest. 1968. 340—343. old.

(B) Kovacsícs József: Allamtudomóny és statisztika. Kandidátusi disszertáció. 1955. 341 old. Kézirat.

(9) Kovacsics József: Stotistikunterricht an der Universitöt van A. Barits bis S. Konek (1777—1872).

Megjel.: Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rollando Eötvös nominatae. Sectio iuridica.

Ill. Tankönyvkiadó. Budapest. 1962. 63—90. old.

(10) Klement Tamás: A magyar felsőoktatás. 1945—1975. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1975. 143 old.

(11) Laky Dezső: Buday László élete és munkássága. Magyar Statisztikai Társaság Kiadványai 1. sz.

Budapest. 1925.

(12) Makó Paulus: Oratio auam anno 1777, cum regia Scientiarum Universitas Budae coilocaretuf.

adornavit. Trattner. Vindobonae. 1779. 32 old.

533 lán) Szabó Imre: A burzsoá állam- és jogbölcselet Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1955.

a .

(14) Thirríng Gusztáv: Akadémiánk és a hazai statisztika. Székfoglaló értekezés. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1927. 60 old.

(15) Tóth András: Egyetemünk berendezkedése Budán (1777—1784). Megjel.: Az Egyetemi Könyvtár Ev—

könyvei lV. Budapest. 1968. 89414. old.

(16) Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szerk.: László János. Budapest. 1970. 113 old.

PE3l-OME

Crona conepmm Mü'repuan nonnana npencraeneHHoro Ha Topmecraeunom aacenauuu no noaogy ZOO-nernero ioőunesr opraHusauun oreuecrseHHoro ablcwero cramcmuecuoro oőpaaoeanus.

ABTOp ocranaannaaercz Ha Bamneüumx atanax p.ayxco'rnemero nym, usnaraer gen- TeanOCTb anaMei—mrbix npocpeccopoe, npenoAaBaaumx cramcmxy Ha paanuuublx aenrepcuux ynnaepcmerax u paanmnbie Hanpasneum s cramcrmecxom oőpasosanuu. l'lonaaeisaer Hacrynuaume nocne ocaoőomnenm nepemenbl, KOTOpre noanennu sa coőoü pacmnpenue opranneauuonnblx pamox oőpasosanus " pasawrue cneuuanbnmx oőnacrei—i cramcmxw.

B nanbueümem aerop npouaaonur oueHKy yuacmn aenrepcxux ctamcmxoa s Hayn- Hoü )KH3HM. OctaHaanueaeTcs Ha TeCHle u nnvoraopHux csnasx cramcmuecmx KacpeAp yuueepcwreroe c LieHTpaanblM cramcmuecnwm ynpaaneHMeM.

Haxoneu, c uyscraom rnyőoxoro yaamenm BCI'IOMHHaeT o Tex yuensix " cvyAeHTax, Koropble nonsepranucs npecnersaHnsM sa csom nporpeccnenbie semmin.

SUMMARY

The article is a lecture delivered at the special session held on the occasion of the bicentenary of introducing the higher education of statistics in Hungary.

The author of the study refers to the most important stages of the two hundred, years progress. he discusses the work of the famous professors who have contributed to the education of statistics of the Hungarian universities as well as the main tendencies of the education. He shows the changes following the liberation of the country in 1945 which led to the expansion of the organizational framework of the education and developing special

branches of statistics.

The author evaluates the participation of the Hungarian statisticians in the scientific life. He touches upon the close and fruitful connection of the statistical deportments of the universities and of the Central Statistical Office.

Lastly. the author commemorates the scientists and students whose fate was persecution because of their progressive views.