A pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ tevékenysége

(1)

A MlNlSZTERTANÁCS

38/1972. (Xl. 19.) SZÁMÚ RENDELETE A NÉPESSEG EGY RÉSZE SZEMÉLYI. CSALÁDl

ES LAKÁSVlSZONYAlNAK ÚSSZElRÁSÁRÓL

1. §.

A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak az 1970. évi népszámlálás óta eltelt időszak folyamán végbement változásai felmérése Cél/ából a népesség Nio-ára kiterjedő ösz- szeírást kell végrehajtani.

2. §.

Az összeírást a Központi Statisztikai Hivatal az 1972. december 31. és 1973. január 1.

napja közti éiléli állapotnak megfelelően 1973. január 2. és 15. között hajtja végre.

3. §.

Az összeírás körébe tartozó adatokat a Központi Statisztikai Hivatal által kijelölt sze—

mélyek kötelesek a valóságnak megfelelően, a kívánt határidőben és módon megadni.

4. §.

Az összeírás során szolgáltatott adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel.

5. §.

Ez a rendelet a kihírdetése napján lép hatályba.

TIMÁR MÁTYÁS s. k..

a Minisztertanács elnökhelyettese

Megjelent a Magyar Közlöny 1972. november 19-i 92. számában.

A POZSONYI SZÁMITÁSTECHNIKAI KUTATÓ KÓZPONT TEVÉKENYSÉGE

A pozsonyi Szómitástechnlkai Kutató Köz- pont (Vyskumné Vypoctové Stredisko. Prog- ram OSN; angolul: Computing Research Centre, U. N. Development Programme) 1969.

április hónapban kezdett működni. Létesíté- sére (: csehszlovák kormány és az Egyesült Nemzetek Szervezete közti megállapodás alapján került sor.

A Központ működésének főbb területei:

——-az információs rendszerek fejlesztésének kuta—

tása különös tekintettel a statisztika és a népgazda- ság irányítása igényeire;

'— szakértők képzése e kutatási tevékenység szá- mara:

—- kiadványok készítése. valamint a tapasztalatok és ismeretek időszakos cseréjének megszervezése a kutatási és képzés! tevékenységgel kapcsolatban.

(2)

SZEMLE 77

ÁLTALÁNOS ÁTTEKI NTÉS

Mint már említettük. a Számitástechnikai Kutató Központ fő tevékenysége a számitó—

gépes információs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos kutatás. Ennek a kutatásnak a legfontosabb célkitűzése egy Integrált Sta—

tisztikai Információs Rendszer (lntegrated Sta- tistical Information System —- lSlS) megter-

vezése.

Az lSlS fejlesztési követelményeinek első megfogalmazására 1969-ben került sor. A következő lépést az Európai Statisztikusok Ér- tekezletének szakértői szemináriumán (Po- zsony, 1970. február) kidolgozott követel—

ményrendszer jelentette. amely a kiinduló modell fejlesztését az európai statisztikai hivatalok gyakorlati igényeihez igazította.

1970 májusában a statisztikai hivatalok kül- döttei 5 főcsoportba osztott húsz részfelada- tot fogalmaztak meg a statisztikai informá- ció-rendszer megtervezése számára. 1970.

második felében ez a feladatrendszer kiegé—

szült a statisztikai és közgazdasági elemzés szempontjaival. valamint az ökonometriai módszerekkel való kapcsolat megteremtésé- nek igényével.

1971 elején a kutatás olyan szakaszba ér—

kezett. hogy az lSlS modulokból történő fel- építése is megtervezhető volt. Az lSlS fejlesz—

tésével szemben alapvető követelményként jelentkezett, hogy vegye figyelembe a külön- böző statisztikai hivatalok távlati fejlesztési igényeit. a statisztikai szolgálat fejlődési ten- denciáinak megfelelő szervezeti és működési feltételeket. valamint segítse elő (: számitó- gépek alkalmazásának szerves beillesztését a

statisztikai munkába.

Az lSlS-fejlesztés eredményeinek első ösz- szefoglalása 1971 áprilisában készült, és azt az Európai Gazdasági Bizottság szakértői 1971 májusában vitatták meg. A vita során nyilvánvalóvá lett. hogy a statisztikai infor—

máció-rendszer nem csupán számítógépes software-ből és hardware—ből áll, hanem azonos jelentőségű az információ-rendszer álta- lános szervezése és tartalma is. Ez a kor- szerű felfogás érvényesül jelenleg a Központ tevékenységében. amelynek három főterülete van:

c) az információ-rendszer softare—hardware vo- tási téma az információs rendszer tartalmával, vala—

mint az információszolgáltatás felhasználási (hasz—

nosítási) kérdéseivel foglalkozik (ez a probléma a Központ Közgazdasági Modellezési Részlegéhez tar—

tozik) :

b) az információs rendszer szervezése: ehhez a témához az egyes információ-rendszerek és alrend—

szerek elemzése és tervezése tartozik: a feladat nem korlátozódik csupán az automatikus adatfeldolgozás—

ra. hanem magába foglalja az egész információfolya—

matat az adatgyűjtéstől kezdve az adatátvitelen.

-feldolgozáson és -tároláson keresztül az információk szolgáltatásáig (ezek a kérdések a Központ Adatfel- dolgozási Részlegéhez tartoznak);

e) az információ-rendszer software-hardware vo- natkozásai: a téma keretében programrendszerek ter-

vezése és fejlesztése. valamint a számitástechnikai berendezések vizsgálata folyik a statisztikai informá—

ció—rendszerekben történő alkalmazás céljából (a feladat a Központ Software Rendszerek Részlegéhez tartozik).

Mint látható, az lSlS-program végrehajtása szervezési szempontból három kutatórészleg—

hez koncentrálódott. Ennek megfelelően a Számítástechnikai Kutató Központ tevékeny- sége a statisztikai információ—rendszer min—

den lényeges részét átfogja, nem csupán an- nak szávmitástechnikai vetületét. Sőt, a kuta- tás alapfelfogása szerint egy statisztikai in- formáció-rendszer nem szükségszerűen alkalmaz számítógépeket, hanem csupán akkor. ha azinformáció-rendszer működésével szemben korszerű, igényes és bonyolult követelménye- ket támasztanak. llyen korszerű követelmény- rendszer például: a népgazdasági informá- ció-rendszer különböző alrendszereinek koor- dinált fejlesztése. egymással összeegyeztetett adatbázisok kialakítása. elemzések gyors el—

végzése korszerű matematikai módszerekkel, statisztikai információk közvetlen hozzáférés—

sel való gyors lekérdezése stb.

A Központ tevékenységében jelentős sze- repe van a publikációs tevékenységnek is.

Jelenleg hatféle rendszeres kiadványt jelen—

tet meg:

— ,,lnformációs rendszerek" című folyóirat (szlo- vák nyelven, negyedévenként);

—,,Tudomány és kísérlet" című könyvsorozat a Központ kutatási eredményeiről;

—-.,Kutatósi eredmények" című kiadványsorozat (évente 14 szám) a kutatók közvetlen részeredmé- nyeiről;

— ..Computer index" cimű referáló folyóirat (szlo- vák nyelven havonta. angolul negyedévenként);

-— ,,Bibliográfiák" című irodalmi jegyzékek (meg- határozott tárgykörbői);

—— ,.Kongresszusok és (évente négyszer).

konferenciák beszámolói"

A Számítástechnikai Kutató Központ tevé—

kenységéhez tartozik szemináriumok, sympo- sionok és konferenciák szervezése, amelyek révén a tapasztalatok gyors cseréje válik lehetővé. Az 1970—1972. években a Központ 6 nemzetközi és több mint 70 belső szemi- náriumot rendezett.

A Központ jelenleg egy széles kiépítettségű CDC 3300 típusú számítógéppel rendelkezik.

munkatársainak száma 260. akik közül 110 fő kutatómunkán dolgozik. E szellemi és anyagi erőforrások a Központot a statisztikai információ-rendszerekkel kapcsolatos kutatá- sok egyik legjelentősebb európai központjává tették.

A KUZGAZDASÁGI MODELLEZESJ RESZLEG TEVÉKENYSEGE

A Részleg elsősorban az integrált statisz—

tikai információ—rendszer tartalmával és az információszolgáltotás felhasználásával fog—

lalkozik. Az lSlS-modell a makroökonómiai igényeknek megfelelően épül fel. és alkalmas

(3)

a népgazdaság állapotával és a reproduk- ciós folyamat egyes fázisaival kapcsolatos in- formációk kezelésére. A rendszer az egyes mutatókkal. a népgazdasági mérlegekkel. a népgazdaság fejlődésének előrebecslésével kapcsolatos információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy a népgazdaság és más területek számára egzakt elemzési és prognosztikus módszereket automatikusan alkal—

mazzon.

A részleg négy témacsoportja:

— rövid távú népgazdasági prognosztikus modellek.

— hosszú távú népgazdasági prognosztikus modellek,

—- népgazdasági mérlegek,

— ágazati kapcsolatok elemzése.

elszámolások és népgazdaság!

Rövid távú népgazdasági prognosztikus modellek

A kidolgozott rövid távú prognosztikus mo—

dellek célja a csehszlovák népgazdaság összevont modelljének megtervezése és kvan- t'ifikálása, valamint rövid távú elemzések al- kalmazása, makroökonómiai mutatók becs- lése és a mutatók összefüggő rendszerének kialakítása. A kutatás fő eredménye: a gVí-i kísérleti és a VVS—2 dinamikus mo-

e .

A WS-1 kisérleti modell 12 egyenletet és 25 változót tartalmaz. A modell lényegében ökonometriai tipusú. aggregált kísérleti célú modell volt.

A VVS-2 dinamikus modell 27 egyenletből és 70 változóból áll. A modell egyes blokk- jai meghatározott termelési függvényeket, külkereskedelmi egyenleteket. az állóeszkö- zök allokációjának és utánpótlásának egyen—

leteit. a munkaerő-felhasználás egyenleteit, valamint a nemzeti jövedelem képzésének és felhasználásának egyenleteit tartalmazza. A regressziós egyenletek statisztikailag megha- tározó mutatói között a regressziós koef- ficiensek átlagosan 98,6 százalékos értéket érnek el. 20 endogén változó esetében az 1965—1970. évekre számitott értékek eltérése a tényleges értéktől átlagosan 126 százalék volt; (A legfontosabb változóknál még kisebb volt: a nemzeti jövedelemnél 0.96, a munka- vállalók számánál 0.35, a beruházási eszkö- zök termelésénél 032 százalék.) A VVS-2 mo—

dell segítségével az 1971—1975. évekre a rö- vid távú előrejelzéseknek három változatát számították ki. Az alkalmazott módszerek programozása és kipróbálása a CDC 3300 típusú számítógépen megtörtént.

A kutatómunka következő fázisában célul tűzték ki további speciális rövid távú prognosztikus modellek fejlesztését, igy a cseh- szlovák népgazdaság kiválasztott mutatóinak negyedéves, a szlovák népgazdaság éves és a csehszlovák népgazdaság ágazatközi kap—

csolatainak éves dezaggregált modelljét.

Hosszú távú népgazdasági prognosztikus modellek

A kutatás célja olyan szimulációs tipusú.

hosszú távú prognosztikus modellek tervezése, amelyek átfogják a teljes reprodukciós folyamatot, és mind szövetségi, mind pedig cseh, illetve szlovák népgazdasági szinten alkal-

mazhatók. . ,

A hosszú távú prognoszti'kus modellekkel való foglalkozás első lépése a termelési függ- vények áttekintése volt. A termelési függvé—

nyek kutatása során a szlovákiai termelési, tényezők elemzését hajtották végre. :! Szlo—

vák Tervbizottsággal együttműködve. ' További kutatások folytak a csehszlovák népgazdaság kisérleti prognosztikus modell- jének empirikus felállításával és ellenőrzésé—

vel kapcsolatban. Ez a modell négyszektoros.

dinamikus és rekurzív. 32 egyenletet és 37 változót tartalmaz. A modell paramétereit a legkisebb négyzetek módszerével értékelték az 1948—1970. időszakra. A számitott értékek átlagos eltérése az egyes endogén értékektől 3—5 százalék között változott.

Az előrebecslési módszer szimulációs tech—

niikán alapszik, és a modell segitségével a csehszlovák népgazdaság bruttó nemzeti jö—

vedelmének 64 változatát számították ki és elemezték. A változatok a beruházásoknak és a munkaerő—állománynak négy ágazat (ipar.

építőipar. mezőgazdaság és más termelő szférák) közti hipotetikus elosztásán alapul- tak. Az empirikus eredmények azt mutatták, hogy a multivariancia analizis az előrebecs—

lésnél igen használható módszer. A további kutatási program egy négyágazatos aggre—

gált modell kidolgozását tűzte célul a szlovák népgazdaságra, illetve egy dezaggregált mo- dellét, 10—14 ágazatra az egész csehszlovák népgazdaságra vonatkozóan.

Népgazdasági mérlegek és elszámolások A munka első fázisában a népgazdasági mérlegek különböző tipusairól és a népgaz—

dasági elszámolások rendszereiről készült elemzés. különös tekintettel azok fejlődésére.

struktúrájára és megjelenési formáikra. Ezen- kivül a területi, pénzügyi mérlegek elkészí- tésének módszerét is kidolgozták a Szlovák Statisztikai Hivatallal együttműködve az 1968—1970. évekre vonatkozóan.

A kutatás második fázisában a népgazda—

sági mérlegrendszer adatbázisának problé—

máját vizsgálták meg statisztikai módszer- tani, programtechnikaí és számítógép-alkal- mazási szempontból. Ez a feladat magában foglalta az adatbázis tartalmának meghatá- rozását, az adatok forrásait. az osztályozási szempontokat, az adatok megszervezésének és kezelésének rendszerét és a mérlegrend- szer felhasználását. Ebben a munkában a

(4)

SZEMLE

79

Központ számítógépéhez rendelkezésre álló MARS—Ill adatkezelő rendszer nyújtott segít—

séget. Ennek révén megoldották a termelési mutatók képzését, aggregálását és dezaggre—

gálását, a kérdőívek formai és logikai ellen- őrzését, egyes adatok kiválasztását az adat—

bázisból statisztikai táblák készítéséhez. A mutatók automatikus képzésének kipróbálá—

sához aktuális szlovákiai statisztikai adato—

kat vettek igénybe.

Jelenleg folyamatban van a csehszlovák népgazdasági mérlegrendszerhez tartozó mutatóknak az EGB rendszerének megfelelő átalakítása.

A kutatómunka következő fázisának célja egy integrált népgazdasági mérlegrendszer módszertanának kialakítása és a rendszer felállítása. Ennek a rendszernek koncepciója feltételezi. hogy az input és az output táb- lák is részeit képezik a rendszernek, és a termelési szféra mélyebb dezaggregációja ér- hető el (mintegy 30 ágazatra). A koncepció ugyancsak feltételezi azt, hogy a mérlegrend—

szer adatbázisa az integrált statisztikai in—

formáció—rendszer makroökonómiai adatbázi—

sának részhalmaza.

Az ágazati kapcsolatok mérlegének elemzése A kutatás célja input—output táblák terve- zése és alkalmazása számítástechnikai mód- szerekkel elemzési és tervezési felhasználás- ra. A kutatómunka során egyrészt területi in—

put-output táblák gyakorlati és módszertani problémáival foglalkoztak, másrészt a külön- böző országok fejlettségi szintjének input- output táblák segítségével történő összeha- sonlitásával.

A kutatómunka eredményeképpen 1967-re vonatkozóan a Szlovák Statisztikai Hivatallal együttműködve elkészítették a szlovák nép- gazdaság ágazati kapcsolati mérlegét. Ez az első teljes tájegységi tábla Csehszlovákiá- ban, amely magába foglalja a külkereske- delmi folyamatot, a tájegységek közötti kap—

csolatokat és a munkaerőre és állóeszközök- re vonatkozó adatokat a szlovák termelési szférában. A tábla kiinduló változatában sze—

replő 451 termelési ágat 97 termelési ágba vonták össze: a táblát kétféle árszinten — termelői és eladási áron — is kiszámították.

A közgazdasági fejlettség nemzetközi ösz- szehasonlítása terén Csehszlovákia és Fran- ciaország között alakult ki kapcsolat. A ku- tatás eredményét az EGB Titkársága által szervezett és az EGB-tagállamok közgazda- sági szerkezetének input—output táblák segít- ségével történő összehasonlításával kapcsolatos fejlesztési munkában tették közzé.

A kutatás következő fázisában a fő cél az ágazati kapcsolatok mérlegének az integrált népgazdasági mérlegrendszerbe történő be- illesztése.

AZ ADATFELDOLGOZÁSI RESZLEG TEVÉKENYSEGE

Ez a Részleg az integrált statisztikai rend—

szer szervezésével foglalkozik. Ez a tevékeny—

ség az információ-rendszernek mind a hori- zontális, mind pedig a vertikális vetületét ma- gába foglalja.

A vertikális vetület keretében a kutatás az információfolyam optimális szervezésével fog—

lalkozik, az adatgyűjtéstől az adattovábbítá- son át a feldolgozásig, illetve az eredmények felhasználásáig. Ennek során a statisztikai információs csatornáknak mind formai (szervezeti), mind pedig tartalmi vonatkozását

megvizsgálták.

A kutatás horizontális aspektusa főként a statisztikai adatbázisok létrehozására irá- nyul, figyelembe véve, hógy ezeknek az adat- bázisoknak olyan terjedelmű adathalmazokat kell kezelniök, mint például a különböző nyilvántartási rendszereket.

Alapkövetelmény a kutatással szemben, hogy a kialakítandó rendszer kielégítése mind a statisztikai adatfeldolgozás, mind a nép- gazdasági mérlegrendszer, mind a különböző ágazati statisztikai információs alrendszerek igényeit.

A kutatások folyamán olyan megközelítést alkalmaztak, amelynél először az integrált rendszer követelményeit állapították meg, azután ebből vezették le a különböző ágazati alrendszerek konkrét megoldásait. Ennek megfelelően jelenleg az alábbi négy, konkrét statisztikai információs alrendszerrel foglal- koznak:

-— a mezőgazdasági statisztikai információs alrend—

szerrel, amelynél már felmérték az egész vertikális információs folyamatot, beleértve az adatgyűjtést.

—feldolgozást és az adatok felhasználását (tájékoz—

tatást) is;

-—— az állóeszközök statisztikai információs alrend—

szerrel, amelynél egy népgazdasági szintű horizontá- lis adatbázis előkészítését tanulmányozták, illetve valósították meg:

—az ipari statisztikai információs alrendszerrel, melynek keretében kísérleteket folytattak különböző időpontokban aktuális kérdőívek adatainak állandó adatbázisba való beillesztésére:

—az A,,emberi tényezők" statisztikai információs alrendszerrel, amely integrálni kívánja az olyan ha—

gyományos statisztikai alrendszereket. mint a munka—

ügy, a demográfia, az oktatás és az egészségügy statisztikája.

Mezőgazdasági statisztikai információs alrendszer

A mezőgazdasági statisztikai információ- rendszer1 (angol rövidítése AGlS) tervezése 1970-ben indult, és végrehajtását öt szakasz—

ban tervezték meg. Az első két szakasz fel- adatait —- a jelenlegi helyzet felmérését és elemzését — 1970—1971-ben teljesítették. le-

1 Ezzel kapcsolatban lásd.: Alfonz Rabenseifer:

AGIS —- Mezőgazdasági statisztikai információ—rend—

szlzr. Statisztikai Szemle. 1972. évi 11. sz. 1173—1175.

a .

(5)

lenleg a teljes megvalósításhoz szükséges to- vábbi három szakasz végrehajtása folyik az alábbiak szerint:

— a statisztikai adatok gyűjtésének és feldolgozó—

sának megyei szintű vizsgálata (a folyó időszak ada—

tai megyei bontásban, kiemelve az állattenyésztés és a növénytermesztés adatait két meghatározott me—

gyére vonatkozóan);

— a népgazdasági vezetés információszükségleté- nek és a rövid távú népgazdasági prognózisok fel- használásának vizsgálata (leszűkítve az állati ter—

mékek értékesítése. a zöldségtermesztés és a mű—

trágyakészletek változásának vizsgálatára; továbbiak- ban fokozatosan kiterjesztik a vizsgálatokat mind a cseh, mind a szlovák statisztikai hivatal teljes meg—

figyelési körére); 1972—ben kísérletet tesznek a mező—

gazdasági termelés anyagi mérlegeinek automatikus összeállítására;

— hosszú távú idősorok (mintegy 2800 idősor, fő—

ként egész Csehszlovákiára vonatkozóan) adatbázi- sának képzése szövetségi köztársasági szinten; az idősoroknak a statisztikai elemzések céljára való fel- használását a Központtal együttműködve a prágai Társadalmi—Gazdasági lnfarmációkutató lntézet végzi;

az idősorok azonosítási rendszerét úgy tervezték meg.

hogy azt nemcsak a mezőgazdaság, hanem más ága- zatok is felhasználhatják.

A tervezett adatbázisok képzése. karban- tartása és az adatok visszakeresése a CDC- számítógéppel számított MARS—lll. programo—

zási rendszer segítségével történik.

Jelenleg az AGlS-szal összefüggő követ—

kező módszertani problémákkal foglalkoz- nak:

— olyan általános statisztikai osztályozási rendszer kialakítása, amelynek segítségével a statisztikai ada—

tok explicit módon leírhatók a statisztikai információ—

rendszer felhasználási szükségletének vizsgálatára és elemzésére; '

— az információ—rendszerrel szemben támasztott fel- használói követelmények vizsgálata és elemzése.

Az AGlS—madell jelenleg naturális muta—

tókkal dolgozik, és a modell tervezésének be—

fejezése 1973 végére várható. A fokozatos bevezetésre gyakorlatilag 1974-ben kerülhet sor. Ezzel egyidejűleg meg kívánják oldani az AGlS—rendszernek a statisztikai informá- ció—rendszer más részeivel, mindenekelőtt a munkaerő— és az állóeszköz-statisztikával való kapcsolatát is.

Állóeszköz—statísztikai információs alrendszer

Az állóeszköz—statisztika terén a kutatás már relatíve befejezett szakaszba ért, és bizo- nyos eredményeket a gyakorlatban már ki- próbáltak és bevezettek. Jelenleg e rendszer továbbfejlesztése, valamint más statisztikai intézmények részére történő átadása folyik.

A befejezett kutatás a csehszlovák nép- gazdaság egyik legkiterjedtebb statisztikáját foglalja magába. A kutatási eredményeket a Központ CDC 3300 számítógépén dolgoz- ták fel. Az adatrögzítés. az adatok mágnes- szalagra vitele, javítása és komplettálása a Szövetségi Statisztikai Hivatal által irányított területi bérmunkahálózaton keresztül készül.

A rendszer megtervezése az 1968. január 1—i állapotnak megfelelő adatfelvétellel indult meg. A felvétel az állóeszközök fel—hasz—

nálási területére, üzemeltetési korára, szervezeti és területi hovatartozására vonatkozó

adatokat tartalmazott. _

Az állóeszközök adatbázisa a következő—

képpen oszlik meg:

—az állóeszközök területi nyilvántartása. amely az adatokat az egyes adatszolgáltatók szerint tartja

nyilván;

— az analitikus adatok központi bázisa. amely az üzembe állítás időpontjára, specializációjára, az iparágra és a területi hovatartozásra vonatkozóan tartalmaz adatokat;

— a történelmi adatbázis. amelyben az idősorok 194646! tartalmazzák a fejlődés tényszámaít.

Jelenleg a rendszer output-információkat képes adni, akár időszakos táblázatok útján.

akár olyan lekérdezéses módon. amelynél a válaszok vagy a nyomtató egységen, vagy egy display-en jelennek meg. A rendszerrel elvégezhető az információk szelektálása, pél—

dául területi, főhatósági, ágazati stb. krité- riumok alapján, természetesen lehetővé téve a kritériumok kombinációját is. Információk szolgáltathatók különböző árak figyelembe- vételével akár szabványos táblázatokban.

akár speciális mutatók kiszámítása révén.

Az állóeszközök területi nyilvántartása a leginkább használatos. mivel ez olyan lekér- dezési paraméterekkel rendelkezik, amelyek használatához _nem szükséges programozói tudás.

A fő kutatási céltól függetlenül -— mintegy melléktermékként —— a csehszlovák szerveze—

tek alapvető nyilvántartását is felállították.

Ez a nyilvántartás jelenleg 20000 csehszlo- vákiai intézményt tartalmaz, és felhasználható egyrészt input-adatok azonosítására és osz- tályozására. másrészt az input—adatoknak olyan törzsadatokkal való kiegészítésére, amelyeket az adatgyűjtésnél nem rögzítettek.

Ipari statisztikai információs alrendszer

A kutatás 1970-ben indult meg az lSlS- modell elméleti koncepciója alapján. A ku- tatás először az ipari tevékenység legfonto—

sabb mutatóira, melyeket meghatározott te—

rületi egységek havi jelentéseiből merítettek, terjedt ki.

Jelenleg az ipari tevékenység fő mutatói- bál visszatekintő adatbázis készül. Az elő—

készítő munka kiterjed a rendszer felállítá- sára és időszakos alkalmazására mind szak—

ágazati, mind ágazati szinten. A kialaki- tandó rendszer magában foglalja az éves adatgyűjtést. -ellenőrzést, -javítást, -feldol- gozást és az eredményközlést, valamint az adatoknak a visszatekintő adatbázisba való beiktatását a statisztikai elemzések és prog—

nózisok számára. Már a kutatás kezdeti stá—

diumában is előirányozták, hogy a rendszer

(6)

SZEMLE

81

az állóeszközök statisztikájával összekapcsol—

ható legyen.

A kérdőívek formáinak újjáalakításával a statisztikai adatgyűjtést formai szempontból már továbbfejlesztették, és olyan kérdőivmin- tákat alakítottak ki, amelyek az adatrögzítés számára különösen alkalmasak. A Szövetségi Statisztikai Hivatal ezeket a bizonylatterve—

ket már jóváhagyta, és 1972-ben már ilye- neket küldtek ki az adatszolgáltatóknak.

Az ,,emberi tényezők" statisztikai információs alrendszere

Ez az alrendszer két részből áll: munka- ügyi statisztikából és népesedésstatisztikából.

A munkaügyi statisztikai alrendszer célja:

— a statisztikai strukturális elemzés számára olyan automatikus rendszert kialakitani, amely kapcsolat—

ban áll az ágazati in'formáció-rendszerekkel, min—

denekelőtt az iparstatisztikaval;

-— úgy irányitani ezeket az alrendszereket, hogy az integrált statisztikai rendszer keretében képesek legyenek a munkaerővel kapcsolatos információkat szolgáltatni mind horizontális, mind vertikális as—

pektusban;

— kapcsolódva a demográfiai adathalmazokhoz ki- elégiteni a felhasználók információs igényeit mind területi, mind ágazati vonatkozásban, a munkaerő- mérlegek. a munkaerőforrások és a munkaerő-fel- használás terén;

— területi bontású adatbázisok képzése a decent- ralizált felhasználás figyelembevételével.

Mindezekhez az első lépés a statisztikai kérdőívek egységesítése. amelynek kutatása ezen a téren is folyamatban van.

A népesedésstatísztikai alrendszer célja:

—-— a központi népességnyilvántartás bevezetése.

amely egyben alapját képezné (: népesedésstatiszti- kai adathalmazoknak is;

— a népességnyilvántartás és a népesedésstatisz- tika integrált felépítése távlati fejlesztési célként.

Az integrált rendszer megvalósítása olyan statisztikai ágaknak az együttműködését kí- vánja meg, mint a munkaügyi statisztika. a demográfia, az egészségügyi és az oktatási statisztika. Az ilyen integráció nemcsak a statisztika belső átszervezését jelentené, hanem (] statisztikán kivüli információfolyamatok át- alakítását is, így például a következő elemi jelenségekkel kapcsolatos adatáramlásnál:

születés, halálozás, házasságkötés, válás, belső vándorlás.

A csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hiva- tal Demográfiai lntézetével együttműködve.

megkisérelték a népesedési statisztikának a népességnyilvántartásba való átvitelét egy 30000 fős kísérleti sokaságon. Ennek a kísér—

letnek az volt a célja, hogy megállapítsák, lehetséges—e Csehszlovákiában olyan népes—

ségnyilvántartási rendszert felállítani, amelynek az aktualizálása a népesedésstatisztiká—

val történik. A népességnyilvántartási rend—

szer első változatának alapjai a kisérlet ta—

pasztalatai révén alakulnak ki.

6 Statisztikai Szemle

A SOFTWARE-RENDSZERREL FOGLALKOZÓ RÉSZLEG TEVÉKENYSÉGE

A Részleg fő feladata: az lSlS—modell software és hardware hátterének kifejlesztése. A fejlesztő tevékenység öt feladatcsoportra osz-

lik:

— az input software—re,

-— az adatbázis-kezelési softwarevre.

—— az output software-re,

—— a software-rendszer vezérlésére,

— a számítógépes hálózatokra.

Az input software

A kutatással kapcsolatos követelmény:

olyan software-rendszer és felhasználói nyelv kialakitása, amely ellátja a következő funk- ciókat:

az adatszerkezet leirása, ellenőrzés.

javítás.

átalakítás.

adatkomplettálás.

Minthogy az input software-rel kapcsolatos kutatás tulajdonképpen csak 1972-ben indult meg, jelenleg még csak a koncepció kidol- gozásánál és tanulmányozásánál tartanak.

Az input—modul funkcionális specifikációja már kialakult. Ez az elképzelés jelenleg még kézi javítást tételez fel. Hasonlóképpen a jelenlegi elképzelés már kiterjed a kódolási és a dekódolási táblák használatára, valamint azoknak az lSlS software—rendszeréhez tör—

ténő illesztésére. Később megfelelő input fel- használó nyelvet fejlesztenek ki. bevezetik a döntési táblák alkalmazását, és automatikus hibajavítási módszereket építenek be.

Az adatbázis—kezelési software

A rendszer software-jének és felhasználói nyelvének a következő funkciókat kell ellát—

nia: —

— adatmeghatározás az adatbázis számára.

-- adattárolás az adatbázisban,

—— adatkivétel az adatbázisból.

— adatkarbantartás az adatbázisban.

—- adatvédelem az adatbázisban.

1971-ben kisérletek végzése céljából a Központban kifejlesztették a DORIS 70 adat- bázis—kezelési rendszert. Ennek révén hasznos tapasztalatokat szereztek, és kialakították a fastruktúrák kezelésének részletes rendszerét mind logikai, mind tároló szinten. A fastruk- túrák megoldása nem a hagyományos poin- ter—elven alapszik. hanem ún. ,,trace nota- tion" elven. amely hatékonyabb eljárást jelent a külső tárolóeszköz elérésével kapcsolatban.

Részletes funkcionális kidolgozás tartalmazza továbbá a felhasználói nyelv olyan le- írását, amely magába foglalja az adatleirás és az adatkezelés nyelvi részét. A kutatás a

(7)

Shapiro algoritmuson alapszik. amely képes a Boole-algebrai kifejezések értékelésére.

Az output software

Az e téren végzett munka az alábbi mun-

kafolyamatokra terjed ki: ,

—- adatelőkészítés. amely magába foglalja az azonosítást. az adatkiválasztóst. (: rendezést, felté- telezve. hogy ezek nem befolyásolják az adatok tar—

talmót:

— adatmanipuláció. amely az előkészített adatok- kal való aritmetikai, logikai és szövegkezeiési mű—

veleteket jelenti, megengedve az adatok tartalmá- ban való változtatásokat;

— adatközlés, amely az adatok formázását és szer—

vezését jelenti, a felhasználók által megkívánt módon.

A Központ egyrészt a népszámlálás igé- nyeinek, másrészt gyakorlati kísérletek vég- zése érdekében az 1970—1971. években ki—

fejlesztette a 3300 TG—rendszert, amelynek két főrésze a generátor és a manipulátor. ,

A rendszer alkalmazásával kapcsolatban nyert tapasztalatok alapján 1972 márciusá- ban a Szövetségi Statisztikai Hivatal ennek a rendszernek a használatát általánosan be- vezette. időközben a rendszert továbbfej- lesztették, és az ma már nagyobb méretű táblákat is képes elfogadni, továbbá jelen- tősen csökkent az átfutási idő. Az újabb mó—

dositások révéna rendszer egyszerűbbé vált, és olyan speciális igényeket is kielégít. mint például az újraindítás.

Jelenleg egy kiterjesztettebb output-modul meghatározása folyik, amely magába foglal egy output felhasználói nyelvet is.

A software-rendszer vezérlése

Ez a kutatás három fő feladatcsoportra oszlik:

— az lSlS software vezérlő részének megtervezésére és bevezetésére.

—- a rendszer által használt compilerek és nyelvek megtervezésére és bevezetésére.

— olyan meta-rendszer megtervezésére és beveze- tésére, amely a software-rendszer és a compilerek hatékony alkalmazásához szükséges.

Gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából a Központ kipróbálta a Snobol—4 compilert és a'Genius konverzációs software-rendszert.

Megtervezték a vezérlő rendszernek az alkalmazott operációs rendszerhez való kap- csolatát. Az ehhez szükséges felügyelő prag—

ram az lSlS software különleges részét képezi.

A program nyelvi fejlesztése során végre- hajtották a Pascal-rendszernyelv implemen- tációját. A Pascal-compiler első változatát Snobol—nyelven írták. A Pascal-nyelv a ké- sőbbiek során úgy módosult. hogy -—- optimá—

lis kódolás egyidejű kiválasztása mellett

— alkalmassá vált nagy terjedelmű rendsze—

rek létesítésére és adaptálására különböző számítógép-rendszerek számára. A módosi—

tott Pascal-vóltozat 1972 júniusában készült el.

A meta-rendszer kialakítása érdekében el—

készítették egy TWS—rendszer tervét is. ame—

lyet Pascal—nyelven írnának meg. '

A számítógépes hálózatok

Az lSlS-rendszer fő koncepciójának kiala—

kításakor feltételezték azt. hogy az adatok gyűjtése. feldolgozása, tárolása és felhasz—

nálása regionálisan és hierarchikusan tör- ténik. Ez csak adatátviteli terminálok és szó—

mítógép—hálózatok alkalmazásával valósít—

ható meg.

Gyakorlati tapasztalatok szerzése érdeké- ben megoldották a csehszlovák gyártmányú FS 1500 lyukszalagolvasá és a CDC 3300 szó- mítógép kapcsolatát 3316 típusú multiplexe—

ro-n keresztül.

Az eddigi kutatások célja:

— a számítógépes hálózatok. kommunikációs rendszerek és nagy terjedelmű rendszerek adatainak át—

vitelével. feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos módszerek tanulmányozása.

— meghatározott elemek egy komplex rendszeren belüli kölcsönös kapcsolata hatékony arányának meg- határozása.

—- kis terminál—hálózatok kialakítása telex—berende- zésekből és display—ből,

—az lSlS—rendszer technikai megvalósítása érde—

kében a csehszlovák statisztikai in%rmácló—rendszer kvantitatív jellemzőinek meghatározása adatátvitel.

-tárolós. -ieldolgozás és eredményközlés szempont—

jából.

—- a számítógép-hálózat lehetséges felhasználóinak képzése.

A későbbiek során a terminál-hálózat terve- zésénél különböző software és hardware le- hetőségeket is figyelembe fognak venni.

MAGYAR SZAKIRODALOM

DR. HORVÁTH RÓBERT:

A STATISZTlKAl MÓDSZER ÉS ELMÉLET KERDESEI BERZEVICZY GERGELY MÚVEIBEN

VStatisztikatőrténeti Közlemények 1. sz. Statisztikai

Kiadó Vállalat. Budapest. 1972. 138 old. —i— 12 mell.

A mai idők közgazdászait jórészt leköti a jelen nagy társadalmi—gazdasági folyamatai- nak tanulmányozása. Ilyen problémák: a tu- dományos—technikai forradalom, a két világ—

rendszer gazdasági versenye, a ,,fogyasztó"

társadalom és az ember sokoldalú fejlődé—

sének kérdései, a fejlődő országok gazdasága stb. A szocialista országok közgazdászait —- állíthatjuk, hogy még ezeken túlmenően - a gazdasági növekedés égető problémája, a hatékony gazdasági struktúra kialakítása. az_

életszínvonal növelése, a gazdasági—működé—

si mechanizmus tökéletesítése foglalkoztatja.