Statisztikai híradó

(1)

STATISZTIKAI HIRADÓ

SZEMÉLYI HIREK

Kitüntetések. A honvédelmi miniszter a HAZA SZOLGÁLATÁÉRT ERDEMEREM

arany fokozata

kitüntetést adományozta Bálint Róbertnek, az Országos Számítógéptechnikai Vállalat igazgatójának és dr. Németh Lórántnak, az Országos Számítástechnika-alkalmazási Iro- da igazgatójának.

Cimadományozás. Bálint lózsel államtitkár.

a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1978.

december 1-i hatállyal a

STATISZTIKAI FÖTANÁCSOS

címet adományozta dr. Gyulay Ferencnek, a Statisztikai Szemle főszerkesztőjének kiemel- kedő és magas színvonalú munkásságának

elismeréseként. '

Elnöki dicséretek. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke az 1978. évi feladatok meg—

oldásában nyújtott kiemelkedő teljesítményük elismeréséül elnöki dicséretben részesítettea területi statisztikai szervek, illetve a Területi Statisztikai főosztály alábbi dolgozóit: Bubla Lászlót, a Fejér megyei Igazgatóság osztály—

vezetőjét. Csonka Lászlót, a Csongrád megyei Igazgatóság igazgatóhelyettesét, Fehér Jánost, a Szolnok megyei Igazgatóság igaz- gatóhelyettesét, Kenedli Miklóst, a Vas megyei Igazgatóság osztályvezetőjét. Kirchner Gyulát, a Fővárosi Igazgatóság főosztályve-

zető—helyettesét, dr. Kollár Zoltánnét, a Terü—

leti Statisztikai főosztály főelőadóját, Kovács

Jánosnét, a Területi Statisztikai főosztály csa- portvezetőjét. Kőszegi lenőnét, a Győr-Sop- ron megyei Igazgatóság csapartvezetőjét. dr.

Krassó Sándort, a Baranya megyei Igazgató-_

ság osztályvezető-helyettesét, Krasznai Atti- lát, a Tolna megyei Igazgatóság osztályveze- tői-helyettesét, dr. Miklós Endrét, a Heves megyei Igazgatóság igazgatóját, dr. Novák Zol- tánt, a Vas megyei Igazgatóság osztályveze- tőjét, dr. Szauier Editet, a Területi Statisztikai főosztály csoportvezetőjét, dr. Szegedi Pált, (:

Győr-Sopron megyei Igazgatóság igazgató—

ját, Tóth Ferencet, a Fővárosi Igazgatóság osztályvezetőjét, Zsilinszky Mihálynét, a Békés megyei Igazgatóság osztályvezetőjét, Zsíros Istvánt, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Igaz-

gatóság csoportvezetőjét.

*

Elnöki dicséretben részesült a Budapest Fő—

városi Kiegészítő Parancsnoksággal több éven át kifejtett eredményes együttműködési te- vékenységéért Nagy Árpád, a KSH főelőadó-

ja. -

*

Az 1978. második félévben végzett munka- terven felüli feladatok teljesítésében elért ki- emelkedő munkájukért a KSH Gazdaságku- tató mtézet alábbi dolgozói részesültek el—

nöki dicséretben: Antal Lászlóné tudományos munkatárs, Balázsy Sándor tudományos fő- munkatárs. Fenyővári István tudományos fő- munkatárs. Kornainé Laky Teréz tudományos főmunkatárs, dr. Tömpe István tudományos főmunkatárs és dr. Vértes András tudámá-

nyos főmunkatárs.

SZERVEZETI HIREK — KÓZLEMÉNYEK

Van-e még parasztság hazánkban? cím- mel a Szabad Föld 1978. november 5—i szá- ma beszélgetést közöl Bálint József államtit—

kárral. a Központi Statisztikai Hivatal elnöké- vel a parasztság életkörülményeiről és né- hány. a mezőgazdasági termeléssel kapcso-

latos kérdésről.

A Hivatal elnöke először a parasztság mai értelemben vett meghatározásával foglalkozik, és utal arra a történelmi folyamatra.

amelynek értelmében a parasztság minőségi- leg más társadalmi asztállyá. termelőszövet- kezeti parasztsággá, szocialista osztállyá far- málódott. A továbbiakban a társadalmi osz-

(2)

STATISZTiKAl HiRADÓ 207

tályok közeledésérői szólva úgy véli' hogy a parasztság felemelkedését ma még nem a különbségek teljes eltűnése, hanem a távol—

ságok gyors csökkenése jelzi. Közeledésre utal a mezőgazdasági foglalkozások, illetve a mezőgazdaságban dolgozók foglalkozási összetételének átalakulása is, valamint az a tény, hogy a községek népességének több mint fele nem mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatott fizikai dolgozó, a munkásosz—

tályhoz tartozók közel fele pedig falvakban él.

A statisztikai adatok alapján megállapítha—

tó, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1961—hez képest több mint 60 száza—

lékkal emelkedett. az aktív keresők száma pedig ugyanakkor csaknem felére csökkent.

1976—ban a mezőgazdaságban egy dolgozóra közel százezer forint bruttó termelési érték jutott. A termelékenység nagyobb ütemben emelkedett a termelőszövetkezeti gazdasá- gokban, mint az állami gazdaságokban. a munka termelékenysége azonban még mint—

egy 25 százalékkal magasabb az állami gaz- daságokban, mint a szövetkezetekben.

Az interjú további részében Bálint József államtitkár nemzetközi mércével mérve vizs- gálja a mezőgazdaság teljesítményét. A brut- tó termelés a szocialista átszervezés óta át- lagosan évi 3 százalékkal emelkedett. hét növény termelését vizsgálva pedig megálla- pítható, hogy Magyarország a termelési szín- vonal tekintetében a közepesen fejlett orszá—

gok közé sorolható. Az állattenyésztésre dön—

tően a baromfi— és a sertéstenyésztés jellem—

ző. sertésből az ezer lakosra jutó állatállo—

mány alapján Dánia után állunk, az egy la—

kosra jutó hústermelésben csak Ausztrália előzi meg hazánkat. tojástermelésben pedig

az első helyet foglaljuk el.

Az interjú befejező részében a Hivatal el—

nöke a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter- mékek világpiaci elhelyezésének problémái—

val foglalkozik. ismerteti Magyarország ag- rárkivitelí arányának alakulását és a főbb vásárló országok megoszlását az elmúlt más- fél évtizedben. A termékek gazdaságos ki- vitelét véleménye szerint a hagyományos ex- portcikkek minőségének javítása mellett a tartósító—feldolgozó ipar fejlesztése biztosit—

hatja.

Gazdaságunk a nemzetközi mezőnyben címmel jelent meg Nyitrai Ferencné dr.-nak, a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhe- lyettesének cikke a Népszabadság 1979. ja- nuár 3—i számában.

A szerző Magyarorszag gazdasági helyze—

tét nemzetközi összehasonlitásban vizsgálva megállapítja, hogy hazánk az elmúlt húsz év töretlen gazdasági növekedése eredménye—

ként a közepesen fejlett országok közé sorol- ható. Egy 1973. évi 16 országra vonatkozó

nemzetközi összehasonlítás szerint az egy ia—

kosra jutó bruttó hazai termék Magyarorszá- gon eiérte az Egyesült Államok színvonalá- nak 45 százalékát. Ezen belül azonban az ipari munka termelékenysége tekintetében számottevő lemaradás tapasztalható a ha- zánkhoz hasonló fejlettségi színvonalon álló

országokéhoz képest.

1970 és 1977 között Magyarország gazda—

sági fejlődése lényegesen kiegyensúlyozot—

tabb volt. mint a tőkés országoké. Szerző adatokkal mutatja be néhány tőkés ország bruttó hazai termékének alakulását. majd néhány szocialista ország nemzeti jövedelmé- nek növekedését 1971 és 1977 között.

Az ipari termelés alakulását vizsgálva szer—

ző megállapítja, hogy a szocialista országok és közöttük Magyarország iparának fejlődé- sére a tőkés országokéhoz hasonlóan a gép- és a vegyipar növekvő aránya volt jellemző, bár ez nem minden esetben párosult (: mi- nőség és a választék megfelelő javulásával.

Népgazdaságunk jelenlegi fejlettségét szerző néhány fontos termék egy lakosra jutó termelésének adataival szemlélteti. összevet- ve azokat a többi szocialista ország és né- hány tőkés ország hasonló jellegű adataival.

A továbbiakban a foglalkoztatási arányo—

kat hasonlítja össze, és vizsgálja a termelé- kenység belső tartalékait. valamint a beru- házások alakulását. A jelenlegi és az elkö—

vetkezendő ten/időszak legfontosabb felada- tát a termelési szerkezet átalakításában lát—

ja.

Szerző cikkének befejező részében megál- lapítja, hogy hazánkban az életszínvonal az utóbbi évtizedben kiegyenlített volt. Számot- tevően nőtt a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztás volumene, s ez a növekedés arányaiban meghaladja a legtöbb fejlett tő- kés országét. Vázoija a lakásépítés terén el—

ért eredményeket, az egészségügyi ellátás kedvező alakulását, valamint azt a nemzet—

közi mércével mérve is nagy jelentőségű se—

gítséget. amelyet a társadalom az anyáknak nyújt a szülési szabadság és a gyermekgon- dozási segély formájában.

Szocialista együttműködési megállapodás.

A Központi Statisztikai Hivatal és az MTA Központi Fizikai Kutató intézete szocialista együttműködési megállapodást kötött. A meg- állapodás célja a hazai számítástechnikai kultúra színvonalának emelése, a számítás—

technika alkalmazási területeinek szélesítése, az ESZR—berendezések üzemeltetésének és alkalmazásának fejlesztése. valamint az MSZMP Központi Bizottsága tudománypoliti- kai céljainak hatékonyabb megvalósitása.

A megállapodást az MTA Központi Fizikai Kutató intézete részéről Szabó Ferenc főigaz- gató és Hegedűs János, az MSZMP Kutató intézeti Szervezete Végrehajtó Bizottságának

(3)

208

titkára. a Központi Statisztikai Hivatal részé- ről Pesti Lajos elnökhelyettes és Dénes Antal, az MSZMP Központi Statisztikai Hivatali Szer- vezete Végrehajtó Bizottságának titkára írta

alá.

A második demográfiai csúcs után cimmel az újvidéki Magyar Szó 1978. október 28-i száma interjút közöl dr. Szabady Egonnal, a demográfiai tudományok doktorával. a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesé- vel. Válaszában dr. Szabody vázolta a jelenlegi népesedési helyzet előzményeit, a fel- szabadulás utáni születési hullámot, az 1953- ban hozott népesedési rendelkezéseket, majd a születések 1960-as években tapasztalható visszaesését. Ezután rátért az 1967. évi in—

tézkedésekre, a gyermekgondozási segély be—

vezetésére és ennek eredményeire, majd rö- viden ismertette az 1973. évi népesedéspoli—

tikai határozatot. Befejezésül (: jelenlegi né- pesedési helyzetet és annak várható alaku- lását mutatta be.

A statisztika haszna címmel jelent meg Bá- lint lózsef államtitkárnak, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnökének cikke a Népszabad- ság 1978. december 7-i számában. A Hivatal elnöke tanulmányában azt vizsgálja. hogy az összehangolt statisztikai rendszer kialakítása érdekében hozott 1973. évi V. törvény óta el—

telt időszakban mi valósult meg az abban foglalt célkitűzésekből. Ezek közül kiemeli az adatgyűjtési munka egyszerűsítését, ésszerű- sítését, valamint tervszerűbbé válását.

A továbbra is fennálló gondok között em—

liti meg a hivatalos statisztikai adatgyűjtések mellett jogellenesen végzett ún. vadstatiszti- kákat. E káros jelenség visszaszorítása és az adatszolgáltatók védelme a Hivatal fontos feladatai közé tartozik.

A cikk további része a kötelező és önkén- tes lakossági adatszolgáltatásokkal foglalkozik, kiemelve azok hasznos voltát és eredmé-

nyeit.

Megállapítja, hogy Magyarországon a statisztikai fegyelem és szakszerűség jónak mondható. Nem teljesen egységes azonban a statisztika, a statisztikai adatgyűjtés fogal- mának értelmezése, és egyes intézmények statisztikai jogainak, kötelességeinek meghatá-

rozása is rendezésre szorul.

Végül a statisztikai szolgálat hatékonyab- bá tételével kapcsolatos feladatokat vázolja.

Ezek között különösen fontosnak tartja a sta—

tisztikával foglalkozók szakmai képzettségé- nek s a statisztikai munka szakszerűségének folyamatos emelését. Az illetékes szervek szo—

ros együttműködése, a statisztikai munka szín- vonalának további emelése jól szolgálja az adatgyűjtők, —felhasználók és —szolgáltatók érdekeit. és nagyban hozzájárul a magyar statisztika nemzetközi elismeréséhez is.

STATlSZTl KAl HIRADÓ

Akadémiai jutalom. A Magyar Tudományos Akadémiának a távlati kutatási terv országos

és tárcaszintű kutatási főirányaiban folyó ku—

tatások ösztönzésére alapitott jutalmában részesültek a Központi Statisztikai Hivatal kö—

vetkező dolgozói: dr. Andorka Rudolf: ,,A társadalmi mobilitás Magyarországon és Len- gyelországban" c. munkájáért: dr. Miltényi Károly - dr. Nemeskéri lános —- dr. lobb Sán—

dor (dr. Harsányi Lászlóval és dr. Szuchav- szky Gyulával közösen írt) "Budapesti ön—

gyilkosok vizsgálata, 1972" cimű tanulmá- nyukért,

Tudományos Tanácsadó Testület létesítése, A Központi Statisztikai Hivatal elnöke 7/1978.

KSH sz. határozatával Tudományos Tanács- adó Testületet létesitett. A Testület feladata, hogy a Hivatalban és a felügyelete alá tar- tozó más szerveknél folyó tudományos kutatói tevékenység irányításában, vezetésében. va—

lamint a tevékenység eredményeinek értéke—

lésében a Hivatal elnökét véleményadással, javaslatokkal támogassa. Úgyszintén felada—

tai közé tartozik a statisztikai tevékenységek fejlesztéséhez szükséges kutatómunka témái—

ra, irányára vonatkozó véleménynyilvánitás és javaslattétel.

A Testület elnöke a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Titkárságának teendőit a KSH Módszertani és Ökonometriai főosztálya lát- ja el.

A Tudományos Tanácsadó Testületről szóló határozat 1979. január 1-ével lépett hatály- ba. (A határozat a Statisztikai Közlöny 1978.

évi 12. számában jelent meg.)

Érdemes tudós cím adományozása. N. N.

Riauzovot, a közgazdasági tudományok dok—

torát, az Össz—Szövetségi Pénzügygazdasági Levelező intézet statisztikai tanszékének taná- rát az OSZFSZK Legfelsőbb Tanácsának El—

nöksége 1978. szeptember 25-i rendeletével a statisztika tudományának művelése terén el- ért eredményeiért. gyümölcsöző pedagógiai munkásságáért az ,,OSZFSZK érdemes tudó-

sa" címmel tüntette ki.

N. N. Rjauzov ,,A szovjet kereskedelem sta- tisztikája" c. könyve magyar nyelven is megjelent A szocialista statisztika könyvtára soro- zatban (Statisztikai Kiadó. 1950. 143 old.).

emellett a Statisztikai Szemle több cikkét. illetve tanulmányának ismertetését közölte.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1978.

december 8-án ülést tartott, melyen Nyitrai Ferencné dr., a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhelyettese elnökölt. Az ülésen a Bi- zottság elfogadta a Szolgáltatási Tevékeny- ségek legyzéke bevezetésére vonatkozó elő- terjesztést, és javasolta a Jegyzék kötelezően egységes használatának 1980. január 1-i ha—

tállyal történő előírását.

(4)

STATlSZTlKAl HlRADÓ

209

A továbbiakban három elvi állásfoglalás kialakítására került sor a 2017/1976. (VI. 24.) Mt. sz. határozat gyakorlati alkalmazása so—

rán felmerült vitás kérdésekről, az állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó ál- lami szervek. valamint a szövetkezeti érdek- képviseleti stb. szervek adatgyűjtési lehető- ségeiről.

A Bizottság meghallgatta a Fogalmi Mun- kabizottság 1978. évi tevékenységéről szóló beszámolót. majd a Statisztikai Koordinációs Bizottság 1979., illetve 1980—1982. évi mun- katervét vitatták meg.

A Bizottság állást foglalt egy Adatbázis- koordínáló Munkabizottság létrehozása mellett. Ennek feladata a minisztériumokban és országos hatáskörű szerveknél működő vagy kialakítás alatt álló gépi adatbázisok fejlesz—

tésének, szen/élésének és összehangolt műkö- désének biztosítása lesz.

Magyar vonatkozás külföldi folyóiratban. A European Demographic Information Bulletin 1978. évi 3. száma ,,How will population de- velop and is it possible to influence it" cím- mel közli az Élet és Tudomány 1978. évi 26.

számában dr. Szabady Egonnal ,.Hogyan alakul és befolyásolható—e a népesedés" cím-

mel készített interjút.

Tanulmányút. 1978. november 13. és 18.

között dr. Marton Ádám, a KSH főosztály- vezető—helyettese a Német Szövetségi Köz- társaság Szövetségi Statisztikai Hivatalának meghívására Wiesbadenben a külkereskedel- mi áralakulás vizsgálati módszereit tanulmá—

nyozta.

Az adatrendszerek fejlesztésével foglalkozó nemzetközi szervezet (Data for Development International Association). amely hat ország (köztük Magyarország) helyzetfelmérései alapján nemzetközi összehasonlító elemzést végez az egyes országok számítástechnikai fejlesztésének állami politikájáról. 1978. november 13. és 18. között értekezletet tartott Párizsban. Az ülések résztvevői az országok elkészült esettanulmányait vitatták meg egy összefoglaló tanulmány összeállítása céljá-

ból.

Magyar részről Aranyí Attila, a KSH osz- tályvezetője vett részt az értekezleten.

Az Acta Oeconomica 1976. évi 3—4. szá- mában közli dr. Szilágyi Györgynek, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal osztályvezetőjének ,.Effect of De- and Revoluation of Western Currencies on international Comparisons"

(A tőkés valuták le- és felértékelésének ha- tása a nemzetközi összehasonlitásokra) című tanulmányát. Szerzőnek ebben a témakörben korábban a Statisztikai Szemlében jelent meg tanulmánya.

7 Statisztikai Szemle

Kandidátusi értekezés vitája. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága 1978. október 20-án tartotta Bé—

kés Ferenc ,,Adalékok az ismeretek mérésé—

hez, struktúrájához és tipológiájához" cimű kandidátusi értekezésének nyilvános vitáját.

Az opponensek Ferge Zsuzsa, a szociológiai tudományok kandidátusa és Cseh—Szombathy László, a szociológiai tudományok kandidátu- sa voltak. Az értekezés témájával kapcsolat- ban a jelöltnek több tanulmánya jelent meg a Statisztikai Szemlében.

Széchenyi Emlékérem adományozása. A Magyar Közgazdasági Társaság Választmá- nya az egyesületben végzett eredményes munkája elismeréséül Széchenyi Emlékér—

met adományozott dr. Molnárli Tibornak, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjé- nek, az MKT Statisztikai Szakosztály lparstatisztikai és üzemgazdasági Szekciója titká-

rának.

Ankét. Az MKT Statisztikai Szakosztályának Statisztikai Informatikai Szekciója 1978. no—

vember 1-én ,,A külkereskedelmi információ- rendszer fejlesztése" címmel ankétot tartott.

Az ülésen dr. Pálos István kandidátus. a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője

elnökölt.

Az lparstatisztikai és Uzemgazdasági Szek- ció ülése. Az MKT Statisztikai Szakosztályá—

nak lparstatísztikai és üzemgazdasági Szek- ciója 1978. november 9-én ülést tartott. A Szekció új kezdeményezésként fórumot kíván teremteni a népgazdaság különböző terüle- tein dolgozó fiatal közgazdászok részére. Az ülésen ezúttal a Könnyűipari Minisztérium munkatársainak előadásait vitatták meg a minisztériumban alkalmazott elemzési mód- szerek témaköréből. Az ülés elnöke dr. Ba- kos Zsigmond, a Könnyűipari Minisztérium államtitkára. társelnöke Nyitrai Ferencné dr., a Központi Statisztikai Hivatal első elnökhe- lyettese, a Szekció elnöke, vitavezetője Mar- csányi Zoltán, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezetője. a Szekció vezetőségi tagja volt.

Előadás. A Minisztertanács Tanácsi Hiva- tala által a fővárosi. a megyei és a megyei városi tanácsok szakigazgatási szervei szer- vezési és jogi osztályvezetői részére szervezett továbbképző tanfolyam keretében Badó Jó- zsef, a KSH osztályvezetője 1978. október 10- én előadást tartott .,A tanácsok feladatai a statisztikai törvény végrehajtásában" címmel.

Az előadást konzultáció követte.

Megjelent a Demográfia 1978. évi 2—3. szá- ma. A folyóirat új száma közli Dányi Dezső tanulmányát, melynek tárgya a termékeny-

(5)

210

STATISZTIKAI HlRADÓ

ség, a termékenység változásának és demog- ráfiai tényezőinek vizsgálata. Szabó Kálmán cikke Kuba népesedési helyzetével foglalkozik. a népességszám alakulását, kormegoszlá- sát és területi elhelyezkedését vizsgálva. Tek- se Kálmán tanulmánya az alacsony termé- kenység demográfiai vonatkozásait elemzi.

Foglalkozik a csökkenő és alacsony szinten stabilizálódó termékenységnek a népesség szerkezetére és növekedésére. a halandóság—

ra, a vándorlásra és a népesség területi új- raeloszlására gyakorolt hatásával. S. I. ldele dolgozatában a ,,fordított továbbélési mód- szer" alkalmazhatóságát próbálja ki afrikai

demográfiai környezetben.

A Közlemények rovat Szabady Egonnak nemzetközi és magyar népesedési kérdések- ről szóló, az Élet és Tudományban megjelent interjúját tartalmazza. Itt szerepel Rocken- bauer Magda és Czeizel Endre dolgozata, mely a gyakori izolált veleszületett rendelle- nességgel sújtottak születéseinek szezonalitá- sát vizsgálja, valamint Miltényi Károly be- számolója egy nigériai városban végrehajtott mikrocenzus tapasztalatairól. Blair R. Holmes Nyugat—Magyarország 1828—1895 közötti há- zasságkötési és vándorlási szokásait vizsgál—

ja, Leonyid Korenyev cikke pedig a szovjet városfejlődésről és a várható tendenciákról számol be. Horváth Mihály dolgozata a ci—

gánycsecsemők halálozásával foglalkozik Ba- ranya megyében.

A Figyelő rovat a Nemzetközi Népességtu- dományi Unió nemzeti bibliográfiákkal fog- lalkozó munkacsoportjának budapesti ülésé- ről és más magyar és nemzetközi demográ- fiai vonatkozású eseményekről tudósít.

A folyóirat jelen száma is gazdag könyv- és folyóiratcikk-ismertetésekkel zárul.

Adattárak. A Központi Statisztikai Hivatal Ipari adattár c. adatgyűjteménye az 1970 és 1975 közötti évekről begyűjtött és feldolgozott fontosabb iparstatisztikai adatokat adja köz- re. Jelen kötet az 1972-ben megjelent adat- gyűjtemény szerves folytatása. s a negyedik ötéves tervidőszak legfontosabb statisztikai mutatószámait foglalja magában. (A jövőben a Hivatal az Ipari adattár helyett lparstatisztikai évkönyvet ad ki.)

(ipari adattár. Összeállította :: KSH lparstatisztl- kal főosztálya Nyers József főosztályvezető és .ler Endre osztályvezető irányításával. Központi Statiszti-

kai Hivatal. Budapest. 1978. 512 old.)

Zsebkönyvek. Ipari zsebkönyv. 1978. A gazdag adatanyagot és színes grafikonokat tar- talmazó kiadvány hagyományos ágazati cso- portosításban ad képet a központi fejlesztés- ben részt vevő ágazatok. valamint a kijelölt ipari gazdálkodó egységek fejlődéséről. A különböző csoportosításban bemutatott ter- melési. munkaügyi. állóeszköz-hatékonysági.

területi és nemzetközi adatok tájékoztatást

nyújtanak az ipar szerepéről, fejlődéséről, (:

népgazdaságban elfoglalt helyéről.

(ipari zsebkönyv, 1978. Összeállította a KSH iparstatisztikai főosztálya. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1978. 164 old.)

Budapest statisztikai zsebkönyve. 1978. A Központi Statisztikai Hivatal Fővárosi Igazga- tósága összeállításában megjelenő sorozat új tagja a főváros életéről. fejlődéséről ad át fogó képet. A kötet 18 fejezete bemutatja a Budapest területére. népességére, népmoz- galmára, beruházásaira, iparára, építőipará- ra. szállítás és hírközlésére. kereskedelmére, idegenforgalmára, a fogyasztói szolgáltatá—

sokra, lakáshelyzetére, közműellátására, egészségügyére. oktatására. közművelődésére és egyéb viszonyaira vonatkozó legfontosabb

adatokat.

(Budapest statisztikai zsebkönyve, 1978. Központi Statisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatósága. Budapest.

1978. 237 old.)

Évkönyvek. A ,,Budapest statisztikai évköny- ve, 1978" című gazdag adatanyagot tartal—

mazó kiadvány 16 főfejezetben szemléletesen mutatja be fővárosunk 1977. évi helyzetét, társadalmi—gazdasági. kulturális és egészség-

ügyi életének legfontosabb jellemzőit.

(Budapest statisztikai évkönyve. 1978. Központi Sta- tisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatósága. Budapest.

1978. 354 old.)

A ,,Külkereskedelmi statisztikai évkönyv,

1977" c. gazdag adatanyagot felölelő kötet ország- és devizacsoportonként tartalmazza Magyarország külkereskedelmi forgalmának főbb adatait. Az évkönyv a legjelentősebb külkereskedelmi partnerországokkal folytatott külkereskedelmünk összetételét a legfontosabb árucsoportok szerint is közli.

(Külkereskedelmi statisztikai évkönyv. 1977. Össze—

állította a KSH Kereskedelmi és Közlekedési Statisz- tikai főosztálya. Központi Statisztikai Hivatal. Buda-

pest. 1978. 453 old.) -

Kiadvány. A ,,Magyar Népköztársaság vá—

rosainak és községeinek névtára, 1977" c. ki—

advány az 1977. december 31-én fennállott területi állapotnak és jogi helyzetnek megfe- lelően teszi közzé az államigazgatási területi beosztást, az államigazgatási területi egysé- gek jogállását és az egyéb jellemző helység-

névtári adatokat.

(A Magyar Népköztársaság városainak és közsé—

geinek névtára. 1977. Központi Statisztikai Hivatal.

Budapest. 1978. 158 old.)

Okonometrioi füzetek. A KSH 'Okonomet-

riai Laboratóriumának sorozata új kötettel bővült. A 15. kötet ,.Bevezetés a spektrálana- lízisbe" címmel jelent meg.

(Bevezetés a spektrálanalízisbe, Készült a KSH Ukonometrlal Laboratóriumában dr. Halabuk László vezetésével. irta: Freschl György. Okonometrlal füze—

tek 15. Központi Statisztikai Hivatal Ukonomotriai Loboratóriuma. Budapest. 1978. 176 old.)