Aktívaértekezlet a Központi Statisztikai Hivatalban

(1)

SZEMLE

AKTIVAÉRTEKEZLET A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALBAN

Az 1978—ban végzett munka értékelésére és az 1979. évi főfeladatok kijelölésére a már hagyományossá vált aktivaértekezlet kereté- ben 1979. január 23-án került sor a Központi Statisztikai Hivatalban.

Az értekezlet megvitatta Bálint József ál- lamtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének e tárgyban készített, sokszorosított

formában előre kiosztott előadói beszédét, melyhez távollétében Nyitrai Ferencné dr., a KSH első elnökhelyettese mondott kiegészítő megjegyzéseket. Az aktivaértekezlet elnöksé- gében helyet foglalt Záhorzik Teréz, az MSZMP II. kerületi Bizottságának első titkára, Pócs Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa, Csapláros Györgyné, az MSZMP Budapesti Bizottságának munkatársa, dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, Pesti Laios, a KSH el- nökhelyettese, dr. Szabady Egon, a KSH el- nökhelyettese, Dénes Antal, az MSZMP Köz- ponti Statisztikai Hivatali Bizottságának tit—

kára (az ülés elnöke), dr. Eiler Erzsébet, a Központi Statisztikai Hivatal Szakszervezeti Bizottságának titkára, Tömpe István, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal KISZ Bizottságának titkára.

Nyitrai Ferencné dr., a KSH első elnökhe- lyettese bevezető szavaiban rámutatott arra.

hogy az előadói beszéd a Hivatal Elnökségé- nek kollektiv véleményét tükrözi. Az új forma, a beszéd szövegének előre történt kiosztása lehetőséget nyújtott arra, hogy az érdekeltek.

a főosztályok, valamennyi szervezeti egység előre lássa. hogyan értékelték munkáját. s felmérje, melyek lesznek fő feladatai. Hang- súlyozta, nemcsak az aktivaértekezlet hagyo- mány, hanem a hivatali munkának is jó ha- gyományai vannak. Nincs szükség alapvető fordulatra a munkában, a korábban megál- lapított iő irányvonalban, a stratégiában. Fo- kozni kell azonban a munka sebességét, nö—

velni kell hatékonyságát. Az 1979. évi főfela—

datok szempontjából az MSZMP Központi Bizottságának 1978. decemberi határozata szabta meg az alapvető irányvonalakat. Ezért kapott a beszámolóban is nagyobb hangsúlyt a népgazdaság helyzete. Jogos az az igény.

amelyet a párt— és állami vezetés munkánk—

kal szemben támaszt, hogy adjunk —- sajátos eszközeinkkel — segitséget az operatív veze—

téshez. Eddig is adtunk információkat egyes operatív döntésekhez. de ez a munkánk nem olyan begyakorolt és széles körű, mint hosszú távú elemzéseink és a hosszú távra való ter- vezéshez nyújtott információink. Ma nagy je- lentősége annak van, ha a jelentkező hibák-

ra azonnal felhívjuk a figyelmet.

A továbbiakban a Hivatal első elnökhe—

lyettese megnevezte azokat a területeket, amelyeken a munka hatékonysága növelésé—

nek -— véleménye szerint — jelentős tartalékai vannak.

1. Az együttműködés fokozása, az erők koncentrá- lása adott feladat me oldására. Ez magában foglalja a főosztályok együttm kódexét. a főosztályok és a ku- tatói apparátus. (: kutatóintézetek együttes munkáját;

az elméleti és gyakorlati szakemberek összefogását a közös feladatok megoldásában.

A Központi Statisztikai Hivatal 1979. évi munkater—

ve (melyet a Hivatal elnöke a közelmúltban hagyott jóvá) az együttműködési készség fokozódását mutatja.

2. A központ és a terület értékes információinak jobb és gyakoribb összekapcsolása kiadványokban,

jelentésekben.

3. A gazdaságstatisztika és a társadalomstatisztika mélyrehatóbb közös munkája, a jelenségek okainak együttes feltárása.

4. A módszertannal foglalkozók és az elemzők egyesitett erőieszitései.

5. Az idősebbek nagy tapasztalatának és a fiatalok kezdeményezőkészségének. modernebb ismereteinek

összekapcsolása.

6. A külső szervekkel való jobb, szélesebb területre kiterjedő együttműködés.

7. A szómitóstechnikusok és a statisztikusok tovább javuló együttműködése.

A munka sikerének fontos forrása lehet az ésszerű, azaz a nem formális takarékosság.

Jól kell gazdálkodni a személyi és tárgyi fel- tételekkel. Biztosítani kell a jó munkahelyi

környezetet.

A statisztikában oly fontos —- és természe- tes - stabilitásra való törekvést megfelelő ru- galmassággal kell párositani. Fel kell ké—

szülni a gyors döntésekre: mikor, milyen terje- delemben adjunk gyors információkat a párt- és állami vezetésnek. Egyes esetekben termé- szetesen kockázatvállalásra is szükség van.

A szemléletformálásban tovább kell lépni.

Ehhez minden támaszunk megvan: rendelke-

(2)

zünk jó hagyományokkal és tapasztalatokkal, van hírnevünk itthon és külföldön. és van ön—

kritikánk — hangsúlyozta bevezetőjének befe- jezéseképpen a Hivatal első elnökhelyettese.

Bálint József államtitkár, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke előadói beszédének be—

vezetője rámutat arra. hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatal munkája az elmúlt évben is az előre meghatározott stratégiának megfe—

lelően fejlődött. Hosszú távon a fő irányvonal meghatározásakor a statisztikáról szóló 1973.

évi V. törvény (a továbbiakban: Statisztikai Törvény), valamint a végrehajtásáról kiadott 27/1973, (X. 12.) MT rendelet adott keretet, (:

részfeladatokat a Hivatal ötéves terve tartal- mazza. Rövid távon a taktikát a Hivatal 1978—

ban is hozzáigazitotta az időszerű gazdaság- és társadalompolitikához.

Bár az elmúlt évi hivatali munkaterv már eleve feszített volt, a feladatok az év folya—

mán megsokasodtak.

A Hivatal elnöke megállapította: ,,A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal dolgozói a megnö- vekedett feladatokkal eredményesen birkóz- tak meg. ldőben elkészültek olyan igényes, célratörő gazdasági elemzések, amelyekkel felhívtuk a politikai és gazdasági vezetés fi' gyelmét a népgazdaság és a társadalom leg—

fontosabb fejleményeire és néhány esetben a várható következményekre. A figyelem tel—

keltésével mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy a Központi Bizottság és a kormány határozott gazdaságpolitikai intézkedéseket hozzon."

Annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatok értékeléséhez, a kivezető út kimunkálá—

sához. a gyakorlati tennivalók meghatározá- sához az eddiginél is szélesebb skálán tud- jon a Hivatal statisztikai információkat adni a gazdaságpolitika irányító apparátusának, tovább kell fokozni az erőfeszítéseket. Szük- ség van egyes területeken az elemzések el- mélyítésére is.

Fontos feladat a statisztikai rendszer tar- talmának és működési mechanizmusának fej—

lesztése. Fokozni kell alkalmazkodóképessé- gét. rugalmasságát.

Az előadói beszéd visszatekintve a közel—

múlt években tartott aktivaértekezletek célki—

tűzéseire. rámutatott arra, hogy már az 1976.

évi értekezlet vitaindító előadása felvetette a gazdasági egyensúly, a gazdasági hatékony- ság, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a gazdasági szabályozórendszer hatása elem- zésének kötelezettségét.i A Hivatal ennek ér- telmében megerősítette a pénzügyi folyama- .tok statisztikai vizsgálatát, kidolgozta és köz- zétette a hatékonysági mutatókat, elmélyitette a külkereskedelmi elemzéseket, jobban figye—

iemmel kíséri a szabályozók hatását.

Az 1977. évi aktivaértekezleten elhangzott elnöki beszámoló a hatékonyság és a termék-

* Lásd: Statisztika! Szemle. 1976. évi 4. sz. 427. old.

szerkezet vizsgálatához. a veszteségforrások és tartalékok feltárásához a gyakorlatiasabb szemléletű elemzéseket sürgette.2 Attekintette a Statisztikai Törvényből adódó aktuális feladatokat: az adatgyűjtési rendszer felülvizs—

gálatát, az adatszolgáltatók hatékonyabb el—

lenőrzését. a megyei szintű tájékoztatás prob—

lémakörét. Sor került ugyanakkor az adatfel- dolgozási rendszerrel szembeni követelmények megfogalmazására is,3 mamár e területeken számottevő fejlődés állapítható meg.

Az 1978. évi aktivaértekezleten elhangzott bevezető előadás a Statisztikai Törvény és a 2021/1976. (VII. 23.) Mt. h. sz. határozat4 meg- valósitását, a gazdasági struktúra átalakítá- sával kapcsolatos statisztikai feladatokat ál- litotta előtérbe,5 vizsgálta a nemzetközi kap- csolatokat, s áttekintette a számítástechnika statisztikai alkalmazásának kérdéseit.

A hivatali munka, mint a korábbi években, 1978—ban is az aktívaértekezleten meghatáro—

zott szellemben folyt.

A Hivatal elnöke megállapította: .,... az aktivaértekezlet mint vezetési eszköz és a munkahelyi demokrácia fóruma eredményes- nek bizonyult. Betölti irányadó szerepét, elő- segíti a feladatok súlyozását . . ., de nem teszi feleslegessé a mindennapok gyakorlatában való konkretizálást, gondos értelmezést és a

határozott cselekvést".

Az elnöki beszámoló ezután áttekintést adott az ország gazdasági helyzetéről, majd rámutatott azokra a tennivalókra. amelyek a vonatkozó párt- és állami határozatokból kö- vetkezően a statisztikai munka számára is

meghatározók.

,,A tervidőszak hátralevő éveiben és azután is. de már 1979-ben is legfőbb és tovább nem halasztható feladat a gazdálkodás hatékony—

ságának növelése, a szerkezeti változások fel—

gyorsítása, a munka ésszerű szervezése és irá—

nyitása. a minőségi követelmények szigorú szem előtt tartása. Bennünket statisztikusokat is ezek a gondolatok kell. hogy irányitsanak munkánkban: és itt mind az elemzések irá- nyaira, mind saját tevékenységünk hatékony- ságának növelésére. szervezettségének és mi—

nőségének javítására gondolunk."

A hivatali munkát, az 1978. évi tevékeny- séget részleteiben értékelve az elnöki beszá- moló megállapította, hogy az egész munka tervszerűbben folyt, mint az előző években.

aminek oka egyrészt a jobb, reálisabb terve—

zés, másrészt a végrehajtás szorosabb ellen—

őrzése volt.

ilLa'scl: Statisztikai Szemle. 1977. évi 4. sz. 417. old.

3Uo. 420. old.

*Az adminisztráció csökkentése. az ügyintézés egy- szerűsítése és a takarékosabb költségvetési gazdál- kodás terén az időszerű feladatokról szóló 2021/1976.

(V". 23.) Mt. h. sz. határozat 3. pontja.

5Lásd: Statisztikai Szemle. 1978. évi 4. sz. 419—

433. old,

(3)

412

A beszámoló áttekintést adott a Hivatal vezető testületeinek, főosztályainak. különbö—

ző intézeteinek. intézményeinek, vállalatainak munkájáról. az eredményekről, a gondokról.

Az Elnökség tevékenysége a Hivatal egész munkáját átfogó fejlesztési elgondolások ki- dolgozására, a jövő útjának keresésére, a kormányhatározatokból folyó hivatali feladatok meghatározására irányult.

A Kollégium többek között az 1980. évi nép- számlálás előkészítésével, a struktúrapolitikai határozat végrehajtása statisztikai megfigye—

lésének problémakörével, a társadalomsta—

tisztikai kutatások fejlesztésével foglalkozott.

Fontos lépés volt, s a hivatali vezetési rend—

szer megerősítését szolgálta a Tervezési Bi- zottság újjászervezése. Sor került a tervezési rendszer felülvizsgálatára és ennek eredmé—

nyeképpen ahol szükséges volt tökéletesíté-

sére is. '

A Tervezési Bizottság irányításával az év folyamán megoldott koordinációs munkák- ból kiemelkednek a kiadványok számítógép—

pel történő közvetlen előállítására tett intéz—

kedések, valamint az egységes munkaügvi adatgyűjtés első alkalommal történő feldol—

gozásának biztosítása.

A személyzeti munkáról adott értékelés megemlitve. hogy 1977-ben egy külön aktíva tárgyalta a személyzeti oolitika kérdéseit. rá- mutatott arra, hogy a káderutánpőtlási terv gondozása rendszeres. az érdekelt vezetők ti—

ayelemmel kísérik a káderek fejlődését, biz- tosítják a lehetőséget politikai és szakmai to—

vábbképzésükre. Az értékelés kiemelte to- vábbá az idegen nyelv tudás fejlesztése érde—

kében tett intézkedéseket és a statisztikai és informatikai oktatás fontosabb kérdéseit.

Nem kis feladatokat kellett megoldani az elmúlt év folyamán a nemzetközi kapcsolatok ápolása, a nemzetközi tevékenység területén.

A Hivatal maradéktalanul teljesítette a KGST Statisztikai Állandó Bizottságban vállalt fel—

adatokat. A Hivatal szakértő munkatársai szá- mos értekezletnek. munkaülésnek voltak aktív

résztvevői.

A Hivatal elnöke bejelentette, hogv a Sta- tisztikai Állandó Bizottság következő ülését Budapesten tartja. Felhívta a figyelmet ezzel kapcsolatban arra, hogy ennek a rendkívül fontos rendezvénynek zavartalan, zökkenő- mentes lebonyolításához az egész Hivatal munkáiára, erőfeszítéseire lesz szükséa.

Az EGB Európai Statisztikusok Értekezlete keretében végzett munkával foglalkozva az elnöki beszámoló elmondotta, hogy az Érte-

kezlet érdeklődéssel fogadta a magyar Köz- ponti Statisztikai Hivatal elemző munkájáról

tartott előadást.6 Az országok közötti kétol-

6Az elemzés célja és mértéke a Központi Statiszti- kai Hivatal munkájában. Statisztikai Szemle. 1978. évi

11. sz. 1085—1101. old.

SZEMíE

dalú együttműködésről szólva megemlitette.

hogy Magyarországra látogatott a vietnami Statisztikai Hivatal elnöke, az év folyamán ugyancsak vendégül láttuk a bolgár. a man—

gol. a török és a szíriai statisztikai hivatal

vezetőit is. , ,

Az lparstatisztikai főosztály teljesítményei közül a beszámoló kiemelte az ipari termelés szerkezetének főbb jellemzőiről, valamint ati több ipari ágazatban az ágazati és a termék- struktúra helyzetéről és alakulásáról készített kiadványokat. melyek összeállításához ered- ményesen fejlesztették a statisztikai megfigye- lési és elemzési módszereket. Számos fontos területen —— a főbb termelési tényezőkkel való gazdálkodás, az ipari fejlettségi tényezők stb.

—- végeztek vizsgálatokat. A főosztály mun- kájában jól tudott támaszkodni az iparsta- tisztikai adatbázisra. Első ízben került sor az lporstatisztikai évkönyv kiadására, amely az eddigi különböző adatgyűjtemények és adat—

tárak helyébe lép. és ésszerűsíti az ipari tá—

jékoztatás rendszerét.

A Mezőgazdasági Statisztikai főosztály munkájában előtérbe kerültek a gazdasá- gosság és a termékstruktúra alakulásának kérdései. A végrehajtott adatfelvételek közül kiemelkedik a háztáji és kisegítő gazdaságok növénytermeléséről végrehajtott reprezentatív felvétel, mely fontos információkat szolgáltat a kistermelés keretében folyó növénytermelés jelenlegi struktúrájának és volumenének meg-

itéléséhez.

A Kereskedelmi és Közlekedésstatisztikai lő—

osztály fontos felvételeket hajtott végre 1978—

ban többek között a kiskereskedelmi üzlethá- lózatra. az idegenforgalmi szálláshelyek technikai felszereltségére, a szolgáltatási felve- vőhálózatra vonatkozóan. Ezek jelentős adatokat szolgáltatnak a következő ötéves terv

megalapozásához.

A Beruházási és Építőipari Statisztikai tő- osztály munkájában fontos előrelépés volt az ,,egycsatornás" lakásstatisztikai adatgyűjtés megteremtése. Az építőipari statisztika kiegé—

szült a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenységének egységes megfigyelésével. A beruházási statisztika jól reagált az aktuális igényekre. ,,A Főosztály elemzési tevékenysé—

ge — mutatott rá az elnöki beszámoló -— ak- tivan segitette azoknak a tendenciáknak és jellemzőknek a feltárását. amelyek az építő- ipar fejlesztésére vonatkozó KB-határozat fel- adatkijelölésénél alapul szolgáltak."

A Társadalmi Szolgáltatások Statisztikai lo"—

osztálya eredményes munkát végzett a kör- nyezeti statisztika kiépítése területén. Jelentős teljesítmény volt többek között az állami ok- tatással foglalkozó 1972. évi KB-határozat végrehajtásának elemzése, a 15—59 éves fér—

fiak halandóságánál mutatkozó rosszabbodás okainak vizsgálata, részvétel a tudományos kutatási és fejlesztési statisztika összehangolt

(4)

információ—rendszerének, valamint az egysé—

ges szociálpolitikai információ-rendszernek kialakításában.

A Népesedésstatísztikai főosztály munkájá- nak középpontjában az 1980. évi népszám-

lálás előkészítése áll. Részt vett a főosztály a Világtermékenységi Vizsgálatban, s nagy feladatot vállalt — együttműködve az OT Né—

pesedéspolitikai Munkacsoportjával — a táv- lati népesedéspolitikai koncepció korszerűsí- tésében. Kiemelkedő feladat a népesedési helyzet alakulásáról és a tett intézkedések hatásáról szóló, a Minisztertanács elé ter- jesztendő összefoglaló jelentés elkészítése.

A Népesség—tudományi Kutató Intézetben folyó kutatások közül az elnöki beszámoló kí—

emelte a háromgyermekes családmodell meg—

valósításának feltételeit, valamint a népese- dési kérdésekkel kapcsolatos közvéleményku- tatás fontosabb eredményeit tartalmazó ta—

nulmányt. Eredményesek voltak a fiatalkorúak biodemográfiai státusát és társadalmi—gaz—

dasági hátterét komplex módon elemző kuta—

tások is.

A Közgazdasági főosztály széles körű mun- kálatai közül kiemelkedik az életmód- és élet—

színvonal-kutatás keretében több hivatali fő- osztály és intézmény közreműködésével készí—

tett elemzés a fogyasztásról, a munkavégzés—

ről. Tanulmányban összegezték a nemzetközi összehasonlítások módszertani tapasztalatait és a levonható következtetéseket. Elkészült az 1976. évi 100 szektoros ágazati kapcsolati mérleg.

A Tájékoztatási főosztály szép sikert ért el a havannai VlT-hez kapcsolódó, több nyelvű országismertető kiadvánnyal. A főosztály az egységes statisztikai tájékoztatási koncepció részeként elkészítette a népszerű kiadványok középtávú és éves publikációs terveit.

Az Adatgyűjtés-koordináló főosztály jelen- tős erőfeszítéseket tett az ellenőrzési munka javítása. erősítése érdekében. lrányításával az év folyamán több fogalmi katalógus készült

el.

A Gazdaságkutató Intézet tovább fokozta.

felgyorsította a gazdaságvezetés tisztánlátá—

sát elősegítő elemző munkáját. Egy sor elem- zést készített időszerű gazdasági problémák- ról, tanulmányokban foglalkozott a gazdasági mechanizmus 1980. évi továbbfejlesztésének egyes kérdéseivel stb. Folytatta a hatékony- sági, gazdaságosságí kérdések különböző ve- tületű elemzését.

A területi statisztikai szervek munkájában emelkedett a területi párt- és állami vezetés információellátásával kapcsolatos tevékeny- ség színvonala — állapította meg az elnöki beszámoló. Az elmúlt évben lefolytatott vizs- gálat azt mutatta. hogy a területi statisztikai igazgatóságok számos hasznos, címzett jel- legű, cselekvésre indító elemzést készítettek.

Kiemelte az elnöki beszámoló. hogy több igaz-

gatóság készített a központi és a területi ve—

zető szervek figyelmét felkeltő hatékonysági vizsgálatot. Nagy jelentőségű területi elemzés készült a budapesti agglomerációról.

Az adatfeldolgozások tervszerűsége tovább javult. A Számítástechnikai Igazgatóság a ha- táridők 92 százalékát időre vagy előbb telje—

sitette. A második lBM 370—es gép beállítása megtörtént. Most már kiépíthető a Hivatal házon belüli terminálhálózata. A felelős hivatali szervek széles körű előkészítő munkája nyomán döntés született: kiépítésre kerül a területi statisztikai igazgatóságok korszerű számítógépes rendszere. Jelentős előrelépés történt az adatbázisok szervezése terén. Az ipari adatbázis mellett használatba adták a külkereskedelmi, a munkaügyi, a beruházási adatbázist és az új számjel-nyilvántartást.

Jelentősen javultak a Statisztikai Kiadó Vál- lalat munkafeltételei az új (Kaszás utcai) székház birtokbavételével. A tátolság által felvetett gondok leküzdése mellett a Kiadó Vállalat fő feladata a számítógépes adatfel- dolgozás és a nyomdatechnika rendszerbe való összekapcsolásának vizsgálata és meg—

oldása.

Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ANH) lényeges feladatokat oldott meg az el-

múlt évben. Elkészültek a népességnyilvántar- tás bevezetése első szakaszának rendszerter- vei. Gépre került az adatbázis. Megkezdődtek egyes alrendszerek szolgáltatásai. Az ÁNH soron levő feladatai közül kiemelkedik a sze- mélyi számok kiadása, valamint a felkészülés az 1980. évi népszámlálás pontosságának elő- segítésére és a nyilvántartás teljességének el- lenőrzésére a népszámlálás adatainak fel—

használásával.

Az országos számítástechnikai alkalmazási programban részt vevő intézmények. vállala- tok tevékenységében —— mutatott rá az elnöki beszámoló — észrevehető elmozdulás tapasz- talható a technikai oldaltól a hatékonyabb alkalmazások, a hatékony információ-rend—

szerek fejlesztésének irányába. Kiemelkedő munka volt a következő ötéves terv számítás—

technikai programjának megalapozásához ki—

dolgozott műszaki—gazdasági koncepció, melyet az Országos Számítástechnika-alkalma- zási lroda (OSZI) foglalt össze.

A Számítógép-alkalmazási Kutató Intézet (SZÁMKl) kutató—fejlesztő munkájában válto- zást jelentett, hogy az erőforrásokat elaprózó, kis volumenű feladatokat felszámolta, helyet- tük nagyobb, perspektivikusabb munkákra vállalkozott. Jól oldotta meg a népességnyil- vántartáshoz kapcsolódó feladatait. A nép—

gazdasági szükségletekkel összhangban előnyben részesíti a kiemelt nagwállalatok komplex irányítási rendszereinek kidolgozását.

A Nemzetközi Számitástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (SZÁMOK) a számítás—

technikai szakképzés megerősítése mellett fo-

(5)

414 M

kozta a továbbképzés gyakorlati jellegét. Az elnöki beszámoló megállapította, hogy (:

SZÁMOK eredményesen oldotta meg a számí- tástechnikai vezetők képzését. nemzetközi tan-

folyamai sikeresek.

Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) a beruházott nagy értékű számítógé- peket a kiépített terminálhálózattal együtt rendeltetésszerű használatba vette. Kiemel- kedő feladatai a népességnyilvántartás és az ingatlannyilvántartás gépi rendszerének mű—

ködtetése. Különösen döntő most a lakosság személyi számokkal való ellátásának határ—

időre történő megoldásához a számítógépes feldolgozások biztosítása.

A Számítástechnikai és ügyvitelszervező

Vállalat (SZUV) területi számítóközpont—hóló- zatának bővítése a számítástechnika vállalati alkalmazását segíti. A termeléshez és a for- galomhoz kapcsolódó válalati alkalmazásokat a SZUV elsősorban az ágazati mintarend—

szerek kidolgozásával és bevezetésével szol- gólja.

Az Országos Számítógéptechnikai Vállalat (OSZV) az ESZR-gépek és a hozzá tartozó pe—

rifériák hazai üzembe helyezésénél a terve- zettnél jobb eredményt ért el. Fontos feladat az ESZR-gépekhez adott software—szolgáltatás

bővitése.

A KSH Gazdasági Hivatal jelentős és ered- ményes erőfeszítéseket tett az elmúlt évben a központban az elhelyezés kulturáltságának javítása érdekében.

A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgá- lat az elmúlt évben tovább javította szolgál- tatásainak szinvonalát. Az elnöki beszámoló kiemelte a Nemzetközi Statisztikai Dokumen- tációs Sorozat és a szakirodalom számítógé- pes feldolgozásának megindítását, ami hoz- zhájárult a szakmai tájékozódás kiterjesztésé-

ez.

Az elnöki beszámoló az 1979. évi fontosabb feladatokról szólva ismertette a Hivatal 1979.

évi munkatervét.

,,Elemzési és táiékoztatási tevékenységünket alapvetően befolyásolja —- hangsúlyozta az elnöki beszámoló —, hogy a gazdasági folya—

matok felgyorsulása, kiszámíthatatlanabbá válása. a rapszodikus jelleget öltő külső té- nyezők —- melyek a népgazdaság alkalmazko- dóképességének fokozását szükségessé te- szik — egyben olyan követelményt is támasz- tanak, hogy egész statisztikai munkánk alkal-

mazkodóképességét fokozzuk."

Fel kell készülni — hangoztatta a beszá—

moló — az egyre növekvő igények fogadására, és ha csak egy mód is van rá. teljesitésükre.

Ehhez minden lehetséges tartalékot mozgósí—

tani kell. Ezt szolgálhatja többek között pél- dául a meglevő adatok információtartalmá- nak jobb hasznosítása másodlagos feldolgo- zásuk, újracsoportosításuk segitségével. az in- formáció-előállítás gyorsaságónak fokozása,

a statisztika további integrációja (az egysé- x

ges munkaügyi statisztika példáját követve),

az adatbázis-rendszer fejlesztése; az állami statisztika publicitásának fokozása. a gazda- sági szférára vonatkozó reprezentativ célvizs—

gálatok kialakitása. ' ,

A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtása során elért eredményeket átte- kintve az elnöki beszámoló részletesen foglalkozott a Statisztikai Koordinációs Bizottság munkájával. A Bizottságban több éve folyik az állami statisztika egységes rendszerét érintő kérdések tervezeteinek megvitatása, egyeztetése, esetenként elvi állásfoglalások kialakitása.7 Folyamatosan halad a statiszti- kában használt fogalmak, nómenklatúrák, osztályozások egységesítése. tartalmi megha- tározása. illetve kidolgozása. Kialakult az or—

szágban folyó adatgyűjtési tevékenység ösz—

szehangolását, a párhuzamosság kiküszöbölé—

sét elősegítő adatgyűjtés—nyilvántartásirend-*

szer. A felhasználók áttekintését az adatgyűj- tések tartalmi leirását ismertető katalógusok

és egyéb kiadványok segítik.

Erősödött a statisztikai jogszabályok érvé- nyesülését vizsgáló. a jogszerűség betartásá—

nak elősegítését célzó eseti és komplex el- lenőrzési tevékenység.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság to- vábbi feladataival foglalkozva az elnöki be- számoló megállapította. hogya Fogalmi'Mun—

kabizottság példaszerűen működik. de a többi munkabizottság tevékenységét élénkíteni kell. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a legkülönbözőbb szervek hozzáfogtak (rész—

ben hivatali, részben más adatok alapján) adatbázisok szervezéséhez. célszerűnek lát—

szik a párhuzamosságok kiküszöbölése, a tá—

jékoztatás egysége. a megfelelő együttműkö- dés kialakítása érdekében Adatbázis-koordi—

náló Munkabizottságot létrehozni.

A Statisztikai Törvény végrehajtása során időszerűvé vált néhány további jogszabály kiadása. Szabályozni kell többek között a statisztikai tájékoztatási tevékenységet, rendezni kell a tervinformációkat megalapozó statisztikai adatok gyűjtését. előírásokat kell kidol—

gozni a számítógépen feldolgozott és tárolt statisztikai adatok védelmére.

A Statisztikai Törvény teljes érvényre jutta- tásának programja gazdag, sok részteendő- ből áll, s ebben, a Hivatal egész apparátu- sának részt kell venni.

További feladat —- mutatott rá az elnöki be—

számoló — az országban folyó nemzetközi adatszolgáltatás felmérése, e tevékenység összehangolására javaslat kidolgozása.

" Lásd a Blzottság állásfoglalását az állami statisz—

tika egységes rendszerébe nem tartozó szervek adat—

gyűjtési lehetőségeiről. a szövetkezet! érdekkópvtsolai szervek, valamint az általuk ala ítottyóllalatok és , egyéb szövetkezeti szervek adatgygjtésl lehetősé élről stb. (KSH Tájékoztató. 1979. évi 1. sz. 1979. Vjanu %S.)

(6)

Folytatni kell a tervezési. pénzügyi és statisztikai adatgyűjtési rendszerek összehango- lását. egységesítését. korszerűsítését.

A próbaszámlálás tapasztalatai alapján kialakult az 1980. évi népszámlálás végleges felvételi programja. Az elvi kérdések lezárá—

sa megtörtént. Most minden erőfeszítést a gyakorlati végrehajtás előkészítésére kell for- dítani. Tekintettel a tervezett decentralizált adatelőkészítésre, a területi statisztikai igaz- gatóságoknak nemcsak az összeírás szakmai irányítása, hanem a gépi adatfeldolgozás előkészítése terén is nagy lesz a felelőssége.

A Központi Statisztikai Hivatalban és kü- lönböző szervezeti egységeinél eredményes tudományos kutató munka folyik. A Hivatal és munkatársai a kutatási eredményekkel szá- mos esetben szereztek nemzetközi elismerést.

Eredményeik részben a KGST és az ENSZ módszertani anyagaiban is tükröződnek. Né- hány fontos szakterületen azonban elmaradt fejlődésünk — állapította meg a beszámoló.

A beszámoló hangsúlyozta: fokozni kell a szervezett, célratörő, a statisztikai munka gyá—

korlati problémáira orientált módszertani ku- tatást. A probléma megoldásához járul hoz- zá az elnöki hatáskörben létrehozott Mód- szertani és Ökonometriai főosztály. amely a szakfőosztályok mellett kutatásokat végez az általános statisztikai módszertan, az ökono- metria, a statisztikai informatika terén. Emel- lett ápolja a külső tudományos kapcsolato- kat. gondoskodik a kutatások beilleszkedésé- ről az országos tudományos és fejlesztési irá- nyokba stb.

Az elnöki beszámoló foglalkozott a társa- dalomstatisztikai kutatások fejlesztéséről ho—

zott határozattal is. Megállapította: ,,Társa- dalomstatisztikánk betölti hivatását. segíti a politikai és gazdasági vezetést a társadalmi viszo'nyokat érintő intézkedések meghozata—

lánó

A társadalomstatisztika . . . rendszeres meg- figyelései mellett fontos szerepet töltenek be . a nagyobb kutatási apparátust igénylő vizsgálatok. amelyek a viszonylag lassú tár- sadalmi változásokat kísérik figyelemmel. ilye—

nek a mobilitás. a társadalmi rétegződés. a társadalom osztályszerkezete, az életmód. az életkörülmények, az időmérleg, egyes társa- dalmi csoportok vizsgálatai."

Gondos vizsgálódások után megállapítást nyert. hogy a népesedési és a komplex társa- dalmi folyamatok közötti szoros összefüggésre tekintettel e jelenségeket célszerűbb kutató- intézeti keretek között tanulmányozni. Ezért megfelelő szervezeti intézkedéseket kellett tenni, amelyeknek eredményeképpen a társa- dalomstatisztikai kutatások részben a Népes- ségtudományi Kutató Intézethez, részben más főosztályokhoz —- köztük a Módszertani és Ókonometriai főosztályhoz — kerültek átcso-

portosításra.

A társadalomstatisztikai jelzőszámok egy- séges rendszerének kialakításában a magyar statisztikusok figyelemre méltó érdemeket sze—

reztek —- állapította meg az elnöki beszámoló.

,,Részvételünket ezekben a nagyon fontos nemzetközi vállalkozásokban fenn kell tarta- nunk Előre kell mennünk a társadalomsta- tisztikai mérlegrendszer megteremtése felé.

Vizsgálni kell. hogy egy ilyen feltételezett mér—

legrendszer összekapcsolható-e a népgazda- sági mérlegrendszerrel, milyen előnyök szár-

mazhatnak az összekapcsolásból.

Folytatni kell a kétoldalú nemzetközi összehasonlításokat is a társadalomstatisztika

terén."

Az elnöki beszámoló ezután azokkal a fontos feladatokkal és tennivalókkal foglalkozott, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága 1977. októberi ülésén a termelési szerkezet fejlesztéséről és a hosszú távú közgazdasági feladatokról hozott határozatokból, valamint az azt követő minisztertanácsi határozatból következően a Központi Statisztikai Hivatalra

hárulnak.

A Központi Statisztikai Hivatal eleget tett az e téren fennálló eddigi kötelezettségeinek.

A feladat megoldásának összefogására, irá- nyítására létrehozott Struktúra Bizottság mély- reható vizsgálatokat végzett annak megálla- pítására, hogy a statisztika a maga sajátos eszközeivel miként tud hozzájárulni a struk- túrapolitikai határozatok végrehajtásához. A Bizottság kialakította és intézkedési tervben megfogalmazta azokat a stratégiai elveket.

amelyeket a hivatali munkatervek kidolgozása és megvalósítása során követni kell. Az elnöki beszámoló idevonatkozóan kiemelt néhány

példát:

..— . . . a népgazdaság! szintű vizsgálatokat a mér—

lbegrendszer keretében végezhetjük a legcélszerűb—

e-I-Laz ipar, a külkereskedelem. valamint a többi érintett népgazdasági ág tevékenységének vizsgálatá- hoz egybevethető csoportosita'st kell kialakitani. . ..

—- a határozat végrehajtása nem egyszeri kampány—

feladat. módszertani. elemzési és ellenőrzési köte- Iezettségeink folyamatosak."

A hivatali szakértők az érdekelt külső szervek munkatársaival együttműködve dolgoznak a megfelelő tervezési és statisztikai módsze-

rek továbbfejlesztésén.

Az elnöki beszámoló megállapította, hogy az elképzelt újszerű csoportosítások és muta- tószámok. valamint az átrendezett, kibővített információbázis elegendő alapot nyújt a kö—

telezettségek teljesítéséhez. A módszertani munka területén fennálló feladatokkal kap—

csolatban az elnöki beszámoló megjegyezte:

..Gyorsítani kell a struktúraváltozás népgaz—

dasági szintű követésére alkalmas homogén vizsgálati egységek kialakításának folyama—

tát egyes esetekben mélyebb elemzéseket is kell végezni. Például az ipar gyártási ágak szerinti vizsgálata mellett a vállalati. sőt né—

(7)

416

SZEM—LE

hány fontosabb termék esetén az ezen is túl—

Zienő vizsgálatok lehetőségét sem zárhatjuk l.

A Hivatal 1979. évi munkaterve kellő mó- don tükrözi a szóban forgó határozatok vég-

rehajtására irányuló törekvéseket.

Befejezésül az elnöki beszámoló nyomaté- kosan felhivta a Hivatal dolgozóinak figyel—

mét arra. hogy 1979 az MSZMP Xll. kong—

resszusa elő-készítésének éve, amikor felgyor- sulnak a hatodik ötéves terv előkészületei is.

Az elnöki beszámoló végül megállapította:

,,Áttekintve eredményeinket és a jövő feladatait. levonhatjuk a következtetést. hogy a helytállás minden feltételével rendelkezünk:

— helyzetünk lehetővé teszi az objektív tájékozta.

tást a kellő időben adott. tudományosan megalapo- zott, megbízható elemzések készítését . . .;

-— a statisztikai apparátus munkájában a centrali- zállL irányítást úgy fejlesztettük. hogy egyben a de- centralizált kezdeményezésnek is tág teret biztositot-

tunk.

ilyen körülmények között a gyors. hatékony, a követelményekhez eleve alkalmazkodó, ru- galmas statisztikai rendszer továbbépítése az új módszerek bátor alkalmazásával teljesít—

hető stratégiai feladat."

.

Az elnöki beszámolóhoz és Nyitrai Ferencné dr., a KSH első elnökhelyettese vitaindító be- vezetőjéhez hozzászóltak: Erdész Tiborné statisztikai főtanácsos, a KSH osztályvezetője.

Berzovay István, a KSH Komárom megyei lgaz- gatósága igazgatója, dr. Fazekas Béla, a KSH főosztályvezetője, Havass Miklós, a SZÁMKl igazgatóhelyettese, dr. Zalír Mihály statisztikai főtanácsos. a KSH főosztályvezető- helyettese, dr. Varga Lajos, a KSH főosztály- vezetője, dr. Marton Ádám, a KSH főosztály—

vezető-helyettese, dr. Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi tanár (Marx Károly Közgazdaságtu—

dományi Egyetem), Varga János, a KSH Vas megyei Igazgatósága igazgatója, dr. Kondricz József, a KSH Számítástechnikai és Úgyvitel- szervező Vállalat igazgatója.,dr. !er Endre,

a KSH osztályvezetője.

A hozzászólók egyetértettek az 1978. évi hivatali munkáról az elnöki beszámolóban adott értékeléssel és az 1979. évi feladatok megoldásánál követendő irányvonallal. Ön—

kritikusan elemezték az általuk képviselt szervezeti egység elmúlt évi tevékenységét, beszá—

moltak gondjaikról és eredményeikről. Csak- nem valamennyi hozzászólás foglalkozott a Statisztikai Koordinációs Bizottság és a hivatali Tervezési Bizottság munkájával, magasra értékelve tevékenységüket, eredményeiket az egységes állami statisztikai rendszer kialakí—

tásában. működése zavartalanságának bizto- sításában, illetve a hivatali munka tervszerű—

ségének továbbfejlesztésében. Fontos eleme volt a hozzászólásoknak az a felismerés, hogy a szervezeti egységek közötti kívánatos együtt-

működés fokozódik, ami növeli az eredmé- nyességet. a munka hatékonyságát. A Hiva- talban a közelmúltban végrehajtott szervezési intézkedésekkel foglalkozva a hozzászólások elsősorban a Módszertani és Ökonometriai főosztály munkaprogramjához adtak javasla—

tokat, kérték és kilátásba helyezték támoga- tásukat a közös feladat megoldásához, a hi—

vatali módszertani munka továbbfejlesztésé- hez.

A továbbiakban — a terjedelmi, korlátokra tekintettel -— a hozzászólásokat a fő gondolatok kiemelésével, vázlatosan mutatjuk be.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság tevé- kenységének jelentős szerepe van abban, hogy a minisztériumokkal és főhatóságokl'eal"

egyre szorosabb és jobb kapcsolatok jöttek létre. A Statisztikai Koordinációs Bizottság te-,_

remtett fórumot ahhoz, hogy olyan döntő kér—

désben, mint például az egységesített statisztikai fogalmak bevezetése, megnyerjük a szerk- minisztériumok támogatását és egységes el- járást alakithassunk ki.

A további munka sikere szempontjából je- lentős, hogy az 1979. évi hivatali munkaterv—

ben a több főosztály együttműködésére épí- tett feladatok a korábbinál jóval nagyobb mennyiségben szerepelnek. A munkaterv jól tükrözi, hogy a főosztályok által időszerűnek tartott témákat a Tervezési Bizottság hivatali szinten koordinálta, és a legfontosabbakat kollektiv feladatként integrálta. Pozitivan ér- tékelendő új jelenség, hogy egy-egy témakör sokoldalú bemutatása érdekében több főosz- tály egymást kiegészítő információit összehan—

goltan gyűjti be, értékeli és publikálja. Erre az együttes, összehangolt tevékenységre szük—

ség lesz a 2000-ig szóló tervkoncepciók kidol- gozásánál is, melyek a Hivatal szinte vala-

mennyi főosztályát érintik.

Fontos feladat az adatbázisok kialakitása.

Nagy szükség van erre az oktatási statisztika területén is. Célszerű lenne bevonni a külső szervek kapacitását is. Jobban ki kell hasz—

nálni az Egységes Lakossági Adatgyűjtési Rendszer (ELAR) nyújtotta lehetőségeket.

A szociológiai adatgyűjtések _ellenőrzése során szerzett tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a külső szerveknek az adatfel- vétel szükségességének megítéléséhez, az adatgyűjtés szervezéséhez, a kérdőív össze—

állításához stb. az eddiginél is több módszer- tani segítséget kell nyújtani. E téren valóban számottevő eredményt azonban csak akkor lehet elérni, ha a minisztériumok maradékta- lanul teljesítik a Statisztikai Törvényben meg- szabott feladatokat, a hozzájuk tartozó intéz- mények, vállalatok adatgyűjtéseinek felügye-

letét. (Erdész Tiborné.)

A Statisztikai Törvény végrehajtásában, a statisztikai fegyelem megszilárdítása terén je- lentős feladat hárul a területi statisztikai szer- vekre. Nem kevés az az időráfordítás, amit az

(8)

adatok megbízhatósága érdekében a külön- böző vizsgálatok és a vizsgálatokat követő in- tézkedések megtétele megkíván. Az e terüle—

ten végzett munka eredményeképpen az adat—

szolgáltatók általában határidőre eleget tesznek jelentési kötelezettségeiknek: Évről évre javul az adatok pontossága, a jelenté- sek megbízhatósága. A tapasztalat azt mu—

tatja, hogy a nagyobb. a fejlettebb ügyvitel- lel dolgozó vállalatok adatszolgáltatósai meg- bízhatóbbak, minta kisebbeké, ahol a bizony.

lati megalapozottság is sok esetben kívánni- valót hagy maga után. Az adatszolgáltatás- ban előforduló hibák okai között fontos helyet foglal el az a tény, hogy a vállalatoknál a statisztikus személye gyakran cserélődik vagy nincs önálló statisztikus. esetleg nincsenek meg a szükséges bizonylatok, nyilvántartások, előgyűjtők stb. Vannak pozitiv tapasztalatok is, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem egy helyen. ha kellett belső átszervezéssel biztosították a feltételeket a pontos, megbíz—

ható adatszolgáltatáshoz. Az adatszolgáltató- sok minőségének javítása érdekében a sta—

tisztikai igazgatóságok a jelentősebb vagy újszerű adatgyűjtések lebonyolítása előtt be- oktató értekezleteket tartanak az adatszolgál—

tatók részére, esetenként a középirányító szervekkel közös szervezésben. Kiemelkedő fon—

tosságuk van az adatminőség javítása szem- pontjából a helyszíni ellenőrzéseknek és az ezeket követő intézkedéseknek. Ma már ezek az ellenőrzések mind gyakrabban ún. átfogó ellenőrzések, amikor az adatszolgáltatónál valamennyi szakcsoport egyszerre vizsgálja a maga területén rendszeresített jelentések megbízhatóságát, a bizonylati rendet. a ha- táridők betartását. Az ellenőrzéseket követő- en a hiányosságok megszűntetésére az igaz—

gatóságok intézkedési tervet kérnek a szerv vezetőjétől. Az intézkedések végrehajtását.

eredményességét utóellenőrzések során vizs- gálják. Ebben a munkában jelentős segítsé- get nyújtanak az ágazati ellenőrzési útmu- tatók. A Komárom megyei Statisztikai Igazga—

tóság az utóbbi években —— a Területi Statisz- tikai főosztály koordinálásával — vizsgálta a Megyei Tanács szakigazgatási szerveinek statisztikai munkáját is. Az ellenőrzések eredmé- nyeképpen sikerült mind a központi állami statisztika. mind az igazgatási statisztika te- rületén tovább szilárdítani a törvényességet.

A különböző statisztikai tevékenységek össze—

hangolására, a statisztikai, a tervezési, a pénzügyi—számviteli információs rendszerek közötti összhang megteremtésére, a fogalmak egységesítésére, a beszámolási rendszer sta- bilizálására irányuló munkák hozzájárulnak az adatszolgáltatások minőségének javulásá- hoz, a statisztikai fegyelem megszilárdulásál

hoz. (Berzovay István.)

A mezőgazdasági és élelmiszer-termelés kérdéseivel foglalkozó 1978. évi márciusi KB-

6 Statisztikai Szemle

határozathoz kapcsolódva megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelés növekedése általában megfelel az előírásoknak, de a szerkezeti arányok még javíthatók. A növény- termelésnek gyorsabban kell nőnie, mint az állattenyésztésnek. Mit okoz az aránytalan- ság: feszültség jelentkezik a takarmányter- melés és az állattenyésztés között. Előfordul, hogy az exportot nem tudjuk teljesíteni. más- kor felhalmozódnak a termékek. Fehérjeim- portra szorulunk. (Megjegyzendő, hogy ezen belül olyanra, amit itthon meg lehetne ter- melni.) Az időjárási viszontagságok ellenére a mezőgazdaságnak örvendetes feleslegei szoktak képződni. Ezek a feleslegek nagyvo- lumenűek, ami szükségessé teszi, hogy a ter- melés szerkezetét az exportigényekhez ido- mitsuk. A magyar mezőgazdasági statisztiká- ban hagyományai vannak a difterenciáltsági vizsgálatoknak. Ezek az elemzések jelentos tartalékokra mutattak rá. Rendszeresen vizs—

gálni kell mi az oka annak. hogy az egyik gaz—

daság jó eredményt, a másik mellette gyen- gébbet ér el. Meg kell említeni, hogy ha még nincs is meg a hivatalos mezőgazdasági statisztikai adatbázis (készül), van adatbázis az állami gazdaságokról és a termelőszövetkeze—

tekről. Az itt tárolt adatok kincsesbányát je- lentenek az elemezők. kutatók számára.

Fejlődtek és fejlődnek az adatfelvételi, elemzési és közlési módszerek. A statisztikai anyagok. az adatelemzések jobban koncent- rálnak az időszerű témákra. Vannak azonban még a munkában adósságok is. A termelési oldal vizsgálata jobban. a felhasználásé ke—

vésbé van kimunkálva. Fel kell vetni azokat a gondokat is, amelyek a különböző termelési egyesülések, rendszergazdák létrejöttével. ki—

alakulásával kapcsolatban jelentkeznek. ——

továbbá a vadstatisztikák elszaporodását a statisztikai fegyelem lazulását. Határozott fel—

lépésre van szükség e területeken. Célszerű lenne a Központi Statisztikai Hivatal szer- zői jogainak védelmét ismét napirendre tűz- ni. Számos esetben előfordul. hogy külső szervek a Központi Statisztikai Hivatalra utalás- sal adatokat közölnek. A hivatkozott kiad- ványban azonban ilyen adatok nincsenek. A Hivatal kiadványainak népszerűsítése jó. El- mondhatjuk. hogy használják is ezeket a for- rásokat. Elérkezett az idő, hogy a felhaszná- lók módszereinket is megismerjék. Annál is inkább, mert gyakran elhangzik az a meg- jegyzés bizonyos adatok felhasználhatóságá—

val szemben. hogy nem jók, mert reprezenta—

tív adatgyűjtésből származnak. A mezőgazda- sági statisztikusok örömmel üdvözlik az újon- nan létrehozott Módszertani és Ukonometriai főosztályt, amelynek közreműködésével a kö- zeljövőben várhatóan megoldódik a mezőgaz- dasági statisztika egyik problémája, a' mező- gazdasági nagyüzemek termelési szerkezete összefüggéseinek feltárásához alkalmas ma-

(9)

418 ^SZEMLE tematikai statisztikai módszerek kidolgozása.

A módszer kialakítása lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket a termelésre ható tényezők alapján tipizáljuk, csoportosít- suk és így megbízható alapon tudjuk értékel—

ni a differenciálódást. Célszerű lenne, ha a Módszertani főosztály programjába venné és bizonyítaná a felhasználók számára közért- hető módon. hogy a reprezentatív statisztiká- val kapcsolatos említett nézetek tudományta—

lanok.

Aktívaértekezletünk alkalmat ad arra is.

hogy visszapillantsunk a Hivatal életének el- múlt 30 évére. A Központi Statisztikai Hiva- tal az 1949-ben végrehajtott átszervezés óta igen nagy utat tett meg. Jelentős eredménye- ket ért el, hírnevet szerzett bel- és külföldön.

Nincs szükség a 30. évforduló külön megün- neplésére: a statisztikusok munkájának leg- szebb elismerése volt a statisztikáról szóló törvényjavaslat parlamenti elfogadása. Ezút- tal kell megemlékezni (: területi statisztikai igazgatóságok áldozatkész munkájáról is, amellyel sikerre vitték és viszik a különböző adatgyűjtéseket és más munkákat. (Dr. Fo-

zekas Béla.)

A Központi Statisztikai Hivatal számítás- technikai intézményeivel szemben 1978—ban kettős elvárás nyilvánult meg. ASzámítástech—

nikai Központi Fejlesztési Program (SZKFP) hosszabb távra szóló keretei között — az 1978.

évi aktivaértekezlet szellemében8 -— úgy kellett csoportosítani a munkákat, hogy egyrészt határozott haladást érjenek el a munka ha—

tékonyságának fokozásában, a nagy értékű számítógépek kihasználásában, másrészt épít- ve a számítástechnika lehetőségeire. meg—

gyorsítsák a számítástechnika közvetlen ter—

melőerővé válását, azaz fejlesszék azt a te- vékenységet, amely a termelő szféra termelé- kenységének növelésére irányul. Az említett intézmények e főbb irányok keretei között munkájukat részben a hatodik ötéves tervre való felkészülés, részben minisztertanácsi ha- tározatok és elnöki rendelkezések alapján végezték erősödő együttműködésben.

Jelentős erőfeszítéseket tett szükségessé az

állami népességnyilvántartás szervezése, ki—

alakitása terén a SZÁMKl-ra kiosztott felada—

tok teljesítése. A megoldáshoz számos új el—

járás kidolgozása, tudományos teljesítmény vált szükségessé. Részt vett az Intézet a Szá- mítástechnikai Igazgatósággal együttműkö- désben az 1980. évi népszámlálás adatainak kellő időben és minőségben történő feldolgo- zását szolgáló AERO programrendszer kiala- kításában. A SZÁMKl kiemelt tevékenységi formában foglalkozik nagyvállalatok informa-

tikai átszervezésével.

Az 1978. évi munka során szerzett tapaszta-

latok bizonyos nehézségekre is felhívták a fi—

! Lásd: Statisztikai Szemle. 1978. évi 4. sz. 424. old.

gyelmet. Gondot jelent, hogy a gazdaságos számítógép-használathoz szükséges operatív irányítási rendszerekhez sem az intézet, sem a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő alapot biztosító eszközbázissal. Nem biztosított az összhang a számitástechnikai és az infra- strukturális fejlettség között. Az lntézet arra törekszik. hogy kialakítsa annak az_úi tudo- mányos eredményeket is produkáló szervezet- nek típusát. amely fő tevékenységével az ak- tív termelő—fejlesztő munkához kapcsolódik.

(Havass Miklós.)

A Hivatal főosztályai és intézményei közötti együttműködésnek vannak bizonyos jó hagyo—

mányai. Megállapítható azonban. hogy az ilyenfajta közös munka most maagsabb szin- vonalon jelentkezik, és ebben jelentős szerepe van annak, hogy a Tervezési Bizottság ezt figyelemmel kíséri és támogatja. Példája az együttműködésnek és ezen keresztül a kér- dések többirányú megközelítésének az élet—

szinvonal-növelés alapvető fejlődési irányait, eredményeit és feszültségeit bemutató kiad- vány, melynek összeállításában részt vett az lparstotisztikai főosztály, a Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosztály, a Köz- gazdasági főosztály, a Mezőgazdasági Statisztikai főosztály, a Társadalmi Szolgáltav tások Statisztikai főosztálya és a Népesség—

tudományi Kutató Intézet. A Módszertani és 'Ókonometriai főosztály feladatai közül kiemelkedik a különböző főosztályokon folyó tudományos elemző—kutató munka eredmé- nyeinek, teljesítményeinek elismertetése, mely egy régi problémát oldhat meg. és régi igényt elégít ki. A főosztályokon folyó tudományos munka egyik példája a közös statisztikai mód—

szerek kialakításának és fejlesztésének terén a KGST keretében vállalt feladatok és köte—

lezettségek teljesítése. A magyar delegáció a gazdája például a lakosság jövedelme és fogyasztása módszertanának. A Hivatalban végzett elemző. tervező, szervező. fejlesztő és koordináló feladatok a főosztályokon gyakor—

latilag többnyire ugyanazokra a személyekre összpontosulnak. Erre a feladatok kialakítá- sánál, a határidők megállapításánál, a technikai feltételek biztosításánál nagy figyelmet

kell forditani. (Dr. Zafír Mihály.)

A számítástechnika ma már a statisztikai szolgálat szerves része. nélkülözhetetlen esz- közrendszere. Lényeges előrehaladás van a statisztikai számítástechnika megítélésében és felhasználásában. Összehasonlíthatatlanul jobb a statisztika és a számítástechnika kao- csolata, mint volt akár néhány évvel ezelőtt is. Ma már a közös útkeresés, a sokrétű, ter- mékeny kapcsolatrendszer, a közös előrehala- dás a jellemző. A Központi Statisztikai Hiva- tal felelősségi és hatáskörébe tartozó orszá—

gos számitástechnikai tevékenységet illetően is hasonló kapcsolatra, a terület sajátunkkén't való jobb kezelésére van szükség abban a

(10)

szellemben, ahogy ezt az ágazatot az elnöki beszámoló tárgyalja. A nemzetközi összeha—

sonlítás is azt mutatja, hogy a szocialista or- szágokban hasonló a helyzet egyes országos számítástechnikai feladatoknak a statisztikai hivatalok hatáskörébe való utalása tekinteté—

ben. A legjelentősebb hivatali feladatok vég—

rehajtásához a teljes számítástechnikai appa—

rátus mindenkor készen áll. A jövőben -—1979- ben is — az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az intézmények, vállalatok összehan- golt működéséből származó szakmai—gazda—

sági előnyök célszerű hasznosítására, előse- gítve az éves terv és a költségvetés teljesité- sét. Erőteljesen halad az államigazgatási alapnyílvántartások számítógépesítése. Jelen—

leg különböző készültségi fokon 12 alapnyil—

vántartás számítógépes munkái folynak. Ezek—

ben a munkákban az ÁSZSZ nagy érdemeket szerzett. fontos állami feladatokat lát el, je—

lentős eszközbázist üzemeltet, és az alapnyil- vántartások országos gépi bázisává lett. Az említett feladatok a rendelkezésre állónál nagyobb kapacitásokat és fejlettebb eszközöket kívánnak meg, Ezidő szerint azonban a meg- oldást a meglevő eszközökkel kell biztosítani, ami nem csekély áldozatkészséget, fantáziát.

leleményességet kíván az érintett dolgozóktól.

Ennek megfelelően tevékenykedik az ÁSZSZ, a SZUV és a SZÁMKI több száz munkatársa.

A statisztikai munkálatok területén egyik fő gond ma bizonyos kiadványkategóriák hosszú átfutási ideje. A probléma megoldásában vár—

hatóan nagy szerepe lesz a tervszerűség fo- kozásának az egyes munkafázisokban. A tisz- tánlátás érdekében célszerű lenne e területen hasonló vizsgálatot végezni. mint az adat' áramlás esetében történt. A helyzet alapos ismeretében lehetne meghatározni a kivezető utakat és módozatokat. Az adatbázisok szer—

vezése kedvezően alakul. Ez idő szerint öt adatbázis üzemel és továbbiak szervezése van folyamatban. Ma már egészen természetes- nek hat, hogy az előadói beszéd olyan inst- rukciókat tartalmaz miszerint a jövőben min"

den fontosabb adatgyűjtés anyagát adatbá- zisba kell szervezni. A Statisztikai Koordiná- ciós Bizottság tervezett Adatbázis—koordináló Munkabizottságát célszerű lenne a statisztika területén túl terjedő országos hatáskörű bí—

zottságként megszervezni. A meglevő vagy ki- alakuló adatbázisok ugyanis nem mind tart—

toznak az állami statisztika körébe. A Mód- szertani és Ökonometríai főosztály munka—

programjának kialakításánál gondolni kell arra, hogy az általános statisztikai módszer- tani és az informatikai kérdéseket ne kezel—

jék különállóan. Ellenkezőleg, olyan statiszti—

kai módszertan kialakítására kellene töreked- ni, amely messzemenően épít az informatika és a számítástechnika eredményeire. tapasz- talataira és követelményeire. (Dr. Varga

Lajos.)

60

A Módszertani és Ökonometriai főosztály feladatai, mint erről részletesebben az elnöki beszámoló is szólt, alapvetően kettősek:

a) a Hivatal különböző főosztályaln és egyes in—

tézeteiben folyó kutatási tevékenység segítése, össze- hangolása. elismertetése és megismertetésükhöz meg- felelő fórum biztositása;

b) kutatások végzése a Hivatal egyes főosztályai- val és íntézeteivel közösen, illetve bizonyos keretek

között önállóan.

A Főosztály megalakulása óta eltelt idő még rövid ahhoz. hogy nagyobb feladatok megoldásáról lehessen beszámolni. A Főosz- tály megkezdte a munkát: megoldott néhány eseti igényt kielégítő feladatot. de munkájá- nak legnagyobb részét munkatervének, mun- kastilusának kialakitása tette, és teszi ki még jó ideig. Nagy fontosságú feladat a korszerű egységes statisztikai információ—rendszer mo—

delljének kialakítására irányuló —— a Hivatal egészét megmozgató - stratégiai kutatás:

program gondozása. A program előkészítése folyamatban van. Az előzetes elgondolások szerint az egységes statisztikai információ- rendszer modelljét a belső integráció magas foka jellemzi, melyben az ágazati, a funkcio- nális és a területi szemlélet egyenrangú. Ben—

ne a részinformációk — a közgazdasági értel- mezhetőség és célszerűség határáig — kap- csolatba hozhatók egymással. A modell há- rom alapvető eszközre támaszkodik: a számí- tástechnika alkalmazására a statisztikai munka minden fázisában, az adatbázisok össze—

függő rendszerére és a fejlett elemzési mód—

szerekre. A Főosztály legközvetlenebb tervei között szerepel többek között a Gazdaságku- tató lntézet modelljének továbbfejlesztése, a legfontosabb gazdasági folyamatok, össze- függések elemzésére alkalmas ún. élő modell összeállítása, bekapcsolódás az ágazati kapcsolatok mérlegével és a fogyasztási model- lekkel kapcsolatos munkákba. (Dr. Marton

Ádám)

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—

tikai Szakosztálya jelentős eredményeket ért el a statisztikai elmélet és gyakorlat össze—

kapcsolása, a statisztikai tudomány fejlesztése terén. Az eredményekben igen nagy szerepük van a Központi Statisztikai Hivatal munka- társainak. vezetőinek. A Szakosztály Vezető- sége a támogatásért őszinte köszönetét fe- jezte ki. kérve egyben a további aktivrtást és segítséget. (Dr. Ollé Lajos.)

Fontos feladat a területi pártbizottságok statisztikai igényeinek kielégítése. Alapvető döntés, hogy minden olyan statisztikai infor- mációt meg kell kapnia a pártapparátus—

nak, amely az állami statisztikai adatgyűjtési rendszerben rendelkezésre áll és területileg értelmezhető. Az információk továbbítását meg kell gyorsítani. Megállapítható az infor- mációs igények minőségének emelkedése. A KSH Vas megyei Igazgatósága alkalmazko-