Az MKT Statisztikai Szakosztályának tisztújító ülése

(1)

AZ MKT STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK TISZTÚJITÓ KÖZGYÚLÉSE

OROS IVÁN

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztálya 1981. május 5-én a Köz- ponti Statisztikai Hivatal tanácstermében tar-

totta tisztújító közgyűlését.

A közgyűlés elnöki tisztét dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke töltötte be. Az eInökségben helyet foglalt dr. Kádas Kálmán Állami Dijas, ny. egyetemi tanár, az MKT Elnökségének tagja, Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Köz- központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi tanár. a Sta—

tisztikai Szakosztály elnöke. Oros Iván, a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal osztályvezetője, a Statisztikai Szakosztály titkára.

Dr. Csikós Nagy Béla elnöki megnyitójá—

ban a Magyar Közgazdasági Társaság Elnök- sége nevében köszöntötte a Statisztikai Szak—

osztály közgyűlését. Kitért az MKT Elnöksé—

gének a Szakosztály munkájáról alkotott el- ismerő véleményére. Hangsúlyozta, hogy a rendezvények számát és szinvonalát, valamint a rendezvények nagy látogatottságát tekint—

ve a Statisztikai Szakosztály a Társaság leg- aktívabb szakosztályai közé számit, igazi vi- tafórumot teremtett a kutatók. az elméleti és gyakorlati szakemberek számára. Az öt szek—

cióban végzett szerteágazó munka egy önál- ló társaság tevékenységének is megfelel. Nem formaság. hogy a Társaság Alapszabálya ér- telmében a Szakosztály külföldi kapcsolatai—

ban ri Statisztikai Társaság elnevezést hasz- nálja. Megállapította. a Statisztikai Szakasz- táIya közgyűléssel rendkívül eredményes idő- szakot zár le, és reményét fejezte ki. hogy erre az aktiv munkára a Magyar Közgazda- sági Társaság a jövőben is számíthat.

Ezután Nyitrai Ferencné dr. ,.A statisztika jövője — társadalmi háttere" cimmel tartott előadást. Referátumában a statisztikai mun—

ka időszerű és perspektivikus kérdéseivel foglalkozott. Megállapította, hogy a Statisztikai Szakosztály életében, tevékenységében is fel- fedezhetők ma már bizonyos hagyományok.

A közgyűlések, tanácskozások nemcsak az

elmúlt időszakhoz kapcsolódnak, hanem a munkaterülethez kapcsolódó feladatokat is számba veszik. Bizonyos időszakonként feltét- lenül szükség van annak felmérésére, hogy hol tart a statisztika, és milyen megoldandó feladatok vannak, mennyiben találkoznak a kitűzött feladatok a nemzetközi statisztikai haladással. mennyiben szolgálja a statisztika a társadalmi—gazdasági fejlődést.

A statisztika fejlődésének, fejlesztésének kérdésével a nemzetközi statisztikai szervek is foglalkoznak. Napirenden vannak ezek a kér- dések az ENSZ Európai Gazdasági Bizott—

sága Értekezletének ülésein is. Áttekintette, hogy milyen vitatémák szerepeltek az Európai Statisztikusok Értekezlete tanácskozásain és az Osztrák Statisztikai Hivatal megalapításá—

nak 150. évfordulóján tartott kerekasztal-kon- ferencián. a hazai tudományos tanácskozáso- kon. Többek között a következő kérdéseket említette meg:

_toglakoznak-e és mennyiben a statisztikai hivatalok elemzéssel?

-milyen a hivatalos statisztika helyzete az ország társadalmi—gazdasági életében?

——az alapnyilvántartásoknak mi a szerepük, hely—

zetük a statisztikai munka szempontjából?

—milyen az emberi erőforrások szerepe (: statisztikai szolgálat területén?

—hogyan képzik a statisztikusokat? (utalt ezzel kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal és a Marx Károly Közgazdaságtudamányi Egyetem együtt-

működéséről kötött szocialista szerződésre).l

— mi jobb: az általános vagy a speciális képzés?

—a fiatalok tudatos, irányitott .,körútja" az érde- mi területeken, mint a sokoldalú továbbképzés egyik

formája.

Beszéde további részében felvetette a hazai statisztikai munka problémáit. Részlete- sebben foglalkozott a statisztikai munkák prioritásának kérdésével. a lakossági adat- gyűjtések továbbfejlesztésének feladataival. a technika hatásával az emberi erőforrásokra, az elemi adatforrások védelmével. a statisztikai tájékoztatással és ennek kapcsán a sta-

1 A szocialista szerződés szövegét lásd: Statisztikai Szemle 1979. évi 7. sz. 757—758. old.

(2)

904

^{SZEM LE}

tisztikai adatok időszerűségével. Kitért a statisztika technikai kérdései közül a teljes kö- rű összeírások helyettesithetőségének lehető- ségére és a számítástechnika alkalmazásá-

nak problémáira.

Hangsúlyozta a statisztikai szolgálat nyi- tottságát. A gazdasági élet ,,pályamódositá- sa" a statisztikával szemben is feladatokat támaszt. Foglalkozni kell azzal, hogy meny- nyire jók a hagyományos mutatók. mennyire szükségesek újak. E témában sikerült előre- lépni. Lényegesen több a szóródást, differen—

ciálódást jelző adat, a jelenségeket mélyeb—

ben vizsgáló elemzés. A gazdaság- és tár—

sadalomstatisztika kölcsönös összefüggésében is sikerült előrelépni. Mindjobban meggyö- keresedik az ÁKM—szemlélet, a nemzetközi összehasonlítások igénye és más korszerű analitikai módszerek alkalmazása.

Utalt a tudományos háttér jelentőségére.

A statisztika konkrét feladatait a statisztiká- nak a gazdaságirányitási rendszerben elfog—

lalt helye határozza meg. A statisztikai mun—

ká alakítása szempontjából jó vitafórumnak bizonyultak a KSH Főosztályvezetői Értekez- lete, a Központi Statisztikai Hivatal főváro- si, megyei igazgatóságai igazgatóinak érte—

kezlete. valamint a tudományos fórumok: a Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága és Demográfiai Bizottsága és rendkívül szerteágazó tevékenységével az MKT Statisztikai Szakosztálya. E fórumokat ki kell használni. Igen hasznosnak ítélte az utóbbi fórumokon — különösen az egyesületi tevékenységben — megnyilvánuló spontane- itást.

A közgyűlés második részében dr. Olle' La- jos a Statisztikai Szakosztály vezetősége ne- vében az elmúlt öt év munkájáról adott be—

számolót. Hangsúlyozta, hogy az eredmények és hiányosságok közös megvitatásával a to—

vábbi munkának magasabb színvonalon. szé—

lesebb spektrumban való folytatásához kell a szükséges alapokat megteremteni.

A korábbi célkitűzések megvalósítását vizs- gálva elmondotta, hogy az elmúlt öt év fo- lyamatos. élénk és jó színvonalú munkát je—

lentett a Szakosztály életében. Sikeres ren- dezvények, sok ezer főnyi hallgatóság jelez- te az eredményeket. A Szakosztály rendez- vényein az elmúlt öt évben együttvéve 350 előadás hangzott el, sőt a Területi Statiszti- kai Szekció kisebb létszámú munkacsoport—

jainak tevékenységét is figyelembe véve ez a szám meghaladta az ötszázat.

Az 1975 ősze óta eltelt szakasz részlete—

sebb elemzése előtt Ollé Lajos egy külön meg nem ünnepelt évfordulóról emlékezett meg. 1980-ban volt 20 éve annak, hogy a Statisztikai Szakosztály (1960. január 24—én) megalakult. Visszatekintve az elmúlt két év- tizedre, megállapítható. hogy az akkor kör—

vonalazott út helyesnek bizonyult. A Szak-

osztály a statisztikai elmélet és gyakorlat hasznos vitafórumává fejlődött, hozzájárulta szocialista statisztika fejlődéséhez. Azt is le- szögezte, hogy a Szakosztály feladatai az évek során változtak, bővültek, túlnőttek a szorosan vett statisztika keretein. A tagok te—

vőleges részt vállaltak a gazdaságirányitás módszereinek kidolgozásában, propagálásá—

ban. az eredmények és a hiányosságok elemzésében. Amilyen mértékben fejlődött a gazdaság és a gazdaságirányitás módszere, a Szakosztály munkája is olyan mértékben terebélyesedett ki. A statisztika módszertani célkitűzései mellett a gazdaságpolitika aktiv segítése. az aktuális társadalom- és gazda- ságpolitikai témák megbeszélése az évek fo——

lyamán egyre inkább előtérbe került.

Rátérve az 1976. évi közgyűlés óta vég—v zett munkára. a Szakosztály elnöke kifejtette, hogy a gazdaság— és társadalompolitikai kér- dések tartalmi bővülést jelentettek, emellett azonban változott (: szakosztályi munka sti- lusa is. Az egyes szakmai témák elszigetelt megbeszélése helyett mindinkább a kérdések komplex, multidiszciplináris megvitatására ke- rült sor. Ezzel mód nyílott a vitatott, ismer—

tetett anyagok alaposabb kifejtésére, sokol—

dalúbb feldolgozására. Ennek nem mond el—

lent az a körülmény, hogy az elmúlt köz- gyűlés óta — a már korábban kialakított ——

öt szekció rendezvényeinek keretein belül folyt a munka döntő hányada, tevékenységüket a Szakosztály vezetősége rendszeresen megtár-

gyalta. koordinálta.

A Területi Statisztikai Szekció, amelynek elnöke megalakulása óta Barabás Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető- je, öt év alatt két tudományos ülésszakot ren—

dezett.

A Szolnokon 1976-ban rendezett tudomá- nyos ülés programja az Alföld fejlesztésének koncepciója, eredményei és problémái köré csoportosult. A tudományos tanácskozás részt-—

vevői áttekintették az Alföld helyét és fej—

lesztésének feladatait a regionális fejlesztés országos folyamatában; a térség népesedé- si helyzetét; a mezőgazdaság és az élelmi—

szeripar kapcsolatrendszerét és a település—

hálózat fejlesztésével kapcsolatos problémá- kat.

A Győrött 1978-ban rendezett ülésszak ,.Az urbanizáció és a területi statisztika"

összefoglaló címet viselte. ltt vizsgálták az urbanizációs folyamat és a fő társadalompo—

litikai célok összefüggéseit, az urbanizáció és az életszínvonal, valamint a társadalmi—

gazdasági fejlődés több évtizedes folyama- tait, a tartós tendenciák felvázolásának és a' folyamatok problematikus pontjai feltárásá—

nak igényével.

A Területi Statisztikai Szekció 280 főnyi tagsága a nagyrendezvények közötti idő- szakokban hét regionális munkacsoportban,

(3)

fejti ki tevékenységét, miközben aktívan részt vesz saját megyéjében a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezetének munkájában. A területi statisztikusok mellett bevonja a Szekció munkájába a területfej- lesztési kutatásokkal és a területi tervezéssel foglalkozó szakembereket, fórumot biztosítva tevékenységükhöz, együttműködésűkhöz.

A munkacsoportok programjai részben el—

méleti—módszertani problémák megoldására vonatkozó kisérleti munkákat, részben a te—

rületi statisztika tájékoztatási tevékenységé- nek fejlesztését szolgáló megoldások kiala- kítását célzó feladatokat tartalmaznak. A szűkebb csoportokban folyó tevékenység egyben alkalmas fórum a fiatal közgazdá—

szok első próbálkozásaira, tudományos ér- deklődésük felkeltésére és ki'bontakoztatásá- ra is. A regionális munkacsoportok az elmúlt öt év során 58 munkaülés keretében 169 dolgozatot vitattak meg.

A Statisztikai Informatikai Szekció — veze- tője Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökhelyettese —- célja, hogy társadalmi fórumot teremtsen a statisztikai informatiká—

val. a statisztikai információ-rendszer műkö- désével, struktúrájával. illetve tervezésével és fejlesztésével foglalkozók számára.

A Szekció munkájában mintegy 250 elmé- leti és gyakorlati szakember vett részt — ha nem is folyamatosan — főként a Központi Statisztikai Hivatalban és a tárcáknál a statisztika szervezésével és gépesítésével fog- lalkozó területekről. egyetemi tanszékekről.

A Szekció évente 8—10 rendezvényt tartott, amelyeknek formája előadói ülés, vitaülés, ankét, illetve három alkalommal vándorgyű-

lés volt.

A Szekció által megvitatott témák széles skálát fogtak át, az állami statisztikai rend—

szer szűkebben vett informatikai problémáin túl foglalkoztak a népgazdasági információ- rendszer statisztikához kapcsolódó területei- nek informatikaí kérdéseivel is. Számos ren- dezvényen szerepelt külföldi tapasztalatokról szóló beszámoló. illetve külföldi statisztikai hivatalok hazánkba látogató munkatársait és vezetőit is felkérték egy-egy előadás megtar- tására.

A Szekció vándorgyűlésének központi té- mái voltak:

1976-ban: A népgazdaság munkaügyi információ-rend—

szerének fejlesztési problémái.

1977-ben: A népgazdasági adatrendszerek kialakitá—

sa.

1979-ben: Az informatika tárgya, módszerei és alkal—

mazási területei.

Az utóbbi két vándorgyűlés előadásai már előzetesen kötetben jelentek meg. A Szekció további munkájának fő irányait 1980-ban a vezetőség megtárgyalta és kijelölte. Ezek:

1. a népgazdasági irányításhoz szükséges központi információ-rendszerek összehangolása:

2. meta információ-rendszerek kialakítása;

3. statisztikai informatika.

A Szekció megalakulása idején és később—

is úttörő szerepet töltött be, munkájával meghonosította az informatikai gondolkodást a statisztikai rendszerben és a vele kapcsolatban álló más információ-rendszerekben.

Hidat tudott képezni a statisztikusok és a számitástechnikusok között, hozzájárult a kö—

zös kérdésekben az .,egy nyelven beszélés"

kialakulásához,

A Szekció a továbbiakban azt kívánja elő- segíteni, hogy a számítástechnika és a sta—

tisztika közötti mindinkább szélesedő hídon!

a forgalom .,kétirányú" legyen, és a szakemberek mind közelebb kerüljenek egymáshoz, Alapvető célkitűzése a Szekciónak. hogy a:

számítástechnika a statisztikusok számára mindennapi környezetük részévé, hatékony—

munkaeszközzé váljon. "

Az lparstatisztikai és Uzemgazdasági Szekció 1976—1980. évi működését alapvető——

en a megalakulásakor kitűzött célok megva—

lósítására való törekvés, a munkamódszerek folyamatossága jellemezte. A Szekció alapi—

tó elnökétől, Nyitrai Ferencnétől a Szekció vezetését 1979—ben dr. Kiss Albert vette át Az eredeti célkitűzések szerint a Szekció az iparstatisztikusok és az iparral foglalkozó közgazdászok társadalmi fóruma volt az el- múlt öt év során is. Ez a tevékenységi kör azonban az évek folyamán mind több terü—

letre terjedt ki. Az évente tartott lNFO—ren—

dezvények a népgazdaság időszerű problé- máit ölelték fel. A többnyire vidéken, a Tár—

saság megyei szervezeteivel közösen szerve—

zett üléseket a vállalati és főhatósági dol—

gozókból alakított vezetőség kollektíven ké- szítette elő. A rendezvények alkalmával egy—

re jobban állandósuló kapcsolat jött létre a—

Központi Statisztikai Hivatal és más közpon—

ti szervek, illetve a vállalatok szakemberei kö- zött. A Szekció munkájában rendszeresen résztvevőknek ma már 200 fős törzsgárdája van.

Az eltelt öt évben nyolc előadássorozatrav került sor. Ezeken együttvéve kb. 2500 szakember vett részt, és száznál több referá—

tum hangzott el. Az előadásokat 7 önálló kötet tartalmazta, amit a résztvevők az ülés- szakok előtt megkaptak. Kielégitő volt az ülésszakok publicitása a napilapokban és a'

szaksajtóban.

Az eltelt öt év témaválasztása rendkívül gazdag volt. Általában egy—egy prominens előadás adta meg az ülések, konferenciák vezérgondolatát. középpontban álló témá- ját.

Az eltelt öt év kiemelkedő eseménye a győri X. Vándorülés volt. Ezen a Szekció ve- zetősége a 10 év óta törzstagként résztvevők.

valaminta rendszeresen szereplő előadók!

részére ,,lNFO Emlékérmet" adományozott.;

(4)

906 ^SZEMLE

Az évforduló alkalmából az emlékérmet 146—

an kapták meg. Az érdeklődés felkeltésére.

valamint a fiatal korosztályok aktivizálására sikeres ifjúsági pályázatot hirdetett meg a Szekció a termelési struktúra fejlesztésével, átalakításával összefüggő közgazdasági kér—

désekről. A díjak kiosztására 1980 tavaszán került sor?

A Statisztikatörte'neti Szakcsoport -— ez idei elnöke dr. Miltényi Károly (az elnökségi tisz- tet évente rotációs rendszerrel váltják) —- a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakban to- vább folytatta kitűzött programjának meg- valósítását: a magyar statisztikai szolgálat- nak, a magyar statisztika történetének kuta- tását. A Szakcsoport tagjai munkájuk ered- ményeiről előadóüléseken és a hagyományos.

az évente más vidéken és városban tartott vándorüléseken számoltak be. E vándorülé- seken élénk. gyakran szenvedélyesnek is ne—

vezhető viták bontakoztak ki, ezzel további támpontokat adtak a kutatóknak. A vándor—

ülések módot nyújtottak a múlttal való (ősz—

szevetésben a mai. aktuális statisztikai témák ismertetésére. megvitatására is olyan körben.

amelyben a statisztika szinte valamennyi ágának képviselői együtt voltak, s vélemé- nyükkel gazdagították egymás látásmódját.

A Szakcsoport a statisztika nagyjainak em-

*lékét jubileumi megemlékezések formájában is ápolja.

A Szakosztály elnöke itt tett említést a statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. év- fordulójáról megemlékező. az Eötvös Loránd Tudományegyetemen rendezett tudományos tanácskozásról. Megrendezésében részt vál—

kialt az MTA Statisztikai Bizottsága és De—

mográfiai Bizottsága is. Az ülésszak kereté- ben 51 dolgozatot nyújtottak be és vitattak meg.

Az elmúlt öt év alatt Szolnokon, Salgótar- jánban. Veszprémben. Baján és Tatabányán tartotta a Szakcsoport rendszeres évi vándor- iülését. Ezeken általában egy—két főtéma mel—

lett ún. ,,vegyes" programok is megtárgya- lásra kerültek, különböző munkaterületek ku- tatóinak részvételével. Minden vándorülésen sor került az adott vidék társadalmi—gazda-

sági fejlődésének bemutatására is.

1976-ban Szolnokon az előadások többsé- ge demográfiai és társadalomstatisztikai kér—

désekkel foglalkozott, különös figyelmet for—

dítva az agrárnépesség változásaira. Vizs—

gálták a háztartások szerkezetének, a po—

'rasztcsaládok szerkezetének változásait a XVIII—XIX. században, az idénymunkások helyzetét a két világháború között és a me-

zőgazdaság szakember-ellátottságát.

1977—ben Salgótarjánban a helyi adottsá- gokból következően az acéliparról, a szén-

? Lásd: Statisztikai Szemle. 1980. évi 8—9. sz. 918.

old.

bányászatról. a magyar kereskedelmi és ipar- kamarák iparstatisztikai adatfelvételeiről el—

hangzó előadások adták meg a vándorülés fő profilját.

1978-ban Veszprémben előadás hangzott el az íparstatisztika felszabadulás utáni tej—

lődéséről, az alsó—magyarországi nemesérc- bányászat üzemstatisztíkáiról, a XIX. századi agrártermelésről, valamint a kulturális statisztika 100 éves történetéről.

1979-ben Baján a tanyakérdés jelentette a fő profilt. Az előadók ismertették a tanyai települések kialakulását. fejlődését. helyét a mai társadalomban, és foglalkoztak a helyi, megyei problémákkal. A másik, több előadást felölelő témakör a számítástechnika 20 éves fejlődésével. társadalomtudományi alkalma—

zásának lehetőségeivel foglalkozott.

1980-ban Tatabányán több demográfiai té—

májú előadás hangzott el, a paleodemográfia eredményeiből kiindulva, a XVill—XlX. század népmozgalmának történetén át a demográfia néhány újabb kérdéséig. A másik témakör a hemzetijövedelem-számítás módszertani kér—

déseivel, a nemzeti vagyon számításának 125 éves fejlődésével foglalkozott.

A Szakosztályban elhangzott 72 előadás kétharmad részét a Központi Statisztikai Hi- vatal munkatársai tartották. A külső intézmé- nyekkel kialakult együttműködést bizonyítja, hogy voltak előadók az MSZMP Központi Bi—

zottsága különböző osztályaitól, az MTA Tör- ténettudományi lntézetétől. számos egyetem—

ről és kutatóintézettől, minisztériumtól és más intézettől, intézménytől.

A Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport a hatvanas évek közepén alakult abból a cél- ból, hogy fórumot adjon a nemzetközi statisztika, a nemzetközi összehasonlitások, a nemzetközi közgazdasági kérdések statisztikai vetületei, az ezekkel összefüggő módszer- tani és elemzési kérdések ismertetése és vi—

tája számára.

A Szakcsoport évenként 2—4 vitaülést tar—

tott. ezeken a résztvevők száma 20—50 kö- zött változott. Minden előadást élénk, sok hozzászólással tarkított vita követett.

A szakcsoport vezetését 1977-ig dr. Mód Aladárné, a beszámolási ciklus további ré—

szében Kőszegi Lászlóné látta el igen aktívan és eredményesen.

A vitára tűzött témák igen széles spektrumban fogták össze a nemzetközi statisztika aktuális kérdéseit. Az előadások egy része informatív jellegű volt. amelynek keretében az előadók a nemzetközi statisztikai élet, a nemzetközi szervezetekben folyó statisztikai tevékenység egy-egy új irányáról vagy vo—

násáról adtak tájékoztatást. Más részük a hazai kutatás egy-egy műhelyébe engedett bepillantást.

A szakcsoport tevékenysége az elmúlt ősz óta bizonyos fokig megtorpant Kőszegi

(5)

Lászlóné kiválása miatt. A szakcsoport tevé- kenységének megújítása a megválasztandó

új vezetőségre vár. ,

Dr. Ollé Lajos ezután így folytatta: ,,Ösz- szefoglalóan leszögezhetjük, hogy az öt szek- cióban élénk munka folyt. A szekciók, külö—

nösen az lparstatisztikai és üzemgazdasági, a Területi és az Informatikai Szekció minden egyes rendezvényre több száz főt mozgatták meg. nemcsak a társaság tagjaiból, hanem más egyesületek és szakemberek táborából is. Jól szervezett munkájuk nyomán az aktu- ális elméleti és gyakorlati kérdések legjobb szakértőit bevonva, élénken reagáltak nemcsak a statisztika és informatika leginkább (előtérben levő kérdéseire, hanem a gazda-

ságpolitika időszerű problémáira is.

Az egyes szekciókban a munka mindin—

kább specializálódott. E folyamatot helyesnek. szükségesnek tekintettük, de ugyanez a körülmény tette indokolttá, hogy össz—szak—

osztályi rendezvényekre is a korábbiaknál rendszeresebben — megfelelően kiválasztott témákban és előadókkal — kerítsünk sort. En- nek jegyében rendeztük meg a múlt év má- jusában .,A statisztika szerepe a népgazda—

ság fejlődésében" cimmel azt a kétnapos előadássorozatot, amely plenáris előadásain a címadó témát, illetve a tervezés és a statisztika kapcsolatrendszerét átfogóan tárgyal- ta. Négy fő előadás dolgozta fel az anyagot.

Ezeket Nyitrai Ferencné, Hetényi István, Nyi- las András és Fülöp Sándor elvtársak tartot- ták.3 A három szekcióban 40 előadás foglalkozott a vállalati gazdálkodás aktuális kér- déseivel, a rövid távú gazdasági előrejelzé- sek problematíkájával, a társadalmi tervezés és a társadalomstatisztika kapcsolatával. Ez az ülésszak. amelyen több mint 400 fő vett részt, hasznosnak és eredményesnek bizonyult. Elhatározásunk szerint mintegy 2—3 évenként hasonlókat rendezünk."

A Szakosztály céljának tartotta a külföldi statisztika gyakorlatának megismertetését, ezért számos hazánkba látogató szakértőt kért fel előadások tartására. Rendszeres kapcsolatot tartott fenn a Nemzetközi Statisz- tikai lntézettel (ISI), amely a nemzeti statisz-

tikai társaságokat összefogja.

Az elnöki beszámoló szerint: ,,A Szakosz—

tály munkájára az egész időszak folyamán, akár az összmunkát, akár az egyes szekciók tevékenységét tekintjük, az interdiszciplinari- tás volt a jellemző. A problémák felismerése és megoldásukra való törekvés természetsze—

rűen hozta magával, hogy a ránk háruló feladatokat csak úgy lehet szinvonalasan, a kor igényeinek megfelelően megoldani. ha abba a Közgazdasági Társaság más érdekelt szakosztályait, vidéki szervezeteit is bevonjuk.

3 Az előadásokat lásd a Statisztikai Szemle 1980.

évi 7.. 8—9. és 11. számában.

Ez a módszer helyesnek bizonyult, részben azért. mert a komplex problémák több olda- lú megvitatására nyílt lehetőség, részben pedig azért, mert ezzel rendezvényeink részt- vevőinek száma növekedett.

A Szakosztály a múltban is igyekezett az ifjú generációt bevonni a munkába. A szek—

ciókban mind több fiatalnak biztositottak előadási lehetőséget. Az lparstatisztikai Szekció külön ülésszakot is rendezett e cél- ból, és pályázatokkal serkentette (: fiatal köz- gazdászokat, Ezt a tevékenységet az új ve- zetőségnek még intenzívebbé kell tenni, és gondoskodni kell az utánunk jövő statisztikus nemzedék minél gyorsabb munkába álli- tásáról, tudományos érdeklődésének kielégi- téséről, érdekeinek védelméről."

Ollé Lajos hangsúlyozta, hogy a sikerek forrása a Szakosztály tagjainak tevékeny munkája volt. Köszönetet mondott mindazok- nak, akik a rendezvények előadóiként vagy szervezőiként járultak hozzá a társasági élet sikereihez. A munkát megkönnyítette. hogy a Központi Statisztikai Hivatal mint a Szakosz—

tály bázisszerve az egyesületi tevékenységet mindenben támogatta.

Megemlékezett a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége részéről a Szakosztály- nak nyújtott aktív elvi és gyakorlati támoga- tásról, ami a szakosztály figyelmét mindenkor időben irányította rá a gazdaságpolitika aktuális problémáira.

A publikációkkal kapcsolatban megkö- szönte a Statisztikai Kiadó Vállalat segítsé- gét az ülésszakok anyagainak megjelenteté- sében, a Statisztikai Szemle Szerkesztő Bi- zottságának és a Területi Statisztika, valamint az Ipari és Építőipari Statisztikai Érte—

sítő szerkesztőségének, hogy folyamatosan lehetővé tették számos előadás megjelenteté—

sét. Külön kiemelte a Szakosztály tevékeny—

ségében dr. Gyulay Ferenc érdemeit, aki kö- zel 10 éven át titkári megbizatásának tarta- ma alatt kiemelkedően eredményes munkát végzett. Lelkes munkásságára a Szakosztály (: jövőben is számít.

Ezután Ollé Lajos a jövő feladatait körvo—

nalazta: ,,Az elmúlt öt év számos gazdasági problémát hozott a magyar társadalom szá- mára, ezzel párhuzamosan növekedtek a.

közgazdászok, statisztikusok feladatai. A tár—

sadalmi—gazdasági fejlődés újszerű változá—

saí a tudományos eredmények alkalmazását.

új megoldások mielőbbi kidolgozását teszik sürgetővé. A társadalmi feltételrendszer bo—

nyolulttabbá vált, és ez szükségszerűen meg- növelte a közgazdaságtudomány művelőinek a társadalomért érzett felelősségét. A köz—

gazdászok tudományos tevékenysége, mind módszereiben, mind tartalmában kiszélese—

dett. és a jövőben is számolni kell a köz- gazdászokkal, statisztikusokkal szemben meg—

nyilvánuló növekvő igényekkel. Úgy gondol—

(6)

908 ^SZEMLE

juk. hogy éppen ezért a Szakosztály munká—

jának középpontjába a jövőben is elsősor- ban az aktuális gazdaságpolitikai problé- mák statisztikai vetületének vizsgálatát, kuta- tását kell helyezni.

Nyilvánvaló, hogy a problémák konzekven- ciáit a statisztikai területen is le kell vonni, és a jelenségek gyors elemzésével segítséget kell nyújtani a gazdaság hatékonyabb műkö- déséhez.

lgy az lparstatisztikai és Uzemgaz- dasági Szekció által rendezett lNFO '81 az anyaggazdálkodás helyzetét fogja elemezni makro— és mikroszinten egyaránt. Az Informa- tikai Szekció 1982-es vóndorülése az állam- igazgatás információs rendszerével kíván fog'—

lalkozni. Az ez év novemberében közreműkö- désünkkel nemzetközi jelleggel rendezendő lll. Magyar ÁKM Konferencia témája is kap—

csolódik aktuális elméleti, módszertani fela—

datainkhoz. A konferencia széles körű belföl- di és külföldi érdeklődést váltott ki. A ren- dezvény díszelnöke W. W. Leontíef professzor

lesz.

A Területi Statisztikai Szekció június ele- jén rendezi meg Egerben következő vándor- ülését,4 1982-ben pedig a Városi Statisztiku—

sok Nemzetközi Szervezetének (IARUS) soron következő konferenciáját.

A gazdasági kérdések mellett nem feled- kezünk meg a statisztika történetének kuta- tásáról, a magyar statisztika nagy egyénisé- gei tevékenységéről való megemlékezésről sem. Még ebben a hónapban emlékezünk meg Thírring Gusztávról Sopronban emlék- táblája leleplezésével és tudományos emlék—

ülés5 keretében tevékenységének méltatásá- val.

A jövő évi XX. jubileumi statisztikatörténeti vándorülést a Szakosztály összrendezvénye- ként, a szokásosnál szélesebb programmal tervezzük megrendezni.

Az 1983-ra tervezett tudományos üléssza- kon tervek szerint a Szakosztály megemléke- zik Keleti Károly, a magyar statisztikai szol—

gálat megalapítója és kiemelkedő alakja szü- letésének 150. évfordulójáról, valamint Péter Györgyről, a szocialista statisztikai szolgálat megteremtőjéről és jelenlegi gazdaságpoli- tikánk egyik úttörőjéről, születésének 80, év—

fordulóján. Úgy gondoljuk, hogy mindkettő—

jüknek akkor állíthat a Szakosztály méltó em- léket, ha nemcsak munkásságukat méltatja, hanem a gazdaság— és társadalompolitika akkor időszerű kérdéseit, azok statisztikai aspektusát vitatja meg.

A szakosztály alapvető feladatát jelenti a jövőben is, hogy megvalósítsa munkájában a statisztikai tudomány és gyakorlat össz-

4 A vándorülésre Egerben 1981. június 2—3-ón ke- rült sor.

5 A tudományos emlékűlésre és az emléktábla le- leplezésére Sopronban 1981. május 26—án került sor.

hangját. Utóbbi időben talán a sok gyakor-v lati feladat miatt az elméleti kérdések ta-- nulmányozása kissé háttérbe szorult, meg kell e téren találni a helyes arányokat, biztosíta-—

ni kell az elmélet és gyakorlat állandó köl-—

csönhatását."

Befejezésül a Szakosztály elnöke kifejtet—

te, hogy a munkát. akárcsak a múltban, af jövőben is a rokonterületen müködő egyesü—

letek és szakosztályok bevonásával kell vé- gezni. Az együttműködés fejlesztésének még—J tágak a lehetőségei. amit a Társaság novem-

beri közgyűlésén is meg kell erősíteni. Kifej-v tette reményét, hogy a Társaság elnöksége a közgyűlés alkalmából rendezendő tudomá- nyos ülésszak programjának összeállításakor- a Statisztikai Szakosztályra kellőképpen tá-

maszkodni fog.

Az elnöki beszámolót követően a tagok;

megvitatták az elmondottakat. Ennek során felszólalt Hadházi Gyula, a KSH Fővárosi Igazgatóságának igazgatója. aki a Területi Statisztikai Szekció munkájával kapcsolatban elmondottakra reflektált. Kifejtette, hogy a—

Szekció mindenkor a területi kérdések l're- lyes megközelítésére. a statisztikai elmélet és—

a módszertan egységének megvalósítására törekedett. A középpontba mindinkább a te-

lepüléshálózat fejlesztési kérdései kerültek,, különösen a termelés és az infrastruktúra fej- lesztésének kölcsönössége. A tervezők igénye is fokozódott a statisztika iránt. A területfej—

lesztési terveknek azonban még mindig hi- bája, hogy inkább regisztrálnak és csak ke- véssé orientálnak. Végvári Jenő, a KSH tő- osztályvezetője a specializáció és az integ—

rálódás helyes arányaival foglalkozott, Beje—

lentette, hogy a kereskedelmi és közlekedési szféra statisztikai kérdéseinek megvitatására fórumot kívánnak létesíteni, és legközelebb

már az lNFO '81 szolnoki előadássorozata keretében külön szekcióban kívánják az anyag- és készletgazdálkodás kérdéseit meg- vitatni. Andorka Rudolf kandidátus, statisz—

tikai főtanácsos, a KSH osztályvezetője (, szakosztályi munka hiányosságaként említet- te, hogy a múltban c társadalomstatisztikav kérdései kevéssé kaptak helyet a program—

bon. Változás csak az 1980—as össz-szakosz- tályi rendezvény óta következett be. Utalt ar—

ra, hogy a KGST keretében is egyre inkább-—

helyet kap a társadalomstatisztika, és a mun- kából a magyar statisztikusok aktívan kive- szik részüket. Szakosztályi vitafórum kereté- ben lehetőség nyílna arra, hogy a témával"

foglalkozók kutatásaikat megbeszélhessék és új módszereket alakíthassanak ki. Aranyi At- tila, a KSH mb. tőosztályvezető-helyettese, a' Statisztikai Informatikai Szekció titkára a Szek- cióról elmondottakat egészítette ki. Hangsú—

lyozta az olyan témák megvitatásának fon- tosságát. minta számítógépes rendszerek összehangolása, a meta információs rendsze—v

(7)

rek kialakítása, az automatikus számítógépes hibajavítás, valamint az olyan elméleti kér- wdést, mint a ,,számitógépesített társadalom"

fogalmát.

A hozzászólások után Nyitrai Ferencné dr., a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Szak- osztály munkájában különösen kiemelkedő munkát végzőknek kitüntetéseket adott át.

,.Kiváló munkáért" kitüntetésben részesült dr.

Gyulay Ferenc és Halkovics László; elnöki dicséretet kapott dr. Andorka Rudolf, dr. Cse- pinszky Andor, dr. Dányi Dezső, Kecskés Jó- zsef, dr. Köves Pál és dr. Molnárfi Tibor.

A Szakosztály vezetőségének beszámoló- ját a vitában felvetett kérdések megválaszo- lása után a közgyűlés elfogadta, és részére a felmentést megadta. Ezt követően dr. Pár- iniczky Gábor egyetemi tanár, a lelölőbizott- ság elnöke ismertette a Bizottság (tagjai:

Horváth Piroska, a KSH főosztályvezető—helyettese és Káldor Mihály, az Ipari Miniszté- rium főmunkatársa) javaslatát egyrészt a Szakosztály Vezetőségének tagjaira, másrészt a Magyar Közgazdasági Társaság novembe—

ri közgyűlésére küldöttekre vonatkozóan. A közgyűlés mindkét javaslatot egyhangúlag el-

fogadta.

A Statisztikai Szakosztály megválasztott új vezetősége:

Bakó Ede, az MNB főosztályvezető-helyettese, Barabás Miklós, a KSH főosztályvezetője, a Terü—

leti Statisztikai Szekció elnöke,

Barta Barnabás, a KSH einökhelyettese, az MTA Demográfiai Bízo'tsáaának elnöke,

Dr. Belyó Pál, a KSH főelőadója,

Dr, Gyulay Ferenc statisztikai főtanácsos, a Statisz- tikai Szemle főszerkesztője.

Dr. Horváth Róbert kandidátus, a JATE tanszék—

vezető egyetemi tanára, a Nemzetközi Statisztikai ln- tézet alelnöke,

Dr. Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfonó és Szö—

vőgyár osztályvezetője,

Dr. Kiss Albert kandidátus, a KSH elnökhelyette- se, egyetemi tanár, az MTA Statisztikai Bizottságá- nak elnöke, az lparstatisztikai és üzemgazdasági

Szekció elnöke,

Dr. Köves Pál, a közgazdaságtudományok dokto—

ra. az MKKE egyetemi tanára,

Marcsányi Zoltán, az Ipari Minisztérium osztály- vezetője,

Melega Tiborné dr.. az MKKE adjunktusa,

Nyitrai Ferencné dr. kandidátus, államtitkár, a

*KSH elnöke.

Dr. Ollé Lajos kandidátus, az MKKE tanszékveze- tő egyetemi tanára,

Oros Iván, a KSH osztályvezetője,

Osváth Lajos, a KSH Gazdaságkutató Intézet igaz- gatója.

Pesti Lajos, a KSH elnökhelyettese, a Statisztikai informatikai Szekció elnöke.

Dr. Szemessy Tibor, a MÉM főosztályvezetője, Tóth Péter, a Csepel Vas- és Fémművek főosztály- vezetője,

Dr. Vincze István, a matematikai tudományok dok- tora, egyetemi tanár, az MTA Matematikai Kutató

intézet főtanácsadója,

' Zsednai Pál, az ipari Minisztérium főosztályvezető—

je.

Küldöttek: Barabás Mik/ós, dr, Belyó Pál, dr. Csepinszky Andor, dr. Fazekas Béla, ]u—

hász Jánosné, dr. Kiss Albert, Marcsányi Zol- tán, Nyitrai Ferencné dr., dr. Ollé Lajos, Oros Iván, Osváth Lajos, Pesti Lajos, dr. Szilágyi György, Végvári Jenő, dr. Vincze István.

Dr. Csikós Nagy Béla zárszavában össze- gezte a Szakosztály közgyűlésének tapaszta- latait és a feladatokat. Foglakozott az ab- jektiv információ szükségességével, ugyanak- kor kitért az objektivitás akadályaira is. Gya- korlati példákat említett az adatok torzítá- sának okairól. Ezt a statisztikusoknak kell le- küzdeniük.

Rámutatott a közgazdászok megnövekedett felelősségére a gazdasági élet formálásá—

ban. A Magyar Közgazdasági Társaság a maga eszközeivel —— és ebben számít a Sta- tisztikai Szakosztályra is — a következő terv- ciklus célkitűzéseinek megvalósítását kívánja elősegíteni. A hatodik ötéves terv ,,nyitott"

terv, ami nagyobb igényeket támaszt a gyors információáramlással és a gazdasági szabá—

lyok fokozott rugalmasságával szemben. A gazdasági élet jelenségeinek elemzése te—

kintetében nem lát különbséget a ,,statiszti—

kusok" vagy a ,,közgazdászok" feladatai kö- zött, legfeljebb abban, hogy a statisztikus előbb jut információhoz, ezért nagyobb a fe- lelőssége a gazdasági jelenségek gyors ana- lizisében. Értékelésével befolyásolhatja a helyes gazdasági döntést. Hangsúlyozta, hogy a társadalomstatisztika iránti igény is tovább fog bővülni, a szocialista társadalom" körül- ményeinek vizsgálata azt megköveteli.

Nagy — és nem formális — az elvárás a statisztikusokkal. egyszersmind a Statisztikai Szakosztállyal, szekcióival szemben: segítsék az országot az útkeresésben. a problémák megoldásában, az erőforrások hatékony ki—

használásában, az új növekedési pályák mí- előbbi megtalálásában.

a

A Szakosztály újonnan megválasztott veze- tősége a közgyűlést követően megtartotta alakuló ülését, amelyen a Magyar Közgazda- sági Társaság Statisztikai Szakosztálya elnö- kévé ismét dr. Ollé Lajost, titkárává pedig Oros Ivánt választotta meg. A Szakosztály ifjúsági felelőse dr. Belyó Pál lett.

THlRRlNG GUSZTÁV EMLÉKULÉS

Ez évben van Thirríng Gusztáv akadémikus, a Fővárosi Statisztikai Hivatal volt igazgató- ja születésének 120. és halálának 40. évfor-

dulója. A Központi Statisztikai Hivatal és Sop- ron Város Tanácsa ez alkalomból tudományos emlékülést rendezett. Az emlékülésen Sopron