AZ MKT STATISZTIKA! SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETÖSÉG— ÉS KULDUTTVÁLASZTÓ KÓZGYÚLÉSE
A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztálya 1976. október
Kossuth Klubban tartotta vezetőség- és kül- döttválasztó közgyűlését. A közgyűlésen dr.
Kádas Kálmán Állami Dijas, tanszékvezető egyetemi tanár, az MKT alelnöke elnökölt.
Az elnökségben helyet foglalt dr. Kiss Albert a KSH elnökhelyettese, az MTA Statisztikai Bizottságának elnöke és dr. Ollé Lajos tan- székvezető egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Kará- nak dékánja, a Statisztikai Szakosztály elnö- ke. Dr. Kádas Kálmán elnöki megnyitó sza- vai után a vezetőség beszámolóját dr.
Ollé Lajos tartotta meg. Dr. Ollé a beveze—
tőben elmondotta, hogy az MKT— Elnöksége (: Társaság soron levő küldöttközgyűlésének időpontját 1976. decemberére tűzte ki, így aktuálissá vált, hogy azt megelőzően a Sta- tisztikai Szakosztály vezetősége is beszámol—
jon a tagságnak a legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszakban végzett munkáról, az eredményekről 'és gondokról, s hogy együtte- sen megvizsgálják és kijelöljék a továbbha- ladás, fejlődés útját.
..Meg kell vizsgálnunk —- hangsúlyozta a közgyűlés feladatairól szólva a beszámoló
—, hogy Szakosztályunk milyen mértékben tett eleget annak a Magyar Közgazdasági Tár- saság alapszabályában kitűzött — és ma- gunkra megfelelően értelmezett — általános célkitűzésnek, hogy társadalmi úton segítsük a statisztikai tudomány marxista—leninista szellemű, a népgazdaság szocialista fejlődé- sét szolgáló művelését és gyakorlati alkal- mazását. és e célból tömöritsük a magyar statisztikusokat.
Vizsgálnunk kell, hogy az 1971. december 13-án tartott közgyűlésünkön elfogadott cél- jainkat, irányvonalunkat mennyiben sikerült megvalósítanunk. Nyújtottunk-e segitségeta hivatalos statisztikának a feladatok megol- dásához, hozzájárultunk-e a statisztikai mun- kával kapcsolatos gondolatok kifejtéséhez, megvitatásához. Szolgáltattunk-e valóban ió- rumot a statisztikusok vitái számára, bekap- csolódtunk-e és intenzíven részt vettünk-e a 14-én a'
statisztika, a statisztikai tudomány formálá- sában."
A továbbiakban dr. Ollé röviden ismertette azokat a kereteket, amelyek között (: Szak- osztály munkáját végezte.
,,A Statisztikai Szakosztály a Magyar Köz- gazdasági Társaság egyik szakosztályaként fejti ki tevékenységét. Felsőbb szervei a Köz—
gazdasági'Társaság közgyűlése, Választmá- nya és Elnöksége. A Társaság közgyűlésén a Szakosztály küldötteivel vesz részt, a Vá- lasztmányban és az Elnökségben több tag- ja is helyet kapott.
A Statisztikai Szakosztályt közvetlenül 18 tagú vezetőség irányitja. Ezt a számot a Szakosztály sajátos szervezeti felépítése, a taglétszám alakulása indokolja.
A Szakosztály ez idő szerint három szek- cióból és két szakcsoportból áll, ezek: a Te—
rületi Statisztikai, az ipari és Uzemgazda- sági, valamint (: Statisztikai—informatikai szekciók, illetve a Statisztikatörténeti és a Nemzetközi Statisztikai szakcsoportok, A Te- rületi Statisztikai Szekció 7 regionális mun—
kacsoportbói áll.
A Szakosztály rendezvényei, a szekciók és szakcsoportok vándorülései, tudományos ta—
nácskozásai iránt igen nagy az érdeklődés.
Az a tapasztalat, hogy azok, akik egy—egy rendezvényen részt vettek általában regiszt- ráltatják is magukat a rendező szekciónál.
A szekció rendezvényein nem ritka a több száz fős részvétel, ami természetesen nagy erőfeszítést igényel a szervezőktől és közre- működést a Szakosztály Vezetőségétől. A Szakosztály Vezetőségének egyes tagjai köz- vetlen szervezőként, irányitóként részt is vesznek a szekciók, szakcsoportok életében, és csaknem valamennyien rendszeresen tar- tanak előadásokat, munkaüléseken elnököl- nek stb.
A legutóbbi közgyűlés óta eltelt időszak—
ban a Statisztikai Szakosztályban 56 nagyobb rendezvény volt, nem számítva ide a külön—
böző szintű vezetőségi megbeszéléseket, bí- ráló bizottsági üléseket, koszorúzási ünnep- ségeket stb. Ezeken a rendezvényeken 287
előadás hangzott el. A teljes képhez tarto- zik, hogy a Területi Statisztikai Szekció e'm- litett regionális munkacsoportjaiban ezen fe- lül 36 ülésen 65 dolgozatot vitattak meg.
A rendezvények tudományos programjá- nak sikere nagymértékben a tagság érdek- lődésének, aktivitásának, vitázó kedvének volt köszönhető, annak, hogy szivesen tar- tottak előadásokat, korreferátumokat. De a siker tényezői között kell elszámolnunk azt a magasfokú együttműködési készséget is, amely nemcsak a Társaság megyei szerve- zeteinél, hanem budapesti szakosztályainál, sőt egyéb szervezeteknél, az MTA Statisz- tikai és Demográfiai Bizottságaínál, a TiT- nél, a Neumann János Számitógéptudományi Társaságnál tapasztaltunk a több területet érdeklő, közös előadások megrendezésében.
Szakosztályunk tagjait nem egy esetben kérik fel más szakosztályok előadás meg—
tartására. Az Ifjú Közgazdászok találkozóira és a Közgazdasági Társaság vándorgyűlé—
seire -— a korlátozott férőhelyekre, szálláshe- lyekre tekintettel a kapott keretnek megfe- lelően — 6—10 főt szoktunk küldeni. Ennél természetesen többen is részt vesznek e ren- dezvényeken, a 6—10 fős keret csak a szál- lást is igénybe vevőkre vonatkozik."
Az előadó a Statisztikai Szakosztály külső kapcsolatairól szólva megemlékezett a nem- zetközi kapcsolatokról is. ,,A Statisztikai Szak- osztály —— mondotta dr. Ollé — az MKT Alap—
szabálya értelmében a rokon egyesületekkel tartott nemzetközi kapcsolataiban a ,.Statisz- tikai Társaság" elnevezést használhatja, és ilyen szervezetként léphet fel.1 ilyen értelmű kapcsolataink alakultak ki a Jugoszláv Sta- tisztikai Társasággal, amelynek konferenciá- in a Szakosztály képviselői is több alkalom- mal már részt vettek. Vannak kapcsolataink az Osztrák Statisztikai Társasággal és más statisztikai társaságokkal is, amit a tagiaink által ezekben a társaságokban tartott elő- adások és a külföldi társasági folyóiratok- ban publikált cikkek bizonyítanak.
" A nemzetközi kapcsolatok között emlithet—
Jük meg azt is, hogy a Területi Statisztikai Szekció 1973. évi sikeres békéscsabai tudo- mányos ülésszakán 6 szocialista ország 15 küldötte vett résztz. továbbá azokat a nagy érdeklődéssel kísért budapesti szakosztálvi üléseket, amelyeken R. Stone professzor, P.
Deprez kanadai egyetemi tanár, dr. L. Bosse, az Osztrák Statisztikai Hivatal elnöke tar- tott előadást."
A tagság, a taglétszám kérdéséről szólva az előadó elmondotta, hogy a Közgazdasá-
1 A Magyar Közgazdasági Társaság Alapszabálya (Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. é. n.) 24. §.
5. p.
? Bővebben lásd: Kovács Tibor: A Területi Statisz- tikai Szekciő tudományos ülésszaka. Statisztikai Szem- le. 1973. évi 8—9. sz. 903—908. old.
gi Társaság szervezése csak Budapesten szak—
mai, vidéken területi, a szekció munkájában közreműködő vidéki tagok egyben a Társa- ság megfelelő területi (megyei) szervezeté—
. nek tagjai, és őket a létszám megállapitá—
sánál értelemszerűen ott kell számításba ven- ni. A Statisztikai Szakosztály számos vidéki tagja igen aktivan részt vesz a Társaság megyei szervezeteinek munkájában, nem egy helyen a vezetőségben, sőt titkárként, elnök- ként. Majd rámutatott arra, problémát je- lent, hogy a Szakosztály fővárosi taglétszá- ma, a tagdíjat rendszeresen fizető tagokat nézve igen hullámzó: 120 és 150 között in—
gadozik. Ugyanekkor a konferenciáinkon rendszeresen megjelenők és a szekciőkban, szakcsoportokban nagy aktivitással dolgozó.
regisztrált tagok száma több száz főt tesz ki. Felhívta a figyelmet a pontos tagdiifi—
zetés fontosságára. Ennek elmulasztása ugyanis azzal jár, hogy a Gazdaságnak, *a Társaság folyóiratának küldését beszüntetik.
Bár senkit sem törölnek hivatalosan a tagok sorából, mégis a tagdíjat nem fizetők admi—
nisztrációs okokból a tagnyilvántartásból előbb—utóbb kimaradnak.
Dr. Ollé ezután így folytatta: ,,A Statisz—
tikai Szakosztály munkáiát tervszerűen épí-_
ti fel és folytatja. Az őszi—tavaszi idényből álló társasági év munkáiát a szekciók, szak- csoportok munkaterve alapján alakítjuk ki, kiegészítve a központi rendezvényekkel.
Alapvető céliainkat az Alapszabálynak megfelelően tudományos előadások, viták, konferenciák. emlékülések és tanácskozások rendezésével, tudományos pályázatok kiírá- sával, a viták, konferenciák stb. anyagainak publikálásával valósítottuk meg.
Szekcióinkat, szakcsoportiainkat közösen iellemzi, hogy a vizsgált időszakban tovább—
fejlődtek, erősödtek, stabilizálódtak. Vala—
mennyi szervezeti egységben rendszeressé váltak a vándorülések, tudományos ülésszaí kok. A vidéki rendezvények hozzájárulnak a helyi közgazdász közvélemény mozgósításá- hoz. Mind a vidéki, mind fővárosi rendez- vényeinken íelentős számban vesznek részt a társtudományok képviselői, tervezők s kü- lönböző vezető szervek munkatársai.
Az elmúlt öt évben 17 olyan nagyszabá- sú rendezvényre került sor, amelynek gazdag tudományos program,?át 2—3 napos tanács—
kozás keretében bonyolitottuk le. Tekintettel arra, hogy a Szakosztály vezetősége. (: szek- ciók és a szakcsoportok a Központi Statiszti—
kai Hivatal foiyóirataiban beszámoltak a ren—
dezvények tudományos munkájáról, az elő- adásokat ugyanitt vagy saját kiadványaikban, közleményeikben közzé is tették. elegendő- nek látszik, hogy csupán néhány szóval is- mertessük ezeket a rendezvényeket.
A Területi Statisztikai Szekció a vizsgált öt évben 2 településdemográfiai ülésszakot ren-
dezett, mindkettőt Szombathelyen (1972-ben és 1975—ben), és 3 teljes ülést tartott: 1973- ban Békéscsabán, 1974—ben Nyíregyházán és legutóbb néhány nappal ezelőtt Szolnokon.
A rendezvények tudományos programja ar- ra törekedett, hogy egyrészt az aktualitások- nak megfelelően átfogja a területi statisz- tikai vizsgálatokban felmerült kérdések mód- szertani és gyakorlati problémáinak egészét.
Ez volt jellemző az 1973. évi nemzetközi tu- dományos ülésre, aminek az volt a feladata.
hogy áttekintse mindazt a kutatási ered- ményt, amelyet a magyar területi statisztika 1968 (azaz az előző nemzetközi ülés) óta el- ért.
Másrészt a Területi Statisztikai Szekció munkájában határozott tematikus irányvona- lat törekszik érvényre juttatni. Tekintettel ar- ra, hogy 1966 és 1971 között a területi sta—
tisztikusok figyelmüket döntően az ország egyes területi egységei közötti különbségek feltárására, a területi fejlettségi színvonal vizsgálati módszereinek kialakitására fordí- tották, az 1972—1975. években —— figyelem—
'mel a területi statisztika eredményeit felhasz- náló központi és területi szervek érdeklődé- sére is — a tevékenység előterébe a telepü- léshálózati vizsgálatokat állították.
Ezzel a témakörrel foglalkozott a két tele—
pülésdemográfiai ülésszak,3 valamint az 1974.
évi teljes ülés, amelyen a városstatisztika módszerei és feladatai'1 kerültek sokoldalú megvitatásra. A legutóbb 150 fő részvételé- vel tartott szolnoki teljes ülés tudományos programja az alföldi országrész társadalmi—
gazdasági fejlesztése terén elért eredmények és további feladatok áttekigtése volt.
Ez a tanácskozás egyben jubileumi ülés- szak is volt: 10 éve annak, hogy a Szekció megalakult, és a magyar statisztika, a sta- tisztikai tudomány számára eredményekben gazdag tevékenységet fejt ki. A Területi Sta- tisztikai Szekció vezetősége mindig törekedett arra, hogy a Szekcióban végzett munka ered- ményeit. amelyek nemegyszer igen széles kö- rű alkotó viták eredményeképpen alakultak ki, mielőbb integrálják a hivatalos statiszti- kai munkában. Számos hivatalos megyei sta- tisztikai kiadvány köszönheti ennek a munká- nak és törekvésnek létrejöttét. lgy. amelyek egyes nagyvárosok belső funkcionális tago—
zódásával, a központi szerepkörű települé—
sek feílődésével és vonzáskörzeteivel. az agg- lomerációs folyamatok vizsgálatával, az op- ró falvak helyzetével stb. foglalkoztak, s ugyanúgy a ,,Helyzetkép a megye városairól"
3 Novák Zoltán — Turáni József: ll. Településde- mográfiai ülésszak. Területi Statisztika. 1972. évi 6.
sz. 704—709. old., illetve Kovács Tibor: A Ill. telepü- lésdemogrófiai ülésszak Szombathelyen. Statisztikai Szemle, 1975. 8—9. sz. 893—897. old.
4 Kovács Tibor: Városstatisztikai ülésszak Nyireay- hágón. Statisztikai Szemle. 1975. évi 5. sz. 541—544.
a .
címmel ez évben megindított egységes me- gyei kiadványsorozat is. mely a területi sta- tisztikai szerveknek az utóbbi években leg- nagyobb visszhangot kiváltó jelentése lett.
A Területi Statisztikai Szekció tagságának és vezetőségének kiváló munkáját ismeri és elismeri a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége és Választmánya is, amely már korábban Barabás Miklóst, a Szekció elnö—
két, a jubileumi ülésszakon pedig Kovács Ti—
bort, a Szekció titkárát, Szilágyi Imrét, a Szek—
ció vezetőségi tagját és Turáni Józsefet, a Nyugat-dunántúli munkacsoport vezetőjét Széchenyi Emlékéremmel tüntette ki.5
Az lparstatisztikaí és üzemgazdasági Szek- ció 5 nagy rendezvényt szervezett az elmúlt 5 évben, kiemelkedően nagy, 300—400 fős részvétellel. Ezek a vándorülések, amelyeket ipari centrumokban: Pécsett, Kecskeméten, Veszprémben, Budapesten és Dunaújváros- ban rendeztek, lNFO 1972. és így tovább lNFO 1976. néven általánosan ismert és meg- kedvelt tanácskozásaivá lettek a közgazdá- szoknak—statisztikusoknak. A vándorülések az ipari nemzetközi összehasonlitások témakö—
rével. a gazdaságosság mikro— és makro- ökonómiai szinten való mérésével, megfigye- lésével, a döntéselőkészités információs hát- terével, az ipari adatbankok, adatbázisok szerepével különös tekintettel az ötödik öt- éves terv előkészitésére, végül ez évben a költségelemzés és költséggazdálkodás nép- gazdasági és vállalati szintű problémakörével foglalkoztak.6
A Szekció a vándorülések mellett budapesti találkozókat is rendez, melyeken általában munkaügyi kérdésekkel foglalkoznak. Ezeken az üléseken is mintegy 100—120 fő szokott részt venni. Bevált az a gyakorlat. hogy a ta- . nácskozásokat vállalatra telepítsék. Ez egy- felől segit abban, hogy a szervezésben a vál—
lalatokat is érdekeltté tegyék, másfelől a vállalatok körül kialakult érdeklődők számára rövidebb üzemlátogatást is lehetővé tesz.
A Szekció módszeresen bővíti a szekció—
ülések témakörét: most elsősorban vállalati szintű érdeklődésre számottartó problémák- kal. Tervbe vették azt is, hogy egy-egy té- mára néhány év múlva visszatérnek, hogy a fejlődést le tudják mérni. ' —' A Magyar Közgazdasági Társaság Elnök- sége és Választmánya az lparstatisztikai és Uzemgazdasági Szekció több éves jó mun—
5Az emlékérmet a szolnoki ülésszakon Garam- völgyi Károly oktatási miniszterhelyettes. a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára adta át a kitünte-
tetteknek. *
6 Az lparstatisztikai és üzemgazdasági Szekció ill..
lV., V. és VII. vándorüléséről dr. Molnárfi Tibor a Statisztikai Szemle. 1972. évi 8—9. (941—944. old.), 1973. évi 8-9. (899—903. old.), 1975. évi 1. (70—74.
old.) és 1976. évi 10. (1013—1018. old.) számában.
illetve Vl. vándorüléséről dr. Herczeg András az ipari és Építőipari Statisztikai Értesítő. 1975. évi 7. számá- ban (286—288. old.) számolt be.
káját ismerte el akkor, amikor 1974-ben Nyitrai Ferencné dr.-t Széchenyi Emlékérem- mel tüntette ki.7 A Szekció eredményes te—
vékenysége további elismerésének és meg- becsülésének jelét látjuk az Elnökség részé-*
ről abban, hogy a Szekció idei, dunaújváro- si vándorülésén a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, dr. Csikós-Nagy Béla ál—
lamtitkór is megjelent és előadást tartott.
A vizsgált időszakban új szekcióval bő—
vült a Statisztikai Szakosztály. A legutóbbi közgyűlésünkön felvetődött az az igény, hogy teremtsünk szorosabb kapcsolatot a határte- rületeken kialakuló és a tradicionálisan el- fogadott tudományokat jelentősen befolyó- soló új ágazatokkal, így különösen a statisz- tikai informatikával. Alapos előkészítő mun—
ka után a Statisztikai Szakosztály 1974 de- cemberében tartott vezetőségi ülésén Pesti Lajos ,,Statisztikai—informatikai Szekció" el—
nevezéssel új szakcsoport létesítésére tett ja- vaslatot. A javaslat a Szekció célját és fel- adatát így fogalmazta meg: .,A Szekció tár- sadalmi fórumot kíván teremteni a statiszti- kai és más információ-rendszerek komplex fejlesztésével kapcsolatos véleménycserék- nek; hozzájárul a népgazdasági információ- rendszer különböző alrendszereiben működő szakemberek közötti közvetlen kapcsolatok kialakulásához; nyilvánosságot biztosít az in- formáció-rendszerekkel kapcsolatos kutatá—
sok eredményei számára, s közelebb kívánja hozni a közgazdászokat, statisztikusokat és számitástechnikai szakembereket az igények és a követelmények jobb összehangolása ér- dekében."
A Szekcióban az első évben az ismerte- tett célkitűzéseknek megfelelően a vállalati számjelrendszerek alkalmazásának tapaszta- latairól. a szovjet és a svéd államigazgatási információ-rendszerek fejlesztéséről. az Álla- mi Számítógépes Szolgálat kialakításáról és a jogszabály-nyilvántartás fejlesztéséről hangzott el előadás. Sőt 1975 októberében a Szekció már vándorgyűlés megrendezésé- re is vállalkozott. A nagy érdeklődés mellett megtartott siófoki vándorgyűlés a népgazda—
sági informáciő-rendszer időszerű kérdéseit fogta át. Ezen előadások hangzottak el töb- bek között a statisztikai, a pénzügyi, a terv—, az MNB-. a munkaügyi, a mezőgazdasági. a nehézipari, a könnyűipari információ—rend—
szerek fejlesztéséről.8
A Szekció 1975/76-ban rendezett ülésein az adatvédelem és adatbiztonság kérdései.
"A kitüntetést a veszprémi vándorgyülésen dr.
Lengyel László, a Magyar Közgazdasági Társaság tudományos titkára adta át.
A vándorgyűlés programját lásd: Statisztikai Szemle. 1975. évi 12. sz. 1269. old.; Juhász lános itt elhangzott előadását ,.A népgazdasági információ—
rendszer fejlesztésének néhány kérdése" címmel a ígaglsztikai Szemle 1976. évi 3. száma (249—257. old.)
'z te.
a statisztikai fogalmi rendszer problémái9, a Statisztikai Koordinációs Bizottság tevékeny- ségének tapasztalatai, valamint a Kanadai Statisztikai Hivatal tevékeny-sége voltak na- pirenden.
Az ún. szakmai napokon egy kisebb kör—
ben, általában 30—50 fő közötti létszám mel- lett a népgazdasági információ—rendszer pénzügyi, statisztikai, munkaügyi, valamint épités- és városfejlesztési információs alrend- szerét mutatták be. A szekció ez idén Siófo- kon megrendezett ll. Vándorgyűlésén az egy- séges munkaügyi információ—rendszer fej- lesztésével kapcsolatos újabb elképzelések—
ről, tervekről és problémákról vitatkozott a nagyszámú résztvevő.
A Statisztikai informatikai Szekció kétéves tevékenysége alatt kialakította profilját. és az érdeklődő. tevékenykedő tagok szilárd bázisát. Az előadások témái mindenkor olyan időszerű kérdéseket érintettek, amelyek meg—
vitatására éppen ez, éppen egy ilyen társa- dalmi szerv bizonyult a legalkalmasabbnak.
A Statisztikai Informatikai Szekciónak ez idő szerint 240 regisztrált tagja van. A Szek- ció arra törekszik, hogy a vitaülések résztve- vőinek létszámát az eddigi 50—60 főről a le- hetőségekhez képest tovább növelje, és hogy a tagsáa meaoszló érdeklődésének megfe- lelően többrétű programot dolgozzon ki és nyújtson a tagok részére. Programba vették a tervezési. oénzügyi és statisztikai adatavűi—
tések további összehangolása. egységesítése és egyszerűsitése, az információ-rendszerek korszerűsítése tárgyában hozott miniszterta—
nácsi határozat véarehajtásával kapcsolatos ovakorlati feladatok megoldásának elősegí- tését tudományos előadások, viták, szakmai tanácskozások megrendezésével. További el- képzeléseik között szerepel még a területi in- formáció-rendszer sokoldalú megvitatása és e tárgyban ankét szervezése, valamint aze-gy—
séges népgazdasági adatkatalógusok létre—
hozásának vizsgálata.
A Statisztikai informatikai Szekció életé- ben eltelt két év eredményei azt mutatják, hoav életképes szakcsoporttal bővült a Sta- tisztikai Szakosztály. Létező igényeket eléait ki a Szekció. valós problémákkal foglalkozik, és mint ezt a vándorülések programjai iránti nagy érdeklődés is mutatja, jól- kapcsolja össze a ayakorlatot és a tudományt. A Sta—
tisztikai Szakosztály elnöke a Szakosztálv ve- zetősége nevében elismerését fejezte ki (!
Szekció elnökének Pesti Lajosnak és titkárá—
nak Dőrnyei Józsefnek jó munkájukért. s arra kérte őket és a Szekció vezetőségét, hogy folvtassák tovább hasonló szinten társasági tevékenységüket.
9 Lásd: Végvári Jenő: A statisztikai fogalmi rend.
szer néhány kérdése. Statisztikai Szemle. 1976. évi 8-9. sz. Bél—873. old.
A Statisztikai lnformatikai Szekció tevé—
kenységének részletesebb tárgyalását az in- dokolta — mutatott rá az előadó —, hogy el- ső izben nyílt alkalom a szakcsoport munká- ját ilyen széles körben, közgyűlésen értékel-
nr.
Ezután a beszámolót folytatva két. létszám—
ban kisebb, de igen aktív szakcsoport mű- ködéséről szólt az előadó. .,A Szakosztály legrégebbi szakcsoportja —- mondotta —- a Statisztikatörténeti Szakcsoport, hagyomá- nyainak megfelelően minden évben megren- dezte több napos vándorülését. Hagyo- mányról beszélünk, mert a Szakcsoport 1972—
ben Sopronban már fennállásának 10 éves fordulóját ünnepelte. Ez idén a XIV. vándor-
ülést tartották meg.10
Schlözer XVlll. század végi jelszavát meg- felelően alkalmazva azt mondhatjuk, hogy a statisztika figyelemmel van nemcsak a jelen- re mint megállított történelemre, hanem a történelemre is mint folyamatos statisztikára.
Ezt ma a történettudomány úgy értelmezi, hogy a múlt feltárása záloga annak, hogy a jelen és a jövő számára a fontos társada- lomtudományí tanulságokat levonhassuk. En- nek a tudományos célkitűzésnek a megvaló- sításában fontos szerepe van a statisztika- történetnek, s ez adja meg a szakcsoport évi munkáját bemutató vándorülések jelen- toségét is.
A vándorülések témái rendkívül széles te—
rületet ölelnek fel. Helyet kap köztük a sta—
tisztika különböző ágainak. intézményeinek, módszereinek történeti kialakulása és fejlő- dése, a nagy statisztikusok munkássága, a nemzetközi statisztikai kapcsolatok stb. Új elemként jelentkezik -— különösen a X. jubi- leumi ülés óta —, hogy az előadások között mindig szerepelnek a helyhez kapcsolódó, a vándorülés szinhelyének történetével, társa- dalmi—gazdasági fejlődésével foglalkozó elő—
adások is. lgy például az emlitett soproni jubileumi vándorülésen előadás hangzott el többek között a Sopron környéki bányászat történetéről. a mesterlegények vándorlásáról.
a magyarországi erdészeti felsőoktatás tör- ténetéről. vagy ilyenek voltak például Szek- szárdon a Tolna megyei Mőzs község lV—V.
századi népességének rekonstrukcióját bemu- tató előadás. Zalaegerszegen a Zala megyei helytörténeti kutatásoknak a történeti de—
mográfia szempontjából elfoglalt jelentősé- gével. Nyíregyházán a megye mezőgazda- sagi népességének felszabadulás utáni ala- kulásával. a szabolcsi almatermeléssel fog- lalkozó előadások vagy Szolnokon a parasz- ti földművelés eszközeinek elterjedését vizs—
" A X.. Xl., XII., Xlll. és XIV. vándorüle'sről szóló beszámolókat lásd a Statisztikai Szemle 1972. évi 7.
(792—794. old.). 1973. évi 8—9. (908—912. old.), 1974.
évi 8—9. (831—835. old.), 1975. évi 11. (1151—1157. oid.) és 1976. évi 8—9. (892—897. old.) számában.
gáló előadás. valamint a Szolnok megye fel- szabadulás utáni gazdaságát bemutató dol—
gozat. *
Annak érdekében, hogy támpontot adjunk arra, milyen kérdések is kerültek napirendre a tanácskozásokon, a vándorüléseken elö- adott és megvitatott számos értékes dolgo—
zat közül megemlítjük .,A földhasználat vál—
tozásai Magyarországon a földkataszter be- vezetése (1875) óta" címmel tartott előadást, a magyar bányászati és villamosenergia—ipari statisztika kialakulásáról és fejlődéséről tar- tott előadássorozatot. a XIX. századi népmoz—
galmi statisztika rekonstruálását bemutató előadást, a nemzetijövedelem-számítás fel- szabadulás utáni fejlődéséről, a mezőgazda- sági árstatisztika kezdeteiről, valamint a ház- tartásszerkezet és a társadalmi fejlődés kér- déseiről tartott előadásokat.
A Statisztikatörténeti Szakcsoport létszá- mában nem nagy egység: egy-egy vándor- ülésen kb. 50—60 fő szokott részt venni. A Csoport tagjai azonban valamennyien na- gyon aktivak, nem kis gondot (és tegyük hoz- zá örömet) okoz a Szakcsoport vezetőségének a benyújtott dolgozatok közötti válogatás a vándorülések programjainak összeállítása—
kor.
Hasonlóan kis létszámú csoport a Nemzet- közi Statisztikai Szakcsoport, amely szintén nagy aktivitással dolgozik. A Csoport tagjai hivatásszerűen érdeklődnek a nemzetközi sta- tisztikai témák iránt, amit a kitűnő előadá—
sok és az üléseken kialakult viták tanúsíta—
nak.
A Szakcsoport a beszámolási időszakban 9 ülést tartott. melyeken többek között a tő- kés országok teljes termelékenységiindex-szá- mitásairól, az osztrák fogyasztói árak alaku- lásáról és árpolitikárál. a technikai és tudo—
mányos forradalom közgazdasági kérdései- ről, az ipari fejlődés emberi és tárgyi ténye- zőiről, az infrastruktúráról, a nemzeti ter- melés és jólét mérése, valamint a környeze- ti ártalmak értékelése terén kialakult új irányzatokról11 hangzottak el előadások.
Meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi sta—
tisztikai témájú előadások száma a Szakosz—
tályban több. mert ilyen témák napirendre ke—
rülnek más szekciókban, szakcsoportokban is.
Van is bizonyos együttműködés e tekintet- ben a szakcsoportok között, ezt azonban je- lentősen bővíteni lehetne. A szélesebb együtt—
működés új színt és lendületet is adhatna a Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport munká- jának, aminek hasznát a statisztikai tudo- mány művelése szempontjából ebben a kör- ben nem kell külön hangsúlyozni.
A Statisztikai Szakosztály kötelességének tartja. hogy megfelelő keretek között: emlék-
11 Lásd: Statisztikai Szemle. 1976. évi 8—9. sz.
874—890. old.
üléseken, esetleg koszorúzási ünnepséggel megemlékezzék a statisztikai tudomány ki—
emelkedő személyiségeiről, a magyar statisz- tikai szolgálat kialakulásának jelentős ese- ményeiről. így került sor a Jordan-Fellner emlékülésre a tudósok születésének 100. év- fordulója alkalmából, a Berzeviczy emlék- ülésre halálának 150. évfordulója alkalmá- ból. Megemlékeztek a Szakosztályban a hi- res soproni statisztikusokról: Magda Pálról, Schwartner Mártonról, Németh Lászlóról, Thírring Gusztávról. Megemlékeztek több elő- adás keretében is A. Guetelet-ről halálának 100. évfordulója alkalmából, Kovács Gáborról, az első világháborút közvetlenül megelőző és követő évek marxista szellemben munkál- kodó és fiatalon elhunyt egyetemi tanáráról.
a száz évvel ezelőtt, 1876—ban elhunyt for- radalmár magyar statisztikusról, Fényes Elek- ről. Fényes Eleknek a központi épület bejá- ratánál elhelyezett reliefjén ünnepélyes ke—
retelk között július 23-án koszorút helyeztünk el?
A beszámolási időszakban a Szakosztály keretében két pályázat került meghirdetésre.
Az elsőt a Központi Statisztikai Hivatal és a Szakosztály Területi Statisztikai Szekció- ja 1973. január 31—én tűzte ki: a területi sta- tisztika módszertanának fejlesztése érdeké- ben, a termelőerők területi fejlődésének vizs—
gálata, az infrastruktúra területi vizsgálata, a városstatisztika, illetve a központi szerepkörű települések elemzése tárgykörökben. Az 1974.
március 31—én zárult pályázatra 16 pályamű érkezett be. A nyolc tagú bíráló bizottság ja—
' vaslata alapján 5 pályaművet díjaztak, ösz—
szesen 30000 forint értékben. A pályaművek színvonala igen jó volt, csaknem valamennyi alkalmasnak bizonyult publikációra.13
A második pályázat kiírására 1976. janu- ár 31-én került sor, és a pályázatok benyúj- tásának határideje 1977. január 31. A pályá- zat kiírói szintén a Központi Statisztikai Hi- vatal és a Szakosztály Területi Statisztikai Szekciója. A pályázat témái: az alsófokú köz- ponti szerepkörű települések és környezetük, a városfejlődés és a városiasodási folyama- tok vizsgálata, a területi statisztika kifejlő—
dése. kapcsolatai a területi vezetéssel, to- vábbfejlesztésének feladatai. A kiírás értel—
mében úgyszintén 5 pályamű kerül díjazás- ra, összesen 30000 forint értékben."!
A Statisztikai Szakosztálynak ugyan saját folyóirata nincsen, de a Központi Statisztikai Hivatal folyóiratai: a Statisztikai Szemle, a Demográfia, az Ipari és Építőipari Statisztikai
" Lásd: Statisztikai Szemle. 1976. évi 10. sz. 1018—
1019. old.
13 Lásd: A területi statisztika módszerének fejlesz—
tésével kapcsolatos pályázat eredménye. Statisztikai Szemle. 1974. évi 7. sz. 685—686. old.
"' Lásd: Statisztikai Szemle. 1976. évi 2. sz. 223—
224. old.
' elején tudományos ülésszakon
Értesítő, a Területi Statisztika szívesen tren- delkezésre állnak és álltak a beszámolási időszakban is az anyagok közlésére. A Szak- osztályban. a szekciókban és a szakcsopor—
tokban elhangzott előadások nagy részét le- hozták az említett folyóiratok, amelyek híre—
ket és beszámolókat is közölnek a rendezvé- nyekről. A nagyobb rendezvényeinkkel fog- lalkoztak a helyi lapok, újságok. A Szakosz- tály életéről rendszeresen közöl hireket a Fi—
gyelő is. Több szakosztályi előadást közölt a Gazdaság, a Közgazdasági Társaság folyó—
irata. a Bányászati Lapok, a Városépítés. E—
mellett a szekciók külön kiadványokban, a Területi Statisztikai Szekció az e célra léte—
sített közlemények sorozatban is közzé te-
szik az ülésszakok előadásait és vitáit.15 A
rendezvények tudományos anyagai nem egy esetben a vándorgyűléssel egyidőbentrendel- kezésre álltak. Ez jelentősen növelte az ülé- sek hatékonyságát, (: célratörő, koordinált viták kialakulását segitette. Összefoglalóan elmondhatjuk: a publikáció is megnyugtató
módon meg van oldva."
Az előadó kiemelte a statisztikai tolyóirai tok és szerkesztőségeik fontos szerepét a Szakosztály életében: ,,Lényegében a folyó—
iratok információikkal. a beszámolók és elő- adások közlésével állandóan ébren tartják a figyelmet, és ugyanakkor igényes, rendsze- res tájékoztatást is adnak a Szakosztály ke—
retében folyó munkáról. Ez nagymértékben segiti a szervezést, a társasági tevékenység vitelét, alakítását."
Dr. Ollé ezután beszámolt a szekciók, szak—
csoportok vezetőségeinek újraválasztásáról.
.,Az új vezetőségek egyik feladata —— mon- dotta — most a munkaterv kidolgozása az 1976/77. társasági évre. Már most jelezhet- jük azonban, hogy a szekciók és szakcsopor—
tok ez évben is készülnek hagyományos ván- dorüléseik megrendezésére. 1976. november emlékezünk meg a számítástechnika statisztikai alkalma- zásának 25. évfordulójáról a Központi Sta—
tisztikai Hivatal, a Neumann János Számító- géptudományi Társaság és a Statisztikai Szakosztály közös rendezésében. 1977 októ—
berében pedig az egyetemek statisztikai tan- székeivel. az MTA Statisztikai és Demográfi—
ai bizottságaival együtt meg fogjuk ünnepel- ni a magyar felsőoktatási statisztika megin—
dulásának 200 éves fordulóját. Az ünnep- ség előkészitése, a 4 szekcióban tervezett tudományos tanácskozások szervezése már folyamatban van".
Dr. Ollé hangsúlyozta ,,... a Statisztikai Szakosztály alapvető célkitűzéseit megvaló—
sította. A legfontosabb feladatot a közgazda-
15 Ilyen külön kiadvány volt például: ..A: informá- ció 1975. évi helyzete", ..A városstatisztika időszerű kérdései".
sági munka propagandáját. a statisztika el—
méleti és módszertani kérdések széles körű ismertetését jól oldotta meg. A Szakosztály vidéki rendezvényei mindenkor társadalmi eseménnyé is váltak, azokon a helyi párt- és tanácsi szervek képviselői is részt vettek. Tő- lük tudjuk, hogy munkánknak, rendezvénye—
inknek mindenkor hasznát is látták.
A Szakosztály a megvitatásra került, elő- adott témák megválasztásával, magas szintű előadásokkal —- a társasági keretek között jól szolgálta a továbbképzést is. Jelentős eredménynek tartjuk, hogy sok fiatal közgaz- dászt sikerült bevonni a társasági munkába".
A Szakosztály elnöke végül a Vezetőség nevében őszinte köszönetét fejezte ki a Szak—
osztály tagjainak támogatásukért. Az elért eredmények elsősorban a tagságnak köszön-
hetők. azoknak. akik színvonalas, érdekes
előadásokkal segítették az ülésszakok tudo- mányos munkáját. a célkitűzések megvaló- sítását. A munka sikeréhez nagymértékben hozzájárultak a minisztériumok. a helyi párt- és tanácsi szervek, a Központi Statisztikai Hi- vatal — mely utóbbi a Statisztikai Szakosztály bázisa —- és nem utolsó sorban a Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége.
A beszámoló megvitatása során felszólalt dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, az MTA! Statisztikai Bizottságának elnöke. Fel—
szólalásában az MTA Statisztikai Bizottsága nevében köszönetét fejezte ki a Statisztikai Szakosztály tagságának és vezetőségének a Bizottság és a Szakosztály között kialakult eredményes együttműködésért, és annak a re- ményének adott kifejezést, hogy az együtt- működés a jövőben tovább erősödik. Bizto- sította a Statisztikai Szakosztályt arról, hogy az MTA Statisztikai Bizottsága továbbra is támogatja a Statisztikai Szakosztály munká—
ját. Majd a Központi Statisztikai Hivatal ve—
zetősége nevében elismerését fejezte ki a tagságnak és a vezetőségnek a statisztikai tudomány művelése, formálása, a statiszti—
kai ismeretek terjesztése érdekében végzett munkájukért. A Statisztikai Szakosztály az a legtágabb keret. amelyek között a statisztika és a közgazdaságtudomány, a módszertan és az alkalmazások, az elmélet és a gyakorlati munka 1;alálkozhatnak. A sikerek forrását a jó veze és és irányítás mellett abban látja, hogy jó értelemben véve érvényesült az in- terdiszciplinaritás, azaz a tárgyalt. vitatott, napirendre került témák nagyobb része nem a statisztika szűken értelmezett területére esett. Sokféle területről jelentkeztek azok az eredmények, amelyek a Statisztikai Szakosz- tályban fórumot kaptak. A másik lényeges dolog, amit külön ki kell emelni, hogy sike- rült a fiatalokat jelentős számban bekapcsol—
ni a társasági munkába. Az erőfeszítéseket ennek kiszélesítése érdekében tovább kell fokozni. Végül annak a megalapozott véle-
ményének adott kifejezést. hogy az eddigi lendülettel és a nagy szervezési gyakorlattal a következő ciklusban is jelentős sikereket érhet el a Statisztikai Szakosztály.
A korlátozott helyre tekintettel a további felszólalásokat csupán megemlítjük. Dr. Kö- ves Pál módszertani szakcsoport felállításá- nak gondolatát vetette fel. Kovács Tibor a Területi Statisztikai Szekció tevékenységének elemzése során rámutatott arra: a társasági tevékenységnek döntő szerepe volt abban.
hogy a területen dolgozó statisztikusok be tudtak kapcsolódni a megyék közgazdasági életébe, s olyan elismert szakmai tényezőkké lettek területükön, akik hozzá tudtak járulni a maguk eszközeivel a döntések kialakításá—
hoz. Dr. Horváth Róbert felhívta a figyelmet a Szociológia c. folyóiratra, amely szintén te- ret ad a Szakosztályban megvitatott témák közlésének. Kádas Kálmán hangsúlyozta, hogy az MKT Elnöksége mindig nagy figye—
lemmel kíséri a Statisztikai Szakosztály mun- káját. s azt igen nagyra értékeli. A Társa—
ság más szakosztályainak közgyűlésein há- rom téma merült fel, melyeknek statisztikai megközelítése lényeges eredményekkel jár- hat: a munkaerő—probléma, a beruházások gazdasági hatékonysága és a külkereskedel- mi cserearányok alakulása.
A közgyűlés a Szakosztály Vezetőségének beszámolóját elfogadta és a Szakosztály Ve- zetőségét megbizatása alól felmentette. Ez—
után Horváth Tibor, a .lelölő Bizottság16 el—
nöke ismertette a Bizottság javaslatát a Szak- osztály Vezetőségére és a Magyar Közgazda- sági Társaság közgyűlésére küldötteknek je- löltekre. A közgyűlés mind a Szakosztály Ve- zetőségét, mind a küldöttek névsorát egy—
hangúlag elfogadta. Az új vezetőség:
Barabás Miklós' a KSH főosztályvezetője. a Terü- leti Statisztikai Szekcíó elnöke:
Dr. Gyulay Ferenc, a KSH főosztályvezető-helyette- se, a Statisztikai Szemle főszerkesztője;
Halkovics László, a Nehézipari Minisztérium osz- tá lyvezetője;
Dr. Horváth Gyula, a KSH főosztályvezetője;
Dr. Horváth Róbert kandidátus. a József Attila Tu- dományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára:
Káldor Mihály, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csoportvezetője ;
Dr. Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfoná és Szö- vőgyár osztályvezetője:
Dr. Kiss Albert kandidátus. egyetemi tanár, a KSH elnökhelyettese :
Dr. Köves Pál kandidátus, (: Marx Károly Köz- gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára;
Dr. Marcsányi Zoltán, :: Könnyűipari Miniszté—
rium osztályvezetője: —
Nyilas András. a KSH Gazdaságkutató Intézeté- nek osztályvezetője:
Nyitrai Ferencné dr. kandidátus, a KSH főosztály- vezetője, az lparstatisztikai és üzemgazdasági Szek- ció elnöke;
Dr. Ollé Lajos kandidátus, tanszékvezető egyetem tanár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye- tem dékánja:
15 A Bizottság tagjai voltak dr. Kőszegi Lászlóné és dr. Kupcslk József.
Dr. Ormai László, a KSH Számitástechnikai igaz—
gatóságának igaz atója:
Oros Iván, a KSH osztályvezetője:
Pesti Lajos, a KSH elnökhelyettese, a Statisztikai Informatikai Szekció elnöke;
Szabady Egon, a demográfiai tudományok dokto- ra. a KSH elnökhelyettese.
Vincze István, a matematikai tudományok dokto—
ra, az MTA Matematikai Kutatóintézet osztályveze- tője.
Küldöttek lettek: Barabás Miklós, dr. Gyu- lay Ferenc, Halkovícs László, dr. Horváth Gyula, dr. Horváth Róbert, Juhász János, dr.
Keszthelyi Károly, dr. Kiss Albert, dr. Klinger
András, dr. Marcsányi Zoltán, dr. Mód Ala—
dárné, Nyitrai Ferencné dr., dr. Ollé Lajos, dr. Rácz Albert, Pesti Lajos, dr. Szabady Egon.
Az MKT Statisztikai Szakosztályának Veze- tősége 1976. november 9-én ülést tartott. me- lyen dr. Ollé Lajost a Szakosztály elnökévé.
dr. Gyulay Ferencet a Szakosztály titkárává választották meg.
Dr. Gy. F. — Dr. O. L.
MAGYAR SZAKIRODALOM
NYILAS ANDRÁS:
VlLÁGPlACl ÁRVÁLTOZÁSOK — GAZDASÁGI FELTÉTELEK
Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 87 old.
Az utóbbi egy-két évben szinte lépten- nyomon találkozhatunk ilyen és hasonló meg- állapításokkal, helyzetértékelésekkel: ..meg- változtak gazdálkodásunk külső felételei", ,,a népgazdaságot a cserearányok romlása mi—
att veszteség érte" stb. Ilyenformán viszony—
lag széles körben köztudottá vált. hogy egy- részt a külföldi árváltozásokból származó veszteség valóban számottevő volt az elmúlt két évben, másrészt, hogy nem átmeneti. ha- nem olyan kedvezőtlen változással került szembe népgazdaságunk, amellyel — ha vál—
tozó mértékben is, de — tartósan, hosszabb távon számolni kell. A cserearányromlásból adódó gazdaságpolitikai követelményeket lényegében az ötödik ötéves terv összegezte, a korábbiaknál sokkal nagyobb nyomatékkal állítva a hatékonyság fokozását gazdasági munkánk homlokterébe. Ebből is látszik a vi—
lágpiaci árváltozások kérdésének nagy hord- ereje. Amellett azonban, hogy a gazdasági vezetés levonta mindennek a konzekvenciáit, tudotosította az ország közvéleménye előtt az ebből fakadó gondokat, tennivalókat, jo- gos igényként merült fel az, hogy erről az egész szerteágazó kérdéskomplexumról, an- nak gyökereiről. hatásairól minden oldalról ..körüljárva" tudományos, közvéleményformá-
ló elemzés készüljön.
Végül is tehát rendkívül időszerűvé vált a külföldi árváltozások, a cserearányromlás té—
májának szentelt ismeretterjesztő mű meg- jelenése. A ,.Világpiaci árváltozások -— gaz—
dasági feltételek" című, Somogyi Gyula ál- tal lektorált kiadványnak azt az érdemét kü- lön is ki kell emelni, hogy az eseményekre igen gyorsan reagálva ad útbaigazítást a közgazdaságtudomány e látszólag részleges.
de a valóságban az egész gazdasági életet átszövő problémakörében.
A ,,Közgazdasági Ismeretek" című sorozat- ban megjelent kiadvány hazai szakirodal- munkban — és nemcsak az ismeretter- jesztő, hanem tudományos szakirodaimunk- ban is—jóformán hézagpótló műnek is tekint—
hető. Aza körülmény. hogy az elmúlt néhány évtizedben — legalábbis tudomásunk szerint -—
ilyen átfogó mű e témakörben nem látott nap- világot. bizonyára összefügg azzal, hogy a cserearányok alakulása nem tartozott köz—
gazdasági irodalmunk ..érdekes" témái közé, és így —- részben ellentétben a külföldi szak—
irodalommal — csak elvétve foglalkoztak ve—
le. Ez bizonyos mértékig talán magyarázható azzal, hogy hosszú időn át —- sok más ország- hoz hasonlóan — végeredményben ,.haszonél- vezői" voltunk a viszonylag stabil. számunkra kedvező külföldi árarányoknak, és így nem jelentettek gondot számunkra. Csak a leg- utóbbi idők ..árforradalma" folytán került a hazai érdeklődés előterébe (: külföldi ár- arányváltozások problémaköre, és kényszeri—
tette ki ennek alapos áttekintését, elemzését.
Es éppen. mert "újkeletű" témáról van szó.
annál meglepőbb és elismerést érdemlőbb az a nagy ismerethalmaz, az összefüggések logikai ismerete. a tudományos elmélyültség, amivel a szerző a mű megírásakor rendel—
kezett. Mindemellett magában a szűkebb statisztikai szakirodalomban, módszertani ku- tatásokban is lényegében ,.fehér folt" volt — az említettek folytán érthető módon — a cse- rearányindex értelmezése, számítási módjá- nak elméleti megalapozása. A szerző e kér- dés tisztázásához is nagyban hozzájárul köny- vében, illetve impulzust ad ezekhez a statisz- tikai kutatásokhoz.
Közhelyszerű megállapítás — de nem án:
ismételni —, hogy bonyolult szakkérdéseket' csak akkor képes valaki közérthetően. sallang-
mentesen közkinccsé tenni, ha a témában na- gyon otthon van. A szóban forgó esetben a kiadvány közérthetősége, az olvasmányos, vi- lágos fogalmazás a szerző alapos tuddmá- nyos felkészültségét. hozzáértését igazolja.
