A Statisztikai Informatikai Szekció VI. vándorülése

(1)

SZEMLE

1143

A STATISZTIKAI INFORMATIKAI SZEKCIÓ Vl. VÁNDORGYÚLÉSE

ARANY! ATTILA

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikai Informati—

kai Szekciója 1984. június 6—7-én Tatabá—

nyán tartotta Vl. Vándorgyűlését mintegy 140

fő részvételével. A tanácskozás témája ,,A

statisztikai informatika jelenlegi helyzete és fejlesztésének feladatai" volt.1

A Vándorgyűle'st Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Sta—

tisztikai Informatikai Szekció elnöke nyitotta meg, és meleg szeretettel köszöntötte a Ván- dorgyűlés elnökségében helyet foglaló Bátor Zoltánt, az MSZMP Komárom megyei bízott—

ságának titkárát, a Magyar Közgazdasági Társaság Komárom megyei szervezetének elnökét, dr. Galántai Pált, a Komárom me—

gyei tanács elnökhelyettesét, Molnár Lász- lót, az MSZMP Tatabányai Városi Bizottsá- gának titkárát, Fekete Laiost, a Tatabányai Szénbányák Vállalat vezérigazgatóját, Ber- zovay István, a Tatabányai Városi Tanács VB tagját és Gerlei Jánost, a Központi Sta- tisztikai Hivatal Komárom megyei Igazgató- ságának igazgatóját.

A Szekció elnöke megnyitó beszédében jellemezte a statisztikai informatika helyze—

tét, fejlesztésének főbb eredményeit és azokat a követelményeket, amelyek szükséges- sé tették a Központi Statisztikai Hivatalban egy új középtávú számitástechnikai és infor—

matikai fejlesztési program kimunkálását. A témaválasztással a Szekció vezetőségének az volt a célja, hogy széles fórumot teremtsen a statisztikai informatika hazai művelői számára a jövőt alakító elgondolások ki- nyilvánítására és megvitatására. Emlékezte—

tett arra, hogy a Magyar Tudományos Aka- démia Statisztikai Bizottsága 1983. decem—

ber ó-án megvitatta a statisztikai informatika helyzetéről és fejlesztésének feladatai- ról szóló tudományágazati helyzetelemzést.2 Az abban foglalt általános érvényű megál—

Iapítások, kutatási és fejlesztési problémák megismertetésére, a statisztika gyakorlatába való átültetésének elősegítésére szolgál a Szekció Vándorgyűlése is, mivel fórumot te- remt a szélesebb eszmecsere számára.

A Vándorgyűlés bevezető előadását dr.

Kiss Albert egyetemi tanár, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese tartotta ,,A

* A vándorgyűlésen elhangzott előadásokat a Sta- tisztikai Kiadó Vállalat ..A korszerű informatika könyvtára" sorozatban jelenteti meg.

3 Lásd: ,.Az informatika fejlődésének hatása a statisztika elméletére és gyakorlatára" c. tanul—

mányt a Statisztikai Szemle 1984. évi 8-9. számában (831461. old.).

statisztika és az informatika kölcsönhatása;

követelmények, lehetőségek" címmel. Az elő- adó szólt arról az örvendetes fejlődésről, mely a statisztikusok és számítástechnikai szakemberek kapcsolatában az utóbbi né—

hány évben bekövetkezett: a korábbi bizal—

matlanságot az együttműködés szelleme vál—

totta fel. Ez a légkör mindenképpen szüksé—

ges ahhoz, hogy a statisztika és az informa4 tika képes legyen magas színvonalon meg—

oldani a gazdaság intenzív fejlődési szaka—

szában előttünk álló feladatokat.

Az előadó érzékeltette, hogy az intenzív fejlődési szakaszra való áttérés során a sta—

tisztikában a hatékonyság mérése lép elő- térbe, szemben a korábbi időszakkal, ami—

kor a dinamika, a fejlődési ütem megfigye- lése volt a középpontban. Fontossá válik a gazdaság és társadalom helyzetét. folyama- tait jellemző minőségi jegyek feltárása, számszerű információkkal való megközelité- se, Mindez új számbavételi és elemzési fel—

adatokat jelent, a gazdaság és a társada- lom folyamatainak egymásra'hatását kell nyomon követni. Egy sor területet az eddigi- nél mélyebben kell vizsgálni statisztikai esz—

közökkel. Ilyenek:

— a külgazdasági egyensúly alakulása, a csere—

arányok vizsgálata, az árfolyampolitika, a nemzet- közi kooperáció, a nemzetközi versenyképesség:

— a munkaerőmozgás és kiváltó okai;

—— a termelés műszaki színvonala, automatizált- sága;

—— az áralakulás teljes áttekintése:

-— a gazdálkodó szervezetek differenciálódásának folyamatai, tényezői;

— az életszínvonal, életmód, életkörülmények ré—

tegenkénti megfigyelése:

— a népesség alakulására ható tényezők vizsgá- lata. előrejelzése:

—- gazdasági prognózisok;

' — a területi vizsgálatok elmélyítése régiókra, agg- lomerációs körzetekre, kis tájegységekre;

-— nemzetközi összehasonlítások kiterjesztése.

újabb nemzetközi statisztikai adatforrások feltárása:

-— a beruházások megvalósítási folyamatának, ha—

tékonyságának vizsgálata;

— a kiemelt központi fejlesztési programok meg—

valosulásának elemzése.

A Központi Bizottságnak a gazdaságirá- nyitási rendszer továbbfejlesztésére vonatko—

zó 1984. áprilisi határozata nyomán felgyor- sultak az előkészítő munkálatok, s ebbe a statisztikusok is bekapcsolódtak. Kezdenek körvonalazódni azok az új típusú feladatok, amelyekkel a statisztikának is szembe kell néznie, tartalmi, módszertani, adatgyűjtési és tájékoztatási tevékenységét meg kell újíta- nia. Fel kell készülni arra, hogy a népgaz- dasági, vállalati és területi értékelés össz- hangban legyen. az egyes döntési szinteket

(2)

1144

szemé

differenciáltan kell informálni. A vállalati szervezeti rendszer gazdagodása, a vallalati önállóság növekedése. a dontesek jo resze—

nek vállalati hatáskörbe kerülese megnovelr a vállalati statisztikusok szerepet. ,

A statisztika számára fontos kovetkeztete- sek:

— a szervezeti formák szaporodása, a tevékenyí ségek diverzifikációja a statisztika tevekenyseg!

szemléletének erősítését követeli; " " ,

—- a tanácsok helyi önkormányzatának erasodese :) területi szemlélet kibontakozását sürgeti oly mo- don is, hogy a lakOSsági statisztikai megfigyelések a megyék számára is használható információt ad—

janak; , ( "

-- az adatszolgáltató szervezetek szamanak ero- teljes növekedése a beszámolási rendszer adatszaj- gáltatól nagyságkategóriák szerinti differencrallasalt, a reprezentatív megfigyelések gyakoribbá tetelet

igényli a gazdaságstatísztikában.

A statisztikával szembeni megnövekedett követelményeknek az adatfeldolgozás ugy tehet eleget, ha:

—— javul a feldolgozott adatok minősége. a fel- dolgozások átfutási ideje csökken;

-— az adatbázisok tartalma bővül, az ágazati és a funkcionális tagolású adatbázisok integrált rend- szerré állnak össze;

— a statisztikusok közvetlenül is használják a számítógépeket, maguk végzik el terminálon azo—

kat az egyszerűbb operatív jellegű feladatokat, me- lyekben nem szükséges számítástechnikaí szakértők közreműködése :

—- az elemzésekben nagyobb szerepet kapnak a matematikai statisztikai módszerek;

— általánossá válik a metalnformáció-rendszer ré- szét képező katalógusok használata;

— az állami statisztika egységes rendszerébe tar—

tozó szervek odatbázisoikat egymás rendelkezésére bocsátják.

A program megvalósításának feltételét az előadó az ismeretek elsajátításában, 'a szó- mítógépes kultúra elterjesztésében jelölte

meg.

Előadását dr. Kiss Albert Keleti Károlyról szóló szép megemelékezéssel zárta. Életmű- véből intő tanulságként vonta le, hogy a nagy magyar staitsztikus tudós képes volt kiemelni kora gazdasági és társadalmi vi- szonyainak azokat a fontos jelenségköreit, melyeket statisztikai módszerekkel is tanul- mányozni kellett és lehetett.

Bátor Zoltán, a Magyar Közgazdasági Társaság Komárom megyei szervezetének nevében üdvözölte a Vándorgyűlést. Hang- súlyozta az informálódás nagy jelentőségét a mai felgyorsult gazdasági változások ko- rában. A világban zajló technológiai forradalom megköveteli alkalmazkodó képessé- günk növelését, elsősorban a szellemi ter—

mékeket tartalmazó export bővítését.

Külön szerepe van a mai fejlett technoló-

giák közül az elektronikának, a számítás- technikának és a biotechnikának. Alkalmaz—

kodóképességünk növelésének előfeltétele a bőséges információk hatékony szelektálása, gyors feldolgozása és eljuttatása a műszaki

és gazdasági döntésekhez.

Dr. Ormoi László, a KSH főosztályvezető—

je ,.A statisztikai informatika fejlődésére ha—

tó társadalmi, gazdasági és technikai té—

nyezők" címmel tartott előadást. Bevez'etőjé—

ben jellemezte a statisztikai informatika helyét a tudományok rendszerében. megál- lapította, hogy az a statisztika, a kiberne- tika. a számítástudomány és a matematika hotárterületét foglalja el, a statisztikai in—

formáció-rendszer létrehozásának, struktúrá—

jának és működésének nem kiforrott, de gyorsan fejlődő tudománya. Előadásában _a statisztikai információ—rendszer és környezete közötti kölcsönhatásokat a társadalmi—gaz—

dasági tényezők és a technológiai tényezők csoportosításában vázolta fel.

A statisztikára ható társadalmi—gazdasági tényezők a népgazdaság fejlődéséből adód- nak, a fejlődés egy-egy szakaszában előtér- be kerülő közgazdasági kategóriákkal irha—

tók le. Végbe megy a gazdaság- és a tár- sadalomstatisztika fokozatos integrációja, amit a statisztika iránti növekvő érdeklődés is szükségessé tesz. Bemutatta ennek a fo- lyamatnak ellentmondásosságát. Mig a statisztika iránti társadalmi igények fokozód- nak, az adatszolgáltatói készség mind a gaz- dasági szférában. mind a lakosság körében mérséklődik. amit a statisztikai adatgyűjtési módszerek fejlesztésével, tehát a reprezenta—

tiv megfigyelések elterjesztésével lehet ellen- súlyozni. Jobban fel kell használni az ál- lamigazgatási alapnyilvántartásokat és a közigazgatási folyamatokban keletkezett in- formációkat a statisztika pótlólagos infor—

mációforrásaként.

A statisztikára ható technológiai tényezők a számítástechnikai eszközök bővülő válasz- tékával, a mikroelektronika fokozott társa—

dalmi behatolásával függenek össze. A gaz- dasági tevékenységekbe behatoló informatika megkívánja a folyamatok rendszerezését, a kibernetikai elvek érvényesítését a vezetési lnformáció-rendszerekben. Áttekintette az al—

kalmazási lehetőségek szélesedő skáláját, ami a számítógépek központi és háttértá- rolói kapacitásának növekedésével, a mini- és mikroszámítógépek elterjedésével, a mik- rofilm, a számítógépes rajztechnika, a nyomdai számítógépes szedéstechnika meg- jelenésével, a távközlés és a számítástech- nika összekapcsolódásával, a számítástech- nikai hálózatok megjelenésével minőségében más, felhasználóorientált számitástechnikai

megoldásokban nyilvánul meg.

Az új tipusú statisztikusi munkakörülmé- nyeket a következő vonások jellemzik:

-— a statisztikai tevékenység legtöbb lépését haté—

kony számítástechnikai eszközök támogatják;

—- a felhasználó statisztikus igényeit szakmailag hozzá közel álló, szinte természetes nyelven fogal- mazhatja meg:

— a statisztikai adatvagyon belső integrációja rna—

gas fokú: —

(3)

szemu;

1145

-— a statisztikai adatok rögzítését, ellenőrzését és javítását az adatforrás közelében végzik;

— a számítási eredmények megjelenítése közvet—

lenül az elemzés és felhasználás helyén történik.

Aranyí Attila, a KSH főosztályvezető—helyettese ,,A statisztikai adatgyűjtési rendszer fejlesztésének kulcsfeladatai, problémái"

címmel tartott előadásában bemutatta, hogy az adatgyűjtési rendszer tartalmát hosszabb távon a tájékoztatási feladatok határozzák meg, rövid távon az adatgyűjtési rendszernek azonban sajátos önmozgása van, a ki—

alakult rendszer visszahat a tájékoztatási Ie- hetőségekre, tapasztalat szerint megváltozta- tása hosszabb előkészítéssel, egyeztetéssel lehetséges. Mivel az adatbázisokba a min- denkori adatgyűjtések legfontosabbnak ítélt mutatói kerülnek be, ezért az adatgyűjtési rendszer inkonzisztenciái az adatbázisokban is megjelennek, Különösen igy van az ado- tokat elemi szinten tároló adatbázisok ese- tén.

Az előadó áttekintette a gazdaságirányí—

tási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolat- ban a statisztikai adatgyűjtési rendszerben várható változások főbb irányait. Kifejtette a népgazdasági tervezés vállalati mélységű in—

formálódási lehetőségeinek korlátozásából adódó problémákat, a vállalati szervezeti formák gazdagodásával járó statisztikai megfigyelések várható bővülését. Különösen foglalkozott azzal, hogy a felügyeleti szervek szerepkörének változásából adódóan milyen lehet a központi és az igazgatási statisztika munkamegosztása, kölcsönhatása.

Szólt a fedezeti költségszámítás elvein ala- puló gazdasági kalkuláció bevezetésével e- gyütt járó változásokról, például az árstatisz- tika és a népgazdasági mérlegszámítások terén.

Részletesebben szólt arról, hogy az adat—

gyűjtési rendszernek a jövőben lehetővé kell tennie a tevékenységek szerinti megfigyelés elmélyítését, mivel a gazdálkodó szervezetek tényleges tevékenysége a diverzifikáció és a vertikális integráció fejlődése nyomán egyre kevésbé felel meg azon szakágazatnak, a- melybe főtevékenységük alapján statisztikai- lag tartoznak.

Straub Elek, a KSH osztályvezetője ..A statisztikai tájékoztatás korszerű eszközei és al- kalmazási lehetőségeik" címmel áttekintette, hogy a statisztikai eredményközlés terén a legutóbbi évek műszaki fejlődése milyen új—

szerű lehetőségeket kinál. Az eredményköz- lő eszközök közül a nyomtató berendezések, a mikrofilmes számítógép-output, a rajzoló- gépek. a szövegszerkesztő és fényszedő be- rendezések, a képernyős terminálok és tele- data szolgáltatások ismertetésére került sor, majd az adattovábbítás eszközeként a mág- nesszalagos adottárolás és távadatátviteli csatornákon történő továbbitásról szólt. A

rendszertechnikai eszközök hatékony alkal- mazásához szükséges software magába foglalja az adatbázis-kezelő rendszereket. a statisztikai táblakészités programcsomagjait és a táv—adatfeldolgozás hálózati software- jét. A korszerű eszközökkel történő statisztikai tájékoztatás jellemzője a költségek je—

lentős csökkentése mellett a felhasználói igényekhez való rugalmas alkalmazkodás.

A korszerű tájékoztatás megvalósitása szá- mos, régen meglevő problémát új megvilá- gításba helyez. Újszerűen vetődik fel az elemi statisztikai adatok titokként való kezelé- se. amely a statisztikai szolgálat törvényben előírt kötelezettsége, de jól felfogott érdeke is, mivel az adatszolgáltatók bizalma, a va—

lóságot hűen tükröző elemi adatok szolgál-

tatása, bevallása a személyhez és üzlethez

fűződő titok megőrzésétől is függ. A számí- tástechnikai eszközök alkalmazásának terje—

dése, az adatbázisok szaporodása, az elemi adatok terminálra való lehivásának lehető- sége a titokvédelem hatékony eljárásainak bevezetését igényli.

A statisztikai adatok sokcélú felhasználá- sának igénye az adatok sajátos csoportosi- tásokban való feldolgoztatását is jelenti. A feldolgozott adatokra nagyszámú szervezet, közöttük nemcsak irányitó, hanem gazdál- kodó szervezetek is igényt tartanak. Véle—

ménye szerint egyre kevésbé tartható fenn a statisztika ingyenességének elve és gyakor—

lata; a statisztikának is reális áron megfi- zetett szolgáltatássá kell válnia.

Gerlei János, a KSH Komárom megyei igazgatóságának igazgatója ,,Az informatika szerepe a területi tájékoztatásban" címmel tartott előadásában elmondotta. hogy a te—

rületi staitsztikai tájékoztatási koncepció két fő követelményének, a tájékoztatás területi jellege fokozásának és operativitása növelé—

sének legfőbb megvalósítási eszközévé a számítógép lépett elő. Az igazgatóság mun- kájában jól fel tudja használni azokat az igényeik szerint csoportosított anyagokat, amelyeket a KSH Területi Statisztikai főosz- tályán kifejlesztett és a KSH Számítóköz- pontban üzemeltetett T—STAR adatbázis le- kérdezésével kapnak. A megyei igazgatósá- gon üzemelő TPA számítógép matematikai statisztikai programcsomagját a statisztikusok egyre gyakrabban használják elemzé- sekre, és ezáltal olyan összefüggéseket tár- hatnak fel. amelyeket a korábbi alapvetően leíró statisztikai módszerek rejtve hagytak.

Korreláció- és regresszióelemzéssel vizsgál- ták például a megye településhálózatát ésa mezőgazdasági termelőszövetkezetek diffe—

renciáltságát.

Dr. Gömbös Ervin, a KSH főosztályvezető- je a statisztikai informatika oktatásáról tartott előadásában a statisztikai szervezet te- vékenységének ellátásához szükséges (em-

(4)

A1 146

^SZEMLE

beri, gépi és módszertani) erőforrások kö- zül az emberi tényező fejlesztésének szük- ségességét hangsúlyozta. Bemutatta a statisztikusok magatartásának a számítógép használatával kapcsolatos változását, a statisztikusok és a számítástechnikusok közötti munkamegosztás fejlődésével összhangban.

A statisztikusok számitástechnikai képzése iránt a nemzetközi fórumokon is egyre na—

gyobb az érdeklődés, ezzel a Központi Sta- tisztikai Hivatal is lépést tart. A Hivatalban folyó számítástechnikai képzés számít és alapoz a közép- és felsőoktatásban folyó számitástechnikai alapképzésre. Eddig sikeres céltanfolyamokat tartottak a statisztikai adatelemzésről és a matematikai statisztikai programcsomagokról, az adatbázis-rendszer

használatáról, az interaktív táblaszerkesztés-

ről. a területi statisztikai információ-rendszer felépítéséről, használatáról és továbbfejlesz- téséről. Jelenleg folyik a képzés fejlesztésé- nek kidolgozása. A jövőben a Hivatal min—

den munkatársát alaptanfolyamon kívánják képezni, a vezetők számára speciális tanfo- lyamokat tartanak, és az igényeknek megfe- lelően rövid, egy-egy meghatározott témával foglalkozó céltanfolyamokat is szerveznek.

Kéry András. az Állami Népességnyilván- tartó Hivatal vezetője ,,Az állami népesség—

nyilvántartás és a statisztika újszerű kap- csolatáról" szóló előadását a népességnyil- vántartás jelenlegi tartalmának. működésé- nek és szolgáltatásainak bemutatásával kezdte, majd ismertette az 1984. januári—től bevezetett új, egységes népmozgalmi statisztikai és népességnyilvántartási rendszert.

Ennek lényege, hogy a népmozgalmi (szüle- tési, halálozási, házasságkötési, válási és vándorlási) bizonylatokat minden esemény—

ről csak egyszer, az esethelyen töltik ki, a statisztikai és a népességnyilvántartási in- formáció egyszerre kerül bevitelre és az egységes adathordozóból két különböző cé—

lú és tartalmú mágnesszalag készül az or—

szágos népmozgalmi statisztikai feldolgozás- ra és a népességnyilvántartás adatállomá—

nyának továbbvezetésére. Az egységes adat- gyűjtési és adatelőkészítési rendszer a ko- rábbi nem gazdaságos, párhuzamos adat- gyűjtést és adatáramlást szüntette meg.

Alföldi István, a KSH Számítóközpont osz—

tályvezetője ,,A Központi Statisztikai Hivatal területi számítóstechnikai hálózatának fej—

lesztése" cimű előadásában ismertette azt az 1979-ben indított nagyszabású programot, amelynek végrehajtása során 1984 végéig a

Hivatal minden megyei igazgatóságát fel- szerelik korszerű TPA 1140 (illetve 1148) ti- pusú számítógéppel. Az eddigi tapasztala—

tok igazolták, hogy az adatelőkészitésben az átfutási idők jelentősen csökkenthetők, az interaktiv gépi adatbevitel, adatellenőrzés és -javítós jó minőségű statisztikai adatállo-

mányokat eredményez. A területi gépesítés hosszabb távon pozitiv hatást gyakorol a statisztikai információ-rendszer minden ele—

mére, elősegíti a feldolgozási és tájékozta- tási határidők rövidítését, a területi tájé- koztatás minőségének nagyfokú javítását. az igazgatóságok munkakörülményeinek korsze—

rűsítését. A területi gépesítés kedvező hatá—

sainak kiaknázásához azonban az adatgyűj—

tési rendszerben, főként a kérdőívek formai és tartalmi kialakításában, az adatok mi—

nőségét garantáló revíziós módszerekben bátrabban kell szakítani a kézi feldolgozá- sok korában kialakult hagyományokkal.

Alföldi István előadását két korreferátum egészítette ki. Helt Ferenc, a KSH Komárom megyei igazgatóságának igazgatóhelyettese ,.A statisztikai bizonylatok tartalmának, for- májának összhangja az új technikával"

cimmel arról szólt, hogy a statisztikai beszá- molójelentések elsődleges feldolgozásában a TPA-gépeken szerzett tapasztalatok alapján a kérdőívek szerkesztésénél milyen tartalmi és formai változtatásokat kellene eszközölni.

A modern technika igazítása a korábban kialakult kérdőívszerkesztési hagyományokhoz ugyan lehetséges, de megkérdőjelezi a gé- pesítés értelmét, ehelyett a kérdőívszerkesz- tésben is inkább igazodni kellene a teghni- kai eszközök lehetőségeihez. Fridrích István- né, a KSH Fejér megyei igazgatóságának csoportvezetője .,A statisztikai adatellenőrzés és -javitás tapasztalatai, problémái a terü—

leti gépesítésnél" címmel korreferált. Szavai- ból kitűnt, hogy a megyei igazgatóságok statisztikusai az interaktív számitógéphasz- nólat révén közvetlen munkaeszközüknek te- kintik az elektronikus számítógépet, és a statisztikai adatellenőrzésben a korábbi kézi revíziót az új technika képes helyettesiteni.

Karsai István, a KSH Számítóközpont igaz- gatóhelyettese ,.A statisztikai adatfeldolgo- zás technológiájának és software—eszközei- nek fejlődése" című előadásában bemutatta azt a mintegy 35 esztendős fejlődési fo—

lyamatot, melyet a Központi Statisztikai Hi- vatal adatfeldolgozási rendszere a szocialis—

ta statisztika megteremtése óta megtett. A lyukkártya—rendszerű adatfeldolgozásról az 1960—as évek közepén váltottak át az elektronikus számítógépekre. A technikai eszkö- zök korszerűsödésével az alkalmazási mód- szerek fejlődése nem volt mindig összhang—

ban. kedvező változás az utóbbi 10 évben történt. amikor a különböző adatbázisok ki- alakításával, nagyhatékonyságú adatfeldol- gozó, valamint elemző programcsomagok be—

szerzésével és fejlesztésével, a Hivatalon be- lüli lokális terminálhálózat alapjainak lera- kásával olyan feltételek jöttek létre, amelyek lehetővé tették, hogy a számítástechnika mint munkaeszköz egyre jobban beépüljön a statisztikusi munka részfolyamotaiba.

(5)

SZEMLE

1147

Horváth József, a KSH Számítóközpont főelőadójo ,,A mikroszámitógépek alkalma—

zási lehetőségei a statisztikában" című elő—

adásában arra a kérdésre keresett feleletet, hogy a világszerte rohamosan terjedő mik- roszámitógépek (professzionális személyi szá—

mitógépek) milyen szerepet tölthetnek be a nagyteljesítményű központi számítógépek mellett a Központi Statisztikai Hivatal rend- szerében. Bár a végleges vélemény kialaki—

tásához konkrét kísérleti munkára van szük—

ség, a technikai eszközök tanulmányozása alapján megállapítható, hogy (: professzio- nális személyi számítógépek nagyobb telje—

sítményű kategóriái alkalmazhatók lehetnek a statisztikai munkában. Feltétele ennek, hogy a személyi számítógép összekapcsolha- tó legyen az lBM—nogygépekkel, azok intel—

ligens termináljaként működjék, onnan adat- állományokat önálló, helyi feldolgozásra át- vegyen. Rendelkezzék a grafikus megjelení- tés eszközeivel, nyomtatóegységgel és statisztikai elemzési programcsomagokkal.

Szász Józsefné, a KSH főelőadója ,,A Statisztikai Számítástechnikai Projekt célkitű- zései és eredményei'Vcímmel készített elő—

adásában ismertetést adott az európai statisztikai hivatalok együttműködésével és az ENSZ Fejlesztési Alap finanszirozásával ké—

szülő statisztikai adatfeldolgozási program- termékekről és kutatási munkákról. Az együttműködés négy munkacsoportban fo-

lyik, melyek feladatköre:

-—- a statisztikai metoinformáció-rendszer tartal—

mára és szerkezeti felépítésére vonatkozó ajánlások kidolgozása;

— az INTERAB általános statisztikai táblagene- rálá programcsomag létrehozása;

— a statisztikai adatelienőrzés és -jovítás auto- matikus elvégzésére szolgáló módszerek kutatása és programcsomagok fejlesztése;

-— A RAPID relációs adatbázis—kezelő rendszer statisztikai környezetben való alkalmazását megköny—

nyitő olapoperátorok fejlesztése.

Az ENSZ finanszírozás megszűnésével az együttműködés 1985—től az Európai Gazdasá- gi Bizottság keretében működő Európai Sta- tisztikusok Értekezlete éves munkaprogramjá-

nak részeként folytatódik.

Baracza Laiosné, a KSH Számítóközpont osztályvezetője ,,A statisztikai adatbázisok fejlesztésének hatása a statisztika gyakorla—

tára" cimű előadásában két kérdéskört tár—

gyalt. Bemutatta, hogy az adatbázisok in- tegrációja, tehát a keresztmetszeti elemzése—

ket szolgáló együttes lekérdezésük, feldolgo- zásuk kísérletei kapcsán feltárulkoznak a statisztikai adatgyűjtési rendszer belső el- lentmondásai, inkonzisztenciái. A különböző ágazati és funkcionális statisztikai adatbá- zisok együttes feldolgozásának követelmé—

nye a konkrét mértéket illetően természete- sen vitatható, mindenesetre az adatbázisok fejlesztése és alkalmazása során feltárt gya—

korlati problémák szakértő statisztikusi vá- laszt, illetve megoldást igényelnek. Előadá—

sának másik kérdésköre az idősoros elemzé—

sek megvalósításához szükséges összehason—

lithatóság vizsgálatával foglalkozott. amit az adatbázisok esetén homogenizálási problé- maként ismerünk. A homogenizálással kap—

csolatos ellentmondó igények teljesítésének nehézségei mellett is a teljes statisztikai rendszerre vonatkozó egységes álláspont és gyakorlat kialakítása szükséges.

Garai Péterné, a KSH önálló csoportve- zetője ,,A statisztikai adatok számítógépes feldolgozásának szabályozása" című előadá- sában a statisztikáról szóló 1973. évi V. tör- vény végrehajtása keretében a statisztikai adatok feldolgozására és tárolására vonat- kozóan kiadott jogi szabályozás tartalmát és alkalmazásának tapasztalatait foglalta ösz- sze. Kítűnik, hogy az állami statisztika kere- tében megfigyelt, gyűjtött és feldolgozott statisztikai adatok sok célú felhasználása előnyös és szükséges, az adatok megőrzését és továbbfelhasználásra más szervek részére való átadását célszerű szorgalmazni, ugyan—

akkor az adatszolgáltatók titokvédelme ér- dekében a továbbfelhasználást szabályokhoz.

engedélyekhez kell kötni.

Dr. Eiler Erzsébet, a KSH osztályvezetője ..A statisztikai metainformáció-rendszer fej- lesztésének tapasztalatait" foglalta össze. A Központi Statisztikai Hivatalban az utóbbi 10 évben megteremtették a statisztikái adatrendszert leíró katalógusok egységes. egy- máshoz kapcsolódó rendszerét. Konkrét leírá- sokat, hivatkozásokat nyújtó tartalmi kataló- gusok készülnek az adatgyűjtési rendszerről, az adatbázisokról és a kiadványokról, míg az adatrendszert nem ismerő, igényét pon- tosan megfogalmazni nem tudó felhasználót tájékoztató katalógusok vezetik el a keresett adatokhoz, adatcsoportokhoz. A kataló—

gusok készítése során összeállították a statisztikai fogalmak központi törzsállományát és a fogalmak meghatározásait, valamint a statisztikai osztályozások jegyzékét, melyeket így a Központi Statisztikai Hivatal általános használatra külön kiadványként bocsátott rendelkezésre.

Pesti Lajos, a Szekció elnöke zárszavában a Vándorgyűlést hasznosnak és értékesnek minősítette, ahol lehetővé vált a statisztikai rendszer informatikai fejlesztésének részletei- be való bepillantás, számos figyelemreméltó javaslat és megállapítás hangzott el. A fej- lesztés összefüggő feladategyütteséből há- rom feladatot emelt ki. melyek sikeres meg—

oldásáért különösen sokat kell tenni. Ezek:

-— a területi statisztikai számitástechnikai hálózat létesítésének befejezése. az új területi adatfeldol- gozási és adattárolási rendszer gyakorlati üzemeltea tésének megvalósítása, a területi statisztikai igaz- gatóságok és a központi hivatal közötti új típusú

munkamegosztás kialakítása:

(6)

1148

— az adatbázisok további kiépítése. integrációjuk biztositása :

— az adatgyűjtést és elemzés! végző statisztikusok interaktiv géphasználatának bevitele a hivatali mun- kakultúrába.

szemre

A Vándorgyűlés ismételten aláhúzta. hogy a fejlesztési célok csaka statisztikai és a számítástechnikai szakemberek team-munká- jával, alkotó együttműködésével valósulhat—

nok meg.

MAGYAR SZAKIRODALOM

AZ EURÓPAl KGST-ORSZÁGOK GAZDASÁGA

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. (Debrecen.) 1984.

394 old.

A kötet hat európai KGST—ország gazda- sági fejlődéséről kíván képet adni. Az egyes országokról szóló — tulajdonképpen monográfiának tekinthető —— fejezetek más—

más szerzők tollából származnak. - Pécsi Kálmán, Böröczfy Ferenc, Apáti Sándor, Pa- taki István, Czibula János és Szombathelyi Ferenc a tanulmányok szerzői. A kötet köz- readásával a ,,hagyomány" folytatódik, ha- sonló tematikájú elemzést részint ugyanezen szerzők bevonásával 1975—ben publikáltak.1

A hagyomány felújítása időszerű volt. A hetvenes évek második fele és a nyolciia- nas évtized eleje a KGST-országok gazda- ságában sok — egyrészt a korábbi fejlődés irányától, másrészt az egyes tagországokban egymástól eltérő tendenciák hatása nyomán bekövetkező -— változást hozott. A könyv — helyesen -— nem korlátozódik az utolsó egy- másfél évtized fejlődésének bemutatására, s nem igyekszik azt sugallni. hogy az értéke—

lés szempontjait, a fejlődést meghatározó tényezők szerepéről korábban alkotott képet illetően a tíz évvel ezelőtti ismeret a mérv- adó. Tehát nem egyszerűen továbbvezették az idősorokat, és regisztrálták az új jelen- ségeket, hanem ahol ez indokolt volt, ott részletesebb vizsgálat alá vették a megelő- ző fejlődési szakaszokat és azok hosszabb ideig tartó hatását is. Ez helyenként csupán árnyalatbeli különbségekben jelenik meg, de például a Lengyelországről szóló részben ezek a megfogalmazásbeli árnyalatok reá- lisabban érzékeltetik a válságjelenségeknek az ötvenes évekig visszanyúló gyökereit. lgy végeredményben a könw a szocialista gaz—

daságépítés egész eddigi folyamatára kiter- jed. Ezért megállapítható, hogy bár a fel-

ölelt időszak hossza eltérő, a könyv mégis

egységes e tekintetben. Az elemzés az or—

szágonként különböző hosszúságú idősorok vizsgálatára és azok periodizálására épül.

1A KGST—országok gazdasági fejlődését elemző művek. monográfia—gyűjtemények szinte sorozatot al- kotnak. A fontosabb munkák közül megemlítjük Holka Gyula — Pócs Ervin ,,A szocialista országok gazdasági fejlődése" (Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó. Budapest. 1968.) és ,,Az európai szocialista országok gazdasága". (Kossuth Könyvkiadó. Buda- pest. 1975.) c. tanulmányköteteket.

Valamennyi fejezetben felismerhető az a néhány rendező elv, amely a szerteágazó elemzés tagolását adja. így elsősorban azt említhetjük meg, hogy mindegyik fejezet gazdag történeti áttekintést. visszatekintést tartalmaz, s a forradalom, illetve a második világháború előtti évhez való viszonyítási.

Természetszerűleg a Szovjetunió gazdasági fejlődését bemutató fejezet e tekintetben a legterjedelmesebb, hiszen itt közel hét év-

tizedről van szó.

Ugyancsak egységes a könyv témakeze- lése abból a szempontból, hogy a különbö- 'ző időhorizontokot a tervezési ciklusok által körülhatárolt időszakokra tagolva is bemu—

tatja. Tehát a hétéves és a hatéves tervek éppúgy nyomon követhetők, mint a napja- inkban általánosan alkalmazott ötéves ter—

vek időszakai, valamint az ennél rövidebb tervciklusok is. Ugyanakkor jól érzékelhető, hogy a gazdasági élet jelenségei nem köt—

hetők szigorúan egy—egy tervidőszakhoz, an- nál rövidebb és főként hosszabb hatóerővel rendelkező gazdaságpolitikai intézkedések nagy számban fordulnak elő.

A könyv csaknem mindegyik résztémát érintve kitér a népgazdasági tervfeladatokra és azok teljesítésére, sőt helyenként az irre- ális feladatkijelölésből adódó torzulásokra is. A tervek és a tények egybevetése külön- böző időszakokra, illetve évekre vonatkozóan egyaránt megtalálható, a vizsgált ország sajátosságainak megfelelően választva ki az egyes periódusokat.

Szintén valamennyi fejezetben visszatérő motivum a társadalmi fejlődés, a szociális viszonyok bemutatása. Bár a kötet címe ki—

fejezetten a gazdasági szférára utal, a tár- sadalomban bekövetkező változások fonto—

sabb elemei át- meg átszövik az egész anyagot. A kérdés ilyen kezelése, szerepel- tetése joggal kap helyet, hiszen a gazdasá- gi és a társadalmi viszonyok kölcsönös ösz- szefüggése nyilvánvaló. Példaként a szovjet fejezetben található, a munkaerő újraterme- iésének főbb kérdéseivel foglalkozó részt említhetjük, amely komplex módon igyekszik feltárni a népesedési, oktatási és munka- ügyi kérdések egyes összefüggéseit. Termé- szetesen a többi ország elemzésében is fel- lelhetők hasonló vonások. föként szöveges részekként. viszonylag kevesebb adatszerű információval.