A Statisztikai Informatikai Szekció V. Vándorülése

(1)

AZ AGRÁRKUZGAZDÁSZOK NEMZETKÖZI SZÓVETSÉGÉNEK XVlll. KONFERENClÁJA

A több mint 50 éve működő és körülbelül 1800 tagot számláló Agrárközgazdászok Nemzetközi Szövetsége háromévenként szo- kásos konferenciáját. amely sorrendben a 18. volt. ezúttal Djakartában. Indonézia fő—

városában, 1982. augusztus 24. és szeptem- ber 2. között rendezte meg. A konferencia résztvevői között volt mint a szervezet tagja dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökhelyettese. aki a magyar részről ké- szitett előadások, illetve tanulmányok sorá- ban a hazai mezőgazdaság iparosodásárói, koncentrációjáról és szakosodásáról. vala- mint a mezőgazdasági kistermelésről nyúj- tott be dolgozatot. Ezek a kérdések a kon—

ferencia egyik vitacsoportjában kerültek meg—

tárgyalásra.

A konferencián — amelyet Suharto, az in- donéz Köztársaság elnöke nyitott meg -— a központi témakör ezúttal a .,Növekedés és paritás a mezőgazdaságban" cimet viselte, amely valamennyi ország számára nagy je- lentőségű kérdés, de érthetően különös ér- deklődést váltott ki a harmadik világ orszá- gai részéről, amelyeknek képviselői a szoká- sosnál jóval nagyobb számmal és aktivitás- sal vettek részt a tanácskozáson, A konferencia képet adott a világ agrárközgazdasági helyzetéről. a kutatás fő irányairól és cso—

mópontjairól. Különös hangsúlyt kaptak a makrogazdasággal és a gyakorlati gazda- ságpolitikával összefüggő kérdések, a növe- kedés regionális problémái, a falu fejlődése és a mezőgazdasági növekedés nemzetközi vonatkozásai is. Az ülésszak programjában a kérdéskörhöz kapcsolódó megfigyelés és

elemzés elméleti, módszertani kérdései is szerepeltek.

E sorok szerzője a konferencia alkalmát felhasználta arra. hogy meglátogassa indo- nézia Központi Statisztikai Hivatalát. és an—

nak vezetőivel tárgyalást folytasson a két hivatal közötti eddig igen szűk — csak zseb—

könyvek és évkönyvek cseréjére korlátozódó

— kapcsolat bővítéséről. Fogadta őt Azwar' Rasjid, a Hivatal vezérigazgatója, és részle- tes eszmecsere során kölcsönösen tájékoz—

tatták egymást a két hivatal előtt álló főbb feladatokról. különösen a módszertani kér- désekről, problémákról. Ennek kapcsán az indonéz hivatal vezérigazgatója nagy érdek- lődést mutatott a magyar Központi Statisz- tikai Hivatal által a különböző társadalmi rétegek, különösen a falusi népesség élet- viszonyainak. életkörülményeinek megisme- résére alkalmazott adatfelvételi módszerek iránt. mivel az életkörülmények vizsgálata lndonéziában küszöbön álló feladat. Megáll——

lapodás született arról. hogy a magyar Köz—

ponti Statisztikai Hivatal részletes tájékozta-—

tást ad az indonéz Központi Statisztikai Hi—

vatalnak az Egységes Lakossági Adattelvé-r teli Rendszerről (ELAR). az annak keretében folyó!, illetve tervezett társadalmi felvételek metodikájáról. A további együttműködés bő—

vítésének köreként is kölcsönösen a felvételi módszerek területét jelölték meg. Ez az első olyan érdemi kétoldalú kapcsolat. amelyet a magyar Központi Statisztikai Hivatal nem szocialista ázsiai országgal létesített.

Dr. K. A.

A STATISZTIKAI lNFORMATIKAl SZEKCIÓ V. VÁNDORGYÚLÉSE

ARANY! ATTILA

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikai Informatikai Szekciója 1982. június 1*0—11-én Esztergom- ban tartotta V. Vándorgyűlését, mintegy 150

fő részvételével. A tanácskozás témája ,.A statisztikai információ-rendszer és az állam—

igazgatási információ-rendszerek kapcsola- ta" volt.

(2)

Dolinszky Ilonánok, az MSZMP Esztergom városi Bizottsága titkárának üdvözlő szavai után Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnökhelyettese. a Statisztikai Informa- tikai Szekció elnöke tartott megnyitó beszé—

det.

Az előadó áttekintette az 1979-ben tartott lV. szegedi Vándorgyűlés óta végzett mun- kát. A Szekció tevékenysége a vezetőség ál- tal kitűzött fő irányokban folyt: nevezetesen a népgazdasági információ-rendszer össze—

hangolása a meta—informácíórendszerek és a statisztikai informatika témakörében. A Szekció mint társadalmi fórum az állami statisztikai rendszer integrációjának előmozdí- tására szolgáló informatikai eszközökkel és módszerekkel foglalkozik. Helyesen határo- lódott el a számítástechnika szűkebben vett szakmai kérdéseitől és a statisztikai mód- szertan kérdéseitől, ugyanakkor képes volt hidat épiteni a statisztikusok és a számítás- technikusok között. Elősegítette az ,.egy nyel—

ven beszélést", azt, hogy a számítástechnika a statisztikusok számára mindennapi környe- zetük részévé váljék, hatékony munkaeszkö—

zük legyen.

A Szekció elnöke szólt a következő időszak feladatairól, amelyhez a Szekciónak sajátos eszközeivel, mozgósító és felvilágosító mun- kájával hozzá kell járulnia. Elmondotta, hogy a népgazdaság fejlődésének intenziv szaka- szára való átállás a gazdasági és társadalmi folyamatok elemzéséhez és irányításához szükséges információk biztosításában is új szemléletet követel.

A gazdasági és társadalmi folyamatokat a statisztikának kölcsönhatásukban kell meg—

ragadnia, a tendeciákra, a fejlődést előmoz—

dító és gátló tényezőkre irányítva a vezetés figyelmét. A statisztikai rendszer minőségi követelményeknek megfelelő továbbépítésé- ben, a statisztikai rendszer integrációjának megvalósításában az informatikai eszközök nélkülözhetetlenek. A különböző forrásokból származó, több időszakra vonatkozó adatok együttes, matematikai módszerekkel is tör—

ténő elemzése elképzelhetetlen számítógé- pek. korszerű meta-információrendszer és adatbázisok nélkül.

Egyre tudatosabban és határozottabban közeledünk a népgazdasági információ-rendszer olyan felfogásához, amely a tervezési, a statisztikai, a pénzügyi, az ágazati és a funkcionális információ-rendszereket, szerke- zetileg több szinten tagolt olyan összefüggő rendszernek látja, amelynek információtar—

talma dinamikusan bővül, gazdagodik. A népgazdasági információ—rendszer fejlesztése során az integrációs követelmények maga—

sabb szinten jelentkeznek. Az informatiká- nak az egymással logikailag és fizikailag összefüggő információ-rendszerek elméleti felvetéseire és a hazai lehetőségek közötti

gyakorlati megvalósítás szakmai kérdéseire egyaránt feleletet kell adnia. A Vándorgyű- lés programjának összeállítása során a Szek- ció vezetősége arra törekedett. hogy ezt a feladategyüttest sokféle aspektusból vizsgál—

ják, elemezzék.

A Vándorgyűlés programjában az első nap délelőttjén plenáris ülésen általános, átte- kintő előadások hangzottak el. amelyek be—

vezették a szekcíóüléseken folytatódó közös munkát.1

A plenáris ülésen először Háklár László (Pénzügyi Számítástechnikai Intézet) tartott előadást az Államigazgatási Informatikai Fejlesztési Társaság (ÁIFT) szerepéről a nép—

gazdasági információ-rendszer fejlesztésében és koordinálásában. Az ÁIFT szerepét az ér—

tékszemléletű gazdaságirányítási rendszer ol- daláról világította meg, melyben kiemelkedő szerepe van a közgazdasági szabályozó rendszer működésének megfigyelésére szol- gáló statisztikai és pénzügyi információ- rendszemek. A népgazdaság egészét átfogó és a gazdaságírányitási rendszerrel minden vonatkozásban összhangban álló adatfeldol- gozó és információellátó rendszert kell mű- ködtetni a népgazdaság vezetésének ebben a központi szférájában. A Központi Statisz- tikai Hivatal. a Pénzügyminisztérium, az Or- szágos Tervhivatal és az Állami Bér- és Mun- kaügyi Hivatal számitóközpontjoi a főható- ságok vezetőinek megállapodása alapján ezért szerződést kötöttek egymással arra.

hogy a központi gazdaságirányításhoz nélkü- lözhetetlen gazdasági információk biztosí- tása érdekében adatbázisaikat egymással logikailag és később fizikailag is összehangol—

ják, egymás számára kölcsönösen megnyit- ják használatro. A Társaság közös munka- végzésre irányul, a párhuzamos adatbázisfej- lesztést kívánja így elkerülni, igazgatótanács irányítja, és a Központi Statisztikai Hivatal szervezetében működik a projekt irodája.

A Társaság 1981-ben négy kiemelkedően fontos témára fordította figyelmét. Ezek:

— az egységes adatkatalógus-rendszer létrehozása;

—a mágnesszalagos adatforgalom szabályozása;

—-a gazdálkodó szervezetek nyilvántartásának ösz- szehangolása;

— az adatbázisok kölcsönös hozzáférhetősége't biz- tosító adatátviteli kapcsolatok megteremtésének elő- készítése,

1982-ben ezeket a témákat boncolgatják egyre elmélyültebben, természetesen a gyakorlati megoldás igényével, és hozzákezde- nek az adatbiztonsággal kapcsolatos kérdé- sek vizsgálatához is.

Örvendetes, hogy az ÁlFT tevékenységét a kormányzat is elismeri, és szorgalmazza to-

1A Vándorgyűlés plenáris ülésén és szekciáülé- sein elhangzott előadásokat a Statisztikai Kiadó Vállalat a Korszerű Informatika Könyvtára sorozatá- ban gyűjteményes kötetben jelenteti meg.

(3)

vábbi olyan főhatóságok csatlakozását, ame—

lyeknél az informatikai és számítástechni—kai feltételek és, különösen a szakértői tapaszta- lat eléri a (megkívánt követelményeket. *Az AIFT tehát nyitott szervezet, amely a gazda—

ságirányítás jövőbeni hálózatos információ—

rendszerét hivatott megteremteni.

A plenáris ülés második előadását Tóth Imre (OT Számítóközpont) tartatta a nép- gazdasági tervezés információellátó rendsze- réről. Az Országos Tervhivatalban kiépülő számítógépes információellótó rendszerrel szemben olyan követelményeket támaszta—

nak, mint

— a tervezők tehermentesítése oz adatgyűjtési és -feldolgozási tevékenységek számítógépes ellátásáA val:

—az információellátó rendszerből származó és az ágazati irányító szervekkel folytatott együttműködés—

ből kapott információk révén az operatív gazdaság—

irányítás megalapozása;

— a tervezési modellek. számítási eljárások és al—

goritmusok alkalmazásának támogatása.

A tervezési és elemzési módszerek nagy- fokú változatossága következtében a fenti ál- talános követelmények a számítástechnikai környezetben konkrét formában is megfogal- mazást nyertek. így célul tűzték, hogy

—az informáciáellátó rendszerben tárolt adatok legyenek elérhetőek egyrészt közvetlen, vizuális fel—

használásra, másrészt számítógépen végzett további feldolgozásokhoz;

—az adatok elérése lehetőleg egységes módszer- rel történjék;

—-—a széles körű felhasználás biztosításához a tá- rolt adatokról, az adatok tartalmáról. használatuk módjáról a különböző képzettségű és érdeklődésű tel—

hosználókat tájékoztatni kell. mégpedig megfelelő adatdokumentációs nyilvántartások létrehozásával. ka-

talógusok kiadásával.

Az OT Számítóközpontja több éves előre- látó fejlesztő munkával tette lehetővé. hogy a tervezők közvetlenül is igénybevehessék a számítástechnikai szolgáltatásokat úgy, hogy ehhez minimális technikai ismeretre legyen szükségük. Főként azt tűzték ki. hogy a ter- vezési számítások megfogalmazása minél kö- zelebb álljon a tervező közgazdászok szem—

léletéhez. terminológiájához és az egyszerű megfogalmazással meghatározott feldolgozá- sok programjait a számitógép automatikusan hozza létre. Olyan magas mesterséges intel- ligenciafokú rendszereket építenek ki, melyek mintegy leképezik a tervezési munkamenetek

iteratív jellegét.

Dr. Ormaí László (Központi Statisztikai Hi- vatal) a statisztikai információ-rendszer fej—

lesztési stratégiájáról tartott előadásában a nak alapvető kérdéseire irányította a figyelmet. Az integráció fogalma olyan minőséget takar. amikor a különböző gazdasági és tár—

sadalmi jelenségekre és folyamatokra vonat- kozó statisztikai megfigyelések ágazati, funk- cionális és területi vetületben egyaránt kon-

zisztens rendszertalkotnak, a— kapott adatok együttesen elemezhetők. Az integráció esz,—

közei közé tartoznak olyanok. minta statisztikai fogalmak egységesítése, a statisztikai osztályozások és nómenklatúrák rendszerbe foglalása, az egymással összefüggő statisztikai adatbázisok keresztmetszeti _ elemzésekre alkalmas rendszere, 'a statisztikai adatdo- kumentációs rend-szer. Áttekintette azt a fej—

lődést. amelyet a számítástechnika alkalma—

zása kiváltott a statisztikában-azzal, hogy az adatokhoz való hozzáférést megkönnyítette.

és korábban elképzelhetetlenül munkaigé—

nyes számításokat tett lehetővé.

A plenáris ülés után az első nap délután—

ján és a második nap délelőttjén hat szek—

cióülésre került sor a következő témakörök- ben:

.szekció. A gazdálkodó szervezetek nyilvántartása . szekció. Statisztikai meta—információrendszer .szekció. Területi, helyi információ-rendszer . szekció. Államigazgatási alapnyilvántartósok . szekció. Ágazati információ—rendszerek

.szekcíó.A tervezési és a pénzügyi információ- rendszer.

001wa—

Az 1. szekcióülés bevezető előadását Haj- dú Imre (Központi Statisztikai Hivatal) tar—

totta a gazdálkodó szervezetek azonosítási rendszerének fejlesztési lehetőségeiről és kor- látairól. A Központi Statisztikai Hivatalban 1978-ban használatba vett V—STAR adatbá- zis lehetőséget teremtett a gazdálkodó szer—

vezetek törzsszáma és az egységes statisztikai számjel elemeit képező csoportosító is- mérvek mellett egyéb jellemző adatok nap—

rakész. ugyanakkor történeti jellegű tárolá- sára és kezelésére. Az azonosítási rendszer fejlesztése iránt három irányban jelentkezik sürgető igény. Mennyiségi fejlesztést jelen- tene a rendszer kiterjesztése a gazdálkodó szervezetek eddig nem azonosított csoport—

jaira. így az új tipusú vállalkozási formák keretében létrejött szervezetekre is. A tár- sadalmi szervek nyilvántartásba kerülő köré- nek és szintjének kijelölésénél ésszerű meg- fontolásra van szükség az azonosítási egy—

ségek igen nagy száma miatt. Minőségi fej—

lesztést jelentett a korábbi szektorkód követ—

kezetes szétbontása tulajdonformákra és gazdálkodási formákra. Napirendre került a felügyeleti szervek egységes meghatározása is. főként a vegyes tulajdonú társulások ese- tén. A rendszer ma is magas fokon alkal—

mazza a számítástechnikát. Az ÁIFT—ben lét- rejövő adatbázis—hálózat megteremtheti annak lehetőségét, hogy a társult intézmények közvetlenül is hozzáférhessenek a gazdál- kodó szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokhoz. Ez az alapnyilvántartás ugyanis sokféle célt szolgálhat az államigazgatási gépi adatfeldolgozó rendszerekben, így le- hetővé teszi az adatgyűjtések teljességének ellenőrzését, az adatszolgáltatók törzsada—

(4)

tainak átvételét és ennek nyomán a gazda- ságstatisztikai adatok csoportosítását agaz—

dasági alanyok különböző kategóriái szerint.

Nagy Emil (Pénzügyminisztérium) a szol-

gáltatások bővítése céljából létrehozott kis gazdálkodó szervezetek nyilvántartásának megszervezéséről szólt. Az elsősorban adó—

zási céllal kialakított nyilvántartás a jövőben segítséget nyújthat ezen gazdálkodó szerve—

zetek tevékenysége statisztikai megfigyelésé- nek szervezéséhez is.

Apátfa/ví Lajosné (Pénzügyi Számítás—

technikai Intézet) arról szólt, hogy a költség—

vetési szervek, továbbá a vállalati és szövet- kezeti gazdálkodó szervezetek nyilvántartását a pénzügyi információ-rendszer milyen sok- oldalúan tudja hasznosítani.

Prodán Miklós (Pénzügyminisztérium) a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek és egyesületek nyilvántartásának meg—

szervezését előkészítő helyzetfelmérésről nyújtott be korreferátumot.

Császári Sándor (Központi Statisztikai Hi- vatal) korreferátuma arról szólt, hogy az ÁIFT keretében kialakítandó egységes nyilvántar—

tásnak milyen lehetőségeit és problémáit látja. ugyanis a Központi Statisztikai Hiva- tálban és a Pénzügyminisztériumban vezetett nyilvántartások között mind a költségvetési.

mind a vállalati és szövetkezeti szférában a párhuzamos tevékenységek mellett számos eltérés is van, ami a gépi adathordozón le- bonyolított adatcserét az érintett szervek kö—

zött ma is megneheziti.

Kalina Lászlóné (Központi Statisztikai Hí- vatal) a gazdálkodó szervezetek nyilvántar- tásának hasznosítását mutatta be a statisztikai információ—rendszerben. Elmondta, hogy ez a nyilvántartás összekötő kapocs. integ- ráló eszköz a statisztikai alrendszerek kö- zött, amelynek használata kiterjed az adat—

szolgáltatói kör kijelölésétől kezdve az adat- gyűjtés és -feldolgozás minden egyes fázi- sára. lntegráió szerepét csak úgy töltheti be, ha egységesen alkalmazzák. A gazdálkodó szervezetek állománya, jellemzői időben fo—

lyamatosan változnak, módosulnak, a statisztikai megfigyelések eszmei időpontjához vi—

szont ún. ,,befagyasztott" állományoknak kell tartozniok, mégpedig úgy, hogy összekap- csolódó adatgyűjtések esetén ezeknek az ál- lományoknak is azonosaknak kell lenniük, amit gyakran nehéz biztosítani, pedig az egyre fontosabb népgazdasági keresztmetszeti elemzések ezt szükségessé teszik.

A 2. szekcióülés bevezető előadását Ba- racza Lajosné és Kulcsár Péter (Központi

Statisztikai Hivatal) állította össze a statisztikai adatdokumentációs rendszer tapaszta- latairól. A statisztikai adatokat leíró meta—

adatok rendszerbe foglalása kezdetben az adatbázisok fejlesztéséhez kapcsolódott, ma- napság azonban olyan adatdokumentáció

körvonalai rajzolódnak ki, amelyből a sta—

tisztika felhasználói tájékozódhatnak arról, hogy az egyes témakörökben milyen adatok állnak rendelkezésre, mi az adatok szabatos tartalmi meghatározása. és hogyan kaphatók meg a kért adatok. Elmondották, hogy kata?

lógusok összefüggő rendszere segíti az eliga- zodást a központi és igazgatási statisztika adatgyűjtéseiben, az adatbázisban és az ar- chivumban tárolt adatokban, majd később a

kiadványokban is.

Friss Péter (Központi Statisztikai Hivatal) számos eredeti meglátását foglalta össze a statisztikai fogalmi rendszer összhangjának az integrációt elősegítő hatásáról, kritikai megjegyzései pedig a különböző statisztikai tárgykörök fogalmi összhangja megteremté—

sének gyakorlati nehézségeire is rávilágíta- nak.

Asztalos Domokos és ifj. Kreko' Béla (OT Számítóközpont) az AMETlST meta-informá- ciórendszerről számoltak be, amelyet a ter- vezők számára alakítanak ki azzal a céllal.

hogy a népgazdasági tervezést megalapozó elemző számítások számítógépre vitelét meg—

könnyítsék. Ezáltal a tervezők a feladatok megfogalmazását a közgazdász számára ért- hető nyelven készíthetik el, amelyben azonban logikai következetesség, formalizmus ér- vényesül, és ezzel a módszerrel a gépi prog—

ramok előállítása nagymértékben automati- zálható lesz.

Rónainé Györgyi Márta (Központi Statisz- tikai Hivatal) a statisztikai fogalmi rendszer dokumentálásának fejlesztési célkitűzéseiről, míg Gócza Mária (Központi Statisztikai Hi- vatal) a statisztikai osztályozások és nómen—

klatúrák egységes dokumentációs rendszeré- ről szólt.

Horváth Beáta (Központi Statisztikai Hiva- tal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat) ér- dekes munkáról számolt be, amely a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatnál fo- lyik a kiadványokban szereplő statisztikai táblák tartalmi feltárása és katalógusba fog—

lalása terén.

Budavári Elemér (Marx Károly Közgazda- ságtudományí Egyetem) és Pompéry Béla (Magyar Híradástechnikai Egyesülés) a népgazdasági jelentőségű információ—rendszerek összehangolása eszközeként mutatták be a meta-információrendszer modelljét, mely meta-adatbázisra és meta—program—

rendszerre tagolódik. A meta—adatbázis tar- talmát információs modellre, logikai számí- tástechnikai modellre és fizikai számítástech- nikai modellre bontják, amelyek egyben a rendszertervezés egymást követő fázisait is jelentetik.

A 3. szekcióülést, amely a területi infor- máció-rendszerekkel foglalkozott, Mezey Gyula (Allamigazgatási Szervezési Intézet) előadása vezette be a tanácsi információ-

(5)

rendszer helyzetfelméréséről és dokumentá- ciós rendszeréről. A munka célja a tanácsi szakigazgatási tevékenység során gyűjtött.

felhasznált és tárolt adatok egységes mód- szerrel történő áttekintése, rendszerezése'a tanácsi számítógépes mintarendszerek kiala—

kításának informatikai előkészítése céljából.

Az előadó bemutatta a helyzetfelmérés szá- mítógépes programcsomaggal támogatott korszerű módszerei közötti választásnál tett megfontolásokat. majd a helyzetfelmérés összehangolt végrehajtásának megszervezé-

séről szólt.

Tornai lános (Pénzügyi Számítástechnikai Intézet) előadása a tanácsi pénzügyi infor- máció-rendszer számítógépes hálózatával foglalkozott, mégpedig a tanácsi költségve—

tési elszámoló hivatalok könyveléssel, illet- ményszámfejtéssel és lakossági adózással kapcsolatos adatgyűjtési. adatfeldolgozási és adatszolgáltatási tevékenységeit támogató számítástechnikai rendszerrel. Bemutatta a magyar gyártmányú TPA kisszámítógépekre alapozott megyei hálózat működését és az országosan egységes adatfeldolgozó rendszerek jellemzőit.

Blázsik Raimund (Budapest Fővárosi 'Ta- nács) előadása a tanácsi szakigazgatásban használt nyilvántartások egységesítését, kor- szerű informatikai módszerekkel való vezeté- sének szükségességét emelte ki. Felhívta a figyelmet a számítástechnikai megoldásokkal szemben támasztott követelményekre. főként az információszolgáltatás pontosságára, he—

lyességére. operativitására és költségérzé- kenységére.

A 4. szekcióüle's gazdag áttekintést adott az államigazgatási alapnyilvántartások szá—

mítógépesítésének helyzetéről, a továbbfej—

lesztés irányairól, terveiről. Szelezsán János (Államigazgatási Számítógépes Szolgálat) rendszerezte az alapnyilvántartásokat. és szólt a nagyméretű alapnyilvántartások szá—

mítógépesítésének hatalmas kapacitásigé—

nyéről. ami takarékos. megfontolt fejlesztési stratégiára kényszerít.

Gömbös Ervin (Központi Statisztikai Hiva- tal) és Weisz Istvánné (Számítástechnika Alkalmazási Vállalat) előadása az adatvéde—

lem hazai jogi szabályozásának helyzetéről szólt, főként a közigazgatásban gyűjtött, fel- használt és tárolt személyi és gazdasági adatok különleges védelmi rendszeréről. A szó- mítástechnika egyre szélesebb körű beveze- tése szükségessé tette. hogy a titok—, vagyon- és tűzvédelem e téren speciális szabályozást nyerjen.

Egy sor előadás és korreferátum foglalko—

zott az állami népességnyilvántartás számí- tógépes rendszerével. amely a személyi szá- mok kiosztásával és az adatállomány napra- készségének biztosításával új szakaszba lé- pett. ahol fő kérdéssé vált a széles körű fel-

használhatóság a közigazgatási munkában.

Az előadók szóltak a továbbfejlesztés fő ,.kérdéseiről, így a népmozgalmi statisztikai adatgyűjtés és a népességnyilvántartást-in—

tegrólásáról. az , új lakcímbejelentési rendszer előkészitéséről. az adattár új ismérvekkel % (családi kapcsolatok, munkahely, foglalko- zás. iskolai végzettség. igazgatási adatok)!

való bővítésének kérdéseiről. az ágazati sze- mélyi nyilvántartások és az állami népesség—

nyilvántartás együttműködéséről, majd a szó—

mítóstechnikai rendszer területi decentralizó——

ciójának szükségességéről. problémáiról.

Pap Imre (Központi Statisztikai Hivatal) beszámolt az 1980. évi népesség- és lakás-—

összeírás gépi adatfeldolgozásánál alkalmazott korszerű adatellenőrző és automatikus hibajavító, táblázó programcsomagok ta- pasztalatairól és a másodlagos adatkérések gyors teljesítésének alapját képező nép- számlálási adatbázis kialakításáról. Ennél al—

kalmaznak hazánkban elsőként relációs adat—

modellt megvalósító adatbázis-kezelő rendszert (RAPID).

Zlinszky István (Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal) az egységes vállalati munkaügyi alapnyilvántartásról, Patyi Károlyné (Állam- igazgatási Számitógépes Szolgálat) a geodé- ziai koordinátákon alapuló egységes orszá—

gos azonosító rendszerről, míg dr. Stauber József (Legfőbb ügyészség) a számítógépes ügyészségi információ-rendszer fejlesztéséről számolt be.

Az ágazati információ—rendszerekkel fog—

lalkozó 5. szekcióülésen Nagy Ervin (Építés- ügyi és Városfejlesztési Minisztérium) az épi- tőiparban szervezett és a tárcaszintű operatív irányításhoz szükséges adattár fejlesztéséről, Netkovszky Kálmán (Építésgazdasági és Szervezési Intézet) az építésügyi tárca ré- szére végzett statisztikai adatfeldolgozási rendszerek fejlesztéséről, az adatbanktechni—

ka ottani alkalmazásáról számolt be.

Jadamzsavijn Zeneemeder aspiráns, a mongol statisztikai hivatal munkatársa a szó- mítógépes államigazgatási információ—rendszerek fejlesztésének prob'lémáiról szólt ha- zája feltételei között. Beszámolt a mongol statisztikusok szerepéről az ágazati és terü- leti információ-rendszer kialakításában. az ország sajátos feltételeinek megfelelő számí—

tástechnikai hálózat megteremtésében.

Traitler Gábor (Központi Statisztikai Hiva- tal) a külkereskedelmi statisztika számítógé- pes rendszerét mutatta be. amely az elsőd—

leges feldolgozást végző külkereskedelmi adatfeldolgozó központ és a külkereskedel- mi statisztikai tájékoztatást végző és a szó- mítógépes adatbázist működtető Központi Statisztikai Hivatal között kialakult számítás- technikai együttműködésen alapul.

A 6. szekcióülés a tervezési és pénzügyi információ-rendszer fejlesztésének kérdéskö-

(6)

rével foglalkozott. Szabó László (Országos Tervhivatal) a népgazdasági tervezési mun- .ka információkkal való ellátására kidolgozott számítógépes rendszer koncepcióját mutatta be. A koncepció része a népgazdasági ter- vezés módszereinek sokoldalú fejlesztését célul tűző kormányzati programnak, mely előírja. hogy a tervezés általános módszer- tani fejlesztésének együtt kell járnia a gaz- rdaságmatematikai modellek és a számítás—

technikai eszközök intenzívebb alkalmazásá- val. Ehhez dolgoztak ki egy olyan informá—

ciórendszer—modellt, mely megfelel a terve—

zés iteratív jellegének, és biztosítja a terve- ző és a számítógép kapcsolatát.

Németi László (Mezőgazdasági és Élelme- zésügyi Minisztérium) az élelmiszer—gazdaság számítógéppel támogatott tervkészítéséről tartott érdekes előadást. Bemutatta a válla- lati tervekből kiinduló több szakaszos terve—

zés menetét, a népgazdasági terv fő célki- tűzéseinek iterációk útján való közelítését, továbbá a vállalati terv és a népgazdasági tervadatok tényleges teljesítéstől való eltéré—

se vizsgálatakor szerzett tapasztalatokat.

Szűcs István (Mezőgazdasági és Élelme—

zésügyi Minisztérium) az élelmiszer-gazdaság éves tervezésének számitástechnikai megala- pozásáról szólt, nevezetesen a tervezés infor- mációkkal való ellátásáról és az alkalmazott lineáris programozási modellről.

A népgazdasági tervezés tényadatokkal való alátámasztásának egyik fontos mozza- nata a vállalati és szövetkezeti mérlegbeszá- vmolók számítógépes feldolgozása útján a

népgazdasági mérlegrendszer jövedelemko- tegóriáinak kimunkálása. Erről szólt Maior Zoltán (Országos Tervhivatal) előadása.

A tervezési, a pénzügyi és a statisztikai munkát végző népgazdaságirányitási szervek között kialakulóban van az adatok rendsze—

res cseréje számitástechnikai feldolgozásra alkalmas adathordozón, mágnesszalagon. Ez- zel a témával foglalkozott Villányi Róbert (Pénzügyi Számitástechnikai Intézet) és Kiss Zoltán (OT Számitástechnikai Központ) elő—

adósa.

:

A második nap délutánján az egyes szek—

cióülések elnökei —- Aranyi Attila, Párniczky Gábor, Vavró István, Kovacsícs József, Sze—

lezsán János és Straub Elek — beszámoltak az elhangzott előadásokról és a vitáról, ösz- szefoglalták a szekcióülésük munkájának ta- nulságait. Ezek után került sor Pesti Lajos elnöki zárszavára és a szekció vezetőségének újraválasztására.

A Statisztikai Informatikai Szekció új ve- zetőségének tagjai a következők: Pesti La- jos, Párniczky Gábor, Kovacsícs József, Hák- Iár László, Nonn Ferenc, Olaios Árpád, Tóth Imre, Sivák József, Ormai László, Varga La- jos, Horváth Gyula, Németh Lóránt, Oros Iván, Aranyi Attila, Rieb László.

A Szekció titkárává ismét Aranyi Attilát választották. A Szekció Programbizottságát a Szekció titkára vezeti. Tagjai: Párniczky Gá- bor, Kovacsics József, Nonn Ferenc és Sivák József.

MAGYAR SZAKIRODALOM

SIPOS BELA:

TERMELÉSI FUGGVÉNYEK -— VÁLLALATI PROGNÓZISOK

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1982.

'278 old.

Az állandósult gazdasági reformok idő- szakát éljük. amelynek többek között fő irá- xnya a vállalati önállóság kiteljesítése. Az ön—

állóság egyik alapismérve az .,ígazi vállalati tervezés", amikor is a vállalati vezetésnek a saját lehetőségeit és korlátait kell előrelátás—

,sal felmérni, elemezni, majd a tennivalókat

megtervezni. Ennek a tervezőmunkának vi- szont fontos bázisa a tudományosan meg—

alapozott prognózis, amely a különböző fel- tételezések szerinti döntések következményeit feltárja. A prognózisok figyelembe veszik a vállalat gazdasági környezetének, az erőfor—

rásoknak, a piaci és egyéb feltételeknek várható változásait. Ezen információk birto—

kában nagyobb valószínűséggel lehet a vál—

lalat számára kedvezőbb fejlődési irányzatot felismerni.

Végső soron megnőtt a vállalati tervezés és az azt megalapozó prognózisok jelentő—

sége. A korábbi tervezési gyakorlat követ- keztében azonban a vállalati prognosztika művelése még a kezdeteknél tart. Érthető.

hogy a vállalati közgazdászok sürgetik a vállalati adottságokra épülő és alkalmazha- tó prognózismódszerek kidolgozását, illetve ajánlását. Sipos Béla könyve ezt az igényt igyekszik részben kielégiteni, amikor egyrészt a közgazdászképzés ismeretanyagára, más- részt a szokványos vállalati információbázis- ra támaszkodó prognózis ,,módszertanát"

közreadja. A prognóziskészités kutatómunka, és a könyv a kutatás ,,elvonta'bb" fázisában kiván segítséget nyújtani. gyakorlatban be- vált, kipróbált gazdaságmatematikai és ma—

tematikai statisztikai eljárások műveleti rend—

szereinek alkalmazási példáival.

Elöljáróban még annyit, hogy a szerző Si- pos Béla, a pécsi Janus Pannonius Tudo—

mányegyetem docense, évtizedes eredményes kutatómunkával járult hozzá a hazai válla—