VÉRT ANDRÁS :
AZ ELSÖ MAGYAR NYELVEN MEGJELENT STATISZTIKAI MUNKA
A XIX. század számos kiemelkedő egyéniséget adott hazánknak, akik az emberi haladás, a kultúra zászlaját magasra emelték és akikre büszkén, mint példaképeinkre tekintünk vissza ma is. A forradalom leverése utáni évtizedek alatt azonban a magyar reformkor nem egy jelentős alakjának emlékét homályosította er az ellenforradalmi Bach-korszak. A Horthy—kor- szakban sem volt érdeke az uralkodó osztálynak, hogy a felvilágosodás, nemzeti függetlenség és szabadság eszméit hirdetőkben bárki követésre méltó hagyományt lásson.
Nem történt a hivatalos körökben említés Magda Pálról —— a magyar nyelven megjelent első nagyobb "szabású statisztikai munka szerzőjéről ——-— ' sem. Egyedül György Aladár, az 1885-ben kiadott ,,Magyarország hivatalos statisztikája" című könyvének 2. oldalán emlékezik meg Magdáro'l, a követ- kező mondattal: ,,...végül Magda Pál, kinek müve: ((Magyarország és a
határőrző katonaság vidékének legújabb statisztikai és geographiai leírása))
(Pest, 1810.) sokáig na y becsben tartatott". Meg kell jegyeznünk, hogy ez az egy mondat sem pon os, mert Magda könyve 1819—ben jelent meg.Magyarázatot kapunk részben e hallgatásra, ha megismerjük Magda
Pál életét és emlitett művét.
Szinnyei József ,,Magyar írók élete és munkái" című könyvében azt írja, hogy Magda Pál "polgári szülőktől" származott. Alsóbb iskoláit szülő- városában, Rozsnyón végezte, majd Késmárkon és Pozsonyban tanul ,,böl- cseletet". l792—től 1794-ig a jénai egyetemen tanult, ahol Friedrich Schiller adott elő filozófiát. Hazatérése után mint magántanitó és mint gimnáziumi tanár a Felvidék több városában dolgozott. Mindenütt feltűnt éles kritikai szellemével, bátor hangjával és emiatt sehol sem maradhatott sokáig. 1810- ben a sziléziai Teschen városa meghívta a gimnázium rektori székébe, ő azonban akkor már szenvedélyesen kutatta az ország bajainak, elmaradott-
sága-nak okát és nagyszabású munkába kezdett, amelyben Magyarország gazdasági és politikai helyzetét akarta megismertetni. Ezért nem fogadta el
a tescheniek meghívását, hanem 1814-ben a soproni gimnázium tanára lett.Hivatalosan Sopronban ütközött össze először az osztrák—magyar reakció államapparátusával. Dr. Rumy Károllyal —— aki kollégája volt a soproni gimnázitvmnál —— szoros barátságot kötött. Együtt készítettek egy beszédet, amelyet Rumy mondott el egy iskolai ünnepség alkalmával. A beszéd a francia forradalom szellemében bírálta az államigazgatást, a klerikális okta- tási szervezetet és rámutatott a nemzet siralmas sorsára, nemzeti kultúránk újjáélesztésének szükségességére. A beszéd alapján azzal vádolták Rumyt
és Magdát, hogy ,,vallásellenes tanítást és politikai izgatást" végeznek. Kis '
VERY ANDRÁS: ELSO MAGYARNYELVU STATISZTIKAI MUNKA 141
János superintendens megintette őket.l Ettől kezdve itt sem dolgozhatott nyugodtan, mert 1819-ben megjelent ,,Magyar Országnak és a' határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai és geopraphiai leírása" című munkája, ami újabb alkalmat adott arra, hogy felettesei haragját kihívja.
1822-ben Karlóczára ment, ahol a líceum rektora lett. Itt írta német nyelven
,,A Magyar Királyság legújabb statisztikai és geográfiai leírásá"-t. 2 Karló-
czáról —- ,,mivel ott —— mint (önéletrajzában írja, —— a Magyarországról írt német kéziratome'rt a bécsi udvari haditanács által üldöztettem", ——tovább kellett mennie. 1825-ben a sárospataki kollégium tanára lett, 1834- ben a Tudományos Akadémia levelező taggá választotta.
Magda Pál 1841-ben halt meg, Sárospatakon.
Az említett munkáin kívül több filozófiai és társadalmi kérdésekkel tog- lalkozó dolgozatot is írt, amelyek nem jelentek meg nyomtatásban és kéz-
iratait nem sikerült felkutátni._
Ha *megísmerkedün'k élete fő művének, a ,,Magyar Országnak és a' határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikai éswgeographiai leírá—
sá"-val, kiderül, hogy Magda milyen szélesiátókörű, haladó hazafi volt, aki bírálta a fennálló feudális társadalmi rendszert és harcolt megváltoztatá-
sáért.
Mindjárt a könyv Előljáró Beszéde első oldalán azt találjuk, hogy Magda 18l9—ben külön tudta választani az igazi hazaszeretetet a nacionalizmus- tól. Könyvének megírására őt is —— mint korábban Schwartnert és később Fényest —— szenvedélyes hazaszeretete ösztönözte. ,,A Delphusi Apollónak templomán ezen szavak www Gear/rni; (Esmérd meg tennen magadat) olvas- tattak" írja kezdetül és azt tartja legfontosabb feladatául a magyarnak is.
,, .. . tsak a' Hazáját jól e—smérő Magyar szeretheti azt okos buzgón, és állan-
dóul; szeretheti a' szolgálatjára való készséggel, és hathatós tüzes indulat-
tal 's midőn a' tudatlan. hazafi nationaltsmussal ditsekedi—k a' megvilágoso—dott 's Hazájá-t esmérő Magyar patríotísmussát mutathatja."3
A haza iránti szeretet gyönyörű mondatokba olvasztja Magda statisz—
tikai munkájának célkitűzését: ,,Hogy ezen esméret ottis, a' hol még nints,
elterjesztessék, a, haza szeretetnek szent tüze a' lankadtabb szívekbe ger-
jesztessék, a nemzeti erőnek érzése, melly emeli a Nemzetet, ébresztessék, az önnön bets érzés hazámiiaiba élesztessék és eltevenitessék, — Hazámnak szen- , telvén erőmet, *s áldozatul hozván drága időmet, egészségemnek egy részét, szememnek élességét, nyugodalmamat, és gyönyörűségemet, tsekély tehetsé- gem szerént, de tiszta akarattal, és indulattal írtam a' Magyar Házának ezen Statistikáját, és g—eographiáját".
Magda könyve azonban mégsem egyszerű ismertetés és felsorolás, mert
—— mint ezt ugyancsak ő írja —— munkájával nemcsak a haza megismertetése volt a célja, hanem politikai céljai is voltak. ,,Van e' a' Magy. Nemzetnek annyi lel/et és testi ereje, annyi világi tehetsége, hogyaz Eufápat Szabad és független Nemzetek köztt tekintettel és méltósággal meg tarthatja a' rangját,
's önnön maga által hatalmas is, boldog is lehet?"
Magda Pál —— ismerve az országot és népét -——— bátran válaszol igennel
erre a kerdesre. Meghozza világosan látja, hogy a népnek —— amely egyelőre
el van zárva a muvelődésfől és a felemelkedés útjától — megvan mindehhez az ereje es tehetsége, csak —— majdhogynem szószerint —— ezt mondja: a
1 Kis János Emlékezései. Második Közlemény, Sopron. 1846. 119. old.
! Neuste statistisch'geographlsche Beschreibung des Königreichs Ungarn, Leipzig, l832.
: Magda Pál: !. m. 111. old.
142 _, ' vam" ANDRÁS fennálló feudális rendet kell széttörnie, hogy önálló, szabad és független legyen az ország. ,,A' nagyra termett Magyar Nemzet erősen közelget azon
időhöz, a' hol a maga hibáit 's különösen a' polgári alkotmányának fogyat—kozásait nem tsak böltsen által fogja látni, hanem azoknak el törlésére is fog törekedni; és így az által is a' tökélletességnek magasabb poltzára fog hágni 's tökélletesebb polgári életre jutni".
Számitva arra, hogy lesznek, akik dühödten támadnak majd rá, amiért megmondta az igazságot és híven bemutatta a milliős tömegek nyomorát
és elmaradottságát — ezért ezeknek jóelőre válaszol: ,,Jó jámbor! nem vete-
kedek veled arról, melly beszéd légyen, vagy nem légyen ártalmas: tsak azt mondom: A' mi több milliom ártatlan, ügyefogyott, meg vetett az irgalmat—lan sorssal küzködő, 's hasznos embernek díszesítésére, vigasztalására,
javára van mondva, az átaljában nem ártalmas. Én pedig egyebet nem mon— —dottam. így tehát, ha igaz, a' mit mondottam, azért, hogy mondottam, en—
gemet ne gyűlölj, mert különben az igazság és a' józan okosság ellen vét- kezel". Hogy semmi kétség ne férjen ahhoz, hogy az általa készített statisz- tika milliók érdekeit tartja szem előtt és az igazság feltárásával hazánk el-
nyomott, állati sorban sínylődő dolgozó népén akart segíteni, —— alább így
ír: ,, . . . meg vallom —— fáj a' szívemnek, hogy a szeretett Hazám lakosának 7/3-ad részvét olly állapotban látom a' fatum által helyeztetve lenni. mellyben azt a' szegénység és a' megvetés a' porban heverteti, úgy, hogy ezen alatso—ny- ságból az érzésnek és a' gondolkozásnak nemességére, a' nyers bárdolatlan-ságból emberhez illő cultúrára és tökélletességre, az állati fél életből telly'es
lelki életre, meg vetett állapotból nagyobb tekintetre, emberi méltóságra maga magát tsak igen lassan 's véghetetlen nehezen emel—heti fel, mások által pedig nem igen emeltetik."Magda közösséget vállal az elnyomott milliókkal, akiknek erejében,
tehetségében és győzelmében rendületlenül bízik. Ez jut kifejezésre abban
is, hogy az uralkodó főnemesi osztállyal egyszerűen szóba sem áll, vele;,,nincs semmi dolga". Jól mondta Toldy Ferenc erről a könyvről, hogy ,,E munka, mely nemcsak első statisztikánk magyar nyelven, hanem, korát tekintve, irányánál fogva is nevezetes jelenet vala, Magdának nevét a hazá—
ban jó zengzetűvé tette; mig másfelül az osztályok és felekezetek szabad—
lelkű rovogatása, az igazságnak akkor még szokatlah szava, számos ked- vetlenségeket vontak reá ..."4
De nézzük, mit ir Magda polgártársai állapotáról; melyek azok a sta- tisztikai adatok, amelyek az első magyarnyelvű statisztikai munkában olyan
bátran mutatnak rá az igazságta. ' , *
,,Magyarország lakosai" című fejezetében a földműves lakosság leírása- kor kitér arra is, hogy mik a földművelés ,,virágző állapotjának akadályai".
Ezeket a következőkben látja: ,,A terhes Robotokban, mellyek kevés Jdőt hagynak a' parasztnak az ő földjeiknek jobbítására", a trágyázás elhanya—
golásában és az ebből származó szokásban, ,,melly szerint a' harmadik mező ngarban hagyattatik"; ,,De legfőbb akadály az, hogy a földművelő paraszt-
nak és polgárnak örökös földje 's birto/aa (proprietása) nints. A' más tulaj-
donát sem nem szereti az ember, sem nagyobb tökéletességre vinni nem igyekszik, úgy mint a' magáét". (79, old.)
4 Toldy Ferenc Összegyűjtött munkái, 5. kötet, Pest, 1872, 49. old.
ELSO MAGYARNYELVU STATISZTIKAI MUNKA 143
Első magyarnyelvű statisztikánkban nem annyira az adatok érdeke:
sek (ezek jórészben megtalálhatók már Schwartnernél is és később Fényes Elek még több adatot és leírást gyűjtött össze), hanem az a bámulatraméltó éleslátás, amellyel szerzője észreveszi az adatok'közti összefüggéseket és az
a módszer, ahogy Magda Pál —— mai kifejezéssel élve — elemzi az adatokat.
Az adatokat nagyrészt forrásmnnkák alapján állította össze. Fel—hasz—
nálta Bél Mátyás, Korabinsky Mátyás, Berzevitzy Gergely, Schwartner Már—
ton Magyarországról írt munkáit. Összesen 42 forrásmunkára hivatkozik;
köztük több útleirás, osztrák, német és francia szerzők ismertetései Magyar-
országról. Magda nem volt anyagilag független ember, nem volt módjában
bejárni az országot, hogy saját maga győződjék meg mindenről, mint előtte például Schwartner Márton tette. így, különösen a geográfiai részben, be- csúszott néhá—ny hiba, azonban sok érdekes és új adattal bővítette a Magyar- országról szóló statisztikát. Elsősorban olyan adatokkal, amelyek az ország! elmaradottságára világítottak rá. Nincs egyetlen adat sem könyvében, amely- hez ne fűzne megjegyzést. Minden adathoz hozzáfűzi következtetéseit, kutatja az adatok közti összefüggéseket és néhol a jövőre vonatkozóan is von le
tanulságot belőlük.
Az ország lakosságát a következő csoportosításban közli (csak a fel—
nőtt férfi lakosság 1805-ben):
1. Egyházi személyek ——————————— 15 600
2. Oskolabéli tanítók ——————————— 8000
3. Világi tisztviselők ——————————— 12000
4. Mesteremberek és kailmárok ————————— 88 500 (Ezek között vannak mintegy 9500 fábrikánsok*)w
5. Bányáswk ———————————— 30000
6. Parasztok, házhelyesek és zsellérek —— —— — —— w —- —— 1426 579 7. Koldusok 1782. esztendőben _________ ' 25 000 8. Reguláris katonák —— —— ————————— 64000
* Gyári munkások. (A szerk.)
Az 1785-1 conscriptio szerint a nemesek száma 325 894. Magda a ter- mészetes szaporodás figyelembevétele'vel 1805-ben a nemesek számát 351 BOO—ra becsüli. Az egész lakosság száma 1805—ben Magda szerint nyolc millió. A számok közti összefüggéseket kutatva, megjegyzi, hogy ,,21 nem- telen személyre ! nemes esik". A családokat tekintve ,, . . . nem esett egészen 1 ltsupán emésztő (consumens) familia 20 producáló familiára; 1 város, 400
fa ura".
A városi és falusi lakosság közti arány vizsgálatánál megállapítja, hogy
,,A városi lakos igen kevés a falusi néphez képest".Magda könyvének egyik hiányossága, hogy a népmozgalomról egyál—
talán nem hoz adatokat. '
Különösen figyelemreméltó azonban, hogy Magda mindig az ember szempontjából végzi megfigyelését és ez az elv irányítja akkor is, amikor az adatok összefüggéseit vizsgálja. A bányászokról szóló fejezetben ezt írja:
,,Az értzbányák kevés embert boldogítanak Magy. Országban; a sóbányák-
8 Ebből fedezték a vármegye kiadásait: a megyei tisztviselők fizetését, középületek, hidak, utak
építését stb. -— Szerk. '
144 vem— ANDRAS
ból a' Királyi kasszába foly a' jövedelem; a' Sopronyi kőszén bányának egy külföldi társaság veszi hasznát". (84. old.)
A bányászat termeléséről kevés adatot tudott, Magda összegyűjteni.!
A legtöbb esetben csak leírja, hogy hol, mit bányásznak és egyes részada—
tokat közöl. Néhány bányatermékről országos adatokat is közöl:
A bányászat évi termelése 1810 körül
Magyarország . Erdély
Arany ... 8 mázsa 10—12 mázsa
Ezüst ... 435 ,, 25 ,,
Réz ... 38—40 000 ,, —-—
Ón ... 16 000 ,, t _
Vas ... 94—95 000' ,, —-
Konyhasó . . . . 1,300 OOO" ,, ——
' Csak Gömör vármegye, a többiről nincs adat.
" Fogyasztás.
Jól látja, hogy a városi ipar további fejlődését már gátolják a céhek.
,,Az úgy nevezett Kontárt (Pfuscher), ámbár sokszor jól érti is a' mester-
ségét, a' mesterek igazságtalanul üldözik *s elnyomják". (86. old.).Az iparral foglalkozó lakosságról szóló fejezet végén hangsúlyozza 'az
ipar fejlesztésének szükségességét. Itt is rátalál a kapitalizmus kifejlődésé- nek egyik legfőbb akadályára, a feudális nagybirtok-rendszerre. ,,A' melly országban a vak szerencse úgy osztogatja a' javait, hogy egy ember 30 uradalomban is részesül, milliomoknak ellenben annyi tulajdon földök nints, holott bús fejeiket, és terhes munkától elfáradt tagjaikat letehetnék;ott, hogy az egy helyre tóként öszve folytt pénz ismét folyamatba jöjjön, elkerülhetetlenül szükséges a' . . .mesterségesebb industria, 's a' nélkül igen
szűkölködik az Ország." (92—93. old.).
,,A külső kereskedés" című fejezetben rámutat arra, hogy a magyar ipar fejlődésének egyik jelentős akadálya az Ausztriától való függőség. Magyar—
ország —— mint írja _— ,,Austria Mexikója". ,,Némelly productumokért, meliyekért valaha tsak három l/3-ad ftot is kelletett lOO-ért fizetni a' har—
mintzadon, most 30, sőt 60 ftot is. kell fizetni lOO-ért. Az is rendeltetett, hogy midőn az Austriába kivitetett Magy. fabrikátumokért a' harmintzadon 30 f.
fizet a' Magyar, az Austr. fabrikátumokért, mellyek Magy. Orszba behozat—
tatnak, tsak 3 ft fizettetik". (101. old.)
Ennek ellenére —— állapítja meg Magda —— Magyarország külkereske- delmi mérlege még mindig aktiv.
,,1777—1786 Magy. Ország nyert ————— 41 507 806 ftot.
Ezen summából esik egy esztendőre _— _— —— —— 4 150 780 f.
1787 kivitetett —————————— 17 800 000 í.
—— behozatott —— __ —— —— —— —-— __ —— -—- —— 13 800 000 !.
HETWZÖÖ—íóőo i
ezso MAGYARNYELVU STATISZTIKAI MUNKA _ 145
1800 kivitetett Magy. és Erdély Orsz.—ból —— —— —— 29150000 (Ezen summából tsak 4 650000 i. ment külső országokbai*)
behozattatott '— —— —— —— —— —— —— "1—1 _20 140 000 nyert 9 010 000
1802 kivitetett ————— w ————— 24 515 000
behozattatott ————————— 18 390 000
,nyert 6 125 000 1812 Andre szerint kivitetett —— —— t— —— —— —— 23 095 000
behozatott ————————— 17 955 000 nyert 5 140 000 fm!
" A [többi Ausztriába ment. (A szerk.)
",, . . .a gazdag kintsekkel bővelkedő Magy. Orsz. a' kereskedés által nyer esztsént (esztendőke'nt — A. szerk) 5—6,000.000 ftot" ,,Honnét jön, hogy Magy. Orsz. ezen szép nyereség mellett még is annyi pénzzel nem bír, mint azon Német tartományok, mellyekböl jőnek azon szép summák?" ——
teszi fel a kérdést Magda, s mindjárt utána élesen kikel azok ellen a főneme- sek ellen, akik idegenben, elsősorban Bécsben, költik el az ország pénzét. ,,Sok
100 ezreket, sőt tán milliomokat költenek Bétsben az ott lakozó vagy egy
ideig mulatozó, vagy foglalatosságaikban járó gazdag Magyarok" .. . ,,sze'p shmmák küldettetnek Bétsbe, Romaba, Donátiókért, Armalisokért, eladatott kamarális jószágokért, Taxálkért, Expedíciókért, hivatalokért és titulusokért".Hosszasan és részletesen foglalkozik az oktatás kérdésével. Ebben iga—
zán szakember Magda, hiszen ——- mint maga is írja —: ,,Erről, úgy vélem, ítélhet egy olly ember, a' ki az Orsznak különbféle részeiben lévő 5 Gymná- siumban 20 esztlg tanitott számos ifjusángot, és így arra alkalmatossága elég volt, hogy a'_ fát a' gyűmöltseiről, a, házi nevelésnek mivoltát az ifjúságnak
erköltseíről megesmérhesse." ' ,
Az oktatás színvonalát alacsonynak tartja, a tanuló ifjúság —— mint írja —— ,,nem tudja megkülönböztetni a' tsinált igazságokat az örökkévaló igazságoktól", mert a megfelelő tanerők és anyagi eszközök nélkül, valamint az iskolai fegyelem lazasága miatt még azok a_ kevesek is, akik iskolába jár—
nak, nem sokat tanulnak. Pedig ,,A' Statusnak annál nagyobb az ereje, mennél okosabbak, tanultabbak és pallérozottabbak a' polgárjai, mennél tőbb felséges elmékkel ditsekedhetík, mennél több emberekre terjed a meg—
világosodás a tudományos és mesterségbeli cultura" —— mondja Magda Pál.
Még nem olyan régen, a' felszabadulás előtt, a pedagógusok helyzete nem sokkal különbözött a Magda Pál korabeli helyzettől. Úgy volt, ahogy Magda bátor kritikai szellemével leírta: ,,A* testnek hizlalására, a fény—
üzésre, igazságtalan, költséges pereknek folytatására 's efkre, mellyeket említeni nem tanátso—s, van pénz elég; a' kik az idve—sse'ges tudományokat és a tanuló ifjuságot nagyobb tökéletességre "vinni igyekeznek, a* kiknek kezeikbe a hazának legédesebb reménysége, 's legnagyobb kintse le van téve — ezek- nek érdemek szerént való jutalma—ztatására —— pénz nints".
Magda feltárja az egyház hatalmas vagyonát és befolyását az egész állami életre. K'önyvének 134. oldalán (kezdi az egyház jövedelmének fel- sorolását: ,,1. Az Esztergomi Érsek, a' ki egyszersmind az Orsznak Prímása is (jövedelme 360000) Suffraganeusai a' Pétsi Püspök (jöv. 30 000) a'
Veszprémi (jöv. 50000) a' Vátzi (jöv. 50000) a' Győri (jöv. 20000) a'
Nyitrai (jöv. 40.000) zi, Besztertzeí, Szombathelyi és Székes Fejérvárl.l 46 ' * vezer ANDRÁS
2. A' Kalotsat Érsek (jöv. 50.000) 4 Suffraganeusokkal, ezek 'a' Nagy Váradi (10.000) Tsanádi (10.000) a' Zágrábi igen gazdag; és Díakovárt
(25.000 jöv.).
3. Az Egri Érsek (jöv. 80.000) Suffrag. a* Szepesi, Rosnyai, Kassai és
Szathmár—Némeíi Püspökök. Ezen 16 Püspök jövedelme betsültetik jó pénz-
ben 900000 ftra". x '
A 147. oldalon rámutat arra, hogy Magyarországon a gazdasági és politikai hatalom milyen szűk csoport kezében összpontosul, a milliós töme—
gek pedig elképesztő nyomorban, teljes jogfosztottságban élnek. ,,A Nép
(populus) alatt értettetnek Magyar Orszban a' Nemes Rendek, ú. m. a' Praelátusok, a" Mágnások, a' Nemesek és a' Sz. K. Városok... 425000emberrel. Ezen ne'p gyakorolja a' Királlyai együtt az Ország Gyülésen a'
törvénytevő hatalmat, és így nagy befolyása van a' Polgári társaságot -*s) annak állapotját illető dolgokban. Szén felséges szabadság. A' Néptől, avagy a Nemesse'gtöl megkülönbözttettetik Magyar Országban az úgy nevezett Misera plebs contribuens az az: parasztok és a' privilegiáltt és Mező-Váro;-sokban a' Polgárok. Ezen nemteleneknek száma lehet mintegy 7,200.000".
,,Szép felséges szabadság", —— jegyzi meg gúnyosan Magda.
A parasztság helyzetét reszletesen tárgyalja. Elsorolja jogaikat és köte—
lességeiket és táblázatban mutatja be, hogy mennyit fizetnek földesuraiknak.
,,Az 1805—dik esztbéli Conseripció szerint volt akkor Magy; Orszban 1,426.579 paraszt familia (több 7,000.000 parasztnáil) ezen sokaság (a gyer- mekeket ikivévén) tselekszi, hogy azon földek, mellyeket 70000 nemes fami—
li'a bír, virágozzanak, gyümöltsözzenek, a birtokosait gazdagítsák. . ."
A következő táblázat a parasztok által az úgynevezett domestica cas- sába6 fizetett pénzösszeget sorolja fel:
.,1768-dik Esztben fizettek —— —— —— M _ _- 71603 ftot 13 xr.
l773-dikb-an ————————— 939 292 t. 40 xr.
1775.ben __________ 1 114 956 f. 55 xr.
1815—ben ————— —-r _— _— —— —— 6 508 748 f. 32 —."
,,Helyesen neveztetik az'adó fizető nép a törvényben: Misera, plebs" ——
jegyzi meg Magda, a táblázatot kommentálva.
A parasztság elmaradott állapotának vizsgálatát a következő intő sza- vakkal végzi: ,,Hogy tetemes jobbitásokról hathatólag és halogatás nélkül gondolkodjon a nemzet, az időnek géniusza fenyegetve inti".
Magda Pál művének eddig tárgyalt része, mint statisztikai munka, nagy haladást jelentett a magyar statisztikai irodalom terén. Magda volt az első, aki a társadalmi statisztika terűletén hátat fordított az uralkodó német ,,le—
író" statisztikai irányzatnak és anélkül, hogy beleesett volna a számok ön- célú alkalmazásának hibájába — meglátta a számok mögött az embert, a milliós tömegeket, a szörnyű nyomorban és elmaradottságban élő honfitár- sait és egész munkásságát annak áldozta, hogy tényekkel mutasson rá az ország elmaradottságának okaira és a helyzet ismeretében a felemelkedés útjára. Az olyan kijelentések, mint például az, hocrv ami millióknak hasznOs, az általában nem ártalmas —— a haladó hazafi Magda megnyilatkozásai.
0 Ebből fedezték a vármegye kiadásait: a megyei tisztviselők fizetését, középületek, hidak, utak építését, stb. —— A szerk.)
ELSO MAGYARNYELVU STATISZTIKAI MUNKA
147
Könyvének 3. és 4. része a német leíró statisztika elveinek megfelelően készült. Magda itt részletesen ismerteti ,,Magyar Országnak polgári állapot- ját", a közigazgatást, a törvénykezést stb. Itt is tesz néhány megjegyzést elmaradottságunkra, a forradalmi változások szükségességére.Hogy a leíró statisztikai irányzaton belül az ország geográfiai leírásá—
nál táblázatokat is alkalmazott, azt mutatja, hogy a számszerű adatokat min—
denképpen szükségesnek tartotta. Ez nagv lépés volt előre. Az itt bemutatott táblázaton Magda viszonyszámot is alkalmazott, bemutatja, az egy négyzet-
mérföldne eső lakosok számát megyénként.
__ 5515——
13
A' Magyar —
*:fát és Horvát Orszag V—ármegye'ínek's km a rületjeíuek nagysága és népessége. §
m).-t
;?
, .. Néyessé az N'
Var-megye E] mfdon egész V. en Ime;
; Bihar 200 335 130 igaz
a: Pesth 191 385.553 1013
3 Maramarog 173 u6,580 654
4 Bats 170 gfio 297424 1740
§ "tai-ontál 132 UID 205990 1560
;; NYIU'B. vu 305640 r2603
, ij Heves azo 7_/10 198,000 . 1050
8 Temes 116 5fc0 243,593 2098
9 Subolts ns ao 133975 1165
"30 Somogy 114 fm 169,860 1490
511 Zemplm 108 UW 235610 2136
3.9. Arad 108 aj'lo l84,000 1703
33 Krassó 108 9110 137,75o 1722
14'Szathmár1 ; 106 mg 185013 1750 ag,- Szala. 100 2/10 207413 2277
316 Vas — 96 9j10 234.557 2393
37 Baranya. 91 lfio 203317 2006
% Trentsm 87 gflo 045,674 2797
ii Verötze 83 7j10 130,0oo 1556
00 Posony 82-7/1'0 230416 , 2822 *
a,! Nggréd 77 7_[10 V 163360 0025
az Gomor' . 76 '%flO 146444 1904
23 Fejervar ( 75 gpg 118,658 1430 04 Veszprem 74 4jlo l5l,600 0038
25 Bereg—h 67 _5/10 83,649 1240
26 Szepes 66 5/10 159,558 2400
27 Tolna 65 145, oo 2200
528 Borsod 65 5130 145,o45 0213
09 saros 5 0110 155765 2336
30 Bekes 65 4130 92,717 14.26
3: Tsengrád 62 39500 1420
332 Umgvár _ 59 5in 799560 1537
33 gap—Pony: 57 7in 163885 0840
Sá Komárom 55 2130 311515"? 50168
148 , — ' vam— anoaasl * '
—— asz-
Népesség az . Nép.
egész V.beu §Elm-
) Vármegye
35 Abauí !36636
36 Zólyom 50 bfio 76,156 *;
37 Bars ; 49 0on us.248 235:
38 Kis Kunság 47 Ura 52300 1106
39 Honth 46 5110 108000 2343
40 Possega 45 2 10 67,000 1493
43 Szerem 43 flo 89.830 2089
az Liptó 4: 4110 63,z5o 1492 ;.
43 Árva 37 4f10 84.710 9.205 '
534 Moson 35 'az/10 53,ózo 1523 . 45 Var-as d 34 2110 103340 3054 ;
46 Zágráb ,31 aha 45000 1323 .
47 Körös 30 allo 63,7eo 1211 :
43 Taanád 09 2110 34.700 1200
49 Györ 28 8j10 77.500 2710
59 U—gotsa ató/%o 35337 1600 .
51 Thin-óta 21 317104 39,386 41858
52 Nagy Kunság 20 mgab 2108
53 Esztergom 19 Vlo 46,500 3440 _
54 Jászság 17 őflO 49.130 2690
55 Haidú' Városok 17 ej-o 22494 van
56 Torna no afta zo,370 1874 ,
A ..Magyar Országnak és a határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statistikal és geographlaí leirása" c. könyv eredeti táblázatai.
A táblázat szerint Zágráb, Sopron, Pozsony, Trencsén, Győr, Jászság, Nyitra, Abaúj vármegyében az egy négyzetmérföldre eső laksűrűség 2500-on
felül volt, ezek voltak tehát a legsűrűbben lakott megyék. A megyéket nagysá—
guk szerinti sorrendben állította össze. , _
Magda Pál munkásságáról egyedül a Tudományos Akadémia emléke-
zik meg, ahol halála után Székács József tartott emlékbeszédet róla.7'Székács azt mondta, hogy Magda megelőzte korát és a könyv megjelenése után, ha valaki a népművelés, a kereskedelem és az ipar, a nemzetiség, alkotmány,szociális helyzet stb. kérdésével foglalkozott, úgy tűnt, mintha valamennyien
Magda néhány odavetett mondatát kapnák fel és bővitene'k. ,,Magda a világ- nak háborút üzent és ismét a világ nem szenvedheté azon keserű igazságokat, — azon erkölcsi szigorú követeléseket, azon gyöngeségeit fölfedező szemeknek, észnek és nyelvnek élét, mellyel ö a világ bűneit ostorozni szokta; minek aztán következése az lett. hogy Magdának a világ üzent háborút" —— mon—dotta Székács, értve a világ alatt a feudális Magyarország uralkodó osztá-
lyait. ,,Magdát megfosztották hivatalától, kergették városról-városra, megyé- ből-megvébe, ínséges családja kiséretében s rásüte'k a gyanús és yeszedelmes ember bélyegét homlokára".
!;
Az első magyar nyelven írt statisztikai munkát nehéz olyan szempont—
ból értékelni, hogy mi volt a jelentősége a magyar statisztika kialakításában
7 A m. tudós társaság Evkönyvei, 7. kötet, Buda, 1848.
ELSO MAGYARNYELVU STATISZTIKAI MUNKA
;
vagy megteremtésében. Mint ahogy nehéz összehasonlítani a modern sta-
tisztikát a régi statisztikai leírásokkal, amelyeknek szerzője gyakran egyszemélyben volt az adatszolgáltató és összesítő és mégis egy egész országot akart megismertetni. Magda nem szállt vitába a statisztikai elmé-let egyik irányzatával sem, nem is foglalkozott a statisztika elméletével.
Ebből a szempontból kétségtelenül hiányos a műve. A könyv nagyobbik része azonban állásfoglalást jelent a statisztika elméleti kérdése szempontjából is, anélkül, hogy erről kifejezetten említést tenne. Azáltal, hogy az adatok magyarázatával, összefüggéseivel foglalkozik és mindenütt egy biZonyos szempont —— mégpedig az ország polgári haladásának szempontja —— szerint kommentálja a művében feltárt helyzetet, —— szembefordul a megmerevedett leíró statisztika hagyományaival. A merev, elmaradt leíró statisztika formai követelményeinek eleget tesz, de ezt a formát megtölti az élet igaz leírásá- val, a hazaszeretet szenvedélyével.
_149
Megiel—ent a
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
1952. évi 4. száma
Részletesen beszámol felemelt ötéves" tervünk eredményeiről és Maienkov elvtársnak az SZKP XIX. kongresszusán tartott beszámolója alapján szem- léltető grafikonokon keresztül—mutatja be a Szovjetunió hatalmas arányú gazdasági és kulturális fellendülését, valamint a kapitalista országok vál—
ságtói terhes háborús gazdaságát és dolgozóinak nyomorát.
