Az informatika fejlődése és kapcsolata a statisztikával

AZ INFORMATIKA FEJLÓDÉSE ÉS KAPCSOLATA A STATl SZTlKÁVAU

DR. DÖRNYEI JÓZSEF

Az információ problémájával összefüggő kutatások az utóbbi évtizedben kap—

tak különösebb jelentőséget. Ez a jelenség összefügg a gyakran emlegetett "infar—

móciórobbanással" (a szakinformációk számának áttekinthetetlen növekedésével).

a bonyolult rendszerek és intézmények belső információellátósára irányuló törek—V vésekkel, az információk kezelését megkönnyítő számítógépek terjedésével stb.

Nyilvánvaló, hogy az ,.infarmáció" fogalomnak különféle értelmezése van, at-

tól függően, hogy milyen környezetben és célból vizsgálják. Az információelmélet szerint az információ egy jel vagy hír tartalmának, illetve egy esemény bekövetke—

zésének bizonytalanságára vonatkozó logaritmikus mérték (1). Ezzel a kvantifikóló

megfogalmazással szemben mások az információ funkcióját helyezik előtérbe: az

információ olyan hír, ismeret, amely döntést készít elő, vagy tesz lehetővé (2).

Tárgyunk szempontjából az információ kvalitatív meghatározása látszik cél- ravezetőnek. és így információn a valóságról nyert olyan ismeretet értünk, ame- lyet a környezethez való alkalmazkodás sora'n felhasznólunk. Az információ — eb- ben az értelemben — nem létezhet függetlenül a környezettől. az őt megalkotó folyamattól és az értelmezőtől (a felhasználótól). s ezért az információ nem tanul-

mányozható sajátos ,,informóció—rendszereken" kívül.

Ezek az információ—rendszerek magukban foglalják a valóságról nyert infor- mációkat, a valóság leképezésének szabályait, az információalkotós folyamatait és műveleteit, valamint az információknak egymással, a környezettel, valamint a

felhasználókkal való kölcsönhatását.

E tanulmány statisztikai vonatkozása miatt még itt a bevezetőben megemlít—

jük, hogy az adat az információ általános megjelenési formája'(betűk. számjegyek.

hangok stb..) tehát olyan egyezményes jelsorozat, amely valamilyen információt tartalmaz. Az adat fogalma tehát feltételez valamilyen .,nyelvet" , amelyben ki le—

het fejezni az információ tartalmát.

AZ lNFORMATlKA KlALAKULÁSA

Az informatikónak1 mint tudományógnak kialakulását egyfelől az 1950-es évek

elején a kibernetika és a rendszerelmélet, másfelől az 1960—es évek elején a szó-

mítógép—tudomány előzte meg.

' Ez a cikk a Magyar Tudományos Akadémia iX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya megbízásá—

ból készített, hasonló tárgyú tanulmány némileg bővített változata.

1 Az informatika (informatiaue) elnevezést a franciák vezették be az 1960——as években.

DR. DÓRNYEI: AZ INFORMATIKA 753

A rendszerelmélet a rendszerekre általánosan érvényes alapelvek leszármaz- tatását és megfogalmazását, a kibernetika pedig a rendszereken belül érvénye—

sülő vezérlés és kommunikáció szabályainak meghatározását tűzte ki célul. Ezek—

hez a diszciplínákhoz kívánt illeszkedni a számítógépek alkalmazásának terjedése

által létrejött számítógép—tudomány (computer science) is, amely a számítógépek—

hez kapcsolódó ismereteket foglalta össze.

Minthogy (: számítógép—tudomány vizsgálódásainak középpontjában a számí- tógép és annak alkalmazása állott, rövidesen nyilvánvalóvá lett. hogy a rendszer- elmélet és a kibernetika szintjéhez általánosabb megközelítés szükséges. Már 1963—ban 5. Gorn (3) és Wooster (4) olyan ,,információtuclomány" (information sci- ence) körvonalait vázolta fel, amelynek 'csupán egyik része lett volna a korábbi

számítógép—tudomány mint az információfeldolgozás eszközének és alkalmazásá-

nak tudományága.

Az információtudomóny (a későbbi informatika), bár kutatásainak tárgyául ugyancsak az információt választotta, elhatárolta magát a már korábban létre—

jött információelmélettől (information theory). Utóbbi ugyanis —- részint Hartley és

Shannon által a valószínűségelmélettől elszakítva, részint a modern távközlés és kommunikáció igényeit követve —— a statisztikus mechanika entrópia fogalmát tette meg kiindulásának azzal, hogy az információmennyiség mértékét. eltekintve egy numerikus arányossági tényezőtől és a negatív előjeltől, megegyezőnek tekintette az entrópiával.

Az informatika szemléletmódjában — többek között — azzal tér el az informá—

cióelmélettől, hogy nem az egyes információkkal, hanem az információk halmazá- val, ,,rendszerével" foglalkozik. Nemcsak a kvantitatív, hanem a kvalitatív tulaj- donságok is előtérbe kerülnek. Nemcsak az információ mozgása. folyamata érde- kes, hanem struktúrája és relációi is, és a vizsgált műveletek nemcsak a fizikai mozgatásukkal, hanem az átalakításukkal. tartalmi változásukkal és felhasználá- sukkal is kapcsolatosak.

Az informatika önálló diszciplínává érését jól tükrözi az egyes egyetemek és főiskolák ilyen irányú tananyagának tartalmi és szemléleti változása. Már 1962—ben az Egyesült Államok legnagyobb, illetékes szakmai szervezete. az Association for

Computing Machinery (ACM) munkabizottságot hozott létre. az amerikai felsőok-

tatási intézményekben terjedő szómítógép- és információtudományi ismeretek ok- tatását szolgáló egységes ajánlások kidolgozására (5). A munkabizottság mintegy háromévi tevékenysége után az új diszciplína tartalmára a következőket ajánlotta:

..A tudományág célja: információk ábrázolása, kezelése és tárolása automatizált információ—rendszerek környezetében. Ennek megfelelően feladata:

—— az információk modellé transzformálásónak.

— a létező információtranszformációnak,

— azok transzformációs algoritmusainak. valamint

— az automatikus transzformációkat megvalósító eszközöknek a kutatása."

A Német Szövetségi Köztársaság egyetemein az informatika magas szintű ok- tatása az 1970/71. tanévtől szélesedett ki. A Közös Piac tagállamainak ilyen jellegű

összefoglaló értékelése szerint (6) ekkor már 10 főiskolán, illetve egyetemen folyt —

az egyes intézmények oktatási alapirányától motiváltan, ugyanakkor mégis egysé- ges koncepció alapján — az informatika oktatása. Ugyanakkor a Német Szövetsé-

gi Köztársaság Tudományos és Oktatási Minisztériuma már az informatika kutatá- sának fő irányát is meghatározta (7) azzal, hogy ,.A kutatás távlati célja: számító-

gépes információ—rendszerek elemzése és szintézise; a [kutatás alapja: az alkalma- zásorientált szervezéselmélet: a kutatás hasznosítása pedig: a rendszereken be-

4 Statisztikai Szemle

754 DR. DURNYEI rozsa?

lül folyó tervezési, döntési és végrehajtási funkciók előkészitése, működésük tá-

mogatása, megvalósulásuk érvényesítése."

A Szovjetunióban Kolmogorov nevéhez fűződően hagyományosan fejlettek az

információjelenséggel kapcsolatos tudományágazatok. Az informatikának tudomá—

nyos önállósítását azonban nagyban befolyásolja a kibernetika tudományos jel—

legéről az 1950—es évek végén folytatott, ismert vita. Ennek eredményeként a kiber-

netikát ma egy hibrid tudománycsoportnak tekintik. amelynek az informatika csu—

pán egyik ágazatát jelenti (8). Eszerint az általános szemiotika (jeltan) mint a ki- bernetikához tartozó társadalmi vonatkozású ágazat tekinthető az informatika el-

méleti alapjának. Ennek megfelelően a szovjet informatika a természetes. vala—

mint a formális és az absztrakt nyelvi me'gközelitésen keresztül érintkezik a számí—

tógépes információ-rendszerrel és információkezeléssel (9).

Utóbbi időben mind a Szovjetunióban. mind a többi szocialista országban erőteljesen megindult az informatikai ismeretek oktatása, függetlenül attól, hogy az informatika fogalmának értelmezése körül még viták vannak. '

Az informatika tudományág meghatározására jelenleg számos - gyakran el-

térő — definíció ismeretes. Az amerikai egyetemek szerint (10): ,.A tudománynak

és a kutatásnak az a területe, amely az információk természetével és tulajdon-

ságaival, valamint létrehozásuk. szervezésük, átalakításuk és felhasználásuk tör- vényeivel foglalkozik". A Francia Tudományos Akadémia meghatározása szerint

(11): ..Az informatika az információk jobbára automatizált kezelésének és feldol- gozásának tudománya az emberi megismerés és kommunikáció érdekében. a tech-

nika, a közgazdaság és a társadalmi élet területén".

Újabban az informatikát egyre inkább áthatja a modern rendszerszemlélet (sys—

tems approach). Ennek a felfogásnak felel meg az informatika legáltalánosabban elfogadott meghatározása (12). amely szerint ,.Az informatika az információ-

rendszerek létrehozásának. st.*uktúrájának és működésének tudománya".

Az igazsághoz tartozik azonban annak megemlítése. hogy az informatika el—

nevezésen néhány országban mást értenek. lgy a Szovjetunióban. Csehszlovákiá—

ban és a Német Demokratikus Köztársaságban (s korábban talán hazánkban is) az informatika csak a szakinformációk (tudományos és műszaki információk) doku—

mentarista módszerekkel való korszerű kezelésének ismereteit jelenti, és így ez a

fogalom ott közel áll a dokumentáció— és könyvtár-automatizáláshoz (13).

Érdekes módon H. Zemanek professzor, akit nem minden alap nélkül lehetne az ,.informatikusok földi helytartójának" nevezniz, ugyancsak némileg más tar—

talmat adott az informatikának egy előadásában (14). Szerinte, az informatika a

számítógépek vezetési rendszerekben való alkalmazásához szükséges számítógép- tudományi és szervezéstudományi gyakorlati ismeretek ötvözetét jelenti. Hasonló ehhez egyes francia szerzők véleménye (15). amely szerint az informatika nem tudomány, hanem .,szakma" vagy ,,hivatás", amely az általuk összefoglalóan el nem nevezett információs tudományok gyakorlati alkalmazása. és csupán az infor—

máció—rendszerek szervezésének végrehajtási módszereit foglalja magában.

AZ lNFORMATlKA BELSÖ STRUKTÚRÁJA

Az előzőkben ismertetett fejlődés eredményeként. valamint elfogadva a tudo—

mányági minősítést. az informatikai ismeretek olyan rendszerként értelmezhetők.

amelynek elemei egyfelől vagy elméleti vagy alkalmazott szintűek. másfelől vagy

2 Mivel jelenleg éppen az informatikusok nemzetközi szövetségének. az lFlP—nek (International Fede- ration of information Processing) az elnöke.

AZ INFORMATIKA 755

általános vagy szakterületi vonatkozásúak. Ezt az összefüggést az alábbi ábra

szemlélteti:

ALTALAN OS INFORMATIKA SZAKINFORMATIKÁK

ALKALMAZOTT lNFORMATIKA ,

!

ELMELETI lNFORMATIKA ;

l l

Ennek megfelelően az elméleti informatika hatáskörébe mindazok a problé-

mák, módszerek és eljárások tartoznak, amelyek általában a rendszerek és spe—

cifikusan az információ-rendszerek formális leírásával, valamint a rendszeren be- lül végezhető műveletek absztrakciójával kapcsolatosak. igy az elméleti informa- tika keretében tárgyalható az ún. rendszeralgebra (2) és az ún. információalgebra (16), továbbá az információ— és adatstruktúrák és azok reprezentációja halmazel-

méleti, relációelméleti. gráfelméleti módszerekkel. illetve algebrai láncokkal.

Ugyancsak az elméleti informatika körébe tartozik a formális nyelvek olyan meg- közelítése, amely a véges automaták elméletéből vezethető le.

Az alkalmazott informatika az információ—rendszerek elemzésének, tervezésé- nek és bevezetésének módszereit és összefüggéseit tárgyalja tartalmi. működési és szervezeti aspektusból. Az alkalmazott informatika problémakörébe tartoznak az információ— és adatstruktúrák alkalmazási szabályai; az információstruktúrák le-

képezése verbális fogalmakkal; fogalmi rendszerek kialakítása; az adatstruktú-

rák kölcsönhatása az adatok fizikai kezelésével és tárolásával: az információvisz—

szakeresés és adatfeldolgozás általánosítható módszerei: az adatleíró és adatma-

nipulációs nyelvek felépítése; információkapcsolatok és információfolyamatok op—

timális tervezése; információfeldolgozó eszközök és eszközrendszerek ismerete stb.

Az informatika ismereteinek belső struktúrája — az előzőkben elmondottak sze-

rint — vonatkozási (alkalmazási) kör szerint is értelmezhető. Igy az általános in-

formatika mindazokat az empirikus—induktív. illetve absztrakt—deduktív ismerete- ket foglalja magában, amelyek az információkból, az azokat feldolgozó eszközök- ből, valamint az információkat hasznosító, illetve az eszközöket alkalmazó embe- rekből álló (ember—gép) rendszer elemzéséhez, tervezéséhez és bevezetéséhez szükséges általános szervezési. gazdasági és társadalomtechnikai kérdésekre vo- natkoznak.

Amennyiben az általános informatika vizsgálódási szempontjait egy-egy konk—

rét területre szűkítjük. illetve mélyitjük, az ún. szakinformatikához jutunk.

Szakinformatika konkretizálható az információ-rendszer valamilyen általános funkciójára. illetve elemére (így például a számítógép—tudomány is ezen értelmezés szerint egy szakinformatikai ág). de a társadalmi élet vagy a tudományok rend- szerének olyan részterületére is. amelyen az informatikai módszerek és eljárások alkalmazása már a részterületen belül általánosítható követelményeket, feltéte- leket és szabályokat motivált. Ennek megfelelően beszélhetünk népgazdasági. ál- lamigazgatási, jogi. egészségügyi. vállalati stb. informatikáról.

A szakinformatikák nem tévesztendők össze azzal a kölcsönhatással. amely

az informatika és a szaktudományok között állhat fenn. ilyen kölcsönha- tás van például az informatika és az elektrotechnika között, a megfelelő követel—

4.

756 DR. DURNYEI JÓZSEF

ményeket kielégítő feldolgozási eszközök, az informatika és az általános nyelvé- szet között, a természetes nyelvek és a mesterséges (gépi) nyelvek, az informatika

és a könyvtártudomány között az ismeretek rendszerezése, tárolása és visszake—

resése stb. vonatkozásában.

Az informatika belső struktúrája alapján az informatika elméleti. illetve alkal- mazott megközelítése értelmezhető mind az általános. mind a szakinformatikák al-

kalmazási területeire. _

A vonatkozási kör irányából vizsgálva az informatikát, elterjedt az a nézet.

amely szerint csak az általános informatika sávja tartozik az önálló informatika tudományágba. Ez a tudományág azonban — interdiszciplináris voltánál fogva — hatást gyakorol a többi tudomány (vagy tudományág) hagyományos vizsgálati kö—

rére, elemzési módszereire és szemléletére. és azokon belül alakít ki szakinforma—

tikákat. (Eszerint például a jogi informatika 0 jogtudományok része (17).)

Az informatika belső struktúrájának áttekintése után célszerűnek látszik elha- tárolni az informatikát mint tudományágat a rendszerszervezéstől (vagy a tőkés or- szágokban elterjedtebb szóhasználat szerinti ,,rendszerelemzéstől") mint szaktevé—

kenységtől. Amennyiben az utóbbi szaktevékenység végzéséhez sajátos ismeretek

szükségesek. akkor azok között az informatika által nyújtottak alapvetőknek tekint- hetők. Az általános informatika alkalmazott szintje az, ami legközelebb áll a rend—

szerszervezés módszertanához. de nem azonos azzal (bár —- mint már utaltunk rá -— egyes francia szerzők a kettőt azonosnak tekintik). Talán olyannak lehetne te- kinteni kapcsolatukat, mint a mérnöki tudományokban például a mechanika és a gyártástechnológia kapcsolatát.

AZ iNFORMATIKAl KUTATASOK JELLEMZÉSE

Az informatikai kutatások rövid összefoglalásánál csupán az általános infor- matika (a szűkebben értelmezett informatika) területére szorítkozhatunk. mivel a szakinformatikák száma és valóságos problémái ma már nem áttekinthetők, illetve utóbbiak a befogadó tudományág (host discipline) alapproblémáinak ismerete nélkül nem értékelhetők. Jelen tanulmány célja egyébként is a statisztikai informa—

tikának mint szakinformatikának áttekintése.

Az általános informatikai kutatások a tudományág belső struktúrájának meg—

felelően elméleti és alkalmazott orientációkra válnak szét. A kutatási orientációt

nagyban befolyásolja a kutatási intézmény szervezeti elhelyezkedése. Jelenleg az informatikai kutatások nagyrészt az alábbi háromféle intézménytípus keretében

folynak:

— egyetemek, főiskolák informatikai (számítógép—tudományi, esetleg más elnevezésű) tanszékein.

—- különféle önálló kutatóintézetekben,

- nagy számítógépgyártó cégek kutatólaboratóriumaiban.

Az egyetemi informatikai kutatások ismert .,műhelye" alakult ki a lundi. ké—

sőbb a stockholmi egyetemen B. Langefors professzor, a kölni egyetemen pedig E. Grochla professzor környezetében; de a grenoble—i egyetem Alkalmazott Ma—

tematikai Intézetében vagy a Texas Egyetem és (: Michigan Egyetem keretében hasonlóképpen jelentős kutatások folynak. Joggal ugyanebbe az együttesbe so—

rolható a szegedi József Attila Tudományegyetem Kalmár László professzor által vezetett tanszéki kutatórészlege is.

Az informatika kutatásával foglalkozó önálló intézetek közül megemlíthető — többek között — Szovjetunióból a kievi és a novoszibirszki kutatóközpont, a francia

AZ lNFORMATlKA , 757

állam Plan Calcul programjának keretében létrehozott lnstitut de Recherche d'ln-

formatiaue et d'Automatisme (IRIA), az ENSZ Fejlesztési Program által támogatott

pozsonyi Számitástechnikai Kutató Központ vagy az Egyesült Államok fegyvernemi

ágai által finanszírozott informatikai kutatóbázisok.

A számítógépgyártó cégek kutatólaboratóriumai közül különösen kiemelkedik az IBM kutatási hálózata. A számos IBM-laboratórium közül Európában az általá- nos informatika területén jelentős eredményeket tud felmutatni a bécsi és az amsz- terdami IBM-laboratórium.

Amennyiben a számítógép műszaki fejlesztésével kapcsolatos kutatásoktól el- tekintünk, a teljesség igénye nélkül az alábbi témák minősíthetők olyanoknak, ame- lyek jelenleg a kutatások előterében vannak:

— bonyolult. és nagyméretű társadalmi szervezeteken (mint például az államigazga—

tás) belül fennálló sajátos feltételek és követelmények az információ—rendszerrel szemben;

— a nagyméretű társadalmi vagy állami nyilvántartások (,,adatbankok") szervezésé- nek és működtetésének problémái;

— az automatizált, társadalmi méretű nyilvántartások hatása az állampolgárok magán- érdekeire (privacy problem);

— nagy, közüzemi jellegű adatátviteli hálózatok létrehozásának feltételei és hatása a hagyományos igazgatási és ügyviteli struktúrákra;

— a vállalatokon belüli ,,vezetési információ-rendszerek" optimális struktúrája;

— információ-rendszerek elemzésének, tervezésének és bevezetésének hatékony mód-

szertana;

—— számítógéppel generálható információs rendszertervek kialakítása;

—— az információ-rendszerek szabványositható moduljai;

— a természetes nyelvekhez és a természetes szintaxishoz közel álló gépi nyelvek lét- rehozása:

-- a különböző nyelveken (rendszer— és gépi nyelveken) létrehozott és leirt rendszer- tervek automatikus átvitele (portabilitás) más nyelvi rendszerre:

— a jel- és alakfelismerés automatizálása;

—— nagyméretű adategyüttesek (adatbázisok) automatikus kezelésének optimálisan szabványosítható rendszere stb.

Az előző. valamint a fel nem sorolt. jelentős kutatási témák közös jellemzője, hogy tudományosan megalapozottabbá kívánják tenni egyfelől a bonyolult rend—

szereken belül az információ—rendszer fejlesztését, másfelől a számítógépek társa—

dalmi méretű célokra való alkalmazását.

A STATISZTlKAI lNFORMATlKA PROBLÉMAK'ORE

A statisztika — témánk szempontjából — több, különböző megközelítésben is rendszerként értelmezhető. lgy rendszert képeznek a statisztikai megfigyelés kö—

rébe vont adatok mind az adatgyűjtés, mind a feldolgozás. mind pedig a felhasz- nálás szakaszában; rendszerként értelmezhetők a statisztika működése során vég- zett műveletek és eljárások az adatigények megfogalmazásától a feldolgozott és elemzett eredmények közléséig; rendszert jelentenek továbbá a módszerek és el—

járási szabályok is. amelyeket a statisztikai munkavégzés során alkalmaznak: és rendszert jelentenek végül mindazok a személyek, intézmények és szervek, erőfor—

rások és technikai eszközök, amelyek a statisztika működésével kapcsolatban áll—

nak.

A statisztikai rendszer — ennek megfelelően — olyan bonyolult, társadalmi mé—

retű rendszer, amely célszerűségi okokból makro— (társadalmi—gazdasági) és mik-

roszintű (üzemgazdasági. vállalati) alrendszerekre bontható. Az előbbi az állami

szabályozásokban. mint'állami statisztikai rendszer szerepel, ami tovább bontható

központi és igazgatási statisztikára.

758 ' . DR. DURNYEI JÓZSEF

Amennyiben tehát a statisztikát rendszerként értelmezzük, és erre a mondat—

tak alapján minden okunk megvan, akkor a statisztikai rendszeren belül kommu—

nikáló információk, azok összefüggései és a velük kapcsolatos tevékenységek ösz- szessége képezi a statisztikai információ—rendszert.

Eltérően azonban más társadalmi—gazdasági rendszerektől, amelyeknél a

rendszer alaptevékenységét jelentő reálfolyamat. például valamilyen anyag— és energiaáramlás, amelyen a társadalmi tevékenység átalakításokat végez, és ame- lyeknél az információ-rendszer tulajdonképpen a rendszer ezen reálfolyamatának a folyamatos leképezése. a statisztikai rendszerben. a .,reálfolyamat" maga a Sta—

tisztikai információfolyam, és így maga a statisztikai rendszer egy par excellence

információ—rendszer.

A statisztikai informatika tehát egy olyan szakinformatika, amelynek tárgya

sajátosan a statisztikai információ, illetve információ—rendszer.

Mig más társadalmi—gazdasági rendszereknél a rendszer alaptevékenységé-

nek technológiája (..üzemtana") merőben eltérő a hozzá tartozó információ—rend-

lgy a statisztikai informatikai kutatásoknak tehát nemcsak a statisztikai informá- ciók kezelésével kapcsolatos módszerekre és eljárásokra kellene irányulniuk, ha-

nem a statisztikai rendszer működésének és szervezetének fejlesztésére is.

A statisztikának ebben a rendszerszemléletű értelmezésében megkockáztatha—

tó az a megállapítás. hogy a statisztikai módszertan (,.általános statisztika") nem

más. mint a statisztikai információ—rendszer által kezelt és szolgáltatott informá- ciók hasznosításának (értelmezésének, elemzésének és értékelésének) az eszköz- tára.

A statisztikai informatika problémakörének 'ily módon történő megfogalma- zása azért látszott szükségesnek. hogy a kutatások körét és tartalmát helyesen le- hessen meghatározni.

A STATlSZTlKAl lNFORMATlKA KUTATÁSl lRÁNYAl

A statisztikai informatikai kutatások világszerte attól függően térnek el egy- mástól, hogy az adott társadalmi rendszeren és állami szervezeten belül mi a sta- tisztika szerepe és funkciója.

Az informatikai kutatások általában az állami (központi) statisztikai appará—

tuson belül (vagy mellette) indultak meg. Utóbbi időben a kifejezetten statisztikai informatikai kutatások és a fejlesztő munka végzésére több helyen szakosított szer—

veket hoztak létre. lgy, ilyen intézmény létesült a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala, a Lengyel Statisztikai Főhivatal, a Csehszlovák Szövetségi Statisz- tikai Hivatal, a Német Demokratikus Köztársaság Központi Statisztikai Hi- vatala, valamint a svéd Központi Statisztikai Hivatal mellett. Jelentős kutatómunka

folyik még az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) Statisztikai Hivatala szá-

mára, a Bureau of the Census és a Bureau of Labor Statistics mellett, valamint szá—

mos egyetem statisztikai tanszékén. A nyugat-európai országokban magas szinvo- nalú, ..intézményközi" együttműködés is folyik az informatika egyik részterületén ..Computational Statistics" elnevezéssel; ilyen cimmel rendszeres konferenciákat is rendeznek, és kiadványokat jelentetnek meg.

A folyó kutatások egyfelől jellemezhetők az informatika belső struktúráiából

adódó csoportosítás szerint (ez azonban jelen esetben inkább elvi megközelítés),

másfelől néhány olyan nagy és időszerű problémakör szerint, amelyet a statisztikai rendszerrel szemben támasztott társadalmi elvárás vet fel.

AZ INFORMATIKA 759

Az előbbi megközelítés szerint az elméleti informatika körébe tartoznak az

olyan statisztikai vonatkozású témák, mint például:

— a statisztikai fogalmak és fogalmi rendszerek. valamint a statisztikai tudományág thesaurus-készítésének kérdése;

—- általános statisztikai ..leíró nyelv" kutatása, amellyel a gazdasági és társadalmi je—

lenségek egyértelműen azonosíthatók és jellemezhetők:

— olyan elemi ,.információ-kvantumok" statisztikai értelmezése, amelyekből — elvileg

—— a különböző statisztikai adatrendszerek felépithetők;

-— a statisztikai osztályozás és osztályozási rendszerek képzése, beleágazva ezzel a problémával a numerikus taxonómia kérdéskörébe;

— a statisztikai információ- és adatstruktúrák reprezentációja. hierarchikus fa- és há—

lóstruktúrák alkalmazása statisztikai jelenségek összefüggéseinek rögzítésénél;

-— a statisztikai információk hasznosulásónak vizsgálata (hatásvizsgálat);

— a statisztikai hibaforrások elemzésének és (] hibajavításnak módszertana, beleértve az automatikus hibajavítás elméletét:

— a statisztikai idősorok homogeneizálásának módszertana;

— nagyméretű statisztikai adatállományok (például népszámlálási file-ok) sajátos ke- zelésének módszertana stb.

Az alkalmazott statisztikai informatika tárgykörébe olyan kutatási témák tar—

toznának, mint például:

— a statisztikai rendszer belső struktúrájának (alrendszereinek) és az ágazati és ága- zatközi rendszerek közti kapcsolatoknak az elemzése;

— a statisztikai információ—rendszer optimális felépítésének vizsgálata;

— a statisztikai információ—rendszerek fejlesztésének módszertana;

-— a statisztikai megfigyelési egységek azonosítása;

— az adatgyűjtések tartalmi nyilvántartása és azonosítása;

— statisztikai adatbázis—kezelő rendszerek létesítésének feltételei és módszerei:

—— a statisztikai tájékoztatás (eredményközlés) módszertana;

— a statisztikai dokumentációs rendszer felépítésének módszerei és összefoglalása az adatkezelés általános megoldásával;

—- statisztikai információ—visszakereső módszerek;

— matematikai statisztikai eljárások számítógépes kezelésének módszerei;

— a statisztikai feladatleírás módszerei és eszközei számitógép-alkalmazás számára;

—— optimális számítógép—architektúra statisztikai alkalmazások számára stb.

Mint a felsorolt elméleti és alkalmazott kutatási témalehetőségekből is kitű- nik, ezek a témák szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és a kutatási eredmények iránti követelményeket a konkrét statisztikai rendszer fejlettsége. működési és szer- vezeti körülményei erősen meghatározzák. Éppen ezért célszerűnek látszik az előző.

egymástól függetlenül felsorolt témákat olyan nagy és aktuális problémák köré csoportositani. amelyeknek megoldása a statisztikai rendszer fejlesztésének napi—

renden levő feladata.

Jelenleg úgy látszik. hogy az államhatalom az államigazgatás végrehajtó szer- vein keresztül egyre hatékonyabb módszerekkel igyekszik a társadalmi—gazdasági viszonyok alakulásának tervszerű befolyásolására. Ez a törekvés a társadalmi ter- vezés és döntési rendszer megalapozása érdekében fokozott követelményeket tá- maszt az információellátással szemben (18). Ezeknek a követelményeknek megfe—

lelően a különféle államigazgatási ágak és szintek saját információ-rendszereket fejlesztenek ki. amelyeket ellátnak az információellátás korszerű eszközeivel: a szó-

mitógépekkel is. Az állami statisztika mint államigazgatási feladatokat ellátó rend- szer számára tehát az a feladat, hogy

—- információ szolgáltatásával támogassa a társadalmi tervezési és döntési rendszert;

— koordináltan illeszkedjék más államigazgatási és népgazdasági információ-rendsze- rekhez:

— kölcsönösen együttműködjék az utóbbi információ-rendszerrel.

760 DR. DURNYEI * JÓZSEF

Ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez tudományos módszerekkel meg

kell állapítani:

—— a társadalmi tervezés és döntési rendszer statisztikai ínformációigényét és annak

lehetséges kielégítési módját, ,

— a statisztikai és más államigazgatási információ-rendszerek felépítését. hatókörét, kapcsolati rendszerét,

— a statisztikai információ-rendszer optimális tartalmát. működési és szervezeti rend—

szerét adott követelmények és környezet mellett.

Az előző problémakör felveti az elsődleges és másodlagos adatforrások alkal——

mas kombinációjának, az államigazgatási alapnyilvántartások (például népesség—

nyilvántartás) statisztikai adatforrásként való felhasználásának további kutatási igé-

nyét. ,

Az egyre aktívabb társadalmi tervezés szükségszerűen egyre több előre nem látható, ,,ad hoc" kérdést intéz a statisztikai rendszerhez. Egyre bonyolultabb'_adat— , összefüggések szolgáltatására kell felkészülnie a statisztikai rendszernek. Erre a célra szervezett, számítógéppel kezelhető olyan adatbázisokat kell létrehozni, ome- lyek képesek a bonyolult adatösszegezések mögött álló komplex adatstruktúrák

kezelésére.

A népgazdasági szintű adatbázisok koordinációjához és egymással megfe- leltetéséhez (: gazdálkodási egységekre vonatkozó országos érvényű azonosítási és nyilvántartási rendszert kell létrehozni, és ki kell dolgozni a rendszer aktualizálá—

sának és ugyanakkor a változások folyamatos dokumentálásának módsZerét.

Ugyancsak ehhez a problémakörhöz tartozik olyan osztályozási rendszerek és nő—

menklatúrák megtervezése, amelyek részint a megfigyelt jelenségeket, részint a jelenségek releváns tulajdonságait egységes szempontok szerint rendezik.

Más jellegű komplex kutatási feladatként jelentkezik a területi statisztikai in- formáció—rendszer felépítésének kutatása. A hagyományos megfigyelés. illetve cso- portképzés jelenleg az államigazgatás területi szerkezetét követi. A területi terve- zés és településfejlesztés azonban más-más követelményeknek megfelelő terület- együttesek' elemzéséhez igényel adatokat. Éppen ezért számos helyen kezdemé—

nyezés indult olyan elemi területegységek kialakítására. amelyek kutatása a sta—

tisztikai informatika aktuális feladata.

A területi információ-rendszer fejlesztésének másik problémája az ún. területi adatbázisok létrehozása. Ez és még más igények is (például a népgazdasági mér-

legszámítások. a nemzetközi strukturális összehasonlítás) felvetik a nagyobb gaz-

dasági szervezetek kisebb egységeinek (telepeknek), illetve elkülöníthető gyártási

ágainak megfigyelési és azonosítási problémáit, ami visszavezet az országos ér- vényű azonosító számjelrendszerek problémájához.

Mindezek a kérdések szükségessé teszik egyrészt a statisztikai szervek belső szervezeti és működési struktúrájának. másrészt a mikroszintű (például vállalati) információ—rendszerek és a makroszintű (állami) statisztika kapcsolatának tudo- mányos elemzését.

Külön nagy és fontos kutatási területként jelentkezik a számítógépek statisz—

tikai alkalmazása. Jelenleg ezen a területen már nemcsak olyan ,,hagyományos"

problémák vannak előtérben, mint a matematikai statisztikai eljárások számító—

gépes kezelése, hanem a statisztikai ábrázolások (diagramok, grafikonok stb.) automatizált előállítási módszerei számítógéppel, statisztikai adatbázisok lekérde- zése terminálon keresztül. párbeszédes ember—gép kapcsolat statisztikai elemzé- sek interaktív elvégzésére. vagy széles körű statisztikai feldolgozási hálózatok üzem-

módjának és feladatmegosztásának kérdései.

AZ INFORMATlKA 761

Mindezekkel azonban — tulajdonképpen —- csupán azokat a főbb kutatási területeket lehetett érzékeltetni. amelyek más országok kutatási programjaiból,

illetve a nálunk nyomokban jelentkező kutatási igényekből leszűrhetők voltak.

A KUTATÁSOK FELTÉTELEI ÉS VÁRHATÓ FEJLÖDÉSE

Megkíséreltük felvázolni egy kialakulóban levő új tudományág szemléletmód—

ját, problematikáját, valamint hatását a sajátosan értelmezett statisztika rendsze—

rére. Ez a kísérlet két okból is csupán első megközelítésnek tekinthető mivel

—- az általános informatikának még nem alakult ki nálunk sem az elismertsége, sem a megközelítően azonos értelmezése;

— a hazai statisztikai gyakorlat jelenleg csupán bizonyos alkalmazásokra ad lehető- séget. de azok elméleti megalapozására kevésbé (ennek ellenére a hazai körülmények kö—

zött a központi statisztikai apparátus által biztosított lehetőségek és ösztönző igények ad- ják a relatíve legkedvezőbb környezetet az itt tárgyalt problémák felismeréséhez. mint azt az ilyen tárgyban már megjelent publikációk is bizonyítják (19)—(23)).

Minthogy úgy látszik, hogy a közeljövőben a társadalmi tervezési és döntési rendszer számára nem annyira az eljárási módszerek. mint inkább az azok alkal- mazásához szükséges információellátás fog szűk keresztmetszetként jelentkezni, ezért célszerű lenne ezen információellátás módszertani megalapozásának elmé—

letét kibontakozáshoz segíteni.

Ennek a feladatnak nyilván szervezeti, koordinációs. tudománypolitikai, oktatási stb. területei vannak, amelyeknek taglalása nem tartozik e tanulmány témakörébe.

Mindenesetre korszerű eszközöktől korszerű eredményeket várni korszerű módsze- rek nélkül nem látszik megnyugtatóan megalapozottnak. Ugyanakkor viszont a szükséges koordináció nélkül is számos hazai intézménynél spontán kialakult olyan kutatási mag, amely alkalmas kiindulást adhatna a vázolt tudományág hazai ku- tatásának eredményes folytatásához.

Jelenleg a szocialista országok közös számítástechnikai fejlesztési programja révén az eszközháttér távlatilag biztosított. ugyanakkor a társadalom növekvő ,,szá—

mítógépesítése" feszítő erővel fogja nálunk éppen úgy igényelni az elméleti meg- alapozást, mint az az alkalmazásokban előttünk járó országokban történik.

Az állami statisztika hazánkban és a nemzetközi szakmai életben —— hagyomá- nyosan — mind módszereit, szervezetét, mind pedig társadalmi elismertségét illetően rangos helyet tölt be, de ezt a szintet megőrizni már a közeljövőben is csakaz informatika statisztikai vonatkozásainak fokozott érvényesítése mellett lehet.

IRO DALOM

(1) Lexikon der Kybernetik. Hamburg. 1964.

(2) B.—Langefors: Theoretical analysis of information systems. Studentlitteratur. Auerbach Publishers lnc. Philadelphia. 1973.

(3) S. Gorn: The computer and information science. A new basic discipline. Applied Mathematics Re- view. 1963. évi 4. sz.

(4) Information science. Annual Report. D. C. Air Force Office of Scientific Research. Washington. 1963.

(5) Dr. Dörnyei József: A számítástechnikai ismeretek oktatásának egyes külföldi tapasztalatai. ldő—

szerű Számítástechnikai Kérdések. Országos Ugyvitelgépesítési Felügyelet. Budapest. 1959.

(6) M. Euwe: Survey of the courses in informatics at university level in the various countries of the European Common Market. Amsterdam. 1971.

B (7) Uberregionales Forschungsprogramm lnformatík. Bundesministerium für Bildung und Wissenschaft.

onn. 1969.

(8) Kibernetiku na szluzsbu kommunizmu, Szerk.: A. !. Berg. Énergija. Moszkva. 1967.

(9) M. Ciganik: Vyvoj informatiky ako vedy. Informacné Systémy. 1972. évi 2. sz.

(10) Graduate Catalogue and Announcements, 1968/69. Georgia Institute of Technology.

(11) Conference Book lFlP World Conference on Computer Education. 1970. (Editors: B. Scheepmaker, K. Zinn.) North-Holland. Amsterdam. 1971.

(12) N. Szyprski: Untemehmungen und lnformotik. Arbeitsbericht 68/2 des BIFOA. Betriebswirtschaft- liches lnstitut für Organisation und Automation. Köln. 1968.

762 DR. DURNYEl: AZ lNFORMA'l'lKA

(13) A. Michailov — A. Cserny] — R. Giliarevskíi: Grundlagen der lnformotik. Staatsveriag der DDR"

Berlin. 1970.

514 H. Zemanek: Was ist informatlk? Elektronlsche Rechenunlagen. 1971. évi 4. sz.

15 L. Duverger: L'eificacité des systemes informatiaues. Editions Hommes et Techniaues. Paris. 1971.

(16) An information algebra. Language Structure Group of the CODASYL Development Comm. Phase i. Report. Comm. of the ACM. 1962. évi 4. sz.

(17) Szómitóstechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása a jogtudományban és az államigazga- tósban. Szerk.: dr. Kovacsics József. Tankönyvkiadó. Budapest. 1973.

(18) R. Deininger: Zur Situation statistischer informationssysteme. Conference of ISl. 6. 1. invited Pa- per. Wien. 1973.

__ (19) Huszár István — Meixner László: A gazdasági mechanizmus reformja és az információs rendszer.

Kozgazdaságí Szemle. 1966. évi 7—8. sz.

(20) Dr. Kenessey Zoltán: Statisztikai rendszerek fejlesztésének egyes módszertani kérdései. StatísZtikal Szemle. 1967. évi 4. sz.

(21) Dr. Horváth Gyula: A statisztikai információkezelés modern megszervezésének problémái. Statisz- tikai Szemle. 1970. évi 6. sz.

(22) Pesti Lajos: A számítógépek alkalmazásának tapasztalatai és perspektívái a statisztikai informa—

ció-rendszer fejlesztésével kapcsolatban. MTA ill. Osztály közleményei. 21. Budapest. 1972.

(23) Dö/nyei József -— Ormai László: Bevezetés a statisztikai informatikóba l. (Egyetemi továbbképző legyzet.) KSH Szómitóstechnikai Főosztálya. Budapest. 1971.

PE3l-OME

Mmpopmaruka aosumma nocne oőpasoaauun KMÖGPHeTHKH u reopwu cuc-rem Ha nouse oőoómenmi Hayim 06 38M, HOCKOJleY orra usőpana ceoum npenmemM He EBM " ee npu- Menet-me, a sanenne umpopmaunu. Aarop omenner nucpopmamxy Temze " or reopnn HH- cpopMauuu, Koropan nannerca rnaaumM oőpaaoM Konmecraei—mbim npnőnumeuueM manap—

Maunu. B ornmue or arcra uHdaopMamKa nanse'rcn naynoü o comm-mu uncpopmaunonnoii CHCTeMbl, ee CTpYKType " cpynnuuouupoaanm. Kan Takoayio ee Moumo paccmarpusa'rb, c onuoü cropouu, Ha TeoperuueCKom mm anKnaAHOM yposHe, c npyroü cropouu, oHa MO- meT amen, oőusuü mm cneunanbnblü acnexr.

Cra'rucmueckan HHCPOpMüTHKa nannercn rakoii cneuwansuoü orpacmo, npezwiemM KO—

ropoü nanzerca cneumbuuuo crarucmuecnan numopMauun u, cooraercreem—ro, umpopma- amonnan cucreMa. Aarop CTaTbH :: nanbueümem npoussonm oőaap npOBOAHMle B Mupa- aux macmraőax uccnersaHui—i no cramcruuecnoü nucpopmamne " AeMOHCTppreT Bam—

Heüme TeMbl !; aToí—i oönacru.

B SaKJ'lIOI-leHHe aarop ocranaanwsaercx Ha npennocmnxax u omunaemom paaeumu ucc- neAOIai-mü no crarucruuecxoi—i uHd'mpMa'rmce.

SUMMARY

lnformatics has developed following kibernetics and system theory when computer science had been generalized, since it takes for subject not the computer and its ap- plication but information. The study limits informatics from information theory, too, which is rather auantitative approach of the information. informatics, on the contrary. is the science of evolving an information system. as well as of its structure and functioning. lt can be treated on theoretica! or applied level on the one hand, and it may have general or professional aspects on the other.

Statistical informatics is such a professional branch of informatics which deais with specific statistical information or information system. Further the author gives a survey of the research in statistical informatics carried out all over the world and shows its main

topics. _

Concluding part of the study discusses conditions of the research in statistical infor- matics and the probable development in this field of research.