Az informatika hatása a statisztikai rendszer fejlődésére

AZ INFORMATIKA HATÁSA

A STATISZTIKAI RENDSZER FEJLÓDÉSÉRE

PESTI LAJOS

Az informatikának — ezen belül a számítógépek tervszerű alkalmazásának az információ-rendszerek fejlesztésére — igen nagy a hatása. befolyása a statisztikai

rendszere-k működésére, mivel ma már az adatfeldolgozások túlnyomó része ..auto-

matizált". A magyar Központi Statisztikai Hivatalban például jelenleg az évente

begyűjté'sre kerülő adatmennyiség 78 százalékát számítógépen. 18 százalékát pedig ügwiteli középgépen dolgozzák fel.

Ebben a helyzetben célszerű. sőt szükséges időszakosan felmérni az elért ered- ményeket, feladatokat és kijelölni a továbbfejlesztés korszerű irányait. A külföldi statisztikai hivatalok többsége ezt már megtette, így az irányok kitűzésénél a hazai vizsgálódásainkbówl leszűrt következtetések mellett egy sor országban megszerzett

tapasztalatokra is támaszkodhatunk. —

Különösen figyelemre méltók számunkra a Szovjetunió statisztikai rendszerének eredményei és a továbbfejlesztésére irányuló célkitűzések.

A Szovjetunióban az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei fogalmazták meg a statisztikai rendszer fejlesztését a korszerű informatikai megközelítés alapján, ami—

kor leszögezték, hogy a számító—központok országos hálózatára és az ország egysé- ges automatizált távközlési hálózatára alapozva. a népgazdaság tervezéséhez. irá- nyitásához és nyilvántartásához országos, automatizált információgyűjtési és feldol- gozási rendszert kell létrehozni.

A Szovjetunióban a statisztikai adatfeldolgozások gépesítése nagy utat tett meg az 1918. július 25—i, a statisztikáról szóló lenini dekrétumtól az Állami Statisz- tika Automatizált Rendszere (ASZGSZ) koncepciójáig.

Egyszerűbb számológépeket már az 1926-es népszámlálás anyagainak a fel- dolgozásánál is használtak. Az 1937—es népszámlálás feldolgozására létrehozták a viszonylag nagy moszkvai adatfeldolgozó központot, amelyet Iyukkártyagé'pekkel és asztali számológépek'kel szereltek fel. Az 1959—es népszámlálás feldolgozása már a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Adatfeldolgozó Központjában tör- tént, a gépi adathordozók előkészítését pedig széles körű területi munkamegosztás—

sal végezték el.

Az 1970-es népszámlálás rendszere már teljes mértékben számítógépekre tá- maszkodott, sőt az adatbevitel — ilyen következetes módon egyedülállóan Európá- ban — optikai bizonylatolvasással történt.

Ilyen előzmények után tehát megalapozottak voltak az 1971. évi kongresszusi irányelvek az egységes népgazdasági információ-rendszer létrehozására. A rend—

szer koncepcióját az 1972 januárjában megrendezett össz-szövetségi konferencián

1 1 14 PESTI LAJOS

dolgozták ki. Ezt a konferenciát lehet az Automatizált Népgazdasági lrányítási

Rendszer (OGASZ) ,,szülőanyjának' tekinteni.

Az Állami Statisztika Automatizált Rendszere tervét mint az OGASZ részét elő—

ször egy 1972 végén, kifejezetten a statisztikai rendszer problémáival kapcsolatban rendezett konferencián vitatták meg. A konferencián mintegy 300 szakértő vett részt.

és több mint 100 tanulmány. előterjesztés. javaslat szerepelt a napirenden.

A konferencia alapján az ASZGSZ alapvonalai egyértelműen kialakultak. s a Szovjetunió Minisztertanácsa a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának műkö—

désére vonatkozóan 1973-ban hozott új határozatában mindezeket már figyelembe

vette.

A MAGYAR STATISZTIKA ÉS AZ lNFORMATlKA

A statisztikai adatfeldolgozás automatizálásának kezdetei hazánkban az 1949.

évi népszámláláshoz nyúlnak vissza. Ekkor került sor először viszonylag korszerű lyuk-

kártyogépek statisztikai alkalmazására nagyvolumenű statisztikai munka elvégzésé-

hez.

Az elektronikus számítógépek alkalmazási kísérletei 1959-ben kezdődtek első

generációs számítógépekkel. Az 1960. évi népszámlálásnál a lyuklkártyatechnikát már össze lehetett kötni az elektronikus számítástechnika kezdeti eredményeinek haszno- sításával és a bonyolultabb összefüggések kiszámítása a feldolgozási folyamatba bekapcsolt lBM 628 típusú elektronikus berendezéssel történt.

A statisztikai feldolgozásoknak elektronikus számítógépek alkalmazá-sára tör-

ténő széles körű átállítása 1966-ban kezdődött meg Hivatalunkban. Erre az idő—

pont—ra bizonyos nemzetközi tapasztalatok is rendelkezésre álltak, és az átállás már a számítógépek harmadik generációjának szintjén történhetett.

Az 1960—es évek második felében beszerzett —- akkor legkorszerűbb angol gyárt- mányú (lCL)-számitógépekkel 1970. első félévében már több mint 8200 produktív gépórában a különféle statisztikai alapadatokból több mint 5200 féle változatban

készültek elemzések, mintegy 1900 különféle program ,.lefuttatásával".

A statisztikai rendszer fejlesztésénél a minőségi változás azonban csak az 1970—es évek első felében kezdődött meg. Ez a változás szorosan összefüggött

— egyfelől a hazai számítástechnikai környezet gyors átalakulásával:

-—- másfelől az információ—rendszerek fejlesztési módszertanának: az informatikának egy—

re szélesebb körű megismerésével és alkalmazásával.

A hazai számítástechnikai környezet

A számítógépek alkalmazása, elterjedése hazánkban — amint a Központi Sta-

tisztikai Hivatal szervezetében is — az 1960—as évek első felében kezdődött. A szá- mítógépek száma azonban az alkalmazási feltételek lassú megteremtése miatt csak

igen szerény mértékben növekedett. s az 1960. évi 5 helyett 1965-ben még mindig

csak 21 berendezés működött.

Viszonylag későn alakult 'ki a számítógépek alkalmazásának hazai perspektívá—

ja is. Egy elemző tanulmány 1963—ban úgy ítélte meg. hogy 1980-ig az országban

legfeljebb 105—110 számítógépre lesz szükség, s az elemzés 1967—ben "kijavított"

változata szerint is az 1980—ban ,,várható reális kereslet" kb. 180—190 számítógép- nél fog tetőzni.

Ilyen előzmények alapján kezdődött meg 1969-ben a kormány kezdeményezésé—

re a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program (SZKFP) előkészítése. E munlka

AZ INFORMATIKA HATÁSA '] 1 15

során már messzemenően figyelembe vették a szovjet kormány javaslata alapján

megtervezett Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) várható hatásait is.

1970-ben hazánkban már 120, világszerte kb. 110—115000 számítógép műkö- dött, s a növekedés általában meghaladta az évi 20—25 százalékos ütemet.

A Minisztertanács által 1971 októberében jóváhagyott első SZKFP nem a szá- mítógép—alkalmazások gyors elterjesztését tűzte ki célul. erre csak igen mértéktartó számszerű előirányzatokat tartalmazott, a hangsúlyt alapvetően a későbbi szélesebb körű számitógépesités megalapozására, a ,,számítástechnikai infrastruktúra" létre- hozására helyezte.

A negyedik ötéves terv időszakában az előirányzott célkitűzések átfogóan telje- sültek, 1976 végén 449 számítógép, továbbá 233 ..miniszámitógép" működött ha- zánkban, s megteremtődött a számitástechnikai kutatás, oktatás. tájékoztatás. al—

k—almazáselőkészítés és gépforgalmazás stb. szervezeti és működési kerete.

Az ötödik ötéves tervidőszakban — minthogy a kormány az SZKFP 1976—1980.

évi fejlesztési előirányzatait jóváhagyta. s azok realizálása megkezdődött — a ha- zai számítógép—alkalmazások minőségileg ,.magasabb osztályba" lépnek.

Az informatika úi szemléletmódja

A számítógép—alkalmazások már világszerte új szakaszba érkeztek. Az alkal—

mazások előző korszakában túlzott hangsúlyt kapott maga a számítógép mint mű-

szaki eszköz, valamint a programtechnika mint ennek a műszaki eszköznek vezér-

lési háttere.

Ezt a szemléletet tükrözte az 1960—as évek közepére kialakult ,,számítógép- vagy számítástudomány" is. Ezen tudományág vizsgálatának középpontjában is a szó- mítógép és annak alkalmazása állott s lényegében háttérbe szorult az alkalmazási cél. a társadalmi környezet. az a rendszer. amelynek alaptevé—kenységét kell a szó-

mítógépnek szolgálnia.

Ez az ellentmondásos helyzet — a számítógépek számának rohamos növekedé- sével párhuzamosa—n — az 1960-as évek végére lett nyilvánvalóvá, s alakult ki olyan megközelítés. amely az adott rendszerek i'nformációellátásának komplex fejleszté- séből indult ki. s amely ehhez vonta be a számítógépet mint az ilyen célra legal—

kalmasabb eszközt. ,

Ez a szemlélet már a (számítógépet nem óriás méretű. teljesen automatizált ,.asz- tali számológépnek" tekinti. amellyel esetenként gyorsan és kényelmesen lehet bo- nyolult számításokat végezni, hanem olyan eszköznek, amely folyamatosan képes va—

lamely rendszer születő és átalakuló információit befogadni és azokból a rendszer irányításához, a vezetés döntéseihez újabb információkat szolgáltatni.

A hangsúly az egyedi feladatok és folyamatok kezeléséről, megoldásáról rend—

szerek létrehozására helyeződött át. A rendszerek kialakításához új módszerek és megoldások alakultak ki a számítástechníkában is. mint például az adatbázis-tech—

nika, amely tulajdonképpen nem más, mint a számítástechnika rendszerszemléletű

alkalmazása.

Ú] irányzatok és követelmények a statisztikai rendszerek működésében

Ma már természetesnek tűnik, hogy a statisztikai rendszereket kettős vetület- ben látjuk:

— egyfelől tartalmi irányból mint módszertant és tudományt;

— másfelől működési irányból mint a társadalom információ-rendszerét.

1116 PESTI LAJOS

A statisztika utóbbi vetülete, megjelenési formája az, amelyet az előzőkben fel—

vázolt fejlődési eredmények. a világszerte és itthon megváltozott környezeti felté—

telek és követelmények érintenek. .

A statisztikai rendszer fejlesztése számára két, egymással öszefüggő követel—

ménycsoport jelentkezik:

— a statisztikai rendszer ,,hagyományos" működésén túlmenően. fokozottan támogatni

a párt és a kormány döntéselőkészítő tevékenységét, , , ,

— megteremteni a szervezeti, technikai és módszertani feltételeket (: nepgazdasag es az államigazgatás más információs alrendszereinek hatékony és tervszerű együttműködésé- hez.

A régebbi leíró és elemző statisztikának döntéselőkészítő statiszti'kb'lvá való ki- bővülése szorosan összefügg a szocialista államvezetés tudatos társadalomforrnáló

tevékenységével. Az ezzel a tevékenységgel kapcsolatos döntéshozatal azonban egyre nehezebbé válik, mivel a társadalom (és a gazdaság) fejlődésével egyidejű- leg az összefüggések mind bonyolultabbak lesznek. s az összefüggéseket leíró adat—

tömeg egyre nehezebben áttekinthető.

Mindez ahhoz az ellentmondáshoz vezetett, hogy mig a döntéselőkészítés idő- szükséglete növekszik, a döntések számára rendelkezésre álló idő csökken. Ezt az ellentmondást csupán a statisztikai információszolgáltatás továbbfejlesztésével le-

het feloldani vagy legalábbis csökkenteni.

Ennek a fejlesztésnek vonatkoznia kell mind az információellátás minőségére, mind az információkérés megvál'aszolási sebességére.

Az információellátás minőségi fejlesztését az adatok olyan idősorainak állandó készenlétben tartása jelentheti, amelyek összehasonlithatáan magukba foglalják a bonyolult összefüggések elemzéséhez szükséges összes változót. A válaszadás idő- tartamának csökkentését viszont neheziti a válaszok egyre bonyolultabbá válása, a készenlétben álló adathalmaz növekedése.

Ilyen összetett követelmények között nyilvánvaló, hogy a népgazdasági infor- mációellátó'st sem a statisztikai. sem más népgazdasági információ-rendszer önál-

lóan, illetve kizárólagosan nem képes teljes mértékben biztosítani.

Az utóbbi időben — saját számítógépek alkalmazásával —— világszerte megkez—

dődött a statisztikai rendszeren kívüli más államigazgatási információ—rendszerek fejlesztése is. Némelyikük jellegét tekintve hasonló az állami statisztikai rendszer—

hez, de úgy ten/ezik őket. hogy elsősorban egy ágazat (például mezőgazdaság) vagy egy funkcionális terület (például pénzügy. munkaügy) információellátását szol-

gálják. .

Ehhez az ,.információs diverzifikációhoz" járulnak még a helyi szervek területi

információi-rendszerei. valamint a fokozatosan kiépülő különböző államigazgatási alapnyílvántartások (ilyenek például a népességnyilvántartás, valamint az ingat-

lannyilvántartás).

llyen környezetben a komplex népgazdasági döntése—k hatékony információel- látása csak a statisztikai rendszer és a jelzett többi ,,al— és részrendszerek" együtt—

működése alapján képzelhető el. Ennek az együttműködésnek feltétele — különösen egyenrangú, mellérendelt alrendszerek esetében —— valamilyen formális. szervezeti-

leg is kifejezésre juttatott koordinációs funkció.

Ez a funkció módszertanilag jól kiválasztott eszközök (fogalmi szabványosítás, az információkészletek nyilvántartása stb.) révén valósulhat meg, de érvényesülésé- hez biztosítani kell olyan technikai feltételeket is, mint például az adatállományok

kölcsönös cseréje vagy az adatbázisok ún, kölcsönös elérése.

Az INFORMATIKA HATASA

1 1 17

TÖREKVÉSEK A MAGYAR STATISZTlKAl RENDSZER FEJLESZTÉSÉRE

Amint arra már utalás történt. a statisztikai információ-rendszer fejlesztése az 1970-es évek kezdetétől gyorsult meg. A Központi Statisztikai Hivatal Elnöksége az 1971—1972. évek folyamán egy sor olyan anyagot dolgoztatott ki és vitatott meg, amelyek a statisztikai rendszer egyes részterületeinek, mint például az adatgyűjtés- nek, az adatfeldolgozásnak, a tájékoztatásnak stb. problémáit és fejlesztési teendőit tárták fel.

Mindezek alapján 1972-ben határozat született a számítógépes statisztikai in- formáció-rendszerre vonatkozó fejlesztési munkaterv és a végrehajtással összefüggő kutatási program kidolgozására. A Hivatal elnöke ezt a munkatervet és kutatási programot 1973-ban fogadta el.

Ennek a munkatervnek végrehajtása számos eredménnyel és értékes tanul- sággal járt. s közben hasznosultak a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának fejlesztési tapasztalatai is.

lgy megtörtént a központi adatgyűjtési rendszer teljes felülvizsgálata. és ki—

adásra került már az adatgyűjtés témaköreit összefoglaló katalógus is. A fogalmi

egységesítés érdekében megkezdődött a ,,Statisztikai fogalmak" és a ,.Statisztikai

nómenklatúrák" című sorozatok szerkesztése és széles körű publikálása; elkészült a területi ,,Adatkatalógus" első változata. 1977—től kezdődően az egész népgazda—

ságban egységessé vált a munkaügyi adatgyűjtés.

Egyre több területet átfogóan épülnek ki a statisztikai adatbázis-rendszerek.

amelyek közül

—— az iparstatisztikai adatbázis—rendszer (l—STAR) már 1974 óta működik;

— a külkereskedelmi (K-STAR), (: beruházási (B-STAR) és a vállalatnyilvántartási (V- ST/IAR) adatbázisok pedig részint kísérletileg működnek, illetve közeljövőben működésbe lép—

ne ; .

—— az iparstatisztikai adatbázis-fejlesztés kapcsán kialakult a statisztikai mutatók keze- lésének elméleti háttere, s kiadásra kerültek ennek alkalmazásával az iparstatisztikai mutató—

és nómenklatúra—katalógusok.

Ezekkel a fejlesztési munkákkal kapcsolatban további célkitűzések fogalma—

zódtak meg a Központi Statisztikai Hivatal alaptevékenységeinek 1976—1980. évi ötéves tervében.

Új helyzetet teremtett azonban az 1976. július 23-én kiadott 2021/1976. Mt. h. sz.

határozat. amelynek 3. pontja előírta a tervezési, a pénzügyi és a statisztikai adat- gyűjtési rendszerek további összehangolását. egységesítését, egyszerűsítését és az

információ-rendszerek korszerűsítését.

Az ezen minisztertanácsi határozat végrehajtásával kapcsolatban a Hivatal el—

nöke által jóváhagyott irányelvek leszögezték még: ,.Az elvégzendő munka komplexi- tása. . . szükségessé teszi . . . a különböző információ-rendszereik . . . összehangolá- sát é's egységesítést . . .. s ezekre vonatkozóan kerüljenek bevezetésre megfelelő'elő-

írások." '

Ennek a feladatnak a teljesítéséhez az irányelvek szerint mindenekelőtt szük- ség van:

—— egységes fogalmi rendszer kidolgozására.

— azonos adatkezelési módszertan alkalmazására,

— a nómenklatúrák, számjelrendszerek és osztályozások egységesítésére,

— a begyűjtött. feldolgozott és tárolt mutatók és adatok korszerű dokumentációjára (leírására és nyilvántartására),

— az adatkezelés, különösen az adatbázisok fejlesztésének koordinációjára.

1118 FESTI was

Ezek a követelmények szervesen illeszkednek ugyan a jelenlegi fejlesztési te-

vékenységeinkhez, ugyanakkor túl is mutatnak azokon és nyilvánvalóvá tették.

hogy eddigi eredményeink nem elegendők, mivel

-— azok még nem egy valóban átfogó. hivatali szintű, rendszerszemléletű koncepció megvalósítása nyomán születtek;

— az elvégzett fejlesztési munkák — bár alapvető fontosságúak és nélkülözhetetlenek — egymástól lényegében függetlenül egyes részterületek egységesítését szolgálják;

— csak részlegesen képesek csökkenteni a jelenleg létező részrendszerek fogalmi, do—

kumentációs, adattárolási stb. elkülönültségét.

s így nem alakítanak ki optimális környezetet a más népgazdasági alrendszerekkel való együttműködéshez. és még nem képeznek alkalmas .,mintarendszert" más népgazdasági alrendszerek fejlesztése számára.

A statisztikai adatrendszer koncepciója

Az előzőkben felvetett problémákat — úgy látszik - csak egy olyan szigorúan

koordinált, egységes. összefüggően fejlesztett rendszer képes megoldani, amely

— egyfelől logikus továbbvitele az eddigi fejlesztési törekvéseknek.

— másfelől az egész statisztikai rendszer számára ad keretet.

Minthogy a statisztikai munka alapja a folyamatosan, nagy anyagi és szellemi ráfordítással begyűjtött és tárolt adathalmaz, hiszen az tölti be a "nyersanyag"

szerepét a jelenlegi és jövőbeli statisztikai ,,termelésnél": az elemzési és tájélkozu tatási tevékenységnél, célszerűnek látszik először e kiemelt jelentőségű adattömeg—

nek tervszerűen és korszerűen kialakított Statisztikai Adatrendszerré való tovább- fejlesztése.

A Statisztikai Adatrendszer fogalmán a központi statisztikai rendszerben gyűj- tött. feldolgozott és tárolt adatok összességét értjük, a hozzátartozó dokumentá-

ciókrkal és kezelési módszertannarl együtt. A Statisztikai Adatrendszer része min-

den egyes adat megjelenési formájától és feldolgozási technikájától függetlenül.

tehát a Statisztikai Adatrendszer fogalma nem függ közvetlenül a számítógép-al-

kalmazástól.

A statisztikai adatoknak ilyen egységes rendszerként való felfogása azzal az előnnyel jár. hogy a rendszerfejlesztés során nem o különbözőségek, hanem a ha- sonlóságok nyernek inkább hangsúlyt. és a fejlesztés az elkülönülés helyett inkább az integrálás irányában hatna.

Ennél a felfogásnál, logikus ..kereszthivatkozások" révén, egymást kiegészi- tővé válnának a horizontális (ágazati. például iparstatisztikai) és a vertikális (tárgy-

kör szerrinti. például munkaügyi) adatgyűjtések. feldolgozások és tájékoztatások.

(Ez a felismerés már jól érvényesült az egységes munkaügyi adatgyűjtés kialakitá-

sánál.) '

A statisztikai adatgyűjté—seknek és az adatkezelés folyamatának ilyen egységes logikai rendszerré fejlesztése az Európai Statisztikusok Értekezletén 1967—ben ve-

tődött fel először, amikor is átfogó koncepciót fogadtak el a statisztikai adatrend- szerek létrehozásáról.

Jelenleg mind a KGST, mind az Európai Statisztikusok Értekezlete keretében

munkacsoportok dolgoznak folyamatosan az adatrendszerek létrehozásához szük- séges eszközök és módszerek kifejlesztésén, illetve az alkalmazási tapasztalatok egyeztetésén, így például az 1977. évi lSlS-szeminárium is egyik fő témaként ezzel a fejlesztési feladattal foglalkozott.

AZ !NFORMATIKA HATÁSA

1 1 19

A Statisztikai Adatrendszer tartalmának. adatelemeinek egységes értelmezése

céljából azokat szükséges

-— meghatározni,

— azonosítani,

— leírni.

Ezeknek a meghatározásoknak. azonosításokna—k és leírásoknak összessége, logikai rendszere: a Statisztikai Adatdokumentáció.

A Statisztikai Adatdokumentáció magában foglalja

— a statisztikai fogalmak felsorolását és meghatározását,

—- a statisztikai nómenklatúrák és általános osztályozási (csoportképzési) rendszerek le—

írását. .

-— az adatgyűjtések nyilvántartását,

—- a mutató— és nómenklatúra—katalógusokat,

— az adatbázisok és adatarchívumok dokumentációját.

—— a kiadványok tartalmi katalógusait,

— az Adatrendszer kezelési módszertanát.

A Statisztikai Adatrendszer tartalmának, adatelemeinek fizikai megőrzése. tá- rolása a Statisztikai Adatá—llományban történik. Ez a fizikai megőrzés a statisztikai munkafolyamat egyes szakaszaitól függően

- különböző adathordozókon (kérdőív, mágnesszalag).

—— különböző formákban (eredeti, feldolgozott),

—— különböző módszerekkel (raktározás, archiválás, adatbázis)

tö rtén het.

Az előzőknek megfelelően. a Statisztikai Adatállományokat kezelési és meg—

őrzési technika szempontjából négy csoportba lehet osztani:

— kérdőíven rögzitett adatgyűjtési állományokro,

—- gépi adathordozón (mógnesszalagon) hagyományosan tárolt állományokra,

— adatbázisokra,

—- kiadványokban (például adattárakban) megőrzött és fellelhető állományokra.

A Statisztikai Adatrendszernek tehát két logikai egységbe foglalt vetülete van:

— a Statisztikai Adatdokumentáció,

— a Statisztikai Adatállományok.

Mind-kettő elengedhetetlenül szükséges, és feltételezi a másikat. Bármelyik fej-

lesztése célszerűen csak a másik vetület követelményeinek figyelembevételével le—

hetséges. '

A Statisztikai Adatdokumentáció kialakításának szempontjai

A Statisztikai Adatdokumentáció kialakításánál a statisztikai fogalmak rend- szerezéséből és meghatározásából indokolt kiindulni. A statisztikai fogalmakból,

logikai megfontolások alapján statisztikai fogalmi rendszert lehet felépíteni. Ez a

fogalmi rendszer felépítettségében (struktúrájában) kell tükrözze a Statisztikai Adat-

rendszer felépítését. hiszen a statisztikai fogalmak abba tartoznak. annak alkotó—

elemeire (adatelemeire) vonatkoznak.

Ennek megfelelően a statisztikai fogalmi rendszer is csak több vetületben kép—

zelhető el (például ágazati fogalmak. tárgykör szerinti fogalmak stb.). Minthogy a

Statisztikai Adatrendszer adatelemei csak egy többdimenziós (minimálisan kétdi-

1120 PESTI unos

menziós: ágazati. funkcionális) térben helyezhetők el. s így egyes adatelemek több vonatkozásból is értelmezhetők. a statisztikai fogalmi rendszer kidolgozásánál is lehetővé kell tenni a fogalmak több irányból történő, de egységes és azonos tar- talmú értelmezését.

A nem egyértelmű statisztikai fogalmak tartalmát -- az egyéb fogalmakéhoz hasonlóan — célszerű meghatározni. definiálni. Az ilyen fogalmi meghatározás- gyűjtemények használhatóságának növelése céljából a statisztikában használt fo—

galmak közül célszerű kiválasztani

— az általános osztályozási ismérveket,

—— a vonatkozási kör elemeinek felsorolásait.

Ezen fogalma'kból ,,nómenklatúrákat" célszerű képezni, s azokat elkülönítve érdemes kiadni.

Az előzőkben követelményként állítottuk fel, hogy a statisztikai fogalmak több

vonatkozásból is értelmezhetők legyenek. Ennek megfelelően a statisztikai fogalmi meghatározásokat is legalább kétféle csoportosításban célszerű összegyűjteni és kiadni:

— témakörönként,

——- ágazatonként.

(Ez a megoldás nemcsak a Statisztikai Adatrendszer szerkezetét követné, de meg-

felelne a felhasználók legfőbb megközelítési típusainak is.)

Ahhoz azonban, hogy egy egy statisztikai fogalom több irányból értelmezhető

és azonosítható lehessen, azt megfelelő azonosító jellel (kódszámmal) szükséges

ellátni. Ennek a kódszámnak a segítségével a fogalomra az Adatrendszer más ré—

szeiben is hivatkozni lehetne. A több irányú azonosítás biztosítása érdekében szük- séges. hogy maga a fogalmi azonosító kódszámrendszer is kövesse az Adatrendszer

belső szerkezetét.

A Statisztikai Adatdokumentációval szemben további követelményként állítható fel. hogy abból megállapítható legyen

-— a jelentkező adatigényekkel megegyező vagy hasonló adatgyűjtések történtek——e. és hol, milyen formában állnak rendelkezésre ilyen adatok (az ismétlődő adatgyűjtések meg—

előzése);

— egy megtervezett. új adatgyűjtéssel megegyező vagy hasonló tartalmú folyik e (a pár- huzamos adatgyűjtések megelőzése).

Végül biztosítani kell. hogy a statisztikai rendszeren belül bármely szerv által

összegyűjtött adat minden jogosult szerv számára hozzáférhető legyen.

Ezeket a követelményeket az ..Adatgyűjtések Tartalmi Nyilvántartásának" kel- lene kielégítenie. Ennek kialakításánál komoly módszertani megfontolást igényel a nyilvántartás mélységének meghatáro—zása. Minél mélyebb, részletesebb ugyanis a nyilvántartás, annál inkább kielégíti az előzőkben megjelölt követelményeket, ugyanakkor viszont munkaigényesebb a nyilvántartás felállítása és folyam-atos a'k- tualizálása.

A nyilvántartás vezetésének megszervezésénél célszerű lenne

— építeni a számítógépek által elvégezhető automatikus indexelési és nyilvántartási módszerekre;

— figyelembe venni a statisztikai fogalmi rendszer fogalomkészletét a tartalmi leírá- soknál és kereső szavaknál:

— a fogalmak azonosítását szolgáló kódrendszerhez illeszkedő ,,adatnyilvántartási kó- dokat" használni.

AZ INFORMATlKA HATÁSA

1121 Az Adatgyűjtések Nyilvántartásával szemben követelmény, hogy az összes adat- gyűjtést felölelje. ezért nem képzelhető el, hogy a közeljövőben teljes egészében

mutató (adat) mélységig részletezetté váljék. Ugyanakkor az adatbázisokban tárolt adatoknál a tárolásnak csak akkor van értelme, ha a felhasználó azokból a kívánt

mutatókat (adatokat) le tudja hívni.

Az utóbbi követelményt az ún. Mutatákiatalógus és a hozzájuk kapcsolódó

Nómenklatúra-katalógus elégítheti ki. E katalógusoknak együttesen alkalmasnak

kell lenniük arra, hogy a tárolt és elérhető adatokat a felhasználó számára akár elemi szinten fellelhetóvé tegyék.

Lényeges követelmény itt is. hogy e katalógusok

— mutatóleírósaikban a statisztikai fogalmi rendszerben elfogadott fogalmakat hasz- nálják;

—— a statisztikusok szempontjainak és megközelítésének feleljenek meg. ugyanakkor ló- tensen — főként a mutatóazonosító kódok szerkezetén keresztül — tükrözzék a számítógépes tárolás adatszerkezetét is;

— közvetlen kereszthivatkozásokat tartalmazzanak mind a ,,fogalmi szótárakra", mind pedig az ,.adatgyűjtés—nyilvántartásra".

A Mutató— és Nómenklatúra-katalógusok elsősorban a felhasználók számára készülnek, ugyanakkor azonban betöltik az összekötő ,,híd" szerepét is a statisz—

tíkus felhasználók és az adatokat kezelő számítástechnikusok között.

Az adatbázisok és az .,adatarchívum" dokume'ntócióinak mór főként a számi-

tó—stechnikusok számára kell készül'niök. Céljuk az, hogy biztosítsák az adatbázisok és az adatarchívum működtetését. rögzítsék a felépítés belső, szakmai meggondolá- sait stb. Mindkét típusú dokumentációnál azonban ugyancsak érvényesíteni kell a hivatkozásokat, amelye-k ez esetben főként a Mutató- és Nómenklatúra—katalógu—

sokra történnek.

A statisztikai adatállományokat, mint a Statisztikai Adatrendszer felépítéséből is

kitűnt, nemcsak kérdőíveken vagy gépi adathordozókon tárolják, hanem kiadvá—

nyokban is. Jelenleg azonban nincs kiforrott módszer és eszköz a kiadványok tar—

talmi nyilvántartására és a kiadványokban közölt adatok visszakeresésének meg—

könnyítésére.

Ennek a feladatnak (: megoldásánál az adatgyűjtési—nyilvántartással analóg módon lehetne eljárni. Ugyancsak támaszkodni lehetne a számítógép által nyúj- tott nyilvántartási és keresési automatizmusokra. Ezek igénybevételével kialakítható egy rendszeresen aktualizált és újrakiadott ,.Kiadványkatalógus". amely nem csupán a kiadványokat tartaná nyilván, hanem a kiadványok tartalmának megfelelő mély- ségű feldolgozásával és csoportosításóval eszközt adna az adatok felhasználóinak.

hogy különböző adatigényeiket a megjelent kiadványokból viszonylag könnyen kielégíthessék.

A Statisztikai Adatrendszer minden egyes részénél, nemcsak az Adatdokumen—

tóciónál. számos módszertani probléma és feladat merül fel. melyek megoldását valamilyen formában rögzíteni kell.

Ezek a módszertani anyagok nem a statisztika klasszikus elemzési módszereire vonatkoznak. ezért megkülönböztetésül a tárgykört érintő módszereket adatkezelési

módszertan elnevezéssel lenne célszerű összefogni.

A Statisztikai Adatállományok szerkezete

A Statisztikai Adatállományok képezik a Statisztikai Adatrendszer másik ágát.

vetületét, s ebbe tartozik — elvileg — minden adat, amely a statisztikai információ—

5 Statisztikai Szemle

1122 PESTI LAJOS

rendszerbe belép. feldolgozásra kerül. majd tárolják és/vagy valamilyen közlési

formában. például kiadványban kiadásra kerül.

A Statisztikai Adatállományok első nagy csoportja az ún. Kérdőíves Adatállo—

mányok, azaz azok az adatok, amelyeket valamilyen indokból eredeti formában is

— nemcsak átmenetileg. a feldolgozás befejezéséig. hanem legalább néhány évig

— megőriznek.

Ezeknél az állományoknál hivatali szinten meg kell határozni

— a tartós megőrzésre minősítés követelményeit,

—— az előző minősítés jogkörét és ügyrendjét,

— a megőrzött állományok tárolási helyét és a tárolásért felelős szervet.

— a tárolt, fellelhető kérdőíves állományok központi nyilvántartását.

Az adatállományo—knak ennél a csoportjánál helyes lenne kidolgozni a mikro- másolás (mikrofilmezévs) szervezett alkalmazási módszerét. Nyilvánvaló. hogy mikro—

másolni csak az archív jelleggel megőrzendő. vala-milyen sajátos jelentőségű bi- zonylatokat érdemes. Ezeknek az adatállományoknak az átmásolását folyamato—

san kellene megszervezni, magát a mikrofilmtárat pedig a Statisztikai Adatállo—

mányok részének tekinteni.

A mikrofilmtár feladatkörének és működésének meghatározásánál figyelembe veendő az is, hogy mikromásolás nemcsak kérdőívekről, hanem feldolgozási mun—

katáblákról is történik. Ezek kezelését és nyilvántartását is — értelemszerűen - in-

dokolt beilleszteni a rendszer egészébe.

A számítógépes feldolgozásra rögzített és kijavított adatállományokat az ese- tenként adott megőrzési időn belül mágnesszalagon tárolják. A mágnesszalagon tárolt adatállományok elhelyezésére és védelmére a Mágnesszalag Raktár hivatott.

az adott időben őrzött mágnesszalagok nyilvántartásáról pedig a számítógéppel vezetett Mágnesszalagok Automatikus Nyilvántartási Rendszere gondoskodik.

A mágnesszalagon "hagyományosan" és csak korlátozott ideig tárolt adatál-

lományoknak van egy különösen értékes része: a Mágnesszalagos Adatarchívum,

amelybe a különleges biztonsággal (2 példányban). a jogszabályok által általános érvénnyel meghatározott ideig megőrzött állományok tartoznak. Az ezekhez való

hozzáférés meghatározott ügyrend szerint. csak közvetett módon, bonyolultabb el-

járással történhet. A

A Statisztikai Adatbázis Rendszerek (STAR) úgyszintén részei a Statisztikai Adatállományoknak.

Statisztikai Adatbázis Rend—szerekne—k azok az állományok minősülnek, amelyek - oz adatgyűjtésük módszertanát illetően megfelelően állandósultak (stabilak);

— tartalmuk fontosságánál fogva, megőrzés és hozzáférés szempontjából kiemelten ke- zelendők;

- előre nem tervezhető. másodlagos (szekunder) és esetenkénti (ad Hoc) feldolgozá- sok számára különös jelentőségűek. s ezért azokat sajátOs - az elsődleges feldolgozástól eltérő — szerkezetben és technikával tárolják számitógép segitségével;

— tartalmi leírásuk a sajátos Mutató- és Adatkatalógusok, dokumentációjuk pedig az Adatbázisok Dokumentációs Rendszere segitségével történik.

Mivel a hivatalos statisztikai kiadványok, jelentős volumenű feldolgozások

eredményeképpen értékes adattömeget tartalmaznak, ezen adatokat úgyszintén a Statisztikai Adatállományok eszmei részének kell tekinteni. Éppen ezért ezekből _a kiadványokból olyan ,.Kiadványtárat" kellene képezni. amely biztosítja a Kiadvá- nyok Katalógusával összhangban a vizsgált témakörre vonatkozó publikációk egy- szerű, gyors visszakereshetőségét.

AZ lNFORMATlKA HATÁSA ( 1 123

A Statisztikai Adatkezelés funkciója

Jelenleg Hivatalunkon belül olyan átfogó funkció, amely az előzőkben kör—

vonalazott Statisztikai Adatrendszer működtetését végezhetné, illetve amelybe az

Adatrendszerrel kapcsolatos összes feladatok összevonhatók lennének, még nin-

csen. Ezért a folyamatban levő fejlesztési tevékenységek, a jelenlegi szervezet és funkciók figyelembevételével. a felvázolt koncepció alapos "felülvizsgálata", részle—

tes munkaprogramjának kidolgozása és jóváhagyása után célszerűnek látszik egy sajátos funkciót: a Statisztikai Adatkezelést létrehozni (illetve meglevő funkciót -—

funkciókat — megfelelően kibővíteni).

A Statisztikai Adatkezelés funkcióihoz tartoznék

a) egyfelől a Statisztikai Adatkoordináció, amely a Statisztikai Adatrendszer szakmai tagtalmi fenntartását, aktualizálását és fejlesztését látja el; így ebbe a feladatkörbe tarto- zu :

-- a kapcsolattartás az adatgyűjtéssel és a tájékoztatással,

— az adatállományok megőrzésének minősítése,

— az adatállományokhoz való hozzáférés jogosultságának elvi meghatározása,

—— külső szervekkel történő adatcserék koordinálása,

— a Statisztikai Adatdokumentáció kezelése és aktualizálása (egyes feladatoknál termé- szetesen széles körű együttműködés keretében),

I' -- a kérdőíven és a kiadványokban rögzitett adatállományok nyilvántartása és keze- ese ;

b) másfelől a Statisztikai Adatállomány-kezelés, amely magában foglalja

— a Mikrofilmtárat, annak folyamatos működtetésével együtt,

— a Mágnesszalag Raktárt és a Mágnesszolagos Adatorchívumot, a mágnesszalagok (beleértve az archivált szalagok) nyilvántartási funkcióját. valamint a mágnesszalagos állo—

mányok tartalmi nyilvántartását is,

—— az adatbázisok fenntartását és aktualizálását.

— az adabázisokhoz való hozzáférés biztosítását és az adatbázisok tartalmának fizikai védelmét.

-— az Adatbázisokkal kapcsolatos Mutató- és Adatkatalógusok szerkesztését. kezelését és aktualizálását,

— a kiadványok hivatalos gyűjteményét, a ,,Kiadványtárat", a publikációk visszakeres—

hetőségének biztosításával.

TOVÁBBI FEJLESZTÉSI FELADATOK

Az előzőkben felvázolt rendszer kedvező környezetet jelenthetne a szakstatisz- tikai elemző és tájékoztató munkához. S bár a rendszer ebben a megfogalmazás- ban inkább logikai összefüggéseket. feladatokat és funkciókat tartalmaz, és nem vonatkoztatható közvetlenül. teljességében a Központi Statisztikai Hivatal egyetlen szervezeti egységére sem. a rendszer jelentős része már létezik vagy fejlesztés alatt

áll.

Az ismertetett koncepció annyi többletet tartalmaz. hogy az egyébként már ren- delkezésre álló vagy kimunkálás alatt levő megoldásokat összefüggő rendszerré egyesíti.

A Statisztikai Adatrendszer ilyen komplex megvalósításához — úgy tűnik - a

következő fejlesztési feladatokat kellene még megoldani:

— kialakítani a Statisztikai Adatrendszer belső szerkezetének modelljét, amely a későb- biek során mind az Adatdokumentáció egyes elemeinek meghatározásánál, mind az Adat- állományok rendszerezésénél irányelvként szolgálna;

— megtervezni a Statisztikai Adatrendszer belső azonosító kódrendszerét, amely az Adat- dokumentáció és az Adatállományok egyes elemei között a kölcsönös hivatkozásokat és meg- feleltetéseket lehetővé tenné;

s.

1 124

PESTI LAJOS

- megvizsgálni, hogy az adatkezelési funkció gyakorlati létrehozása. milyen szervezeti és ügyrendi szabályozásokat igényelne s a rendszer belső szerkezetének és újszerű funkciói-

nak széles körű megismertetéséhez milyen formákat lenne célszerű alkalmazni.

A Statisztikai Adatrendszer tartalmának, valamint a Statisztikai Adatkezelés funkciójának megtervezése után. a már hivatkozott 2021/1976. Mt. h. sz. határozat—

nak megfelelően meg kellene vizsgálni e rendszernek más társrendszerekhez történő kapcsolódását. illetve meghatározni a rendszer azon általánosítható elemeit és megoldásait, amelyeket a népgazdasági információ-rendszer hatékony összeillesz—

tése érdekében a társrendszereknél is célszerű lenne alkalmazni.

*

Számos országban, a szocialista országok jó részében, a Szovjetunióban az informatika szemléletének következetes alkalmazása, a számítástechnika előnyeinek minél teljesebb kihasználására való törekvés hasonló jellegű koncepciók s ezek alapján fejlesztési programok kidolgozását eredményezte.

Az e tanulmány keretében ismertetett koncepció számos eleme közel azonos a szocialista országok statisztikai hivatalaiban kidolgozott és megvalósítás alatt levő munkaprogramok megfelelő elemeivel. Mindez lehetővé. de a munka viszony—

lagos újszerűsége szükségessé is teszi, hogy a szocialista statisztika—i hivatalok együttműködése a tárgyalt területen is fokozódj'ék. Egymás tapasztalataira támasz—

kodva és különösen az erőteljes fejlesztési tevékenységet folytató szovjet Központi Statisztikai Hivatal tapasztalatait figyelembe véve, használhatjuk fel munkánkban korunk elméleti. módszertani és technikai eredményeit és lehetőségeit avégett, hogy statisztikai szolgálatunk mindenkor megfeleljen a párt- és államvezetés, a társa- dalom támasztotta követelményeknek.

PE3l-OME

Aarop uccneAye'r " anannsupye'r aoaneücrane numopmamxu Ha pasamue cramcm- uecxoű CHCTeMbI.

B nepaoü uacru ocraHaanMBaetca Ha coaeTCKOM onbne canau crarucmnu " uuopopma—

mm. 3areM aarop uanaraer coomomer—me memay cva'mcrnxoü " "Hdaopmamxoü a BeHrpm, yKaauaae'r Ha pacnpocrpaHeHue npumeHeHun 3BM " Ha Hoabii—i noaxoa, passaui-ism xmusnn uncpopmamxoü. Octauaanusaercn Ha BO3HHKHOBeHHH HBYKH o abruucnurenbnoü Texumce, no- Kaauaaer cmepy ee uccnenoaauuü, a rakme HOBbie Hanpasnenun u Tpeőoaaum, KOTOpre mom-lo oőnapymm'b e'myuxuuonnposauuu cramcrw—recxux cncreM.

B Aanbneúmeü uacm csoeü CTaTbH aerop ocraneenueaecm Ha paaau'mn senrepcuoü crarucruuecxoü CHCTeMbI n nonpoőno nanaraer Konuenumo CHCTeMbI cramcmuecxux .naH- Hblx. 3a'reM paccmarpuaaer acnenru manat-ma T. H. onymemauuu cramcruuecmx .naHHblx, CprKTypy mormon cramcrmecmx nam-ism, cpyuuuuu MaHunynnum—i ctamcmuecuumu gar-l- HblMH u uanaraer sena-m pasawmn Ha npencronmui'r nepnon.

MHorouucneHHble aneMeHTbl npwaeAeHHoü a crarbe nouuenuuu ouem, őnuswu c co- oraercreyroumMu anemeHTaMM paőouux nporpaMM, paapaőoranuux :; crarucruuecnux ynpae- nenunx couuanucmuecxnx c-rpaH. HaőmonaeMbre : paaawrm cxogcraa COSABIOT őnaronpu- argue Bosmomnocw nna corpyAHuuecma cramcmuecmx ynpaanennü ranme n s amit o nacm.

SUMMARY

The author investigates the influence of intormatics on the development of the system of statistics.

The first part of the study presents Soviet experiences of the relationship of statistics and informatics. then reports on this relationship in Hungary, on the use of computers and

AZ lNFORMATiKA HATÁSA

1 125

the new attitudes of informatics. lt shows the development of computer science. its scope of investigation as well as the new tendencíes and reauirements which can be experienced

in the functioning of the systems of statistics.

ln the subseauent part of the study the author reviews the development of the system of statistics in Hungary and discusses in detail the conception of the system of statistical data. Then he touches on aspects of elaborating the so-called Statistical Documentation of Data, on the structure of Statistical Data-Stocks, on the function of Statistical Data Handling and díscusses the further development tasks.

Several elements of the conception presented in the study are close to respective elements of the working programmes elaborated in statistical offices of the socialist countries.

Similarities in the development make possible the co-operation of statistical Offices in the countries concerned in this field too.