Aktívaértekezlet a Központi Statisztikai Hivatalban

(1)

AKTlVAÉRTEKEZLET A KÖZPONTI STATISZTIKAI HlVATALBAN

1978. január 25-én aktívaértekezletet tar- tottak a Központi Statisztikai Hivatalban. Az értekezlet előadója Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt. Az elnökségben helyet foglalt juhász János, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának alosztályvezetője, Zóhorzík Teréz, az MSZMP ll. kerületi Bizottságának első titkára, dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, Pesti Lajos, a KSH elnökhelyettese. dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese. Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizottságának titkára (az ülés elnöke), dr. Eiler Erzsébet, a Központi Statisztikai Hivatal SzakszerVezeti Bizottságának titkára, Tömpe István, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal KISZ Bizottságának titkára. Megjelent az ülésen PócsyErvin, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpoli—

tikai Osztályának munkatársa. '

Bálint József államtitkár, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke beszámolójában meg- állapította: a statisztikai szolgálat 1977-ben rendeltetésének megfelelően működött. ..A Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi munka- tervét teljesítettük, előrehaladtunk hosszabb távú feladataink megvalósításában is. Ez az adatszolgáltatók, feldolgozók. számítástech—

nikusok, az elemzők és kutatók együttes erő- feszítésének, a pártszervezet hathatós támo—

gatásának eredménye. Erősödött a Hivatal- ban a tervszerű irányítás és az összehango—

lás. Javult a részlegek együttműködési kész—

sége. a koordinációért érzett felelősség."

Hangsúlyozta. hogy az eredményekért kemé- nyen dolgozni kellett, annak ellenére, hogy nemzetközi viszonylatban értékelve a magyar statisztikai szolgálat munkájának politikai.

gazdasági és jogi feltételeit, azok még a tej—

lett tőkés országok számára is irigylésremél- tóan előnyösek. ,,Rajtunk a sor —- mondotta

—, hogy ezeket a lehetőségeket még jobban kihasználjuk."

A Központi Statisztikai Hivatal dolgozói az év folyamán nyújtott teljesítményeikkel a fel- sőbb szervek elismerését több ízben is el—

nyerték.

Örömmel állapította meg a Hivatal elnöke azt is, hogy a statisztikai szolgálat a folyama-

tos feladatok fennakadás nélküli ellátása mellett szívósan törekszik a statisztikai rend—

szer tervszerű korszerűsitésére. A nagy körül- tekintést igénylő feladatok tisztázásában és megfogalmazásában fontos szerepük volt a megtartott kommunista aktiván, ifjúsági par—

lamenten, személyzeti aktíván, a területi szervek aktiváján, valamint a különböző társasá—

gok fórumain, a Hivatal folyóiratainak hasáb- jain folytatott eszmecseréknek és vitáknak.

.,. .. új irányvonal meghirdetése a Központi Statisztikai Hivatal munkájára nem szüksé- ges" szögezte le az előadó, és hozzátette:

,,A Központi Bizottság és a kormány határo- zataiban. az előző aktivákon és a Hivatal ötéves tervében megfogalmazott követelmé- nyek konkretizálása a fő feladat. Hozzátehet—

jük, ahol lehet, egy kicsit szinvonalasabban gyorsabban, energikusabban. következete-

:bben."

A bevezető előadás négy fő kérdésre össz- pontosított: a statisztikai törvény (az 1973. évi V. tv.) végrehajtására, az elemző—tájékoztató munkára, a nemzetközi statisztikai kapcsola—

tokra és a számítástechnikai feladatokra.

A Központi Statisztikai Hivatal a statiszti- káról szóló törvény végrehajtásával kapcsola—

tos munkákat azokkal a párt- és kormány- határozatokkal összhangban végezte, amelyek az ügyviteli munka egyszerűsítésére "és a takarékosságra irányultak.

Az ezzel kapcsolatos munkák pártértéke- lése során többek között megállapították:

,,Vannak olyan szervezetek. ahol a feladatot kiemelten jól végzik (pl. KSH...)".

A Központi Statisztikai Hivatal e megálla- pítás óta további lépéseket tett a statisztikai törvény gyakorlati megvalósítása útján. Fe—

lülvizsgálásra került a központi adatgyűjtési rendszer és az ennek alapján tett intézkedé- sek csökkentették az adatgyűjtéseket. Ezzel ez a kérdés egy időre nyugvópontra jutott.

Az igazgatási statisztika területén végrehaj—

tott hasonló rendezésnek köszönhetően ott is történt kb. 13 százalékos csökkentés. Meg- kísérelte a Hivatal a központi statisztika és az igazgatási statisztika elhatárolását, a hatás- körök és a felelősség tisztázását. Ez a munka

(2)

azonban még nem befejezett. Az igazgatási statisztikát végző ,,... szerveknek — hangsú—

lyozta az előadó — folytatniok kell adatigé- nyeik további kritikus vizsgálatát, és egyez- tetését a Központi Statisztikai Hivatallal."

A statisztikai törvény megalkotása óta megindított sorozatos akciók eredményekép- pen a legfontosabb jogszabályok már ki- adásra kerültek. a tájékoztatás rendjének szabályozása azonban késik. ,,...a fő kér- dés -— mutatott rá az előadó — a végrehajtás során a jogszabályok megismertetése és gya—

korlati érvényesítése... a Központi Statisz—

tikai Hivatal elemi kötelessége és felelőssége a mindenkori helyzet feltárása és a törvény betartásához tevőlegesen hozzájárulni. Ezért az elmúlt időszakban is nagy súlyt helyeztünk erre a kérdésre. Megelégedéssel nyugtázhat—

juk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal te- rületén törvényes rend van. Pozitív dolog.

hogy a minisztériumokban a helyzet lényege- sen javult, illetve javulóban van. A fő tarsa- dalmi—gazdasági folyamatokról szóló statisztikai adatok bekérése szabályosan és elég

szakszerűen történik."

A Központi Statisztikai Hivatal összegezte az adatgyűjtések ellenőrzése során szerzett tapasztalatait. A megállapításokról a Hivatal elnöke beszámolt a kormány elnökének. az illetékes szerveknek. és az észlelt hibák- ról tájékoztatta a minisztériumok és főható- ságok vezetőit.

A vizsgálat megállapította, hogy az ún. ön- kéntes adatszolgáltatás gyakorlatilag nem funkcionál. Kirajzolódtak a jogellenes adat- gyűjtők főbb gócai, ilyenek: a tanácsok, a különböző kutatóintézetek, egyes társadalmi szervek, továbbá a trösztök és egyesülések. A

tanácsok területén a kérdés jogilag rende—

zett, a végrehajtásra azonban ez még nem mondható el. A területi pártszervek jövőben követendő eljárására megfelelő határozat született, amelynek alapján a Hivatal elnöke is megtette a szükséges intézkedéseket, el- igazításokat. A probléma rendezése során .,...megyei statisztikai igazgatóságaink po- zitív értékelést kaptak —— hangsúlyozta az elő—

adó —- aktiv támaszai a teruleti pártszervek- nek, segítik a területi információs rendszer fejlesztését. A rendezés érdekében surgosen lépéseket kell tenni a szakszervezetek vona- lán és a kutatói szférában, ahol meglehetö—

sen nagy a jogi bizonytalanság. A vállalati középírányító szervek adatgyűjtési jogosult- ságáról a Központi Statisztikai Hivatalnak kell kimondania a jogi véleményt."

Az előadó rámutatott arra. hogy a statisztikai törvény végrehajtását folyamatos szer- vező—ellenőrző tevékenységként kell felfogni.

Rendezni kell a joghézagokat. lntenzíven foly—

tatni kell az ellenőrző, felvilágosító munkát.

Aktívabbá és rendszeressé kell tenni a Köz- ponti Statisztikai Hivatal és az érintett szer-

6.

vek párbeszédét a rendszerezendő kérdések- ről. és a hatékonyabb intézkedések érdeké- ben a kapcsolatokat általában felső szinten kell tartani. A társfőhatóságok előtt is hatá- rozottan fel kell vetni az adatszolgáltatóknál tapasztalható szakszerűtlenségeket. Szorgal- mazni kell a gyorsan cserélődő vállalati és intézményi statisztikusok képzését.

Az előadó felhívta a figyelmet a szankciók megfelelő alkalmazásának szükségességére.

Majd így folytatta: .,. . . ideje a nyilvánosság előtt is megbirálni a fegyelmezetlen vagy jó—

hiszemű tudatlan adatgyűjtőket, a statisztika hitelét rontó más jelenségeket...A főosztá- lyok munkájának színvonalához annak bírá- lata is hozzátartozik, hogy partnerszerveink—

nél milyen a statisztikával kapcsolatos rend, milyen a káderállomány képzettsége, milyen a statisztika megbízhatósága és presztizse. ..

az ügy érdekében. ha szükséges, keményebb fellépéstől sem riadhatunk vissza."

A 2021/1976-05 minisztertanácsi határozat- tal foglalkozva, mely többek között a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főfelelősségével elő- írja az információs rendszerek összehangolá—

sát, egyszerűsítését és korszerűsítését1 az elő- adó idézte a már említett 1977. márciusi pártállásfoglalást. amely kimondotta: ,,Folya- matos fejlesztéssel olyan információs rendszer kialakítására van szükség, amely lehetőleg minden adatigénylő számára — beleértve a párt- és tömegszervezetek igényeit is —- azo—

nos csatornákon keresztül biztosítja az adatokat." Ez az előzménye az említett Mt. határo- zatnak, és ebben a szellemben kell végrehaj-

tani azt.

A szóban forgó ...határozatban — hangoztatta az előadó —— nem a manuális meg- takarítás áll előtérben, hanem az ,,informá- ciótermelés" kulturáltsága, szakszerűsége, amit a szocialista viszonyaink megkövetelnek, és lehetővé is tesznek. Az akció takarékos-

sági eleme is fontos."

Már az 1977. évi aktíva is hangsúlyozta az ,,egy nyelven beszélés" igényét a statisztikai, a terv- és a pénzügyi információs rendszer kö- zött.2 A Közgazdasági Főosztály példás gyor- sasággal és alapossággal leltárba vette a statisztikai és tervezési, valamint a statisztikai és pénzügyi fogalmak közötti eltéréseket, de az egyeztetés eredményei még kezdetiek, a munkát gyorsítani kell.

A 2021/1976. (Vll. 23.) Mt. h. sz. határozat végrehajtását szolgáló részletes helyzetelem—

zést és a konkrét intézkedési tervet, melyet Pesti Lajosnak, a KSH elnökhelyettesének ve- zetésével az e célra létrehozott bizottság ké- szített az illetékes szervekkel és fórumokkal

iAz adminisztráció csökkentése, az ügyintézés egy—

szerűsítése és a takarékosabb költségvetési gazdál- kodás terén az időszerű feladatokról szóló 2021/1976.

Mt. h. sz. határozat 3. pont.

7 Lásd: Statisztikai Szemle. 1977. évi 4. sz. 418. old.

(3)

egyeztetve, a Hivatal elnöke jóváhagyta és végrehajtását elrendelte. Az intézkedési terv vitatott túlzott feszességével kapcsolatban az előadó kijelentette: ,,. . . ezta . . . kiemelt mun- kát csak feszesen, célratörően van értelme végezni. Nem lehet küszöbön álló és megol—

dásra érett feladatokat a végtelenségig el—

húzni. Különösen akkor nem, amikor a vég- rehajtásban érdekelt minisztériumoknál. fö—

hatóságoknál a feladat helyes értelmezését és többségüknél az együttműködés iránti készséget tapasztaljuk. Az időhúzás a szabó- lyozás biztos ellensége/f A Hivatal el—

nöke hangsúlyozta: elvárja'az intézkedési terv késlekedés nélküli, fegyelmezett végrehajtá- sát. Szükségesnek tartja — más keretek között - a statisztikai információ—rendszer hosszabb távon felmerülő kérdéseinek tisztázását is.

Az előadó megállapította, hogy a statisz—

tikai módszertan tökéletesítésére irányuló munka örvendetesen megélénkült. Ebben sze—

repe van a Statisztikai Koordinációs Bizott—

ságban lefolyt egyeztetéseknek. Jelentős számban jelentek meg, illetve vannak előké- szítés alatt statisztikai fogalmi füzetek. Fel- hívta a figyelmet a konzisztencia követelmé- nyére. Rámutatott annak fontosságára, hogy a módszertani útmutatókat az egesz statisztikai szolgálatban egységesen alkalmazzák.

Kiemelte az SKB Titkársága és a főosztályok jó kezdeményezéseit. Méltattá a Központi Statisztikai Hivatal és a minisztériumok adat- gyűjtéseinek tartalmi leírását adó katalógu—

sok jelentőségét a tájékozódás szempontjá- ból. A statisztikai információ—rendszer Hiva- talon belüli és a társszervekkel való jobb összehangolását segítik elő — mutatott rá az előadó -— a KSH-kiadványok rendszeres el—

juttatása a társszervekhez. a tájékoztatás ki—

bővítése a rendelkezésre álló adatállomány—

ról, az adatcserék lehetősége.

Bálint József államtitkár ezután a Központi Statisztikai Hivatal közreműködését ismertet- te a Központi Bizottság és a kormány egyes nagyhorderejű döntéseinek, mindenekelőtt a külgazdasáig stratégia és a gazdaságistruk—

túra-változtatás előkészítésében. A Hivatal elnökének vezetésével ebben a munkában a Hivatalból többen részt vettek. Végzett tevé- kenységükért Németh Károly, az MSZMP KB titkára elismerését fejezte ki.

Az említett téma előkészítésével kapcsolatban az előadó elmondotta, hogy a Hivatal viszonylag könnyen kapcsolódni tudott a fel—

adat megoldósához. A Hivatal elnökének az a négy évvel ezelőtt kifejtett kívánsága ugyanis, hogy a hagyományos ágazati cso—

portosításon túli — a hatékonyság szóródását kimutató — kisebb aggregátumok megfigye- lését is alkalmazni kell. találkozott az lpar—

statisztikai Főosztály törekvéseivel. amikor többször is kísérletet tett gyártási ág mély—

ségű gazdaságossági rangsorolások összeál—

litására. Hasonlóan pozitivan értékelhető a Gazdaságkutató Intézet reagálása és kezde—

ményezése is e témában. ,

A Központi Bizottság ismert 1977. október 20-i határozatával kapcsolatos statisztikai tennivalók kidolgozására Nyitrai Ferencné dr.

vezetésével létrehozott hivatali bizottság ja- vaslatait a teendő intézkedésekről. a távlati elgondolásokról a Hivatalelnökejóváhagyta, és elrendelte, hogy az előkészületeket be kell fejezni. és az év második felében a végre- hajtást meg kell kezdeni. Itt is gondoskodni kell a statisztikai, a tervezési és a pénzügyi—

számviteli fogalmak egyezőségéről. Az új cso- portositósnak törekednie kell a címezhetőség- re.

Az előtérben álló, jelentős mértékben a Gazdaságkutató Intézet munkáját érintő feladatok kapcsán a Hivatal elnöke értékelte az intézet tevékenységét, amely már tízéves múltra tekint vissza. Az Intézet .,... bevál—

totta a hozzá fűzött reményeket. Színvonala—

san dolgozott sok éven át Zala Júlia vezeté- sével. és színvonalasan alkot Somogyi Gyula vezetésével is. Ebben nagy szerepe van az összekovácsolódott, tehetséget szorgalommal és bátorsággal párosító magnak. az egész kollektívának." A munka továbbfejlesztésének útját a Hivatal elnöke a felső kormányzati szervek munkaprogramjóhoz igazodó, a prob—

lémákat mélyebb összefüggésben bemutató és a megoldási lehetőségek feltárására tö—

rekvő elemzések szaporításában jelölte meg.

Úgy nyilatkozott, hogy az Intézet és a hivo- tali főosztályok közötti együttműködés elmé- lyítésében is további kiaknázható szellemi tartalékot lát.

Szólt az előadó a gazdasági hatékonyság mérési módszertanának kialakítására az el- múlt évben tett erőfeszítésekről. amelyek eredményeképpen többirányú megközelítésű anyag készült az Állami Tervbizottság szá—

mára. A Tervbízottság 1978—ra e témában to-

vábbi feladatokat adott, amelyeket — amint

ezt a Hivatal elnöke elrendelte —- kiemelten kell kezelni.

A gazdasági elemző tevékenység —— az elő adó véleménye szerint — mint az elmúlt év—

ben. 1978—ban is igen intenzív lesz. A Köz- ponti Bizottság napirenden tartja a mezőgaz- daság helyzetének átfogó értékelését. Ehhez a munkához kapcsolódóan dr. Kiss Albert el—

nökhelyettes felkérést kapott az, illetékes szervektől, hogy egy munkacsoporttalhkészit- sen helyzetértékelést. A Központi Bizottság munkaprogramjában szerepel a távlati lakás- építési terv. Ehhez Dudás János és dr. Rácz Albert főosztályvezetők készítettek murnkatár- saikkal az elmúlt évben értékes munkaanya- gokat. Napirenden van az építőipar helyze—

tének és fejlesztésének témája is, amihez szintén szükség lesz elemző anyagokra. ,,. ..

nyilvánvaló — mondotta az előadó —, hogy

(4)

nagy figyelmet kell szentelnünk az eltelt két esztendő átfogó értékelésére és az 1979. évi népgazdasági terv előkészítésére A veze—

tő szervek munkaterve még sok más, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal közreműködését igénylő feladatokat tartalmaz. S mindezeken túl, eleget kell tennünk az előre nem látható

operatív igényeknek is."

A kutató és statisztikai elemző munka sok—

irányú feladatairól szólva útmutatást adott a munka stílusára vonatkozóan. ,.Ápolni kell . az eddigi hagyományokat tovább töre- kedve a megállapítások elmélyítésére, a tö- mörségre és az operativitásra." Hanaoztatta, hogy ezen a területen a figyelemfelhívó, fi- gyelemfelkeltő műfajoknak is megvan az ér- tékük. A mélyebb kutatások pedig. amelyek az ok—okozati összefüggéseket feltáriák —- nélkülözhetetlenek. Különösen időszerű téma a gazdasági hatékonyság tartalékainak feltá- rása, ezen belül is az exportképesség vizs- gálata. Megoldásukhoz igénybe kell venni a statisztika szinte teljes fegyvertárát az ÁKM—

től a szociológiai felvételekig, sőt még az egyedi tapasztalatok elemzését is.

A Központi Statisztikai Hivatalban (ideért- ve a Népességtudományi Kutató intézetet is) a társadalomstatisztikaí és népesedéstudox mányi elemzések az országos távlati kutatási tervhez kapcsolódva, a Hivatal kutatási terve alapján folynak. A következő pártkongresz—

szus közeledtével és a távlati népgazdasági terv kidolgozásának előrehaladtával az e ku—

tatások eredményei iránti érdeklődés a je—

lenleginél várhatóan egyre sürgetőbb lesz.

Erre fel kell készülni, az adatfelvételek és az elemzések lezárása közötti időt éppen ezért csökkenteni kell.

Általános az érdeklődés a társadalom ré—

tegződésének, különösen a munkásosztály ré- tegződésének vizsgálati eredményei iránt.

Ugyanígy várják a felső vezetés, a szakkörök és a közvélemény az időmérleg—vizsgálat, az életmód és életkörülmények kutatása ered—

ményeit. Továbbra is kellő figyelmet kell szen- telni a módszertani kérdésekre: a társada—

lomstatisztikai mutatók rendszerére és az egy- séges fogalmak meghatározására.

A soron következő népszámlálásról és la- kásösszeírásról szólva a Hivatal elnöke fel- hívta a figyelmet az alapos előkészítés fon- tosságára. ... a következő összeírás mun—

kaerő—feltételei nehezebbek lesznek. az adat—

feldolgozás lehetőségei pedig legalábbis bo- nyolultabbak. Mindez csak az előzőnél jobb szervezéssel ellensúlyozható." Éppen ezért szorgalmazta a Hivatal az elmúlt évben a népszámlálással kapcsolatos politikai döntést.

A szokásos előkészítő tárgyalások és egyez- tetések után a kormány és az Elnöki Tanács megfelelő határozatot —— 2030/1977. (Xl. 3.) Mt. h. — hozott, illetve törvényerejű rendele—

tet — 1977. évi 29. tvr. —— alkotott. Az adatfel-

használók elfogadták a Hivatal azon állás- pontját, hogy az adatfelvétel terjedelmét a pénzügyi keretek és az adatfeldol- gozási lehetőségek figyelembevételével reá—

lisan irányozza elő. Ez azt jelenti, hogy a népszámlálás programja a fő, hagyományos adatsorokra és az alapvető tervezési szük- ségletekre ad választ. A további igényeket az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) felhasználásával fogja a Hivatal ki- elégíteni. A kormány az említett határozatban a népszámlálás költségelőirányzatát is meg- állapította, éspedig 3310? millió forintban.

A próbanépszámlálás tapasztalatainak ér- tékelése után sor kerül a felvételi program véglegesítésére. A népszámlálás feldolgozási és kiadási keretterve már kész. A Hivatal el- nöke kijelentette: számon tartja és értékeli az előkészítő munkát, és elvárja, hogy .,. . . az érdekelt főosztályok és számítástechnikusok a végrehajtásban kitegyenek magukért, a felvé—

telt. a feldolgozást, a közlést mintaszerűen bonyolítsák le."

A Központi Statisztikai Hivatal kiadványai.

tájékoztatói és elemzései jól szolgálták mind a döntést hozó fórumokat. mind a tudomány és a lakosság igényeit. A múlthoz képest gazdagodott, célratörőbb lett a gazdaságpo—

litikai tájékoztatás tartalma. nőtt a hatékony—

sága. Az ötéves és az éves népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljaival kapcsolatos adatszolgáltatásoknak és elemzéseknek a Hivatal elsőbbséget biztosít. A Hivatal elnö- ke clr. Héía László főosztályvezetőnek és Hol- ka Gyula főosztálvvezető-helyettesnek, a Tá- íékoztatási Főosztály és a Statisztikai Kiadó Vállalat dolgozóinak munkájukért elismerését fejezte ki. Megállapította: ,,A tájékoztatással szembeni követelmények fokozódnak. A politikai tudat erősödésével, a szocialista demok—

rácia fejlődésével párhuzamosan társadal- munkban megnőtt a közvélemény szerepe.

Alapvető érdek, hogy a közvélemény minden lényeges eseményről kellő időben érte- süljön. Ezért a megbízható, gyors. az össze- függéseket bemutató tájékoztatás minden szerv és vezető politikai kötelessége." A kü- lönböző kiadványokban több és operatívabb adatot kell publikálni a gazdaság minőségi kérdéseiről.

A belpolitikai tájékoztatás feladatairól szól—

va a Hivatal elnöke hangsúlyozta: továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell kapnia a gazdasági feladatok komplex ismertetésének.

Követelményként szabta meg, hogy a tájé- koztatás határozottabban irányuljon a kezde- ményezőkészség fokozására, a tartalékok fel- tárására, a munka hatékonyságának növelé- sére. A világgazdaság jelenségeinek sokol—

dalú bemutatásával elő kell segitenie, hogy a lakosság reálisan ítélhesse meg a népgaz- daság helyzetét, lehetőségeit. Nagy figyelmet kell fordítani a szocialista országok éle—

(5)

tének, munkájának, társadalmi—gazdasági folyamatainak rendszeres, tényszerű bemuta—

tására. Ennek jó eszköze lehet egyes szocialista országok fontosabb kiadványainak hazai kiadása. hasonlóan a Szovjetunió jubile—

umi zsebkönyvéhez.

A táiékoztatási tevékenységnek — mondotta a továbbiakban a Hivatal elnöke —— hozzá kell járulnia az ellenséges ideolóaiai tevé- kenység és célok leleplezéséhez. Elő kell se- gíteni. hogy a lakosság felkészültebb legyen az imperialista propagandával szemben. Fel- adat a külföldre tájékoztató szervek támoga- tása az orszáa hiteles bemutatásában.

A táiékoztatás e néhány általános politikai követelményének kiemelése után az előadóa folyamatos statisztikai információszolgáltatás- sal foalalkozott. Hangsúlyozta a nagyobb életközelséa szükségességét, a több ..miért"

és ..mitől" felvetésének igényét. Annak a vé—

leményének adott kifeiezést, hogy a belső fo—

lyamatos havi jelentések készítésének mecha—

nizmusát célszerű áttekinteni és iavítani. Meg kell oldani az áaazati főosztályok célirányo- sabb közreműködését, valamint a különféle információs csatornákon beérkező" arra érde- mes anyagok felhasználását. Megállapította.

hoay a hivatali kiadványok kevés figyelmet fordítanak a gazdasági eredmények mögötti társadalmi—gazdasági. gazdálkodási folya—

matok —- a magatartás — bemutatására. A kiadványok szerzői támaszkodianak azokra a tapasztalatokra, amelyek olyan forrásokból nyerhetők. mint például a hitelezés, a szer- ződéses kaocsolatok. a gazdasági döntőbí- ráskodás. Erősíteni kell — hangoztatta —- a vállalati törekvéseknek. érdekütközéseknek. a gazdálkodás folyamatának alaposabb és rendszeres vizsaálotát. Törekedni kell a vo—

natkozó információk iobb intearálására. ,.lay érhetiük el — mondotta a Hivatal elnöke

—, hogy a számszerűleg követhető összefiia—

géseken túl iobban maavarázzuk az élet sak—

oldalúsáaót. a pozitiv és a negativ tenden- ciákat. A több főosztály erőfeszítésével ké- szülő kiadványok sokrétűbbé, komplettebbé teszik az elemzéseket."

Az—előadó rámutatott arra, haay az infar- mációk iránti igények egyre nőnek és sokszor nem elégíthetők ki másodlagos feldolaozá—

sokkal. indokolt esetben nem ellenzi. és én- oen ezért már 1977-ben is enaedélyezett né- hány úí adatayűitést, és 1978-ban továbbiak engedélyezése van naoirenden. Nincs szó azonban az adatayűitések enaedélvezése te—

rén ,.földcsuszamlásról". Enneka Hivatal túl- terhelése és az állami költségvetés egyaránt

gátat szab.

Felhívta a figyelmet arra. hogy az úi adat—

gyűjtések engedélyezése bizonyos ,.feszessé—

get" okoz a feldolgozások területén. Előre látható, hogya népszámlálás idején még fe- szesebb lesz a helyzet. Éppen ezért 1978-ban

kell elvégezni azokat a felméréseket, amelyeket a kormányzat, a tudomány igényel.

El kell mélyíteni a módszertani kutatásokat és törekedni kell a módszertani munka iobb megbecsülésére. Ennek érdekében aktívab—

ban fel kell használni a Központi Statisztikai—

Hivatalon kívüli elméleti és gyakorlati statisztikusok ambícióit. A Hivatal folyóirataí emelíék a statisztikai módszertan feilesztésé—

nek presztízsét. A témával kapcsolatban utalt arra, hogy az Elnökség napirenden tartja a statisztikai módszertani kutatások szervezeti kérdését és fórumrendszerét, ezekben bizo-

nyos újításokat készít elő.

A Hivatal elnöke beszámolóiát folytatva át—

tért a Hivatal nemzetközi statisztikai kapcso- lataira. Emlékeztetett arra, hogy e kapcsolatok átfoaó értékelését az elmúlt évben tar—

tott aktiván tűzte ki feladatul. A nemzetközi statisztikai kapcsolatokat a Hivatal Kolléaiu- ma —- a tervnek megfelelően -— az laazgatási és Költséavetési Főosztály előterlesztése alan—

ián 1977. november 1-én tartott. ülésén be-

hatóan értékelte. _

Meaállapitást nyert, hogy a Hivatal a kö—

zelmúltban mind szakmai, mind oolitikai te—

kintetben eredményesen és feilődő szinten vett részt a nemzetközi statisztikai életben.

A Hivatal kellő aktivitást feitett ki. és a kö- telezettséaeket meafelelően teliesítette.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1977. november 1*5—18-án Havannában tartott XXX. ülésén szoyiet indítvány alapján, a part- nerországok felkérésére a magyar statisztiku- soukat érte az a megtiszteltetés. hogy a Hi- vatal elnöke tartotta a referátumot a Nagy

Októberi Szocialista Forradalom, 60. évfordu—

láia alkalmából.3 _

Számos külföldi vezető statisztikus és a szakértők népes csoportia tett látogatást a Központi Statisztikai Hivatalban. A Hivatal munkatársai szakértőként noay számban és aktívan dolgoztak különböző orszáaokban rendezett munkaértekezleteken. A Hivatal el- nöke elmondotta, hogy 1977-ben a maayar

statisztikai szervek 758 dolaozóia teliesitett

4605 naoot kitevő külföldi kiküldetést. Közti—

lük 181 fő statisztikai, 577 fő számítástechni- kai vonatkozású feladattal utazott.

A magyar statisztikusok iránti meabecsülés ielének tekinthető. hogy a Hivatal elnökét az Eurónai Statisztikusok Értekezlete alelnökévé és Biiráiának taaiává választották. A Hivatal- ból többen is viselnek különféle nemzetközi tisztséaeket.

A Hivatal elnöke megállapította — az em- lített kollégiumi ülés értékelésével összhang—

3 Lásd: A Nagy Október hatása -— a KGST-országok statisztikai együttműködése c. cikket a Statisztikai Szemle 1977. évi 11. számában (1074—1088. old.). A referátumot rövidített formában az Informacionnüi Biullelen' oo Sztatisztike, a KGST Titkárságának fo—

lyóirata 1977. évi 2. számában közölte.

(6)

ban —, hogy a Központi Statisztikai Hivatal nemzetközi statisztikai kapcsolataiban irány- változtatásra nincs szükség.

Az MSZMP KB említett 1977. októberi ha- tározatából világos — mutatott rá az előadó

—, hogy a fejlett szocialista társadalom épí- tése során az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatainak erőteljes fejlődése várható.

Ebből következik. hogy a Hivatalnak intenzí- vebb nemzetközi kitekintéssel kell dolgoznia.

A külgazdasági folyamatokra tehát nagyobb figyelmet kell forditani. Az Elnökség feladata ennek a kérdésnek megvizsgálása is. Ponto—

sabban tisztázni kell a Központi Statisztikai Hivatal funkcióját és munkamegosztását a nemzetközi gazdasági folyamatok bemutatá- sában.

A Hivatal elnöke a jövőt illetően a fel—

adatokat a nemzetközi statisztikai kapcsolatok területén a következőkben fogalmazta meg:

1. Továbbra is legyünk aktívak a nemzetközi kap—

csolatokban. Legyünk azonban mértéktartók és óva- tosabbak, amikor egy—egy jelentősebb feladatot el—

vállalunk. Teherbírásunk határán vagyunk.

2. A nemzetközi kapcsolatokat tekintsük a szellemi import csatornájának. Bátran vegyük át a nálunk is alkalmazható tapasztalatokat. Jobban ismerjük meg a Szovjetunió és a szocialista országok tapasztalatait.

és azokkal legyünk azsurban. Egyszóval nagyobb cél- irányosságra van szükség.

3. A nyugati kapcsolatokban méltóságteljesen, elv—

szerűen népszerűsítsük a szocialista statisztikát. Az ő tapasztalataikból is bátran vegyük át azt, ami ne—

künk előnyös.

4. A külkapcsolatokra vonatkozó érintkezési szabá- lyokat szigorúan tartsuk be.

5. Annak érdekében, hogy egyfelől átfogóan ösz- szevethessük a magyar Központi Statisztikai Hivatal helyét és a magyar statisztika színvonalát a statisztikai külvilággal, másfelől, hogy támpontokat nyer—

hessünk statisztikánk jövőbeni fejlesztéséhez, a Kollé—

gium a következő döntést hozta:

a) a főosztályok 1978. április végéig mérjék fel.

hogy van-e szükség területükön külföldön alkalma—

zott fejlettebb módszerek adaptálására, és ha igen.

honnan;

b) mivel tudnának kezdeményezőleg nemzetközi statisztikai fórumokon.

6. Megérett az ideje, hogy 1978-ban az eddig vég-

zett, két— és többoldalú nemzetközi összehasonlítá—

sok eredményeit összegezzük, és igényes gazdaság- politikai analízist készítsünk belőlük. Az elemzés pro- filgazdája a Gazdaságkutató Intézet legyen.

fellépni a

Bálint József államtitkár ezután a számí- tástechnikai kérdéskör tárgyalására tért át.

Megállapította, hogy a Hivatal eredményes működésének szerves része a számítástechni- kai funkciók szinvonalas ellátása. A Hivatal számítástechnikai intézményeinek, vállalatai- nak létszáma 5200 fő. Évi teljesítményük ér—

téke kb. 1.9 milliárd forint.

Ami a Központi Statisztikai Hivatal részét alkotó számítóközpontot (Számitástechnikai igazgatóság) illeti, megállapítható, hogy a statisztikai szolgálat megbízható szervezeti egysége, munkája tervszerűbbé vált. a rész- legek közötti együttműködés rugalmasabb.

,,Kétségtelen — mondotta a Hivatal elnöke —,

*— vizsgálat a fentieken túl eddig is

hogy a Központi Statisztikai Hivatal a mai viszonyok között, a mai terjedelmű informá—

ciós kötelezettségeinek a modern ,gépi bó- zis jó közreműködése nélkül nem tudna eleget tenni. Minden feladat tervszerű feldol- gozása igy sem valósul meg maradéktalanul, és a feldolgozási, átfutási időt — a kétség- telen és elismert előnyök mellett is — éri jo- gos birálat. A mindennapi élet tehát .. .gon- doktól, esetenként súrlódásoktól és diszhar- móniától terhes. Ezért állandó törekvésünk:

keresni a diszharmónia okait és megelőzésé—

nek lehetőségeit."

Ez tette szükségessé az adatáramlás fel—

térképezését és felülvizsgálatát. Ez a munka értékes ismereteket nyújtott. A szakértők megállapították, hogy az adatáramlások kü—

lönböző útvonalai közül egyik útvonal sem volt kiemelkedően előnyösnek minősíthető a feldolgozási időtartam szempontjából. Termé- szetesen az adatáramlósi útvonalak célsze- rűségét más szempontból is értékelni kell.

A Hivatal elnöke rámutatott arra. hogy e számos problémára hivta fel a figyelmet, amelyekből

az alábbi fontos tanulságok, következtetések adódnak:

..1. A gépi feldolgozás extenzív fejlesztése nem hat döntően az egész statisztikai tevékenység időszük—

ségletének csökkentésére. Jelentős tartalék a javítási tevékenység gépesítése és a' közvetlen felhasználású táblák arányának lényeges növelése.

2, A fejlett gépi rendszer a statisztikai szolgálat integráns része. A statisztikának és a gépi feldolgo- zásnak. egységes rendszernek. egyetlen organizmus- nak kell lennie. Ma már a hatékony statisztikai te- vékenység elképzelhetetlen a számitóstechnikai esz- közök és módszerek hozzáértő alkalmazása nélkül.

3. A gépi feldolgozás szervezésében nem lehet meg—

állni, a Központi Statisztikai Hivatal számítástech- nikai rendszerét fokozatosan mintaszerűvé kell fej—

leszteni. Hogyan oktathatnánk a számítástechnika al- kalmazását. ha a saját rendszerünk nem lenne pél- damutató.

4. Ki kell alakítanunk a hosszabb távba illeszthető adatbázis-rendszer koncepcióját. Távlatban bizonyosra vehetően egységes adatbázis-rendszer szükséges. egy- mással kommunikálni képes olrendszerekkel. *

5. A gépi rendszer a segédfolyamatok korszerű- sítését — például az optikai leolvasást, az adatszol- gáltatók kulturáltabb munkáját —- is feltételezi."

Mindezeket a kérdéseket — hangsúlyozta a Hivatal elnöke —- intenziven vizsgálni kell.

,,Kollektiv munkával — bizottsági formában — folytatni kell a döntésre alkalmas valtozatok kidolgozását. Valószinűleg ebben a keretben rendezhető távlatilag a Központi Statisztikai Hivatal központja és a területi szervek sze- reposztása is."

Dönteni kell a területi szervek gépeinek cseréjéről. 1978 közepéig a szakmai részle—

tekben is határozni kell, és mielőbb meg kell kezdeni a gépcseréket. Az elavult gépek a mai tevékenység megnyugtató ellátására nem alkalmasak.

Az előadás foglalkozott a számítástechni- kai szolgálat azon részlegeivel is, amelyek

(7)

más szerveknek nyújtanak különféle szolgál- tatásokat. Megállapította, hogy e részlegek a magyar számítástechnika—alkalmazási kul- túra fontos és nélkülözhetetlen területét al- kotják. Működésük fokozatosan megfelel elő-

írt rendeltetésüknek.

A Számitástechnikai és ügyvitelszervező Vállalatról (SZUV) szólva a Hivatal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell vizs- gálni az országos adatfeldolgozó hálózat fej-

lesztési koncepcióját, hogy a SZUV és a többi hálózat ésszerű földrajzi munkamegosz—

tásban fejlődjön.

Sajnálattal jegyezte meg, hogy a SZUV be—

kapcsolása a Központi Statisztikai Hivatal te—

rületi adatainak rendszeres feldolgozásába nem járt a kívánt eredménnyel. Hangsúlyoz- ta, hogy a népszámlálásnál ennek nem sza—

bad megismétlődnie.

Hangoztatta, hogy hatékony gépi adatfel- dolgozás csak magas szervezettségű, rend- szerszerű működtetés esetén lehetséges. Eh—

hez a jól megválasztott software—en felül jó szervizhálózat is kell.

Tanulságosnak minősítette a Hivatal elnö—

_ ke azt az áttekintést, amely arról adott infor—

mációkat, hogy a gépeket milyen célokra használják, milyen az üzemeltetési biztonság, (: gépkihasználás foka. Különösen figyelem—

reméltónak nevezte azt a tényt, hogy az or—

szág számítógépparkját elenyésző arányban hasznosítják technológiai folyamato-k irányí—

tására. termelésirányításra. A vállalati alkal—

mazási rendszerek létrehozása lassú. Az adatfeldolgozási jellegű alkalmazások álta- lános software-rel történő támogatása terü- letén jelentős az elmaradás az ESZR-gépek- nél.

A számítástechnikai intézmények alkalma- zási részrendszerekben gazdag tapasztalatok—

kal rendelkeznek. Itt az idő a komplex rendszerek kialakítására, a részrendszerek egy—

ségbe foglalására. Ez az alkalmazás—kuta- tás új szakaszát jelenti.

A számítástechnikai részlegeknek az álla—

mi népességnyilvántartással kapcsolatos fel- adatairól szólva a Hivatal elnöke hangsú- lyozta, hogy a szükséges prioritásokat terv-

szerűen biztosítani kell.

A Központi Statisztikai Hivatalnak — mint ezt a számítástechnikai kérdéskörről mondot—

tak vázlatos ismertetése is bizonyítja — a számítóstechnika—olkalmazással kapcsolatos felelőssége bonyolult. A Hivatal elnökére mint szakfőhatóság vezetőiére további ——

szakmai körökben ismert — felelősség és ha- táskör hárul, aminek gyakorlásában az Or- szágos Számítástechnika-alkalmazási Irodára

(OSZl) támaszkodik.

A Hivatal elnöke rámutatott azokra a ve- szélyekre, amelyek a számítástechnika-alkal- mazással foglalkozó intézmények tevékenysé-

gét kísérik. Kiemelte az erők szétforgácsolá—

sőt a részfunkciókra és a számítástechnikai szervezetek elszigetelődését egymástól. Fel- hívta a figyelmet az összetartó, súlypontra orientáló erőkre. ,,llyenek — mondotta F a kormány számítástechnikai alkalmazási terve és irányelvei; az alkalmazás hatékonyságá- nak vizsgólata; az eddiginél hathatósabb be- folyás és ráhatás az alkalmazókra a haté—

konyság érdekében; az érdekeltek rávezeté- se az alkalmazási rendszerekben való gon—

clalkozásra." Hangsúlyozta ,,A stratégiai alapállásokból lehet levezetni a részmunkák láncolatát és nem az atomizált részmegoldá—

sok összességét kinevezni rendszernek."

A számítástechnika-alkalmazás kidolgozás alatt levő hatékonyságvizsgálati módszereit az előadó bíztató kezdetnek nevezte. Sürgette a számítástechnika—alkalmazás makro- és mik- roszintű ,.gazdaságosságának" olyan kidolgo- zását, amely a tervezést és a hasznosság megitélését szilárd alapokra helyezi.

Bálint József államtitkár előadói beszédé—

nek befejezéséül hangoztatta, hogy az 1978- ban a Központi Statisztikai Hivatal előtt ál- ló, növekvő mennyiségű és egyre igényesebb feladatok megoldásában építeni kíván a ve—

zetők és a hivatali törzsgárda példamutatá—

sára, a fiatalok lelkesedésére és izmosodó szaktudására. Számít a statisztikusok és szá—

mítástechnikusok hívatásszeretetére, szocia—

lista öntudatára. Harmonikus munkakapcso- latban a hivatali pártszervezettel, szakszerve- zettel és a KlSZ-szel eredményesen oldjuk meg feladatainkat. ,,Biztosra veszem, hogya Központi Bizottság és a kormány bizalmát lelkiismeretes, tárgyilagos munkánkkal meg- őrizzük és tovább gyarapítjuk. Kérem ehhez a kommunisták és a pártonkívüliek minden—

napos, céltudatos tetteit. A vezetés mindent megtesz azért, hogy a munka légköre jó legyen, a teljesítményt és áldozatkészséget tisztelet és megbecsülés övezze."

Az előadáshoz hozzászóltak: Dudás János, a KSH tőosztályvezetője, Fóti György, a KSH Számitástechnikai Igazgatóság osztályvezető- je, Somogyi Gyula, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Szilágyi Imre, a KSH Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatóság igazgatója, Gyi- mesi Kálmán, a KSH Mezőgazdasági Statisz- tikai főosztály tőelőadója, Juhász János, az MSZMP KB alosztályvezetője, Papp Péter, a Statisztikai Kiadó Vállalat igazgatóhelyettese, Kovács Tamásné statisztikai tanácsos, Holka Gyula, a KSH főosztályvezető-helyettese, Pö—

löskei Pál, a Számítógép-alkalmazási Kutató lntézet munkatársa, Pártos Judit, a KSH osz- tályvezetője, dr. Miklós Endre, a KSH Heves megyei lgazgatóság igazgatója, Matits Fe—

renc statisztikai tanácsos, Somogyi Miklós, a KSH osztályvezetője.

(8)

A hozzászólók egyetértettek az 1977. évi munkáról az előadói beszédben adott érté—

keléssel és az 1978. évi feladatokra vonatko- zó iránymutatással. Beszámoltak az elmúlt év folyamán elért kiemelkedő eredményekről és fölvetették a szervezeti egységeket foglalkoz—

tató gondokat. keresve a megoldás útjait.

A továbbiakban a hozzászólásokat —— a ter—

jedelmi korlátokra tekintettel — csupán sze—

melvényszerűn mutatjuk be.

A Központi Bizottság 1977. októberi határo- zata új gazdaságpolitikai koncepció elvét fogalmazta meg, amikor a konkrét ágazati cé- lok az ágazati preferenciák kiemelése helyett

a gazdaságfejlesztés orientációját a gazda- sági hatékonyságban ielölte meg. A pártho—

tározat ezt a kérdést úgy foglalta össze. hoav a hatékonyság erőtelies fokozásának fő for- rása a termelési szerkezet hazai adottsága- inknak és a nemzetközi feltételeknek is mea- felelő alakítása. Ebből következnek fő fel—

adataink és problémáink; a kisebb termelő- egységek, sőt termékek közelebbi gazdasá—

gossági vizsgálatának kérdései, ezen túlme—

nően javitani a Gazdaságkutató intézetben és az egész hivatali tevékenységben is az értékelemzést és a pénzügyi elemzést. orszá- gosan és a statisztikai szervek területén is javítani az árak elemzését, az ármunkát.

Tisztázásra vár, bár előmunkálatai már megkezdődtek, magának a struktúraváltozás- nak minősítése. Melyek annak az ismérvei, hogy a struktúra változott, milyen mélységig és ismérvek alanián lehet és kell azt vizs—

gálni. Ez a hatékonyságvizsgálat és a krité—

riumrendszer módszertani továbbfeilesztését igényli mind a Hivatal, mind a Gazdaságku- tató intézet részéről. Másik kérdés, hoay megvannak-e az eszközök, és melyek azok, amelyek a minősítés végrehajtását segítik a szabályozó rendszer vizsgálatában és a sta—

tisztikai elemzések területén

Az eddigi munkát folytatva tovább kell fei—

leszteni a struktúraváltozásra ható tényezők felismerésére, elemzésére szolgáló módszere- ket. A jövőben az előrejelzésekben nagyobb súllyal kell foglalkozni azzal, hogyan halad előre (és időszakonként erről be is kell szó—

molni) a határozat végrehajtása.

A Gazdaságkutató Intézet és a Hivatal a maga eszközeivel segítséget nyújthat egy- részt a központi vezetés számára annak a ,.mércének" a meghatározásánál, amelynek kitűzésével a népgazdasági hatékonyság magasabb érvényesülését kívánja elérni a termelő szerveknél, beruházóknál stb., más—

részt az utóbbiaknak konkrét gyakorlati vizs- gálatok végrehajtásával és a tanulságok rendelkezésre bocsátásával a ,,mérce" eléré—

séhez, átugrásához. (Somogyi Gyula.) A magyar szocialista statisztikának azt a fontos és nagyon jelentős vonását, hogy fej- lődése során mindig az élvonalba tartozott,

továbbra is meg kell őrizni. Azok a társa—

dalmi—gazdasági, politikai célok, amelyek előttünk állnak, olyanok, amelyekért a statisztika eszközeivel is érdemes harcolni. Pers- pektivát nyújtanak nemcsak annak a nemze- déknek, amely ma a statisztikusok zömét al—

kotja, hanem azoknak is, akik ma kezdik a statisztikai munkát, vagy még az egyeteme-

ken tanulnak.

A XI. kongresszus határozatainak megvaló- sításában, az azokból következő intézkedé—

sek, programok és további határozatok végre—

hajtásában nagy politikai felelősség hárul a statisztikusokra is. Különösen két terület jelöl- hető mea ebből a szempontból. Az eayik ilyen terület az adatbázisok kiépítésével függ össze, és abban áll, hogy e bázisok kialaki- tásában, a módszertani fejlesztésekben. a statisztika tudományos megalapozásában mennyire tudjuk azokat a feladatokat megol—

dani, amelyeknek végső célja, hogy a gazda—

sági döntések előkészítését maximálisan se—

gítve az említett határozatokban előirt fela—

datok jobb megoldását szolgáljuk, A másik nagy terület a statisztika közvélemény-for- móló szerepe. Ez a szerep a jövőben sem csökken. Azok az adatok, jelentések vaav elemzések, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal közrebocsát, a lakosságban gondola-

tokat ébresztenek, és azok alapján ítélnek a gazdaságról, társadalmi kérdésekről. Ezért nagy felelősséggel kell végezni a táiékozta- tási munkát: nemcsak (: oroblémákról. a hi- bákról. gondokról kell szólni, hanem be kell számolni azokról az eredményekről is, amelyeket a különböző területeken a társadalom elért.

Ismeretes, hogy a jelenlegi ten/ezési rend- szerben a gazdasági tevékenység folyama- tosságának biztosítása céljából a vállalatok a korábbi gyakorlattól eltérően nem az év végén vagy a tárgyév elején, hanem már a lil. negyedévben megkapják a következő (tárgy-) évi gazdasági feladataikat. Ez ter- mészetesen azt jelenti, hogy a döntésekben megnövekszik a kockázati elemek száma. A statisztika a maga eszközeivel, a várható gazdasáai eredmények számítási módszerei—

nek továbbfejlesztésével, a gazdasági hely—

zet még alaposabb, elmélyültebb elemzésé- vel hozzájárulhat a kockázati elemek csök- kentéséhez, a megalapozottabb döntések ki-

alakításához.

A társadalom, a gazdaság előtt álló, a kü- lönböző pártdokumentumokban és kormány- zati intézkedésekben megfogalmazott feladatok megoldása a korábbinál nagyobb rálá—

tást, komplexebb áttekintést igényel, az okok mélyebb ismeretét teszi szükségessé. Ez azt is jelenti, hogy megnő a kollektiv munka sze—

repe és jelentősége, mert olyan jelentésekre, elemzésekre van szükség, amelyek a társa—

dalmi—gazdasági élet egészét át tudják fog-

(9)

ni. E feladatok eredményes megoldása az eddiginél mélyebb és szélesebb együttműkö- dést kiván egyrészt a különböző szakfőosz—

tályok között, másrészt azokkal a társintéz—

ményekkel, amelyek a témában érdekeltek.

Növekszik a fontossága a jó kapcsolatok ki—

építésének a tervezési, a pénzügyi—számviteli gyakorlattal.

A megyei statisztikai igazgatóságok a te- rületi statisztikai információs rendszer fejlesz- tésében igen jelentős eredményt értek el. Fi—

gyelembe véve a megyei vezetés feladatait, hangsúlyozni kell, hogy az információs rendszer íejlesztését folyamatnak kell tekinteni.

Adatokkal. elemzésekkel, ha szükséges mód—

szertani ismeretekkel segíteni kell a megyei irányító szervek munkáját, hogy tevékenysé—

güket minél jobban el tudják végezni. (Juhász lános.)

Nagy örömmel üdvözölték a hozzászólók a statisztikai, tervezési és pénzügyi—számviteli információs rendszerek összehangolása terén az elmúlt évben tett lépéseket. lde tartozik a fogalmak egységesítése, a különböző mód- szerek tisztázása is.A kiadott fogalmi kötetek.

módszertani meghatározások az egy nyelven beszélést teszik lehetővé a statisztikai rend- szeren belül, valamint a Hivatal és a külső szervek között. Egyúttal az adatok megbizha—

tóságának növelését is szolgálják, A tényle- ges siker azonban függ attól, hogy a külön- böző minisztériumok és főhatóságok mennyi—

re teszik magukévá nemcsak szavakban. ha—

nem tettekben is az egységes elveket. A fő- osztályok segítsék elő, hogy a tárcák tevé- kenységében minél előbb általános gyakorlat legyen az egységes fogalmak, módszerek használata.

A közelgő népszámlálás felveti az össze- írók biztosításának kérdését. Ez már ma is szorító gond, még inkább az lesz 1980-ban.

Míg korábban a számlálóbiztosok beállítása

csupán díjazási kérdés volt, ma már az em—

berek nincsenek erre a kiegészítő keresetre rászorulva. Szabolcs—Szatmár megyében pél- dául az állatszávmláláshoz munkaerőt csak a felügyelőségek közel 30 éves személyi kao- csolatai segítségével sikerült biztosítani, Cél- szerű lenne tehát a népszámlálás végrehai—

tásához a pedagógusok kötelező részvételét biztositani. (Szilágyi Imre.)

Szó volt az adatbázisok szervezésének kér—

déséről is. A statisztikusok és a számítástech—

nikusok közötti, kívánatos. jobb kapcsolatnak.

jobb együttműködésnek jele az adatbázisok gyors fejlődése. Az adatbázisok módszertaná- nak kialakítása, tartalmi meghatározása, az adatok logikai szerkezetének kialakítása. a katalógusrendszer létrehozása a megfelelő kapcsolatoknak köszönhető. Jelentős haszna ennek a közös munkának, hogy a szakemberek megismerik egymás területét, megismerik és megértik egymás problémáit, adott szak-

mai gondjait és közösen fáradoznak azok

megoldásán. *

A számítástechnikai teljesítmények javulá- sában szerepe van a megfelelő számítástech- nikai háttér kialakulásának. A korszerűbb és nagyobb teljesítményű számítógép, a fiatal szakemberek beépülése a szervezetbe. a szakmai ismeretek bővülése, a külföldi tapasztalatok hasznosítása lehetővé tették. hogy a Számitástechnikai Igazgatóság határidőre teljesítse adatfeldolgozási feladatait.

Az említett előrehaladás és fejlődés elle—

nére jelentős problémák is vannak. lgy pél- dául gondot okoz, hogy az ágazati adatbá- zisok egymástól függetlenül, más és más mód- szerekkel, elvekkel készülnek. Összekapcsolá- suk rengeteg kényelmetlenség forrásává vál- hat. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen és ha—

sonló problémák felismerését éppen az emlitett jó együttműködés tette lehetővé. '

Ennek a kapcsolatnak köszönhető az is.

hogy a népszámlálás gépi előkészítése jól halad: az előkészületek jobban állnak, mint az 1970—es népszámlálást megelőzően.

A jó kapcsolat, a közös munka jelentősen hozzájárulhat annak a célnak megvalósításá—

hoz. hogy a tudósok, statisztikusok—közgaz—

dászok ugyanolyan eszközként tudják idővel használni a számítástechnikát, mint annak idején az egyszerű számológépeket. (Fóti

György-)

A jövő feladatai között fontos helyet foa- lal el a hatékonysági vizsgálatok elmélyíté- sének kérdése például a beruházási és építő- ipari statisztika területén. Ezt a célt fogja szolgálni 1978-ban a Beruházási és Építőipari Statisztikai Főosztálynak az a jelentése is.

amely a nagy- és vállalati nagy összegű'be- ruházások megvalósításának tapasztalatairól fog szólni, és amelyben az emlitett témakörbe tartozó beruházások hatékonyságát kívánják

elemezni. Foglalkozni kívánnak az építőipar

főbb tendenciáinak mérésével, ezen belül az építőipar strukturális kérdéseivel is. Hason—

lóan nagy figyelmet fognak fordítani a köz—

gazdasági szabályozó rendszer hatásának elemzésére.

Jelenleg a módszertani munka előterében áll az egységes lakásstatisztikai fogalmi rendszer kidolgozása és az adatgyűjtési rendszer továbbfeílesztése. Ez utóbbi területen ez évtől kezdve egyszerűsített formában figyelik meg a folyamatban levő beruházásokat. Megfi—

gyelik a létesítményrekonstrukcio'wkat és az új létesítmények üzemeltetéséhez szükséges lét- számot. Kialakitották a házilagos építési te—

vékenység egységes megfigyelési rendszerét.

1978. év elejével bevezették az egycsatornás lakásstatísztikaí megfigyelési rendszert. A ki—

alakított megoldás lehetővé teszi, hogy az elemi adatokat egy adatlappal gyűjtsék be, és egy feldolgozással oldják meg valamennyi érdekelt szerv adatigényeinek kielégítését.