A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS ÉS A STATISZTIKAI INFORMÁCIÓ'
DR. HETÉNYi ISTVÁN
A népgazdasági tervezés és a gazdaságstatisztika tárgya alapjában közös. Ez természetes követelménnyé teszi a két tevékenység messzemenő összekapcsolását.
Ennek hangsúlyozása mellett tudatában kell lennünk természetesen a tervezés és a statisztika nézőpontja különbözőségének is. A statisztika elsősorban a megismerést szolgálja, a tervezés közvetlen cselekvési alap. A statisztika tények és összefüggé—
seik felderítésére koncentrál, a tervezésnek mindig a jövőből fakadó objektív bi—
zonytalanság körülményeivel kell számolnia. A statisztika tudni akarja a biztosat, a tervezésnek éreznie kell a bizonytalanságot. Emellett a statisztika nemcsak a ter—
vezést szolgálja, és a tervezés információs forrása nem egyedül a statisztika.
Gondjaik ennek ellenére sok vonatkozásban közösek, például a fogalom- és mutatószám—rendszer alakításában. a tevékenység összehangolt megszervezésében.
E kérdések rendszeres véleménycserét, együttműködést igényelnek. A gyümölcsöző együttműködéshez nem elégedhetünk meg a kapcsolatoknak a két tevékenység mai helyzetének megfelelő javítási lehetőségei felmutatásával. Nem nélkülözhető e két tevékenység fejlődésének prognosztizálása sem. Kiemelem ezért a tervezés néhány fejlődési tendenciáját abban a reményben, hogy ez alkotó gondolatokat szül a sta- tisztika művelőinél.
A tervezés prognózisa a tervezésre ható tényezőket veszi figyelembe. A követ—
kezőket tartom kiemelésre érdemesnek:
1. a népgazdasági tervezés hatóköre, problematikája függ a gazdaság objektiv jellem- zőitől: elért fejlődési fokától, szerkezeti jellemzőitől, fejlődésének feltételeitől; más tervezési feladatot adnak a mai gazdaságpolitikai alapok (például: a gazdaság széles körű bekapcso—
lása a nemzetközi munkamegosztásba, az intenzív fejlődés szükségessége, az életszínvonal elért foka. a gazdaság megváltozott területi szerkezete), mint a 20—30 évvel ezelőttiek; .
2. a tervezés arculatára kihat a gazdaságirányítós rendszere, amelynek a tervezés az egyik alrendszere; az áru— és pénzviszonyok szerepe, a döntési jogkörök alakulása stb. ez idő szerint gazdaságunkban úgy van kialakítva. hogy a tervezés súlypontja ma a gazdaság mun—
kafolyamotainak, fő arányainak alakítása, a központi gazdasági döntések előkészítése és a versenyképességet széles értelemben elősegítő irányítási eszközök ésszerű kiválasztása és ősz-
szehangolása;
3. a tervezés tudományos módszereket alkalmaz; amilyen mértékben fejlődik a politikai gazdaságtan, a statisztika, a szervezéstudomány, az informatika. olyan mértékben kell a ter- vezési módszereket is megújítani.
* A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya. Népgazdaságtervezési Szakosztálya és Matematikai Közgazdasági Szakosztálya közös rendezésében Budapesten, 1980. május 13—14-én .,A statisztika szerepe a népgazdaság fejlesztésében" címmel tartott tudományos konferencia megnyitó ülésén elhangzott előadás.
790 ' DR. HETENYI ISTVÁN
A statisztika közvetlenül elősegíti a tervezés színvonalának emelését, ha az emlitett tényezőket, az új jelenségeket gyorsan feltárja, és tudatosítja az új és új kihívásokat.
A tervezőknek rendszeresen fel kell tenniük maguknak azt a kérdést. hogy a korábban sikeres eljárások, fogalmak. mutatók vajon megfelelők-e az újszerű prob- lémák megoldására.
Az ellentmondás ma leginkább az alábbi területeken vált kitapinthatóvá, és kíván fejlesztést.
1. A népgazdasági tervezés tematikája és hatóköre alkalmazkodjék a társadal—
mi és gazdasági fejlődés újszerű kérdéseihez. Különösen a következő tendenciák emelhetők ki:
a) erősödik a népgazdasági tervezés társadalmi aspektusa; a tervezés kezdettől fogva társadalmi jellegű és társadalmi célok szolgálatában állt, de a tervezők feladatai bővülnek:
a társadalmi és a gazdasági cselekvés egyre több területen kerül közvetlen kapcsolatba. ezért növekszik a vezető szerveknek az az igénye, hogy egyestársadalmi vonatkozások feltárása, értékelése és befolyásolása magában a tervezési folyamatban kerüljön megszervezésre;
b) a gazdaságfejlesztés szinte minden lényeges döntése közvetlenül kapcsolatba kerül a világgazdasággal; a tevékenység versenyképességének figyelembevétele egyenrangú fel-
adattá vált a tevékenység méretének tervezésével;
c) változnak a területi tervezés súlypontjai: a megyék, körzetek általános fejlesztési kü- lönbségei messzemenően csökkentek, növekszik a településfejlesztési szempontok jelentősége;
d) a tervezés és szabályozás újszerű kapcsolatát tartalmilag erősíteni kell, a tervezésnek körvonalaznia kell a szabályozók összehangolt alkalmazásának irányelveit: nem csupán a jövedelmeknek a tervarányokat szolgáló alakítását kell megoldani, hanem egyidejűleg erő—
síteni kell a gazdaságpolitika alapvonásainak érvényesülését, a hatékonyság növelését is; e tevékenység igényli a szabályozók hatásmechanizmusának tudományosabb feltárását.
2. Erősödik az igény az iránt, hogy a tervezés jobban segítse a központi dön- tések megalapozását. Különösen az alábbi kérdések merülnek fel:
a) a gazdasági prognózisok javítása; a prognóziskészítés hosszú ideig elhanyagolt te—
rület volt; most arra törekszünk, hogy a prognózisok többségét a jövőben önállóan dolgozzák ki és minősítsék; egyes prognózisok kidolgozásához a statisztikai módszerek növekvő mérték-
ben tudnak segítséget adni.
b) a döntéselőkészítő munka (koncepciók és javaslatok készítése) nem kellő minősége esetenként abból fakad, hogy nem kerül sor az érdekek sokoldalú feltárására és egyezteté—
sére, vagy pedig szemléletük nem eléggé komplex: bár a koncepciók nem elsősorban statisz—
tikai információkon nyugszanak, mégis érdemes foglalkozni azzal, hogy a statisztikai infor- mációk milyen központi döntésekhez nyújthatnak közvetlenebb segítséget.
3. Az intenzív fejlődésre való áttérés. a társadalmi vonatkozások megváltozott jellege nyomán ma nem ritka, hogy a tervezési kategóriák nem tükrözik adekvátan a társadalmimgazdasági folyamatokat, feladatokat. Bár ez nem teljesen új jelenség, de a problémák nem csökkennek. A siker és a kudarc korábbi jelzőszámai elavultak.
A hatékonyság. a differenciáltság, a kiegyenlítődés stb. gyakran használt követel—
ményei nem mindig fejeződnek ki olyan egzakt mutatókban, amelyek alkalmasak e folyamatok minősítésére. Gazdagítani kell a differenciáltabb megfigyelési és terv- számítási mutatórendszert.
A tervezés változó feladataihoz igazodó újszerű információk szolgáltatása nem kizárólag a statisztika feladata. hiszen a statisztikai információk elsősorban a töme- ges és rendszeres megfigyelést és a rendezett adatfeldolgozást igénylő információ- kat tartalmazzák. A terv ugyanakkor számos egyedi információt is követel. Az ilyen információk például a prognózisok. a szakértői vélemények megszerzésének módja pedig nem feltétlenül a rendezett adathalmaz. hanem lehetnek értekezletek, rek—
lamációk. kérelmek is.
A tervezés és a statisztika együttműködése során gyakran felmerül az a kérdés, 'hogy népgazdasógunk irányítási és szabályozási igénye, sőt mondhatnám ,,éhsége"
igen nagy. A tervezés iránti igények esetenként függetlenek attól, hogy a megoldás információs és módszertani alapjai adottak-e. Javaslataink viszont nem függetlenít—
hetők a rendelkezésre álló információktól és módszertani eszköztártól. A statisztika azért felelős szerepet játszik annak megítélésében, hogy vajon egy irányítási igény—
hez megvannak-e az adekvát ismeretek. A tervezés ugyanis az őt ért kihívások egy részét továbbítja a statisztikusoknak. Ennyiben a tervezés a statisztika serkentője is.
'(Az új jelenségek feltárásának ily igénye természetesen nem kizárólag a tervezésen keresztül jut el a statisztikusokhoz.)
A statisztika sok szempontból aktívan visszahathat az irányításra. A statisztiku- sok az információellátás legjobb ismerőiként ajánlhatják azt, hogy milyen megköze- lítések látszanak a legmegalapozottabbaknak egy—egy irányítási, illetve tervezési
probléma megoldására.
*
Hogyan látom mint tervező a tervezés és a statisztikai információ kapcsolatának mai helyzetét? Egészében a kapcsolat jó és színvonalas, bár a viszony általános jellemzése kevés a kapcsolatok serkentéséhez. Mert például jobb a megfelelés a szűkebben vett makroökonómiai tervezés és statisztikai információk között, mint a döntéselőkészítést szolgáló tervezési eljárások és statisztikai információk között.
A makroökonómiai statisztikai információk nagy hagyományokkal rendelkeznek, és a tervező. statisztikai és pénzügyi szervek rendszeres együttműködése nyomán állandóan fejlődnek. A döntéselőkészítő tervezési funkciók megalapozásában is különbséget lehet tenni az átfogó szabályozás statisztikai információkkal való meg- alapozása és a vállalkozás típusú döntéselőkészítések megalapozása között.
A statisztikai információ szerepe az első kérdéscsoportban jelentős és fejlődő.
Olyan nagy változások azonban, mint amilyeneket az 1968-as pénzügyi vagy az idei árreform jelentett, olyan új igényeket támasztottak, amelyeknek a statisztika még csak részben tudott megfelelni. A vállalkozás típusú döntéseknél —- éppen azok egye- di jellege miatt — a statisztikai információ szerepe szükségszerűen halványabb, leg—
inkább háttér-információt jelent. (Például: egy tervezett beruházás műszaki—gazda—
sági mutatóinak nemzetközi összehasonlítása.)
Az elmúlt néhány évben elért fejlődés ellenére erősítendő a tervezésnek a gaz—
daságpolitika továbbfejlesztését alátámasztó funkcióját segítő statisztikai elemzés.
Két területre gondolok különösen: a társadalmi—gazdasági viszonyok differenciált feltárására és a szabályozók hatásainak elemzésére.
Látható. hogy a tervezés funkciója milyen összetett. Nem csoda, hogy a statisz- tika iránti igényei is rendkívül sokrétűek. Ezért, továbbá azért, mert a tervezők nem tökéletesek, időnként felmerül az a kérdés, hogy a tervezés nem támaszt—e túl sok és túl gyakran változó igényeket a statisztikával szemben. Esetenként ez lehetséges.
Talán néha a szabályozási hajlam is erős, másrészt a tervezési (és irányítási) folya- mat nincs úgy modellezve, hogy az az irányítás valamennyi szükségletét kielégítene, és hosszabb ideig változatlan lenne. A tervezés makroökonómiai vonatkozásai töb- bé—kevésbé ilyenek, de más vonatkozásai egyelőre nem. Bizonyos fokú rögtönzés vagy feladathalmozódás még a munka elvárható színvonala mellett is elkerülhe- tetlen, és ezek természetesen fokozódnak, ha a tervezési munka nem üti meg a kí—
vánt színvonalat.
792 DR. HETENYI ISTVÁN
Hogyan látjuk a statisztika segítő szerepét mai tervezési gondjaink megoldáv sában? Egészében a magyar gazdaságstatisztikai szolgálat színvonalát jónak itél- jük. Tudom. hogy a statisztikusok nem szorulnak a tervezők dicséretére. de látjuk,
hogy lehet valaki próféta saját—hazájában is.
A gazdaságstatisztikában alkalmazott fogalmak rendszere az elmúlt évtizedben korszerűsödött, és a statisztika rendszerjellege is javult. A tervezéshez különösen a népgazdasági mérlegek rendszere nyújt nagy segítséget. Az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítására irányuló munka is színvonalas. bár a tervezés számára az információszolgáltatás esetenként lassúnak tűnik. és a mérlegek nem mindig nyújtanak elég segítséget ahhoz, hogy a műszaki—gazdasági koefficiensek já ter-v vezési bázisul szolgáljanak.
A tervezésben nehézséget okoznak bizonyos rések, eltérések a különböző sta- tisztikai információk között. lgy például: a lakáspolitika kialakításában okoz némi nehézséget az a körülmény. hogy a lakás— és lakóviszonyok statisztikája más évekről áll rendelkezésre, mint a jövedelemmegoszlásé. (A statisztikai szolgálat szempont—
jából természetesen érthető, hogy egyes nagy feladatokat időben elosztva végez—
nek el.)
Időnként zavaró. hogy mig a gazdasági mérlegben az összefoglaló és szakmai mutatószámok ma már szintetizálva jelennek meg. a szakmai statisztika alsóbb szintjein azonban ez az egység nem teljes. A gond nem jellegzetesen a tervezők és a statisztikusok között, hanem az összefoglaló és a szakmai kérdésekkel foglalko—
zók között jelentkezik. )
Némi elmaradás van a pénzügyi és a reálfolyamatok közti kapcsolatteremtés terén.
Végül szólni kell a volumenszámítások terén tapasztalható gondokról. Tudom,, hogy ez bonyolult elméleti kérdés is. de sajnos mindennek ellenére objektiv tény, hogy az árindexek, illetve a volumenszámítások rendszerében vannak a munkát ne—
hezítő eltérések a fogyasztói és a termelői szféra között.
A gazdasági mutatószámok összehangolása mellett a jövőben nagyobb figyel—
met kellene fordítani a gazdaságpolitikoi célokat és a társadalmi folyamatokat adekvátan jellemző mutatószámok kialakítására. Az irányítás ugyanis számos olyan problémát érzékel, és kíván megoldani, amelyeket a kialakult tervezési és statisztikai—
mutatószám-rendszer nem jellemez adekvátan. Ismert például az az igény, hogy a külkereskedelmi cserearányok nagyarányú változása nyomán a megtermelt nemzeti jövedelem és a ténylegesen realizálható jövedelem volumene lényegesen eltér. Az utóbbi az elosztási politika alapja. de a tervek és a statisztikák ilyen mutatót nem közölnek, sőt e mutató egységes értelmezése is hátra van. Egy másik példa: a nö—x vekedés ütemének csökkenése mellett gazdaságpolitikánk a gazdaság dinamizmu—
sának növelését kívánja meg. De mivel lehet kvantitatív úton jellemezni a dinamiz—
must? Bizonyos. hogy a struktúraváltozások sebessége. iparágak, vállalatok diffe- renciálódása stb. terén lehetne találni megalapozott jellemzőket. Általában nagy jelentősége lenne (] társadalmi—gazdasági folyamatokban az átlagok szükségszerű tervezése során a szóródások szélesebb körű megismerésének. E vizsgálódások egy- ben az irányítás hatásmechanizmusának értékelését is adhotnák. Néhány téren vannak jó kezdeményezések. így például: a lakosság jövedelemelosztására nézve—
vannak ilyen jellegű felmérések. De egy jobb lakásgazdálkodási rendszer kialaki—
tásához a lakásviszonyok differenciált ismerete is szükséges lenne.
A társadalmi—gazdasági politikát tükröző mutatószám-rendszer szerepe az irányítás tudatosságának fokozása szempontjából is igen nagy jelentőségű. Ha például — akár alternatív módon — jellemezni tudnánk a műveltség, a mobilitás stb.
leglényegesebbeknek tartott jellemzőit, akkor ezen túl általános célok tudatosabbá' tételére is mód nyílna. Újra csak a lakásgazdálkodásból véve példát: felmerül az a—
kérdés. hogy vajon a családok és a lakások viszonyszáma-e a társadalom számára a legfontosabb mutató. vagy például egy bizonyos zsúfoltság feletti lakók lakásvi-
szonyainak javítása—e a legfontosabb feladat. ,
Egyenletes fejlődést mutat gazdaságunk nemzetközi összehasonlításónak sto——
tisztikája. Az eddigi, jórészt makroökonómiai vizsgálódások mellett növekedni fog az olyan összehasonlítások szerepe, amelyek a hatékonysági különbségek tényezői- nek, okainak feltárását a cselekvésre következtető módon biztosítják.
at:
Nagy szerep hárul a statisztikára a tervezés, irányítás hatókörének, eredmé- nyességének minősítésében. Lehet. hogy ezen elemzések túlmennek a szűk érteleme—
ben vett statisztikai szolgálat feladatán, de ahol széles körű adatgyűjtés folyik és a tankönyvek kifinomult elemzési módszereket ismernek, ott ilyen elemzésnek széle- sebb tere lehet. Az ilyen irányú elemzések (vagy publikálásuk) hiánya azzal fenye- get. hogy deklarált törekvéseink és a tényleges folyamatok közti viszony rejtve ma—
rad. lsmert például, hogy a bér- és keresetszabályozás a gazdaság nagyobb részé- ben arra épül, hogy a béremelkedés a jövedelmezőségtől. illetve annak javításátál függhet. Sok vállalat panaszolja viszont, hogy jó eredményeik ellenére alacsonyabb béreket fizetnek, mint más például felhozott vállalatok. Nyilvánvaló, hogy a szabályo- zás továbbfejlesztésére pozitív hatást gyakorolt annak elemzése, hogy az átlagbérek és a hatékonyság között statisztikailag mérhető korreláció van, vagy volt-e. Egy má- sik példa: a szabályozás gyakran épít arra a feltételezésre, hogy bizonyos fokú piaci verseny van. A tények ezt nem mindig igazolják. Egyesek kizárólag a gazdasági fo—
lyamatok túlfeszítettségében látják a verseny korlátozódását. De jelentős szerepe lehet ebben a monopolpiaci formációknak. Az irányítás fejlesztéséhez értékes ele—
meket nyernénk (: piaci formációk világos jellemzésével.
Hasonló jellegű kérdések feldolgozása természetesen igen gondos és színvo- nalas munkát követel. Lehetséges, hogy az igények egy része teljesíthetetlen, Az irá-—
nyitás számára azonban negatív eredményű vizsgálat (amely azt állapítja meg. hogy az igény nem értelmezhető, vagy ma megválaszolhatatlan) is hasznos lehet.
*
A népgazdasági tervezés színvonala nagyban függ attól. hogy a tudományos ismereteket hasznosítják—e a tervezési módszertanban. Bizonyos késés természetesen mindig lesz, sőt az eredmények szelektálása is szükségszerű, hiszen attól, hogy va—
lami megismerhető, még nem biztos. hogy tervezhető. és ha tervezhető, akkor még nem biztos, hogy tervezendő. E kategóriák helyes alkalmazása egyébként a tervezés, művészetének egyik kulcskérdése.
A módszertani fejlődés kérdéseiből csupán néhány területet kívánok kiemelni..
1. A matematikai közgazdasági modellek alkotása és alkalmazása. Ha a ter—
vezés teljes problémaköre modellezhető lenne. akkor a statisztika iránt támasztott- igények is világosabban lennének megfogalmazhatók. A tervezésnek azonban csak bizonyos kérdéskörei (például a makroökonómiai tervezés) modellezhetők és az is sokféleképpen. Úgy vélem, hogy a tervezés e téren folyamatos haladást mutat, eb—
ben lényeges segitséget kap (: statisztikától. A modellezők részéről ajánlott lehető-v ségek a gyakorlatnál sokkal szélesebbek, és egy sor, főleg részmodell területén az.
alkalmazás szélesítése feltétlenül kívánatos.
794 DR. HETÉNYl ISTVÁN
2. ,A tervezési technika, tervezési eljárások fejlődése egyenetlen. Tulajdonkép—
pen sokkal kifinomultabb technikákat alkalmazhatnánk. mint amilyeneket alkalma- zunk. A szűk keresztmetszet e téren általában nem a statisztikai információ, hanem egyéb típusú információk megbizhatatlansága. Itt egy új kérdéskörről kellene szólni, ti. arról, hogy a tervezők nem egyszerűen központi számításokat állítanak össze, hanem a koordinációs folyamat az érdekviszonyok egyeztetését is jelenti (igényli).
Ezért a tervezési információk jó része az érdekviszonyokkal mélyen át van szőve.
3. A tervezés információellátása ma részben technikai kérdés is. Az adatban- kok, számítógépes adatszolgáltatás helyzetének értékelése azonban meghaladja az előadás kereteit. Tervezési szempontból ezért nem a hálózatfejlesztést érintem, ha- nem azt a kérdést, hogy vajon a rendelkezésre álló széles körű alapadatbázisnak a tervezési igényekhez igazodó változékony és gyors feldolgozása mennyiben a sta—
tisztika kötelezettsége, illetve privilégiuma. és mennyiben kell erre a tervező rend—
szer saját információfeldolgozó tevékenységében felkészülni.
4. A tervezés ínformációigényének sokrétűsége és változékonysága a felé mu- tat. hogy a statisztikai munkában növekednie kell a reprezentatív megfigyelések—
nek, időszakos megfigyeléseknek. A mutatószám—rendszer fokozott integrálása ese- tén ugyanakkor talán lehetséges lesz bizonyos párhuzamos vagy közel párhuzamos adatfelvételek számának csökkentése.
Befejezésül hangsúlyozni kívánom, hogy a tervezés és a statisztikai információ- )ellátás viszonyát Magyarországon alapjában jónak és fejlődőnek minősíthetjük. A változó igények késztetnek arra. hogy széles körön mégis tevékenységünk javítását és szorosabb összekapcsolását szorgalmazzuk.
PE3l—OME
Hacronumü ouepk Hanucan Ha ocuoaanm matepuana nom-vana, npeAcraaneHHoro Ha cocroaaweMcn 13 u 14 max 1980 rona : Bynanemte nnenapHoM 36CeAaHMH HayuHoü ROH- cpepenuvm cekunü BeHrepCKoro akonomuuecmro oőuecraa no C'ramcrune, naponnoxo- esücvaeHHOMy nnaHuposaHmo u anMEHel—lulo Matemamxn B BKOHOMHKe.
ABTOp nonuepxusaer, uto npoőneMbr nnaHupoaaHuz " cra-mcmxu BO MHorux omo—
vmer-rmx nanmotcn oőmumu, HanpnMep :; oőnacru paspaőomu cucremmnoua'ruü Pl nouasa—
Teneü, B cornacoaaHHoü opraHuzaunu Aemenwocw. BTM aonpocs! TpeőYtOT perynnpnoro
—oőmeHa MHeHHHMH, corpynnuuecrsa. 3TOMY coneücmye'r nporHosupoaaHue pazar—mm gayx yupexmenuü.
B OTHOLIJeHHH npornoaupoaaum nnaHupoaaHun aarop ynennet ocoőoe auumauue mmm-ime OÖ'beKTHBHbIX 3K0H0Mnuecxux npoueccoa Ha npoőnemamky HapoAHoxosaücraer—t- 'HOI'O nnauuposanun, sosAeücramo CHCTeMbI ynpaaneuun HöpOAHblM xoasücmom " BonpocaM
npnmenenus HaYHHbIX MeTOAOB.
Aarop ynaaaamet Ha Te zenet-m, KOTOpbte axryanbnbre npoőneMbr oőmeCTBeHHo-skouo- Muuecnoro paaamus npeA'annmoT K nnauupoaaumo. l'lonuepxuaaer, u-ro Tema-mea u apepa Aeüc-ram Hapognoxoanücraenuoro nnaHupoaal—mz .nomnuu npucnocaőnuaarscz K oőuecr- seHHo—akouomuuecxomy paasmmo; nnamapoaanue AORMHO nyume cerüCTaoaaTb oőocno—
BaHmo ueHTpaanle peLueHl—lú Aanee, cnenyet OÖOI'BMGTB H coaepmeHC'reosaTb cycremy nnauoaux u cvamcmuecxux nonasareneü : cropot—ry őonee Ampcpepenuupoaauuoro non- ona.
CTBTHCTHKB urpaer samnyro ponb a oőecneuem—m cospemeHHoű unmopmauuu, s *pacx- puma agancsa-mux caeAeHi—tü, Heoőonwalx Arm Hymp, ynpaaneum.
Ocranaanuaaacs Ha cansn nnauoaoi " cramcmuecnoü uncpopmaum — ouenuaaeMoü aaaropom a OCHOBHOM nonommenbuoü ycrauaenuaae—r, srro cnenye-r ykpenmm, cumcruuec- mü ananns, cnocoőcrayroumü mynnum nnanuposannn a orHomeHuu coaepwencraoaauua axouoMnl-lecxoü DOHHTHKH.
B nnaHupoaaHuu Bosunkaior onpeneneHHbie prAHOCTH KIS—36 HeKOTOprX pacxom- ..aeuuü memgy OTAeanbIMH cramcmuecngn unmopmaunnmw. Aarop nonuepxuaaer, tn'o s őyaymem cneAyeT ynensms noabimennoe anumaHue paspaőome nonaaa'reneü, nanomux anexaamyio xapam'epucmky u.ennM 3K0H0Mnuecttoíi nonmmm " OőlueCTBeHHbIM npouec- caM. Shine őbl sem-ma nonezno, ecnn B cnyuae 06mecvaeHHo—axonomuuecmx npoueccoa, 'Hapnay c HEOÖXOAHMHM nnauupoaahueM cpeAan Benmnu, ynennnoct: BHHMaHHe Taxme
" őonee u.mpoxomy osHaKomneHmo c paccenHueM. Bamnoü aanaueü sense-ren nepecmorp.
oueHKa, coaepwencraoaanue nouasateneü.
ABTop ycvanaannaae-r, HTO u a oueHKe Ctpepbl peücmnn nnal—mpoaaunn " ynpaanei—mn cramcmxa gamma HrpaTb őonblUYIO ponb, a aaTeM oőpauaer annmauue Ha sua—tenue npak- Tuuecxoro npumeHeHun Hayunbrx nacmmeuuü s Meroaonomn nnannpoaannn. B causa c 3THM ormeuaer Bamnocn, őbicrpoú oőpaőomu 63351 OCHOBHbIX p.aHme " .naaneíituero pac—
npocvpanenm BblőopOHHblx " nepuonnuecnux ctamcmuecxnx oőcnenosauuü.
SUMMARY
The study is based on a lecture delivered at the plenary session of the scientific con—
ference organized by the Sections of Statistics, National Planning and Mathematical Eco—
*nomics of the Hungarian Economic Society held in Budapest on 13th and 14th May, 1980 The author points out that the troubles, problems of planning and statistics are common in several respects, for instance in elaborating the system of concepts and index numbers, in the co-ordinated organization of activities. These guestions reguire permanent exchange of opinions and collaboration. lt is promoted by the prospective development of the two institu- tions.
Respecting planning forecasts the author points to the effect of objective characteristics of the economy upon the problems of economic planning, the effect of the system of eco-
nomic management and the auestions of the application of scientific methods.
The tasks set to planning by the novel problems of socio—economic development are also discussed. In the author's opinion the programme and sphere of economic planning have to comply with the socio—economic development, they must support better the central de- cisions and contribute to a more differentiated system of indicators for surveys and plan calculations.
—
Statistics has an important part in the supply of new information, in the exploration of adeauate knowledge reauired for economic management.
Dealing with the relationships of planning and statistical information — which is regard—
ed by the author basically good and high—standard —— it is painted out that the field of statistical analyses which support the function of planning in the improvement of economic
policy has to be enlarged.
Difficulties are raised in planning by certain differences between statistical information systems. The author emphasizes that greater attention should be paid in the future to elabo- rating indicators wich characterize adeauately the aims of economic policy and the social processes. It would be of great importance if. besides inevitable planning of the mean values the socio—economic processes, the dispersion had been known more widely. Revision, evalua-
tion and improvement of the indicators are also important tasks.
The author points out that an important part falls to statistics in aualifying the sp'nere of planning and management. Finally he directs attention to the importance of the use of scientific results in the practice of planning methodology. ln connection with this he draws attention to the importance of guick processing of the fundamental data bases, further ex—
tension of sample and periodic surveys in statistics.
