Statisztikai adatbázis-rendszer a Központi Statisztikai Hivatalban

STATISZTIKAI ADATBÁZIS-RENDSZER A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN

GYURKI ILDIKÓ

A statisztikai adatbázis létrehozásának célja. jobb feltételek teremtése a köze

gazdasági és statisztikai elemzések számára. Ennek érdekében szükséges. hogy:

— a felhasználható adatokról naprakész leltár álljon rendelkezésre;

— az adatok a kívánt időben, szerkezetben. feldolgozottsági szinten és aktuális álla—

potban legyenek hozzáférhetők;

-— összehasonlítható idősorok álljanak rendelkezésre;

— az ágazati és funkcionális témák együtt legyenek elemezhetők;

- korszerű matematikai módszereket lehessen alkalmazni.

Az adatbázis feljesztésének elvei a következők voltak:

— egy központi statisztikai adatbázis-rendszert kell létrehozni. és ez elégítené ki az ága- zati, a funkcionális és a területi statisztika iránti igényeket:

- a statisztikai adatbázis-rendszernek az országban működő más népgazdasági adat- bázisokkal koordináltan kell működnie;

—- az adatbázis -- a statisztikai feladatoknak megfelelően — tényadatokat tartalmaz;

— elsődlegesen elemi szinten (az adatgyűjtés szintjén) tárolja az adatokat - mikroadat- bázis —. de szükség esetén tájékoztatási célokra aggregált adatokat is tárolhat (például hosz-

szú idősorok);

— az adatbázis-rendszert fokozatosan kell kiépíteni a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által előírt sorrendben;

— az adatbázisok fejlesztésével együtt a korszerűbb elemzési lehetőségekre támaszkodva fejleszteni kell az adatgyűjtést, a tájékoztatást, a meta—információrendszert is:

; törekedni kell arra. hogy a statisztikus felhasználó a rendszer közvetlen használójává váljé .

A fent leírt célok érdekében olyan adatbázist kell összeállítani. és olyan kezelő—

rendszerrel kell működtetni. amely:

— lehetővé teszi a rendszeres igények teljesítését. jól kezelhető munkatáblák és kiadvá—

nyok készítését;

— lehetőséget ad a nem rendszeres, ad hoc igények gyors kielégítésére:

— biztosítja az adatbázis korrekt összeállítását (betöltését). karbantartását, az adatok szükség szerinti javítását:

— végrehajtja az adatok összehasonlithatóságát biztosító homogenizálást;

- naprakész dokumentációt ad az adatbázis környezetében levő különböző típusú fel- használóknak az adatbázis használatához. kezeléséhez, karbantartásához;

-— biztosítja az adatok védelmét a fizikai sérülésekkel és a jogosulatlan felhasználókkal szemben;

—— kezdetben botch környezetben (hagyományos módon. időszakonkénti használattal, programozók révén), később közvetlen hozzáférés és felhasználói nyelv segítségével működik.

GYURKI : STATISZTIKAI ADATBÁZlS-RENDSZER 389

Az adatbázis—fejlesztés érdekében jelentős lépéseket kell tenni a statisztika fej- lesztésében is. mégpedig: '

— a különböző, eddig önállóan fejlődő adatgyűjtések (ágazati. funkcionális) megfigye—

lési egységeinek szintjét és körét egységesíteni kell: * '

— egységesíteni kell az alkalmazott nómenklatúrákat;

— egzakt módon kell definiálni a nómenklatúrák kapcsolatát biztositó homogenizálási eljárást;

— egységesíteni, definiálni kell a statisztikai fogalmakat (fogalmi szótárak);

— dokumentálni és folyamatosan kezelni kell a meta-információrendszer elemeit (adat- gyűjtést, kiadványokat, tárolt adatokat stb.).

Az adatbázis fejlesztéséhez meg kellett teremteni a hardware és a software fel—

tételeket. _

Az adatbázis működtetése jelenleg egy IBM 370/155—ös 1024 K byte-os gé- pen valósul meg 4 darab 100 megabyte—os és 8 darab 33 megabyte-os lemezegység—

gel. 16 darab display-jel. Operációs rendszer: az OS VSZ (SVS) 1.7 H plusz HASP.

A táv-adatfeldolgozást a TSO biztosítja.

Az adatbázis kezeléséhez és táblagenerálásához a MARK lV rendszert alkal-

mazzuk, amely

— magas fokú adat- és programfüggetlenséget biztosit. mivel a programoktól külön ke- zelt adatleíró nyelve van;

— műveleti nyelvének használatakor kevésbé kell a számítógép által végrehajtott kötött eljárássorrendet követni, ez a lehetőség nagyon megkönnyíti a programozást;

-— a file-ok kezelésére fejlett, automatikus file-kezelő eljárásokat alkalmaz:

—- egyszerűen kezelhető. komplex feladatok megoldását biztosító táblagenerátorral ren- delkezik.

Az adatbázis-fejlesztés és —működtetés szervezeti rendjének szabályozásában részt vevő szervezeteket, azok feladatait és felelősségüket (: hivatali ügyrend hatá- rozta meg.

AZ ADATBÁZlS-RENDSZER UZEMMÓDJAI ÉS SZERVEZETE

Az adatbázis—rendszer üzemmódjainak meghatározásához el kell határozni azo- kat az adatfeldolgozásokat, amelyeket nem tekintünk az adatbázis—rendszer felada—

tának. Ezeket nevezzük elsődleges feldelgozásoknak.

Az elsődleges feldolgozás feladata:

-— a rendszeres és egyszeri adatgyűjtések input állományának elkészítése, ellenőrzése.

javítása. kontrollszámok képzése;

—- az elsődleges összesítő táblák előállítása;

— az adatbázisba nem kerülő témáknál valamennyi továbbfeldolgozás (másodlagos fel—

dolgozás is).

Az adatbázisok felállítása az elsődleges feldolgozás által elkészített, ellenőr- zött. javított adatállományból indul.

Az adatbázisok üzemeltetése során két alapvető funkciót különítünk el: a) az adatbázisok kezelése, karbantartása; b) az adatbázisok lekérdezése, használata.

Az adatbázisok kezelésén belül beszélünk

— az adatbázisrészek betöltéséről (az adatbázis felújításáról).

- az adatok, az adatszerkezet javításáról (aktualizálás).

— a homogenizált állományok előállításáról,

— a dokumentáció, (: katalógusállomány előállításáról,

— (: szervizfunkcióról.

390 GYURKi ILDIKÓ

Az adatbázis betöltése az adatbázis új időszakokkal való kiegészítését jelenti.

Az ezzel kapcsolatos feladatok:

— az adatgyűjtés szerkezetének, illetve az igények változásának megfelelően az adatbá—

zis—szerkezet, -leírás és a betöltő programok módosítása.

- az elsődleges teldolgozástól kapott szalagból az adatbázist betöltő input szalag 'szer-

kesztése, '*

— a betöltés,

— a betöltés eredményének ellenőrzése. kontrollszámok képzése a lekérdező programok számára,

- a segédfile—ok módosítása. betöltése.

Az adatok javítása a statisztikában viszonylag ritkán előforduló művelet; az utó-

lag felderített hibás adatok. összefüggések javítására szolgál.

A homogenizált adatok előállításán, homogenizáláson összehasonlítható idő-

sorok előállítását értjük. Az összehasonlíthatóságot két tényező befolyásolhatja, egy—- részt a szervezeti változások, máSrészt az adatgyűjtésnél alkalmazott módszertan vál- tozásai.

A szervezeti változások (vállalatok összevonása, szétválása, más ágazatba soro-

lása stb.) hatásának kiküszöbölése szabályozott módon, automatikusan, a statiszti—

kusok által megadott esetekre, változástípusokra és szükség esetén pótadatok se—

gítségével történik. ;

Módszertani változás esetén egyedi döntések, módszertan és eljárás alapján állítjuk elő az összehasonlíható adatokat (például nómenklatúra-elemek, mutatók

összevonása, bizonyos arányok szerinti szétbontása stb.).

A dokumentáció aktualizálása elsődlegesen az adatbázis—katalógus módosítá- sát, valamint a katalógus módosító lapjainak kinyomtatását jelenti az új időszakok betöltésével egyidőben. Másodsorban ide értjük az adatbázis betöltésének, kézi

A szervlzfunkcíóhoz az állományok kezeléséhez kapcsolódó műveletek tartoz—

nak. mégpedig: biztonsági másolatok készítése, archiválása; a korábbi állományok törlése a lemezről: lemezkarbantartás stb.

Az adatbázisok lekérdezése terén alapvetően az alábbi két típus lehetséges:

vagy a programozó végzi a lekérdezést, vagy pedig közvetlenül a felhasználónak van lehetősége a kérdezésre.

Uzemmód szempontjából pedig batch (közvetett) és on—line (közvetlen) típust

különböztethetünk meg.

Jelenleg csak a batch, a programozó közvetítésével végzett lekérdezés működik a Központi Statisztikai Hivatalban. Az on-line, közvetlen elérés bevezetése

és a felhasználói nyelv tervezése folyamatban van.

A lekérdezési igényeket formanyomtatványon, ún. adatkérőlap segítségével fo-

galmazza meg a felhasználó. A lekérdező programozó e nyomtatvány alapján tel- jesí'ti az igényeket, amelyek lehetnek:

— előre tervezhető igények: nyomdakész kiadványok, idősoros munkatáblák stb.; , -— előre nem tervezhető, esetenként felmerülő, részben gyorsan teljesíthető, rövid hatar—

idős. részben pedig nagy feldolgozásigényű. hosszabb határidős igények.

A lekérdezések száma rohamosan nő. Eddig csak a Központi Statisztikai Hiva-

talon belüli igényeket elégítettük ki (1979-ben például 1200 táblát készítettünk).

1980-tól azonban egyes funkcionális főhatóságok számára is nyitottá válik az adat-

bázis. újabb adatbázisok kerülnek az adatbázis—rendszerbe, így a lekérdezések na- gyobb mérvű növekedése várható.

STATISZTI KAl ADATBÁZlS-REN DSZER 391

Az adatbázis-rendszer szervezete az adatbázisok fejlesztése, üzemeltetése, bő—

vülése során egyre inkább önállósult, és az adatbázisok számitástechnikai környeze-

tében három szervezeti egység alakult ki:

-— az adatbázis-fejlesztési osztály, amely az adatbázisok tervezéséért, az adatbázis-rend- szerbe illesztéséért, kisérleti üzemeltetéséért, dokumentálásáért felelős;

— az adatbázis-kezelési osztály. amely üzemszerű használatra veszi át az adatbázisokat.

elvégzi az adatbázisok kezelésével kapcsolatos további műveleteket (karbantartja. új idősza-

kokkal bővíti stb.); '

— az adatbázis-lekérdező osztály. amely az üzemszerű használatra átvett adatbázisok- ból teljesíti az igényeket.

Statisztikai oldalról három szervezetcsoport, funkcionális egység vesz részt az adatbázisok üzemeltetésében, fejlesztésében:

-— az adatbázisért felelős főosztályok. azaz a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kijelölt azon főosztályok, amelyek meghatározzák az adott adatbázisba kerülő mutatók kö- rét. felelősek a mutatók tartalmáért. homogenizálásáért. meghatározzák az adatvédelmi sza-

bályokat stb.;

—— az adatbázis—rendszert koordináló főosztály, amely biztosítja a tárolt adatok együttes feldolgozhatóságát, dönt a vitás kérdésekben. kezeli a kívülről jövő lekérdezéseket;

-— felhasználók, azaz a Központi Statisztikai Hivatal főosztályai. területi szervei, néhány intézménye, valamint egyes funkcionális főhatóságok (Országos Tervhivatal, Pénzügyminisz- térium. Munkaügyi Minisztérium).

AZ ADATBÁZlS-RENDSZER lNFORMÁClÓS HÁTTERE

Az adatbázis—fejlesztésnél (: fokozatos kiépítés elve szerint járunk el. Az adat—

gyűjtések adatai a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által meghatározott sorrend- ben kerülnek adatbázisba. A sorrendet és az adatbázisba kerüiő mutatók körét az adatgyűjtés stabilitása és rendszeressége, valamint a másodlagos feldolgozások és az idősoros vizsgálatok iránti igények határozzák meg.

Távlatilag három önálló adatbázisblokk alakul ki.

1. A gazdálkodó szervek nyilvántartása (V—STAR) már működő rendszer, a vál- lalatokat (szövetkezeteket, költségvetési szerveket), jellemzőiket és változásaikat tartja nyilván, Tetszőleges időpontra, vonatkozási körre állítja elő a gazdálkodó egy-

ségek listáját.

2. A társadalomstatisztikai blokk, amelynek első eleme, a településstatisztikai adatbázis (T—STAR) fejlesztés alatt áll.

3. A legszélesebb körű az 1974 óta üzemelő és egyre bővülő gazdaságstatiszti- kai blokk. Jelenleg a következő adatbázisokat fogja át:

ágazati adatbázisok

— iparstatisztikai adatbázis (l—STAR), amely 1970-től tárol termelési, értékesítési, anyag-, gép- és energiagazdálkodási, telepi, pénzügyi, árstatisztikai. munkaügyi adatokat;

— külkereskedelmi statisztikai adatbázis (K—STAR). amely 1971-tői tárol az exportra-és az importra vonatkozó adatokat;

funkcionális adatbázisok

— munkaügyi statisztikai adatbázis (L—STAR). amely 1977-től rendelkezik létszám—, bér—

és munkaidőadatokkal;

—- beruházásstatisztikai adatbázis (B—STAR), amely 1974-től tárol a beruházások pénz- ügyi teljesítésére, üzembe helyezésére stb. vonatkozó adatokat.

Fejlesztés alatt van a mezőgazdasági statisztikai adatbázis (M—STAR) és a

vállalati mérleg adatbázis (P—STAR).

A továbbiakban csak a gazdaságstatisztikai blokkal foglalkozunk.

392 evang: iLDlKO

Az adatbázisokba kerülő mutatókat elemi szinten tároljuk, hogy azokból bár- mely csoportosítás elvégezhető legyen. Azokat a mutatókat, amelyeket gyakran igé—

nyelnek, aggregáltan is beépítjük a rendszerbe. a gyorsabb lekérdezés érdekében.—

Az adatokat nemcsak eredeti állapotban, hanem homogenizált állapotban is tároljuk, hogy összehasonlítható idősorokat képezhessünk.

Az éves adatokatlegteljebb 6 évig tartjuk mágneslemezen, a régebbiek mág—

nesszalagon érhetők el. Jelenlegaz adatbázisok 12 darab 30 M byte-os lemezt fogá lalnak el. Ez az adattömeg azonban — a számítógép-rendszerünk felszereltségének

korlátai miatt — jelenleg időben közvetlenül nem elérhető. _ Az adatbázis-rendszernek, illetve a kezelő rendszernek biztosítania kell a) a különböző témák kapcsolatát, b) a különböző időszakok kapcsolatát. c) a külön—

böző szintű adatok (vállalat, telep stb.) kapcsolatát.

Az elemi szintű adatoknál a törzsszám, a gazdálkodó egység azonosítója teszi

lehetővé az összekapcsolást. * '

Az adatbázisok használhatóságónak feltétele, hogy megfelelően dokumentálva

legyenek. Dokumentálni kell:

— az adatbázisban levő adatok, információk tartalmát;

— software oldalról az adatbázis tartalmát, szerkezetét. elérési útjait;

-— a működtetés, kezelés lépéseit. állapotát.

A rendszer információtartalmát az ún. katalógusrendszer három eleme írja le:

1. a Mutatókatalógus, amely a mutatók hivatkozási számának (mezőnevének)

sorrendjében meghatározza:

-— a mutató tartalmát.

—- a mutató szintjét,

az egyedi mutatót azonosító nómenklatúrákat.

az adatszolgáltatók körét.

a mértékegységet.

a vonatkozási időt.

a periodicitást, az idősor hosszát.

a homogenizálós típusát, összefüggését más mutatókkal;

2. a Nómenklatúra-katalógus, amely a mutatókat azonosító és csoportosító n"- menklatúrák elemeit sorolja fel: megadja a rendszerben létező változatokat (időben

és mutatókra érvényes részhalmazt), a nómenklatúrák közti összefüggéseket;

3. a Tájékoztató katalógus, amely kulcsszavak alapján gyűjti össze az azonos témakörbe tartozó mutatókat (KWOC—lndex).

A felhasználó a katalógusból kikeresett hivatkozási szám alapján fogalmazza meg az igényét. Közvetlen kapcsolat az adatbázisok és a katalógusok között jelen- leg nincs. A fejlesztés alatt álló felhasználói nyelv működéséhez meg lehet terem—

teni a két jelenleg önállóan működő rendszer'kapcsolatát.

Az adatbázis tartalmát rendszer (software) oldalról a MARK lV adatleíró nyelve írja le, és erről egyben jól kezelhető dokumentációt is ad.

Az adatbázis—rendszer működésének, az adatbázis felállításának és kezelésének

dokumentálását (kézi dokumentáció) szabályozás írja elő.

Jelenleg a rendszerben három szintű az adatvédelem:

—— ügyrend szabályozza a különböző adatbázisrészekhez való hozzáférés jogosultságát;

— file-szintű védelem (operációs rendszer által nyújtott ,,jelszó"), amellyel az adatbázis tartalmának elrontáso ellen védjük az adatbázist;

— fizikai sérülés ellen biztonsági másolatok (szalag) készítésével védjük a rendszert.

STATISZTI KAl ADATBÁZlS-RENDSZER 393

AZ ADATBÁZlS-KEZELÖ RENDSZER

Az adatbázis belső szerkezetét a MARK lV software lehetőségei határozzák meg.

A MARK IV adatstruktúrájának jellemzői:

— önálló file-ok, a file—ok közt nincs adatstruktúrában biztosított kapcsolat, -— egy file-ban egy fajta rekordtípus,

— egy rekord hierarchikus szerkezetű, legfeljebb 9 szintű. egy szinten legfeljebb 256 szeg- menstípussal,

—- a szegmensek fix vagy változó számban fordulhatnak elő.

— a szegmens hossza fix.

A file—ok lehetnek fizikai szekvenciális, indexelt szekvenciális és VSAM (Virtual Storage Access Method) szervezésűek. Ez utóbbi esetén lehetőség van másodlagos

kulcsok szerinti invertált táblák (alternate indexek) kezelésére is.

Tárolási struktúráját tekintve a MARK lV az ún. juxta pozíciós módszert alkal- mazza, azaz a hierarchikus rekord lineáris rekorddá van kisimítva.

A file-ok közti kapcsolatot a file-kezelő rendszer biztosítja, a feladatban részt vevő file-ok kijelölése után automatikusan (koordinálás).

Az adatbázis négy állománytípusát különböztetjük meg:

1. számjelállomány, 2. adatállományok, 3. segédállományok, 4. katalógusállomány.

Az első három állomány összefüggő rendszert alkot a gazdaságstatisztikaí

blokkban, a katalógusállományok önálló egységet képeznek.

Az elemi adatbázisnál a keresztmetszeti kapcsolatot részesítjük előnyben. Az egy időszakra vonatkozó különböző adatokat egymáshoz közel tároljuk. Az idősza-

kok a feldolgozás során idősorrá kapcsolhatók. Ezt indokolja egyrészt a könnyű ak-

tualizálás igénye, másrészt az, hogy az időszakok összekapcsolását nem elemi szin-

ten, hanem az aggregáló műveletek után kell elvégezni.

A számjelállományok a gazdálkodó egységeket (törzsszám) és jellemzőiket (név, szakágazat, szektor, terület stb.) írják le, adott időpontra és a népgazdaságra vo- natkozóan. Annyi számjel-file van, ahány vonatkozási idő szerepel az adatbázisban.

A számjelállomány inputját a gazdálkodó szervek nyilvántartása (V—STAR) szolgál- tatja. A számjel-file-ok központi szerepet töltenek be a különböző témák összekap- csolásában.

Az adatállományok egy adott téma mutatóit tárolják adott időszakra vonatko- zóan.

Az elemi mutatóknak két típusát különböztethetjük meg: azokat, amelyek köz- vetlenül a gazdálkodó egységet jellemzik (azonosító nómenklatúra a törzsszám), pél—

dául a vállalat teljes termelési értéke, összes energiafelhasználása stb., és azokat, amelyek a vállalatnál mélyebb bontásban vannak, például a termékenkénti termelés.

a telepek adatai, a létszámadatok állománycsoportonként (a törzsszámon kívül más nómenklatúra is azonosítja a mutatót).

A rekord azonosítóját a file-ban azok a nómenklatúrák képezik, amelyekre a ki—

választó feltétel lehetséges; azok, amelyekre nem gyakori a kiválasztás, a rekordban alacsonyabb szintre kerülnek. Ennek megfelelően két rekordtípus létezik:

1. gazdálkodó egység szintű rekord, amelynél az első szintű szegmens a gazdálkodó egységet közvetlenül jellemző adatokat tartalmaz, a második szintű szegmenstipusok pedig adott nómenklatúrákkal azonosított mélyebb szintű mutatókat tartalmaznak;

394 GYURKI lLDlKÓ

2. a gazdálkodó egységeknél mélyebb szintű rekord (ha a bontó nómenklatúra is gya—

kori kiválasztási feltétel) például a termékenkénti termelés.

A segédállományoknak három típusát különböztetjük meg:

—- a szöveg-file-ok, táblák, amelyek a kódok megnevezését tartalmazzák;

— az ún. összesítő és struktúra—file—ok, amelyek két nómenklatúra elemei közötti össze- függést írják le, és ezzel az adatok tetszőleges (nemcsak kontrollszakításos) csoportosítását teszik lehetővé;

k— az ún. invertált file—ok, amelyek a másodlagos kulcsok szerinti közvetlen elérést bizto;

sítjá .

A katalógusállományok a mutatók, nómenklatúrák tartalmát leíró adatokat tar-

talmazzák. Jelenleg az adatbázis—katalógusok előállításához szolgálnak alapul.

Az adatkezelési funkciók ellátására elsősorban a MARK lV-et használjuk. Ezt alkalmazzuk valamennyi adatbázis-karbantartó és lekérdező funkcióra a szervizprog- romok kivételével. A szervizfunkció ellátására az lBM—segédprogramokat vesszük

igénybe. '

Ma még nem gyakori a matematikai statisztikai elemzések igénye adatbázisból

leválasztott adatokon, de szükség esetén több program és programrendszer áll ren- delkezésre. így a saját fejlesztésű klaszter-analizis és faktor—analízis, valamint a

BMDP-. az SPSS- és az SSP—rendszer.

Jelenleg a lekérdező igényeket a MARK lV teljesen kielégíti, tetszőleges tábla generálására alkalmas. de működik a Hivatalban az amerikai BLS TPL és; a svédek

TABóB táblagenerátora, valamint a sajátfejlesztésű CPG, amely COBOL—forrásprog—

ram előállítására képes.

PE3l-OME

Aarop onwcuaae-r t'pyuxuuonnpyroutyio : BeHl'epCKOM u.eutpanbnom cra'mcmuecitoM ynpaaner—mn cucreMy Saabi .naHHblx, paskpuaan npu erom ee nerm " apenbnannemme K Het—i Tpeöoaannn. Hanaraer conmeeHr-ime c excnnyarauneü 6335: .nem-lux senem, yKöSbl—

Baer Ha cpynxuuu a cenen c axryannsauneü Sas AaHHle " oőecneueuuem conocraenMocm BpeMeHHle psnoa, ocrauaennsaetcn Ha sosMom—rocrnx " cnocoőe onpoca öaa AGHHNX n, Haxoneu, Terence Ha cnomunmeücn : coorsercrauu c aanaunmn opranuaauuonnoü c-rpyrn-ype.

B aanbueüweM nponaaonm' Kpamm'i oősop nnmopMaLu—iounoro conepmonun CHCTeMbI Saabi AaHHbIX (prra BosneueHHbix a őaey .aannux nouaaereneü), a raxme onucmeaioumx cogepmal—me 663bl AaHHbIX Karanoroe, AOKyMeHTauHH (őa3bl MeTaAaHHle).

B oszen c pacueTHoi—i c-ropouoü cuc-réme: Saab: p.aHHbiX onmcuaaer HGKDTOpre xapaK—

'repncmrm npuMeHnemoro MaTeMaTuuecuoro oőecneueunn (MARK lV) urnnbimaccuaoa, 06- paeymmux őaay ABHHbIX.

SUMMARY

The article describes the data base system functioning in the Hungarian Central Sta- tistical Office, shows its aim and the demands set up for its establishment. The tasks con- nected with the upkeep of the data base, the work to make data bases up—to-date and ensure compatibility of time series, the possibilities and techniaues of data retrieval as well

as the organization evolved in accordance with these tasks are discussecl.

The article offers a brief survey of the information content of the data base system (scope of the indicators drawn into the data base system) and of the catalogues. documen- tations (metadata base) describing the content of the data base.

With reference to computing science aspects of the data base system the article shows some characteristics of the software applied (MARK IV) and the data set types forming the data base.