Orvostanhallgatók statisztikai oktatása

(1)

SZEMLE

679 Orvostanhallgatók statisztikai oktatása

A szovjet statisztika példamutatása alap- ján hazánkban is kialakult a szocialista statisztika elmélete szoros összhangban a szocializmust építő népi demokrácia igé- nyeit kielégítő statisztikai gyakorlattal. A szocialista statisztika elméletének tisztá—

zásával együtt megkezdődött az ágazati statisztikák helyes szocialista elméletének és gyakorlatának kialakítása is. Ezzel együtt felmerült a feladat: az egészségügyi statisztika alapjainak lerakása.

Az egészségügyi

sonló az egészségügy területén, mint a gazdaságstatisztíkának a népgazdaság kü- lönböző ágaiban. Egészségügyi statisztika nélkül szintén elképzelhetetlen a vezetés és 812 ellenőrzés; az egészségügyi statisztika szerepe jelentős az orvosi kutatásban is.

Az egészségügyi statisztika feladata P. M. Kozlov Egészségügyi statisztika c.

tankönyve szerint megfelelő statisztikai

,,anyag adása az orvosi intézmények háló- zatának, a gyógyító-megelőző .és egészség- ügyi intézményeknek és az ország egész- ségügyi dolgozókkal való ellátásának fej- lesztésére vonatkozó terv elkészítéséhez, valamint a tervteljesítés ellenőrzéséhez és

annak megállapításához, hogy a végre—

hajtott intézkedések milyen mértékben értékel a végső célt: a megbetegedés és a halandóság csökkentését és a népesség testi fejlettségének megjavítását.

Az egészségügyi statisztikai munka veze- tőinek orvosoknak kell lenniök. Emiatt igen fontos az egyetemi statisztikai oktattás kérdése. Ahhoz, hogy az orvosok foglalkoz- zaunak a statisztikával és jó statisztikai munkát végezzenek, szükséges, hogy az egyetemeken megfelelő szinten oktassák a statisztika elméletét.

Az Egészségügyi Minisztérium a fentiek figyglembevéielével rendelte el az egész- ségügyi statisztika oktatását az orvostudo- mányi egyetemeken az Egészségügyi Szer- vezés tantárgy keretében.

Az 1952/53. tanévi egészségügyi szervezési

előadások anyagát a Budapesti Orvostudo- mányi Egyetem jegyzetailakbian kiadta. Az alábbiakban ennek egészségügyi statisztikai részével foglalkozunk, megvizsgáljuk azt,

mennyiben alkalmas a jegyzet anyaga 'az orvostanhallgatók statisztikai képzésére.

;!

statisztika feladatai ha:

A jegyzet 64 oldalon keresztül foglalko-

zik az egészségügyi statisztikával. Az

anyag fele az általános statisztikát, több mint egynegyede pedig a népesedési sta—

tísztikát tárgyalja és csupán 16 oldalon foglalkozik a tulajdonképpeni egészségügyi statisztika kérdéseivel.

Már maga a jegyzet rövidsége sem teszi lehetővé azt, hogy a szükséges mértékben megtanítsa az orvosokat olyan statisztikára, amelyre működésük során szükségük lehet Az ilyen ,,rövidített" oktatás tulajdonképpen a: statisztika vulgarizáiását jelenti, egyálta—

lán nem felel meg egyetemi színvonalú sta—

t'isztikati oktatás céljainak. Jellemző erre, hogy a jelenlegi alapfokú egészségügyi statisztikai tanfolyam anyaga másfélszerese az egyetemi jegyzetnek. Ugyanakkor az új orvosi oklevéllel rendelkezőknek alapfokú egéstégügyi statisztikai vizsgát tenniök

-— a fennálló rendelkezések értelmében ——

nem kell. így azok, akik alapfokú egész—

ségügyi statisztikai vizsgát tesznek, na—

gyobb statisztikai tudással rendelkeznek, 'mint az újonnan végzett orvosok, askiknek pedig az egészségügyi statisztikusokat irá- nyítaniok kellene.

A jegyzet általános statisztikai része

foglalkozik a statisztikai vizsgálat meneté-

vel. Ezzel kapcsolatban megállapítja), hogy V,,a statisztikai vizsgálat menete négy fő-

részből áll:

l. a vizsgálat céljának meghatározása, 2. adatgyűjtés,

3. az adatok feldolgozása, 4. az adatok értékelése."

A fenti csoportosítás nem fedi pontosan a statisztikai vizsgálat menetének, vagyis pontosabban a. statisztikai programimnak fázisait. Különösen nem megfelelő és félre- értésre ad okot az adatok feldolgozásának és kiértékelésének szétválasztása. Ezt mar ga a jegyzet is megállapítja: ,,A feldol- gozás már lényegében a statisztikai vizs—

gálat 4. fázisának, az elemzésnek eszköze, a feldolgozás a; felvetett kérdések szem-

pontjából történik és segítségünkre áll

abban, hogy az adatok olyan formában áll- janak rendelkezésünkre, hogy a felmerült kérdésekre váiaiszt adjanak."

A felvétel köre szerint a jegyzet teljes (globális) és képviseleti (reprezentatív) megfigyeléseket különböztet meg. Ugyan-

(2)

680

^SZEMLE

akkor nem beszél a statisztikai megfigye-

lés harmadik formájáról: az egyedi (mono-

grafikus) megfigyelésekről. A teljes (glo- bálls) felvétel elnevezés helyett is helye- sebb lenne 81 teljeskörű megfigyelés elneve- zést használni.

Vailamivel részletesebb a jegyzetnek aza része, amely ,,az adatok feldolgozása" cí- men lényegében a statisztikai elemzésesz- közeit tárgyalja. A feldolgozás a jegyzet szerint a következő frázixso'kra bontható:

a) csoportosítás,

b) táblázatba foglalás,

c) átlagok és viszonys'zámok kiszámí- tása,

d) grafikai ábrák megszerkesztése.

Hibája a statisztikai elemzési eszközök

tárgyalásának, hogy nem határozza meg az egyes elemzési eszközök fogalmát, csu- pán a kiszámítási módot tárgyalja és alig foglalkozik azzal, hogy az egyes elemzési eszközök mikor és mire használhatók. Hiá- nyossága továbbá, hogy a statisztikai so- rokkal csak mellékesen, ai táblákkal kapcsolatban foglalkozik. Nem tárgyalja a statisztikai indexeket és összevonta—n foglalkozik az átlaggal és a viszonyszámok- kal.

Részletesebb a jegyzetnek a csoporto- sitássasl foglalkozó része, azonban itt is hiányzik a csoportosítás meghatározása és a csoportosításnaik a szocialista statiszti- kában elfoglalt szerepének, jelentőségének kifejtése. Ennek a résznek a tárgyalási módja jellemzi leginkább a jegyzet alap- vető hiányosságát, t. i., hogy a statisz- tikát apol'iftikusan tárgya-liar, nem emebl ki, hogy a statisztika az osztályharc fegy- vere, a szocializmus építésének nélkülöz- hetetlen eszköze. Ugyancsak nem fejti ki világosan a jegyzet azt, hogy at csoportosí- tás a szocialista statisztikának alapja, a helyes csoportositó ismérv kiválasztása a társadalom megismerése, az osztályharc, a

szocializmus épitése szempontjából nélkü-

lözhetetlen.

Nem pontosan tárgyalják a jegyzet szer- zői a csoportosítással szemben támasztott követelményeket, megelégednek ai csopor- tosítás egyes gyakorlati kérdéseinek vizs- gálatával. A csoportosításra felhozott pél- dákban hiba is van: a jegyzet szerint az 1—2 évesek bölcsődés korúak, holott a 0—3 évesek tartoznak a bölcsődések kor- csoportjához.

Nem megfelelőek a jegyzetnek a statisztikai táblákra vonatkozó megállapításai sem. A jegyzet szerint a statisztikai táb- lának két formája van: az egyszerű és a kombinációs tábla. Az egyszerű tábláza- tok ,,egy-egy kérdésre felelnek, . .. ha pe—

dig bonyolultabb kérdésre alkarunkválaszt kapni, akkor már összetett (kombinációs

táblázatot kell alkalmaznunk." ,

A táblákra vonatkozó ez a meghatározás nem fogadható el, A jegyzet képtelen Zli táblák fajtáit helyesen meghatározni, mivel előzőleg nem tárgyalja megfelelően a statisztikai sorokatt. A jegyzet írói a 030- portositó táblát egyszerű táblának neve—

zik és egyáltalán meg sem említik a cso- portosító táblát, mint a statisztikai táblák egy önálló fajtáját. A jegyzet a kombfná—

ciós táblát sem határozza meg helyesen.

A jegyzet szűkszavúságára jellemző, hogy nem foglalkozik a táblaszerkesztés technikájának szempontjaival sem.

A jegyzet nem határozza—meg a viszony—

számok fogalmát, csupán megállapítja, hogy ,,az orvos munkájában

l. gyakorisági viszonyszámokkal, 2. megoszlási viszonyszámokkal, 3. dinamikus víszonyszámokkal

szokott találkozni." A viszonyszámoknak a jegyzet által történő csoportosítása merő- ben eltér a szocialista statisztika által tani—

tott csoportosítástól és logikailag sem megfelelő. Szerinte a ,,gyakorisági viszony- szám megmutatja, hogy az általunk vizs- gált jelenség milyen gyakran fordul elő"

és ,,a megoszlási viszonyszámok az által- lunk vizsgált tömeg szerkezetét és össze- tételét szemléltetik és azt fejezik ki, hogy egyes részek milyen értéket mutatnak, ha az egészet 100 zal, lOOO-rel, stb. vennénk egyenlőnek." Ez a két meghatározás, bár szavaiban eltérő egymástól, lényegében azonos, mert mindegyik esetben a résznek az egészhez való viszonyát vizsgálják. A jegyzet tehát szükségtelenül új xviszony- számot, á. n. ,,gyakorlsági viszonyszáfnot"

alkot.

Ugyanakkor, amikor a jegyzet szükség—

telenül új viszonyszámot alkot, nem beszél

olyan fontos viszonyszámokról, mint a tervteljesitési és az intenzitási viszony—

szám A tervteljesíiési viszonyszámok mel- lőzése szintén a jegyzet apolitikus jelle—

gére és a szocialista statisztikai lényegének fel nem ismerésére vall, hiszen a szocia—

lista statisztika alapvető feladata, hogy

(3)

WW

SZEMLE

folyamatosan számot adjon a népgazdasági .— így az egészségügyi — terv teljesítésé- nek menetéről. A statisztika pedig a terv—

teljesítés mértékét a tervteljesítési viszony- számmal méri.

Az intenzitási viszonyszám tárgyalásá- nak mellőzése szintén igen nagy hiba; az --a—lintenzitási viszonyszám _ tehát az a viszonyszám, amely két különböző minő- ségű, két különböző jelenségre vonatkozó adat arányát mutatja —— a szocialista sta—

tisztikábam fontos szerepet tölt be és az egészségügyi statisztikában is nagy jelen- tősége van. Sok, az egészségügyre jellemző adatot intenzitást viszonyszámmal fejezünk ki,

A dinamikus viszonyszámot a jegyzet röviden _ megemlíti ugyan, ezt azonban egyenlőnek tekinti az index szel és nem beszél annak kiszámítási módjáról. Adina- mikus viszonyszámmal kapcsolatban sem említi meg a jegyzet annak a szocialista) statisztikában elfoglalt jelentőségét.

A dinamikus viszonyszám megemlítésé- vel kapcsolatban ismét új viszonyszámot mutat be, ai ,,részesedési viszonyszámot", amely nem más, mint megoszlási viszony- szám. Ezzel az egészségügyi statisztikát tanuló orvostanhallgatót teljesen össze- zavarja, mivel egy és ugyanazon fogalom- ról, a megoszlási viszonyszámról három helyen tárgyal, három különböző név alatt.

A jegyzet megállapítja, hogy ,,arra, hogy egyes konkrét esetben milyen viszonyszá—

mot használunk" (mit osztunk mivel) ,,el—

vont szabályt nem lehet felállítani. Azt a viszonyszámot kell használnunk, amelyika felvetett kérdésre a feleletet a legjobban

szemlélteti." Itt a jegyzet két különböző

kérdést kever össze. Az egyik az, hogy egyes esetekben milyen viszonyszámokat kell alkalmaznunk. Erre valóban konkrét szabályt felállítani nem lehet, azonban helyes lett volna ha a jegyzet legalább irányelveket adott volna arra, hogy mikor milyen viszonyszámokat lehet alkalmazni.

így pl. megmondhatta volna, hogy ha a fej- lődés mértékét akarjuk szemléltetni, askkor dinamikus vlszonyszámot alkalmazunk, ha pedig a tervteljesítés mértékét, akkor terv- teljesítési viszonyszámot stb. Egyedül az intenzitási viszonyszám esetében —— amit pedig a jegyzet meg sem emlit _ nem lehet valóban szabályt felállítani arra, hogy ,,mit osztunk mivel." Ennek kiszámí—

tásához szakmai, gazdasági, politikai

% pot

ittál

tudásra, elsősorban politikai gazdaságtani ismeretre van szükség

A jegyzet a következőkben foglalkozik az átlaggal (számtani átlaggal, modusszal és mediánnal), a standardizálássail és a grafikus ábrázolással. Ez utóbbit igen részle- tesen, több mint kilenc oldalon az általános statisztikai rész terjedelmének egyharmadá- ban ismerteti. Részletesen tárgyalja a grai—

fikonok szerkesztési módját, a szerkesztés

— átalános sza'bállyait és a grafikai ábrázolás különböző formáit Mindez nem hiba és szükséges is az orvostanhalllga'tók statisztikai képzéséhez, azonban szükséges lett volna, hogy ugyanilyen részletességgel tör—

ténjék meg a statisztikai elemzés többi mód— ' szeretnek a tárgyalása is.

Az általános statisztikat rész végén ai jegyzet különválasztva foglalkozik tizenhét sorban a statisztikai elemzéssel. A statisztikai elemzésnek ilyen rövid, semmitmondó tárgyalása nem viszi előbbre az elemzés el—

sajátításának ügyét.

A jegyzet az általános statisztikai ismer—

tetése után az egészségügyi statisztikával foglalkoZik. Megállapítja, hogy ,,az egész- ségügyi statisztika tárgya a lakosság egész—

ségi állapotának és az egészségügyi szer—

vek és intézmények működésének vizsgá- lata A kettő nem vá lasztható teljesen szét egymástól" Ez a megá llapitás hel yes, azonban. nem tartjuk megfelelőnek a tárgyalás- nak azt a módját hogy az egészségi álla-

statisztikájának ötször annyi helyet ' szentel, mint az egészségügyi intézmények statisztikájának.

Az egészségi állapot statisztikája köré- ben tárgyalja a jegyzet a népesedési sta—

tisztíkát is. Véleményünk szerint azonban a népesedési statisztika a szocialista stai- tisztikának egy külön ága, nem pedig az egészségügyi statisztikának egy része.

Ez nem jelenti azt, hogy nem szükséges az egészségügyi statisztikuisoknak és az orvosoknak a népesedési statisztikát ismer- niök. Az egészségügyi statisztikus a népese- désstaitisztika adatainak ismerete nélkül nem tud dolgozni, azonban a népesedés és egészségügyi statisztika két különböző te- rületet jelent.

Ezen elméleti tévedéstől eltekintve álta- lában megállapítható, hogy a: jegyzetnek a népesedésstaitisztikai része a legjobban ki—

dolgozott, tartalmában és színvonalában is megfelelő. Ez a rész is tartalmaz azonban néhány, inkább pontatlanságból eredő,

(4)

682

kevésbbé lényeges hibát. (Pl. a házas-

ságkötési arányszám értékénél ezrelék

helyett százalékot közöl; nem pontosak a jegyzetnek a budapesti és vidéki halálozási és csecsemőhalálozási arányt összehasonlító megállapításai; a statisztikai táblaiszerkesz- tés szempontfáből nem megfelelő a jegyzet 42. oldalán ,,Halálesetek a halál oka szerint és korcsoportonként" c. tábla, mivel nem tartalmazza azt az időtartamot, amire a tábla vonatkozik, stb.)

A jegyzet megbetegedési statisztikai része a jegyzet célját tekintve, igen rövid, hiszen ennek a résznek kellene Bi legjobban kidolgozottnak és a legrészletesebbnek ien- nie, minthogy az orvosoknak éppen ezen a területen lesz a legtöbb tennivalójuk. Igy pl. megemlíti a jegyzet a betegségek és a ' halálokok osztályozásával kancsolatban a nemzetközi és a szovjet nomenklatúrát, azonban nem beszél e két nomenklatúra kö- zötti különbségről és a szovjet nomen- klatúra előnyeiről.

A megbetegedési statisztikával kapcso—

latban a jegyzet megállapitja, hogy ,,álta—

lános morbiditási adattal, vagyis minden- kire és minden betegségre kiterjedő nyil- vántartással Magyarországon nem rendel-

kezünk, a rendelőintézeti megbetegedési sta-

tisztika megszervezése hatalmas lépést jelent ezen a téren." Ez a megállapítás pon—

tatlan, mivel a rendelőintézeti megbetege- dési statisztika megszervezése'ezideig csak reprezentativ formában történt meg.

A jegyzet szűkszavúságára utal az. amit a gondozóintézeti statisztikáról írt: ..A gon—

dozóintézetek jellegüknek megfelelően fog—

lalkoznazk bizonyos betegségekkel (tbc, nemibetegség, rák). A megfelelő rendele—

tek értelmében a gondozás alá tartozó be—

tegségekben szenvedő betegekről bejelentő- lapot kell kiállítani, amelyeket a megfelelö országos intézményeknek kell beküldeni. Itt ezeket a bejelentéseket statisztikai szem- pontból feldolgozzák és kiértékelik." A fenti mondatból az azt tanulmányozó orvostan- hallgató lényegében nem tud meg semmit.

csupán azt, hogy egyes betegségeket be kell jelenteni és ezeket feldolgozzák. Szerintünk a gondozóintézeti statisztika -— mely mellé- kesen nem csak a betegek bejelentéséből áll — megérdemelné, hogy az egyetemi egészségügyi statisztikai tankönyvben ne csak ilyen röviden ,,intézzék el".

Valamivel bővebben foglalkozik a jegyzet a keresőképtelenséggel járó megbetege-

SZEMLE

dések tanulmányozásával. A módszerek is- mertetése mellett azonban feltétlenül szük- séges lett volna ennek a legáltalánosabb speciális megbetegedési statisztikának rész- * ietesebb tárgyalása, hogy így ismertebbé váljék a megbetegedések gyakorisága ipar—

csoport, munkakör, nem, kor, megbetegedé—

sek és tartam szerint. ,

Pontatlan a jegyzetnek a fenti statisztika, valamint a baleseti statisztika módszerére vonatkozó része.

Végezetül a jegyzet igen röviden foglalkozik az' egészségügyi intézmények sta- tisztikájával és ezek sorában csupán a kórházi, a rendelőintézeti és a gondozási statisztikára vonatkozó néhány mutattá—

számot érint és nem ismerteti a: statisztikai beszámolási— rendszert és a jelenlegi kérdőíveket. Csupán a mutatószámok ki—

számítási módjával foglalkozik ebben a részben és nem beszél arról, hogy egyes mutatók általában milyen nagyságren—

dűek, milyen értékek körül mozognak,

holott éppen az orvosoknak lenne szüksé- gük arra, hogy ismerjék pl, milyen az ápolás átlagos tartama kórházi osztályon- ként, vagy egyes megbetegedésenként, hogy annak ismeretében érdemi elemző munkát tudjanak végezni.

A jegyzet eme része is több pontatlan—

ságot tartalmaz, olyan mutatószámokat sorol fel, amelyeket a jelenlegi beszámoló- jelentések adataiból nem lehet kiszámítani, pl. a kórházi jelentések nem tartalmazzák a különböző szövődményeket és a műtétig eltelt napok számát, a rendelőintézeti jelen—

tések a betegeknek a beküldő orvos szerinti megoszlását, a gondozási köri jelentések pedig nem tartalmazzák azt, hogy hány — gyerme-ket vettek első héten gondozásba.

Nem tartjuk megfelelőnek azt sem, hogy a jegyzet "gondozási statisztikat" címszó alatt összefoglalja a gondozási köri, a tüdőbeteg és nemibeteg gondozó intézeti és a fertőző megbetegedési statisztikát.

*

A jegyzet feladata az lett volna, hogy az az egészségügyi intézmények munkájában használatos és kötelező m-utatószámokat, az egészségügyi intézmények statisztikáját részletesen ismertesse és megtanítsa! ezekre az orvostanhallgatókat."A Budapesti Or- vostudományi Egyetem Egészségügyi Szer—

vezési jegyzetének statisztikai része azonban nem megfelelő formában és tartalom-

(5)

SZEMLB

mal tanítja az orvostanhallgatókat az egészségügyi statisztikára—. A jegyzet álta:- lános statisztikai része túlságosan le van rövidítve és az eddigi gyakorlattól indoko- latlanul ,eltérőleg tárgyalja az általános statisztika fogalmait, sok pontatlanságot és helytelen megállapítást tartalmaz. A jegyzet egészségügyi statisztikai része igen rövid és tartalma sem megfelelő.

A fentiek alapján szükségesnek véljük.

683

hogy a Budapesti Orvostudományi Egye- tem közegészségügyi tanszéke, vazlamint az Egészségügyi Minisztérium nagyobb gon- dot fordítsanak az orvostanhallgatók stai- tisztikai oktatására, Csak sokkall komo- lyabb színvonalon történő statisztikai okta—

tással lehet elérni, hogy az orvosok meg- ismerjék a statisztikát, megbecsüljék azt és eredményesen fel is használják munkájuk—

ban. Klinger András

megjelent

című könyve.

* .

tatószámaival.

Ára tűzve 19,— Ft

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

című sorozat harmincötödik számaként

N. F. FUGELZANG—N. I. ZOTIN:

AZ ÉPíTÖANYAGIPABI VÁLLALATOK

MUNKÁJÁNAK ELEMZÉSE

A könyv ismerteti a tervteljesítés elemzésének felada—

tait és módszereit, foglalkozik a termelési programm telj esitésével, avállalat állóalapjainak kihasználásaval, a munkaügyi mutatószámokkal, a műszaki és anyag—

ellátási terv teljesítésével, a termelési önköltség mu-

K a p h a t ó valamennyi ÁLLAMI KÖNYVESBOLT—

ban, vagy megrendelhető az Eötvös Loránd Könyves- boltban (Budapest, V., Kecskeméti-utca 2.)