A statisztikai információs-rendszer fejlesztésének időszerű kérdései

(1)

A STATISZTIKAI INFORMÁCI9-RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK ' IDÓSZERU KÉRDÉSEI

PESTI LAJOS

Felszabadulásunk 30. évfordulójára hazánkban megfelelően működő országos

statisztikai információ—rendszer épült ki, kiforrott szervezetet nyert a központi és területi adatgyűjtési. adatfeldolgozási és tájékoztatási munka, de jelentősen fej—

Iődött a statisztikai tevékenységek technológiája is.

Statisztikai rendszerünk folyamatos fejlesztéséhez nagy segítséget nyújtott a szocialista országok, különösen a Szovjetunió tapasztalatainak megismerése és hasznosítása, de értékeltük és alkalmaztuk a gazdaságilag fejlett tőkés országok—

ban kialakított azon módszereket is. amelyek számunkra megfelelőnek bizonyultak.

Napjainkban a statisztikai rendszerek (vagy másképpen ,.statisztikai szolgála- tok") világszerte újabb átalakulás korszakába léptek.

Az átalakulást több tényező együttesen teszi időszerűvé, így

— az egyes államigazgatási szervek saját adatgyűjtésének és számítógépes adatfeldol- gozásának kifejlődése;

— olyan társadalmi alapnyilvántartások (népességnyilvántartás, ingatlannyilvántartás.

vállalatnyilvántartás stb.) létrehozása amelyek folyamatos és naprakész adatforrásként állnak rendelkezésre;

—— nagyméretű adatbázisok (..adatbankok") kialakulása, amelyek sokkal több idősort hosszabb időszakra vonatkozóan képesek tárolni, mint az.korábban lehetséges volt;

— a népgazdasági tervezés és döntések korszerű módszertana, amely nagyobb meny—

nyiségi és minőségi igényeket támaszt az információellátással szemben;

—— olyan új. vagy újonnan megnövekedett fontosságot nyert jelenségek és összefüggé- sek megfigyelése, mint a szolgáltatások. az infrastruktúra, a környezetvédelem, az energia- hasznositás stb., végül

— az információ—rendszerek fejlesztésének utóbbi időben kialakult elmélete (amit gyakran .,informatika" néven is említenek), amely egységes koncepciót adott az információkeze—

lés és ellátás átfogó szemléletéhez.

A statisztikai szervezetek fejlesztési céljaival és módszereivel kapcsolatban néhány év óta termékeny viták folynak, és számos figyelemreméltó elképzelés ke- rült már olyan szervek elé, mint a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága, az Európai Statisztikusok Értekezlete vagy az ENSZ által 1973—ban Ottawában a statisztikai hivatalok fejlesztéséről megrendezett szeminárium. Legutóbb egy ENSZ-szervek ál- tal támogatott Tanulmányi Csoport dolgozott ki tanulmányt a statisztikai szervezetek működésének 10—15 éves távlatú fejlesztésére. Jelentésük (1) a közeljövőben kerül a statisztikai vezetők plénuma elé.

A Szovjetunióban még 1972 végén szerveztek olyan össz-szövetségi tudományos konferenciát. melyen mintegy 300 résztvevő több mint 100 tanulmányt vitatott meg

(2)

366 PESTl LAJOS

a szovjet statisztika jövőjével, illetve fejlesztési módszereivel kapcsolatban, s az ENSZ Fejlesztési Alapja által támogatott és a Csehszlovák Szövetségi Statisztikai Hivatal felügyelete alá tartozó pozsonyi Számítástechnikai Kutató Központ is egyre

inkább a statisztikai rendszer fejlesztésének kutatására összpontosít.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a statisztikai rendszer tervszerű fejlesztésének szükségességét számos helyen felismerték. Több szocialista országban a fejlesztési irányelveket és célkitűzéseket már magas szintű határozatok is rögzítették. igy a Bolgár Népköztársaságban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a Lengyel Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaságban kor—

mányhatározatok. a Szovjetunióban pedig az SZKP XXlV. kongresszusának direktívái foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

A magyar Központi Statisztikai Hivatalban már 1967-ben munkabizottság fog—

lalkozott az információ—rendszer fejlesztésének egyes kérdéseivel, bár - kellő tapasztalatok híján —- még nem átfogó, komplex jelleggel. A munkabizottság vizsgálta az adatok, adathordozók korszerű kezelésének módszereit, munkaprogramot dol—

gozott ki a fogalmak, osztályozások hivatalon belüli. illetve a népgazdasági infor- máció—rendszer más alrendszereivel történő összehangolása érdekében (2). A fej- lesztést célzó kezdeti vizsgálódások tapasztalatainak hasznosítása érdekében több

kezdeményezésre került sor.

Az 1970—es évek elején már .,rendszerszemléletű". komplex jellegű. szélesebb körű munka kezdődött a statisztikai információ-rendszer fejlesztésére (3). Ennek a munkának első eredményét, a fejlesztés irányelveit (az ún. ,.számítástechnikai kon- cepcíó") a Központi Statisztikai Hivatal Kollégiuma 1972—ben, a kutatási munkaprogramot és a fejlesztési munkatervet pedig 1973—ban fogadta el. (Utóbbi a KSH Tájékoztató 1973. július 30-i számában 5/1973. KSH számú elnöki utasításként jelent meg.)

A több évre szóló fejlesztési munkatervben megjelölt feladatok elvégzésével azt tervezzük biztosítani, hogy

— a Hivatal működése rugalmasan alkalmazkodjék az irányítási rendszer követelmé- nyeihez:

— az információ-rendszer (adatgyűjtés. tájékoztatás) tartalmát tekintve viszonylag sta—

billá váljék:

—— kihasználjuk az időközben kibővített hivatali számítógépes rendszer sajátos lehe- tőségeit;

—— a hivatali munkában nagyobb mértékben vegyük figyelembe a gazdaságossági és hatékonysági kritériumokat az adatszolgáltatók, az adatfeldolgozók és az adatfelhasználók érdekében;

- a statisztikai információ-rendszer egyre következetesebben legyen egyeztetett a többi népgazdasági szintű információ-rendszerrel; '

, — kellő hátteret biztosítsunk a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény (Statisztikai Törvény) altal támasztott fokozott követelmények teljesítéséhez.

Ha a statisztikai rendszer fejlesztésére vonatkozó hazai kezdeményezéseket más, főként szocialista országok fejlesztési elképzeléseivel hasonlitjuk össze, nem lehet

egyértelmű megítélést kialakítanunk. L

A hazai fejlesztési koncepció és munkaterv kidolgozásakor. 1972—1973-ban. ki-

tűnt azzal, hogy a statisztikai rendszer működésének minden szakaszát és belső összefüggését figyelembe vette. Más olyan program. amely a fogalmi rendszer fej-

lesztésétől az adatgyűjtésen, -feldolgozáson és tájékoztatáson át a kutatásig terjedt volna — talán a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivataláétól eltekintve — az idő

tájt nem volt ismeretes,

A Központi Statisztikai Hivatalnak az államigazgatás szervezeti rendjében el—

foglalt szerepe miatt azonban ezek a kezdeményezések nem terjedtek túl a központi,

(3)

A STATISZTIKAI iNFORMAClO-RENDSZER 367

állami statisztikai rendszer határain, nem érintették ennek a rendszernek korszerű elhelyezkedését, szerepét és feladatait. a népgazdasági információ—rendszer ege—

szén belüli kapcsolatait.

Mint ismeretes, a népgazdasági információ-rendszernek több alrendszere mű- ködik egymás mellett: a statisztikai. a pénzügyi, a terv-. a munkaügyi stb. rendszer (4). Jelenleg ezek között és ezek. valamint az ágazati és területi információ-rendszerek között a koordináció és a kooperáció kérdése még nincs egyértelműen meg—

oldva.

A STATISZTIKAI lNFORMÁClÓ-RENDSZER FELEPlTESE.

AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉS IGÉNYE

A statisztikai információ—rendszeren a Statisztikai Törvényben meghatározott állami statisztikai rendszert értjük. Ebbe a rendszerbe beleértjük

— mindazokat a statisztikai információkat, amelyek a rendszerben kommunikálnak;

— azokat a tevékenységeket és műveleteket, amelyek az adatgyűjtéstől (: tájékoztatásig végrehajtásra kerülnek a rendszer működése. az elemző, tájékoztató munka érdekében;

-— azokat a szerveket és intézményeket, valamint azok kapcsolatait, amelyek az adat- szolgáltatástól az adatfelhasználásig a rendszer működésében részt vesznek; végül

—— azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek a rendszer működését, valamint az abban résztvevők kapcsolatait szabályozzák.

A statisztikai információ—rendszer — az előzőknek megfelelően, a rendszerelmé—

let minősítése szerint — bonyolult nagyrendszernek tekinthető. Ennek a rendszernek és a környezetének, azaz a népgazdasági információ-rendszer többi alrend- szerének (: kapcsolatokat, összefüggéseket illető problémáját már érintettük, most

belső felépítésének problémáit kíséreljük meg felvetni.

Kézenfekvő, hogy a statisztikai információ-rendszert — rendszerszervezési szem—

pontokból — először

-— gazdaságstatisztikára és

— társadalomstatísztikáro

célszerű szétválasztani.

,a Amikor a statisztikai információ—rendszer felépítését vizsgáljuk, e fogalmat a hagyományos statisztikai terminológiától némileg eltérően értelmezzük, mivel a gazdaságstatisztikába a gazdasági ágazatok statisztikáit, a társadalomstatisztíkába

pedig a demográfiát is beleértjük.

Bár önmagában már ez a felosztás is vitatható. még nagyobb nehézséggel találkozunk, ha az összetevőkre bontást tovább folytatjuk. A társadalomstatisztikai rendszer felépítésével kapcsolatban világszerte még széles körű viták vannak. hi—

szen ez a terület csak a legutóbbi időben kezdett egységes rendszerré szerveződni.

bár értékes kezdeményezések éppen hazai forrásból is születtek (5). Némileg köny- nyebb a helyzet a gazdaságstatisztikával kapcsolatban, mivel ez jelenleg a statisztika nagyobb hagyományokkal rendelkező területe. (Emiatt a továbbiakban a rend- szerfejlesztés elveit és módszereit —— nem tévesztve szem elől a társadalomstatisztika alapvető fontosságát - elsősorban a gazdaságstatisztika szükségesnek ítélt fejlesz- tése alapján vázoljuk fel.)

Ez a rendszer, ha eltekintünk az időtényezőtől, olyan háromdimenziós térként fogható fel, amelynek egyik koordinátája az ún. ágazati statisztikák, például az ipar-. a mezőgazdasági statisztika stb.. a másik koordinátája mentén az olyan ága—

zatközi, funkcionális témakörök, mint a munkaügyi, a beruházási. az állóeszköz-,

(4)

368 PEST! LAJOS

az árstatisztika stb., a harmadik koordinátán pedig a jelenségek és összefüggé-

sek területegységek szerinti hozzárendelése értelmezett.

Ebből a felfogásból következik, hogy helytelen a rendszernek csupán egyik vetületét vizsgálni vagy a különböző irányú megközelítések között elvi sorrendet felállítani. Ugyanakkor egyet lehet érteni azzal. hogy különböző időszakokban más

és más megközelítésnek van nagyobb időszerűsége.

Amennyiben a statisztikai információ-rendszer előzőkben vázolt komplex szem—

léletét elfogadjuk, úgy a következő feladat a különböző irányú összetevők konkrét meghatározása. Bár erre vonatkozóan a fejlesztési munkaterv összeállításával egy- idejűleg, 1973-ban már volt kezdeményezés, egyértelmű álláspont még nem alakult

ki.

Az ágazati alrendszerek kialakításánál meggondolandó. hogy annak a statisztikai információ—rendszer fejlesztése érdekében kell történnie, s így nem kell feltétlenül megegyeznie sem a népgazdaság ágazati rendszerével. sem a Központi Statisztikai Hivatal szervezeti tagozódásával. Ennek megfelelően az, ágazati alrend—

szerekre bontás egyik kiindulása a következőképpen képzelhető el:

iparstatisztikai alrendszer,

építőipari statisztikai alrendszer, mezőgazdasági statisztikai alrendszer.

külkereskedelmi statisztikai alrendszer,

belkereskedelmi (vendéglátás, idegenforgalom, szolgáltatások) statisztikai alrendszer, közlekedés- és hírközlés-statisztikai alrendszer.

Nyilvánvalóan ez a felsorolás nem teljes. és a jövőben szükségszerűen bővülni fog.

Hasonlóképpen a teljesség igénye nélkül, az alrendszerként felfogható ún.

ágazatközi gazdaságstatisztikai témakörök a következők lehetnének:

munkaügyi statisztika, beruházási statisztika, állóeszközök statisztikája, anyagstatisztika,

árstatisztika,

energiafelhasználási statisztika.

Ugyancsak nem problémamentes a területi hozzárendelés sem, mivel egyre növekszik az igény az államigazgatás területi hierarchiájától eltérő csoportosítások

iránt is.

Ahhoz, hogy a statisztikai információ-rendszer fejlesztése megnyugtató körül—

tekintéssel történjék, a rendszer összetevőinek elismerésében, illetve elfogadásá- ban időleges egyetértésre kell jutni. Ennek az egyetértésnek nem szabad azonban olyan látszatot kelteni. mintha egy olyan dinamikusan változó rendszernek. mint a statisztikai információ-rendszer, a felépítését véglegesen rögzíteni, megmereví—

teni lehetne.

Csupán tájékoztató jelleggel a következőkben felsoroljuk a szovjet statisztikai információ-rendszer (ASZGSZ) fejlesztése céljából jelenleg elfogadott alrendszere-

ket:

népgazdasági mérlegek, ár— és pénzügyi statisztika, műszaki fejlesztés statisztikája.

iparstatisztika.

mezőgazdasági statisztika, beruházási statisztika,

(5)

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ-RENDSZER 369

lakás- és kommunális statisztika.

közlekedési és hírközlési statisztika, kereskedelmi statisztika,

anyagi—műszaki ellátási statisztika, munka- és bérügyi statisztika, kulturális és tudománystatisztika.

népesedés- és egészségvédelmi statisztika, háztartásstatisztika.

A korszerű statisztikával szemben az utóbbi időben egyre nagyobb erővel je—

lentkezett a belső íntegráltsóg követelménye. Ez a követelmény azt jelenti, hogy a statisztikai fogalmakat és mutatókat nem önmagukban határozzák meg, hanem egy- mással szoros összefüggésben. s így egyik fogalom a másikból logikusan képezhető.

illetve levezethető. Ennek a megvalósulóban levő belső integrációnak egyik szép példája a népgazdasági mérlegrendszer.

Amennyire megalapozott és indokolt igény a statisztikai rendszer tartalmával kapcsolatban a belső integráció, annyira szükséges és elengedhetetlen a rendszer felépítésével és fejlesztésével kapcsolatban a rendszerszemlélet következetes érvényesítése.

A komplex szemlélet fenntartása mellett, az előzőkben gyakorlati okokból le- hetségesnek tartottuk ugyan a rendszer egyik vagy másik vetületének (dimenziójá- nak) időleges előtérbe helyezését, a rendszer belső integrációjának érdekében vi—

szont azt a követelményt kell leszögezni. hogy a bármely irányból történő fejlesztés csak akkor fogadható el érvényesnek és korszerűnek, ha oz figyelembe veszi és biztosítja a többi irányból való megközelítés követelményeit és összefüggéseit is.

A fejlesztési munkaterv kidolgozásakor, 1972—1973—ban vita folyt a fejlesztés első területeinek kijelöléséről. Voltak. akik a Központi Statisztikai Hivatal szerveze- tével megegyezően valamelyik ágazati alrendszer ,,horizontális" fejlesztésének (pél- dául ipar, mezőgazdaság stb.) elsőbbségét hangsúlyozták. mások szerint a korsze- rűbb megközelítés csak ,,vertikális" irányból (például munkaügy. állóeszköz stb.) történhetett volna.

Ezekkel a nézetekkel kapcsolatban újólag azt kell leszögeznünk, hogy —— véle- ményünk szerint —- az egyes alrendszerek között nincs ,,fölé— vagy alárendeltség".

illetve állandó érvényű fontossági sorrend, és bármelyik irányú megközelítés kor—

szerű vagy korszerűtlen lehet attól függően, hogy mennyire érvényesítette a komp—

lexitás és integráltság követelményét.

.

A FEJLESZTÉSI TERULETEK SORRENDJE. AZ EGYES ALRENDSZEREK FEJLESZTÉSE

Mint az elfogadott fejlesztési irányelvek és a munkaterv is hangsúlyozta. a fej—

lesztési munka csak fokozatosan valósulhat meg, bór bizonyos intézkedéseknek kezdettől fogva az egész rendszerre érvényesnek kell lenniük s az egész munka során érvényesíteni kell az előzőkben jelzett követelményeket.

A fokozatosság azt jelentette, hogy a statisztikai információ-rendszer minden vonatkozásának fejlesztése nem folyhat minden területen párhuzamosan, hanem csak előre meghatározott sorrendben egymás után.

Az aktuális területek kiválasztásának szempontjai a következők voltak:

— az egyes területek adatgyűjtési. -feldolgozá'si és tájékoztatási rendszerének viszony- lagos stabilitása,

- az adatok tömegszerűsége,

— az összehasonlító idősorok elemzésének igénye és -— az eseti, ad hoc információigények aránya.

(6)

370 PESTI LAJOS

Ennek megfelelően 1973- ban az ágazati információ rendszerek fejlesztése ke-

rült előtérbe, és indult meg a következő sorrendben:

— íparstatisztika,

— mezőgazdasági statisztika.

Jelenleg elegendő tapasztalattal rendelkezünk ahhoz, hogy az ún. .,vertikális"

megközelítést is megkezdjük egyes területeken, így ma már a beruházási statisztika fejlesztése is napirendre került.

A fejlesztési munkák sorrendje és ütemezése nagyban függ a fejlesztésre ren- delkezésre álló erőforrások nagyságától Minthogy ezt nem lehet önkényesen nö-' velni, az egyes területek fejlesztésének kezdési sorrendjét célszerű körültekintően, központilag meghatározni.

A fejlesztési sorrendre vonatkozó döntésnek természetesen a statisztikai rendszer felépítésével kapcsolatos konzisztens elképzelésen kell alapulnia, de figyelembe kell vennie a környezet, tehát a népgazdasági információ—rendszer más alrendszerei

felől jelentkező igényeket és kezdeményezéseket is.

A jelenlegi fejlesztési ütemet és a rendelkezésre álló erőforrásokat tekintve úgy tűnik. hogy 1975 végén. illetve az ötödik ötéves terv indulásakor legfeljebb négy alrendszer (ipar, mezőgazdaság, beruházás és még egy. például a külkereskede—

lem vagy az állóeszköz—, illetve az anyagstatisztika) fejlesztése lehet különböző ké—

szültségi fokon.

A további teljesítési szakaszok és fejlesztési területek

— a közben nyert tapasztalatoktól.

— az elért eredmények hasznosságától és

— a fejlesztésre fordítható erőforrásoktól

függnek.

Az ún. területi statisztikai információ- rendszer fejlesztésére az előzők nem vo—

natkoznak, mivel azt —— a későbbiek szerint —- párhuzamos feladatként célszerű ke—

zelni.

A komplex fejlesztési munkaterv a feladatokat csoportokba vonta össze, az alábbiak szerint:

— fogalmi rendszer, fogalmak egységesítése,

—- adatgyűjtés,

— adatfeldolgozás, *

—— tájékoztatás,

— adattárolás.

— dokumentáció.

Mintegy kétéves konkrét fejlesztő munka után — főként az iparstatisztikai rend- szernél — már nyertünk bizonyos kezdeti tapasztalatokat. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ismertetett feladatcsoportok még a vártnál is erősebben ösz- szefüggnek egymással, illetve egymást kölcsönösen és folyamatosan meghatároz—

zák, függetlenül attól, hogy az egyes feladatok teljesítésének befejezését a fej—

lesztési munkaterv mikorra irányozta elő

A fejlesztési munkában — szükségszerűen — az adatgyűjtési rendszer volt a ki- indulás. Mivel az kezdetben csak az iparstatisztikára vonatkozott, különösebben még nem volt zavaró, hogy érdemleges hasonlóság egyelőre csak az ipari és épitő- ipari alrendszerek adatgyűjtéseiben volt érzékelhető. Nagyobb probléma akkor je—

lentkezik majd. ha a beruházás után más ágazatközi témák is aktuálissá válnak, mint például a munkaügyi vagy az árstatisztika.

(7)

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ—RENDSZER 371

Éppen ezért célszerűnek látszik az adatgyűjtések formai megjelenésének és lebonyolításának központi szabályozása mellett a fontosnak tartott ,,ágazatközi"

témákra vonatkozóan átfogó és általános érvényű ,,minimálprogramoknak", azaz az elemzéshez, a tájékoztatási kötelezettségek teljesítéséhez elengedhetetlenül szük- séges információk körének a meghatározása. mivel ezek hiányában az összefüggé- sek komplex, számítógépes kezelése csak ágazati (horizontális) megközelítésben lesz lehetséges.

Az iparstatisztikai fejlesztés során úgy látszott továbbá, hogy a fogalmi rendszer kialakítása, az ágazati adatbázisok létrehozása és az egyes ágazati informá—

ció-rendszerek dokumentációja célszerűen csak együttesen kezelhető.

Az eddig elvégzett munka célja alapvetően az adatbázis létrehozása volt. En- nek érdekében

— meg kellett határozni annak tartalmát, azaz egyelőre központi irányelvek nélkül is minősíteni kellett az adatgyűjtést, így a jelenleg maradandónak ítélt mutatókból alakult ki az adatbázis;

— az adatbázis tartalmáról a különböző felhasználói rétegek (szakstatisztikusok, prog- ramozók, külső felhasználók) számára leírásokat kellett készíteni, amelyeknek összessége alkotja az iparstatisztikai információ—rendszer dokumentációját (6) (ennek kísérleti vál—

tozata még 1974 júliusában kiadásra került, újabb, fejlettebb változata pedig ez év közepén várható; célszerű lenne ennek tartalmi és formai vonatkozásaiban is egységes állásfogla- lást kialakítani, hogy a további alrendszerek dokumentációja már annak figyelembevételé- vel készüljön).

Minthogy az ágazati dokumentációs rendszerek az adatbázisba vont mind—

den egyes mutató szabványosított, szöveges leírását is tartalmazzák, a mutatók szövegéből kigyűjthető és jegyzékbe foglalható az egyes ágazati rendszerek teljes fogalomkészlete.

Ezen_fogalomkészletekből két különböző feladat számára is kiindulást lehet képezni:

— a fogalmak tartalmi egységesítését célzó ,.defíníciós szótárak" számára és

-— a statisztikai dokumentációs rendszer ,,intormáció-visszakereső" módszere számára.

A fogalmi (mutató) jegyzékekből ki lehet jelölni mindazokat a fogalmakat (mu—

tatókat), amelyeknek tartalma (jelentése) egységesen meghatározandó, majd fo—

kozatosan el lehet készíteni az egyeztetett és elfogadott meghatározásokat. Ezzel a munkamódszerrel nem véletlenszerűen kerülnek kijelölésre a definiálandó fogalmak (mutatók), hanem a teljes fogalmi készlet áttekintése alapján, továbbá ezáltal is biztosítani lehet a párhuzamosan folyó fejlesztések közötti összhangot.

Emellett, az ágazati információ-rendszerek dokumentációjának elkészítésével reálisan teljesíteni lehet a Statisztikai Törvényből eredő azt a kötelezettséget, mely szerint egyrészt közzé kell tenni a központi statisztikai rendszer adatgyűjtéseinek tartalmát és az alkalmazott fogalmakat, másrészt ki kell alakítani olyan nyilvántar—

tási rendszert, amelynek segítségével megelőzhetők a párhuzamos adatgyűjtések.

Ennek a nyilvántartási rendszernek a módszere és formája még nem alakult ki. az azonban már most is látszik, hogy alapvetően két megoldás kínálkozik, s

hogy mindkét megoldás számítógép alkalmazását is igényli:

— vagy az ágazati információ-rendszerek jelenlegi dokumentácmjahoz tartozó egyik sajátos katalógusnak, az ún. ,,felhasználói katalógusnak" az átvétele. amely a mutatók szöveges leírásában szereplő fogalmak számítógép által permutált rendezésével teszi lehe- tővé a bármely értelmes fogalom szerinti visszakeresést. illetve az adatgyűjtés tartalmának azonosítását;

— vagy egy olyan számítógépes ,,információ-visszakereső" rendszer kifejlesztése, amely a statisztikai dokumentációs rendszer fejlesztésénél a jövőben egyébként is szüksé-

(8)

372

PEST! LAJOS

gesnek látszik (ebben az esetben a kétféle felhasználás ugyanarra a fogalomkészletre tá—

maszkodnék, s közvetve biztosítható lenne a kapcsolat az ágazati adatbázisokkal is).

Mint az előzőkből megállapítható, a fogalmi rendszer kifejlesztése, az adat- gyűjtések tartalmi nyilvántartása. az adatbázis leírási rendszerének a felhasználók számára történő kifejlesztése és a statisztikai visszakereső rendszer kialakítása

ugyanannak az alapfeladatnak más-más célra történő megoldása.

A STATlSZTlKAl ADATBÁZlSOK

Az előzőkben ismertetett fejlesztési feladatok — önmagukban is hasznos rend- szerező és dokumentáló hatásuk mellett —— feltételeztek egy olyan számítógépes megoldást, amely a statisztikai mutatókat, az azokból kialakított struktúrákat. valamint azok konkrét értékeit hordozó—adatokat kezelni tudja.

llyen feladatok ellátására a hagyományos számítógépes programozási rendszerek és nyelvek kevésbé alkalmasak. viszont ezeknek a követelményeknek a tel- jesítésére fejlesztették ki az 1960-as évek végétől az ún, ,,adatbázis-kezelő rend—

szereket".

A fejlesztési munkaterv előírásainak megfelelően üzembe helyezett korszerű.

nagyteljesítményű számítógéprendszer (lBM 370/155) technikailag igen alkalmas ilyen feladatok végrehajtására, ezért 1973 végén egy, a statisztikai igényeket ki—

elégítő adatbázis-kezelő rendszer (MARK lV.) is megvételre került.

Választásunk helyességét azóta nemcsak saját alkalmazási tapasztalataink igazolják, hanem az is, hogy időközben az ENSZ New York—i és genfi nemzetközi

számítóközpontjai ugyancsak a MARK lV. rendszert használják statisztikai adatbá—

zis céljára.

A számítógépes adatbázis-kezelő rendszer alkalmazása — a fejlesztésbe be—

vont alrendszerek fogalmi készletének összeállítása és a mutatók leírása. illetve dokumentálása után — várhatóan lényegesen gyorsítja majd a felhasználói igé- nyek kielégítését. Ez a gyorsulás elsősorban nem a tervezett, előrelátható ,,meg—

rendelésekre", hanem sokkal inkább az egyre növekvő számú, esetenként felbuk—

kanó. ad hoc igényekre vonatkozik.

Bár a rendelkezésre álló számítógép- és adatbázis-kezelő rendszer elvileg bár—

mekkora adatbázis kezelését képes ellátni, gyakorlatilag nem képzelhető el az egész statisztikai információ-rendszer számára egyetlen adatbázis. Ehelyett a fej—

lesztő munka kezdettől fogva arra irányult. hogy a rendszer korábban kifejtett fel- építésének megfelelően minden egyes horízontális, vertikális és területi alrendszer számára egy—egy egymással koordinált statisztikai adatbázis-rendszer (rövidítve STAR) kerüljön felállításra. Jelenleg, a fejlesztési területek sorrendjével kapcsolatban elmondottakkal összhangban.

az l-STAR — lparstatisztikai Adatbázis-Rendszer

már a kísérleti üzemeltetés szakaszában van.

az M-STAR —— Mezőgazdasági Statisztikai Adatbázis—Rendszer és a B—STAR -— Beruházásstatisztikai Adatbázis-Rendszer

előkészítése má r meg kezdődött,

a T—STAR — Területi Statisztikai Adatbázis-Rendszer, valamint a V—STAR — Gazdálkodó Szervek Nyilvántartási Rendszer

fejlesztése napirenden van. a munkák ismertetésére még visszatérünk.

(9)

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ-RENDSZER

373

A fejlesztés alatt levő statisztikai adatbázisok egyik lényeges jellemzője, hogy az egy-egy mutatóból képzett idősorokat, valamint a különböző idősorok közti kapcsolatokat a rendszer (STAR) automatikusan képes kezelni. Ennek feltétele azonban egyrészt a jövőbeni adatgyűjtések azonos struktúrában való bevitele a rendszerbe, másrészt az elmúlt évekre vonatkozó és még rendelkezésre álló adatoknak átszer- kesztése és ugyancsak fokozatos bevitele.

Az eddig lefolytatott vizsgálatok szerint az egyes ágazatoknál különböző idő- szakra állnak rendelkezésre visszamenőleg számítógéppel kezelhető adatok (álta- lában legfeljebb 1970—1971-ig). Ezek beillesztése sem látszik azonban feltétlenül biztosithatónak — az esetleges mágnesszalagos leolvasási hibáktól eltekintve sem

—. minthogy időközben megváltozott:

— az adatgyűjtés módszertana, -—- a mutatók tartalmi jelentése, -— a kódszámrendszerek és

— az azonosító számok.

A visszamenőleges adatbevitel, tehát az idősorok visszaléptetése. amely az adatbázisok legnagyobb ,,értéknövekedését" jelentené, előreláthatóan igen nagy szellemi erőfeszítést, kutatómunkát és az érintett szakfőosztályok aktiv közremű- ködését igényli. Bár eddig ezen a téren igen kedvező tapasztalatok vannak, cél—

szerű erre vonatkozóan ugyancsak központi irányelveket érvényesíteni.

Foglalkozni kell a jövőben az idősorok folyamatos homogenizálásának mód—

szertani problémáival is. Ezen a téren, az l—STAR fejlesztésével kapcsolatban ugyan már figyelemreméltó és nemzetközi viszonylatban is- úttörő elképzelések születtek (7), ezeket azonban nemcsak kísérleti szinten, hanem .,üzemi" körülmények között.

továbbá más alrendszerekre vonatkozóan is ki kell próbálni.

Ezzel kapcsolatban szabályozni kell a közeljövőben az adatbázisok tartalmát érintő változtatási eljárást is.

Az adatbázis-kezelés értelme az adatok automatikus elérése és azokkal a felhasználó igénye szerinti műveletek végzése anélkül, hogy az elért adatokat elő- zetesen kiíratnánk, ezért az egész anyagi és szellemi ráfordítást veszélyeztetnék az indokolatlan módosítások, amelyek az adatbázis automatizmusát korlátoznák.

A megengedett változtatási esetek rendszerezése révén viszont elérhető az -—

amire vonatkozóan egyébként az l—STAR fejlesztése keretében kisérlet folyik —, hogy ezek a változtatások az átvezetés algoritmusainak egyértelmű megfogalmazása esetén az adatbázis—kezelő rendszeren automatikusan keresztülvezethetők legye—

nek.

A STATISZTIKAI FOGALMI RENDSZER ÉS AZ INFORMÁCIÓ-RENDSZEREK LEIRÁSA Az egyes alrendszerek fejlesztésének kapcsán már felvetettük a statisztikai fogalomkészlet, valamint az ágazati dokumentációs rendszerek közötti kapcsolat kérdéseit. nem tértünk ki azonban magának a fogalmi rendszernek és a leírások formalizálásának alapproblémáira.

A statisztikai fogalmi rendszer fejlesztésének végső célja: a fogalmak tartalmi, szemantikai egységesítése. Minthogy a fogalmak tartalmának a fogalmak formai, szöveges megjelenése a hordozója, ezért első lépésként megkerülhetetlen feladat a látensen meglevő statisztikai .,nyelv" szintaktikájának (,,helyesirásának") és grammatikájának (.,nyelvtanának") rögzítése.

Azt, hogy ez mennyire időszerű, mi sem bizonyítja nyilvánvalóbban, mint az,

hogy jelenleg gondot okoz a fogalom, a fogalmi rendszer, az osztályozási rend-

(10)

374 PESTI LAJOS

szer, a nómenklatúra, a tulajdonság, az ismérv, a mutató, a mutatószám, az adat stb. értelmezése és egymáshoz való viszonyának meghatározása. Ahhoz viszont, hogy a megfigyeltjelenségek. illetve jelenségosztályok között objektive meglevő kapcsola—

tokat, a jelenségek általánosításának fokozatait (szintjeit) értelemszerűen leírhas- suk. vagy a statisztika eddigi alapfogalmait keII egzaktabban értelmeznünk, vagy új alapfogalmakat kell teremtenünk. Ezek az alapfogalmak képeznék azután a sta—

tisztikai nyelv ,.mondatrészeit". melyek segítségével meg lehetne alkotni a statisztikai nyelv előzőkben hiányolt formális szabályait is.

Bár ezek a problémák túlzottan elvontnak látszanak, a formális statisztikai nyelv hiánya akadályozza a statisztikai információk inkonzisztenciájának, egymással való

megfelelésük hiányának könnyű felfedezését.

A formális statisztikai szaknyelv megteremtésének szükségességét Svein Nord—

botten már az 1960—es évek első felében hangoztatta az Európai Statisztikusok Ér-

tekezletén (8), ezen kutatások fontosságát szélesebb körben azonban csak az

1970—es évek elején kezdték felismerni (9), (10).

Az ilyen jellegű hazai kutatási eredmények hiánya a statisztikai információ- rendszer fejlesztésénél máris érezhető. Ennek tulajdonithatók a nézetkülönbsé—

gek a fogalmi rendszer felépítésével, tartalmával, leírási módszerével stb. kapcso—

latban, s ugyancsak erre vezethető vissza az, hogy kevéssé tudjuk kezelni azokat a fogalmi változásokat, amelyek az alkalmazási területtől (például ágazat), alkal—

mazási szakasztól (például adatgyűjtés), alkalmazási időtől (például meghatáro-

zott év) stb. függnek. A fogalmi változások ilyen kezelése pedig rendkívül időszerű olyan feladat megoldásánál, mint például a korábbi évek adatainak automatikus átalakítása az adatbázisok idősorainak homogenizálása céljából.

Jelenleg ezek a problémák —- egyelőre — egymástól függetlenül két különböző feladatnál: a fogalmi szótárak és az adatbázis-katalógusok készítésénél merülnek fel; a közeljövő sürgető követelménye e feladatok megoldásának logikus összekap- csolása.

A STATISZTIKAI ADATKEZELÉS ÉS KOORDINÁCIÓ

Az ismertetett feladatok és megoldások a problémáknak csak azt a (kisebb)

hányadát érintették, amelyek megoldása már ma időszerű. vagy amelyek előre- Iáthatók. Mindezek a problémák azonban valószínűsítik azt, hogy a későbbiekben az adatbázis-rendszerek kezelésére és fenntartására bizonyos szervezeti módosí- tásokat lesz célszerű végrehajtani.

Egyes külföldi alkalmazásoknál ezekre a feladatokra olyan ún. ,,adatkezelő—

ség" (data administration) elnevezésű szervezeti egység alakult ki, amely biztosítja egyfelől a kapcsolatot a felhasználók és a programozók közt, másrészt gondosko-

dik a leírások (katalógusok) folyamatos kiegészítéséről, karbantartásáról, továbbá

jogosult az adatbázisban tárolt adatállomány kiegészítésére, törlésére és módosi- tására.

Ez a funkció a statisztikai szervezeteknél csak némileg eltérően képzelhető el.

Ennek oka az, hogy jelenleg a statisztikai adatok nálunk és más statisztikai hiva- taloknál is az egyes szakfőosztályok ,.helyi tulajdonában" vannak. s az integrációra

törekvés és a kifelé történő tájékoztatás központi szabályozása ellenére- is az oda—

tok helyességéért, biztonságáért, értelmezéséért stb. a felelősség a szakfőosztá—

Iyokat terheli.

Mint már az előzőkben tárgyaltuk. a statisztikai szervezeteknél igen nagy a jelentősége a fogalmi rendszer kialakításának és egységesítésének, a nómenklatú- rák és általános osztályozási rendszerek megállapításának és az egész népgazda-

(11)

ságból adódó. potenciális felhasználók számára aktualizált katalógusoknak is. Ezek kiadásánál nemcsak a szorosan vett statisztikai információ—rendszer szempontjait kell figyelembe venni, hanem gondolni kell az egész népgazdasági információ-rend—

szer koordinációjára is. .

Éppen ezért a már bevezetőben említett ENSZ Tanulmányi Csoport jelentésében (l) a statisztikai vezetők számára .,statisztikai adatkezelés és koordináció" (statis—

tical data management and co—ordination) megszervezését ajánlotta. Ennek a szervnek az alábbi négyes funkciót szánták:

— a statisztikai szabványok, fogalmak, osztályozások és eljárások fejlesztése,

—— az adatokkal kapcsolatos dokumentációk (katalógusok) kezelése,

-— az adatbázisok üzemeltetésének felügyelete. különös tekintettel az adatok biztonsá- gos megőrzésére,

— közreműködés a statisztikai szervezetek ,,adatrendszerének" fejlesztésében.

Ennek a szervnek valahol a szakfőosztályok, a rendszerfejlesztés és a feldol- gozások végrehajtása között kell elhelyezkednie, s az ilyen feladatok sajátos kép—

zettséget és tájékozottságot kívánnak meg. E funkcióért felelős személyeknek egy- részt magas szintű statisztikai ismeretekkel kell rendelkezniük, másrészt pedig ,,fel—

használói szinten" érteniük kell a szervezéshez. (: programozáshoz és az alkalmazott

adatbázis—kezelő rendszerhez.

Jelenleg nálunk még nincs konkrét elképzelés, hogy az előző funkciót milyen szervezetben és hatáskörrel kellene kialakítani, mivel egyelőre még csak egyetlen adatbázis üzemel kísérleti szinten. Akkor azonban, amikor más alrendszerek szerve- zése is érdemlegesen előrehalad, az adatbázisok közti kommunikáció. a fogalmi egyezőség és a dokumentációk szabványosítása miatt a szervezeti szabályozás szükségessé válik.

Hasonlóképpen szabályozni kell majd az egyes statisztikai adatbázisok adat—

állományához való hozzáférést is. Ez a követelmény a jelenlegi helyzethez képest egyfelől az adatbázisok dokumentációjának (katalógusainak) szélesebb körben való elterjedése, másfelől az adatbázis tartalmának egyszerűsödő lehívhatósága miatt válik aktuálissá. Ezzel kapcsolatban — úgy véljük — újra kell fogalmazni a statisz—

tikai tájékoztatás ügyrendjét. az ezzel kapcsolatos felelősségeket és munkamegosz—

tást.

Ezt a problémát még csak fokozza majd az a lehetőség, amely azonban 1977—

1978 előtt legfeljebb csak kutatási szinten jelentkezik, hogy az adatbázisban sze—

replő adatokat esetleg terminálon keresztül közvetlenül is le lehet hívni, illetve azokhoz on-line hozzá lehet férni.

A STATISZTIKAI DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

Ebbe a feladatcsoportba jelenleg a Statisztikai lrattárban tárolt dokumen—

tumok (kérdőívek, bizonylatok, feldolgozási és munkatáblák) kezelésének és hoz- záfe'rhetővé tételének megszervezése tartozik.

Az irattár dokumentumanyaga értékes farrásanyagot tartalmaz. amely köz- vetlen aktualitásakor (1-2 év) a szokfőosztályokon tárol. utána azonban ennek az anyagnak —— megfelelően szelektálva — az irattárba kellene kerülnie, ahol azt dokumentációs módszerekkel kellene nyilvántartani, rendszerezni és a felhasználók számára — meghatározott megőrzési időn belül — rendelkezésre bocsátani.

Ahhoz, hogy az irattárban valamilyen anyagot tartalmi kritériumok alapján visz—

szakeresni lehessen (akár kézi módszerekkel is). szükséges a dokumentumok tartalmi minősítése és jellemzése. Erre a célra a fogalmi rendszer kialakításánál nyerhető

(12)

376 PESTI LAJOS

tárgyszókészlet állhatna rendelkezésre, biztosítva ezáltal a kapcsolatot az adatgyűj- tés, az adatbázis és az irattár között.

Amennyiben a dokumentumok tartalmi leírása folyamatosan megtörténnék. az így nyert adatokat akár kézi úton (kartotékrendszer, széllyukkártyák, fénylyukka'r—

tyák). akár számítógéppel kezelni lehetne. Az utóbbi megoldáshoz ún. ,,információ—

visszakereső" programok rendelkezésre állnak.

További feladatot jelenthetne a statisztikai dokumentáció számára. ha a tá—

rolásba nemcsak az irattár dokumentumait vonnák be, hanem a statisztikai szak—

folyóiratok cikkanyagát. a nemzetközi kiadványok táblaanyagát stb.

Ezek a célkitűzések már a fogalmi rendszer kibővítését igényelnék, mivel a ko—, rábban ismertetett fejlesztések mindig csupán az adatgyűjtések fogalomkészletén alapultak. Ez a készlet így nem foglalja magában a statisztikai feldolgozás és elem—

zés (tájékoztatás) fogalmait: a származtatott fogalmakat, viszonyszámokat stb. Ez utóbbiak kiemelése és rendszerezése újabb. igen kiterjedt feladatot jelentene, ami

újból visszautalna a tájékoztatások tartalmának, módszereinek és ügyrendjének

vizsgálatára. ;

A statisztikai dokumentációs folyamaton belül, illetve ennek végén meg kell

határozni még a Statisztikai Levéltár szerepét és hatáskörét is, mivel az irattári

megőrzésen túl a dokumentumok már a Levéltár hatáskörébe tartoznak.

A TERULETI FELDOLGOZÁSI RENDSZER ÉS A TERULETI ADATBÁZlSOK

A megyei statisztikai igazgatóságok feldolgozási módszerét jelenleg részint az AUDlTRONlC kisszámítógépek alkalmazása. részint hagyományos kézi, illetve köny—

velőgépes feldolgozás jellemzi.

Az AUDlTRONlC kisszámítógépeket a szövetkezeti statisztika 1969-ben végre- hajtott átszervezése következményeként 1970-ben helyeztük üzembe. Ez a tény ön—

magában meghatározza technikai fejlettségi szintjüket, mivel azok csak az 1968—- 1969-ben kifejlődött kisszámítógépes technika alsó szintjének felelnek meg.

Ezek a kisszámítógépek jelenleg csupán egy—egy ágazat (például ipar) részle-

ges feldolgozását végzikfés ezeknek a feldolgozásoknak is csupán egyes szakaszait képesek végrehajtani (részleges ellenőrzés). Ez a teljesítmény is könnyebbséget jelentett azonban, és lehetővé vált a megyei igazgatóságok saját célú feldolgozá- soinak bővítése. Ugyanakkor továbbra is jelentős mértékben megmaradt a kézi és könyvelőgépes feldolgozás. valamint a vidéki bérmunkahálózatnál végeztetett fel—

dolgozás (például a mezőgazdasági statisztika területén).

A mintegy 4 év alatt megszerzett feldolgozási és alkalmazási tapasztalatok számos új igényt, illetve követelményt hoztak felszínre. Ilyenek többek között

—- az egyes ágazatok teljes feldolgozása (például a teljes évközi iparstatisztika, nemcsak a szövetkezeti iparra vonatkozóan);

—- az egyes feldolgozások meghatározott szakaszainak teljes gépesítése, tehát a teljes formai és logikai ellenőrzés és javítás helyszínen történő elvégzése;

— a korábbi feldolgozásokból származó adatok (idősorok) adatbázisszerű bevonása a feldolgozásokba ;

l' , _l a megyei vezetés tájékoztatásának rugalmasabbá tétele saját adatállományok keze-

eseve ;

— az ad hoc feldolgozási igények gyors teljesítése a megyei vezetés számára;

— a kisebb területegységre orientált adatgyűjtések és adattárolás megszervezése, te- lepülésfejlesztési, környezetvédelmi, népmozgalmi (népesség-továbbvezetésí) célokból.

Ezek az igények és követelmények — egyelőre esetlegesen és összefüggés nél- kül — máris oly mértékben jelentkeznek. hogy kielégítésükre — a területi statisztiká-

(13)

A STATISZTIKAI lNFORMÁCiÓ-RENDSZER 377

tól függetlenül —- különböző szervek (Pénzügyminisztérium. Építésügyi és Városfej- lesztési Minisztérium stb.) kezdeményező lépéseket tettek.

Mindezeknek az igényeknek a kielégítése a jelenlegi statisztikai feldolgozási hálózattal és eszközökkel megoldhatatlan, és ezek érdekében jelentős fejlesztés szükséges. Ennek a fejlesztésnek azonban nem szabad csupán a területi rendszer technikai feltételeire szorítkoznia, hanem egyidejűleg meg kell kezdeni egy olyan területi statisztikai információ-rendszer kiépítését. amely szorosabban kapcsolódik a helyi államigazgatási szervek. a megyei tanácsok információellátási igényeihez.

Erre vonatkozó elképzelések éppen a közelmúltban értek meg összefüggő koncep—

cióvá. Eszerint a megyei statisztikai igazgatóságok égisze alatt kialakuló ,.megyei információs központok" feladatait működési. szervezeti és technikai feltételeit kell meghatározni, illetve megtervezni.

Amennyiben sikerülne ezeket a megyei központokat korszerű feldolgozási esz- közökkel ellátni, úgy az —- várhatóan — a következő alkalmazási előnyökkel járna:

-— az adateilenőrzés és -javítás teljes köre közelebb kerülne az adatszolgáltatókhoz;

-—- az adatáramlás jelentős része átterelödhetne (: területi információs csatornára;

— a megyékben teljes feldolgozásokat végeznének, tehát megyei szinten teljes körű összesítések készülhetnének;

— a feldolgozások átfutási ideje jelentősen rövidülhetne részint az adatellenőrzés és -javitás komplex elvégzése, részint az alkalmazott számítógépek nagyobb teljesítménye kö—

vetkeztében;

-— megoldható lenne (: településekig vagy annál mélyebbre lenyúló megfigyelések ösz- szehasonlitó kezelése és a területfejlesztési információigények módszeres kielégítése területi adatbázisok (T-STAR) létesítésével.

Ezeknek a feladatoknak a megoldásánál az első lépés az országos statisztikai információ-rendszerbe beilleszkedő, a központba történő adatáramlást elősegítő.

ugyanakkor a megyei vezetést jobban kielégítő megyei igazgatósági modell meg—

tervezése a saját adatgyűjtési, —feldolgozási. adattárolási és tájékoztatási feladatok- kal együtt.

Ebben a modellben már szerepet kell kapniuk az adatokat elektronikusan tá- roló területi adatbázisoknak (T—STAR). Ezeknek tartalmát, működtetési követelmé- nyeit és üzemeltetési szabályait gondos elemzéssel kell megtervezni, továbbá ki kell dolgozni végső fokon az összes megyére kiterjedő fejlesztés ésszerű üteme-

zését.

Az ütemezés során a fővárosi és Pest megyei összevont rendszert kísérleti jel—

leggel kiemelten kell kezelni, s arra kellene törekedni, hogy ezen a területen még az ötödik ötéves terv megkezdése előtt kiinduló tapasztalatokkal rendelkezzünk.

A NÉPGAZDASÁGI lNFORMÁCiÓ-RENDSZER ALRENDSZEREINEK KAPCSOLATAI Bár a hazai fejlesztés hatókörével kapcsolatban — a korábbiakban — már le—

szögeztük, hogy a statisztikai információ-rendszer fejlesztése közvetlenül nem ter—

jedt túl a központi, állami statisztikai rendszer határain, mégis hatásával közvetve számos területen lényegesen befolyásolja a népgazdasági információ—rendszer más alrendszereinek működését.

Jeleztük azt is, hogy a népgazdasági információ—rendszer alrendszereinek együttműködését. ,,kapcsolattartását" illetően számos probléma vár megoldásra.

Ezek közül most csupán három problémakörre kívánunk kitérni:

— a népgazdasági információ-rendszer közvetett koordinációját segitő fejlesztésekre;

— a népgazdasági alapnyilvántartások szerepére;

— (: népgazdasági információs alrendszerek közti adatcserékre.

A Statisztikai Szemle

(14)

378 PESTl LAJOS

A népgazdasági információ—rendszer alrendszerei együttműködésének előfelté—

tele az, hogy az egyes alrendszerek által megfigyelt egységek, jelenségek, illetve ismérvek értelmezése, továbbá azok minősítése, osztályozása az egész rendszeren belül azonos elvek szerint történjék. Erre a célra az országos érvényű nómenklatú—

rák, osztályozási és kódrendszerek szolgálnak. Ilyenek a különböző termék-, munka—

köri és foglalkozási jegyzékek. de ilyen célt szolgál a népgazdaság ágazati csopor—

tosítása is.

Mindezek között igen fontos szerepet játszik a ,,vállalati számjelrendszer". Ez a

rendszer a népgazdaságban működő gazdálkodási egységeknek nemcsak bizonyos

általános és állandó jellegű csoportképző ismérveit (ágazat, tulajdonforma, fel- ügyelet, terület) tartalmazza, hanem az egységek egyediazonosítását is lehetővé teszi.

Arra, hogy egy ilyen általános kódrendszer hogyan biztosítja a különböző nép—

gazdasági információs alrendszerek közti kapcsolatot, jó példa a vállalati törzs- számnak (eddig a számjel első 4 pozíciója) a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi jelzőszámába való beiktatása. A vállalati számjelnek és a pénzforgalmi jelzőszám—

nak a közös eleme (vállalati törzsszám) lehetővé teszi a megfigyelt azonos egység

(például vállalat) különböző (statisztikai, pénzforgalmi) adatainak kapcsolatba ho- zását és ezzel a népgazdasági információ-rendszer integráltságának fokozását.

Ez a rendszer számítógépre történt szervezése időpontjában (1970) Európában a francia központi statisztikai apparátus (INSEE) Sy'réne—rendszere mellett a legfej- lettebb. legésszerűbb volt. Közben azonban sorban születtek a különböző (német- demokratikus köztársaságbeli, lengyel, svéd stb.) megoldások. amelyek egyrészt figyelembe vették a kezdeményezők tapasztalatait. másrészt jobban illeszkedtek az azóta felmerült követelményekhez.

lgy például szorosabb módszertani kapcsolat megteremtése vált szükségessé a létrejövő statisztikai odatbázisokkal. mivel a tárolt idősorok elemeinek összehason—

líthatóságát nagyban befolyásolja az azonosítás és csoportképzés állandósága, il—

letve a változások szabályozottsága és dokumentáltsága. Ezen túlmenően a vállalati

azonosító rendszerek a legtöbb országban egyben központi vállalati nyilvántartási rendszerekké fejlődtek, melyek maguk is számítógépes adatbázisként működnek.

Ez a nyilvántartás képezi több helyütt a reprezentatív vállalati megfigyelések min—

tavételének alapját (Svédország. Jugoszlávia. Franciaország stb.). A pontosabb

megfigyelések és nyilvántartások érdekében ezek a rendszerek általában telep mély—

ségig nyúlnak le.

Az utóbbi időben a magyar Központi Statisztikai Hivatalban is kialakultak elképzelések a meglevő vállalati számjelrendszer továbbfejlesztésére. körének bő-

vítésére (a vállalatok és szövetkezetek mellett a költségvetési intézményekre és tár—

sadalmi szervekre is) és adatbázisként (V—STAR) való kezelésére.

A statisztikai információ—rendszer fejlesztésénél új, jelentős körülményként kell figyelembe venni a szervezés alatt álló, hazai népgazdasági alapnyilvántartásokat is. Jelenleg a népességnyilvántartás és az egységes ingatlan-nyilvántartás kialakí- tása folyik. Mindkettő sok területen érintkezik a statisztikai megfigyelésekkel. ami- ből természetszerűen adódik. hogy ezeket a nyilvántartásokat a jövőben maximális mértékben kell adatforrásként felhasználni. Ennek érdekében

-— biztosítani kell, hogy ezek a nyilvántartások képesek legyenek a statisztikai rendszer fogalmainak és követelményeinek megfelelő adatátadásra, továbbá

- ki kell alakítani olyan módszereket, amelyek segítségével az állandóan az aktuális állapotot tükröző nyilvántartási rendszerekbe beérkező módosítá adatokból a statisztika szá- mára a társadalmi—gazdasági folyamatokra vonatkozóan értékes és fontos információkat nyerjünk.

(15)

A harmadik olyan probléma. amelyre a népgazdaság más alrendszereivel való kapcsolatok körében ki kell térni, az egyes alrendszerek közötti adatcserék kér- dése. Az utóbbi időben ugyanis mind több főhatóság és országos hatáskörű szerv kezdeményezte saját adatbázis felállítását. Ezekben azonban nemcsak a saját te- rületük sajátos adatait kívánták tárolni, hanem az átfogó elemzések céljára a Köz- ponti Statisztikai Hivataltól is átvettek (gyakran mágneses adathordozón) több évre vonatkozó, nagy volumenű adattömegeket.

Minthogy a jelenlegi iparstatisztikai fejlesztéssel kapcsolatban megoldást nyer

a tárolt idősorok folyamatos átdolgozása (homogenizálása), az összehasonlítható-

ság biztosítása érdekében körültekintő eljárást kell kialakítani a más rendszerek—

nek (például pénzügyi információ-rendszer) átadott adatok kompatibilitásának meg—

őrzése érdekében.

Elképzelhető lenne például egy összevont, népgazdasági adatkatalógus össze—

állítása, amely tartalmazná az egyes alrendszerekben tárolt idősorokat, s feltün—

tetné azt is, hogy melyik alrendszer köteles homogenizálni azokat, illetve melyik alrendszernél tárolt idősorok tekinthetők érvényesnek.

Lehetne olyan munkamegosztást is kifejleszteni, hogy minden népgazdasági alrendszer csak sajátos adatállományát tárolná, az átfogó elemzésekhez pedig ese—

tenként, az igényeknek megfelelően szabvány formában. homogenizált tartalommal szolgáltatnák egymásnak az adatokat. esetleg a tárolási és feldolgozási költségek megtérítése ellenében.

Végig kell gondolni azt is, hogy a Statisztikai Törvény szabályozásainak meg- felelően tulajdonképpen mely szervek és milyen felelősség mellett vehetnek át egy- általán ún. ,.vállalatsoros" adatokat. A saját adatok feletti rendelkezési jog a ki—

alakuló népgazdasági adatbázisok esetén várhatóan előtérbe kerül.

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ-RENDSZER KUTATÁSA

A vázlatosan felsorolt fejlesztési témák áttekintéséből nyilvánvaló, hogy a köve- tendő módszereketés eljárásokat nem tudjuk alkalmazhatóan átvenni más terüle—

tekről és a statisztika hagyományos diszciplínája sem nyújt sok támpontot ezekhez a feladatokhoz. Ugyanakkor a statisztikai rendszernek a népgazdaságban elfoglalt szerepe miatt törekednünk kell a legkorszerűbb, leghatékonyabb megoldásokra.

Ahhoz tehát, hogy a célszerű és hatékony módszereket megtaláljuk és a fej- lesztési eljárásokat kialakítsuk. a folyamatba egy kutatási fázist is be kell iktatnunk.

Ennek az új kutatási feladatnak a tárgya: a makroökonómiai, közelebbről a sta—

tisztikai információ-rendszer elemzése. tervezése és fejlesztése, tartalmi. működési

és szervezeti aspektusból (11).

Az ilyen jellegű. szervezett kutatásnak kell tisztáznia a statisztikai fogalmi rend—

szer tartalmát és szerkezetét, a statisztikai információ— és adatstruktúrákat, magá- nak az információ-rendszernek a felépítését és belső összefüggéseit. az adatkoor- dináció szerepét és módszereit stb.

Jelenleg nem kellőképpen szervezett és koordinált kutatások nélkül is születnek természetesen figyelemreméltó eredmények. Utalni szeretnék csupán az 1974-ben befejezett statisztikai rendszerszervező tanfolyam szakdolgozatainak némelyikére

(12), továbbá azokra a két- és többoldalú együttműködésekre. amelyek egyrészt a

szocialista országok statisztikai hivatalaival, másrészt az ,,integrált statisztikai in- formáció-rendszer" (ISIS) kutatására szakosodott pozsonyi Számítástechnikai Kutató

Központtal folyamatosan megvalósulnak.

Nyilvánvaló azonban, hogy megfelelő orientációval és koordinációval a jelenlegi elszigetelt és esetenkénti kutatások a statisztikai Információ-rendszer tervszerű

4.

(16)

380 PEST! LAJOS

fejlesztésének szolgálatába állíthatók. Annak a formának és módszernek a meg—

találása, illetve kialakítása, amellyel ez a koordináció megvalósítható. még a kö—

zeljövő feladata.

)!

A statisztikai információ-rendszer 1973—ban elfogadott komplex munkaterve végrehajtásának már mintegy két évnyi tapasztalata gyűlt össze, melyből számos tanulságot vonhatunk le a jövőre vonatkozóan.

ilyen tanulság. hogy az információ—rendszer fejlesztése külön szakma s azt nem lehet megfelelő előismeretek nélkül, főhivatásként mással foglalkozó és másért fe—

lelős részlegek feladatkörévé tenni. Ugyanakkor az is világossá vált, hogy csak azokon a területeken mutatkozott számottevő előrehaladás. ahol a fejlesztő mun-

kát az érintett szakfőosztályokkal szoros együttműködésben végezték.

A problémák áttekintéséből kiderült, hogy az információ-rendszer fejlesztésé- nek szükségessége az elmúlt időszak alatt jelentősen megnőtt. Ugyanakkor bebizo- nyosodott, hogy az új ismeretek, új szemlélet és új követelmények miatt a további fejlesztési elgondolásokat messzemenően időszerűsíteni szükséges. Ennek az idő- szerűsitésnek magában kell foglalnia a kiinduló célokat is, és újból át kell gondolni a statisztikai rendszer működését.

A statisztikai információ-rendszer fejlesztését, időszerűsitését célszerűen két ütemben lehet elvégezni:

-— egy 10—15 évre érvényes, bár időközben rendszeresen aktualizált koncepció kidol- gozásával.

— egy 5 éves fejlesztési terv összeállításával.

Mindkét feladatot az ötödik ötéves terv kidolgozásával és elfogadásával pár- huzamosan indokolt végezni. ilyen koncepció és terv nélkül a fejlesztés előbb—utóbb egymástól független, sőt gyakran egymásnak ellentmondó törekvések és intézkedé- sek sorozatává lenne.

Az előzőkből következik, hogy ki kell bontakoztatnunk azt a fejlesztő appará—

tust, amely az információ-rendszer kutatására és fejlesztésére szakosodik. Ugyan- akkor minden szakfőosztálynak nyitottá kell válnia e fejlesztés számára. képesnek kell lennie az adott feladatokban az együttműködésre, valamint annak biztositá- sára. hogy a fejlesztések ne váljanak öncélúvá, hanem mindig a statisztikai tevé—

kenység érdemi korszerűsítése legyen a meghatározó.

Számos elemzés és prognózis szerint a nagyszámú, egymással bonyolult kapcsolatban levő. de egymás mellé rendelt alrendszerek kitermelik a központi koor- dináció igényét. Ez a koordináció a statisztikai rendszer számára alapvető kérdés, mivel kezdettől fogva minden más információ-rendszerrel kapcsolatban kell állnia, akár mint információ felvevő, akár mint átadó. Ennek megfelelően a jövőben fo- kozottan kell támogatni minden olyan kezdeményezést, amely az információ-rendszerek központi koordinációját erősiti.

A statisztikai információ-rendszer fejlesztése új követelményeket támaszt a szer- vezettel és a benne dolgozó személyekkel szemben is. Az átfogó és tervszerű fej—

lesztés önmagában is szervezeti kereteken átnyúló tevékenységet tesz gyakran szük-

ségessé. Emellett meghaladottá tehet állandónak tűnő struktúrákat, és igényt tá—

maszt újabbak iránt.

Ki kell dolgoznunk a szervezet fejlesztése mellett a megfelelő továbbképzési rendszert. a ,,személyek fejlesztésének" tervét is, hogy a statisztikai szervezet mun- katársai felkészültek, alkalmasak legyenek az új követelményekre való gyors reagá—

(17)

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ-RENDSZER

381

lásra, és képesek legyenek az újszerű feladatok megoldására vagy az új keretek kö—

zé való gyors, zökkenőmentes beilleszkedésre.

Ezzel az áttekintéssel megkíséreltük a statisztikai információ—rendszer fejlesz- tésének néhány kérdését és összefüggését felvázolni azzal a szándékkal. hogy sok más fejlesztési elgondoláshoz hasonlóan hozzájáruljunk a jövőbe vezető út kijelö- léséhez, a sok problémával terhes, de eredményében korszakos jelentőségű 30 év után a statisztikai munka hatékonyságának további növeléséhez.

IRODALOM

(1) Potential of computing for the national statistical services beyond 1980. Study Group Report. Com—

puting Research Centre UNDF. Bratislava. 1974.

(2) Dr. Horváth Gyula: A statisztikai információkezelés modern megszervezésének problémái. Statisz- tikai Szemle. 1970. évi 6. sz. 659—676. old.

(3) Pesti Lajos: A számítógépek alkalmazásának tapasztalatai és perspektívói a statisztikai informá—

ció—rendszer fejlesztésével kapcsolatban. (Előadás az MTA lll. osztályának 1970. októberi tudományos ülés- szakán.) Megjelent az MTA ill. osztály Közleményei 21. számában. Budapest. 1972.

(4) Dr. Dörnyei József -— Dr. Ormai László: Bevezetés a statisztikai informatikába !. Központi Sta- tisztikai Hivatal. Budapest. 1971.

(5) DI. Andorka Rudolf -—- Illés lános: A társadalomstatisztikoi rendszer kidolgozásának kérdései. Sta- tisztikai Szemle. 1974. évi 1. sz. 62—77. old.

(ó) Gráf Imréné dr.: Az iparstatísztikai adatbázis dokumentációja. Statisztikai rendszerszervezői szak—

dolgozat. Kézirat. Budapest, 1974.

(7) Az iparstatisztikai adatbázis—rendszer kialakításának tapasztalatai. Statisztikai Szemle. 1974. évi . 10. sz. 867—885. old.

(8) Nordbotten. S.: Automatic files in statistical systems. Canf. Eur. Stats. MG. 9/ 52. 1966.

(9) Proposal for a pilot project for a computer-aided índexing and retrieval system for statistical services. Longborough University. 1971.

(10) Röpke, W.: Klassifikationen der Statistik als Thesauri. Nachrichten für Dokumentation. 1974. évi 3.

sz. 112—122. old.

(11) Dr. Dörnyei József: Az informatika fejlődése és kapcsolata a statisztikával. Statisztikai Szemle.

1974. évi 8-9. sz. 752—762. old.

(12) Györki Ildikó: Az éves íparstatisztikal adatbázis információ—, adat— és tárolási struktúrájának összefüggései és problémái. Statisztikai rendszerszervezői szakdolgozat. Kézirat. Budapest. 1974.

PE3lOME

B ceoeü crarbe aarop HOAHTOMHBaeT OCHOBbIe npuHuunm u MeTOAOnOFHHeCKHe ac- neKTbl pasas—nm c-ramcmuecxoiá undoopmauuonnoü CHCTeMbl, geűcraymmeü a u.eHTpanb—

HOM CTBTHCTHHGCKOM ynpasnei—mn. Bcnep, sa pngM 3apy6emublx npuMepos a 1972 rony Gama pazpaöorana nonuenuun paaaumn, a a 1973 rony nonpoőr—ran nporpaMMa ceann—133—

U.I—M- B Hacroauee BpeMsi a HameM pacnopsmeunu yme HMet—OTCH MHOr'Ol-IHCneHl-lble pesynb—

TaTbI " onsn.

Tor main, uro Hacrosruiee paasm-ue omocmcn TOHbKO K uempanbuoü cramcmuecxoü CHCTeMe, cornaco aaropy pasnoaHauHo Hanuumo HeKOTOprX orpanmeunü, KOTOphIe l'loMe—

menu YCTaHOBHTb :; p.amrmoü Mepe asanmoyansxy u azaumogeücrsue c npyrnMu noncuc tema/m naponuoro xoasúcrsa.

BHyrpem—mn CTpYKTypa cra'mcrw—recnoü CMCTeMbl nmee'r rpm usmepei—mn. HblHeLLIHMe oaapaőomn Hanpaaneubi — nona — rnaBHblM oőpaaoM Ha paaewme orpacnesbix, ropn—

3omansnsrx noncncreM (rlpOMblaneHHoch, CEHECKOG xosaücrso, BHeU-lHSISI roproansr).

Paapaőomu opueu'mpyrorcn s ocnosuom Ha Sai-m ABHHbIX, TO ecn. sanaun, I'H'laHpr- eMble s canau c Apyrnmu oőnacmMu paasm-m (cwcrema nonn'ruü, cőop AaHHle, oöpaöor—

Ka. .nonyMeHTaum) COTIpSU'KeHb! ; nepsyio ouepenb c cosgal—meM Sai-mos ABHHHX.

Bamneüwnü BbIBOA, Koropbiü momno usaneu Ha ocnosar—mu nonyuenuoro no cnx nop anim-a, nonasbiaaer, uno s xoge paaamm nouuenum cum-emu Bsaumocanau mexmy aa- gauaMn " npoőnemamu uacmsrx oőnacreü nanmorcn őonee TeCHbIMH, nem am nepBOHa- Hansi-ro npennonaranoa, Tax uro ux Mönmo Bunonumb IMUJb napannensno, cornacr—ro onpe—

AeneHHOMY rpadanky.

Paapaőomn e npeAeanoü mepe anHHMaIOT BO BHHMaHHe Hymgbi crarucmkos—

norpeőm'eneü. Sroü uenu cnymm- COSABHHe ocoőoű CHCTeMbI Karanoroa, Koropaa, c on- Hoü CTOpOHhI, cerpnm-r craHAapTHoe ommal-me xpaHanlx !; Sai-me crarucmuecuux no-