A statisztikai adatfeldolgozás helyzete és tendenciái

(1)

A STATISZTlKAl. ADATFELDOLGOZÁST _ HELYZETE ÉS TENDENCIÁI

DR, ORMAl LÁSZLÓ

A statisztikai adatok iránti igények rohamos növekedése előtérbe helyeztem, _ adatok feldolgozásának meggyorsítására szolgáló eszközöket. azokat a módszereket. '

melyek ezen eszközök hatékony alkalmazását elősegítik. Az elmúlt évtizedekben.

évszázadokban a felmerülő igényeknek megfelelően változtak, korszerűsöcltek. ha-

tottak egymásra az eszközök és a módszerek, s tulajdonképpen ebből az állandó

kölcsönhatásból alakultak ki az adatfeldolgozás mai eszközei és módszerei. E te-

kintetben a matematika és a statisztika jelentős szerepet játszott, s igényeivel ál-

landó ösztönzést jelentett a korszerű feldolgozási eszközök elméletének kidolgo—

zásában, gyakorlati alkalmazásában. 'lgy ennek a kölcsönös kapcsolatnak is kö—

szön—hető, hogy a XX. század második felében az élet minden területén egyre na—

gyobb szerepet kaphatnak a modem. nagy teljesítményű elektronikus számító- gépek. Tömeges alkalmazásuk-ra sor kerül a statisztikai adatfeldolgozás területén

is, az alkalmazási technika azonban még elmarad a számítógép-technikától. Ennek

egyik oka abban is kereshető, hogy a statisztika tudományát művelők és alkal- mazók és a számítógép alkalmazásával foglalkozók között fennálló kölcsönös kapcsolatok ma nem olyan szorosok, mint régen. Ez bizonyos mértékben érthető, mert a technikai eszközök mag—as műszaki színvonala bonyolult, alapos ismeretük hiá—

nyában sokszor megoldhatatlan kérdéseket vet fel. Mégsem lehet ebbe belenyu—

godni. mert a számítástechnikának a statisztikai adatfeldolgozásbaxn, az adatok tárolásában és visszanyerésében való hatékony alkalmazása nem képzelhető el a statisztikusok nélkül, a statisztikusokon kívül. Nem elég azonban csupán igénye- ket támasztani — még ha azok jogosak. reálisak is —, hanem közösen kell ki- alakítani azt a [környezetet. feltételeiket. szervezetet, amelyek alkalmasak az igények kielégítésére. Ha figyelmesen áttekintjük a matematika, a statisztika és a számítógép—tudomány eddigi kapcsolatát. akkor ez természetesnek és nyilvánvaló- nak tűnik.

!. A SZÁMITÓGÉP-TUDOMÁNY ÉS A STATISZTlKA KAPCSOLATA

A statisztika numerikus információkkal dolgozik, s megállapításait. elemzéseit az ezekkel végzett műveletek (számítás—ok) eredményei alapján hozza létre, így ki—

alakulása óta szoros kapcsolatban van a számítási eszközökkel. Pontosabban fo- galmazva: (: statisztika és a számítási eszközök fejlődése egymással összefüggés—

ben, többé-kevésbé párhuzamosan. az egymásra való kölcsönös hatás eredménye- képpen alakult ki.

(2)

DR. ORMAI: A STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZÁS 1247

A számítógép és a statisztika érintkezési felülete két szál összefonódásábál alakult ki. Ezek:

1. számitógép mechanikai előfeltételeinek és a számitógép-tudomány matematikai elő- feltételeinek kifejlődése,

2. a valószínűségelmélet és a statisztika fejlődése.

Ez az összefonódás részben annak az eredménye, hogy a számítógép és a sta—

tisztika eredete egyaránt a matematikára, valamint több neves matematikus a'ktiv közreműködésére vezethető vissza. Tagadhatatlan, hogy sok olyan matematikus volt —— és van is —, aki jelentősen hozzájárult munkáival mindkét terület fejlődé- séhez. lgen érdekesen és plasztikusan mutatja be ezt az összefonódást H. M. Walker ..History of Statistioal Method" című tanulmányában. Megállapitásai szerint ez

az összefonódás már az ókori Kínában megindult, ahol feltételezhetően már fel-

fedezték. hogy a számábrázolás legalkalmasabb és legésszerűbb eszköze a bináris számrendszer. A közelebbi múltat vizsgálva is találkozunk olyan nagy egyéniségek—

kel. mint: Pascal, Fermat, Leibniz, de Moivre, Legendre, Gauss, Laplace, Boole, akik valamilyen formában foglalkoztak a valószínűség elméleti alapjainak meg—

teremtésével, fejlesztésével. Közülük is — a statisztika és a számítógép között fevnn- álló leghatékonyabb egyedi Ikapcsolat felfedése tekintetében —— talán a kiváló német matematikus, (3. Wilhelm Leibniz tett a legtöbbet. Munkássága alapvetően fontos a mechanikus számológépek és a komputációs matematika, valamint a való- színűseg fejlődésében. Ö készítette 1671-ben azt a mechanikus számológépet, amely összeadott, kivont, szorzott, osztott, és még gyökvonásra is alkalmas volt.

Nagy lökést adott a komputációs matematikának azzal. hogy felismerte a kettes számrendszer előnyeit a számábrázolásban.

A véletlen matematikai elméletének fejlődésével és ennek alkalmazásával, valamint az információ létrehozásának és elemzésének empirikus igényével egy- Idejűleg megnőtt a statisztikai jellegű információk mennyisége és az információk iránti igény is. A múlt század végén a statisztikusok össztönzésére létrehozott lyuk—

kártyás berendezések szinte keletkezésük óta —— éppen funkciójuk miatt — sajátosan statisztika-i jellegűek. A lyukkártya, a mechanikus, majd később az elektromos asz—

tali számológépe'k segítségével — amelyek a XIX. század végi megjelenésük óta

állandóan tökéletesedtek -— végezték el a különböző statisztikai adatfeldolgozások-

kal kapcsolatos számolási műveleteket, amíg az új eszközt, az elektronikus számító- gépet létre nem hozták, s amíg tömeges alkalmazására nem került sor. Ennek az új eszköznek a létrehozásában fontos szerepet játszott a magyar származású

Neumann János.

ll. AZ ELEKTRONlKUS SZÁMlTÓGÉPEK HATÁSA A STATlSZTIKAl ADATFELDOLGOZÁSRA Mint ahogy az egyes tudományágak fejlődésében is állandó egymásrahatás.

átfedés mutatkozik. így alakult a kapcsolat a statisztika és a számítógép-tudomány, valamint a számítógépek alkalmazása és a statisztikai gyakorlat között is.

A számítógépek használata. a technikai eszközök fejlődése jelentős mérték—

ben hatott az információs rendszerek. közöttük a statisztikai információs rendszer tartalmára és szervezetére, módosította a statisztikai feldolgozást: növekedett a

feldolgozásra kerülő adatok mennyisége; bonyolultabb műveletsorozatok elvégzése

és ezzel az ellenőrzés fejlettebb módszereinek alkalmazása vált lehetővé ; változott

az információk tartalma; módosult; az adatfeldolgozás jellege; növekedett az adat- felhasználás mértéke; szélesebb körű lett az adat-tárolási és hozzáférési igény.

(3)

1248 , — DR. ORMAi LÁSZLÓ

Mindezek a változások többek között azt is eredményezték, hogy kielégíthe- tő—bbé váltaik olyan sajátos statisztikai követelmények, mint például:

—- az optimális részletesség,

— az összehasonlíthatóság (és annak folyamatos biztositása szerkezeti vagy egyéb ; változások esetén).

— a pontosság. a valóság igazi összefüggéseinek feltárása,

—— a megfelelő gyakoriság, - az aktualitás, gyorsaság.

Változik a szervezet, kialakul a munkamegosztás

A társadalmi munkamegosztás alacsonyabb fokán. egyszerűbb gépi eszközök

alkalmazásának idején a statisztikusi tevékenység különböző ágai még nem váltak

el élesen egymástól. Általában ugyanazon személy szervezte valamilyen témám vo—

natkozóan az adatgyűjtést. számolta össze, elemezte, értékelte, készítette elő a publikálásra kerülő anyagot. A hihetetlenül gyors technikai fejlődés, a számítás- technikai eszközök fokozott alkalmazásának szükségessége ezt a' helyzetet alap- ;

vetően megváltoztatta. A számitásteohniloai eszközök üzemeltetése. statisztikai fel-

adatokra történő alkalmazása jelentős — egyelőre a statisztikusoktól meglehetősen

idegen —— ismereteket követelt meg. igy a statisztikai hivatalokban vagy azok mellett kialakult a számítástechnikai eszközöket üzemeltető. a statisztikai feldolgozásokat

gépi úton végző szervezet. amely általában ,,sz—ámítóköz'pont" elnevezéssel szerepel.

A iszám'itóközpontoknafk fő feladatuk a statisztikai információ—rendszer átalakítá—

sával. szervezésével. a statisztikai feldolgozások lebonyolításával kapcsolatos tevé-

kenység végzése. illetve az ebben való közreműködés, a statisztikai információs rendszer ágazati alrendszereinek. valamint azok feldolgozási igényeinek elemzése, kialakítása. az alkalmazások és az összefüggések mérlegelése, az adatgyűjtések programján—ark. időpontjának meghatározásába—n, lebonyolításában való részvétel, a feldolgozás rendszerének kialakítása, 'a gépi programrendszerek kiválasztása és kido-lgozása, ellenőrzése, fejlesztése és értékelése.

A változás egyben azt is jelentette, hogy a statisztikai feldolgozási és elemzési tevékenység élesen elvált egymástól, a feldolgozási tevékenység is kettévált a gép- pel elvégezhető és az azon kívüli tevékenységi folyamatra. A feldolgozás egyre fejlődő gépi technikája mind távolabbra került a statisztikustól. aki nem értve vagy lebecsülte. vagy fetisizálta azt, s csak kevesek és fokozatosan tették az új

technikai eszközt a megfelelő helyre.

Ez a tény szembetűnő problémákat idézett elő. amit elősegített, hogy a statisztikai feldolgozások szervezése más jellegű, mint az egyéb termelési, pénzügyi.

kereskedelmi, műszaki vagy tudományos adatfeldolgozáso'k szervezése. A statisztikai adatgyűjtés kialakításával, szervezésével kapcsolatos feladatokat ugyanis a statisztikusok végzik, így a statisztikai hivatalokban a rendszerszervezői feladat- kört általlrában a statisztikusok és a számítógépes szakemberek megosztva látják el.

Ez úgy megy végbe, hogy a feldolgozási igények elsődleges megfogalmazása, az ehhez szükséges adatok biztosítása a statisztikus, a statisztikai és feldolgozási kö—

vetelmények egyeztetése. a feldolgozási folyamat részletes kidolgozása, a feldol—

gozási igények kielégítése technológiai sorrendjének meghatározása, a legalkalmasabb gépi eszközök megválasztása a gépi szervező feladata.

Ezt a sokrétű és bonyolult munkát a gépi szervező és a statisztikus csak egy- mással a legszorosabb munlkaka'pcsolatban végezhetik el. Annál is inkább így van ez, .mert általában sem a statisztikus, sem a számítógépes szakember nem is—

meri olyan színvonalon a másik munkaterületét, hogy az arra vonatkozó kérdések-

(4)

A STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZÁS 1249

ben egyedül. a másik nélkül döntsön. Azokban a szervezetekben, illetve azokon a területeken a leghatékonyabb a számítógépek alkalmazása. ahol mindkét fél

egyaránt közeledik a másik munkaterületéhez, ismeri annak feladatait, lehetőségeit.

a munkájukkal szemben támasztott követelményeket. Ilyen irányú törekvéseket lehet tapasztalni, a nemzetközi statisztikai irodalom tanúságai szerint, egyre több ország statisztikai hivatalában. Az erőfeszítések arra irányulnak. hogy a kissé túl jól Sikerült ,,munkamegosztás" okozta szakadékokat felszámolják, s olyan hatékony rendszert és szervezetet alakítsanak ki. amely megfelel és alkalmas az új technika hatekony alkalmazására és kihasználására.

A fejlődés során — mint ez az I. fejezetben mondottakból is kitűnik -— egyértel—

műen kimutathatók az egymásraha'tás következményei, mégis azt kell megállapítani

— különösen ha a statisztikai igényeket. ösztönzést mint az egyik kiindulás-i alapot fogadjuk el —, hogy az eredmények mellett különösen az utóbbi évtizedben (: szá- mítógépekben rejlő sok lehetőség marad kihasználatlanul a statisztikai oldalról. A számítógépeket igen eredményesen alkalmazták különböző műszaki—tudományos—

matematikai számításokra. nagy tömegű adatok feldolgozására, de kevesebb hatást gyakoroltak a statisztikai elméletre és gyakorlatra, mint az elvárható lett volna.

Ha a statisztikai számítások számítógépeken történő elvégzésének módszerét ta—

nulmányozzuk, azt látjuk, hogy kezdetben — s ez az időszak meglehetősen hosszú volt —- legtöbbször az íróasztali számítások közvetlen átviteléről. illetve annak meny—

nyisegi kiterjesztéséről volt szó.

A számítási feladatok elvégzésének klasszikus sémája szerint általában úgy járunk el, hogy egy statisztikai megfigyelés és elemzés tárgyát képező jelenség tu—

lajdonságait megfelelően tükröző matematikai modellt készítünk, a modell keze—

lésére alkalma—s matematikai módszert keresünk. e módszert valamikor véget érő, egyértelmű lépéssorozatra bontjuk. azokat algoritmizáljuk, az algoritmust számító—

gép számá'ra programozzurk, ezt követően végrehajtjuk a program szerinti szá—

mitást, majd a megfelelő értékelést. Ha e sémában a számítógép funkciója csupán az, hogy a számítási fázisban a manuális vagy hagyományos apparátust helyet- tesíti, akkor e korszerű számoló automatákban rejlő lehetőségeket csak igen kis mértékben tudjuk kihasználni.

A számítógép még ma sem vált egyértelműen az ada'telemzés eszközévé.

a statisztikai módszerek nem közeledtek eléggé a számítógépi megoldás lehetősé- geihez. A statisztikai szervezet. a statisztikai tevékenység hagyományos formái. a slatisuikai alrendszerek ma még rendszerint különálló életet élnek. Megfogalma—

zódnak a statisztikai célkitűzések, kialakulnak a különböző feladatvégzési algoritmusok, s mikor mindez megvan, egy más aspektusban elkezdődik a számítástech—

nikai megoldás algoritmusának kidolgozása. Az így kialakított ,,megoldási" és

"technikai" algoritmus súlyos ellentmondások lehetőségét hordozza magában. A matematikai értelemben egyforma statisztikai módszerek analitikus részletezése (megoldási algoritmus) egyben gépi (technikai) algoritmust is eredményez. ezek azonban gépi szempontbóli hatékonyságukat tekintve nagy szórást mutatnak.

Ebből következik, hogy adott esetben a tényleges fel-adat méretétől és az eredményben megengedettlegnagyobb hibától függően nem feltétlenül azonos algoritmust érdemes minden esetben alkalmazni. Tekintsük például a következő matrixegyenletet: AX: 3, amelynek megoldása: XZA'íB. Elsősorban tehát az A

együttható-matrix inverzét kell meghatározni. Ezt elvégezhetjük b'ázistranszformá—

cióval vagy iterációval. A két módszer közül az utóbbi pontosabb, de jóval lassabb, költségesebb is, tehát alkalmazása csak akkor indokolt. ha az eredményhez a leg- nagyobb pontosságra van szükség. A matematikai statisztikai módszer kiválasz-

4 Statisztikai Szemle

(5)

1250 DR. ORMAI LÁSZLÓ

tásánál a gépi tulajdonságok figyelembevételének elmulasztása nagy költségtöbb— , letet okozhat.

A számítógépes megoldások mennyiségének növekedése követ—keztében -— ha nem is túl gyorsan. de -— kiszélesedett az ezzel kapcsolatos elméleti tevékenység.

lgy többen nagy figyelmet szentelnek a statisztikai feldolgozások hiba'forrósaim, a legkisebb négyzetek módszerével történő elemzés és a regressziós elemzésben használt matrix helytelen szerkesztésének lehetőségével kapcsolatos speciális szú—

mítógépes problémákra. Szxámítógép-kapacitá—si okokból p*éldáu-i a legkisebb négy-*

zetek módszerét alkalmazzák a minimumszámítás vagy az abszolút eltérés össze- geinek meghatározása helyett. A speciális statisztikai eloszlás valószínűségi érté-_

kének megfigyelése, mintavételi módszerek kidolgozása, lineáris modellkészítés. a '

variancia—elemzés vonalán a multivariáns algoritmusok szerepe és más hasonló témák kerülnek előtérbe. és az ilyen jelle—gű, témájú tanulmányok, értekezések se—

gitik az alkalmazást. E téren tapasztalható fejlődés, de nem lehet megelégedni annak mértékével. A statiSztikai és a számítógépi problémák egyeztetése, össze;

hangolása még nem vált a statisztikusok széles körének témájává, a számítógépi iehetőségek még kicsit kívül vannak a statisztikusok gondolatkörén, az e téren tör- ténő fejlesztést a statisztikusok túlságosan rábízzák a számítógépes szakemberekre.

Az eddig eltelt idő azonban nem mindenben igazolta ezt az előlegezett ,,bi-

zalmat". Az alkalmazott számítógépek száma és a számítógép-konstrukciók ugyan rendkívül gyorsan fejlődtek, ez a fejlődés azonban nem volt minden tekintetben egyenletes. A gépek műszaki teljesítményadatai —- az alkalmazott új teohnológiai eljárások eredményeként — gyorsabban nőttek, mint ahogyan az alkalmazás- tudomány fejlődött. lgy azután az újabb és újabb lehetőségek kihasználására a gyakorlatban csak részben kerülhetett sor, s erre vezethetők vissza az időnként napvilágot látó csalódott hangok.

Az alkalmazás általános nehézségei

A számítógépek önköltségének, előállítási költségének nagy részét a tervezési, software-készítési költs-égek alkotják. Ezért a számítógépgyá—rtó cégek számára döntő, hogy az adott típusból minél többet adjanak el. Ebből közvetlenül köve—t—

kezik, hogy az eladási propaganda minden áron való eladásra helyezte a súlyt, s keveset törődtek azzal, hogyan lehet majd azokat hasznosítani. Sok olyan terü—

letre került számítógép és olyan számítógép, amely nem tudta biztosítani a tőle várt eredményeket. Elsősorban azért nem, mert a gyártás műszaki részének fejlő—

désével nem tudott lépést tartani a szakemberképzés, mert könnyebb az anyagot jobbra, gyorsabbra cserélni, új technológiai eljárásokat kidolgozni. mint azt eldön—

teni és kikísérletezni, hogyan lehet azt a legjobban felhasználni. igy a gépek programozási rendszere. programnyelvei sok esetben korlátot szabnak a nagyobb szabású feladatok gyors. rugalmas elvégzésének. A programozási technika meg—

lehetősen nehézkes, bonyolult, hosszú időt igénylő művelet. A programok készítése során még ma is az ,.individuális" jelleg dominál, s a programok írása, javítása.

próbája — figyelembe véve az esetleg több ezernyi elemi utasítás leírását és a

megfelelő szabályok szerinti elrendezését — igen sok hibalehetőrséget rejt magában.

Jóllehet e területen lassabb a fejlődés, kétségtelen, hogy a programnyelvek állandóan tökéletesednek, a programozási technika ko—rszerűsödik. Az ,,individuá- lis" programozási irányzattal szemben — még ha jelenleg ez is az uralkodó — mind nagyobb teret kap a moduláris programozási technika, amely lehetővé teszi.

hogy előrekészített általános modulokból, építőelemekből rakják össze az adott

(6)

A STATISZTiKA! ADATFELDOLGOZÁS 1251

feladathoz szükséges programot. Alkalmazásuk még nem egyértelmű, mert az ilyen módon készült programok az adott feladat szempontjából felesleges lépéseket is

tartalmaznak, s így gépen történő átfutásuk hosszabb, mint a feladatra szabott,

egyedi programoké.

A programozási technika javítás—ának másik lényeges irányzata, a prog—

ramcsomagok alkalmazása abból a törekvésből indul ki, hogy bizonyos azonos- ságot felmutató felhasználói csoportok helyett a különböző cégek programozói vé- gezzék el a programozási munkát. A programcsomagok széles körű alkalmazását egyelőre korlatozza, hogy elsősorban olyan feladatokra dolgoztak ki ilyen program- csomagokat, amelyek több felhasználót érintenek — szállítási feladato-k optimális modelljei, banki feladatok. helyfoglalási rendszerek stb. —. s így készítésük a fel- merülő nagy költse'gek ellenére is kifizetődő.

A korszerű hivatalszervezési, progra'mozástechnirkai, adattárolási és -hozzáférési megoldások a különböző országok statisztikai hivatalaiban egymástól meglehető- sen eltérő színvonalat mutatnak. A legkedvezőbb helyzetben azok a hivatalok van—

nak, amelyek elsőként alkalmazták az elektronikus számítógépeket, így a legtöbb tapasztalattal rendelkezne-k. ilyenek elsősorban a tengerentúli országok — az Egye- sült Államok és Kanada —. az európai országok közül többek között Svédország és a Német Szövetségi Köztársaság. Ezek az országok anyagi lehetőségeiknél fogva minden időben a legkorszerűbb eszközökkel rendelkeztek, és nagy gondot fordítottak az élenjáró módszerek kikísérletezésére, átvételére és alkalmazására. Eredményeik, tö- rekvéseik — legyenek azok csupán részterületre vonatkozó'k vagy még nem teljesen megoldottak —— széles körben ismertek, messziről sokszor még tökéletesebbeknek tűnnek, mint amilyenek a valóságban. Ennek alapján sokan hajlamosak arra. hogy a programozás korszerűsítésének. fejlesztésének eredményeiről helyenként a való- ságosnál kedvezőbb képet alakítsanak ki, és hogy a kétségkívül ésszerű, az eddi- gieknél hatékonyabb, de általános alkalmazásukhoz még sok munkát igénylő meg- oldásokat már széles körben el'terjedteknek és az általános színvonal mércéjének tekintsék. Ebből az a veszély adódik, hogy nagyobb követelményeket támasztanak, mint amilyen a valóságban realizálható. Az alkalmazás fejlesztésére vonatkozóan az utóbbi években jelentős erőfeszítések történtek, sok új. célszerűnek látszó, a feldolgozásokat meggyorsító elképzelés, megoldás látott napvilágot. lgy a progra- mozási technika szabványosí'tása, általánosítása. az automatikus ellenőrzés és hiba—

javítás módszertana, az adatbázis szervezése, tárolása, visszakeresése tekintetében nagy a haladás, bár még a témák is sok megoldatlan kérdést rejtenek magukban.

A gyakorlatban megvalósított és ellenőrzött megoldásokat még igen sokszor fel- tételezések helyettesítik.

lgaz viszont az is, hogy a látszólag bonyolultnak tűnő tudományos és műszaki számítások elvégzése — az egyes részfolyamatok ismertsége és matematikai meg- fogalmazásának tisztázottsága m'iatt -— viszonylag egyszerűbb, mint a társadalmi—

gazdasági folyamatok, a statisztikai megfigyelések körébe tartozó jelenségek alga—*

ritmizálása, valamint azok változásainak és értékelésének gyors, rugalmas nyomon követése.

Az al'kalmazástechnika viszonylagos elmaradása mellett is állítható: a számító-' gépek alkalmazása nélkül a statisztika nem válhatott volna a mikro— és a makro- szféra vezetésének és irányításának hatékony eszközévé. S ha a statisztika és a

számítástechnika fejlődéstörténeti hagyományait tekintve. a jelenkori fejlődésben

ezek a kapcsolatok nem is merítették ki a lehetőségeket, az utóbbi években kiala—

kuló tendenciák arra mutatnak, hogy az egymásrahatás egyre inkább megerősödik, s a következő években a statisztikai alkalmazások gyors fejlődésével lehet számolni.

413

(7)

1252 DR. ORMAi LASZ'LO

III. AZ ADATFELDOLGOZÁS JELENLEGl HELYZETE A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN

A Központi Statisztikai Hivatalban az ötvenes évek második felétől indult erő- teljesebb fejlődésnek a lyukkártyás feldolgozási technika. Eleinte e technika alkal- mazása inkább ellenérzéseket váltott *ki, ami részben érthető is volt az akkor alkalmazott numerikus gépek korlátozott lehetőségei. valamint a gyakori és esetenként nagy számban előforduló hibák miatt. Később a gépek korszerűsödése. a hibák csökkenése és ezzel egyidőben a statisztikai vizsgálatok, felvételek növekedése következtében előálló munkaerőhiány a gépek fokozott elfogadását. használatát

eredményezték. Ehhez hozzájárult az is, hogy a lyukkártyagépek szakaszos fel—,

dolgozási technológiájuk miatt nem igényeltek különleges előkészítés-t. lehetővé tették az igények menet közbeni módosítását, változtatását. A számítógépek alkalmazása a hatvanas évek második felétől új helyzetet teremtett. Összehasonlít- hatatlanul gyorsabb. nagyobb igényű, komplex -— bonyolultabb számítási feladato—

kat is magukban foglaló - feldolgozások lehetősége teremtődött meg. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználása azonban nem következett be azonnal, az előre—

haladás meglehetősen lassú volt. s még jelenleg is igen sok "tart-alék" rejlik a feldolgozások rendszerében.

A számítástechnikai eszközök fokozottabb alkalmazása, a nagyobb teljesít- ményű számítógépek használata a feldolgozások szervezőitől és más szakembe- reitől a lyuk'kártyás ismereteiktől némileg eltérő ismereteket követel meg. Ezen ismeretek elsajátítására a hazai gyakorlatban viszonylag rövid idő állt rendel—

kezésre. és a hagyományos lyukkártyás feldolgozási rendszer megszüntetését a Központi Statisztikai Hivatalban szinte átmenet nélkül követte az elektronikus ada—t- feldolgozási rendszer bevezetése. Különböző kényszerítő körülmények miatt nem volt mód a két rendszer — a lyukkártyás és az elektronikus — egymás melletti üze- meltetésére, így a gyors és viszonylag kis zökkenőkkel történő átállás érdekében csupán a korábbi feldolgozási igények változatlan kielégítésére volt lehetőség.

Az elektronikus rendszer üzemeltetéséhez nem állt rendelkezésre megfelelő munka- bér és terület, ami egyrészt a napi feladatok végrehajtása tekintetében szinte állandó jellegű rohammunkát. más-részt pedig a kutató-fejlesztő munka tekintetében a szükségesnél kisebb mértékű tevékenységet eredményezett. Az átállásnak ez a módja érezteti hatását napjainkban is, ezért keveredik a feldolgozások rendszeré—

nek kialakításánál a lyukká-rtyás és az elektronikus szemlélet.

Még nehezebb volt. és lényegesen lassabban. részlegesebben ment. illetve

megy végbe ez az átállás a stastisztikusok körében. Bizonyos mértékben érthető ——

ha nem is indokolt — az elektronikával kapcsolatban megmutatkozó idegenkedés.

mert ahhoz, hogy az általa nyújtott lehetőségeket ki lehessen használni, a statisz—

tikusoknak változtatniok kell a feldolgozások előkészítésének korábban megszokott módszerén. Növeli a nehézséget e területen a számítógépes ismeretek hiánya. az ezzel kapcsolatos oktatás ikia'laxkulatlansága. a tárgykörtől való idegenkedés.

Nem segítette elő a számítógépes kultúra kialakítását az elmúlt években szinte állandósult 'kapacitásgond és — ami ebből természetszerűen következett — a fel—

dolgozási határidők bizonytalansága.

A gépi adatfeldolgozásnak a statisztikai munka többi fázisától való ,,elkülö—

nülése", a felvételi. valamint a feldolgozási és közlési terveknek egymástól idő—

belileg történő elszakadásá't is eredményezte. Ennek hátrányai már nem csupán a gépi feldolgozó szervezetre. hanem az egész Központi Statisztikai Hivatal munká- jára is kihatottak, nehezítették, sok esetben lehetetlenné tették az egyes feladatok különböző területeken jelentkező folyamat—ainak időbeli összehangolását. Eppen

(8)

A STATlSZTiKAi ADATFELDOLGOZAS 1253

az 1972. évre első ízben készült gépi adatfeldolgozási terv — amely egyébként nagy lépést jelentett előre —- készítése során bizonyosodott be, hogy a Központi Statisztikai Hivatal szervezeti egységei közötti kapcsolatok igen sokrétűek. egy-egy adatfelvétel előkészítésében, megszervezésében, lebonyolításában, feldolgozásában.

értékelésében és nyilvánosságra hozatalában több szervezeti egység vesz részt.

Nagy részüknél (területi igazgatóságok, Számítástechnikai lgazgatóság, Statisztikai Kiadó Vállalat) több különböző feladat egyszerre, egymással párhuzamosan jelent- kezik, ami az átfutási időt jelentősen meghosszabbítja. Ezért a tervszerű munka- vég7és csak akkor biztosítható, ha az egy évre vonatkozó valamennyi feladat isme- reteben lehet az időrendi egyeztetést végrehajtani s az ezután felmerülő feladato—

kat —- a lehetőséghez képest — az így kialakult terheléshez igazít-ani. Ez a munka- stílus megköveteli a feladatok súlyozását, az adatgyűjtési és tájékoztatási tevékeny- ség jelenlegi gyakorlatának alapos felülvizsgálatát.

Az utóbbi években állandósuló kapacitáshiány megszüntetése érdekében 1973—ban sor kerül az adatfeldolgozó kapacitásnak modem, nagy kapacitású, hatr—

madik generációs berendezéssel való bővítés—ére. A Központi Statisztikai Hivatal Kollégiuma elfogadta a Hivatal számítáxsteahni'kai rendszerére vonatkozó fejlesztési koncepciót. A fejlesztés alapkövetelményei szerint a bevezetendő új számítástech- nikai rendszernek alkalmasnak kell lennie:

—- a növekvő feldolgozási feladatok ellátására,

— a korszerű feldolgozási és programtechnikai módszerek alkalmazására.

—— az adattárolás és visszakeresés nagyigényű megoldására.

-— a kialakítandó feldolgozási hálózattal való közvetlen összeköttetés fenntartására.1

E feltételeknek a teljesítése azt eredményezi majd, hogy a rendszer válasz- adási ,képessége (responsíveness) a moduláris programozási technika, a program—

csomagok, az adattárolási és visszanyerési technika korszerű megoldásainak alkal—

mazása révén jelentősen megjavul. A válaszadási képesség az adatfeldolgozási igény felmerülésétől az igény kielégítéséig eltelt idő alapján határozható meg.

Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatalban ez az idő átlagosan fél év. Vannak terü—

letek, ahol ez elegendő, vannak azonban olyandk. ahol a hosszú válaszadás—i idő súlyos problémát okoz a felhasználó és a feldolgozó apparátus számára egyaránt.

Egyrészt nem lehet biztosítani a különböző jelentések, kiadványok hivatali szintű gyors átfutását, másrészt az ennek következm/é'nyeként jelentkező túlbiztositás — a kombinatív ismérvek minden elképzelhető logikai kapcsolatát felölelő megren- delések —— indokolatlanul terhelik a gépi kapacitást.

A válaszadási idő csökkentésének lehetősége elvileg és technikailag — az adatok meghatározott körére vonatkoztatva — szinte korlátlan. Mégis vigyázni kell a szükséglet meghatározásával, mert a válaszadási képesség növelése hatványozott költségnövekedéssel jár. Ezért nem lehet célul kitűzni például olyan, az egész Hi—

vatalra kiterjedő lekérdező rendszer üzembe helyezését, amely perc nagyságrendű válaszadási idővel rendelkezik. Reálisan kell meghatározni — az ország gazdasági teherbíró képességével arányban — a valóságos, más területeken megtérülő szü'k—

ségleteket.

Véleményem szerint helyes és célravezető azt célul tűzni, hogy megfelelő be—

rendezés beszerzésével oly-an adattárolási és programozási technikát alkalmazzunk, amelynek segítségével a szakstatisztikus 1—2 hét alatt választ kaphat az előzőleg

már néhány alapvető táblában feldolgozott számanyagból, tehá-t újabb és újabb

1 Lásd részletesebben Huszár István ,.A Magyar Népköztársaság statisztikájának fontosabb időszerű problémáiról" (Statisztikai Szem/e. 1971. évi 5. sz. 451-468. old.) c. tanulmányában.

(9)

1254 DR. ORMAI LÁSZLÓ

kombinációs táblákat alakíthat ki az elemzés időszakában, így kapcsolata a szó-

mxitógéppel interaktívvó vó'lik. Tekintettel arra, hogy jelenleg túlnyomórészt egy

beszámolási időszak adatainak kidolgozása történik meg, és az idősorok nyiiwón—

tartását, a dinamikus viszonyszómok képzését, az indexek kiszámítását többnyire

kézzel végzik, lehetőséget kell teremteni a folyamatok időbeli alakuló—sának vizsga—

latára. A trendek paramétereinek 'kiszc'imitósót be kell építeni a feldolgozási rend—

szerbe, ezzel is növelve a teljes egészében gépi úton készüilő statisztikai kiadvá- nyok számát.

A tervek. elképzelések nagyok — azt gondolom reálisak is -—, és az egész

Központi Statisztikai Hivatalt érintik, ezért a végrehajtás során a különböző szer—

vezeti egységekkel, a szakstotiszti'kusokkal való legszorosabb együttműködésre. a

szokstatisztikusok aktiv részvételére van szükség. Enélkül a legkorszerűbb eszközök

és eljárások alkalmazása sem bizonyulhat hatékonynak.

PE3iOME

Pasam—ue cramcrmm u cpencra pacuemoü roxi—mim n.o Hacronmero apeMei—m xapax'repu- sosenem, recnoü assumocassbro. ara BSEHMOCBHSI: Tome nannnacs aamubiM makropowi coa- nemm u anMeHeHMn BBM. Mcnonbaoam—me BBM s oőpaőo'rxe crarucmuecxnx ABHHHX B suauurensnoü Mepe noaucuno aosmomuocrs ynoaneraopenun cneumpwuubrx aanpocoa cra—

mc-rmm, ouaaano aosneücraue Ha ee oprauusaumo, Ha paageneuue prna. Onuaxo 3T0 aosneücrsue, HapnAy c nonomurenbuumu, Aano 'raimce u OTpHuaTeanbie peSthTaTbi.

Oőpaőorka AaHHbix co csomm ocoóumn ycnoammu npencraanmoruumn abicoxuü rex—

Hw-iecmü yposem, ycroücraaMu " MeTOABMH ornanunacs a'r crarucruuoa :; Gone-meri Mepe, nem 370 651110 65. HeoőonuMbrM " oőocuoaauuum. Orcrona cneAyeT, ufo anMeHeHHe 3BM OKBSHBaJ'iO MGHbLlJee vi őonee menne—"Hoe snuanue Ha cramcmuecxyio reopuro " npaxm- ny, nem am nepaonauansno omunanocb. Cramcrmecme merem: He npuönumanucs s noc- TaTOHHOf—í mepe K aoaMomHocrzM, sanomeHHbiM : npumeneuuu BBM.

Bce 31'0 BepHo " a oőparHoM omomenuu, van KaK pasim-me anKnaAHoí—i HaYKH He umo a Hory c rexuuuecxum nporpeccoM, BBHAY uero CMCTeMH nporpaMMMposaHun, sabnm nporpaMM ceronnn eme : page cnyuaea COSABIOT npensrcrsua Ha ny'm 6blCTpOl'O,' snac- m-moro BbmonHeHHfi őonee prnuux SEAGH. Oanaxo HeCOMHeHHO, ura a reuenue nocnen- aux 2—3 ner, őnaronapn aHeApeHmo COBpeMEHHbe .pemeuuü a oprauwsauuonnoü crpyx—

Type, TeXHHKe nporpaMwaOBal-IMS, xpanemm " BbI3OBe AGHHbIX, npousomno ycxopenue nporpecca a 370171 oőnacru, Tax uro omnnaercn, uto ero aoaneücrane mom—ro őyner name- PHTb u uepes ynyumeuue ypoaun oőpaóornu crarucwuecxux nanublx.

B BeHrepCKOM Liempanbuom crarncmuecuom ynpaanenuu, — HOAOÖHO AperM ae—

Aomcrsam, —- pacnpocrpanue arra!-mü no Bsiuwcnnrensnoü rexnmre, coanaHi—ie őnaronpum- Hofi OÖCTaHOBKn mm npuMeHeHwn acbcpeKTMBI-ibix BblHHCJ'iHTeanbIX Meroaos TpeÖYIOT npeo—

nonemu HeManle rpyAHocreű. Heőnaronpunmoe aoaneücraue Ha ero CTpeMnei—me OKa3bi- saior coxpanusmuecz semmis! Ha pam, nepcpoxapr, nocroauusie npoőneMbl s csnsu c Mamunuumu moumocmmu, sanpocu, u omwnanus npeasrmaroume Boamomuocru. M no—

31'0My s oőnacm paaaurmi asruucnurensuofi rexumm cnenyer BbiABMraTb peaanble, ocy—

u.iecrauMme u.enu, paccumauume Ha axmanoe yuacme cramcmxoa.

SUMMARY

The development of statistics and means of calculation until now have been charac- terized by close interrelation. This interrelation was also a significant factor in developing and using computers. The use of computers in processing statistical data has increased considerably the possibilities of meeting the special demands of statistics. lt has also affect- ed the organization and the division of labour. Howewer. this effect, besides its positive re- sults, was follewed also by negative conseauences,

(10)

A STATISZTIKAI ADATFELDOLGOZAS 1255

Processíng with its eauipments and methods of special reauirements, representing a high technical level. has removed further from the statisticians as it would be needed and reasonable. As a result of this their use has influenced the theory and practice of statistics to a smaller extent or dilatorily as it could be expected. Statístical methods have not advanced sufficiently to the possibilities of the computer technics.

This is true conversely as well, as the development of application science has not kept abreast of the technical progress, the programming systems and languages still restrict in miany cases the rapid. adaptable solution of large-scale tasks. The development has become undoubtedly faster in this field in the last 2—3 years, adopting the up-to—date methods of office management, programming technics, data storage. and procurement and, as it is to be expected, its effect will be measured in the improvement of the level of statistical data processing as well.

lt is a trouble also to the Hungarian Central Statistical Office — similarly to other Offices — how to make general the knowledge of computers, form the statistical milieu necessary for using the high-efficiency computer methods. The remaining punch card atti—

tude. permanent problems of capacity. and the reauirements, expectations beyond the bounds of possibility, have unfavourable influence on the efforts aimed at solving the problems mentioned before. This is one more reason for setting real. reasonable. and rea- lizable aims for the development of computer technics and for taking into consideration the statisticians' active co-operation.