Aktívaértekezlet a Központi Statisztikai Hivatalban

(1)

AKTlVAÉRTEKEZLET A KÖZPONTI STATlSZTIKAl HlVATALBAN

A Központi Statisztikai Hivatalban 1977.

január 5-én aktivaértekezletre került sor. Az értekezlet előadója Bálint József államtitkár.

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke volt.

Az elnökségben helyet foglalt Bal/ai László, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaság—

politikai Osztályának osztályvezető-helyettese. Záhorzik Teréz, az MSZMP ll. kerületi Bi—

zottságának első titkára. dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, dr. Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese. Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Bizott- ságának titkára, az ülés elnöke, dr. Eiler Er—

zsébet, a Központi Statisztikai Hivatal Szak- szervezeti Bizottságának titkára, Katona Ta- más, a KISZ Központi Statisztikai Hivatali Bi- zottságának titkára. Megjelent az ülésen Ju- hász János, az MSZMP Központi Bizottsága Gazdaságpolitikai Osztályának alosztályveze- tője és Pócs Ervin. az MSZMP Központi Bi- zottságának munkatársa.

Bálint József államtitkár, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnöke beszámolójában elöl- járóban hangsúlyozta: a magyar statisztikai szolgálat 1976-ban tervszerűen, fegyelmezet- ten és szinvonalasan dolgozott. Bebizonyí—

totta, hogy személyi állománya, módszertana, szervezete és szervezettsége alkalmassá teszi arra, hogy rendeltetését jól betöltse. A társa- dalmi—gazdasági élet alapfolyamatairól meg- bízható adatokat és elemzéseket szolgáltatott a kormányzat számára. A Hivatal munkája az elmúlt évben tovább fejlődött. a teljesítmény növekedett. A statisztika iránti érdeklődés és minőségi igény egyre fokozódik.

Az elmúlt évben a Hivatalban munkalá—

togatást tett Lázár György. a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá ának tagja, a Központi Bizottság titkára. árdí Imre, az MSZMP Központi Bi- zottsága Gazdaságpolitikai Osztályának ve—

zetője és Záhorzik Teréz. az MSZMP ll. ke- rületi Bizottságának első titkára. A Hivatal elnöke beszámolt a Központi Statisztikai Hi- vatal munkájáról, önkritikusan feltárta a megoldásra érett, megoldásra váró gondo- kat. A párt ésa kormány vezetői támogatták a statisztikai rendszer továbbfejlesztésére irá-

nyuló törekvéseket és biztatást adtak azok megvalósításához.

A kormány évzáró ülésén felhatalmazta a Hivatal elnökét arra, hogy tolmácsolja a Központi Statisztikai Hivatal dolgozóinak a Politikai Bizottság és a kormány elismerését és köszönetét az elmúlt évben végzett mun- káért, azért, hogy —- a maguk eszközeivel - tevékeny részt vállaltak egy nehézségek—

kel terhelt esztendő sikeres zárásából. ,,Mi tudjuk, hogy az elismerés mindenekelőtt a magyar munkást. parasztot, a termelőket il—

leti, de azért nekünk is jól esik. Külön ki ki—

vánom emelni azoknak a szakértőknek az ér—

demeit, akik a Központi Bizottság, a kor—

mány és a tudományos szervek aktuális mun- kabizottságaiban aktívan dolgoztak és képvi—

selték a Központi Statisztikai Hivatalt", mon—

dotta a Hivatal elnöke. majd így folytatta:

,,Most aza kötelességünk, hogy legfőbb ten- nivalóinkat számba vegyük, amit szükséges, azt vitassuk meg, tisztázzuk, erősítsük cselek- vési készségünket, és azt követően egységes szemlélettel dolgozzunk tovább úgy, hogy az elismerésre holnap is érdemesnek találtas—

sunk.

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a statisztikáról szóló 1973. évi törvény, a Xl. pártkongresszus és a Központi Bizottság megfelelő határozatai kötelességünket, hely- zetünket és hatáskörünket világosan megha—

tározzák. A statisztikai szakma fejlesztésének számos alapvető fontosságú irányát ebből kiindulva kijelö'ltük az elmúlt évi kom- munista aktiván.i Elkészítettük és jóváhagy- tuk a Hivatal munkájának 1980-ig szóló munkaprogramját és káderfejlesztési tervét.

Ez jó alap a tervszerű munkához.

Tevékenységünk további sikerének titkát ab—

ban látom, hogy a statisztikai munka menet- rendszerű, fegyelmezett végzése közben egyik szemünket mindig a megoldandó problémá- kon, munkánk gyenge pontjain tartsuk. és törekvéseinket perspektivikus koncepcióba illesszük. Elgondolásainknak tehát meg kell

1 Lásd: Statisztikai Szemle. 1976. évi 4. sz.

429. old.

426—

(2)

előzniök a már rutinná vált gyakorlatot, és eközben semmilyen kényes kérdést, megje—

lenő helyi érdeket ne kerüljünk meg".

Az előadó kiemelte, hogy mérlegelve a Központi Statisztikai Hivatallal szemben tá- masztott követelményeket, a létszám és a pénzforrások ismert korlátait, az alábbi kö- vetkeztetést nagyon komolyan kell venni: a növekvő statisztikai igényeket csak a Hivatal rendelkezésére álló szellemi erők és techni—

kai bázis hatékonyabb kihasználásával lehet kielégíteni. Ez a takarékosság igazi kulcsa is. Ezért a statisztikai rendszer belső fejlesz- tése nem átmeneti kampány, hanem a mai kor objektív követelménye. ,,Meggyőződésem

— mondotta a Hivatal elnöke —, és a bizo—

nyítékok sora tanúskodik erről. hogy a statisztikai rendszerben még jelentős tartalékok vannak. Fenntartva a Hivatal munkájának pozitív minősítését, állítom, hogy a szocialista viszonyok nyújtotta lehetőségeket statisz—

tikai rendszerünk — az ésszerűség és haté—

konyság tekintetében — még nem meríti ki.

Munkánk eredményessége tükrözi a szocialista viszonyok sok-sok előnyét, és gazda- gabb országok is megirigyelhetik statiszti- kánkat, de a gyakorlatban bizonyos előnyö- ket elszalasztunk. Ezzel nem békélhetünk meg."

A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai rendszer korszerűsítését célzó akciók egész sorát indította el. A kezdeti nekiru—

gaszkadás sikeresnek mondható. A munká- latok gyorsasága azonban nem kielégítő.

Néhány fontos témában nem jutott elég ener- gia a javaslatok részletesebb kidolgozására.

Vonatkozik ez például az adatáramlás fe—

lülvizsgálatára, a gépi bázis továbbfejlesz- tési koncepciójára és más kérdésekre.

A Központi Statisztikai Hivatal a népgaz- dasági alapfolyamatok megfigyelésének, a tervteljesítés mérésének — mint mindent megelőző feladatnak — eleget tett. Számos alapvető mutató kiszámítását és a tervvel va—

ló összehasonlítását megnehezítették a gaz- dasági szabályozókban végrehajtott módosí- tások. Például a valutakurzus módosítása, a devizaforint eltörlése, az árak módosítása.

Ezeket a nem jelentéktelen nehézségeket si- került elhárítani, a helyzetértékeléshez a statisztika megfelelő bázist nyújtott.

Bálint József államtitkár ezután egyes kiemelt feladatok teljesítésével foglalkozott.

Az 1976. év sajátossága, hogy az előző öt- éves terv teljesítésének feldolgozása és statisztikai elemzése erre az időre esett. Ezt a munkát a Hivatal megfelelő időben, megle- hetősen rövid idő alatt elvégezte. Az értéke—

lő—elemző anyagoknak magas színvonaluk mellett pozitívumuk az is, hogy nem voltak túl terjedelmesek.

A gazdasági hatékonyság, a tartalékok fel- tárása, a termékszerkezet korszerűsítése a

6 Statisztikai Szemle

Központi Statisztikai Hivatal munkájában is kiemelt feladat. E követelmény jegyében a Gazdaságkutató intézet és a Hivatal főosz- tályai számos elemző anyagot adtak a ve- zetés kezébe. Ilyenek például az anyagfel- használás az ÁKM tükrében, a beruházások gazdaságossági sorolása, a gazdaságtalan export hányada, a termékstruktúra elemzé—

se. Külön említést érdemel a munkaidővesz- teség forrásainak bemutatása a Közgazda- sági főosztály egyik anyagában, ami igen időszerű és hasznos összeállítás.

A gazdaságpolitikában 1976—ban — a me- zőgazdaságban ismert helyzet tükrében —-bizonyos értelemben kampányt kellett indítani a háztáji és egyéb mezőgazdasági kisterme—

lők termelésének ösztönzése céljából. A kér—

dés gazdaságpolitikai fontosságának bemu—

tatásához jól járult hozzá a Mezőgazdasá- gi Statisztikai főosztálynak a háztáji gazda—

ságokban a napi tevékenység mérése érde- kében végzett felvétele és az adatok elem- zése. Ez az utóbbi évek valószínűleg legsze—

rencsésebb reprezentatív adatfelvétele.

A hatékonyság. a termékszerkezet, a vesz—

teségforrások, a tartalékok feltárása kérdé- sében végzett munkáról az a véleménye, hogy bár készültek jó anyagok, amelyek jól fel—

világosították, némelykor szinte megdöbben- tették a legfelsőbb gazdaságpolitikai veze- tést, ez azonban nem elég. Nem elég meg- döbbenteni, további eligazítás is kell a gya- korlatí cselekvéshez. Eddig nem sikerült el—

érni, hogy a hatékonyságot nagy aggregá- tumok mellett a kisebb gazdasági egységekre címezhetőbben mutassuk be. Ez nemcsak a Központi Statisztikai Hivatalon múlott, hanem a tervezésen és más feltételeken is. A helyzet az, hogy a tervezéstől a végrehajtók több el- igazítást várnak, a statisztikától pedig több -— és főként címezhetőbb — helyzetfeltárást.

Ez az a követelmény, amit az egy évvel ez- előtti aktíva is világosan megfogalmazott. A megoldás nemcsak módszertani és hatékony- sági mutatók intézményesítésének kérdése, hanem az elemzés és kutatás stilusáé is.

Hangsúlyozta, hogy az elemzéseket, a kuta—

tásokat kívánatos még a jelenleginél is — pedig a Hivatal az országban az élvonal tá- ján van — a gyakorlathoz még közelebb vinni. Egyrészt jobban kell támaszkodni a vál- lalatok és más gazdálkodók tapasztalataira, másrészt segíteni kell a gyakorlati végrehaj- tást, tehót fokozni kell az életközelséget. Ez segíthet abban is, hogy az operatív jelenté- sek ís életízűbbek legyenek és bátrabban prognosztizálhassunk bizonyos folyamatokat.

A statisztikai elemzés ne táblázatokat ,,zené- sítsen". hanem folyamatokat, összefüggése- ket, kilátásokat tárjon fel. Ez nem új köve- telmény, de változatlanul időszerű.

A társadalomstatisztikai kutatásokról és elemzésekről szólva az előadó megállapítot-

(3)

ta, hogy azok fő irányai helyesek és ered—

ményesek. A hangsúly itt is a minőségen van és a körültekintőbb gyakorlati alkalmazá- son. A népesség rétegződése vizsgálatának rendszere helyes. Fel kell azonban hivni a figyelmet arra, hogy a népesség csoporto—

sítását, kategorizálását ott és annyiban al- kalmazzuk, amennyiben az a csoportosítás rendeltetését szolgálja. Nem lenne célraveze- tő az Osztályok és rétegek. továbbá a fog- lalkozás szerinti csoportosítást kiterjeszteni olyan megfigyelésekre. amelyeknél az nem megalapozott, vagy éppen zavarja a lakos- ság közérzetét. Tisztázni kell, hogy az osztó—

lyok és rétegek szerinti csoportositásnak mely vizsgálatokban van helye. Elejét kell tehát venni mindenféle vulgarizálásnak. Ez—

ért például az ELAR !. gyakorlati alkalma- zásában nagy politikai és szakmai körülte- kintés szükséges. Ezzel nem az osztályké—

resztmetszetű vizsgálatok feladásáról van szó.

hanem azok okOS alkalmazásáról. Nem fe—

lesleges hangsúlyozni, hogy a társadalom struktúrájának, a jövedelmi viszonyoknak még elmélyültebb vizsgálata szükséges: pél- dául nagyobb intenzitással kell feltárni az egyes osztályokon belüli rétegződést, diffe- renciáltságot. Ez vonatkozik a jövedelmi viszonyok és életkörülmények kutatására is.

A beszámolási és információs rendszerrel foglalkozva az előadó elmondotta. hogy az adatgyűjtések szelektálása két menetben megtörtént. Az elmúlt évi revíziót összekap- csoltuk a központi és az igazgatási statisztika közötti munkamegosztás meghatározásá- val. Ebben a munkában a Hivatal egész ap- parátusa jól összefogott, és a minisztériumok- kal is szoros együttműködésben dolgoztak.

Elmondhatjuk: nem eredménytelenül. A köz—

ponti adatgyűjtések (témák) száma a követ- kezőképpen változott:

1974 . . . . . . . . . . . 808

1975 . . . . . . . . . . . 802

1976 . . . . . . . . . . 677

1977 . . . . . . . . . . . 492

(az adathelyek száma 18 szazalékkal csök- kent).

Ahol a témák előkészítettsége lehetővé tet—

te, ott nemcsak szelektálásra került sor, ha—

nem egyúttal korszerűsítésre is. Például a munkaügyi adatgyűjtés egységesítésével az adatgyűjtések száma 54-ről 9-re csökkent.

Nem állítható, hogy a központi statisztika adatgyűjtési rendszerét sikerült mentesíteni minden nélkülözhető tehertől. Inkább azt mondhatjuk, hogy elmentünk a csökkentések olyan határáig. amely még nem kockáza—

tos. A csökkentés további erőszakolása kárt okozhatott volna. Most a stabilitás látszik szükségesnek. Emellett más és mélyebb meg—

közelítésben tovább kell keresni az adat- gyűjtés optimális terjedelmét. Ez már nemcsak mennyiségi. hanem minőségi kérdés is.

Az előadó a további munka következő irá-

nyait jelölte ki. '

1. El kell végezni az adatgyűjtés revízióját válla- lati keresztmetszetben. vállalati szemszögböl. Ez to- vábbi párhuzamosságokat tárhat fel és — az előzetes reprezentatív felmérés szerint — az adatszolgáltatás idobeni ütemezésében kirívó torlódásokat. Az sem lesz meglepő, ha fogalmi zavarok is kiderülnek.

2. Össze kell hangolni a statisztikai. a tervezési és a számviteli. illetve a pénzügyi információs rend—

szerben eltérő értelemben alkalmazott fogalmakat.

Ossze kell hangolni az információs tevékenységet eze- ken a területeken. Ezt a tavalyi aktívan is elhatároz- tuk, s azóta a teladat elvégzésére a kormány határo- zatban is kötelezte a Központi Statisztikai Hivatal elnökét (Pesti Lajos elnökhelyettes vezetésével a fela—

dat elvégzésére tárcaközi munkabizottság alakult.) A Közgazdasági főosztály jó anyagokat készített arról, hogy konkrétan milyen kérdésekben van jelenleg fogalmi diszharmónia a tervezési. a statisztikai és a pénzügyi információk között. A munka a kezde- ténél tart, nem szabad késlekedni. az idő nem vár, múlik.

3. Ervényt kell szerezni a statisztikai törvénynek a nem központi statisztikai hatáskörben végzett adatgyűjtésekkel és az önkéntes adatszolgáltatassal kapcsolatban. A Központi Statisztikai Hivatal ezen a területen megengedhetetlen állapotokat. jogsérté- seket tárt fel, és arról külön jelentést tette kor—

mánynak. A kormány ennek alapján megfelelő ha- tározatot hozott. A Hivatal kötelessége a határo—

zat végrehajtását ellenőrizni, tapasztalatait jelezni.

4. Az egyszeri adatfelvételeket okosan kell kiválo- gatni. és alaposan elő kell készíteni. 19BO-ig bezá- rolag elkészült a nagyobb adatfelvételek szelektáló- sa. illetve a programok mérséklése. Ezt üdvözölni lehet. de ez nem elég. Még az elmúlt évben is kertek adatgyűjtési engedélyt olyan felvételire. amely- nek pontos célja. rendeltetése és hatása nem volt tisztázva. Az ilyen esetek elkerülése érdekében meg kell fontolni: nem kell—e az érvényes hivatali ko- ordinációs eljáráson túl valamilyen opponensi és zsürizési rendszert bevezetni (esetleg független oppo—

nensekkel) az új adatgyűjtési igények elbírálására.

Az előadó hangoztatta: ,,A Központi Sta- tisztikai Hivatal tájékoztatási rendszere jól funkcionál. A tájékoztatást terjedelmében 1976-ban mennyiségileg valamelyest korlá- toztuk. Törekszünk az informálás különböző műfajait igénybe venni és változatos formák—

ban közreadni a statisztikai szolgálat mun- kájának eredményeit. A népgazdasági terv főbb mutatóinak teljesítéséről lényegében jól tájékoztatunk. A gyorsabb reagálás, az ope—

ratívabb jelzés igényét azonban még nem elégítjük ki teljes mértékben. Ezért újrahang- súlyozni kell a jobb életközelség fontosságát.

Az adatgyűjtési. a fogalmi, a tájékoztatási rendszer korszerűsítésének együttesen és ösz- szehangoltan kell előrehaladnia. Ezt előírja a statisztikai törvény, tartalmazza a Hivatal alaptevékenységeinek ötéves fejlesztési terve is. Most már nem halogatható tovább a kü—

lönféle országos szervektől kiáramló statisztikai információk leltárbevétele és rendszere- zése. Az érintkező pontokon meg kell hatá- rozni a Központi Statisztikai Hivatal és a tárcák felelősségét és hatáskörét, megszün- tetve a felhasználók számára terhes párhu—

zamosságokat. Ebből a szempontból különös súlya van az ún. pénzügyi információk statisztikai információba való integrálásának.

(4)

Ezen a területen különösen kritikusan kell vizsgálni a kialakult hagyományokat. Szabá- lyozni kell mindazokat a kérdéseket, amelyek a statisztikai információs rendszer ke—

retében erre várnak. A munkaterv ezt is elő—

irja."

A Hivatal elnökének beszámolója hangoztatta a Hivatal felelősségét a statisztika megbizhatóságáért. A központi statisztika megbízhatósági foka általában jónak mond—

ható, de nem magától adott. Kérdés, hogy még intenzívebb ellenőrzések milyen labilis pontokra mutatnak rá. Az 1976. évi ellenőr- zések például a lakásépítési statisztikában igen durva manipulációkat tártak fel. A Hi- vatal fellépése ebben a kérdésben megalapozott és határozott volt. A Központi Bizott- ság és a kormány vezetői felhasználták a Hivatal jelzéseit. Remélhető, hogy sok lelep—

lezetlen manipuláció nincsen, de akad szak- szerűtlenség, figyelmetlenség, tévedés az adatszolgáltatásokban. Nem új, hogy a gépi adatfeldolgozás változatlanul gyakori pana- sza a hibák keresése okozta késedelem. Az adatszolgáltatás megbízhatósága kérdésé- ben semmilyen elnézésnek nincs helye.

Olyan mértékben lehetünk biztosak az adat- szolgáltatások megbizhatóságában, amilyen mértékben ellenőrizzük és áttekintésünkvan a végzett munkáról. Ezért fel kell hivni a figyelmet arra, hogy a kormány elvárja a Központi Statisztikai Hivataltól. hogy a szük—

séges esetekben a jogszabályokban biztosí—

tott szankciókat is alkalmazza.

A hibák. lazaságok megelőzése érdekében a tennivalók (] következők.

1. Szemmel kell tartani a vállalati statisztikai adatszolgáltatók munkáját. szakmai felkészültségüket, munkájuk feltételeit. Egy reprezentatív vizsgálat ada—

tai szerint a vállalati statisztikusok 60 százaléka 5 évnél rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, 38 szó- zalékuk nem rendelkezik statisztikai képesítéssel. Az egyik következtetés az. hogy a felső- és középfokú képzés mellett szükség van egy szerényebb képzésre

IS.

2. Bármennyire zsúfolt is a Hivatal munkaprogram- ja. nem halogatható :: statisztikai adatszolgáltatás bizonylati alapjainak felülvizsgálata és korszerűsí- tése. ismeretes. hogy a kötelező bizonylatokat né- melykor nem vezetik. Tisztázandó. hogy mely terüle—

teken kell szabványosított bizonylati rendszert kiépí- teni. hol elég az ajánlás, és hol tekinthetünk el ezek- től. Kérdés. hogy különböző értékükre tekintettel nem kellene-e valami módon megkülönböztetni azt a sta- tisztikát. amely bizonylatokon alapul azoktól, ame-

lyek bizonylatok nélkül készülnek.

3. Operatívabb kapcsolatot kell tartani a tárcák—

kal. több párbeszédet kellfolytatniterűletük statiszti—

kai problémáiról. A tárcák belső statisztikai appa- rátusa sincs teljesen feladata magaslatán. Nem lehet megvárni. amíg kiüt a tűz. hanem cselekedni kell.

Szükség szerint szóvá kell tenni az észrevételeket munkakapcsolati szinten. Nem szabad hagyni lap- pangani a vitás kérdéseket, hanem azokat döntésre kell vinni államtitkári vagy miniszteri szinten.

Az előadó ezután a Statisztikai Koordiná—

ciós Bizottság (SKB) munkájáról szólt.ABi- zottság a statisztikai tevékenység országos irányításában fontos feladatot tölt be. Most

6.

már elmondható, hogy betölti feladatát, túl—

jutott a megalakuláson és az azt követő lé- péseken. Tevékenysége kibontakozott, aktív és tervszerű. Számos témában fogalmi, mód—

szertani egyeztetés folyik a Bizottság égi- sze alatt működő munkabizottságokban. Ezek a munkabizottságok kb. ZOO—250 szakértőt mozgatnak lényeges módszertani kérdések- ben, egységes terv alapján. ,.Remélem -—

mondotta a Hivatal elnöke —, hogy a Bi—

zottság ezután is kezdeményező lesz a tör—

vényesség, a fegyelem stb. érvényesítésében.

Ajánlom, hogy a Bizottság a több szervet érin- tő kérdéseken túl konkrét tárca — tehát név—

re szóló — tapasztalatokat is vitasson meg.

A Központi Statisztikai Hivatal apparátusá—

nak kell szolgáltatni ehhez az anyagokat.

ltt van az ideje annak is, hogy a kérdőívek pontatlan, szakszerűtlen kitöltését komolyan és címzetten szóvátegyük. A Hivatal nem hi- bajavító, szolgáltató intézmény. Ma pedig az adatszolgáltatók pontatlansága jelentős ener—

giánkat köti le, ami nincs rendjén."

A területi statisztikai apparátus munkájá—

val foglalkozva a beszámoló megállapította, hogy az feladatát jól ellátja, a Központi Sta- tisztikai Hivatal fontos része, legtevéke- nyebb ellenőrző szerve. A leglényegesebb statisztikai anomáliákat a területi statisztikai

szervek tárták fel.

A területi szerveink munkája nem problé—

mamentes. A problémák elsősorban nem a végzett munkából, annak szinvonalából ered—

nek, hanem e szervek helyzetéből:

— nem lezárt még a megyei pártbizottságok statisztikai tájékoztatásának korszerűbb megoldása; a pártbizottságok a rendszeresen nyújtott információk- kal nem elégedettek;

—— a viszály almája a gyáregységi teljesítmények ismereteinek hiánya, ami ez idő szerint nem szün- tethető meg;

— problémát jelent az információszolgáltatás vi- szonylagos lassúsága, amit azonban megfelelő szer- vezéssel át lehet hidalni:

— a megyei területfejlesztési tervek problémái rövidesen megoldódnak;

- a munkamegosztás (: tanácsokkal kétségtelenül nem eszményi (a megyei igazgatóságok jogi függő- sége a tanácsoktól azonban elvi okokból nem kép- zelhető el. adatszolgáltatási funkciók átvétele a ta.

nácsoktól pedig ez idő szerint gyakorlati okokból nem járható út a Központi Statisztikai Hivatal szá- mára);

— mindezeket figyelembe véve a tanácsokat meg- felelően támogatni kell, és jó gyakorlati együtt- működésre kell velük törekedni.

mérésének

Az előadó szólt az adatfeldolgozási tevé- kenységről, a számítástechnikai bázisról. ,,A számítástechnikai szolgálat aktív részese az előzőekben méltatott eredményeknek. Néhány alapvető kiadvány — például az évkönyv — feldolgozása és kiadása meggyorsult, ami az adatfeldolgozás javuló tervezését és az összhivatoli munka jobb koordinációját, a főosztályok javuló együttműködését reprezen—

tálja. Ezt olyan körülmények között értük el, amikor a beszámolási rendszeren az ismert

(5)

módosítások történtek, amelyek zavarták a feldolgozás menetét. 1977—ben újra jelen—

tős módosítások lesznek. Ennek ellenére a követeményekből sem a gyorsaság. sem a pontosság tekintetében nem engedhetünk."

A beszámoló az adatfeldolgozással kapcsolatban több fontos megállapítást tett.

Az elmúlt évben folytatódott és 1977- ben tovább halad a szakmai adatbázisok ki- építése. Rövidesen megkezdődik a külkeres- kedelmi, a beruházásstatisztikai és a válla- lati nyilvántartási adatbázis kipróbálása.

sőt 1977-ben a mezőgazdasági és munka- ügyi statisztikai adatbázis kísérleti üzeme is megkezdődhet. A szakmai adatbázisok meg- teremtésében elért eredmények azt követe- lik, hogy biztosítsuk az adatbázisok szük- séges konzisztenciáját. rendezzük a problé—

mókat. Javaslatot kell készíteni a Hiva—

tal adatbázis-rendszerének egységes szem- léletű továbbfejlesztéséről.

A tavalyi aktíva döntése alapján megkez- dődött az adatfeldolgozási rendszer általá—

nos felülvizsgálata: az adatáramlási utaknak és azok terhelésének, a szervezeti egységek munkamegosztásának elemzése, az átfutási idők és határidők vizsgálata. Folyik az adat- gyűjtés, —feldolgozás és tájékoztatás közötti kapcsolatok, valamint a számítógépes tevé- kenységek struktúrájának értékelése. Már szó volt arról, hogy ezek a kérdések a várt- nál bonyolultabbaknak bizonyultak. Nem is szabad abból kiindulni, hogy a jelenlegi szövevényes, kompromisszumokkal terhes rendszer helyébe egyszerű sémát tehetünk.

Ne tekintsük azonban fátumnak azt, ami kialakult, és semmit ne misztifikáljunk. Re- mélhetjük, hogy a kezdeti eredmények alap- ján még ebben az évben eldönthetjük, hogy merre kell haladni a jövőben, az adatáram- lás mely kritikus pontjain kell változtatnunk.

Az adatáramlás ésszerű megszervezése nagy horderejű feladat. Ez a statisztikai te- vékenység koordinációjának sajátos kény- szerpályája is. Mégsem lehet ez az egyetlen, mindent meghatározó kiindulópont a gépi bázis megválasztásakor. Egy másik fontos tényező a felmerülő költség és annak fede-

zete, a pénzforrás. Erről az oldalról közelítve úgy látszik. hogy a központi statisztikai adat- feldolgozásba a Számítástechnikai és Ugyvi- telszervező Vállalat (SZUV) vidéki számító- központjait intenzíven. szigorúan meghatáro- zott rendben be kell kapcsolni. Ebben az esetben elkerülhetőnek látszik a megyei igaz- gatóságokon—nagy ráfordítással járó, ma—

gas bonyolultságú —— létszámigényekkel járó géprendszer kiépítése. Ezért a következő években a megyei igazgatóságok gépi fel- szerelésének lényegében hasonlókkal való ki- cserélésére gondolunk. Tudjuk. hogy a SZUV beiktatása a koordinációt nem teszi egysze- rűbbé, erre is fel kell készülni.

A Hivatal elnöke beszámolójában foglalkozott a számítástechnika országos alkalma- zásával kapcsolatos feladatokkal is. Mint- hogy az Állami Tervbizottság az aktivaérte- kezlettel egyidőben tartott ülésén számos kérdésről döntött, a beszámoló csak néhány általános jelentőségű feladatot emelt ki.

A számítástechnika sokirányú alkalmazása a tudományos—műszaki haladás nélkülözhe- tetlen tartozékaként hazánkban is terjed. Az örvendetes eredmények mellett költséges mel- léfogások is előfordultak és ennek a veszélye a jövőben is fennáll. Ennek a folyamatnak a tervszerű irányitásában és befolyásolásában új helyzettel állunk szemben a nagyságren—

dek növekedése és az alkalmazás szinte alig követhető sokfélesége miatt. Ezért most ta- lán mindent megelőző fontosságú, hogy az irányító szervek képessé váljanak érdemi be—

folyást gyakorolni az alkalmazásokra. Ezért a Központi Statisztikai Hivatalnak részletes és határozott irányelveket. ajánlásokat kell kidolgoznia a számítástechnikai alkalmazási bizottságok és munkaapparátusaik részére.

továbbá nyomon kell követnie és szakmailag össze kell hangolnia e bizottságok ellenőrzé- seit; sőt esetenként közvetlen ellenőrzést is kell végeznie az alkalmazás gyakorlatában.

Olyanná kell tenni az alkalmazás előkészítő és bevezető mechanizmusát, amelyben a gaz—

daságos. szakszerű akciók útját szabadon hagyjuk. az éretlen, előkészítetlen alkalma- zások pedig a rostán maradnak.

Nem lehet belenyugodni abba a helyzet- be. hogy a számítástechnika bonyolultságá- ra hivatkozva az illetékesek nemegyszer ki—

térnek az alkalmazás hatékonyságának mi—

nősítése elől. A számítástechnikai szolgál- tatások olcsóbbá tétele ma már napirendre tűzhető.

A magatartás. a munkastílus nem lehet defenzív, offenzívnek kell lennie. Ebbe bele- értendő a tapasztalt alkalmazási hibák nyíltabb jelzése is. Nem lehet jó kapcsolat azokkal, akik lejáratják ezt a nagy ügyet.

A számítástechnika propagandáján is van némi igazítani való. A Központi Statisztikai Hivatal számítástechnikai intézményeinek és orgánumainak elsődleges rendeltetése a szakkörökhöz szólni. Ez nem is megy rosszul.

Amit azonban a közvéleménynek vagy köz—

életi embereknek segítünk, az kevés. A minta- szerű hatékony számítástechnikai alkalma—

zásokat szélesebb körökben propagálni kell.

Feladat az anomáliák feltárása is.

A számítástechnikai alkalmazás követendő gyakorlata nem vonatkoztatható el az ország munkaerőhelyzetétől. Az alkalmazás eddig — ez nem titok —- vagy növelte az ügyviteli létszámot, vagy csökkentő hatása legalábbis egyértelműen nem állapítható meg. A Hiva-X tal elnöke hangsúlyozta, ez az irányzat nem folytatható. Munkaerő—megtakarítást kell el—

(6)

érni a jövőben. Ez nyilván nem oldható meg egyszerű szigorításokkal, hanem csak egyes folyamatok komplex gépesítésével. a manuá—

lis műveletek korszerűsítésével (optikai leol- vasás stb. bevezetésével. Ebből kiindulva a gyártókra is megfelelő nyomást indokolt gya—

korolni. A számítástechnikához mint korunk vívmányához nem méltó, hogy munkaerőhi—

ány gátolja hatékony alkalmazását.

Az oktatás tanítson alkalmazni és elle- nezni is alkalmazásokat. Elméleti ismeretek mellett a felhasználókat iobban meg kell is- mertetni az alkalmazás előfeltételeivel.

A kutatás ne csak arra koncentráljon, hogy mit lehet gépesíteni, hanem arra is. hogy mit nem szabad és mit ajánla- tos. A szabványmegoldások, mintaszervezések legyenek gyakorlatiasak. Számítástechnikai intézményeink tartsák szem előtt, hogy kiemelt óllami ügyért felelnek. Ez az elsődle—

ges. lntézményi, gazdálkodási eredményük.

az üzleti szempont alárendelt tényező.

Végül a Hivatal elnöke a Központi Sta—

tisztikai Hivatalban fennálló közállapotokkal foglalkozott. Megállapította:

-—o Hivatal személyi állománya. vezetőgórdáia meglehetősen stabil. jó hagvamány a szakmaszere—

tet, a fegyelem: a kiemelkedőn képzett és nagy tel- iesftményt nvuitő szakembereket az őket megillető tisztelet és közmegbecsülés övezi:

— tovább iavult az együttműködés a Hivatal ha- avományos része és a számitástechnikai szolaálat között, a számitástechnikai kultúra ma már közkincs:

a Hivatal oktatási rendszere segiti a statisztikusok fel- vértezését számítástechnikai ismeretekkel:

-— az egészében kielégítő fegyelem ellenére fel kell hívni a figyelmet a munkatervben foglalt határidők következetesebb betartására: a proaram feszített. tel- jesítése feltételezi az egvmásra utalt részlegek kész' séaes eavüttműködését: bizonyos versengés. méa ta- lán rivalizálás is iő, ha az a köznek is hasznost ami csak az eayénnek előnyös. azt nem szabad összekeverni a hivatali munkával, azt a szabadidő—

ben kell elvégezni.

—ahivatali iratok kezelése nem mindig és nem mindenütt a szabályoknak meafelelően történik; az elemi rendet mindenkinek be kell tartania.

A beszámoló — hangoztatta befeiezésül Bálint József államtitkár — sok fontos kérdés közül lényegében csupán néhányra tudott ki- teríedni. Más alkalommal sor fog kerülni a személyzeti munka tárgyalására is. Nem iu- tott most helv a gyümölcsöző nemzetközi statisztikai munka értékelésére sem, ami pedig a hivatali munka szerves. politikailag, szak—

mailag egyaránt fontos része volt, s mint ilyet kell kezelnünk a iövőben ís. ..Eredmé- nyeinket nagy kollektívánk közös erőfeszítésé- vel értük el, a feladatok is csak összehan—

golt együttes munkával, (: munkastílus to—

vábbi íavításával oldhatók meg. A hivatal—

vezetés és a pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ közötti együtműködés harmonikus és tartalmas. Szeretném kifeiezni köszönetemet valamennyi társadalmi aktivistának is a tá—

mogatásért. Kérem valamennyiük támoga—

tását és bizalmát a jövőben is."

Az előadáshoz hozzászóltak Szegedy Pál, a KSH Győr-Sopron megyei Igazgatóságának igazgatója, dr. Ormaí László, a KSH Számí—

tástechnikaí Igazgatóság igazgatója. dr.

Árvay János, a KSH főosztólyvezető—helyettese, Öry István, a Számítástechnikai és Ugy—

vitelszervező Vállalat igazgatója. dr. Kepecr József, a KSH főosztólyvezető-helyettese. dr.

Arató Mátyás, a Számítógépalkalmazási Ku- tató lntézet igazgatója, Kerekes Jánosné, a KSH Pest megyei igazgatóság igazgatója, dr.

Németh Lóránt, az Országos Számítástechni- ka-alkalmazási iroda igazgatója,dr. Harsányi Károly, a KSH osztályvezetője, Faragó Sán- dor, a Nemzetközi Szómítóstechnikai Oktató és Tájékoztató Központ igazgatója, Nyers József, a KSH osztályvezetője, Kecskés ]ó- zsef, a Statisztikai Kiadó Vállalat igazgatóia.

A hozzászólások értékelték az adatgyűjtési rendszer felülvizsgálata során elért eredmé- nyeket és hangsúlyozták, hogy a végrehajtott csökkentés, korszerűsítés jó helyzetet terem—

tett a statisztikai—számítástechnikoi szempont- ból egyaránt kívánatos stabilitás megvalósi- tására. Hangsúlyozták az adatszolgáltatókkal való szoros kapcsolatok fontosságát. Az adat—

szolgáltatások ellenőrzése, az adatszolgálta- tók munkáíának értékelése azt mutatia, hogy az állami iparban a statisztikai munka álta- lában jól szervezett, a szövetkezetek adat- szolgáltatásaival azonban sok baj van. Gya—

kori a statisztikai munkát végzőknél a szakmai és iskolai képzettség hiánya; sokszor elő- fordul, hogy a statisztikai feladatokat más munkakörökhöz (bérszámfejtés, SZTK—ügyin- tézés stb.) kapcsolva látják el. Kívánatos len—

ne a képesítési előírások szigorúbb megköv vetelése a tárcák részéről. A Központi Sta- tisztikai Hivatal ellenőrzésein túl is szükség lenne arra, hogy a statisztikai munkát a tár- cák is rendszeresen ellenőrizzék.

Örömmel üdvözölték a hozzászólások a Hivatal alaptevékenységének ötéves tej/esz—

tési tervét, mely komplex módon rögzítette a tennivalókat. 'Osszhivatali érdek az ötéves terv egységes szemlélettel, nagy felelősséggel

való végrehajtása.

A megyei igazgatóságok bérhelyzete felül—

vizsgálatra szorul két okból is. Egyrészt más szervekhez képest 15 százalékos (500 Ft/fő) lemaradás mutatkozik az átlagos béreket te- kintve, másrészt különösen a fiatalokat hát- rányosan érinti, hogy ilyen körülmények kö- zött a számukra lehetséges bérkategória felső határát gyorsan elérik, és további ja- vításra nincs mód.

Jelentősen javult az elmúlt évben a gépi adatfeldolgozások tervszerűsége, csökkent az átfutási idő. A hozott intézkedések mellett nem csekély szerepe van ebben annak a ielentős szemléleti változásnak, amely a szak- statisztikusoknál a számítástechnikai köve- telmények elfogadásával szemben kialakult.

(7)

.lavultak a kapcsolatok, jobb az együttműkö—

dés a statisztikusok és a számítástechnika—

sok között.

Az adatbázisok kialakítása sikeresen ha—

lad, az iparstatisztikai adatbázis üzembe he—

lyezését rövidesen továbbiak követik. Elérke- zett az idő az egységes irányelvek kialakitá- sára a további munkát illetően. A korszerű adatgyűjtési és adatfeldolgozási rendszerek kialakításában eddig elért eredmények azt mutatják, hogy a további előrelépés lehető- sége is adva van.

A tervfeladatoknak megfelelően a kiadvá-

nyok, jelentések publikációja terén sikerült a határidőket csökkenteni, amiben az adott főosztályok jó munkáján kivül szerepe volt a Számitástechnikai Igazgatóság és a Sta- tisztikai Kiadó Vállalat dolgozóinak is. Gon—

dot jelent azonban a Közgazdasági főosztá- lyon. hogy az adatfeldolgozásokat aszerint rangsorolják előbbre vagy hátrábbra, hogy azok folyamatos munkák vagy eseti (eavszeri) feldolgozások-e. Helyesebb lenne. ha a rang- sorolás az adatok fontossága alapján történ-

ne; -

Eredményekről lehet beszámolni a statisztikai módszertan továbbfejlesztése terén is.

Ezt bizonyítják többek között az új háztartás—

statisztikai rendszer (ELAR ll.) bevezetése te- rén szerzett elmúlt évi tapasztalatok, az élet- szinvonal-vizsgálatok, a népgazdasági mér- legrendszer továbbfejlesztése, a fogalmak

egységesítésében elért haladás.

Eredményes munka, gyors dinamikus fejlő—

dés mellett gondok is ielentkeznek a vidéki számítóközpont-hálózat kiépítésénél: három új számitóközpont beindítása késik.Aszámi- tóközpontok intenziv bekapcsolása a hivatali adatfeldolgozásokba ,,katonás" fegyelmet, jó együttműködést igényel mind a központok, mind a megrendelők (a területi statisztikai szervek) részéről.

A kidolgozott ütemterv szerint halad előre az 1980. évi népszámlálás előkészítése. Fon- tos kérdések tisztázódtak: az eszmei időpont.

a programok tematikája, (: főbb technikai kérdések, a feldolgozás módja. A nagysza- bású adatfelvétel anyagainak kódolását és egyéb előkészítését decentralizáltan. területi megosztásban fogják megoldani. A magyar statisztika történetében sorrendben 12.. a fel—

szabadulás után 4. népszámlálás lebonyolí- tásában a terv szerint 40000 számlálóbiztos fog közreműködni.

Az lNFELOR—nak kutató intézette' történt átszervezése előtérbe helyezi a kutatómun-

kát: távlatilag kell a számítástechnika kér- déseivel foglalkozni. a gyakorlattal való kapcsolat fenntartása mellett. Tisztázni kell. hogy a Számítógépalkalmazási Kutató intézet mint bázisintézet a hazai számitástechnikai alkal- mazási kérdésekben hogyan foglalja el he—

lyét. Az Intézet munkájának megszervezésé—

ben egyik legnagyobb és még megnem ol- dott probléma az intézet kutatómunkája és a Hivatal más intézeteinek kutatási felada—- tai. valamint a SZÁMKl és a Hivatal matev matikai statisztikai feladatai között a' szüksé—

ges kapcsolat megteremtése.

A területi statisztikai szervek számára az 1976-os év a munka szervezettségének. ha- tékonyságának fokozása, a fogalmak egysé- gesítése jegyében zajlott le. A fogalmak pon—

tosítása terén még sok a feladatrNem kel—

lően tisztázott például a gazdasági tevé—

kenység hatékonyságának fogalma és a ha—

tékonyság mutatószáma. Célszerű lenne ezen a téren mielőbb tiszta helyzetet teremteni.

Az ELAR (egységes lakossági adatfevéte- li rendszer) működésének megszervezése, szervezetének kialakitása munkaigényes fel-r adat volt. A munkaügyi adatok biztosítása a Rendszer számára bizonyos nehézségekkel járt. A FEOR (foglalkozások egységes osztá- lyozási rendszere) bevezetése nem ment zők- kenők nélkül. Növelte a hibalehetőségeket.

hogy egyes szakminisztériumok nem végez- ték el a szükséges oktatást. A területi statisztikai szervek tájékoztató tevékenysége szempontjából bizonyos könnyebbséget jelent: a megyei szervek tudomásul vették, hogy nem tudjuk őket mindenről tájékoztatni—.

Változatlanul igénylik azonban. hogy az ado—

tokat gyorsabban kapják meg. Az operativi—

tás fokozása azonban meghaladja a terüle—

ti szervek lehetőségeit. Kívánatos volna ugyanakkor —- a fennálló igényekre tekintettel — például a budapesti agglomerációra vonatkozóan az ingázók adatait évenként megismerni és közzétenni.

A Hivatal elnökének sajátos feladata a számításiechníkai alkalmazások országos lel—

ügyelete. Ezt a sokrétű feladatot egy kor—

mányprogram keretében kell ellátni. Ehhez sajátos programirányitási szervezet jött létre:

a számitástechnikai alkalmazási bizottságok a tárcáknál és az Országos Számítástechni- ka-alkalmazási lrocla (052!) a Hivatalnál. A Hivatal ezt az apparátust gyorsan létrehoz- ta, és ki is alakultak az 052! munkamódsze- rei. Éppen ezen a téren van szükség változ- tatásra, az eddigi defenzivebb munkamód—

szert aktivabbá kell tenni. Egyúttal töreked- ni kell a számítástechnikai szervezetek szoro—

sabb együttműködésére a Hivatalnál is.

A Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Tájékoztató Központ (SZÁMOK) az elmúlt 7 oktatási év alatt 46 500 beiskolázott hallga—

tót fogadott; 4800 fő szerzett tanfolyamon ok- levelet. Az 1975/76-os tanévben az összes hallgatói létszám 6545 fő volt. A meghirde- tett 6 nemzetközi tanfolyamon összesen 154 hallgató vett részt elsősorban a szomszédos szocialista országokból. Ugyanezen tanévben (! VIDEOTON megbízásából 40 tanfolyamot tartottak a Szovjetunióban. A SZÁMOK 4

(8)

a

nyelven folytat oktatói tevékenységet. Ebben az oktatási évben 71 -féle jegyzetet és egyéb kiadványt adtak ki összesen 200 000 példány- ban. 30 oktatófilmet készítettek és vettek használatba. A Központ szakmai tájékoztató tevékenysége jelentős. A Központban szer- kesztik a Magyarországon megjelenő két szakmai folyóiratot: a Számítástechnikát és az Információ — Elektroníkát, melyek 4000.

illetve 3000 példányban jelennek meg. A SZÁMOK fő célkitűzése, hogy a számítás- technikai központi fejlesztési program vég- rehajtásához a szellemi hátteret és azt biz- tosítsák. hogy ezáltal az országban levő nagyértékű gépek megfelelően ki legyenek használva. A Központ munkafeltételei (szék- ház, hallgatói szálloda építése által stb).

nagymértékben javultak és iavulnak. ez még több lehetőséget nyújt. de kötelez is az ok- tatói munka minőségének további folyama—

tos emelésére.

Az Iparstatísztikai főosztály néhány éve célul tűzte, és azóta módszeresen foglalko—

zik a technikai haladás feltételei és eredmé—

nyei statisztikai mutatókkal történő mérésé- vel és statisztikai adatbázison alapt-ló elem- zésével. Ennek a nagvszabású feladatnak teliesitéseképpen összefoglaló elemzést álli- tottak össze az ipar müszaki színvonaláról.

és külön monográfiákban számoltak be az automatizálás színvonaláról, a termelőkaoar citások kihasználásáról és a nemzetközi li, cencek ioari alkalmazásáról. Az 1977, év egyik kiemelt feladata e témakörben az ipari termékek minőségének statisztikai vizs- gálata. Másik fontos kiemelt feladat a nem- zetközi munkamegosztásnak és ezen belül is a szocialista gazdasági integrációnak tanul- mánvozása. lntenziven foglalkoznak a muto- tószám-rendszer továbbfeilesztésével, és ki—

sérletet tesznek a szocialista gazdasági in—

tegráció szerepének értékelésére a magyar ipar feilődésében. A Hivatal alaptevékeny—

ségei ötéves feilesztési tervével összhangban kiadványt készítenek az 1976. ianuár 1 óta érvényben levő szabályozó rendszernek az ipar tevékenységére gyakorolt főbb hatásai;

ról, nyomon kísérik az ötödik ötéves nép—

gazdasági terv célkitűzései teliesitésének alakulását. fokozott figyelmet forditvaagaz- dasági egyensúlv helyzetére és feltételeire.

továbbá az ipari termelés strukturális válto- zásaira.

A társadalmi—gazdasági feilődés komplex vizsgálata iránti igény a felsőbb vezetés ré- széről fokozódik. A komplex elemzések ered—

ményes megoldása érdekében célszerű lenne elsősorban a hivatalon belüli. a főosztá- lyok közötti együttműködést továbbfejleszté—

ni. Ugyanakkor a következő évek munkater- veiben a komplex vizsgálatokat kellene szor—

galmazni, bevonva a munkába az érdekeltek széles körét.

A Hivatal és a minisztériumok közötti együttműködés nem.zavartalan. Az állami statisztikai adatgyűjtési rendszer összehango- lásávgl—felülvizsgálatával kapcsolatos intéz- kedések értelmében a szaktárcáknak 1976 október végéig kellett volna igazgatási statisztikai adatgyűjtési rendszerüket bemutat- niuk. Egyes tárcák az ismételt sürgetés el- lenére sem küldték meg adatgyűjtési rend- szerüket. lgy annak elbírálása, hogy meny- nyiben tettek eleget a párhuzamosságok fel—

számolására, a csökkentésekre vonatkozó előírásoknak, csak feltételesen volt lehetsé- ges. A vonatkozó szabályzatban előírt határ- idők és a szaktárcák gyakorlata igen nagy mértékben eltér egymástól. Szükséges lenne. hogy ezt a kérdést a Statisztikai Koordi- nációs Bizottságban vagy magasabb szinten felülvizsgálják és rendezzék.

A Statisztikai Kiadó Vállalat 1976-ban igen eredményesen dolgozott a hivatali célkitű- zések megvalósitása érdekében. Megielente- tett 160 művet 260000 példányban. Kiadott 195 jelentést 26000 példányban. Összesen 3000 megrendelést dolgoztak fel. A legfon- tosabb kiadvánvokat (Statisztikai Évkönvv.

Magvar Statisztikai Zsebkönyv stb.i az előírt - a korábbi évekhez képest előbbre hozott

— határidőre sikerült megielentetni. Emelke- dett a Statisztikai Kiadó Vállalat könvvex- portia. amiben szerepe van annak is. hogy részt vett számos nemzetközi könvvkiállítá- son (Moszkva. Lipcse. Varsó sth A Vállalat készítette a Nemzetközi Statisztikai intezet (ISH évkönvvét. Az eredmények, de még in—

kább a várható feladatok többek között például az ootikai ielolvasásra alkalmas be—

számolási nvamtatvánvok előállítása) még gondosabb kivitelezésre. általábana munka minőségének további iavítására köteleznek.

Befeiezésül Bál/"rt József államtitkár rész- letesen válaszolt a felvetett kérdésekre. Öröm- mel vette tudomásul, hogy az aktíva osztotta az Elnökség véleményét a Hivatal 1976-ban végzett munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az államvezetés részéről a statisztikával szem—

ben támasztott igénvek nőnek. A statisztiku- soknak érzékenyen kell reagálniok a társa—

dalmi—aazdosági fejlődésben tapasztalható úi ielenségekre. Figvelembe véve a létszám- helyzetet. az eszközök korlátozottsáaát: bizo- nvos értelemben bonyolult feltételek mellett kell nagyobb feladatokat megoldani. Ponto—

sabban: nagyobb szellemi befektetéssel, (!

statisztika korszerűsítésével, a belső összhang megteremtésével, iobb együttműködéssel keh eleget tenni a kötelezettségeknek. A szocialista viszonyok adta lehetőségeket ki kell használni. Meg kell teremteni a konzisztens.

integrált statisztikai rendszert.

A Statisztikai Törvény végrehajtását meg kell gyorsítani. Néhány év alatt el kell érni a statisztikai rendszer relativ stabilitását.

(9)

A megyei statisztikai igazgatóságok mun- kájával foglalkozva rámutatott arra, hogy a megyei pártbizottságok igényeit messzemenő—

en ki kell elégíteni. Sürgős szükseg esetén kézi, sőt esetleg ,,párhuzamos" feldolgozás is lehetséges. A gyáregység termelési értéké- nek megállapítására, az iparstatisztika többi

mutatójával konzisztens mutatószám kidolgo- zására, alkalmazására jelenleg nincs mód.

Meg kell keresni annak a módját, hogy a megyei szervek a jelenleginél gyorsabban jussanak az adatokhoz. Végül bejelentette.

hogy a Központi Statisztikai Hivatal nemzeti közi munkájára még vissza fog térni.

AZ lPARSTATlSZTlKAl ÉS UZEMGAZDASÁGI SZEKClÓ 1976. NOVEMBER 29-l ULÉSE

DR. MOLNÁRF! TIBOR

Az MKT Statisztikai Szakosztályának lpar- statisztikai és Uzemgazdasági Szekciója 1976.

november 29-én Budapesten egész napos ülést tartott. A számítógépre alapozott szer—

vezés és vezetés kérdéseit tárgyaló ülésszak mintegy 220 résztvevője hét előadást vita—

tott meg.

Megnyitójában Nyitrai Ferencné dr., a Szekció és az ülésszak elnöke hangsúlyozta:

a Szekció különböző rendezvényein elhang- zott véleme'nyek arra ösztönözték a vezetősé- get, hogy a gazdasági hatékonyság növe- lésének kérdéseit a szervezés és a vezetés szempontiából, alapvetően a számítógépes alkalmazásra tekintettel vitassa meg. A jelenlegi ülés két ágazat (az építőanyag-ipar és az építőipar). illetve a beruházások terü- letén tekinti át a számítógépre alapozott szervezés és vezetés beszámolási és elem- zési gyakorlatát. Ez a témaválasztás több szempontból is figyelmet érdemel:

— az élő gyakorlat bemutatásáról. ezen belül el- méleti követelményekről és ezek valamilyen konkrét megvalósításáról van szó; nem ideális minta be- mutatása tehát a cél, hanem egy működő rendszer ismertetése, ahol a tapasztalatok csak áttételesen érvényesülhetnek, esetleg a negatívumok elkerülé-

sével hasznosulhatnak: .

— vertikális és horizontális szempontból összefüg- gő a választott téma: egymástól függő népgazda- sáai áaak vezetési, szervezési céljainak, számítás—

technikai dimenziói jelennek meg.

Dr. Páti Gyulának, az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Építőipari Számítás—

technikaí és Ugyvitelgépesitési Vállalata (SZÁMGÉP) igazgatója ,,A számítógépes módszerek vállalati feltételei. különös tekintettel a termelésirányításra" c. előadása há-

rom részre tagozódott.

Előadásában abból a tényből indult ki.

hogy az építőipar technológiai fejlődése, az építésiparosítás az irányítási módszerek tö- kéletesítését. ennek technikai bázisa kiépí- tését és alkalmazási kérdéseinek fejlesztését igényli. Az elmúlt időszakban a válla- latok a számítógépes vállalatirányítás alrendszer koncepcióiú felépítésére töreked—

tek. Ezek közül különösen fontos: a közép- távú tervezés, a rövid távú tervezés, a be-

ruházások előkészítése és irányítása, a vál- lalkozás és termeléselőkészítés, a termelés—

irányítás és —elszámolós, az anyaggazdál- kodás és -elszámolás, a munkaerő- és bér- gazdálkodás. az állóeszköz-gazdálkodás és -elszámolás alrendszere. A fejlődés jelenlegi szakaszára egy-egy alrendszer önálló be- vezetése jellemző, van példa azonban arra is, hogy néhány vállalat már több alrend—

szert összehangoltan is működtet.

A vállalatok munkájának megkönnyítésére több (számítógépre alapozott) termelésirá- nyitási módszert dolgoztak ki, így a Válla- lati Optimális Programozás (VOP) rendsze—

rét, az Erőforrás Allokáló Módszert (ERALL), a TECHNOPROG-programrendszert és a Német Demokratikus Köztársaságban szerzett tapasztalatokat hasznosító Vállalati Ka- pacitások (megállapítására szolgáló) Mér- leg (VKM) programrendszert.

Az előadás befejező része 0 számitógé- pek hatékony alkalmazásának feltételeivel foglalkozott. Utalt arra, hogy a számítógép alkalmazását folyamatos és átgondolt szer- vezési tevékenységnek kell megelőznie. Az irányítási rendszer bevezetését a vállalat egé- szére kiterjedő elemzésre és rendszerjavas—

latra kell alapozni. Különösen fontos, hogy a gépesítést az ágazati információs rend—

szerrel összehangolt vállalati információs rendszer kidolgozása előzze meg. Ennek 50- rán tipizálni kell a vállalati bizonylati rend—

szert és a normatívák rendszerét. Lényeges, hogy a vállalati vezetés megfelelő szaktudás- sal készüljön a gépek fogadására.

Dr, Révfalvi Miklós, az ÉVM SZÁMGÉF lnformációs Irodájának vezetője ,,A vállalat- 'tervezés információs rendszere" címmel tartott előadást. Utalt arra, hogy a gazdálko- dás modern körülményei között a vállalat- vezetés már nem képes a termelést közvet- lenül irányítani. A vezetés szándékai és azok reális megvalósítása közötti kapcsolatot az információ—rendszer biztosítja, amely éppen a gyakorlat következményei miatt világszer—

te a vezetés központi problémája lett.

A vállalatvezetés számára jól hasznosít—

ható. korszerű információ-rendszer .,Manage—