A statisztika a felsőoktatásban

(1)

MÓDSZERTANI TANULM—ÁNYOK

A STATISZTIKA A FELSÓOKTATÁSBAN

DR. GOMBOS ERVIN

A Központi Statisztikai Hivatal szakmailag felügyeli és segíti a statisztika

oktatását mind a középiskolákban. mind a felsőoktatásban.1 Felelős a statisztikai szaktanfolyami rendszer (közép— és felsőfokú)működtetéséért. a vizsgakövetelmé-

nyek meghatározásáért. Országos felelőse a számítástechnika alkalmazásának és

a számítástechnika tanfolyami képzésnek és továbbképzésnek. Segíti a számítás—

technika oktatását az iskolarendszerben is.

Az egyetemeken, főiskolákon folyó statisztikai, statisztikai—informatikai okta- tás meghatározó jelentőségű a statisztikai munkára. Jóllehet egyetlen felsőokta- tási intézménynek sem célja statisztikusok képzése. a központi és az igazgatási statisztika elemző, vezető dolgozói ezekből (elsősorban a közgazdasági egyete—

mekről és főiskolákról) kerülnek ki. A Központi Statisztikai Hivatal számára az is fontos. hogy a nem statisztikus szakemberek hogyan alkalmazzák munkájukban az oktatott módszereket, illetve miként használják fel a statisztikai információkat.

A Hivatalban mindig előtérben álló kérdés volt a statisztikai szolgálat emberi erőforrásainak megteremtése. fejlesztése. gondozása. A statisztikáról szóló törvény biztosítja és egyben a Hivatal kötelességévé is teszi, hogy megfelelő befolyással legyen a statisztikai munkára alkalmas szakemberek felkészítésére és a statisztikai munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítések meghatározására.

A Központi Statisztikai Hivatal vezetősége legutóbb 1979—ben tekintette át a statisztikai oktatás helyzetét. és meghatározta a statisztikai törvényben foglaltak- nak megfelelően a Hivatalra háruló tennivalókat Kiépitette kapcsolatait a felső—

fokú oktatási intézményekkel. s közülük a statisztika tanításának bázisintézményé- vel, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel (MKKE) szocialista együtt- működési szerződést is kötött.2 Ismét időszerűvé vált, hogy áttekintsük a statisztika oktatásának helyzetét. megismerjük az egyes intézmények eredményeit. módsze—

reit. fejlesztési törekvéseit, problémáit, és megvizsgáljuk azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal milyen eszközökkel segítheti e munkát. Ennek időszerűségét az alábbi tényezők is indokolják:

—— az állami statisztikával szemben támasztott követelmények megváltozása, a statisztika fejlődése:

— különféle felsőoktatási reformok és ezek hatása a statisztika oktatására:

—— korszerű eszközök (számítógépek) és módszerek bevezetése és elterjesztése az okta- tásban.

ILc'isd: A M§nísztertanúcs 27/1973. (X. 12.) sz. rendelete a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény végrehajtásáról. Magyar Közlöny. 1973. évi 69. sz.. vaiamint Statisztikai Szemle. 1978. évi 11. sz. 1086—1094.

0 .

' Statisztikai Szemle. 1979. évi 7. sz. 757—758. old.

(2)

DR. GOMBOS: A STATISZTIKA A FELSÖOKTATÁSBAN 1019

A statisztikusok képzésének és továbbképzésének fontosságát felismerve, az utóbbi években az illetékes nemzetközi szervezetek tanácskozásainak napirendjén is szerepelt a kérdés.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Európai Statisztikusok Értekezlete

(ESÉ) 1981 szeptemberében Moszkvában. a statisztikai hivatalok vezetői számára rendezett szemináriumán az egyik fő témakör a statisztikusok számitástechnikai

képzése volt. ((3). (4).) Az ESÉ 32. ülésén. 1984 júniusában ismét napirendre ke—

rült a kérdés. A fő referátumot (a vitaindító anyagot) ez alkalommal a magyar

Központi Statisztikai Hivatal készítette. ((ő). (10).)

A Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) 1982-ben az angliai Sheffieldben ren—

dezte meg az első nemzetközi statisztikaoktatási konferenciát, amelyen 56 ország- ból 450—en vettek részt, ebből 6 magyar szakember is. A konferencia napirendje a statisztikaoktatás minden szintjét és minden lényeges problémáját átfogta. (23 témakörben 74 előadás és több mint 80 korreferátum hangzott el.) Jelentős figyelmet fordítottak a számítógépek alkalmazására mind az oktatásban. mind a sta-

tisztikai gyakorlatban (5).

Az első konferencia sikerére alapozva az lSl megrendezte a második oktatási

konferenciát is, amelyre 1986 augusztusában Kanadában (University of Victoria.

British Columbia) került sor. A konferencia hazai előkészítését végző nemzeti koordinátor szerepét a Hivatal személyzeti és oktatási főosztályának vezetője látta el.

A hazai szakmai körök is fokozott figyelmet forditanak az oktatásra. A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottságának 1983. decemberi kibővített ülé—

sén, amelyen ,.Az informatika fejlődésének hatása a statisztika elméletére és gyakorlatára" cimű tudományági helyzetelemzést; vitatták meg, nagy hangsúllyal szerepelt az informatika oktatása.— Megállapították. hogy a statisztikai informatika oktatása közös része a magyar informatikai képzésnek és a Központi Statisztikai

Hivatal felügyeleti és oktatási tevékenységének.

Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatai elnöke 1987 júniusában tanácskozást hívott össze. amelyen 14 felsőoktatási intézmény 48 sta- tisztikaoktatója vett részt. A tanácskozás célja a statisztikaoktatás helyzetének, to- vábbfejlesztési és korszerűsítési munkálatainak áttekintése volt. Az illetékes tan- székvezetők írásos tájékoztatói és a tanácskozáson elhangzott hozzászólások alap- ján ismertetjük a statisztikaoktatás jelenlegi helyzetét, áttekintjük a Hivatalnak az oktatásban betöltött szerepét, és beszámolunk a tanácskozáson elhangzott ja—

vaslatokről.

A KÖZPONTI STATISZTlKAl HlVATAL ELN'O'KÉNEK BEVEZETÖ ELÖADÁSA

A Hivatal elnöke bevezető előadásában hangsúlyozta, hogy igen fontos a felsőfokú oktatási intézmények statisztikaoktatóivai a szervezett. rendszeres kap—

csolattartás és tapasztalatcsere. A Hivatal együttműködése az egyetemekkei és főiskolákkal eltérő mértékű, a legszorosabb a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztikai Tanszékével.

A tapasztalatcsere céija — mutatott rá az előadó — a különböző felsőfokú oktatási intézményekben önálló tantárgyként oktatott statisztikáról vallott alap—

felfogás összehangolása. Ezzel semmiképp sem kívánjuk befolyásolni a tanszékek

önállóságát. nem célunk az uniformizálás. Az állami statisztika rendszerének

3 Statisztikai Szemle. 1984. évi 8—9. sz. '831—861. old,

(3)

,1020 DR. GOMBOS ERVN

azonban aiapvető érdeke az elmélet és a gyakorlat összhangja. vagyis az, hogy az oktatás — amely nem elég gyakorlatorientólt — lépést tudjon tartani a gyakorlat viszonylag sűrű változásaival. Ehhez a Hivatal segitséget kíván adni.

A statisztika oktatásának célja a különböző felsőfokú tanintézetekben egy—

aránt az, hogy a hallgatók olyan eszközrendszerhez jussanak, amellyel a társa- dalom és a gazdaság jelenségeit és folyamatait fel tudják ismerni. s képesek az ezekre ható tényezők s a köztük létező kölcsönhatások értékelésére.

A statisztika tehát a módszertani alapozó tárgyak egyike. mely szoros kapcso—

iatban van:

— a matematikával a matematikai statisztikán keresztül is;

- a politikai gazdaságtonnal a törvényszerűségek felismerésében;

-— s ahol ez külön tantárgyként szerepel, az informatikával, a számítástechnika alkal—

mazásával.

A tanácskozáson képviselt valamennyi felsőfokú oktatási intézményben oktat—

jók az áltaiános statisztikát. amelyet azonban az adott szakmai jellegnek meg- felelően, ,.saját képre" formálva kell végezni, azaz

— az általános statisztika módszertanát minden oktatási intézmény fő profiljára alkal—

mazva kell ismertetni;

-— a példatárakban a szakmai jellegnek kell dominálnia;

— a megtanitandó módszerek ismertetésének részletességét és mélységét az adott szak- ma érdeklődési körének megfelelően kell kialakítani;

— a matematikai statisztikai elemek alkalmazásában a tó profil és a beállítottság szerint is érdemes súlyozni.

A szakstatisztika egyes tárgyainak oktatása ez idő szerint a különböző felső- fokú intézményekben eléggé eltérő, sőt esetleges is. Célszerű lenne

—- szélesebb körben oktatni a demográfiát (például az orvostanhallgatók részére is);

—— a gazdaságstatisztika néhány fő elemét (a népgazdasági mérlegrendszert, az élet—

színvonal—statisztikát) mindegyik közgazdasági jellegű karon oktatni:

—— a közgazdasági jellegű intézményekben a modellszámításoknak és az ökonometria alapelemeinek nagyobb szerepet biztosítani.

A statisztika oktatásának tartalma eléggé függ az egyes egyetemek és fő—

iskolák tanszékei közötti kapcsolattól is. Például a matematika keretében külön—

böző mértékben oktatnak matematikai statisztikát, néhol modellezést is. A munka—

megosztás az informatikát oktató tonszékekkel is különböző.

A Központi Statisztikai Hivatal természetesen nem kivánja a statisztika okta—

tásának egységesítését. nincs is joga az egyetemek belső életébe beleavatkozni, de szükségtelennek is látja. hiszen sok esetben a kialakult gyakorlat az oktatók személyiségétől függ.

A továbbhaladás kivánatos irányával foglalkozva, az előadó a következőket mondotta:

—- az alapismeretek készséglokon való elsajátításához több időt kellene szánni a gyar—

korlati oktatásra:

-— valóságízűbbé lehetne tenni az oktatást azzal, ha a mondottakat a mai magyar gyakorlatból vett példákkal támasztanak alá. s ehhez lölhasználnák a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjteményeit és egyéb kiadványait, esetleg a statisztikai folyóiratokban meg—

jelent cikkeket, tanulmányokat;

— a gyakorlatokra forditott idő jobban hasznosulna, ha több számitógép állna rendel- kezésre (ahol gond van, a Művelődési Minisztérium Tudományszervezési és Informatikai inté- zete és a Központi Statisztikai Hivatal is segitséget nyújt); —

(4)

A STATISZTIKA A FELSÖOKTATÁSBAN 1021

— célszerű lenne a tananyagokat időszakonként átnézni részben a belső súlyozás szem- pontjából, részben abból a szempontból, hogy mennyire követik a mai magyar statisztikai gyakorlatot (ez utóbbiban a Központi Statisztikai Hivatal Oktatási osztálya szivesen segíti a szakfőosztályokkal való kapcsolat kialakítását);

— feltételezve, hogy a különböző egyetemeken és főiskolákon különböző számban, de vannak olyan hallgatók, akiknek van statisztikai afiinitásuk, célszerű alternatív tárgyként Eizgnyos, a fő témákhoz kapcsolódó ágazati vagy egyéb szakstatisztikai kollégiumokat meg—

ir etni;

—- igény esetén a Központi Statisztikai Hivatal a gyakorlatokhoz több kiadványt is tud biztosítani;

— az oktatók ismerkedjenek meg a Hivatal módszertani tüzeteivel és mindazokkal a kiadványokkal, amelyeknek módszertani tejezetük van (ez segítséget nyújthat mind a gyo—

korlati példákhoz, mind a tananyagok telfrissitéséhez);

— a Hivatal a főiskolák és egyetemek kezdő fiatal oktatói számára biztositia (: to- vábbképzést a mai módszertani gyakorlat megismerése érdekében;

—— a tanszékek oktatóit be lehet kapcsolni (szerződéssel) bizonyos fajta hivatali mun—

kák elvégzésébe, ami nyilvánvalóan haszonnal járhat mindkét fél számára.

A statisztika nagyobb szerepet kaphatna az egyes karokon a posztgraduális képzésben. a régebben végzettek ismereteinek korszerűsítésében. Ahol ehhez se—

gitség kell, a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésre áll.

A STA'l'lSZTl KAOKTATÁS H ELYZEi'E

A statisztikai munka végzésére alkaimas szakemberek képzése — tömeges és tartós igényről lévén szó — az iskolarendszer feladata. lskalarendszerünk e köve—

telménynek alapvetően megfelel, vagyis a statisztikai tevékenység minden szintje számára megfelelő alapképzettséggel rendelkező szakembereket képez. Hangsú- lyozni kell az alapképzettséget, mert megfelelő időtartamú gyakorlat és a munka—

helyer; történő továbbképzés szükséges ahhoz, hogy valakiből kész statisztikus vói- jon (9).

E helyütt nem kívánunk foglalkozni a középiskolákkal, a teljesség kedvéért

azonban néhány mondatot megérdemelnek, mivel ezek alapozzák meg a felső—

oktatási képzést. Alapfokú statisztikai képesítést a közgazdasági szakközépiskolák számviteli—gazdálkodási ágazata nyújt. Az itt végzettek alkalmasak alapfokú sta—

tisztikai munkakörök betöltésére. A tanulók négy tanév alatt sajátítják el a man—

kájuk végzéséhez szükséges ismereteket: matematikát, ügyviteltechnikát és —szer—

vezést, könyvvitelt, politikai gazdaságtant, gazdasági és jogi ismereteket, vállalati tervezést és szervezést. valamint statisztikát. A statisztika oktatása a képzés 3—4.

évében történik: a 3. évben tanított általános statisztikát követi a szakstatisztika (ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi, közlekedési).

A statisztikai munka végzéséhez szükséges középfokú (főiskolai szintű) isme—

retek szerezhetők három közgazdasági, egy mezőgazdasági és egy közlekedési fő- iskolán, valamint a tudományegyetemek állam— és jogtudományi karán és az ag- rártudományi egyetemek mezőgazdasági karán. Ez a statisztikai oktatás alkalmas- sá teszi az ott végzetteket középszintű statisztikai feladatok ellátására. Felsőfokú statisztikai munka végzésére alkalmas szakembereket kizárólag a közgazdaságtu- dományi egyetemek, valamint a Műszaki Egyetem mérnök—közgazdász szaka képez.

Képesítést nem nyújtó statisztikaoktatás folyik még az orvostudományi és a mű—

szaki egyetemeken. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézet és Továbbképző Központjában, az Államigazgatási és a Rendőrtiszti Főiskolán. továb—

bá több műszaki főiskolán. Meg kell jegyezni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal

által irányított és működtetett statisztikai szakvizsgarendszerben (: fentieknek meg—

felelő közép- és felsőfokú statisztikai képesítés szerezhető.

(5)

1022 DR. GUMBUS ERVIN A statisztika tantárgy óraszáma és az oktatók létszáma

A statisztika tantárgy

Intézmény össz- oktatóinak

óraszáma létszáma

Marx Károly Közgazdaságtudományi

Egyetem . . 165 19

Janus Pannonius Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Kar . . 180 ) 8

Jogtudományi Kar . . . 60

Pénzügyi és Számviteli Főiskola . . 90 5 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Fő-

iskola . . . 120 5

Külkereskedelmi Főiskola . . . . 90 4

Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai lntézet és Tovább-

képző Központ . . 240* 7

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Allam- és Jogtudományi Kar . . 60 4

József Attila Tudományegyetem Ál-

lam és Jogtudományi Kar . . . 43 2

Nehézipari Műszaki Egyetem Állam-

és Jogtudományi Kar . . . . 45 1

Államigazgatási Főiskola . . 60 2

Agrártudományi Egyetem (Gödöllő)

Általános agrármérnöki szak. . 60 ) 4

üzemszervezési szak . . 120

Agrártudományi Egyetem (Debrecen) 60 4

Agrártudományi Egyetem (Keszthely)

Agrármérnöki szak. . . 50 , ; 2

Agrárkémikus szak. . 28

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem

Termesztési Kar . . . 45 2

' Az ELTE Szociológiai intézet és Továbbképző Központ A tantárgy keretében tanít statisztikai ismereteket: bevezetés az adatkezelés módszereibo és elméletébo; matematikai statisztika ; tónsodalomstatisztika', empirikus adatfelvételek és adatfeldolgozás. Ezek összóraszáma szerepel.

A statisztika a felsőoktatási intézményekben -— mint erről szó volt -— alapozó,

módszertani tárgy. A fő cél a társadalmi és gazdasági jelenségek és folyamatok elemzésének megtanítása. Ennek érdekében megismertetik a hallgatókkal a statisztikai információs rendszert. a számadatok tartalmát és kezelését. azokat a szó—

mitási módszereket és elemzési eljárásokat. amelyekkel fel lehet tárni az egyes társadalmi—gazdasági jelenségek szerkezetét, változását. egyéb jelenségekkel való

kapcsolatát.

A statisztika tárgy intézményenkénti óraszámát és az oktatók létszámát a tábla

mutatja. A táblában foglalt kötelező óraszámhoz járulnak még az alternatív mó- don meghirdetett statisztikai tárgyak és a más formában (például szakszeminárium

keretében) folyó foglalkozások, iiletve a más tantárgyak keretében oktatott sta-

tisztikai ismeretek óraszáma. -

Az oktatás önálló statisztikai tanszékek keretében történik a Marx Károly Köz-

gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam— és .log- tudományi Karán. a József Attila Tudományegyetemen és a gödöllői Agrártudomá—

nyi Egyetemen. A többi felsőoktatási intézményben olyan tanszék végzi ezt a fel-—

adatot, amely a statisztika mellett más, zömmel módszertani tárgyat (matematika;

ökonometria stb.) is oktat.

(6)

A STATISZTiKA A FELSÖOKTATASBAN 1023

Az oktatás az általános statisztikára épül. Ennek leíró statisztikai része minden felsőoktatási intézmény tananyagában szerepel. de emellett általában a matematikai statisztikai elemek is megjelennek. Kivétel ez alól az Államigazgatási Főiskola, ahol a felsőfokú matematikaoktatás hiánya gátolja a fejlettebb statisz—

tikai módszerek oktatását. A legtöbb felsőoktatási intézmény tananyaga valamilyen szakstatisztikai tárgyat is magában foglal. Ezek a közgazdasági intézményekben a gazdaságstatisztika. az ökonometria, az ágazati statisztikák bizonyos elemei: a jog- tudományi karokon az államigazgatási statisztika, a demográfia és az igazságügyi statisztika; az agrár felsőoktatásban az agrárstatisztika egy része. a szociológus képzésben a társadalomstatisztika.

Az oktatáshoz szükséges tankönyvvel, jegyzettel valamennyi intézmény ren- delkezik. Emellett egyéb tanítási segédleteket is alkalmaznak: példatárak. előadás—

lapok. útmutatók. esettanulmányok, mintakollekcíók stb. Az intézmények túlnyomó többsége a példákban valós adatokat használ annak érdekében, hogy az elmélet—

ben elsajátított anyagot a gyakorlati munkához közelebb vigyék, és a hallgatók általános tájékozottságát növeljék. A tananyagok listáját az alábbi felsorolás tar-

talmazza (a jegyzetek nem szerepelnek a listában):

Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Dr. Köves Pál —- Dr. Párníczkv Gábor: Általános statisztika Gazdaságstatisztika (szerk.: Drechsler László és Kupcsik József) Janus Pannonius Tudományegyetem

Dr. Köves Pál — Dr. Párníczky Gábor: Általános statisztika Gazdaságstatisztika (szerk.: Drechsler László és Kupcsik József)

Hajdú Ottó — Hermann Sándor — Pintér József -— Rédey Katalin: Ukonometriai alap- vetés

Dr. Hoóz István: Demográfia Jogi karok

Budapest: Dr. Kovacsics József — Dr. Dávid Gábor: Statisztikai módszertan Pécs: Dr. Hoóz István — Dr. Korínek László: Bevezetés a statisztikába

Szeged: Dr. Horváth Róbert — Balázs József: Statisztika Agrár felsőoktatás

Statisztikai módszerek alkalmazása a mezőgazdaságban (szerk.: dr. Manczel Jenő) ELTE Szociológiai lntézet és Továbbképző Központ

Ajánlott irodalom képezi az oktatás alapját, valamint a jelenleg készülő társadalom- statisztikai tankönyv.

A közgazdasági főiskolák mindegyike általában saját készítésű tankönyvek—

kel. jegyzetekkel oldja meg oktatási feladatát.

Az említetteken túl az egyes tanszékek speciális kurzusokat is meghirdetnek az érdeklődő hallgatók számára. Ilyenek például a Közgazdaságtudományi Egyete- men az alkalmazott regressziószámítás. a prognosztika statisztikai módszerei és az

életszínvonal-statisztika, a jogi egyetemeken a kriminálstatisztika és a lakóház—sta—

tisztika.

Az egyetemek sorából kiemelkedik a Közgazdaságtudományi Egyetem. ahol

közel 40 éve folyik a statisztika oktatása. Az egyetem statisztikai tanszékének ok—

tatói 1950-től Péter Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének, a tan- szék vezetőjének irányításával úttörő munkát végeztek a szocialista statisztika ha—

zai megalapozásában és elfogadtatásában. A Statisztika tanszék az egyetem kép-

zési céljának megfelelően a statisztikát elméleti—módszertani alapozó tárgyként

oktatja. Az 1950-es évek közepétől az egyetemen öt féléven keresztül folyt statisz-

tikaoktatós, melyből 2-2 félévet az általános statisztika. valamint a szakstatiszti-

kák vettek igénybe, egy féléven keresztül pedig gazdaságstatisztikát oktattak. Az

1960-as évek közepétől a statisztika oktatása -— az egyetemi oktatási reform kere—

(7)

1024 DR. GOMBOS ERViN

tében — négy félévre csökkent (az óraszám növelése mellett) a tananyagok szín—

vonalának növekedésével, de változatlan struktúrában. Az 1970-es évek elején kez—

dődött újabb oktatási reform keretében a statisztika tárgy oktatására az egyetem az óraszám növelése nélkül, már csak három félévet biztositott. Az általános sto—

tisztika két féléves oktatását követően a harmadik félévben a statisztikai módszer- tan egyes fontos kérdései speciálkollégium formájában kerültek tárgyalásra. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen jelenleg két szinten (egyetemi és továbbképző) és két tagozaton (nappali és esti—levelező) oktatnak statisztikát. Kö—

telező tárgy az általános statisztika (két félév) és a szakstatisztika (egy félév).

Világszerte sok egyetemen a statisztikát hagyományosan hármas tagozódás szerint oktatják a közgazdászoknak: (l) leíró statisztika; (2) valászínűségszámítás;

(3) statisztikai következtetés (matematikai statisztika). A Közgazdaságtudományi Egyetemen a valószinűségszámitás ezek között nem szerepel, mert a matematikai képzés részét alkotia, ismerete előfeltétel a statisztika tanulásához. A leíró sta—

tisztika és a következtetés megmarad ugyan, de szoros egységet képez. állandó egymásrautalással, lgy például a reprezentatív_megfigyelés fogalma már a sta—

tisztikai felvételnél megielenik, a sztochasztikus kapcsolat fogalma pedig a táblák elemzésénél kerül bevezetésre.

A tudomany fejlődésének, a gazdaság és társadalom változásának következ—

ményeként a felsőoktatás különböző intézményeiben az egyes tárgyak tananyaga bővül. és új diszciplinák követelnek helyet maguknak az oktatásban. A statisztikai tananyagok tartalma is bővül, egyre nagyobb mértékben tartalmazzák a korszerű és nagy számítási igénnyel fellépő módszerek alkalmazásának ismereteit. Ugyan- akkor nem egy helyen, többek között a statisztika oktatására fordítható órák csök-

kentésével igyekeznek megoldani az oktatás egyéb problémáit.

A csökkenő óraszám és a tartalmi bővités közötti ellentmondást az egyes fel—

sőfokú intézmények statisztikaoktatói különféleképpen igyekeznek megoldani.

1. Az oktatás intenzívebbé tételével. Ezt úgy kívánják elérni. hogy

a) a hagyományos oktatás keretén belül a csoportlétszámot csökkentik,,az órakereten belül az előadások és a gyakorlatok arányát a gyakorlatok javára meg—

változtatják és fokozottan alkalmazzák a tanulási segédleteket.

b) A számítógépek használatát elterjesztik a statisztika oktatásában: szem- léltetés, számitásigényes feladatok megoldása, megoldási variációk bemutatása stb. (Jó példa erre az MTA Statisztikai Bizottságának 1987. május 19-i ülésén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának Módszertani Tanszéke által tartott bemutató a személyi számítógépek alkalmazásáról az akta- tásban.) Egyes helyeken a matematikát, számitástechnikát, informatikát oktató tan-

székekkel közösen alkalmazói szintű képzést alakítanak ki.

A MKKE Statisztikai Tanszéke az 1985/86—os oktatási évben külön szeminá- riumot hirdetett meg az érdeklődő hallgatók számára azzal a céllal, hogy bemu- tassa a saját készítésű számítógépes programok statisztikai alkalmazását. A hall- gatók tudományos munkájuk (tudományos diákköri és versenydolgozatok készítése,

szakdolgozatok irása) során a tanszék számítógépét használhatják.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, az Államigazgatási Főiskolán, valamint az agrártudományi egyetemeken is terve—

zik, illetve megvalósították a számitógépeknek a statisztika oktatásában való alkal- mazását. Az Államigazgatási Főiskola a videotechnikát kívánja a jövőben felhasz—

nálni a levelező tagozaton végzett munka eredményesebbé tételére.

(8)

A STATISZTIKA A FELSÖOKTATÁSBAN

1025

2. A statisztikai szakoktatás átalakításával. Ennek lényege:

a) a tananyag terjedelmének megtartása mellett a belső elrendezés módo- sitása. A gazdaság- és szakstatisztika anyagának összevonása, szakra orientált gazdaságstatisztika oktatása. Az általános és a szakstatisztika integrálása.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a korábbi időszakban oktatott gazdaság- és szakstatisztika anyagát összevonva az ún. szakra orientált gaz- daságstatisztika oktatására tértek át a kényszerítő körülmények hatására. Hasonló megoldást alkalmaznak a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán. ahol az ál—

talános és a szakstatisztikát integrálták, a Külkereskedelmi Főiskolán pedig az ál- talános statisztikai tananyag mellett az egy tanévre írt jegyzet tartalmazza a kül—

kereskedelmi statisztika legfontosabb elemeit. A debreceni Agrártudományi Egye- temen az általános statisztikát konkrét mezőgazdasági példákkal illusztrálják, ilyen módját választva a két tárgy ötvözésének.

b) A szükséges statisztikai tananyagoknak más (matematikai. üzemgazdaság-

tan, szaktárgyi) tanszékekkel való megosztása.

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a szakstatisztikát, annak elemeit a szám—

viteloktatás elemzési része foglalja magában. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari

Főiskolán matematikai statisztikai módszereket (a korreláció- és regressziószámi-

tást) a matematika tanszék oktatja. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a szer- vezéstan keretében jogi informatikával is foglalkoznak. A keszthelyi Agrártudomá—

nyi Egyetemen a statisztika elméleti oktatását a módszerek alkalmazása—követi, az eredmények a különböző tanulmányokban jelennek meg,

3. Az oktatásból kimaradt részek alternativ tárgyként való meghirdetésével.

lgy a hallgatóknak csak egy része jut e tananyagok birtokába. Több intéz—

ményben szakszemináriumot szerveznek.

A posztgraduális képzés keretében alig több mint egy évtizede indult meg a szakközgazdász-képzés, elsőként a Hivatal kezdeményezésére éppen a statisztikus szakközgazdász szakon. A képzés rendszere a Közgazdaságtudományi Egyetem keretében működő Közgazdasági Továbbképző lntézetben épült ki. Ma már há- rom tagozaton. 15 szakon folyik oktatás. A Közgazdaságtudományi Egyetemet vég- zett hallgatók legalább kétéves gyakorlati munka után jelentkezhetnek a diplo—

mát nyújtó képzésre.

A statisztikus szakon a módszertan—informatikai, illetve az elemző—szervező szakágazatokban 4 szemeszterben. összesen 336—336 órában az egyetemen tanult statisztikai ismeretek elmélyítése. korszerűsítése, kibővítése. specializálása történik.

Az oktatás célkitűzése a kvantitatív elemzés módszertani apparátusának el—

méleti és gyakorlati ismertetése. Egyrészt az elméleti (általános) statisztika tárgy—

hoz kapcsolódva, az egyetemi tananyagon túlmenően — főként matematikai statisztikai - módszerek bemutatása, másrészt a közgazdasági kategóriák számsze- rűsítésével foglalkozó gazdaságstatisztikai ismeretek nyújtása, elsősorban azokon 'a területeken. ahol a statisztika a közelmúltban lényegesen továbbfejlődött. A programban makro— és mikrovetületű vizsgálatokkal foglalkozó tárgyak egyaránt megtalálhatók, A számítástechnika. az újabb statisztikai információszerzés tech—

nikai módszereinek megismertetése is fontos célkitűzés.

A szakon belül kétféle specializáció alakult ki. Az egyik szakágazat (módszer- tan—informatika) elsősorban a statisztikai munkakörben dolgozók számára ad hasz- nosítható ismereteket. a másik szakágazat (elemző—szervező) pedig a kvantitatív

6 Statisztikai Szemle

.

(9)

1026 DR. GUMBas ERVIN

elemzéssel foglalkozó közgazdászoknak nyújt segítséget. A két szakágazat profil- ját. sajátosságait egyrészt az alternativ tárgyak eltérő struktúrája. másrészt a szak—

szemináriumi foglalkozások s ehhez kapcsolódóan a szakdolgozatok különböző pra—

filja határozza meg.

FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK

A felsőfokú intézményeknél a statisztika oktatásában a közeljövőben az aláb—

bi főbb korszerűsítések várhatók: '

b - a modern technikai eszközök (számítógépek, videotechnikák stb.) alkalmazásának ővitése;

- korszerű oktatási módszerek bevezetése, az önálló. folyamatos hallgatói munka elő- segítése;

—- új jegyzetek kiadása, a példaanyagok felfrissítése;

— a szaktanszékekkel a kapcsolatok bővitése;

—- szorosabb együttműködés a Központi Statisztikai Hivatallal.

A jelenlegi helyzet szervezeti, tantervi és tantárgyi fejlesztések terén az utób—

bi 3—4 évben elért eredményeket is tükrözi. Olyan jellegű és méretű reformot. mint

amilyen a Közgazdaságtudományi Egyetemen folyamatban van. máshol nem ter- veznek. A kétszintű — hároméves főiskolai és ötéves egyetemi — közgazdászképzés

bevezetése hatással lesz a statisztika oktatására is, amelyet az alábbiakban is- mertetünk röviden.

Statisztika címen a főiskolai ágon 80, az egyetemin 120 óra szerepel. Ennek szakbizottság által jóváhagyott tematikája lényegében egyezik a jelenlegi álta- lános statisztikával. és egyetemi óraszáma is egyezik azzal (120 óra), az általános csökkenő tendencia ellenére. Nincs végleges döntés a gazdaságstatisztika kérdé—

sében, melyet a jelenlegi szakstatisztika helyébe javasol a Tanszék általánosan kötelező jelleggel, 40 órával.

Jóváhagyták egy statisztikai elemző szakirány indítását. Ez igen fontos, mert

így a felsőbb évfolyamokon is oktatnak statisztikát (jelenleg ez csupán a tanári ,.B" szakon van így), és a statisztikában speciális jártassággal rendelkező közgaz- dászok kerülnek ki az egyetemről. Megmarad a statisztikai szaktanár képzés is.

Ennek óraterve és tematikája azonban még nem ismeretes (2).

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL SZEREPE AZ OKTATÁSBAN

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény feljogosítja és kötelezi a minisztériu- mok és főhatóságok vezetőit arra. hogy szakterületükön a középfokú szakmai ok—

tatásban a képzés szakiránya szerint illetékes, a felsőfokú oktatásban pedig a képzésben érdekelt miniszter jogait érvényesítsék. kötelezettségeit teljesítsék. A statisztikai törvény. illetve a Központi Statisztikai Hivatal elnökének jogköréről szó- ló rendelkezés alapján a Hivatal elnöke a statisztikai és a számítástechnika-al—

kalmazási képzésben tekinthető szakirány szerint illetékes. illetve képzésben érde- kelt miniszternek. A Művelődési Minisztériummal és a többi érdekelt minisztérium—

mal és főhatósággal kialakitott szoros együttműködés eredményeként a Hivatal

többnyire érvényre tudja juttatni a reguláris oktatásra vonatkozó elképzeléseit.

A központi irányításban való részvétel mellett nem hanyagolható el a Hivatal- nak az egyes oktatási intézményekkel fennálló közvetlen kapcsolata sem. A Hivatal segítséget nyújt a közgazdasági szakközépiskolák statisztikai oktatásához statisztikai folyóiratok. kiadványok megküldésével. Munkatársai közreműködnek a tan-

(10)

A STATISZTIKA A FELSÖOKTATÁSBA-N 1027

anyagok és a tankönyvek készítésében. A Hivatal a közgazdasági és kereskedelmi

szakközépiskolák tanulóinak évente statisztikai pályázatot hirdet/* A Hivatal szak- emberei irányítják az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny statisztikai és prog- ramozási versenyeinek szervezését. Munkatársai a közgazdasági szakközépiskolák érettségi vizsgáin társelnökként, a gimnáziumokban folyó számítógép—kezelői fa- kultatív oktatás gyakorlati vizsgáján pedig záróvizsga elnökként gyűjtenek tapasz—

talatokat. és erősítik a kapcsolatokat az oktatási intézményekkel. 1984-ben a Hiva- tal részletesen megvizsgálta a gimnáziumi fakultatív operátorképzés helyzetét. és a vizsgálat alapján javasolta a Művelődési Minisztériumnak a képzés szakmai profiljának markánsabbá tételét és a lehetőségeknek megfelelően a beiskolázási létszámok növelését.

A felsőoktatásban a Hivatal szakember—utánpótlásának legfőbb forrását a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem jelenti. A korábban említett együtt—

működési szerződés értelmében a két intézmény arra törekszik. hogy emelkedjék a statisztikaoktatás és —kutatás színvonala, és ezzel összhangban fejlődjön a statisztikai tevékenység a gazdaság- és társadalomstatisztika egész területén.

A Hivatal az egyetemen folyó oktató— és tudományos munkát az alábbiak szerint segíti:

-—- saját tudományos eredményeinek és tapasztalatainak átadásával;

— kiadványainak, módszertani anyagainak rendelkezésre bocsátásával:

— oktatók bevonásával a Hivatal egyes munkáiba;

— a Hivatal szakembereinek közreműködésével az oktatásban és az oktatási koncep—

ciók kidolgozásában;

-— egyes oktatóknak a nemzetközi tevékenységbe való bevonásával.

A szerződés általános irányelveinek érvényesítésére a két intézmény minden év végén értékeli az éves feladatok teljesítését, és kidolgozzák a következő évre érvényes részletes és konkrét munkaprogramot.

Az egyetemisták statisztika iránti elkötelezettségének erősítésére a Központi Statisztikai Hivatal:

— a ll. és lll. éveseknek statisztikai, informatikai pénzdíjas pályázatot hirdet;

-- különdíjak kitűzésével ösztönzi a statisztikai, informatikai témájú tudományos diák—

köri dolgozatok készítését:

—- a jó tanulmányi eredményt elérő, érdeklődő hallgatókat részfoglalkozású munkatárs- ként alkalmazza:

-— adnyári szakmai gyakorlatra hallgatókat fogad, és számukra megfelelő szakmai irá—

nyitást a ;

— szakdolgozati témákat javasol, melyek kidolgozásához magas szintű szakmai támo—

gatást nyújt:

— belső tanfolyamaira — ha a téma lehetővé teszi -— meghívja a hallgatókat is.

A többi egyetemmel és főiskolával a kapcsolat nem ilyen szoros, de számot- tevő az együttműködés a jogi, az agrár-, :: szociológus- és a közgazdászképzést folytató más fakultásokkal is. A viszonylag nagy önállósággal rendelkező felsőfokú intézményekben, melyek elsősorban nem közgazdasági képzést folytatnak. sokkal nehezebb a statisztika egységes megalapozása. Az oktatott statisztika alapfelfo-

gásának egységesítése érdekében a Hivatal elemzi egy—egy szakmai intézmény-

csoport statisztika tárgykörébe eső tantárgyprogramjait. tananyagait és tanköny-

veit. E vizsgálat eredményeit megküldi az intézmények vezetőinek és felügyelő fő- hatóságának. Szükség esetén az intézmények szakembereivel együtt olyan okta-

' A legutóbbi eredményeit lásd: Statisztikai Szemle. 1987. évi 2—3. sz. 251. old.

6—

(11)

1028 DR. GOMBOS ERVIN

tási terv kialakítását szorgalmazza, amely jobban megfelel az adott időszak köve—

telményeinek.

Az 1980—es évek elején a Hivatal megvizsgálta a jogászok és az agrármérnö- kök statisztikai képzését, amely több jelentős eredményt hozott az oktatásban (pe!- dául: sikerült egységesíteni a szakterületen a statisztika tanításának célját, a tan—

tárgy helyét, legmegfelelőbb tantárgyi környezetét, kapcsolódásait az alapozó és a szaktárgyakhoz. a tárgyalásmód és a módszertan azonosságát). Ezt követte 1984—

ben a műszaki felsőoktatási inté mények statisztikaoktatásának áttekintése.

Az imént felsorolt tényezők eedményeként az oktatási intézményekkel és iró—

nyító hatóságaikkal kialakult jó együttműködés lehetővé teszi. hogy a Hivatal fo- lyamatosan elemezhesse az iskolarendszerű statisztákaoktatás problémáit, ezekből levonja a megfelelő konzekvenciákat, és megtegye a szükséges intézkedéseket.

Mindez azonban nem jelenti azt. hogy nincs további. elegendő tennivalónk az együttműködés bővítésére, (] támogatás szélesítésére. Ezt igazolta az 1987. júniusi tanácskozás is. E helyütt nincs módunk arra, hogy értékeljük az ott elhangzott ja—

vaslatokat.-Korai is lenne azok felett ma .,ítéletet" mondani, hisz számos javaslat megvalósítása ma még nem ismert feltételektől is függ. Mégis úgy gondoljuk. hogy csokorba gyűjtve, minden kommentár nélkül is érdemes a fontosabbakat közre—

adnunk. jelezve a jövőbeni együttműködés és közös akció számos területét és le- hetőségét.

jAVASLATOK A KÓZPONTl STATlSZTlKAl HIVATAL ÉS A

FELSÖOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK EGYUTTMÚK'O'DÉSÉNEK BÖVlTÉSÉRE A statisztikaoktatás érdekében a Központi Statisztikai Hivatal;

—— támogassa a statisztikaoktatás elért pozícióinak megtartását és erősítését;

-— munkatársai kapcsolódjanak be az oktatásba, tartsanak előadásokat az alapkép- zésben. vezessenek speciális kollégiumokat, továbbá vegyenek részt a posztgraduális kép—

zésben;

— küldje meg a statisztikai tanszékeknek az oktatáshoz szükséges kiadványokat és mód- szertani füzeteket, hogy a statisztikai felmérések legfrissebb anyagait és a legújabb mód—

szereket lehessen felhasználni az oktatásban;

— segítse elő, hogy az oktatók igénybe vehessék a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat valamennyi szolgáltatását;

— tegye lehetővé, hogy az érdeklődő hallgatók nagyobb betekintést nyerjenek (] Hiva- talbon folyó munkába;

m írjon ki pályázatokat a hallgatók számára;

-— támogassa (: számitógépeknek a statisztikaoktatósban való felhasználását;

— segítse megerősíteni az oktatási intézmények káderhelyzetét, mivel gondot okoz a statisztikaoktatás káderutánpótlása;

— tegye lehetővé, hogy a fiatal oktatók egy évig teljes munkaidőben dolgozhassanak (: Hivatalban;

—- támogassa a statisztikai alapkutatásokat is;

-— vonja be az oktatókat a Hivatalban folyó kutatómunkóba.

Javasolták. hogy a jövőben legyen rendszeres a statisztikaoktatók értekezlete.

Legalább kétévenként össze kell hívni ilyen fórumot. hogy a statisztikaoktatók meg—

ismerjék egymás gondjait. és kicserélhessék véleményüket az oktatásról és egyéb

kérdésekről. A statisztikaoktotás és az oktatók érdekvédelme is szükségessé teszi

ezeket az összejöveteleket. A következő értekezletre célszerű meghívni a Rendőr- tiszti Főiskola és a felsőfokú műszaki képzés statisztika oktatóit is. A Központi Sta- tisztikai Hivatal és a felsőoktatás közötti szorosabb kapcsolat érdekében létre kell hozni egy statisztikaoktatókból álló bizottságot, amely a találkozók előkészítését szervezi. A jövőben a hasonló találkozók egy-két előre meghatározott témát vitas-

(12)

A srArisanA A FELSÖOKTATASBAN 1029

sanak meg, és más-más felsőoktatási intézmény legyen a házigazda. Ez is segí- tené egymás munkájának, körülményeinek jobb megismerését.

Célszerű lenne, ha a statisztikusok tudományos minősítésével kapcsolatos fel—

adatokat akadémíai, önálló statisztikai bizottság látná el.

A Tudományszervezési és Informatikai Intézet képviselője javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal írjon ki olyan kutatási főirányt. amelybe bevonja a statisztikaoktatókat.

indítványozták azt is, hogy a Statisztikai Szemle rendszeresen közöljön statisztikai oktatással kapcsoiatos hireket.

A felsorolt témákban bizonyos intézményekkel már korábban szoros kapcsolat, jó együttműködés alakult ki. A javaslatok viszont azt jelzik, hogy más felső—

oktatási intézmények is igénylik ezt. Mindehhez tervszerű, rendszeres, meghatáro- zott keretekben történő folyamatos együttműködésre van szükség.

A magyar statisztikai szolgálatnak alapvető érdekei fűződnek ahhoz, hogy az iskolarendszerben, a posztgraduális képzésben és a tanfolyamokon (például a Szá—

mitástechnika Alkalmazási Vállalat vagy egyes főhatóságok tanfolyamain) a fej- lődéssel lépést tartó. korszerű ismereteket nyújtó statisztikai, számítástechnikoi, il—

letve mindinkább statisztikai informatikai oktatás valósuljon meg. Ez azért is fon—

tos, mivel a fenti oktatási rendszer résztvevői kerülnek a különféle szerveknél sta—

tisztikusi munkakörbe, végzik a statisztikai adatszolgáltatást. A Központi Statisz- tikai Hivatal szakember—utánpótlása is innen kerül ki. Ez azt is jelenti, hogy az oktatás jelentős hatással van az egész statisztikai rendszer minőségére, fejlesz—

tésére, azaz a jövőjére.

IRODALOM

(1) Nyitrai Ferencné dr.: Statisztika a felsőoktatásban. Bevezető előadás a felsőoktatási statisztika—

oktatók Budapesten, 1978. június 22-én, a Központi Statisztikai Hivatalban tartott tanácskozásán. (Kézirat.) (2) Dr. Párníczky Gábor: A képzéskorszerűsités és ennek statisztikai oktatási vonatkozásai (: Marx Károly Közgazdaságtudomónyi Egyetemen. Előadás a felsőoktatási statisztikaoktatók Budapesten, 1987. jú—

nius 22-én. a Központi Statisztikai Hivatalban artott tanácskozásán. (Kézirat)

(3) Experience gained in training staff in the use of EDP technology, paper prepared by the Hungarian Central Statistical Office, seminar on statistical data coilection and processing systems under new conditions organized by the Conference of European Statisticions in Moscow. 21—25 September 1981.

CES/SEM. 14/R. 16.

(A) Gömbös Ervin: A statisztikai rendszer az új feltételek között. Statisztikai Szemle. 1982. évi 10.

sz. 1016—1028. old.

-

(5) Gömbös Ervin: Certain experiences with respect to the training of statistical personnel in Hungary. Contributed paper at the first international conference on teaching statistics. Abstracts. Sheffield.

1982. —

(ó) Development of training programmes for personnel of statistical offices in the light of new technological developments. Report by the Central Statistical Office of Hungary. Conference of European Statisticians, 32nd Plenary Session. 18—22 June 1984. CES/SOS.

(7) Nyitrai Ferencné dr.: A szocialista statisztika útján. Statisztikai Szemle. 1985. évi 4-5. sz.

341—357. old.

(8) Dr. Gömbös Ervin: A statisztikai informatika oktatása. A statisztikai informatika helyzete és fel- adatai. A korszerű informatika könyvtára, 15. Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1985. 57—64. old.

(9) Dr. Gömbös Ervin: A statisztikusok képzése és továbbképzése. Statisztikai Szemle. 1986. évi 11.

sz. NOS—1118. old.

(10) Dvorák Ferenc: Az Európai Statisztikusok Értekezletének 32. plenáris ülése. Statisztikai Szemle.

1984. évi 12. sz. 1241—1253, old.

TARGYSZÓ: Statisztika. Felsőoktatás.

PE3lOME

B aenrepcxom LiempansHoM cramcmuecxom ynpasneunu a mene cocrosmocs coae—

marine, a KOTopOM npmsmu yuacme 48 npenonasa'reneü cramcmku, npuőbrawux "3 14 BbICuJHX yueönsix aaaenenni'v. Lienbro cosemauun sannnocs paCCMOTPEHHe nonomemm, nans- Heüwero paaam'nn " mopepnusaunn npenonaaanm CTaTHCTHKH.

(13)

1030 DR. GUMBUS: A STATlSZTiKA A FELSÖOKTATÁS BAN

Aarop Ha ocnoaauuu HMCbMeHHh-IX nmpopMauuü saaenywmux Kamenpamu " cocro—

naumxcs Ha coaemannu aucrynnenm'a uanaraer "sunemi-ree nonomeuue a oőnactu npeno—

AGBBHHS CTaTHCTHKH, OCTÖHBBHHBGSTCI Ha ponu D.CY B oóy—reuuu H HSHEI'GGT aHecer—mue Ha coaeuanuu npennomemm. '

SUMMARY

A conference was held in the Hungarian Central Stotisticol Office in June 1987, attend- ed by 48 lecturers on statistics of 14 institutions of higher education. The meeting was aimed at reviewing the conditions. further development and modernizotion ot statistical training.

The study discusses the present conditions of statistical training relying on reports of the heads of institutes and on contributions mode at the meeting. The role of the Office in statistical training and the proposals submitted ore reviewed.