A statisztikai információs rendszer korszerűsítése a tervgazdaságban

(1)

A STATISZIIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER KORSZERUSlTESE A TERVGAZDASÁGBAW

A. MAHNOWSKI

A lengyel népgazdaság működésének további tökéletesítését célzó munkála- tok fő iránya jelenleg a központi tervezés. különösen a távlati tervezés aktív és ve- zető szerepének szakadatlan erősítésére, valamint ezzel párhuzamosan, a racioná—

lis közgazdasági szabályozórendszer kialakítására való törekvés.

Ezzel egyidejűleg történik a népgazdaság korszerű, nagy hatékonyságú szer—

kezetének kialakítása, ami gyakorlatilag a nagy gazdasági szervezetek létrehozá—

sában és működésük tökéletesítésében nyilvánul meg.

Minthogy ezek a folyamatok hatással vannak a statisztikai információs rend- szerre, az alábbiakban közelebbről is megvizsgáljuk őket.

A központi tervezés szerepének erősítése mindenekelőtt a feladatprogramozás fejlesztése útján történik, ami az ország fejlődésével kapcsolatos kulcsfontosságú társadalmi—gazdasági kérdések megoldásának új formája. A hagyományos mód—

szerekhez képest a feladatprogramozás lényege az. hogy mindenekelőtt meghatá- rozott alrendszereket különböztet meg a tervezés általános rendszerében. A köz—

ponti tervezésben komplex feladatprogramokat alakítanak ki, amelyeknek megva—

lósítása lehetőséget nyújt a gazdasági és társadalmi élet több területét érintő problémák együttes megoldására.

A komplex tervezés új formáira való fokozatos áttérés az elmúlt néhány év folyamán már alapvető hatást gyakorolt a Statisztikai Főhivatal információs és elemzési munkálatainak körére és jellegére. Ma már elégtelennek bizonyul a sta—

tisztikai vizsgálatok eredményeinek ágazati vagy szervezeti bontásban történő szol- gáltatása. mindinkább szükségessé válik azok hozzáigazítása a tervezésben elfogadott komplex módszerhez.

A fentiek fényében új problémákat vet fel a különböző területeken folytatandó statisztikai vizsgálatok megfelelő kapcsolódásának az egységes fogalmak, módsze—

rek széles körű bevezetése, az adatok megfelelő szintű aggregálása stb. útján tör—

ténő biztosítása.

A termelőtevékenység széles területét átfogó nagy gazdasági szervezetek lét- rehozásának egyre gyorsuló folyamata új problémák jelentkezését eredményezi.

Ezek elsősorban azon alapulnak, hogy összhangot kell teremteni a statisztikai vizs- gálatok és feldolgozások során már alkalmazott s az érvényben levő népgazdasági osztályozásra támaszkodó ágazatok szerinti számbavétel, valamint az ezen szer-

' .,Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése — a statisztikai adatgyűjtés általános korszerűsítése" címmel 1977. április 19. és 22. között Budapesten rendezett KGST tudományos szemináriumon megvitatott előadás.

4 Statisztikai Szemle

(2)

[234 A. MAHNOWSKI

vezetek szempontjából szükséges, az ágazati határokat nem pontosan követő.

feladatok és szervezetek szerinti számbavétel között. Ilyen körülmények között gyakran jelentkezik az a probléma. hogy a társadalmi—gazdasági fejlődés általá—

nos tendenciáinak vizsgálatára alkalmas, illetőleg a népgazdaság szervezeti fel- osztásban történő funkcionálásának megfigyelésére használható statisztikai adatok

csoportosításánál különböző módszereket párhuzamosan kell alkalmazni.

A társadalmi—gazdasági rendszer működését elősegítő korszerű eszközök bevezetése új lehetőséget ad a közgazdasági összefüggések makroökonómiai, il-_

letve szerkezetek szerinti alapon történő vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban a statisztikai feldolgozásoknál már nem elegendő a terv és teljesítése közötti egyszerű összefüggések bemutatása, ugyanakkor egyre nagyobb jelentőségre tesz—

nek szert a szintetikus mutatók, amelyek lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a gaz—

dasági egységek közötti kölcsönös kapcsolatokat.

A népgazdaság tervezési és irányítási rendszerében végbemenő változások kihatnak a központi és a helyi államigazgatás működésére is.

Az elmúlt években Lengyelországban az államigazgatás helyi hatalmi szerveit újjászervezték. A háromlépcsős rendszer helyett, amely korábban magában fog—

lalta a vajdaságokat. a járásokat és a községeket, új adminisztratív felosztást ala- kítottak ki, amelynek megfelelően az onszág 49 vajdaságra. e vajdaságokon belül

pedig 808 városra és 2103 községre oszlik. '

Egyidejűleg megtörtént a központi államigazgatás részleges átszervezése is.

aminek eredményeként újra meghatározták az egyes gazdasági minisztériumok fel- adatait és funkcióit. Növekedett a tervezés központi szerveinek és a funkcionális minisztériumoknak a szerepe is.

Ilyen körülmények között a Statisztikai Főhivatal előtt az a feladat áll. hogy olyan statisztikai információs rendszert hozzon létre, amely lehetővé teszi a távlati és a folyó tervezés fejlesztését, és ugyanakkor a feladatok végrehajtásának el- lenőrzését vajdaságok, városok és községek szerint, valamint a statisztikai infor- mációs rendszer új helyzetnek megfelelő központi módosítását.

AZ ÁLLAMI STATISZTIKA SZERVEINEK FELADATAIl FUNKCIÓ!

ÉS TEVÉKENYSÉGi KÖRE

A statisztikai információs rendszer korszerűsítése, továbbfejlesztése terén elért eredmények megkövetelték azon feladatok és funkciók megfelelő megfogalmazását.

amelyeket a népgazdaság irányítási rendszerében az állami statisztika szervei kö—

telesek ellátni. '

A statisztikai információs rendszer alapvető funkciójának a központi és a helyi irányítási és tervezési szervek információigényének kielégítését tartva, megállapit- ható. hogy e rendszer fő címzettjei a következők:

—— központi szinten: a szejm (országgyűlés) és szervei, a Minisztertanács és végrehajtó apparátusa, a Minisztertanács mellett működő Ten/bizottság, a funkcionális minisztériumok és mindenekelőtt a Pénzügyminisztérium. a Munkaügyi Minisztérium, a Községgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága és

osztályai;

— helyi szinten: a vajdasági hivatalok. a városok és községek vezetői. a vajdasági terv—

bizottságok és a Lengyel Egyesült Munkáspárt vajdasági bizottságai,

Elismerést nyert, hogy ra fentieknek nem kell saját statisztikai információs rendszert létesíteniök, részükre a Statisztikai Főhivatalnak kell a megfelelő adata—

kat szolgáltatni.

(3)

Ily módon elfogadásra került egy másik elv is, mely szerint a nem említett minisztériumok. amelyek ugyan a statisztikai információs rendszer címzettjei, az ún.

általános információk területén saját szükségleteikre létrehozhatják a saját in- formációs rendszerüket. E rendszerek létesítése a munkák megfelelő koordináció—

ját teszi szükségessé, mégpedig olyan formában. hogy azok kölcsönös összhang- ban legyenek egymással. minden szempontból kiegészítsék egymást. és ne legyenek párhuzamosak. Bár ezt a koncepciót nem szentesítették megfelelő állami ok—

mányok, a gyakorlatban már megvalósul a statisztikai vizsgálatok programjainak megfelelő kidolgozása, a Statisztikai Főhivatal egysége. fogalmainak bevezetése stb. útján. Meg kell jegyezni. hogy a jelenlegi gyakorlat szerint a Statisztikai Fő- hivatal végrehajt olyan statisztikai vizsgálatokat, például a külkereskedelem, az oktatás és az egészségügy területén, amelyeket a jövőben át kell adnia a meg- felelő minisztériumoknak.

Az állami statisztikai szervek feladatairól szólva említést kell még tenni a közgazdasági tájékoztatás széles körű programjáról. mely a Statisztikai Főhivatal publikációs rendszere útján realizálódik, valamint a társadalmi—politikai és tudo- mányos intézmények információellátásáról.

A Statisztikai Főhivatalnak és szerveinek az előzőkben áttekintett feladatai és funkciói egyúttal meghatározzák a statisztikai információs rendszernek az egyéb információs rendszerekkel való kapcsolata jellegét is.

A lengyel gyakorlatban megkülönböztethetők a kormányzati információs rendszerek. valamint a minisztériumi és egyéb információs rendszerek.

A megfelelő minisztertanácsi határozatok eddig négy kormányzati információs rendszert teremtettek meg, ezek a következők: Állami Statisztikai Információs Rendszer (SPlS), Központi Tervezési Rendszer (CENPLAN), Népességnyilvántartási Rendszer (PESEL), Tudományos—technikai Információs Rendszer (SElF).

A Statisztikai Főhivatal által létrehozott Állami Statisztikai Információs Rend- szer fő feladata a gazdasági és társadalmi tömegjelenségekre vonatkozó informá—

ciók gyűjtése. feldolgozása és az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátása. Egy- úttal feladata e rendszernek. hogy a társadalmi—gazdasági fejlődés tervszerű ala- kításához elemző információs alapot teremtsen. Egyenértékű funkciója e Rend- szernek, hogy az összes statisztikai vizsgálat számára kialakítsa az ún. normatív bázist, azaz kidolgozza a megfelelő osztályozásokat, nómenklatúrákat, kódokat stb. E területen a SPlS koordinációs és felügyeleti funkciót lát el az egyéb rend- szerekhez viszonyítva.

A CENPLAN fő feladata, hogy információt szolgáltasson a gazdasági és tár- sadalmi jelenségek tervezett alakulásáról, többváltozós formában, azaz különböző alapvető időtartamokat feltételezve. Úgyszintén feladata, hogy ellenőrizze a belső összhang és az arányok betartását a tervváltozatokban. A CENPLAN egyéb infor—

mációs rendszerekkel, elsősorban a SPlS-szel kiegészítendő rendszer.

A PESEL fő feladata a népesedési jelenségekre. a társadalmi mobilitásra, a foglalkozási összetételre, a szakképzett munkaerőre stb. vonatkozó információk szolgáltatása. A PESEL rendszernek jelentős mértékben ki kell egészítenie más rendszereket, elsősorban a SPlS-t.

A SElF—rendszer fő feladata a tudományos—technikai jellegű információk gyűjtése és szolgáltatása.

A kormányzati információs rendszerek íly módon azon eszköz szerepét látják el, amely a népgazdaság-irányítás differenciált folyamataiba történő közvetlen bekapcsolódás útján segíti a központi egységeket a kormányzati határozatok meg-

hozatalában.

4;

(4)

1236 A. MAHNOWSKI

A népgazdaság irányítási rendszerében négy alapvető információs—irányítási szintet lehet megkülönböztetni. éspedig: az állami és a politikai vezetés, a gaz—

dálkodó minisztériumok (főhatóságok), (: helyi hatalmi szervek és a gazdálkodó szervezetek (egyesülések. kombinátok, vállalatok) szintjét. Az előzőekben bemu—

tatott kormányzati információs rendszerek mindenekelőtt az állami és pártvezetés—

szintjét szolgálják, de a helyi statisztikai és tervezési szervek működése útján elég széles körű információt biztosítanak a helyi hatalmi szervek számára is. Más hely- zetben vannak a minisztériumok (főhatóságok) és a gazdálkodó szervezetek. ame—

lyek általános információt kapnak ugyan. de amelyeknek helyes működéséhez más részletezettségű és aggregáltsági szintű információk is szükségesek. Innen ered a minisztériumi (főhatósági) és egyéb információs rendszerek létrehozásának. valamint azok kölcsönös összehangolásának a szükségessége.

Mind ez ideig minisztériumi és egyéb információs rendszereket csak néhány tevékenységterületen hoztak létre. ami megnehezíti ezek olyan szintű összehan- golását az állami statisztikai információs rendszerrel. hogy ki tudják egészíteni ezt a rendszert. Feltételezhető. hogy a jövőben teljesíteni fogják ezt a funkciót.

Mint ahogy már leszögeztük, a minisztériumi és egyéb információs rendszerek vonatkozásában alapelv. hogy azokat ne tegyék párhuzamossá más rendszerek—

kel (ne kettőzzék meg a rendszereket). továbbá. hogy a SPIS általánosan érvény-

ben levő fogalmi—módszertani rendjének rendeljék alá.

Fontos feladat az országos méretekben jelentkező autonóm. nem összehan- golt információs rendszerek keletkezésének megakadályozása, mivel az olyan hely—

zetet teremtene, amely nem nyújt lehetőséget az adatok kölcsönös kapcsolatára és az eszközök optimális kihasználása.

A STATISZTlKAl TÁJÉKOZTATÁSl RENDSZERNEK A KORSZERÚ TERVEZÉSl ÉS lRÁNYlTÁSl MÓDSZEREKNEK MEGFELELÖ KIALAKlTÁSA

Áttérve a statisztikai tájékoztatási rendszer kialakításának kérdésére, fel kell hívni a figyelmet arra. hogy ezt a rendszert egyrészt a tervezési és irányítási rendszerben bekövetkezett, korábban említett változások. másrészt az állami statiszti—

kai szervek feladatai és funkciói, valamint tevékenységi szférája alakította ki.

Ezenkívül a rendszernek alkalmazkodnia kell a népgazdaság-irányítás stílusához is, ami nem mindig tükröződik az elfogadott határozatokban, döntésekben stb.

A lengyel gyakorlatban már évek óta alapelv, hogy a statisztikai kutatások eredményeit széles körben rendelkezésre bocsátják nyilvános publikációk vagy olyan információk formájában, amelyek a címzettek meghatározott körének kielé- gítését célozzák. Az utóbbi években éppen a tervezési és irányítási rendszerben bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás céljából jelentős változtatásokat végeztek e területen. E változtatások, többek között azon alapulnak. hogy az in- formációkat differenciálják azok jellege és a terjesztésük köre szerint, valamint attól függően, hogy a feldolgozások az egyes címzettcsoportok igényeinek meny- nyiben felelnek meg. E változtatások végső célja az volt. hogy megfelelő körülmé- nyeket teremtsenek az elmélyült, elemző jellegű feldolgozások fejlesztéséhez. A

felhasználói igényeket elemezve a statisztikai publikációk és információk négy fő

csoportja emelhető ki:

— problémaorientált (feladatok szerinti) közgazdasági—statisztikai elemzések,

—- olyan statisztikai információk, amelyek a folyamatos népgazdasági tervezéshez és irányításhoz. valamint a népgazdasági tervek teljesítéséről szóló beszámolók összeállításá—

hoz szükségesek.

(5)

— operatív információk, amelyek a népgazdasági tervek teljesítésének folyamatos ellen- őrzését szolgálják,

— összefoglaló jellegű. valamint ágazati nyilvános publikációk.

A kialakított felosztás nem jelent az információk jelentősége szerinti felosz- tást. Kifejezi azonban az információknak azon cél szerinti felosztását. amelyet szolgálni kötelesek.

A statisztikai tájékoztatási rendszer kialakítási módszereinek bemutatása cél- jából, úgy tűnik, célszerű közelebbről megvizsgálni az említett információ- és pub-

likáció—csoportokat.

1. A feladatok szerinti közgazdasági—statisztikai elemzések mindenekelőtt a távlati tervezést és a stratégiai jellegű döntések meghozatalát segítik elő. Olyan adatok forrásai, amelyek a gazdasági és társadalmi élet kiválasztott területei fej—

lesztésének egész problematikáját átfogó programok kidolgozásához szükségesek.

Ezeket a munkákat mindenekelőtt a kiválasztott téma komplex megvilágítása jellemzi. lgy például a bennük foglalt statisztikai adatok nemcsak az adott népgaz—

dasági ág termelését jellemzik. hanem kiterjednek a gazdálkodó egységek műkö—

dési problémáira, a termelés elosztására, a más ágak gazdasági helyzetével való

összefüggésre. a piaci helyzet befolyásolására, a külkereskedelemre stb. is. Lé—

nyeges kiegészítői az ilyen tipusú elemzéseknek a területi különbségek bemuta- tása, valamint — a lehetőségekhez mérten — a nemzetközi összehasonlítások el—

végzése.

1973—1976-ban több mint tíz közgazdasági—statisztikai elemzés készült. Kö—

zülük megemlíthetők olyan témák. mint a népgazdaság kemizálása, a fűtőanyag—

és energiagazdálkodás, a fémgyártás és a gépipar, a környezetvédelem, az élel—

miszer—termelés, a nemzetközi együttműködésről szóló jelentés. a lakosság élet—

körülményeinek alakulásáról szóló jelentés.

Ezeknek az elemzéseknek az elkészítése kétségkívül új, fontos minőségi elem a Központi Statisztikai Hivatal munkájában. A kiválasztott kérdések komplex meg—

világításának tényéből fakadó közvetlen hasznon kívül e munkák elvégzése azzal a haszonnal is jár. hogy feltárja az összefüggések hiányát a statisztikai vizsgála- tokban. A komplex feldolgozások megkezdése új programozási és módszertani '

munkálatokat tesz szükségessé. *

Hangsúlyozni kell, hogy a komplex elemző feldolgozások előkészítésének a mai napig érvényben levő gyakorlatában — az egyes ágazati statisztikák nem ki- elégítő mértékű összehangolása következtében — nehéznek bizonyul a klasszikus statisztikai elemzési módszerek alkalmazása. Ezért az elemzés elsősorban logikai feltételezésekre épül. Ebből következik. hogy a közgazdasági—statisztikai elemzé- sek nagyobb komplexitásának biztositása mindenekelőtt azon módszertani munkák fejlődésétől függ, amelyeknek célja a különféle statisztikák összehangolása, az elfogadott osztályozások és az egységes adatcsoportosítási módszerek alkalmazása.

2. A folyó tervezés és népgazdaság—irányítás céljaira, valamint a tervjelen- tés összeállításához felhasználható statisztikai információkat széles tematika és differenciált információ—gyűjtési periódus jellemzi. Ezért nem célszerű ezen infor- mációk részletes áttekintése, amit egyébként e dolgozat tematikája sem enged meg. Ugyanakkor figyelmet kell szentelni azokra a határozatokra, amelyeket Len—

gyelországban az adatszolgáltatási módszerek vonatkozásában elfogadtak. Úgy—

szintén szükséges megvilágítani a népgazdasági tervek teljesítéséről szóló beszá- molók összeállításának problémáit.

A fenti célokat szolgáló adatok nagy része két kiadványsorozatban jelenik

meg, amelyek az ún. belső, szolgálati használatra szánt információk körébe tar-

(6)

1238 A A. MAHNOWSKI

toznak. Az alapvető az ,,lnformációk — Statisztikai anyagok" című sorozat. amely a statisztikai vizsgálatok feldolgozott és részletesen elemzett formában összesített eredményeit közli. a megfelelő módszertani megjegyzésekkel, valamint —— igen gyakran — az adott téma szempontjából legfontosabb kérdéseket megvilágító rövid elemzéssel együtt. A kiegészítő sorozat az ..Usszesítő táblázatok" címet viseli, és az elsődleges forrás jellegű táblázatok nem feldolgozott lenyomatait tartalmazza, a vizsgálat kiterjedési köréről és módszertanáról szóló bevezetővel ellátva. Mind- két információfajtát az előzetesen megállapított igényeknek megfelelően küldik meg a felhasználóknak, annak szem előtt tartásával, hogy az információt kizáró- lag az adott problémát illetően közvetlenül érdekelt szervezeteknek, s arra a szintre küldik meg, amelyen az anyagokat a leghatékonyabban tudják hasznosí- tani. A többi szervezet és intézmény a Statisztikai Főhivatal vagy a vajdasági sta-

tisztikai igazgatóságok tájékoztatási osztályán ismerkedhet meg ezekkel az anya—

gokkal.

A népgazdasági tervek teljesítéséről szóló jelentések kidolgozását a Minisz—

tertanácsnál az éves közgazdasági elemzésekkel, valamint a gazdálkodó egységek tevékenységének komplex értékelésével kapcsolatos 1973. január 11-i, 5. számú rendelete szabályozza. E rendeletnek megfelelően a Statisztikai Főhivatal készíti rendszeresen:

— a népgazdasági terv teljesítéséről szóló statisztikai jelentéseket (az előzetest minden év március 31-ig, a mérlegbeszámolóknak a minisztériumokkal egyeztetett eredményeit tar-

talmazó változatot pedig május 20—ig);

—- az ország társadalmi—gazdasági fejlődésének komplex elemzésére szolgáló statisztikai táblákat, éspedig a Minisztertanács mellett működő Tervbizottsággal és o Pénzügy- minisztériummal egyeztetett kérdéskörben.

Meg kell jegyezni, hogy a Statisztikai Főhivatalnak a népgazdasági terv tel- jesítéséről összeállított jelentése táblázatos jellegű. Az elemző kommentárt ehhez a jelentéshez a Tervbizottság készíti el.

3. A népgazdasági terv teljesítésének ellenőrzését szolgáló operatív informá- ciókat állítanak össze mind a Statisztikai Főhivatal, m'md a vajdasági statisztikai igazgatóságok, éspedig a beszámolási időszak utáni hónap első dekádjában, a gazdálkodó egységektől és a vajdaságoktól kapott, speciális telefon— és telex—je- lentések alapján. Ezek az információk alapvető adatokat tartalmaznak a tervtel—

jesítésről, a jelenségek dinamikájának és a termelés ütemességének alakulásáról, valamint az ipar, építőipar, mezőgazdaság. közlekedés, piaci, pénzügyi helyzet.

külkereskedelem, beruházások és pénzügyek területén fennálló alapvető közgaz—

dasági összefüggések alakulásáról. Ezeket az információkat kiegészítik megyei adatokat tartalmazó összesítésekkel is.

Központi szinten készül a kizárólag táblákat tartalmazó ,.Előzetes jelentés a

társadalmi—gazdasági feladatok teljesítéséről", amelyet a beszámolási hónapot követő 5. munkanapon megküldenek a kormány tagjainak, valamint az elemző jel—

legű szöveges részt és adatforrásul szolgáló táblaösszesítéseket tartalmazó ,,Je—

lentés a társadalmi—gazdasági feladatok teljesítéséről". Az utóbbit a beszámolási hónap utáni 9. munkanapon készítik el, s küldik meg a Minisztertanács Hivatala, a LEMP Központi Bizottsága, a vajdasági hivatalok és vajdasági pártszerveze- tek érdekelt munkatársainak.

Meg kell említeni. hogy a 7. munkanapra elkészül a jelentés tervezete. amelyet a Statisztikai Főhivatal által szervezett speciális értekezleten egyeztetnek a gazdasági minisztériumokkal. Az egyeztetés célja a nem megfelelő adatok kiik- tatása.

(7)

A Statisztikai Főhivatalnak a társadalmi—gazdasági feladatok teljesítéséről szóló jelentését — a Tervbizottság által előterjesztett anyagokkal együtt — minden hónapban megtárgyalja a Minisztertanács. A jelentés elkészítésének rendjét, te- matikáját, valamint a határidőit a Minisztertanács elnökének rendelete határozza meg.

A jelentésben szereplő adatok köre és beszerzésük módja — bár léteznek meghatározott stabilitási előírások — a kormány időszerű munkafeladataihoz való alkalmazkodás érdekében változhat. A jelentés táblázatos része alapjában véve stabilnak tekinthető.

Vajdasági szinten a jelentéseket a beszámolási hónap utáni 4. munkanapon készítik el, és küldik meg a vajdasági hivatalok és a vajdasági pártbizottságok érdekelt munkatársainak. A jelentéseket megküldik a városok és a községek ve-

zetőinek is. '

Hozzá kell tenni, hogy a minisztériumok igényeinek megfelelően a Statisztikai Főhivatal egyes osztályai (főosztályai) a beszámolási hónapot követő kb. 20. mun—

kanapra ágazati jelentéseket állítanak össze, amelyek a feladatok folyamatos tel—

jesítéséről részletesebb adatokat tartalmaznak.

4. Az összefoglaló és ágazati jellegű nyilvános kiadványok köze' a következők tartoznak:

— a statisztikai zsebkönyv és a statisztikai évkönyv,

— az ágazati évkönyvek és a ..Lengyelország statisztikája" című sorozat speciális ki—

adványai,

— speciális és egyszeri kiadványok.

Az utóbbi éve!-tben a nyilvános publikációkat bizonyos mértékig korlátozták, mégpedig a kiadásra kerülő kiadványok száma és terjedelme tekintetében. Ez a jelentések és kiadványok rendszerében végbement. említett változások eredménye.

Meg kell említeni, hogy a felhasználók egyes csoportjai igényeinek szelektívebb értelmezése következtében terjedelmes és kimerítő részletességű elsődleges forrá- sok publikálása már nem látszik elengedhetetlennek.

A nyilvános kiadványok terjedelmének korlátozása nem befolyásolta külö- nösképpen az alapvető statisztikai információk elterjedését a társadalomban.

Ugyanakkor megemlíthető, hogy a kiadványok mentesítése a rendkívül nagy meny- nyiségű adattól, azokat könnyebben olvashatóvá és a korábbiaknál kommunikatí- vabbá tette.

A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER BÖVITÉSÉNEK ÉS AZ ADATGYÚJTÉS SZERVEZÉSÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJA

A statisztikai információs rendszer alakításának korábban bemutatott problé—

mái és az adatszolgáltatási módszerek meghatározzák a statisztikai kutatások és feldolgozások programjának kialakítását és a módszertani munkák programját.

Az állami statisztika előtt új feladatok állnak, amelyek annak szükségességé—

vel függnek össze, hogy alkalmasabbá tegyék azt a népgazdasági tervezés és iró- nyítás korszerű követelményeinek kielégítésére. Ilyen körülmények között nyilván—

való a rendszer bővítésének szükségessége. A Statisztikai Főhivatal kutatási és fel- dolgozási programját értékelve az alábbi következtetéseket vonhatjuk le:

— a statisztikai kutatások és a beszámolás jelenlegi rendszerét az jellemzi. hogy nincs teljes összhang a materiális adatok és a pénzügyi, beruházási, állóeszköz-, foglalkozta- tottsági, anyaggazdálkodási stb. adatok között, ami jelentős mértékben megnehezíti a komplex elemzések elvégzését;

(8)

1240 A. MAHNOWSK!

— a statisztikai adatok áramlása, amely jelentős részben a minisztériumi csatornákra támaszkodik. az összesítő beszámolók túlzott mértékű alkalmazása következtében nem tesz:

lehetővé egységes anyag kialakítását. és ezen túlmenően elvágja a helyi szerveket attól, hogy egyes szükséges információkat megkapjanak;

— a statisztikai vizsgálatok lényegi tartalma még megköveteli az irányítás aktuális kö—

vetelményeihez történő alkalmazkodást, valamint a méreteknek a felhasználók tényleges igényei által indokolt racionális korlátozását.

Ezt a helyzetet megfelelő módon értékelve, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy az állami statisztika szerveinek számítástechnikai eszközökkel való el- látása területén további fejlődés következett be, a Statisztikai Főhivatal az elmúlt években széles körű korszerűsítési munkákba kezdett, amelyek célja:

— a minisztériumi csatornákon való adatáramlások fokozatos átterelése az állami statisztika helyi szerveinek csatornájába;

— a beszámolási rendszer fokozatos korszerűsítése abból a célból. hogy alkalmazható legyen a népgazdaság-irányítás új módszereihez. továbbá, hogy biztosítani tudja a vizsgá—

latok komplexitását.

Az állami statisztikai információs rendszert nagyszámú alapvető gazdálkodó egység, intézmény, valamint meghatározott tevékenységterületeket koordináló egy—

ség tölti fel adatokkal.

Az információáramlás alapvető folyam—atai a következők:

—minisztériumi csatorna az alapvető egységektől az egyesülésekbe vagy egyéb maga—

sabb egységekbe, azután a minisztériumba és tovább a Statisztikai Főhivatalba;

— minisztériumi csatorna az alapvető egységektől az egyesülésekbe. azután a Statisztikai Főhivatalba, kikerülve a minisztériumot (ebben az esetben a minisztérium az összesítőket a a Statisztikai Főhivatoltól kapja):

— saját csatorna az alapvető egységektől a vajdasági statisztikai igazgatóságokba, az—

után a Statisztikai Főhivatalba (ebben az esetben a megfelelő összesítőket a magasabb egységeknek és a minisztériumoknak a Statisztikai Főhivatal küldi meg).

Meg kell jegyezni, hogy néhány esetben az információs csatornák megkettő—

ződnek.

Saját csatornán keresztül gyűjtik jelenleg, mindenekelőtt a tömeges városi beszámolókat. Ugyanakkor az időszaki és operatív beszámolók a minisztériumi csa—

tornán keresztül futnak.

E helyzet megjavítása érdekében a statisztikai beszámolást fokozatosan át kell irányítani a saját csatornára. Most a kiválasztott területekről egyes beszámolókat fokozatosan a saját csatornára terelnek. Számítanak rá. hogy a beszámolás átvé—

telének mértéke szerint olyan helyzet alakul ki, amelyben az információ meghatá- rozott összességét jelentő beszámolócsomagok saját csatornán fognak befutni a Statisztikai Főhivatalba. E szakaszban lehetséges lesz az adattömeg egyidejű fel- dolgozása és megfelelő csoportosítása stb. Ez a fajta megoldás az elemző mun- kák fejlesztésének új minőségi lehetőségei következtében a statisztikai leírási mód—

szerek szélesebb körű alkalmazását teszi lehetővé.

További eredmény, hogy a statisztikai információs rendszer adatáramainak átcsoportosítása következtében az egységek egy része felszabadul a felesleges statisztikai munkák végzése alól.

A beszámolási rendszer említett korszerűsítése érinti egyrészt azokat a beszá- molásokat. amelyek már jelenleg is a Statisztikai Főhivatal saját csatornáján futnak be. másrészt azokat. amelyek a jövőben kerülnek át erre az útra. E korszerűsí- tés alapvető célja a beszámolók teljes összhangjának megteremtése a módszer-

tant és az alkalmazott osztályozást. a számlálási tervet. a nómenklatúrákat stb. te—

(9)

kintve. Ennek eredményeként be kell vezetni a statisztikai feldolgozásoknál az agg—

regálás egységes módszereit.

Az előirányzat szerint az első szakaszban az éves beszámolásnak, az elmélyült komplex elemzések alapjának a szabályozására kell törekedni. és csak a második

szakaszban kezdik el a folyamatos beszámolás meghatározott elemeinek integ-

rálásával kapcsolatos munkákat.

A fenti program megvalósítása igen nehéz. Ez az alapdokumentációk nem megfelelő előkészítésével, a vajdasági adatfeldolgozó központok nem egységes felszereltségével, valamint az alapvető egységek által összeállított beszámolók nem megfelelő minőségével függ össze.

Meg kell itt említeni az abból fakadó nehézségeket is, hogy nincsenek meg- felelő tapasztalatok az alrendszerek tervezése területén. Ezért igen értékes volna a KGST-országok közötti tapasztalatcsere ebben a témakörben.

Befejezésül az állami statisztikai szervek által kidolgozandó egységes fogal—

mak, osztályozások stb., azaz a normatív bázis integráló szerepének is kell néhány szót szentelni.

A statisztikai vizsgálatok összhangjának biztosítása az állami statisztikai in- formációs rendszer keretei között. valamint az egyéb rendszerekkel való összhang biztosítása szükségessé teszi —— többek között — a következő eszközök bevezetését:

— a társadalmi—gazdasági kategóriák nyilvántartásának és azonosításának alrendszere,

—- a szocialista szektor egységeinek nyilvántartási és azonosítási alrendszere,

— az ország területi felosztásának nyilvántartási és azonosítási alrendszere.

— osztályozások. kódok, nómenklatúrák.

Meg kell jegyezni, hogy az állami statisztikai információs rendszer normatív bázisának fejlődése sok esetben megelőzi az egyéb rendszerű munkákat. Ennek igen nagy jelentősége van az elektronikus számítástechnikának (: statisztikai mun- kákban való mind szélesebb körű alkalmazása és hatékonyabb felhasználása szem—

ponüábóL

A jelen dolgozatban áttekintett kérdések az állami statisztikai információs rendszer és a népgazdaság—irányítási problémák közötti kapcsolatok széles körét mutatják. A dolgozat megkísérelte megvilágítani az állami statisztikai információs rendszer korszerűsítésének általunk követett irányait és feltételeit. Az e témakör—

ben nemzetközi méretekben folytatandó tapasztalatcsere minden bizonnyal igen hasznos lesz további munkánk szempontjából.

PE3IOME

Hacronuan CTaTbR conepxmr mavepuan noxnana, npegcrasneHHoro Ha Hay-mom ceMu- Hape CBB, cocrosawemcn s Byganem're c 19 no 22 anpens 1977 rona.

Aarop CTaTbH uanaraet Hanpaanem—m " ycnoaun coaepmeHctaoaai—mn unmopmaunounoű CHCTeMbI noanKoü rocynapcvseHHoü aamcmxu.

I'IepemeHm a cucreme nnaHupoaaHnn n ynpaaneumi nonscxuM HapoAHblM xoasücraom, a TaKme peopraHuaam—m u.eHTpaanle u mecerlx opraHos rocynapcraeHHoro annapara Boa- naraer HOBbIe saga-m Ha l'lonbcxoe I'naBHoe cramcmuecxoe ynpaanem—ie.

ABTOp u3naraer aaAauu, cpynnunu u Cipepy Aemenbuocm nom-,Cimx rocygapcraeuuux cra'mcmuecxux opraHoa. B Kauecree rnaanoü cpyHKum npneonm ynoaneraopenue HymA ueHTpöanE—IX u MeCTHbIX opraHoa ynpaanenua " nnaHuposaHun B unduopmauuw, oőecneue- Hue cornacoaaHi—iocm cra'mcmuecxux Haőmonei-mü nyreM aaegeuua egi—mux noum'uü H Knaccmpnkauuü, a raioKe ocyLuecranem—ie cooraercrsun c npyrwmu cucremamu.

B Aanbi—ieúwem aerop Hanaraer saga-m n (pynxunn ue'rblpex rOCYAapCTBeHI-lblx MHCPOp- MauHoHHle cncreM, neüctsywuux B Noname. Ocranaenusaercn Ha nepeMeHax, ocymecr- BneHHbIX a uHTepecax monepnnaauuu cramcmuecxoü numopmaunonnoü CHCTeMbI.

(10)

1242 MAHNOWSKI: A STATISZTlKAl INFORMÁCIÓS RENDSZER

B aakmoumenbnoü uacm ceoeü cron-m aarop nogsnomuaaer aagauu " npoőneMbi, aoauukume B canau (: pacmupeHMeM cra'rncmuecxon nnmopmauHOHHOi—l CHCTeMbI " Mogep—

Museum opranusaum cőopa cramcmuecmx p.aHHbrx.

SUMMARY

AH The study was read on the CMEA scientific seminar held in Budapest irom 19th to 22ncl pril 1977.

( The author of the study shows trends and conditions of improving the system of state statistics in Poland

The changes in the system of planning and guiding of the Polish economy as well as reorganization of the central and local administration have imposed new duties on the

Polish Statistical Office. '

The author discusses the tasks, functions, and scope of activity of the Polish state statistical organs. Fundamental functions are meeting the information reauirements of the central and local guiding and planning organs, harmonizing statistical operations through the introduction of uniform concepts and classifications, and ensuring harmonization with other systems.

The tasks and functions of the four governmental systems of information operating in Poland are discussed, and so are the changes meant to improving the system of statistical information.

' in the concluding part of the study the author summarizes the tasks and problems raised by extending the system of statistical information and improving the organization of data collection.