Visszapillantás a Statisztikatörténeti Szakcsoport húszéves működésére

TÖRTÉNET! DOLGOZATOK

VISSZAPILLANTÁS A STATISZTIKATÖRTÉNETI SZAKCSOPORT HUSZEVES MUKODÉSÉRF

DR. GYULAY FERENC

Húsz esztendeje annak, hogy a Szakcsoport első vándorülését e történelmi le- vegőjű, szép városban megtartottuk. Egy ilyen. önkéntes elhatározáson alapuló tu- dományos együttműködés szempontjából a húsz év hosszú idő. Statisztikatörténeti Szakcsoportunk ez idő alatt megerősödött, felnőtté vált, nagyszabású rendezvények, tudományos viták, tanácskozások. emlékülések megrendezésére is alkalmassá lett.

Most. a húszéves jubileum alkalmából újra eljöttünk ide. hogy emlékezzünk az in—

dulásra, áttekintsük a megtett utat. megvizsgáljuk mennyiben valósítottuk meg ki—

tűzött céljainkat. és felmérjük, kijelöljük azt is, hogyan dolgozzunk tovább.

Melyek is voltak célkitűzéseink, milyen feladatokat tűztünk az induláskor ma—

gunk elé?

Feladatainkat a Szakcsoport megalakulásakor (1963-ban)' abban fogalmaztuk meg: fel kell tárni és be kell mutatni a magyar statisztikai tudomány kialakulását.

fejlődését, sikereit és esetleges kudarcait annak érdekében, hogy elősegítsük a múlt tapasztalatainak gyakorlati hasznosítását; hozzájáruljunk a további eredmé—

nyekhez. végül is a hazai statisztikai tudomány fejlesztéséhez. Fontos feladatként jelöltük meg akkor az önálló magyar hivatalos statisztikai szolgálat 1967. évi cen—

tenáriumára tekintettel a statisztikai szervezet létrejöttének, fejlődésének kutatá- sát a maga teljes szélességében és mélységében. ide értve a szervezeti (személyi, költségvetési) kérdéseken túl az adatgyűjtések, összeírások, felvételek tartalmát, a korabeli módszereket. az adatfeldolgozás és értékelés módját és problémáit, az adatok publikálását stb.

A statisztikatörténeti kutatások hasznosságát, a múltban alkalmazott módsze—

rek, fogalmak feltárásának szükségességét. a múltbeli társadalmi—gazdasági vi—

szonyok megismerésének fontosságát sokan megértették. csatlakoztak csoportunk—

hoz. támogatták munkánkat. Voltak azonban kezdetben olyan vélemények is, ame—

lyek e tevékenységet fölöslegesnek tartották; jobb esetben szórakozásnak. kedvte- lésnek minősítették.

Ez eléggé érthetetlen álláspont volt. Mert, ha valaki. akkor a statisztikus az,

aki jól tudja, hogy a jelen ismerete a múlt megismerésében rejlik, sőt csak a múlt

és a jelen ismerete teszi lehetővé az előrelátást a jövőbe. itt a történelmi szem—

pontról, a történelmi látásmódról van szó, amelynek elsajátítása, alkalmazása a

*Az MKT Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjának 1982. május iB—ZO-án Debre- cenben tartott XX. (jubileumi) Vóndorülésén elhangzott előadás.

iA Szakcsoport 1963. február 8-án tartotta alakuló ülését Budapesten, a Kossuth Klubban. Az első vándorüle's Debrecenben 1963. június 6—7—én volt. Bővebben lásd: dr. Domokos Attila: Statisztikai történeti Vándorülés Debrecenben. Statisztikai Szemle. 1963. évi 8—9. sz. BBC—885. old.

DR. GYULAY: A STATISZTIKATÖRTÉNETI SZAKCSOPORT 911

statisztikus számára nélkülözhetetlen. A kérdés a hozzáértők. a szélesebb látókör- rel rendelkezők számára nem is az volt. hogy a statisztikatörténeti kutatások szük- ségesek—e vagy sem. Ezt mutatja az is. hogy a támogatást a Szakcsoport a Hivatal

vezetőitől, a Statisztikai Szakosztály vezetőségétől már megalakulásakor megkapta.

és azóta is részesül abban. A kérdés inkább az volt: milyen szinten tudják a Szak- csoport és tagjai ezt a munkát végezni, a kutatásokat folytatni. az eredményeket publikálni. Csupán fellobbanó szalmaláng-e az induló lelkesedés vagy izzó pa-

rázs. mely hoszú időn át fogja hevíteni a dicséretes szándékot?

Az említett általános célkitűzéseken túl a konkrét kutatásokhoz fontos szem- pontokat adott egyrészt a magyar statisztika története .,fehér foltjainak" bemutatá- sával a Statisztikai Szemlében megjelent cikksorozat,2 másrészt telbecsülhetetlen segitséget jelentettek a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában Kovacsícs pro- fesszor. majd dr. Dányi Dezső, a Hivatalban pedig dr. Klinger András által megin-

* dított és támogatott tudományos kutatások. Voltak természetesen önálló kutatók is (dr. Horváth Róbert, Halkovícs László és mások), akik már korábban is tevékeny—

kedtek, de sokan tevékenységüket valóban eredményesen a Szakcsoport keretében fejtették ki. a Szakcsoport nyújtotta lehetőségek hasznosításával. Jól segítette a ku—

tatói tevékenységet, fokozta a kutatói kedvet, hogy a Szakcsoport különböző ren- dezvényein, vándorülésein mód nyílott az elért eredmények bemutatása mellett a kutatói programok, tervek, részeredmények vitára bocsátására. a problémák felve—

tésére is, azaz az együttgondolkodás előnyeinek kihasználására. Alapelvünk volt.

hogy tanuljunk egymástól. Ennek érdekében vándorüléseinkre mindig több külön- böző témakört vettünk fel. azaz ,.vegyes" tudományos programot állítottunk össze.

Ennek köszönhetően rendezvényeink igen hasznos, sajátos vonásra tettek szert:

módot nyújtottak valójában mai, aktuális statisztikai témák megismertetésére, meg—

vitatására (: múlttal való összevetésben, éspedig egy olyan körben, amelyben a statisztika valamennyi ágának képviselői együtt vannak, és véleményükkel gazda- gítják egymás látásmódját.

A Statisztikatörténeti Szakcsoport két évtizedes tevékenységével választ adott az induláskor felvetett kérdésekre. Eredményességére mutat az 1963-tól napjain- kig elhangzott és megvitatott több mint 400 előadás, amelyeknek mintegy fele megjelent hazai és külföldi folyóiratokban, kötetekben, kiadványokban.

Az említett kutatási szempontok. célkitűzések, valamint a Hivatalban és intéz- ményeiben folyó kutatások biztosították a munka tervszerűségét. Ennek megfelelően alakultak az előadások is. Néhány témát, kérdéskört példaszerűen kiemelve meg- állapítható, hogy már kezdetben és a későbbi vándorüléseken is számos előadás foglalkozott a statisztikai adatok forrásaival, a conscriptiókkal, a XVIII—XIX. századi adatgyűjtésekkel, az adóösszeírásokkal, az anyakönyvekkel és kataszterekkel, majd a hivatalos statisztika népességi, mezőgazdasági, ipari összeírásaival, a magyar népszámlálások nemzetközi viszonylatban is rendkívül gazdag adatanyagával. Tár- gyalták a források információértékét, az alkalmazott módszereket. a módszerek fej-- lődését. Ez elvezetett az ágazati statisztikák történetéhez. Különösen az ipari és a

2Három tanulmány foglalkozott e kérdésekkel. amelyek felhívtak u magyar hivatalos statisztika doku—

mentumainak összegyűjtésére, vázolták (: statisztikatörténeti kutatások fontosabb irányait, szóltak a hivata- los statísztikai szervezet kiépítéséről, fejlődéséről, a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtéseiről és kiad- ványairól. Lásd a Statisztikai Szemlében dr. Kenessey Zoltánnak ..A magyar hivatalos statisztika történetéhez"

(Statisztikai Szemle. 1961. évi 3. sz. 263—286. old.), ,,A hivatalos statisztikai szervezet fejlődése Magyarorszá—

gon" (1961. évi 8—9. sz. 863—873. old.). és ..A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és kiadványai"

(1961. évi 12. sz. 1238—1262i old.) c. dolgazatait.

912 DR. GYULAY FERENC.

mezőgazdasági statisztika kialakulásának és fejlődésének bemutatása. a különböző rendszeres és egyszeri felvételek ismertetése és értékelése volt alapos és mélyre- ható. E területeken a fejlődés átfogó szemléltetésén túl részletekbe menő vizsgá—

latokra is sor került. Ezen statisztikák bemutatása —- noha természetesen még sok mondanivaló volna a múltról — eljutott napjainkig. s így a kép e vonatkozásban tel—

jessé vált a felszabadulás utáni iparstatisztika és a szocialista mezőgazdasági sta—

tisztika megteremtésének Nyitrai Ferencné dr., illetve dr. Fazekas Béla által adott elemző ismertetésével.

Sokszor szerepeltek napirenden népmozgalmi—népesedési statisztikai témák.

Itt a klasszikus kérdéskörön túl, azaz a népmozgalmi statisztika rendszere kialaku-

lásának, a halandóságitábla-számitások történetének. a kohorsz—módszemek. a termékenységmérésnek, a népesedésnek és a népesedéspolitikának történeti be- mutatásán túl nagy részletességgel került tárgyalásra u polgári anyakönyvezés be-

vezetése előtti időszak népmozgalmának rekonstrukciója is.

A gazdaságstatisztikai témák közül először a nemzetijövedelem- és a nemzeti- vagyon-számítás történetével, módszereinek ismertetésével és kritikájával foglalkoz- tak az előadások. Bemutatósra kerültek a magyar statisztika történetének olyan be—

cses emlékei, mint az összefoglaló gazdasági táblázatok; majd napirendre kerül- tek a népgazdasági elszámolási rendszerek, az input—output modell, a fejlődési fo- lyamatok összetevőinek analitikus meghatározása és természetesen a konjuktúra- statisztika, a statisztikai döntéselmélet, a külkereskedelmi statisztika és az ársta—

tisztika számos problémát magában foglaló története.

Már az első évtizedben is foglalkoztak egyes előadások -— mai szóhasználat-

tal élve — társadalomstatisztikai témákkal, a szociálgerontológiával, a szegény- séggel, a lakásviszonyokkal, de az ide tartozó kérdések tárgyalása rendszeressé az 1970—es évektől vált. Attól kezdve az előadások egész sora foglalkozott a társadalmi jelzőszámok, a társadalmi struktúra és mobilitás, a család- és háztartásszerkezet.

a deviáns magatartás és más kérdések tárgyalásával.

Állandóan visszatérő téma volt a statisztika oktatásának története. Az első ván—

dorüléstől kezdve szinte minden évben foglalkoztunk e fontos kérdéssel. (Mintegy 25 előadás szólt közvetlenül vagy közvetve erről a témáról.)

Az említett nagy témák mellett volt erő arra is. hogy a Szakcsoport tagjai elő—

adásaikban bemutassák egyes kiemelkedő hazai és külföldi statisztikusok munkás- ságát. többek között Ercsey Dániel, Keleti Károly, Kőrösy József, Thirring Gusztáv.

Kovács Gábor, a külföldi statisztikusok—közgazdászok közül pedig Ouetelet, Smith és mások tevékenységét.

A húsz esztendő külonböző ülésein elhangzott előadások sorolását hosszan lehetne folytatni. Erre nlims időnk és módunk, de talán nem is szükséges, hiszen az összeállított bibliográfio3 erről megfelelően tájékoztat. Csupán az érdekesség kedvéért -— és ismét CSOK példaszerűen — megemlítem. hogy számos nagyszerű

előadás hangzott el üléseinken a statisztika és a határos tudományok kapcsola-

tának területéről, igy a Statisztika szerepéről a hadtudományokban. az államtudo- mányokban, a helytörténetben; a statisztika és az antropológia kapcsolatáról; (:

statisztikai módszerek alkalmazásáról a közvélemény-kutatás és az ismeretszint-

mérés területén; egyes római és hunkori népességek rekonstrukciójáról.

E rövid áttekintésből is kitűnik, úgy gondolom, hogy a kutatások kiterjedésé- vel, elmélyülésével az előadások tartalmilag egyre gazdagabbak lettek. A források feltárása és tisztázása, az adatfelvételek, módszerek kritikája mellett az előadások

3A Statisztikatörténeti Szakcsoport ülésein elhangzott előadások (1963—1982). Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztály. Budapest. 1982. 58 old.

A STATISZTlKATURTÉNETl SZAKCSOPORT 913

nem egy esetben a megállapított adatok feldolgozásával rekonstruálták a kora—

beli társadalmi—gazdasági viszonyokat. Szerencsésen ötvöződtek tehát a fejlődés során a statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások munkánkban. Az ered—

mény: az emlitett nagyszámú publikáció és főképpen hasznosulásuk más tudo-

mányterületek munkáiban, amit számos hivatkozás és utalás bizonyít.

A Statisztikatörténeti Szakcsoport tevékenységével egyrészt maga is segítette a ' tudományos kutatások tervszerűségét, módszerességét, egyes esetekben a kutató-

sok megindítását fontos területeken, másrészt üléseivel vitafórumot biztosított a ku- tatási tervek, eredmények bírálata számára. amivel hozzájárult ezek színvonalának emeléséhez.

Nem lenne teljes e Visszapillantás, ha nem említenék meg néhány kiemelkedő vándorülést. Azt hiszem mindenki egyetért velem, hogy ilyen volt a gödöllői ván- dorülésünk, amelyet dr. Kiss Albertnek, az Agrártudományi Egyetem akkori rekto- rának nagyvonalú támogatásával rendeztünk meg a magyar hivatalos statisztika centenáriumi ünnepségei keretében. Az ott elhangzott és megvitatott 47 előadás anyagát és e nagyszabású tanácskozás valamennyi programjának ismertetését ,,A magyar hivatalos statisztika történetéből"4 című kötetünkben tettük közzé. Ezt a kötetet kutatók, érdeklődők még ma is keresik és kérik, hogy bocsássuk rendelke—

zésükre.

Kiemelkedő rendezvény volt a Sopronban és Fertődön rendezett X. Vándor—

ülés, ahol először sikerült egyes kutatási eredményeket a felkeresett város, megye viszonylatában is bemutatni. (ilyenek voltak például a Sopron környéki bányászat—

ról, a legények vándorlásáról, a Győr-Sopron megye fő népmozgalmi mutatóinak rekonstrukciójáról, az erdészeti felsőoktatás történetéről, a soproni statisztikusokról szóló előadások.)

ltt említendő még a XVI. (veszprémi) vándorülés, amelyen a már korábban más vonatkozásban említett magas színvonalú ipari és mezőgazdasági statisztikai előadásokon túl először hangzott el körünkben — nagy érdeklődéssel kísért — elő—

adássorozat az oktatási és közművelődési statisztika történetéről, valamint a XVlI.

(bajai) vándorülés, ahol hasonlóan magas színvonalú előadások foglalkoztak a ta- nyakérdéssel megfelelő történeti aspektusban, és először hallottunk hosszabb időre. 20 évre visszatekintő beszámolót a számítástechnika hazai fejlődéséről.

*

A Visszapillantást nem fejezhetem be anélkül, hogy ne emlékeztessek azokra (: kollégáinkra. akik részesei e húsz esztendő történetének, akik előadásaikkal gaz- dagították ismereteinket, tevékenyen részt vettek közös munkánkban, de már nem lehetnek közöttünk. Emlékezzünk ez ünnepélyes alkalomból Barsy Gyula, Bene La- ios, Dely Zoltán, Mészáros István, Pápa Miklós, Szabó László, Theiss Ede, Vekerdi

Lászlóné kollégáinkra.

Visszaemlékezésemet azzal zárom, hogy két évtizedes munkánk mérlegét most már a tények ismeretében megvonva, megállapíthatjuk, hogy azt a célkitűzésün- ket, szándékunkat, hogy ,,jót s jól", megvalósítottuk, és lerak'tuk a szilárd alapjáta további magas színvonalú statisztikatörténeti kutatómunkának.

Köszönjük a Központi Statisztikai Hivatal és a Statisztikai Szakosztály vezető—

ségének (: munkánkhoz nyújtott segítséget, és kérjük, hogy továbbra is támogassa—

nak bennünket e tevékenységünkben.

fAz V. Statiszt'ikatörténeti Vándorülés előadásai és korreferátumai. (Gödöllő. 1967. május 23—25.) Bu—

dapest. 1968. 414 old.

? Statisztikai Szemle

914 DR. GYULAY: A STATISZTIKATURTÉ'NETI SZAKCSOPORT

PE3lOME

Hacronumü ouepn conepmm Marepuan normann, npencraanennoro aBTOpOM Ha coc—

Tonameücn c 18 no 20 Mea 1982 rona B .neőpeuene XX (roőnneünoü) abiesAHoi—i ceccma Cen—

H.HH no ucropnu crarucmuu Cramcmuecxoro omenenna Benrepcxoro sxouomnuecnoro 06—

I.u.ecrsa.

B nepHOA cosganun Cenuuu yupegurenu ycmatpuaanu ee arany a rom, ura : paMRax cramcmuecxoü uccnenosarenbcxoü nenrenbnocm Hannemm paCKpblTb " nouasa'rb nppuecc aosuuxnoaeuuz, pasanmn aenrepcnoü cramcrmecnoü Haym, ee ycnexu " Haynauu : MH—

repecax onaaanmi cogeicraua ncnonbsosaumo oni—ura ny'ru, npoüAeHHoro s npoumoM.

Centum ycnemHo paőorana nap, ocyutecraneunem nocraanennoü sena—m. Ha ee sace- Aannx c 1963 no 1982 ma őbmo oőcymAeHo őonee 400 gonnaAoa, npumepno nonosnna ico—

ropux Gama onyőnuxaaana a oreuecraeuubrx n aapyőemublx mypHanax u cőopmmax.

normann nocsnmeubi B nepayio ouepeAb noxaay, ouemce ncroununoa cramcmuecunx AaHHle, pa3am'mo npomumneuuoű u censcnoxosaücrsenuoü cra'mcmuu,,aeMorpacpuuecxuM*

'reM-aM, nc'ropm craHoaneHm metanoa ucuucneuun uaunouanhuoro luoxomi " uauuouanhnaro őorarcraa, oőmecrsennbrm unguuaropom, c'rpyra'ype " nonaumnocm, wcropm npenonaaanus cramcmxu.

Ocyutecranennue Ha npommeuuu 20 ne'r nccnenosauun no irc-ropnu crarucruxu serio- mmm npounyro ocnoay nna ganbueüweü Taopuecnoü paőom s ami oőnacru.

SUMMARY

The study was given as a lecture at the 20th (Jubilee) ltinerary Session of the Group ot History of Statistics, Statistical Section of the Hungarian Economic Society held at Debrecen,

18—20 May, 1982.

When establishing the group the founders formulated its task as to explore and present, through statistical research activities, the development. successes and occasional failures ot statistical science in Hungary in order to provide a help for utilizing the past experiences in the practice.

The group has shown a successful activity in achieving its targets. From 1963 to 1982 more than 400 lectures were discussed on its sessions and nearly half of them were published in Hungarian and foreign periodicals or volumes.

The lectures mainly covered the presentation and evaluation of the sources of statistical data, the development of industrial and agricultural statistics. the issues ot population sta- tistics, the evolution of the methods of calculating national income and national wealth.

social indicators, structure and mobility and the history of the education of statistics.

The research in the history of statistics during the last 20 years created a sound basis for the creative work in the future.