Az MKT Statisztikai Szakosztályának vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlése

AZ MKT STATISZTIKAI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETÖSÉG- ÉS KULDUTTVÁLASZTÓ KUZGYÚLESE

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz—

tikai Szakosztálya 1971. december 13—án a Központi Statisztikai Hivatal tanácstermében tartotta a Társaság Alapszabályában előirt

— soron levő — vezetőség- és küldöttválasztó közgyűlését. A közgyűlésen dr. Kádas Kál- mán tanszékvezető egyetemi tanár, Állami—

dijas, az MKT alelnöke elnökölt. Az elnökség- ben helyet foglalt Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az MKT alelnöke és dr. Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem ipari Karának dékánja.

a Statisztikai Szakosztály elnöke. Dr. Kádas Kálmán elnöki megnyitó szavai után dr. Oiié Lajos mondott bevezető szavakat a közgyű- lés eiőtt a tagok részére sokszorosított for—

mában megküldött vezetőségi beszámoló fe- letti vita megindítása céljából. Dr. Ollé töb- bek között a következőket mondta:

.,A közgazdászok napiainkban a közélet egyre fontosabb tényezőiévé válnak és én- nek megfelelően növekedik politikai és aaz—

dasági felelősséaük. Társasági munkánk—

nak segítenie kell abban, hogy eaész köz- gazdász—társadalmunk lépést tudion tar- tani a differenciáládó követelményekkel, sőt előre lássa az elkövetkezendő teendőket is.

A megváltozott körülmények között egyesületi tevékenyséaiinkben is meaúiuló szervezeti for- mákra és bizonyos tartalmi továbbfeiiődésre volt és van szükséa. Meg kell vizsgálni. hoay Társasánunk a tudománvos életben lezajló differenciálódás, a specializálódás és az uavanakkor kialakuló intenráció alapvető feladatainak miiven eszközökkel és módsze—

rekkel tud megfelelni.

Meaavőződésem, hoay tudományágunk, gvakoriati tevékenyséaünk területén -— a sta- tisztikában -. hasonló meaáilapításokat te—

hetünk. Belső — szakosztályi — életünk és kapcsolataink széles köre egyaránt felveti.

hogv már a ma feladatainak meaoldásána'l, de hangsúlyozottan a további feiiődés elő- segítése érdekében keresnünk kell azokat a formákat. amelvek újabb lendületet adhat—

nak munkánknak.

Gazdaságirányításunk mai rendszere. me- chanizmusának funkcionálása új feladatok elé állította a közgazdászok, a gazdasági és műszaki szakemberek. a vezetők és beosz- tottak széles táborát. A döntések decentra—

lizációja, ugyanakkor koordináltságuk bizto- sításának szükségessége jelentősen növelte a statisztika iránti érdeklődést. Jelentkezik ez 'mind a statisztikai adatok. kész elemzések, értékelések területén, mind a módszertani apparátus iránt megnyilvánuló érdeklődés- ben. A gyakorlat bizonyította be, hogy tár- sadalmi életünk minden területén —— a mak- ro—, a mezzo— és a mikroszférában. politikai és gazdasági döntéseknél egyaránt —— az ésszerű kockázatot vállaló döntésekhez szük- séges információkban kitüntetett jelentősé- gük van a statisztikai adatoknak, az elemzé- sek készítésénél pedig — legyenek azok sta-

tikus helyzetet bemutatók vagy dinamikusak,

amelyek előrevetítést is tartalmaznak — a statisztikai módszereknek.

Megítélésem szerint ennek is köszönhető

—— a szervezők kitűnő munkája mellett -—— az a nagyfokú érdeklődés, ami számos rendez—

vényünket kísérte.

Elmondhatjuk, hogy igyekeztünk szakosz- táiyi keretekben is kielégíteni a statisztikával szemben felmerült igényeket. Ez jelentkezett abban is. hogy a budapesti 11 társasági szakosztály jelentős hányadával jó munka—

kapcsolatot építettünk ki. A jó alatt azt e'r- tem, hogy nemcsak nevünket adtuk a közös rendezvényekhez. hanem munkát is és ezzel sikerült megfelelő statisztikai aspektust adni a napirendre tűzött témáknak, módszerek—*

nek. Hasonló a helyzet a megyei szerveze- tekkel való együttműködésünk területén is.

Mindezek kitűnnek a közreadott beszámo- iónkbói is.

Ugyanakkor tudatában vagyunk annak is.

hogy számos területen még nem töltjük be azt az aktív szerepet, amelyet mint a statisz- tikai terület egyetlen társadalmi szervezeté—

nek be kellene töltenie.

Mire gondolok itt elsősorban? Leszögezem, hogy nem akarok a statisztika szempontjából

a tudományok, tudományágak, azok határte- rületeinek kérdésével foglalkozni. Az azon—

ban kétségtelen, hogy a statisztikának mint módszertannak felhasználása nem korlátozó- dik a közgazdaságtudomány területére. A társadalomtudományok, de azon túl más tu- dományok is sikerrel alkalmazzák a statisz-

tikát. _

llyen körülmények között helyes, ha aktív kontaktust építünk ki, a társadalmi szerve- zetek kereteit is felhasználva, ezekkel a te—

rületekkel, ezek szervezeteivel. Meggyőződé- sem. hogy kölcsönös előnyökkel jár ez. Fo—

kozott ilyen irányú tevékenységünk termé—

kenyítően hatna a statisztika művelésére és segítséget. új impulzusokat adna ez a ve- lünk kapcsolatba lépők számára is. lgy ér- tettem az aktív kontaktust. Csak példaként emlitve meg néhányat azon tudományágakp tevékenységek köréből, amelyekre gondolok:

demográfia, szociológia, jogtudomány. tör- ténettudomány, matematika, műszaki tudo—

mányok, biológia.

Hangsúlyozandónak tartom, hogy mindez nem jelentheti a közgazdaságtudományokkal való kapcsolatunk gyengülését. Azt hiszem helyzetünk, szakosztályunk tagsági összeté- tele. érdeklődése. beállítottsága eleve bizto- sítékul szolgálhat erre. Szakkifejezéssel élve:

alapvető profilunkon ilyen értelemben nem kívánunk változtatni. Sőt, nézetem szerint, a közgazdaságtudományi területeken kivül eső tevékenységünknek is egyik jellemzője kell. hogy legyen: azt a közgazdaságtan. a gazdasági szemlélet propagátoraiként vé- gezzük; visszahatásában pedig úgy kívánjuk szolgálni a marxista közgazdaságtant, hogy továbbfejlődését segítsük. llyen értelmű kap—

csolat létrehozásának lehetősége például a demográfiával, a szociológiával, a műszaki tudományokkal, azt hiszem az első pillanat—

ban kitűnik.

Még egy gondolat ezzel összefüggésben!

A határterületi tudományok, tevékenységek terén kialakulóban vagy kitejlődésben van- nak olyanok, amelyek — nagy szavakat hasz- nálva — forradalmasítják — szerényebb ki- fejezéssel élve — lényegében befolyásolják a tradicionálisan elfogadott tudományokat.

Hozzánk közel álló körből itt csak a számí—

tástechnikát, az informatikát emlitem. Az ezekkel való szorosabb kapcsolat létrehozása mondhatnám számunkra a jövőt illetően — de már a jelenben is — létfeltétel. ltt is mint társadalmi szervezet számára bőven akad feladat.

Úgy vélem, két szempontból is rendkívül fontos számunkra mindezek szem előtt tar- tása. Egyrészt, hogy hasznosítsuk mindazt, amit számunkra már ma a statisztikában nyújthatnak. Másrészt. hogy befolyásunkkal fejlődésüket olyan irányba ösztönözzük, amely problémáink megoldását segiti. Gon—

dolom. ha ilyen területen eredményeket érünk el, akkor ez szintén nem csupán a statisztika, a statisztikusok számára lesz hasz—

nos, hanem a közgazdaságtudományok és művelőik szélesebb táborának is.

Mindezekkel csupán azt szerettem volna felvázolni, hogy már most számos olyan ma- mentuma van szakosztályi életünknek, amelynek tükrében szűkre szabottaknak tűn- nek azok a keretek, amelyeket jelenlegi szak- osztályi működési lehetőségeink nyújtanak.

Nem az a helyzet. hogy a szakosztályi ke- ret olyan Prokrusztesz ágyba szorítja tevé-—

kenységünket, amely működésképtelenné tesz bennünket. Kétségtelen azonban. hogy több vonatkozásban ,,kilógunk" belőle és ha alo- kat'nem is nyesegetik le, de a fejlődést sem segítik. Ez pedig különösen fontos, volna.

mert új vagy számunkra legalábbis újszerű törekvések. célok megvalósításáról van szó.

Tagságunk aktivitása. pozicionális helyzete lehetővé teszi a szervezeti formák olyan fej?

lesztését, ami nagyobb mértékű és szélesebb skálájú kibontakoztatásra nyújt lehetőséget mind a hazai, mind a nemzetközi működés területén. Miként erre utal-tam, tagságunk, vezetőségünk ennek számos fórumon már vt- szonylag régen hangot is adott.

Az MKT Elnöksége ismeri ilyen irányú tö—

rekvéseinket, alapvetően figyelemre méltó- nok, helytállónak tartja ezzel kapcsolatos érvelésünket. Az 1972. évi küldött—közgyűlés elé kerülő alapszabálymóclositás-tervezet már részben — alapvetően a nemzetközi kapcso- latoknál —- nagyobb önállóságot biztosít a szakosztályoknak. Kimondja, hogy egyes szer- vezetek -— igv a Statisztikai Szakosztály is — jogosult a Társaság megnevezés használa- tára. Ez azonban minden tekintetben meg- nyugtató megoldást nem hoz, legfeljebb en—

nek lehetőségéhez nyit utat. Ezért is hang- súlyoztam az önálló társasághoz elvezető alapos. körültekintő előkészítő munka szük—

ségességét.

Úgy gondolom, hogy alapos előkészítés, sokoldalú, körültekintő munka szükséges ah—

hoz, hogy kidolgozzuk azokat a formákat, amelyek működésünkhöz a legjobb feltéte- leket biztosítják. Hangsúlyozom, hogy min- denekelőtt azt kell biztosítanunk, hogy az MKT társszakosztályaíval együttműködésünk, (: közgazdaságtudományokkal kiépült orga—

nikus kapcsolatunk ne gyengüljön, hanem erősödjék. Vonatkozik ez a Társaság megyei szervezeteivel való együttműködésünkre, ezen szervezeti egységeknél statisztikus kollégáink aktiv közreműködésére is.

A megválasztandó új szakosztályi vezető- ségnek kell behatóbban megvizsgálnia az e téren fennálló helyzetet és meghatároznia a teendőket."

Bevezető szavai végén Ollé elvtárs köszö- netet mondott a tagságnak a vezetőségi

munka támogatásáért, a szakosztályi kere—

tekben végzett aktív munkásságáért, valamint a Szakosztályban működő szekciók. szakcso—

portok vezetőségeinek sokirányú, áldozatkész tevékenységükért. Majd elbúcsúztatta a Ve- zetőség két érdemes tagját, akik a továb- biakban nem kívánnak a Szakosztály Veze- tőségében funkciót vállalni. A következőket mondotta: ,,. ..köszönetet mondok dr. Bene Lajos kollégánknak, aki tekintettel arra, hogy nyugállományban van. írásban kérte: a kö- vetkező periódusban tekintsünk el vezetőségi tagként való jelölésétől. Hasonló kéréssel fordult hozzánk Lukács Ottó elvtárs is, aki l959—től 4 évig szakosztályunk elnöke volt és az ENSZ-nél New Yorkban végzett mun- kájának befejeztével ismét bekapcsolódott a Vezetőség munkájába. Most azonban, mivel más munkaterületen dolgozik és az MKT Kereskedelmi Szakosztályának lett vezetőségi tagja, nem tud a Statisztikai Szakosztály ve—

zetőségében is közreműködni."

A Szakosztály Vezetősége mind dr. Bene Lajos, mind Lukács Ottól magas színvonalú társasági munkájának elismeréseképpen jegyzőkönyvben mondott őszinte köszönetet a vezetőségben éveken át végzett odaadó munkásságuke'rt.

Végül pedig a Szakosztály Vezetősége ne—

vében Ollé Lajos köszönetét fejezte ki az MKT Elnökségének, Választmányának és Titkárságának azért a segítőkész támogatá- sért. amelyben a Szakosztályt és annak Ve- zetőséget az elmúlt periódusban is részesí- tette. Megköszönte az egész tagság nevében a Központi Statisztikai Hivatal vezetőségének és külön Huszár istván elnöknek azt az er—

kölcsi és jelentős anyagi támogatást, amely a sikeres munka alapfeltételeit biztosította és kérte a további pártfogó segítséget az új vezetőség számára.

A Statisztikai Szakosztály Vezetősége — mint ezt a Szakosztály Vezetőségének beszá- molója is megállapította -— a legutóbbi, az 1968. évi október 11—én tartott vezetőség— és küldöttválasztó közgyűlés óta a Szakosztály fennállásának 10 éves évfordulója alkalmá- ból 1969. december 16-án tartott ünnepi köz- gyűlésein részletesen beszámolt a tagságnak a Szakosztály életéről. tevékenységéről.Z A közgyűlés elé terjesztett beszámoló ezért csak az 1970—től 1971. év végéig terjedő időszakot ölelte fel. az utóbbi két évben végzett tár- sasági tevékenység eredményeiről és hiá- nyosságairól adott tájékoztatást.

..A legfőbb kérdés, amit itt vizsgálnunk kell — hangsúlyozta a beszámoló — az, hogy a

l A Magyar Közgazdasági Társaság Elnöksége Lu- kács Ottót kiemelkedő társasági tevékenységéért az 1972. március 10—én tartott közgyűlésén Széchenyi Emlékéremmel tüntette ki.

2A Statisztikai Szakosztály 10 éve.

Szemle. 1970. évi 4. sz. 467—469. old.

Statisztikai

Statisztikai Szakosztály alapvető célját mí- Iyen eszközökkel és milyen mértékben való- sította meg az elmúlt időszakban. Alap- vető célunk volt —- mint ismeretes — a statisz- tikai tudomány fejlődésének elősegítése tár- sadalmi úton. társadalmi eszközökkel és evégből a magyar statisztikusok tömörítése szakosztályi keretekbe. A statisztikai tudo- mány fejlesztését természetesen nem öncé-

lúan értelmeztük és kívántuk szolgálni, ha- nem a statisztikai gyakorlat érdekében, az—

zal szoros kapcsolatban.

Mielőtt azonban a kérdés vizsgálatára rá- térnénk, néhány szót kell szólni a taglétszám—

ról. A Statisztikai Szakosztály tagjainak szá—

ma az elmúlt időszakban általában 140—150 fő között volt. Ez a szám növelhető lenne a vidéki tagok, a Területi Statisztikai Szekció- ban működő tagok számával, tehát kb. 170 fővel és eboen az esetben a tagok összes száma 310—320 fő körül lenne. Ez azonban félrevezető lenne, mert a Közgazdasági Tár- saság szervezése csak Budapesten szakmai jellegű. vidéken területi. A megyékben az MKT ún. megyei szervezetei működnek. Ezek száma ma már 17, azaz csaknem valameny—

nyi megyében működik szervezet. A Szak—

osztály, pontosabban a Területi Statisztikai Szekció vidéki tagjai ezeknek a területi szer- vezeteknek létszámát növelik és így őket az MKT közgyűlésére megválasztandó küldöttek számának megállapításánál is a vidéki szer- vezeteknél veszik számításba és nem Szak—

osztályunknál. Mindez természetesen nem akadályozta meg a Területi Statisztikai Szek- ció vezetőségét és tagságát, hogy igen aktív tevékenységet 'fejtsenek ki a Szakosztály ke- retében, mint arról a későbbiekben szó lesz.

A Szakosztály tagjainak száma, ha a tag- díjfizetés teljesítését vesszük alapul, erősen hullámzó volt. Ebben szerepet játszott a szo—

kásos feledékenységen kívül az is, hogy saj—

nos előtordult olyan eset is. amikor a tagdíj befizetése ellenére egyes tagok a Gazdasá- got, a Társaság iolyóiratát nem kapták meg.

de oka volt az az adminisztrációs hiba is, hogy 1971-ben például az év első negyedé- ben nem volt a Titkárságnak befizetési csekk- je, amin a tagdíjbefizetést teljesíteni lehe—

tett volna.

A Szakosztály rendezvényein általában a tényleges tagságnál jóval nagyobb létszám szokott megjelenni. Különösen a két Szekció, az lparstatisztikaí és üzemgazdasági, vala- mint a Területi Statisztikai Szekció üléssza- kain. Ennek magyarázata az. hogy egyrészt igen sokan érdeklődnek a statisztikai aspek—

tusú elemzések, vagy pontosabban a közgaz—

dasági problémák statisztikai szempontból és módszerekkel történő tárgyalása iránt, más- részt a szekciók. szakcsoportok aktív tagjai között az MKT más szakosztályainak tagjai is helyet foglalnak, illetve foglaltak.

A Szakosztály az előbbiekben említett alapvető célját tudományos vitaülések, elő- adások, konferenciák, tanácskozások rende- zésével és tudományos pályázatok kitűzésé—

vel oldotta meg.

Az elmúlt 2 év kiemelkedő rendezvényei voltak az Iparstatisztikai és üzemgazdasági Szekció 1971. május 20—22—én Székesfehér- várott mintaszerűen megrendezett ll. Vándor- ülése; a Területi Statisztikai Szekció 1971.

júniusban tartott tudományos ülésszakkal egybekötött nagy sikerű szombathelyi teljes ülése, a Statisztikatörténeti Szakcsoport 1970 júniusában tartott keszthelyi és 1971 májusá- ban Békéscsabán és Gyulán tartott Vlll., illetve lX. Vándorülése, az 1970 áprilisá—

ban tartott Lenin Emlékülés, a Területi Sta- tisztikai Szekció, valamint a Statiszti—katörté—

neti Szakcsoport közös rendezésében meg- tartott emlékülés a Fővárosi Statisztikai Hi- vatal létrehozásának 100 éves fordulója al—

kalmából. és végül az 1971 októberében megrendezett ll. Magyar ÁKM Konferencia.

Nincs itt módunk arra, hogy teljes részle- tességgel ismertessük és elemezzük az előbb emlitett nagyobb rendezvényeket, mégis szük- ségesnek tartunk a vidéki rendezvényekkel kapcsolatban néhány ismertető szót és meg-

jegyzést.

Az INFO—71 nevet viselő székesfehérvári vándorülést az lparstatisztikai Szekció az MKT Fejér megyei szervezetével közösen ren- dezte a már híressé vált Alba Regia Napok keretében. A Vándorülésen mintegy ADO—an vettek részt. akik két plenáris ülésen és há- rom szekcióban összesen 26 előadást vitat—

tak meg. Az előadások aktualitását és érde- kesséaét néhánv előadás címével érzékeltet- jük. ilyen előadások hangzottak el, mint pél—

dául ,,Gazdasáai vezetés és információ", ..Az iparstatisztika helye és szerepe az irányítás és a közgazdasági elemzés különböző szint—

jein", ,,A KSH meavei iaazaatósóaónak sze- repe a vállalati iniormációk avűitésében. a meave informálásf'iban", ..A vállalati mecha- nizmus problémái", ,.A számitástechnikai esz—

közök.; szerepe az információk feldolgozásá- ban".—

Az lNFO-71 megrendezéséhez ielentős se- gitséget nyújtott a főrendező Nvitrai Fe—

rencnének és drl Moinárfi Tibornak, a Szok—

ció titkárának Homoki József, az_ MSZMP Feiér Megyei Bizottságának titkára. az MKT Feie'r megyei szervezetének elnöke és Fodor Laios, az MKT Fejér megyei szervezetének titkára. továbbá a Székesfehérvári Városi Tanács.

A Területi Statisztikai Szekció 1971 júniu—

sában tartott teljes ülésén a területi infor—

mációs rendszer elméleti—módszertani kérdé—

seit, valamint a gazdasági hatékonyság te—

3 Lásd: INFO—1971. Az MKT Fejér megyei szervezete.

Székesfehérvár. 162 old.

rületi szintű mérésének módszertani problé- máit dolgozták fel 8 referátum keretében.

A reterátumok a területi statisztikai infor—

mációs rendszer elméletének és módszerta—

nának kérdéseivel, a pártszervek információs rendszerének helyzetével, a tanácsi informá—

ciós rendszer problémáival, a területi terve—

zés. a várostervezés és a területi statisztika kapcsolataival, a gazdasági hatékonyság szómszerűsitésére a Gazdaságkutató Intézet—

ben végzett munkálatokkal, a magyar ipar hatékonyságára készitett számításokkal. a Szolnok és Baranya megyére vonatkozó ho- t'ékonysági vizsgálatokkal foglalkoztak. A tel, jes ülésen határozatot hoztak a Szekció szer- vezeti felépítésének módositásáról. A Szek—

ció korábbi, témakörökre szervezett munka- csoportjai helyett rugalmasabban és köny- nyebben kezelhetőnek ígérkező regionális munkacsoportokat hoztak létre. (Egy regioná—

lis munkacsoport három szomszédos megye tagságát tömöríti.)

A teljes ülésen 120 tő vett részt. A kitűnő rendezés a Szekció vezetőségének, köztük is elsősorban Barabás Miklós és Kovács Tibor érdeme. A teljes ülés megrendezéséhez a megyei tanács elnöke, dr. Gonda György és a megyei tanács általános elnökhelyet—

tese. dr. Kelemen Ferenc nagy segítséget nyúitottak.

A Statisztikatörténetí Szakcsooort a vizs- gált idős7akban két vándoriilést tartott:

1970-ben Keszthelyen, ahol az Agrártudomá- nvi Főiskola nvúitott segitséget a tanácsko- zás mearendezéséhez és. 1971—ben Békéscsa—

bán és Gyulán. ahol a KSH meavei igazgató- sáaa és a két városi tanács támo'iatta és tette lehetővé a vándoriilés meatartását.

A vándorülések salátos vonása. hogy a témákat nem korlátozzák a statisztika vala- melv adott ágazatára. Ezt abból az alanelv- ből kiindulva teszik. hogy az eaves terüle- teken mi'ikődő statisztikusok a más teriiletek tapasztalatait. eredménveit megismeriék és esetlen Felhasználják, hasznosíthassák saját területükön. Ennek az elvnek meditalni/Sen a keszthelyi. sorrendben Vlll. Vándor-"!lése'i el—

hmm-mit 15 előadás svi-"esen és sokoldalúan példávro n static—til'atör'cénet művelőinek ku—

tnióai fú'i'tlúi'nil', Néhány előadás cimével to- lán érzékeltetni lehet a meavitatott téma- körök oavdaasáaát, Flőadás hanaza'rt el a mmr'inazdasr'iai termelés volumenének válto- zásáról a XX. században. a mezőaazdaság fejlődési tendenciái és a tervezés kaocsnla.

táról, ,,A szanálás az 1920—as évek pénzügyi tendenciáin tükrében" címmel. valamint a maavar külkereskedelmi, statisztika történe- téről, a Keszthelv körnvéki római, kom kö- zéokori népesség demográfiai vizsgálatá—

ról stb.

A lX., Békéscsabán és Gyulán megtartott Vándorülésen 12 kitűnő előadás került meg-

vitatásra. amelyek közül is kiemelkedtek (:

XVlll. század végi összefoglaló statisztikai

táblázatokról tartott beszámoló. a mezőgaz-

dasági munkabér-statisztikáról. a hazai intéz- ményes közvélemény—kutatás múltjáról, a ii—

ziokratizmus hatásáról a magyar statisztikai tudományban, a felszabadulás előtti társa- dalmi mobilitásról, a vegyipar, valamint a malomipar statisztikájának történetéből tar- tott előadások.

Az 1971. októberben tartott ll. Magyar ÁKM Konferencia a Matematikai—Közgazda- sági, a Népgazdaságtervezési szakosztályok—

kal, az MKT Baranya megyei szervezetével és az MTA Statisztikai Bizottságával együtt ke- rült megrendezésre Siklóson. A kitűnően si- került tanácskozás szakmai rendezésében a Szakosztály részéről dr. Rácz Albert és dr.

Csepinszky Andor vettek részt. Eredményes munkájuk eredményeképpen a Konferencia 40 előadásából 20-at Szakosztályunk tagjai tartottak. Meg kell említeni. hogy a 400 főt megmozgató konferencia sikeres lebonyolítá- sához dr. Szakolczai György, Ormós Zsolt és dr. Csepinszky Andor főrendezőknek nagy segítséget nyújtott dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Pártbizottságának titkára, az MKT Baranya megyei szerveze—

tének elnöke.

A Konferencia anyaga meg fog jelenni kö—

tetbenf több előadás közlését a Statisztikai Szemle is programjába vette.5

Ezek a nagyszabású vidéki rendezvények lényegében az egész Szakosztályt megmoz- gatták. Nemcsak a rendező szekciók. szak—

portok vezetősége és tagjai tevékenykedtek, hanem előadóként, munkaülések elnökeiként vagy nem egy esetben egyszerű résztvevő—

ként, vitapartnerként megjelentek a tanács- kozásokon a Vezetőség tagjai és a Szakosz—

tály sok más tagja is.

A vidéki rendezvények után most a szek—

ciók. szakcsoportok életét áttekintve a kö—

vetkezőket mondhatjuk.

Az Iparstatisztikai és üzemgazdasági Szek- ció az elmúlt időszakban megoldott néhány

— társasági téren gyakran és sokak által vi—

tatott —— kérdést.

— A szekció előadásai kizárólag az ipar témakörét érintették, az ún. ,,határ"-eseteket programjukból kizárták. Témakörük a jelen—

legi gazdasági mechanizmusban a vállala- tokra háruló statisztikai elemzési kérdé—

4 A kötet az Akadémiai Kiadónál sajtó alatt van.

3 Lásd Huszár István: Néhány gondolat az input- oulput módszerről. Statisztikai Szemle. 1972. évi 2.

sz. 115—119. old.; dr. Rácz Albert: Az ágazati kap—

csolati mérlegek jelentősége és továbbfejlesztése.

Statisztikai Szemle. 1972. évi 2. sz. 120—130. old. A jelen számban: dr. Cserba Lajos: Az ágazati kap—

csolati mérlegek felhasználása a népgazdasági ter—

vezésben (227—240. old.): dr. Szakolczaí György: Az ágazati kapcsolati mérlegek szerepe a pénzügyi és ártervezésben (241—250. old.).

sekre, vagyis aktuális témákra terjedt ki. azok tudományos megalapozását. ismertetését (ter—

jesztését) szolgalta. Hasonlóképpen az elő—

adók az ipar -— népgazdasági szintű és vál- lalati — szakembereiből, illetve az iparral kapcsolatos tudományágak és intézmények muvelőiből kerültek ki. Végső soron tehát sí- került az ,,ipari" profil és előadói gárda szű- kebben is erteimezhető stabil köret kialaki-

taniok.

—— Kialakitották azokat a tájékoztatási for- mákat. publikációs rendszereket, amelyeken keresztül az elhangzott előadásokat, vitákat egyrészt az ülésszakon megjelenni nem tu—

aok tudomására hozzák, masrészt tudomá- nyos kutatás céljára forrásanyagokat szol- gáltatnak. Az előadás jellegétől függően azekat az Ipari és tpltőipari Statisztikai Er—

tesito'ben, a Figyelőben közlik, illetve az ülésszakok előtt az előadások rövidített szö- vegét sokszorositva közzéteszik. végül — a lehetőség határain belül — a teljes ülésanya—

got önálló kiadványban megjelentetik.

-- Végleges szervezési formaként mind a budapesti, mind a vidéki ülésszakokat vál- lalatra települten bonyolítják le. így a kér- dések tudományos vizsgálata a gyakorlati vezetők körében ,,belülröl" segíti az adaptál- * ható ismeretek bevezetését. Lényegesnek tartják. hogy ez serkenti a saját problémák megoldását célzó, nyilvánosan is prezentál—

ható és ennek színvonalán mozgó tanulmá- nyok kidolgozását. Az alkalmazott szervezési forma emellett összekapcsolja a Központi Statisztikai Hivatal munkatársait az ipar szel-

lemi vezetőivel, erkölcsi elismeréshez segíti

a statisztikát és a vállalati statisztikusokat, végül fórumot ad a látens tudományos erők- nek. A szinvonalasabb cikkekért rendszeresí- tett nívódíjakat is ezeken a rendezvényeken adják ki, ezzel nemcsak ünnepélyessé teszik az eseményt, hanem a szerzőknek is nagyobb nyilvános megbecsülést adnak.

Megoldották, mint ezt a korábbiakban em—

lítettük az MKT területi szerveivel az együtt—

működés módozatait. (A legutóbbi ll. Vándor—

ülés tapasztalatai szerint ez kölcsönösen hasznosnak bizonyult.)

Az 1970. január i—től eltelt időszakban a szekció öt ülésszakot rendezett, ezen össze—

sen 35 referátum hangzott el, a résztvevők száma átlagosan kb. 250—300 fő volt és a rendezvények ismertetése nélkül számítva ösz—

szesen 31 cikkesitett tanulmányt jelentettek meg. Ezenkivül két rendezvény anyagát szét—

osztották a résztvevők között, egy rendezvény gyűjteményes kiadása pedig nyomdai előké- szítés alatt áll.6

f' A kiadvány időközben ,.A területi statisztikai in- formációs rendszer és a gazdasági hatékonyság te- rületi mérése elméletének és gyakorlatának néhány kérdése" (Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1971.

71 alá.) címmel megjelent. -

A Területi Statisztikai Szekció tevékenysé- gének helyes értékeléséhez néhány, már 1969-ben megkezdett tevékenységről is be kell számolni.

A Területi Statisztikai Szekcióban az el- múlt 3 évben elkészült munkák egyik köz- ponti kérdése az egyes területi egységek gaz- dasági fejlettségi szintjének, illetve a népes—

ség életszinvonalának megállapítása, a szám- szerű mérést biztositó módszerek kutatása, illetve a fejlettségi rangsor meghatározása volt. A különböző mutatószám—rendszerek alapján készített rangsorok általában az or- szág megyéinek összehasonlitását foglalták magukban, de — kisebb kiterjedésben —tör- téntek kisérletek járási egységek összeveté—

sére is.

E munka során elméleti—módszertani vo—

natkozásban két, egymástól eltérő irányvonal alakult ki:

a) az egyik módszertani irányzat lényegé—

ben nemzetijövedelem—termelési szemléletű, az ország 'folyó árakon számitásba vett nem- zeti jövedelmét osztja fel bizonyos korrekciós műveletek után területegységekre;

b) a másik módszert a gazdasági fejlett- séggel legszorosabb korrelációt mutató kis- számú paraméter ..konriplex mutatóvá" való átiagolása jellemzi.

A konkrét tevékenység során mindkét mód- szer alkalmazása hasznos tanulságokkal szolgált.

Az elemzéseket abba az irányba kivánják fejleszteni, hogy a kutatók lépjenek túl a rangsorvizsgálatokon és helyezzenek na- gyobb hangsúlyt az eltérések nagyságának. a fejlődési ütem különbözőségének, a szóró- dási jellemzőknek az értékelésére.

E munkák közül több tanulmányt megje- lentettek a Területi Statisztikában.

Ugyancsak e vizsgálatok tanulságainak összegezése. egyben a hivatali gyakorlatban való felhasználása jelentkezik a megyék tár—

sadalmi—gazdasági helyzetéről és fejlődésük főbb tendenciáiról 1970-ben készített kiad—

ványsorozatban, amelynek egyes tanulmá—

nyait az lgazgatóságok a megyei pártérte—

kezletre és a tanácsválasztásokra való fel—

készülés időszakában jelentették meg.7 A módszertani munkálatok egy másik irá- nya a különféle területi mérlegek kidolgo- zását tűzte ki céljául. azzal az igénnyel, hogy ez a munka végül elvezessen a terü- leti munkamegosztás méreteit és irányait fel- táró. a területi tervezés számára is felhasz- nálható egységes, átfogó területi mérleg- renclszer kialakításához. E tevékenység ke—

retében kísérletképpen egy-egy megyére nézve már elkészültek különböző termékmér-

7 Lásd: ..Magyarország megyéinek társadalmi—

gazdasági helyzete és fejlődésük főbb tendenciái."

Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 0971.) 555 old.

legek (például villamos energia, építőanyag.

búza stb.) állóeszközökre, taiajerőre, vonó- erőre, területtelhasználásra, vásárlóerőre vo- natkozó mérlegek.

Ugyancsak a mérlegmunka keretében ké- szült el -— egy hosszabb előkészítő időszak után —— az első kísérleti megyei ÁKM: Vas megye 1968. évi ágazati kapcsolati mérlege.

melyet a szerzők Csepinszky Andor, Kovács Tibor és Novák Zoltán a közelmúltban isi—

kerrel mutattak be a ll. Magyar ÁKM Kon- ferencián.

A területi statisztikai vizsgálatok keretén belül számos — számszerűen talán a legtöbb

— tanulmány és munkacsoport foglalkozott az ország településhálózatót érintő külön- böző ke'rdésekkel, mindenekelőtt a budapesti agglomeráció. a középváros-hálózat, az ap- rófalvas településrendszer, illetve a tanyás településrendszer helyzetének, fejlődésének tendenciáival és problémáival. (Ezek közül több mint 10 tanulmányt közölt a Területi Statisztika 1969—1970. évfolyama.)

A településvizsgálatok külön hangsúlyt kaptak az l. Szombathelyi Településdemog- ráfíai Ulésszak megrendezésével, melyre 1969 júniusában a TIT Demográfiai Csoportjával együttműködésben került sor. Az ülésszakon 8 előadás dolgozta fel a téma elméleti és gyakorlati vonatkozásait, a vitákban 15 hoz-

zászóló fejtette ki álláspontját.

A beszámolási időszakot mintegy lezárta a szekció 1971 júniusában megrendezett teljes ülése. amelyről már szóltunk.

A Statisztikatörténeti Szakcsoport a koráb- ban emiitett vidéki vándorülésein kívül több budapesti előadóülést is rendezett. köztük a Lenin Emlékülést, megemlékeztek az lSl bu—

dapesti ülésének 70. évfordulója alkalmából az 1901. évi ülés jelentőségéről és együtt- működtek a Területi Statisztikai Szekcióval a Fővárosi Statisztikai Hivatal megalapítá—

sának 100. évfordulója alkalmából tartott emlékülés megrendezésében.

A Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport alap- vető feladatának, azaz annak, hogy a nem—

zetközi statisztikai kérdések megvitatásának fóruma legyen, vitadélutánok. ismeretterjesztő előadások megrendezésével tett eleget. Az elmúlt másfél évben a Szakcsoportban 7 rendezvényre került sor, amelyeken átlag 40—50 fő vett részt. Az elhangzott előadá- sok a szocialista gazdasági integráció, a kü- lönböző területeken végzett nemzetközi ösz- szehasonlítások lehetőségeivel és problémái- val, valamint a gazdaságstatisztika rendsze—

rével foglalkoztak.

A tárgyalt témák zöme nemzetközileg még meg nem oldott módszertani kérdésekkel foglalkozott és kitűnő tapasztalatcserét tett lehetővé a nemzetközi közgazdasági kérdé- sekkel foglalkozó szakemberek között.

Volt a szekciók, szakcsoportok említett ren—

dezvényein kívül 6 össz—szakosztályi ülés is, amelyeken a kiskereskedelmi árszínvonal vál- tozásának vizsgálatával (dr. Marton Ádám), az ökonometriai modellekkel (Klein profesz—

szor), az ágazati kapcsolatok mérlegének gyakorlati felhasználásával (Nyitrai Ferenc- né), a bűnügyi statisztika fogalmi és rend- szertani kérdéseivel (Vavró István), az ame—

rikai statisztikai információs rendszerrel, il—

letve a magyar statisztika aktuális kérdései—

vel (Huszár István) foglalkoztak.

Ami az elhangzott és megvitatott előadá- sok, tudományos munkák publikálását illeti, a Szakosztálynak saját lapja nincsen, de a Központi Statisztikai Hivatal foiyóiratai je- lentős segítséget nyújtottak ezen a területen és igen nagy számú előadást, dolgozatot kö—

zöltek a korábbi gyakorlathoz hiven az utóbbi két esztendőben is. Egyébként a Hi—

vatal folyóiratai elismerésre méltó módon ki- sérik figyelemmel a szakosztályi életet, híre- ket és beszámolókat közölnek a különböző rendezvényekről, vándorülésekről, teljes ülé- sekről, úgyhogy ma már a Statisztikai Szak- osztály élete jól nyomon követhető a kü- lönböző statisztikai folyóiratokban. A Gaz- daság is közölt több tanulmányt a Szakosz—

tály tagjainak tollából és beszámolókat is a nagyobb rendezvényekről. Végül a Titkárság szerkesztésében a Figyelő is rendszeresen adott információkat a Szakosztály életéből.

A Területi, valamint az lparstatisztikai Szekció egyes rendezvényeik anyagának, il—

letve bizonyos tanulmányoknak összefoglaló gyűjteményes formában való közzétételét is megoldotta.

A szakosztályi feladatok megoldásának, a célkitűzések megvalósításának a rendezvé—

nyek mellett másik eszköze a pályázatok ki- írása. A vizsgált időszakban egy pályázat fu- tott, amelyet a Területi Statisztikai Szekció irt ki ,,A területi statisztika módszereinek fejlesztése és a módszerek gyakorlati alkal- mazásának előkészítése" címmel és 1971.

október 30-i határidővel. A beérkezett 12 pálygamű díjazására 21000 forintot fordítot- tak.

Végeredményben a Területi Szekció vidéki munkacsoportjaiban elhangzott és megvita- tott előadásokat nem számítva, a Szakosztály keretei között a tagok összesen 111 előadást tartottak és vitattak meg. Az előadások ala- posságát, értékét mutatja, hogy szinte vala- mennyi közlésre ís került a Hivatal valame—

lyik folyóiratában, vagy egyéb módon —- kü—

lön kiadványban — publikálták.

Mint az eddig mondottakból kitűnik, a Szakosztály a korábbiakhoz hasonlóan, 1970—

1971—ben is változatos, gazdag programot

% A pályázati eredményeket lásd: Területi Statisz—

tika 1972. évi 1. sz. 120. old.

bonyolított le. Az előadások, viták segítették a hivatali munkát, hozzájárultak a problé—

mák tísztázásához és a határos területeken dolgozókkal, a rokon tudományok művelői—

vel a kapcsolatok létrehozásához, illetve a meglevők javításához.

Javult az együttműködés az akadémiai bi- zottságokkal és a Közgazdasági Társaság kü- lönböző szakosztályaival, megyei szervezetei- vel. Még mindig nem megoldott azonban a programok, időpontok egyeztetése és igy elő- fordult, hogy több jelentős ülésszak meg—

rendezése szinte ugyanarra az időszakra zsúfolódott össze.

A Statisztikai Szakosztály munkájában ei—

ért eredmények elsősorban a tagságnak kö- szönhetők, azoknak, akik szinvonalas, érde—

kes referátumokkal, korreferátumokkal segí—

tették az ülésszakok tudományos munkáját, a célkitűzések megvalósitását. A munka sike- réhez nagymértékben hozzájárultak a Hiva- tal vezetői, a folyóiratok szerkesztőségei, a Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat és nem utolsósorban az MKT Elnöksége.

A beszámoló megvitatása során felszólalt Huszár István államtitkár, a Központi Statisz—

tikai Hivatal elnöke, az MKT alelnöke. Fei—

szólalásában hangsúlyozta, hogy a Statiszti- kai Szakosztály rendkivül sok segítséget nyúj- tott a hivatalos statisztika napi feladatainak megoldásához. Rámutatott arra, hogy (:

Szakosztály fórumot biztosított a statisztikai munkával kapcsolatos gondolatok kifejezé—

séhez, megvitatásához. Az is előfordult, hogy a Statisztikai Szokosztályban került előbb napirendre valamilyen statisztikai tevékeny—

ség elméleti vitatása, megoldása és csak később vonult be a gyakorlatba. Egyáltalán a Szakosztály segített a kérdésfeltevésekben, a válaszok kidolgozásában, a megoldások értékelésében. Kívánatos, hogy a Szakosztály a következő években is hasonló módon te- remtsen fórumot a statisztikusok vitái részére és intenzíven vegyen részt a statisztikai tu-

domány formálásában.

A statisztikai munka differenciálódása fel—

veti annak szükségességét, hogy a Statiszti- kai Szakosztály ne csak a közgazdász sta- tisztikusokat tömöritse magába, hanem azok számára is alkalmat adjon gondolataik ki- fejtésére, akik nem közgazdasági területen dolgoznak. Ez nagyobb mozgékonyságot és a statisztikai munka számára előnyt jelen.

tene. A statisztikusok társasága 50 éve — 1922—ben —— alakult meg. Az évforduló gon—

dolatokat vet fel. Ha a nem közgazdász sta- tisztikusoknak nem lesz fóruma a Statisztikai Szakosztály, akkor félő, hogy ezek más szer- vezetekben fejtik ki tevékenységüket és ak—

kor nem biztos, hogy szervezettebb és igénye- sebb lesz a statisztikai tevékenység.

Annak megbeszélésére, hogy az állami sta—

tisztikai munkában az elkövetkező években

melyek a fő problémák, amelyek megoldásra várnak, s amelyekre a fő figyelmet torditani kell, egy másik alkalommal tog sor kerülni.9 Egy biztos: nem csekély a megoldandó prob- lemák, feladatok száma és nagyságrendje.

Megoldásukkor fel kell használni a tarsadal- mi szetvezetek, a lársasag tagságának akti- vitását, segítségét. Ennek záloga, hogy a Szakosztály, a társaság tagjai agilitasukat fokozzák, tigyeljek a statisztikusomt az or- szágban foglalkoztató problémákat, teremt—

senek tórumot a soron kovetkező reladatok megoldására vonatkozó javaslatok, gondola- tok Kliejtesehez. Huszar istván felszólalása végén hangoztatta: számit a Szakosztály, a tagság munkájára, a további találkozások- ra, beszélgetésekre és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a közös munka mind a Szakosztálynak, mind a Központi Statisz- tikai Hivatalnak hasznára lesz.

A korlátozott helyre tekintettel nem ismer—

tetjük. csupán megemlítjük a többi felszóla- lást. Kádas professzor annak a véleményé- nek adott kitejezést, hogy a statisztikai tu—

dományos módszertan erősen hat más tu- dományos szakterületek vonatkozásában is.

Ha a Szakosztálynak vagy Társaságnak si- kerül az eddigi "profilt" kiszélesítenie, a megkezdett statisztikai elméleti kutatások is nagyobb eredményekkel fognak kecsegtetni.

Horváth professzor a Szakosztály keretében módszertani szakcsoport és társadalomstatisz- tikai kérdésekkel foglalkozó szekció felállítá- sát és a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését javasolta; dr. Hajpál Gyula a gazdaságpoli- tikai módszertani kutatások elméleti alátá—

masztását sürgette; dr. Vincze István pro—

fesszor a statisztika erőinek összefogása mellett foglalt állást, különös tekintettel a matematikai statisztika képviselőinek bevo- nására a közös munkába. Dr. Ollé Lajos vá- laszában örömmel regisztrálta azt a minden felszólalásnál visszatérő gondolatot. hogy a Statisztikai Szakosztály tervezett szervezeti át- alakulása a statisztika legkülönbözőbb te—

rületén működők tömörítését célozza. Hang- súlyozta, hogy a tervezett változtatások rend- kivül alapos előkészítő munkát igényelnek, melyekre rövidesen sor fog kerülni.

A közgyűlés a Szakosztály Vezetőségének beszámolóját elfogadta és a Szakosztály Ve- zetőségét felmentette. Ezután dr. Szilágyi György, a Jelölő Bizottság10 elnöke ismertette a Bizottság javaslatát a Szakosztály Veze- tőségére és a Magyar Közgazdasági Társa- ság közgyűlésére küldötteknek jelöltekre. A közgyűlés a Szakosztály Vezetőségét egyhan-

9 Az említett problémák megbeszélésére 1972. feb- ruár 26—án tartott aktiva értekezleten került sor, Az ott elhangzottakról a Statisztikai Szemle következő számában beszámolunk.

" A Bizottság tagjai voltak dr.

és dr. Kupcsik József.

Kőszegi Lászlóné

gúlag, Cl küldöttek névsorát egy ellenszava- zattal eltogadta. A Szakosztály új vezetősége:

Barabás Miklós, a KSH főosztályvezetője. a Te—

rületi Statisztikai Szekció elnöke:

Dr. Gyulay Ferenc, a Statisztikai Szemle felelős szerkesztője :

Halkovícs László, a NIM osztályvezetője:

Dr. Horváth Gyula, a KSH főosztályvezetőja;

Dr. Horváth Róbert kandidátus. a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára

(Szeged);

Káldor Mihály, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csoportvezetője;

Dr. Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűst'onő és Sző—

vőgyár osztályvezetője:

Dr. Kiss Albert kandidátus, egyetemi tanár. a KSH elnökhelyettese:

Dr. Köves Pál kandidotus. a MK Közgazdaság- tudományi Egyetem docense;

Dr. Marcsányi Zoltán, a Könnyűipari Minisztérium osztályvezető helyettese:

Nyilas András, a KSH Gazdaságkutató Intézetének önálló osztályvezetője;

Nyitrai I-erencné, a KSH főosztályvezetője. az ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szakcsoport elnöke:

Dr. Ollé Lajos kandidátus. :: MK Közgazdasógm- dományi Egyetem dékánja; tanszékvezető egyetemi tanár;

Dr. Ormai László, a KSH Szómítástechnikai Igaz- gatóságának igazgatója;

Oros Iván, a KSH osztályvezetője:

Dr. Szabady Egon kandidátus.

helyettese;

Dr. Vincze István kandidátus, az MTA Matemati- kai Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

a KSH elnök-

Küldöttek lettek:

Barabás Miklós, a KSH főosztályvezetője. a Terü- leti Statisztikai Szekció elnöke;

'Dr. Gyulay Ferenc, a Statisztikai Szemle felelős szerkesztője ;

Halkovics László. a NlM o'sztályvezetője;

Dr. Horváth Gyula, a KSH főosztályvezetője:

Dr. Horváth Róbert kandidátus, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára

(Szeged);

Huszár István államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke;

Juhász lános, az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztályának munkatársa;

Dr. Keszthelyi Károly, a Hazai Fésűsfonó és Szövő- gyár osztályvezetője:

Dr. Kiss Albert kandidátus.

KSH elnökhelyettese;

Dr. Klinger András, a KSH főosztályvezetője:

Dr. Marcsányi Zoltán, a Könnyűipari Minisztérium osztá lyvezető-helyettese;

Dr. Mód Aladárné kandidátus, a KSH szakértője.

a Nemzetközi Statisztikai Szakcsoport elnöke;

Nyitrai Ferencné, a KSH tőosztályvezetője, az ipar- statisztikai és üzemgazdasági Szakcsoport elnöke;

Dr. Ollé Lajos kandidátus, a MK Közgazdaság- tudomónyi Egyetem dékánja, tanszékvezető egyetemi

tanári

Dr. Szabady Egan kandidátus, a KSH elnökhelyet- tese;

Dr. Vincze István kandidátus. az MTA Matematikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese.

egyetemi tanár. a

Az MKT Statisztikai Szakosztályának Veze- tősége 1971. december 21—én ülést tartott, melyen dr. Lengyel Lászlónak, az MKT titká- rának javaslatára a Szakosztály elnökévé is- mét dr. Ollé Lajost titkárává pedig dr. Gyulay Ferencet választották meg.

Dr. Gy. F.—Dr. O. L.