A statisztikai munka szervezése és az adatfeldolgozás néhány kérdése

(1)

ÉS AZ ADATFELDOLGOZÁS NÉHÁNY KÉRDÉS?

DR. VARGA LAJOS

A statisztikai szervezet és a statisztikai munka szervezése. továbbá az adat—

gyűjtés korszerűsítése szempontjából, ami a szeminárium alapvető kérdése, az adatfeldolgozási tevékenység több szempontból is figyelmet érdemel.

Az adatfeldolgozás közvetlenül vagy közvetve a teljes statisztikai szervezetet és tevékenységet érinti; a statisztikai tevékenység jelentős része, fejlődése nemcsak saját magát jellemzi, minthogy össz—statisztikai gondokat is megfogalmaz. ezek megoldási lehetőségeit keresi. a megoldáshoz sokszor támaszul szolgál.

Az adatfeldolgozás azért is figyelmet érdemel. mert színvonala különösen az elmúlt évtizedben erősen emelkedett, és mert fejlődésével együtt és következtében

gondok. nehézségek. új igények, lehetőségek keletkeztek.

Végezetül az adatfeldolgozás fejlődése nem befejezett, jelenleg is vonnak le- záratlan. vitatott adatfeldolgozási kérdések. és ilyenekkel természetesen a jövőben is

számolni kell.

Szükséges tehát a jelenlegi helyzet tanulságainak megfogalmazása, a lénye- gesebb tartalmi (integrációs) kérdésekben való állásfoglalás és ennek alapján a feladatok kijelölése.

1. Témánk szempontjából az adatfeldolgozást célszerű a legtágabban értel- mezni, a statisztikai adatokkal végzett műveletek teljes körére kiterjeszteni. Kétség- telen. hogy az elmúlt időszakban az adatfeldolgozás nagy fejlődésen ment át. A fejlődést a technikai eszközök és az alkalmazási módszerek alapozták meg. Ugyan- akkor a statisztikai adatfeldolgozást megelőző és követő fázisokban nem tapasz—

talható ilyen mértékű változás. Ez az egyenlőtlen fejlődés a statisztikai szolgálat számára további feladatok megoldását írja elő.

A statisztikai vezetés előtt tehát a működési mechanizmus fejlesztési feladata áll. Biztosítani kell az adatgyűjtésben. adatáramoltatásban, a módszertanban, elem—

zésben, valamint a tájékoztatásban olyan aspektusok érvényesítését, amelyek maxi—

málisan kihasználják az adatfeldolgozásban létrejött lehetőségeket. Az adatfeldol- gozásban pedig olyan eszközöket és módszereket kell alkalmazni. amelyek meg—

felelően figyelembe veszik a statisztikai igényeket és elősegítik az igények ha—

tékony kielégítését.

A statisztikai szervezet és a statisztikai munka intenzív fejlődési szakasza tudatos, tervszerű irányítást igényel, az arányosság biztosítását.

_ * ,,Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése — a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22. között Budapesten rendezett KGST tudományos szemi—

nóriumon megvitatott előadás.

(2)

1244 DR. VARGA LAJOS

A statisztikai szolgálattal szemben támasztott növekvő követelmények jelentős mértékű adatfeldolgozást, újabb erőfeszítéseket és az alkalmazott módszerek ál—

landó korszerűsítését követelik. hogy a kívánt információk megfelelő időben és for- mában álljanak rendelkezésre. Az adatfeldolgozási módszerek területén jelentős változások tapasztalhatók. és további fejlődés várható.

2. A számítástechnikai eszközök tömeges gyártása és jelenlegi technológiai színvonala biztosítja az automatizált feldolgozás mind szélesebb körű kiterjeszté—

sét; a rendelkezésre álló emberi munka csökkenése és a mind gyakoribb munka—

erőhiány pedig nélkülözhetetlenné teszi az automatizált adatfeldolgozás elterjesz—

tését.

A számítógépek tárolókapacitásának bővülése lehetőséget ad a műveletigényes feladatok elvégzésére, a komplex és bonyolult számítási módszerek alkalmazására.

Az a tény, hogy az eszközök mind nagyobb számban állnak rendelkezésre, megalapozza a hálózatok kialakítását. A hálózatok létrejötte ugyanakkor befolyá- solja a centralizáció—decentralizáció mértékét. A munkamegosztás új rendszerének kialakítására van szükség. A statisztikai munka bizonyos fázisait (adatgyűjtés, adat- rögzítés. elsődleges adatellenőrzés) nagyobb mértékben lehetséges és szükséges decentralizálni. Más munkafázisok pedig a korábbinál erőteljesebb centralizációt

igényelnek.

Kétségtelen, hogy a kialakuló hólózatokban az automatizáció szintje még nem

éri el a kívánatost, mivel a táv—adatfeldolgozó rendszerek. adatátviteli rendszerek

szükséges technikai feltételei még nem alakultak ki.

Az automatizált adatfeldolgozásba bevont statisztikai megfigyelések bővülése tovább növeli a begyűjtött. feldolgozott, tárolt és közzétett adatvolumeneket, és igényli azok hatékony kezelését. Az adatvolumenek. különösen az input és output mennyiségek növekedése is a produktivitóst javító módszerek alkalmazását sür- geti.

Jelentős változások következnek be az adatszolgáltatóktól beérkező adatok szerkesztésében és ellenőrzésében. Nagymértékben megnő az ellenőrzések száma és lehetősége. Lehetőség nyílik automatikus adatellenőrző és javító módszerek ki—

dolgozására. Az ilyen módszerek alkalmazása befolyásolja (: statisztikusok és az az adatfeldolgozó szakemberek együttműködésének formáit, hagyományos munka- megosztását. Változtatások szükségesek a statisztikai megfigyelések kialakult sor- rendjében. növekszik a teljes körű tervezés és előkészítés szerepe. jelentősége.

Megkezdődött a géppel olvasható adathordozók és az optikai leolvasás al—

kalmazásának elterjedése. Ezek a módszerek pedig változást igényelnek a statisz—

tikai bizonylatok szerkesztésében, az adatáramlás megszervezésében, a statisztikai tevékenység irányításában.

Az elsődleges adatbeviteli módszer továbbra is a billentyűs adatbevitel marad.

Várhatóan fokozódik az adatrögzítés decentralizálása és az adatbevitel kiegészül input adatszerkesztési műveletekkel. Fontos jelenség az alapadatok automatizálása.

Az adatszolgáltatóknál a statisztikai célokra is szükséges adatok már keletkezésük- kor más eljárással összekapcsolva kerülnek rögzítésre.

3. A különböző perifériák, nyomtató berendezések és több kisegítő technikai eszköz fejlődése jelentős hatást gyakorolhat az eredményközlés módszereire. Le- hetőség nyílik a grafikus ábrázolás kiterjedt alkalmazására. Az átfutási idő rövi- dítését. a kézi munka kiküszöbölését, a hatékonyság további növelését eredményez—

heti a nyomdai sokszorosításra alkalmas gépi táblák előállítása. A korszerű sor- nyomtatóval készített táblák felhasználhatók a fotó—offset eljárással történő nyo—m- tatáshoz. A különböző feladatok automatikus elvégzésére programozási úton meg—

(3)

felelő lehetőségek állnak rendelkezésre. lgy megoldható a lapszerkesztés, biztosít—

ható a szükséges sorköz, sortávolság és fejléc, valamint az áttekinthetőség és a jó olvashatóság.

A számítógéppel szerkesztett statisztikai táblák előállítása ma még nem álta- lános, inkább kezdeti próbálkozásokról szólhatunk. Ugyancsak ebbe az irányba hat a számítógépes fényszedés alkalmazása, ami a szoros értelemben vett adatfel- dolgozás és kiadványkészítés kapcsolatában jelent nagy előrelépést.

Ahhoz, hogy az említett módszerek elterjedjenek, biztosítani kell a szükséges feltételeket. Valójában a tényleges számítógépes feldolgozás előtt el kell készí—

teni a későbbi fázisok részletes terveit, a grafikus ábrák és a készítendő kiadvá- nyok minden területére.

4. A software lehetőségek támogatják az újabb módszerek elterjedését. Két- ségtelen. hogy a software területén még nem következett be olyan nagymértékű változás, mint amit a technikai bázis hatékony alkalmazása megkövetelné. Az ál—

talános vagy rendszer software kialakítása is bonyolult és időigényes. különösen érvényes ez a felhasználói software tekintetében.

Az általánosított programrendszerektnem terjedtek el a szükséges mértékben valószínűleg azért, mert az általánosítás követelményének csak részben felelnek meg. Különösen az adatmódosítások végrehajtása jelent összetett és időigényes feladatot.

Az adatfeldolgozás meghatározója várhatóan egyre inkább a programtermé- kek kérdése lesz. A bekövetkezett fejlődés hatására növekszik a programelőállítás hatékonysága és a programozók produktivitása. Az általános programok használata csökkenti az adatfeldolgozási feladatok programozásához szükséges új munka

mennyiségét és az előforduló programhibákat.

Tovább fejlődnek a programozási nyelvek. Egyre nagyobb mértékben megfe—

lelnek annak a követelménynek, hogy géptől független és minden eljárás kidolgo—

zására alkalmas eszközök legyenek. A problémát az jelenti, hogy nehezen hozzá—

férhetők a programozni nem tudók számára. A probléma megoldására két irányban történnek lépések: 1. az interaktív programozási nyelvek használatára. amelyek a programozói munkát könnyítik és gyorsítják; 2. a feladatorientált felhasználói nyelvek ekialakításár—a, amelyek a programozni nem tudó szakemberek számára is lehe—

tővé teszik. hogy feladataikat megoldják számítástechnikai szakemberek közvetlen igénybevétele nélkül.

A felhasználói nyelvektől más előnyeik mellett joggal elvárhatjuk, hogy meg—

szüntessék vagy csökkentsék a statisztikusok és a számítógépes adatfeldolgozási szakemberek között meglevő kommunikációs nehézségeket. A számítógépes szak—

emberek most valójában közvetítő szerepet játszanak a felhasználó statisztikusok és a számítógép között. Az elemzési célokat és feladatokat a számítógép által ér- telmezhető utasításokká konvertálják. Ez már önmagában is problémákat okoz.

A megoldást az jelenti, ha a felhasználói nyelvek igénybevételével nem az ered- mény előállításához szükséges eljárásokat kell deklarálni, hanem a célt, a statisztikai igényeket és a metodológia kialakítása a rendszer feladata lesz.

A felhasználói nyelvek kialakítására jelentős erőfeszítések történnek, és vár- ható. hogy ezek alkalmazása—bevezetése a statisztika területén is jelentős szerep- hez jut.

5. Az adatfeldolgozás és különösképpen az előkészítés hatékonyságát nagyban befolyásolja majd a rendszertervezés automatizálása. Az automatizált eljárás révén lehetővé válik az adatfeldolgozó rendszerek természetes nyelven való leírása.

Ez tartalmazza a felhasználó követelményeit, a rendelkezésre álló adatokat. az

(4)

1246 DR. VARGA LAJOS

eredmények előállításához szükséges eljárásokat, és segítségével várhatóan elő—

állíthatók a szükséges programok.

6. Az adatfeldolgozás fejlődésének központi témája az adatbázis. amelyet egy adott rendszerre vonatkozó adatok gyűjteményének tekintünk. A tömegtároló esz—

közök elterjedése. a gyors adatelérés biztosítja a számítógépes adatbázisok kidol- gozását. Az adatbázis kezeléséhez kiterjedt software szükséges. Ezáltal válik az adatbázis a felmerülő információigények kielégítésének hatékony eszközévé. Az adatbázis-rendszer kialakítása azonban feltétlenül igényli a szükséges szervezési feltételek megteremtését.

Az adatbázis-rendszer kialakítása a kezdeti szakaszban van. Feltételezhetően az előttünk álló időszakban e területen gyors fejlődés következik be, függetlenül attól, hogy az egyes szervezetek a centralizált vagy a decentralizált adatbank—

rendszer mellett döntenek.

Az adatbázisok kialakítása új adatfeldolgozási szemléletet tesz szükségessé.

A legfontosabb változást a központilag végrehajtott adatellenőrzés és a sokirányú felhasználás jelenti. Az adatbázisban tárolt adatokról nyilvántartás (katalógus) készül. Előtérbe kerül az adatbázisban tárolt adatok gondos tervezése, koordiná—

lása, szabványosítása, osztályozása és leírása. Az adatbázisban tárolt adatokat al- kalmassá kell tenni a több célú felhasználásra, ez viszont igényli az adatok koor—

dinálását és kezelését. Az egységes adatleírás biztosítja az adatokhoz való köny—

nyű hozzáférést, az egyszerű és célszerű hivatkozást.

Az adatok adminisztrálása, központi irányítása és koordinálása új funkciót jelent a statisztikai szervezetekben. A nyilvántartások. adatkatalógusok, adatbázi- sok, adatbáziskezelő—rendszerek, felhasználói nyelvek egyszerűsítik és szabványo- sítják a statisztikai adatgyűjtést. -tárolást és -visszanyerést.

7. A statisztikai adatbázisok fejlesztése és koordinálása lényegében új feladatot. új funkciót jelent a statisztikai szolgálat számára.

A központi statisztikai rendszerben gyűjtött. feldolgozott és tárolt adatok ösz—

szességét, továbbá a hozzátartozó dokumentációt és kezelési módszertant statisztikai adatrendszerként értelmezzük.

Az adatrendszer elemeinek meghatározása, azonosítása. leírása képezi a statisztikai adatdokumentácíót. ldetartoznak a statisztikai fogalmak. nómenklatúrák.

osztályozási rendszerek. az adatgyűjtés nyilvántartása. a mutató— és adatkatalógu- sok. a kiadványok tartalmi katalógusa és az adatok kezelési módszertana.

Az adotrendszer elemeinek megőrzése, tárolása statisztikai adatállományokban történik. Az állományok tárolása történhet: kérdőíveken. beszámolójelentéseken;

gépi adathordozón hagyományos módszerekkel; adatbázisban; kiadványokban.

; A statisztikai adatbázis tehát az adatállománynak azon része. amelyet hozzá—

férés szempontjából kiemelten kezelnek. sajátos szerkezetben és technikával tá—

rolnak. adotbázis-katalógusokkal dokumentálnak.

A statisztikai adatrendszer rendeltetésszerű működéséhez meg kell teremteni az adatkoordínócíós funkciót, amely az adatrendszer tartalmi fenntartását, aktu—

alizálását és fejlesztését végzi. Ide tartozik: a kapcsolattartás az adatgyűjtéssel és a tájékoztatással; az adatállományokhoz való hozzáférés jogosultságának meghatáro—

zása; az adatdokumentáció szerkesztése; a kérdőívekben és kiadványokban meg—

levő adatállományok nyilvántartása.

Mivel ez a feladat elsősorban statisztikai adatokkal való foglalkozást jelent, és kívül esik a számítástechnikai—adatfeldolgozási hatáskörön. csak statisztikus tudja ellátni. Az adatkoordinálás alapvetően új funkció lesz a statisztikai szerve—

zetekben.

(5)

Úgyszintén szükséges az adatbázis-kezelési funkció biztosítása, amely az adat- bázisok fenntartását és aktualizálását; az adatbázisok fizikai elérését és fizikai védelmét; az adatbázis—katalógusok szerkesztését; a gépi adathordozón tárolt adat- állományok nyilvántartását végzi. Ezt a feladatot megfelelő számítástechnikai szak—

ismeretekkel rendelkező specialisták láthatják el.

8. Napjainkban a statisztikai szolgálat nemcsak a hagyományos értelemben vett statisztikát készíti, hanem összefüggő információs szolgálatot képez. A feladat—

kör kiterjedhet az állami számítógépes szolgálatra vagy az információ-rendszerek koordinálására. Mindez összefüggésben van a számítástechnika hatásával, és vál- tozásokat idéz elő a statisztikai szervezet szerepében, feladataiban. valamint mű-

ködésében is.

Az országos információ-rendszer fejlesztése nemcsak a statisztikai szolgálat számára jelent feladatokat. Az eddiginél hatékonyabb működéshez az információ- rendszerek nagymértékű integrációja szükséges. ltt elsősorban logikai integrációt kell érteni. Biztosítani kell. hogy a rendszer kompatibilis információkat tartalmaz- zon. Szabályozni kell. hogy milyen adatokat gyűjtsenek, milyen fogalmakat, osztá- lyozásokat. nómenklatúrákat alkalmazzanak, milyen információkat tároljanak, és azok milyen kör számára legyenek hozzáférhetők.

Ebben a felépítésben a statisztikai szervezetnek széles körű koordináló szerepet kell ellátni. Az információ-rendszerek közötti adatcsere szempontjából növelni kell a tervezést, az adatok tartalmának és átvitelének szabványosítását. *

Fentiek érdekében célszerűnek tűnik a korábban tárgyalt adat-koordinációs, illetve adatbázis-kezelési funkció biztosítása az országos információ—rendszer vo—

natkozásában is.

9. Az újabb módszerek bevezetése. a fokozódó követelmények kielégítése komplex felkészülést igényel. Különösen érvényes ez az adatbázis-technika alkalma—

záisára.

A statisztikai adatfeldolgozásban a különböző berendezések vagy módszerek elterjedése kapcsán nem egy átállásra volt már példa. Ezeket az jellemezte, hogy a feladatok átállása egyenként a közöttük levő összefüggések figyelembevétele nél—

kül történt. lgy a kívánt vagy sokszor ígért gyorsaság nem következett be. A be- számolójelentések adatai elhatárolt munkaszakaszokban kerültek feldolgozásra (adatrögzítés, —ellenőrzés, -javítás, visszakérdezés stb.). Kevés idő maradt a hibás- nak minősített adatok ellenőrzésére, javítására. Mindig bevárták az összes adat- szolgáltató jelentését, és csak ezután került sor a feldolgozásra.

Az előttünk álló feladatokra való felkészülés alapja az egységes hozzáállást biztosító részletes terv. Általában minden területen tovább nő a tervezés szerepe és jelentősége.

Biztosítani kell az adatelemek közötti logikai összefüggésekre épülő koncepció alkalmazását, az adatok gyors elérését. Az adatkezelési eljárás közvetlenül a kívánt adatokra irányuljon. Elő kell segíteni a beszámolójelentések lehető leggyorsabb feldolgozását, a folyamatos munkaáramlást. Az adatok dokumentálása révén tudni kell, milyen adatokkal rendelkezünk, milyen adatokat kell feldolgozni, azok hol ta—

lálhatók. hogyan érhetők el.

A felkészülés során a hasonló funkciójú feldolgozási rendszerek egyesíté- sére kell törekedni. Növelni kell az egységesítés és a szabványosítás szerepét. Ez- zel csökkenthetők az eseti feladatokkal összefüggő ráfordítások, és biztosítható a gyorsabb feldolgozás. Általános célú programokra van szükség. Várhatóan nem a szükséges számítógép-kapacitások biztosító—sa képezi a szűk keresztmetszetet azzal együtt, hogy az általános programok a konkrét feladatok esetében kevésbé haté-

(6)

1248 , DR. VARGA: A STATISZTIKAI MUNKA SZERVEZÉSE

konyak, mint az egyedi programok. A szűk keresztmetszetet sokkal inkább az előké—

szítő munkák elvégzése. az integrációs követelmények kielégítése és a program—, készítés jelenti. A felkészülés során e területek szervezési feltételeire kell elsősor- ban erőinket koncentrálni.

A felkészülés tervezése során a szükséges oktatás szervezésével is támogatni kell a statisztikai munka szómítóstechnikai környezetének kialakítását.

PE3tOME

Craven conepmm Mörepnan .nonnana, npencraanem—roro HE! cocronamemcn a ByAaneune 19—22 anpenn 1977 rona Hay-mom ceMuHape C3B.

Aarop nonuepxuaaer snauenne oőpaőorxu gar-mux : TDI-IKM eper-mu monepnnaaum op- ranusauwu cramcruuecxoü paőorsl u cőopa ABHHbIX. VCTaHaBm—maer, uno B nocneAHne romai YPOBeHh oőpaöorm .naHHblx auaunrensno aospoc, Ho aosmomnocm paaawrm-i eme He nc-

uepnaHsi. .

CornacuMo MHeHmo aarbpa pyKOBOAHTeanM crarucrukn cnenyer oőecnew'rb npwmeueune TBKHX acnekroa, KOTOpre maxcumansno ucnonssyior BosMoxmocrn oőpaőomn nai—cumit, a ! oőpaöorke AaHHbIX HBAO npnMeHnTb 'raKHe meronsr " Texnuuecxue cpeAcrsa, KOTOpre yam- TbIBaIOT HymAbi crarucrmm.

Aarop uanaraer COBpeMeHHble cpegcraa oőpaőorxu AaHHle (mami—innen, onruuecxan cum-na " 1'. A.), 6 ütem nepeonnr K aoamomuocraM, aanomenubm a nporpaMHoü oőec- neueHHocrn SBM. Aarop yxaablaaer Ha snaueuue Sai—ma AaHHbiX " ocranaanusae'rcs Ha 05-

pasoaanm oőmerocynapcrseunsix nucpopmauuonusix cuc-rem. -

SUMMARY

A !The study was read on the CMEA scientific seminar held in Budapest from 19th to 22nd pri 1977.

The author emphasizes the significance of data processing in view of organizing statistical work and improving collection of data. He points out that the level of data processing has increased considerably in recent years. however, the development has not yet been ac- complished.

In the author's opinion, the leading executives in statistics must ensure assertion of such aspects which make most of the possibilities of data processing, while in data processing the application of facilities and technigues must take account of the statistical reguirements.

The author shows sophisticated means of data processing (optical reader character etc.) then deals with opportunities provided by software. He discusses the importance of the data base and development of the national systems of information.