• Nem Talált Eredményt

Az informatika és a public relations megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az informatika és a public relations megtekintése"

Copied!
13
0
0

Teljes szövegt

(1)

659.2Z.4

AZ INFORMATIKA ÉS A PUBLIC RELATIONS Zoltán Imre

KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézet

A GTM INDOKOLÁSA

Talán s z o k a t l a n címünkben a két kifejezés - az i n f o r m a t i k a és a p u b l i c r e l a t i o n s - összekapcsolása. Azt szeretnénk bizonyítani, hogy távolról s i n c s önkényességről szó, a két f o g a l o m találkozásának tör­

vényszerűen be K e l l e t t következnie.

Behatóbban a p u b l i c r e l a t i o n s - s z e l - a továbbiakban általánossá vált rövidités s z e r i n t P R - r e l - k e l l f o g l a l k o z n u n k , rámutatva r o k o n ­ ságára az informatikával, és megvilágítva a z t , hogy a PR az a megta­

lált láncszem, a m e l l y e l az informatikát a szélesebb közönséggel öaz- s z e k a p c s o l n i : népgazdasági érdek.

két u j tudományág Elöljáróban néhány szót k e l l szólnunk az informatikáról, de csak a n n y i t , amennyi a P R - r e l fennálló mélyebb kapcsolatát ér­

zékelhetővé t e s z i . Az e g y i k meghatározás s z e r i n t az i n f o r m a t i k a valamennyi információtípus gyűjtésének, f e l ­ dolgozásának, tárolásának, keresésének és terjesztésének a l a p e l v e i ­ v e l , módszereivel és eszközeivel foglalkozó tudomány.

A "terjesztésének" szót azért húztuk alá, mert ezen a ponton mu­

tatható k i legvilágosabban az i n f o r m a t i k a ée a PR közötti Összefüg­

gés /munkamegosztás/.

Szó s i n c s kikristályosodott meghatározásról. Országonként, de még azon belül szakemberenként i s ingadoznak az értelmezés, szűkebbek vagy tágabbak a határok, líindez a lényegen nem változtat: a tájékoata-

(2)

ZOLTÁN I . : I n f o r m a t i k a ás p u b l i c r e l a t i o n a

tás korunkban o l y jelentőé diszciplínájáról v a n szó.

Hasonló a h e l y z e t a P R - r e l i s . iíiindkét iameretág korunk i p a r i forradalmának szülötte, a m i g az i n f o r m a t i k a az információáradat ér­

tékmentő szűrőjeként, a d d i g a PR a t e r m e l t áruk, i l l e t v e árutermelők közönséghez való kapcsolatának iránytűjeként fogható f e l .

A legszélesebb rétegekben tudatosítani k e l l az informatikát. A tömegkommunikációs eszközök révén mindent elöntő információzuhatag e l ­ kerülhetetlenné t e a z i , hogy a tájékoztatás ügyével a táraadalom szem­

pontjából f o g l a l k o z z a n a k , h i s z e n csak i g y remélhető a kilábolás a vál­

ságból.

Olyan módszereknek k e l l uralkodókká válniok az intézményeknél, a főhatóságoknál, a vállalatok információs részlegeinél, a könyvtárak­

nál s t b . , amelyek a potenciális felhasználók optimális tájékoztatását t e s z i k lehetővé.

inig régebben egyes tudományok kialakulásához évszázadok v o l t a k szükségesek, a d d i g korunkban e téren i s nagyságrenddel g y o r s u l t f e l a fejlődés, s a múltbeli néhány század néhány évtizedre z s u g o r o d o t t .

Világos példát kínál e megállapítás igazolására a l e g f e l j e b b né­

hány évtizedes i n f o r m a t i k a és p u b l i c r e l a t i o n s , melyek megszületése, kifejlődése, mind szélesebb térhódítása 3zemünk előtt játszódik l e .

laegfelelő magyar fordítás keresése*

A PR kifejezés nem fordítható hűen magyarra. E megállapítás azonban csak fél­

igazság, h i s z e n a k o r r e k t szó s z e r i n t i fordítás a "közkapcsolatok" v o l n a . E z z e l azonban a l i g j u t o t t u n k előbbre, mert a ES ennél lényegesen többet, mást i s j e l e n t . az igazság - véleményünk s z e r i n t - abban r e j l i k , hogy azért nem sikerült a jó magyar megfelelőt m e g l e l n i , mert az a n g o l e r e d e t i i s sántít. A PR a szó azoros értelmében valóoan csak a közkapcsolatokat j e l z i , de a szó t a r t a l m i értelme ennél szélesebb fogalommá gazdago­

d o t t az utóbbi évtizedek folyamán. Ss éppen e r r e a kibővült jelentés­

r e nem találtunk ez i d e i g jó magyar megfelelőt.

Talán nem f e l e s l e g e s néhány kiegészítő megjegyzést fűzni i d e g e n - nyelvü címünkről.

Az "informatikáról" - a tudományos tájékoztatás nemzetközivé vált u j szakkifejezéséről - már szóltunk, és ugy g o n d o l j u k , hogy bár­

m i l y e n erőltetett viaazamagyaritás inkább zavarná, m i n t tisztázná a jelentését, nem i s szólva arról, hogy az a l a p u l szolgáló "információ"

szó immár polgárjogot n y e r t nyelvhasználatunkban.

* A PB magyar elnevezéséről részletesebb 'ismertetést l d . j e l e n számunk Ter­

minológia rovatában a 6 1 1 . o l d a l o n

(3)

TMI 20.évi. 8.szám 1973.augusztus

B o n y o l u l t a b b a h e l y z e t a " p u b l i c r e l a t i o n s " esetében. Ez a k i f e ­ jezés ebben a formában soha nem f o g nyelvünkbe b e o l v a d n i , a mögötte álló t a r t a l o m r a és annak jelölésére azonban szükségünk v a n . A h a z a i s z a k i r o d a l o m ennek tudatában már e d d i g i a számos kisárletet t e t t a fogalom lefordítására. Nem lévén f e l a d a t u n k e próbáikozáaok birálata, lemondunk még a javaslattevés igénvéről i s , bevárva inkább a szakem­

ber-nyelvészeket, és neg Inkább a fogalom további tisztulását.

E helyütt csak néhány, már nyomdafestéket látott forditását em­

iitjük meg. Gyakorta olvasható a szó s z e r i n t i forditás a "közkapcso­

l a t o k " , i l l e t v e ennek változata, a "közönségkapcsolatok", találkoz­

t u n k továbbá éppen a könyvtárosi szakirodalomban a " K a p c s o l a t s z e r v e ­ zéssel", a "kapcsolatőpitésael", és végül emiitjük még'meg az E M sze­

r i n t i "kÖzvéleményalakitá3t".

A hasonló utalások, j a v a s l a t o k számát nem kívánjuk megnövelni.

A n n y i t azonban megjegyzünk, hogy már a f e l s o r o l t magyar szóváltozatok i e szemléltetően u t a l n a k a PH más-más oldalára, de - m i n t látni f o g - jujc - egyáltalán nem merítik k i a jellemzőket, még azokat sem, amelye­

ket témánk érdekében érdemes élesebb megvilágításba h e l y e z n i .

A PUBLIC HSLATIOBS /PB/ LÉNYEGE

Ha leegyszerüaitve a leglényegeaebb funkoióját kivánjuk k i e m e l n i , ugy a PE a r r a h i v a t o t t , hogy a szóban forgó s z e r v /intézet, vállalat/

számára jócsengésü nevet t e r e m t s e n meg. Látszólag magától értetődő célkitűzésről v a n tehát sző, olyanról, amelyre minden időben minden vállalat ösztönösen éa t u d a t o s a n törekedett, h i s z e n a közönség t u d a ­ tában k i a l a k u l t kedvezÓ kép szolgáltatta számára a p i a c r a betörésnek, azon helytállásnak, egyszóval a p r o f i t n a k s t a b i l alapját. A PH i g y elsősorban a f e j l e t t k a p i t a l i s t a v i s z o n y o k között fejlődött k i , a kí­

méletlen verseny t e r e m t e t t e meg az elmíletét, változatos módszereit, összehangolt eszközeit. I g e n szerteágazó, interdiszciplináris terüle­

t e k e t érintó, szakmák sokaságát magában foglaló tudományos r e n d s z e r e ­ zésről v a n tehát szó, az elmélet és t a p a s z t a l a t Ötvöződéséről. A mo­

d e r n idők sokféle u j specialistája m e l l e t t meg k e l l e t t j e l e n n i e mind­

ezen szakterületeket integráltan átfogni, áttekinteni, akcióba kül­

d e n i képes u j típusú szakembereknek i s , előbb a menedzsereknek, majd a PH szakértőknek.

V i s z o n y l a g u j ismeretág a PR, meglehetősen gazdag és állandóan növekvő s z a k i r o d a l o m m a l . Az ETO i s kénytelen v o l t önálló h e l y e t b i z ­ tosítani számára, sőt a j e l e n l e g i k e r e t e k már szűknek i s b i z o n y u l n a k . A vállalatok vezetésében, a k a p c s o l a t o k szervezésében, a reklám, a propaganda mértékében, időzítésében, irányításéban érzékeny iránytű a PR, mely a leszűrt tapasztalatokból feltárt téziseivel megbízhatóan m u t a t j a a követendő u t a t .

Kikristályosodott, minden vonását magában foglaló, egyértelmű lefiniciót a l i g adhatnánk a PR-ről, h i s z e n ahány ország, ahány J e l e n -

(4)

ZOLTiU I . : I n f o r m a t i k a és p u b l i c r e l a t i o n s

tős szerzőjét o l v a s s u k , valamennyien más és más oldalának adnak na­

gyobb hangsúlyt, A megannyi definíció felsorakoztatásáról ezért e he­

lyütt eltekintünk. Tesszük e z t elsősorban azért, hogy elkerülve az ismétlődések o k o z t a terjengősséget és szétforgácsolődást, inkább a té­

mánk szempontjából legpregnánsabb ismérveket emeljük k i .

Álljon i t t tehát a számos megközelítés egyikeként a Közgazdasági L e x i k o n meghatározása. Ezek s z e r i n t

" A p u b l i c r e l a t i o n s /PE/ a vezetésnek az a tevékenysége, amely­

nek célja, hogy a szakmai vagy szélesebb közvélemény elismerését, b i ­ zalmát megnyerje, hogy o l y a n "kép" a l a k u l j o n k i a vállalatról, Intéz­

ményről, amelynek alapján vevői, hitelezői és mindazok, a k i k k e l kap­

c s o l a t b a n áll, megbiznak tevékenységében. A PH eszközeit ezen kivül abból a célból i s alkalmazzák, hogy a vállalat minden a l k a l m a z o t t j a beavatottként, a vállalat lehetőségeinek, célkitűzéseinek, g o n d j a i n a k ismeretében t u d a t o s a n reagáljon a vezetés kívánságaira, és képességei­

nek legjavát nyújtsa. A PR l e g f o n t o s a b b eszközei a következők! sajtó­

k a p c s o l a t o k , preeztizBhirdetések, külön kiadványok, nyomtatványok, fényképek, f i l m e k , konferenciák, vendéglátás, üzemlátogatás, kiállítá­

sok, cimre B Z Ő I Ó l e v e l e k , személyes k a p c s o l a t a t b . "

H i n t a későbbiekben látni f o g j u k , ez a definíció i s hiányos,szá­

munkra mégis alkalmas kiindulópont mondanivalónk alátámasztásához.

A PR-t a tőkés nagyvállalatok v e r s e n y e h i v t a életre, k i d o l g o z o t t stratégiája és t a k ­ tikája i s elsősorban a vállalati szemponto­

k a t t a r t j a szem előtt. Eegfelelő áthangolá­

sával a PE-tapasztálatok zömét h a z a i válla­

l a t a i n k i s eredményesen alkalmazhatják. S bár mi i s érintjük vállalati PE munka a l a p e l v e i t , mo3t a tudományos- műszaki tájékoztatás PE feladatára szeretnénk a f i g y e l m e t ráirányita- n i .

Szerepe a tőkés társadalomban

A következőkben megkíséreljük a PE bennünket legközelebbről érintő

e l e m e i t vizsgálat alá v e n n i , f e l h a s z ­ nálva és alkalmazva a PE tudományosan

k i f e j l e s z t e t t módszereit, kívánjuk a tájékoztatástudományt az őt megillető r a n g r a e m e l n i . A PE elmélet s z o c i a l i s t a társadalmunk részére l e szá­

mos előnyt kinál. Sőt, éppen a belső ellentmondásoktól mentes s z o c i a ­ l i s t a társadalom talaján töltheti be a PE valódi hivatását, mert m i g a tőkés v i s z o n y o k között, ha Közvetetten i s , a cél a vállalati p r o f i t növelése, a d d i g a ml v i s z o n y a i n k között a PE tevékenységnek Íratlan törvénye a társadalmi érdek elsődlegessége.

Hivatása a s z o c i a l i s t a v i s z o n y o k között

(5)

TMT 20.évf. 8.szám 1973.augusztus

Érthetőbbé válik a különbség a tőkés és a s z o c i a l i s t a PE funkció között egy példa tükrében. Valamely u j közszükségleti cikknél nagyobb választék esetén kezdetben bizonyéra a j o b b a n propagált és nem a valóban j o b b áru l e s z a kelendőbb. Egy u j gyártási technológia kivá­

lasztásánál azonban nálunk már egyáltalán nem l e h e t közömbös, hogy a gyártó vállalat m i k o r , i l l e t v e hogy egyáltalán tudomást szerez-e a f e j l e t t e b b eljárásról, Mig a közszükségleti cikknél nagy általános­

ságban a vásárlók szabadon választhatnak, - bár u j a b b a n nálunk a s a j ­ tóban i s h e l y e t kapó vásárlási tanácsadás segítségét már i t t módjuk­

ban áll t e k i n t e t b e v e n n i , - a d d i g a műszaki fejlesztésnél a tájékoz­

tatási intézetek PH tevékenységében többé nem a p i a c törvényei,hanem a s z o c i a l i s t a tervgazdálkodás s z e m p o n t j a i l e s z n e k irányadók.

Felhasználva a PR i mmÁr mind k i f o r r o t t a b b elméletét és g y a k o r l a ­ tát, ugyanakkor hangsúlyozva a s z o c i a l i s t a társadalomban alkalmazható vonásait, a PE etikáját a következőkkel egészithetJük k i .

Csak akkor és o t t szabad a PR elméleti és g y a k o r l a t i fegyvertá­

rát akcióba küldeni, a m i k o r és a h o l a szóban forgó vállalat szolgálta­

tására - szemben a tőkés g y a k o r l a t t a l - a közönségnek szüksége v a n , az számára előnyt, fejlődést j e l e n t . Társadalmi berendezkedésünk j e l ­ legéből következik, hogy csak ha a vállalat és a társadalom érdeke f e ­ d i egymást, szabad a PR-t sorompóba állítani.

Ennél a pontnál egy jelentős lépéssel még továbbmegyünk, leszö­

gezve, hogy a m i k o r v a l a m e l y u j termék, technológia, szolgáltatás v a ­ lóban népgazdaságunk fejlődését képes előbbre v i n n i , ugy nemcsak sza­

bad, de kötelező i s annak széles körű elterjesztése érdekében a l e g ­ célravezetőbb u t a k a t f e l k u t a t n i .

AZ INFORMATIKA ÉS A PH EGYM ÁSRAUTALTSÁGA

A tömegkommunikációs eszközök h a l l a t l a n iramú fejlődése negatí­

vumként az információáradatot i s magával h o z t a . E válságból való k i ­ útkeresés h i v t a életre.az informatikát. S végül az információk és a közönség k a p c s o l a t a még hiányzó láncszemének szerepőre a p u b l i c r e l a ­ t i o n s diszciplína vállalkozott.

Az "információs rés" E l a p hasábjain f e l e s l e g e s bizony­

g a t n i , hogy minden műszaki-tudományos- gazdasági haladásnak v a l a m i l y e n formá­

ban a tudományos tájékoztatás a tényle­

ges forrása.

ilégeem lehetünk elégedettek a tájékoztatás nyújtotta eredménye­

i n k k e l , h i s z e n lemaradásunk az i p a r i l a g l e g f e j l e t t e b b országokkal

(6)

ZOLTAM I . i I n f o r m a t i k a és p u b l i c r e l a t i o n s

szemben még m i n d i g számottevő. Beszélhetünk u g y a n i s a tájékoztatás tudományáról, eszközeinek, módszereinek bővüléséről, finomításáról,- mig mindezt b e l t e r j e s e n a szük szakmai k e r e t e k határolják, - a d d i g tényleges hivatását nem Képes betölteni.

lúind gyakrabban találkozunk a szakirodalomban un. "információs réssel" / I n f o r m a t i o n gap/. Komoly, elgondolkoztató társadalmi problé­

mával állunk szemben. Az érthető, hogy a közönség ösztönösen védeke­

z i k a gáttalanul rázúduló információözön e l l e n , m i v e l befogadása f i ­ z i k a i l a g i s Képtelenség. A tájékoztató s z e r v e k hivatása, az i n f o r m a ­ t i k a missziója éppen aboan áll, hogy az értékálló információkat sze­

lektálja, f e l d o l g o z z a , az érdekeltekhez e l j u t t a s s a . E pontnál talál­

kozunk az "információs rés" fogalmával. Bár az általános tájékozódás­

ban f o n t o s s z e r e p e t játszanak a társadalomtudományok és az a l k a l m a ­ z o t t tudományok i s , mi most elsősorban a tudományos-műszaki tájékoz­

tatás oldaláról mutatunk rá az információs résre. Nyilvánvaló, hogy az informáltsági s z i n t egyénenként, vállalatonként, iparáganként, o r ­ szágonként más és más, nyilván annál kedvezőbb, minél szűkebb az i n ­ formációs rés, magyarán minél jobban megközeliti a tényleg Igénybe v e t t információk mennyisége az igénybe vehető információk mennyiségét.

Tulraenne célkitűzésünkön, hogy ha­

zánkban az informáltsági s z i n t magassá­

gát, i l l e t v e annak más, i p a r i l a g f e j ­ l e t t országokkal való összehasonlítá­

sát k u t a s s u k . Mégis minden külön f e l ­ mérés nélkül i s kijelenthetjük: nálunk i s elsőrendű f e l a d a t az információs rés szűkítése.

Nem l e h e t kétséges, hogy a versenyképesség e g y i k feltétele a s z a k i r o d a l o m naprakész i s m e r e t e . Az információs intézetek szolgálta­

tásai közvetlenül az üzemekben realizálódnak. Hasznos következtetése­

ket l t h e t n e l e v o n n i aboól i s , hogy az i p a r m i l y e n mértékben t a r t i - gányt p l . a témafigyelésekre, a referáló k a r t o n o k r a , vagv akár a mű­

s z a k i Lapszemlére. Rá k e l l e n e döbbennünk az előállított és az igé­

n y e l t információk Közötti rés ijesztő mélységére.

Az információs rés csökkentésére a PR h i v a t o t t . S e k i k e l l megke­

r e s n i e az u t a t a potenciális felhasználóhoz. De még ha a mellőzbttség oka a szolgáltatás e s e t l e g e s a l a c s o n y színvonala i s v o l n a , a PH pár­

beszédes módszere segít ennek felismeréséhez, majd megjavításéhoz.

M i v e l pedig i p a r i fejlődésünk nem l e h e t meg kellő tájékozódás nélkül, magának a tájékoztatásnak helyét, rangját, szerepét, az álta­

l a kitáruló lehetőségeket k e l l , sót kötelező az érdekeltek körében tudatosítani.

E téren i s hasonló a h e l y z e t az iparvállalatokéhoz. Többé-kevés­

bé minden p i a c r a termelő vállalat e d d i g i s i g y e k e z e t t h a l l a t n i magá­

ról, b i z a l m a t ébreszteni maga és terméke iránt. A tájékoztató szervek e d d i g i aktivitását sem m a r a s z t a l h a t j u k e l , h i s z e n változatos eszközök-

Az "információs r é 3 "

csökkentése

(7)

BED 20.é v i . 8.szám 1973.a u g u s z t u s

leél ég csatornák felhasználásával keresték az érdekelt közönséget, hogy szolgáltatásaikat m e g i s m e r t e t v e , azok igénybe vehetők i s l e g y e ­ nek.

Nos, immár elegendő távlat birtokában egy megállapítást nyugod­

t a n megkockáztathatunk. M i g egyfelől felemelő t u d a t , hogy az utóbbi évtizedek i p a r i fejlődésében jelentős szerep j u t o t t az informatikának másfelöl lehangoló és elgondolkoztató tény: a tudományos-műszaki tájé koztatás korántsem j u t e l az érdekeltek túlnyomó többségéhes!.

Az információs rés csökkentéséhez a PR-szakértők m e l l e t t PE-szem léletü vezetőkre és a PE magatartású tájékoztatási dolgozók e z r e i r e

van 3 z ü k a é g , a k i k a szó nemes értelmében akkor válnak a tájékoztatás-

ügy legeredményesebb ügynökeivé, ha szakismeretükön kivül viselkedé­

sükből i 3 sugárzik a jő ügy képviselete, a hivatás elégedettsége. E kívánatos magatartásnak megteremtése e g y i k e a legösszetettebb, l e g n e ­ hezebb PB f e l a d a t o k n a k , h i s z e n nem kevesebbről, m i n t a vezetőkkel e- gyüttmüködve a b i z a l o m légkörének megteremtéséről v a n sző.

látszólag ebben a célkitűzésben s i n c s sok u j elem, h i s z e n a v e ­ zetőség és a társadalmi s z e r v e k ezen fáradoztak e d d i g i s . Az eredmény mégis messze e l m a r a d t a kívánatostól, mert csak u j a b b a n váltak i s m e r t ­ té az elmélet-tapasztalat s z e n t e s i t e t t e PE-elvek, és i g y nyílik l e h e ­ tőség az e d d i g i szétforgácsolt , jó szándékú erőfeszítések közös meder­

be terelésére.

A PE magatartást tehát " e l r e n d e l n i " reménytelen próbálkozás, an­

nak a l a p j a i t k e l l m e g t e r e m t e n i . Ahhoz v i s z o n t , hogy az e z t célzó i n ­ tézkedések, t e t t e k , akciók s i k e r r e számíthassanak, mindenekelőtt a PH szemléletet k e l l a felelős vezetők s o r a i b a n e l t e r j e s z t e n i .

A szemlélet, a magatartás néhány jellemző vonása: a s z e r v , az ügy m i n d e n k o r i őszinte képviselete; a munkatársakkal, b e o s z t o t t a k k a l o l y a n légkör kialakítása, amelyben természetessé és szükségszerűvé vá^

l i k az egymáat támogatás, az egymást megbecsülés; a személyek vagy e¬

gyes részlegek, osztályok érdekeinek feltétlen alárendelése az ügynek magának, azaz annak világos felismerése, hogy a közös összefogás a komplex tájékoztatás révén i s m e r i meg, f o g a d j a elismeréssel és igény­

l i ismételten az információt a közönség. A szemlélet a z t igényli a v e ­ zetőktől, hogy esetenként emelkedjenek felül az a z o n n a l h a s z n o t igére lépésektől, azaz l e g y e n e k tisztában a z z a l , hogy szükségesek l e h e t n e k o l y a n akciók i s , amelyek e l e i n t e csak befektetéssel járnak, az a n y a g i és erkölcsi tőke csak a későbbiekben realizálódik.

AZ INFORMÁCIÓS IPAR

Nálunk talán még s z o k a t l a n , vezető i p a r i országokban azonban már a többi iparággal egyenrangú h e l y e t vívott k i magának az " i n f o r ­ mációs i p a r " . Az önálló iparrá fejlődéssel természetesen együtt járt

(8)

ZOLTÁN I . t I n f o r m a t i k a óa p u b l i c r e l a t i o n s

az információs intézmények egész sorának megalakulása, az információs tudomány és g y a k o r l a t megerősödése, o l y a n fogalmak egész sorának f e l - Dukkanása, mint p l . "az információs rés" vagy az "információs market­

i n g " .

wínt i s m e r e t e s , általáoan a m a r k e t i n g a vállalatnak a p i a c o n v a ­ ló leghatékonyabb működését h i v a t o t t elősegiteni. A hangsúly tehát a¬

zon van, hogy o l y a n termék állitandó csak elő, amelyre felvevőpiac található, amely tehát nyereségesen eladható.

ma már a l i g k e l l b i z o n y g a t n i , hogy a m a r k e t i n g szemlélet s z o c i a ­ l i s t a vállalatoknál i s lehetséges és s z i i k s é g e B . S természetesen áll ez az információs m a r k e t i n g r e i s . Talán érdemes l e s z röviden elidőzni e témakörnél - rámutatva e téren a tőkés és s z o c i a l i s t a értelmezés kö­

zötti, sőt hazánkban az 1968 előtti és utáni felfogás közötti különb­

ségekre.

A PR szoros rokonsága tehát nemcsak az informatikával, de a mar­

k e t i n g g e l i s nyilvánvaló, h i s z e n mindhárom diszciplína a k a p c s o l a t o k kiépítésének kutatásával i s i o g l a l k o z i k . A mi v i s z o n y a i n k között nem engedhető meg, hogy az információk használatát csak a p i a c határozza meg. Az információs intézmények f e l a d a t a , hogy a s z o c i a l i s t a t e r v g a z ­ daság célkitűzéseinek teljesítéséhez szükséges információk az érdekel­

tekhez még akkor i s e l j u s s a n a k , ha azokra konkrét igény nem mutatko­

z o t t .

A két szemlélet összehangolása nemcsak a különböző társadalmi rendszerekben j e l e n t proolémét, de éppúgy probléma a m i s z o c i a l i s t a v i s z o n y a i n k között i s . m i g 1968 előtt tájékoztató s z e r v e i n k i s e g y o l ­ dalúan, termelésre-irányítottan, az információ előállítását t e k i n t e t ­ t e k fö céljuknak, a d d i g az u j mechanizmus Bevezetése után már értéke­

sítésre- irányitottan a vállalatok igényéhez k e l l e t t i g a z o d n i u k . A közönségkapcsolatok kiszélesítésében, a lappangó igények f e l ­ derítésében, a tájékoztatási lehetőségek tudatositásácan, a f e n t e b b j e l z e t t szemléletek optimális arányának kijelölésében tájékoztatási s z e r v e i n k részére a PR - mely lényegében kétoldalú dialógus r e n d s z e r - nagy segítséget adhat.

E helyütt azonban nem magával az i n ­ formációüggyel, hanem elsősorban a tudomá­

nyos és műszaki tájékoztatás ügyével való foglalkozás a f e l a d a t u n k . A teljesség ked­

v e i r t azért ismételten u t a l n u n k k e l l a r r a , hogy a tudományos tájékoztatás szerves ré­

sze az általános tudományos, p o l i t i k a i és társadalmi tájékozódásnak.

5 bár korunkban, a tudományos t e c h n i k a i f o r r a d a l o m korában v i s z o n y ­ l a g az i o a r területe a legműveltebb, mégis határozottan állithatjuk, hogy az inibrmációk felhasználása még i t t i s messze elmarad a lehető­

ségektől.

Az i p a r i terület különválasztása

(9)

TMT 20.évi". 8.szám 1973.augusztus

A PE T É Z I S E K A T U E K O Z T A T A S Ü G T SZOIUÁLAlABAN

Jeleztük már korábban, i t t aláhuzottan megismételjük: az e r e d e t i ­ l e g tőkés vállalatok képére életre hívott PH elméletét és gyakorlatát - jtelló k r i t i k a i áthangolással - mi ezúttal a s z o c i a l i s t a tájékozta¬

tásügff, ezen Délül a tudományos-műszaki tájékoztatás méltó helyének kivivasára kívánjuk felhasználni.

Kiemeljük a z t a néhány PR tézist, amelyeket alkalmasaknák Ítélünk kitűzött céljaink elérésére, s amelyek iránymutatók l e h e t n e k valameny- n y i tájékoztatási egység részére éppúgy, mint a tájékoztatásügy egé­

szére.

M i n t látni f o g j u k , a PR lényeges eleme a többirányú, v i s s z a c s a t o ­ lással kézben t a r t o t t tevékenység. Röviden: kifelé - a közönségre h a ­ tás, visszafelé - a közönség reagálása, a befelé - a saját portán a b i z a l o m légkörének kialakítása.

A tájékoztatás társadalmi szerepét k e l l tudatosítani. Az összehangolt stratégiának, a kulcsfontosságú szemé­

l y i k a p c s o l a t o k Kiépítésétől kezdve a tömegkommunikációs eszközök / t v , rádió, n a p i - és szaksajtó/ igénybevételéig, a legszélesebb rétegek tudatéban k e l l kialakítania a tájékoztatás r a n g ­ ját, misszióját, igényelhetőségét.

A tájékoztatásügy egészének szélesebb és mélyebb népszerűsítésé­

ben számos országos s z e r v i s részt vehetne, és kölcsönözhetne az ügy­

nek társadalmi súlyt, szerepet vállalhatna minden o l y a n s z e r v , a h o l információs r e n d s z e r kialakítására és használatára szükség v a n . A k i ­ d o l g o z o t t stratégia nemcsak nem helyettesítené, de feltételezné v a l a ­ mennyi tájékoztató s z e r v e z e t Önálló PR programját i s , s i g y megvaló­

s u l h a t n a az összhang a tájékoztatás általános ügye, az információs intézetek saját fejlődése és a felhasználó Közönség társadalmi érde­

ke között.

" A s z e r v arculatának kialakítása"

Korántsem elegendő a bármely k i ­ tűnő reklám éB propaganda-kampány,ha n i n c s lehetőség a hatás mérésére. A PR f e l a d a t a k i d o l g o z n i o l y a n módsze­

r e k e t , amelyek f o l y a m a t o s a n biztosít­

ják a közönség lehetőleg spontán r e a ­ gálását, s ezáltal az egyszer már f e l v e t t k a p c s o l a t ápolását.

"A kétoldalú párbeszéd megszervezése"

(10)

ZOLTÁN I . t I n f o r m a t i k a es p u b l i c r e l a t i o n s

Amikor már sikerült elérni, hogy a tájékoztatás jelentőségéről és intézményeiről az érdekelt közönség nemcsak értesült, de szolgál­

tatásait i s igényli, következhet a k a p c s o l a t ébrentartásának fázisa.

Csakis i l y e n "párbeszédes" v i s z o n y megszervezésén a l a p u l h a t a tájé­

koztatási módszerek-eszközök-szolgáltatások finomitása, magasabb s z i n t r e emelése.

A tájékoztatésügy - közügy, intézményeiben d o l g o z n i - hivatás.

Az informatikáról, intézményeiről, munkásairól a köztudatban k i r a j z o ­ landó kép maradandóságának, továb­

b i s z i n e k k e l gazdagodásának azon­

ban egyéb feltétele i s van. Kárba vész ugyanis a leggondosabban k i v i ­ t e l e z e t t kifelé irányuló PR koncepció, ha f i g y e l m e n kivül h a g y j a a tájékoztatási intézmények belső légköre kisugárzásának hatását. I d e nemcsak a tájékoztatási dolgozók szakmai fejlődésének előmozdítása és f i g y e l e m m e l kisérése t a r t o z i k , de e m e l l e t t és ezen kívül o l y a n vál­

l a l a t i légkör következetes kialakítása i s , amelyben a szakmájukat sze­

rété dolgozók o t t h o n és biztonságban érzik magukat. A b i z a l o m légköré­

nek megteremtése, általánossá tétele oizonyára a legnehezebb, egyben legnemesebb, s csak a vezetéssel és társaaalmi s z e r v e k k e l együttműkö­

désben végezhető PR f e l a d a t o k e g y i k e . A vezetők PR szemlélete, a d o l ­ gozók PR magatartása l e h e t csak záloga, biztositéka az átfogó PR kon­

cepció sikerének, a tájékoztatásügy népszerűsítésének.

"A szemlélet, magatartás, légkör megteremtése"

A PR-REL FELVÉRTEZETT INFORMATIKA

Közisnert jelenség, hogy századunkban a tudományok régebben o l y élesen kitapintható határai mindinkább elmosódnak, az i n t e r d i s z c i p l i ­ náris határterületek külön tudományágakká fejlődnek. Mindez hangsú­

l y o z o t t a n áll az a l i g két-három évtizedes informatikára és a hasonló korú p u b l i c r e l a t i o n s r a , mely diszciplínák a tudományágak sokaságának eredményeit használták f e l és olvasztották magukba.

De egymással i s szoros és szerves összfüggésbe hozható az i n f o r ­ m a t i k a ós a PR, sőt csak ha e z t megtesszük, válhat az i n f o r m a t i k a v a ­ lóban közkinccsé és töltheti be i g a z i hivatását.

(11)

TMT 20.évi. 8.szám 1973.augusztus

ZOLTÁN, I . : I n f o r m a t i c s and p u b l i c r e l a t i o n s

The v a s t development o f mass média produced alsó a l e s s d e s i r a b l e i n f o r m a t i o n f l u x . The science o f I n f o r m a t i o n i . e . i n f o r m a t i c s under- t o o k t o l a y down t h e b a s i c p r i n c i p l e s o f s y s t e m a t i z a t i o n and propaga- t i o n o f i n f o r m a t i o n s . D e s p i t e t h i s most o f t h e p o t e n t i a l uaers are u n i n f o r m e d and t h e y cannot g e t t h e i n f o r m a t i o n s i m p o r t a n t f o r them, moreover t h e y are n o t aware even o f p o s s i b i l i t i e s o f f e r e d by t h e I n ­ f o r m a t i o n c e n t r e s .

P u b l i c r e l a t i o n s whioh was förmed i n t h e c a p i t a l i s m a f t e r t h e model o f a company and i n f a v o u r o f i t , are t h e m i s s i n g l i n k i n t h e i n v e s t i g a t i o n o f t h e theme i n q u e s t i o n . I t a o t u a l l y means t h e t h e o r y and p r a c t i c e o f e s t a b l i s h i n g c o n t a c t s w i t h t h e p u b l i c . Now t h e b a s i c p r i n c i p l e s o f t h e PR are adopted t o t h e i n f o r m a t i o n s e r v i c e i t s e l f , c o n s i d e r i n g t h a t a PR s t r a t e g y c o v e r i n g t h e e n t i r e I n f o r m a t i o n appa­

rátus does n o t p r e c l u d e b u t even assumes t h e s e p a r a t e actívities o f a l l t h e i n f o r m a t i o n o r g a n s .

I t i s t h e PR t h a t o f f e r t h e most u p - t o - d a t e and e f f i c i e n t way o f e s t a b l i s h i n g c o n t a c t s between t h e i n f o r m a t i o n and i t s p u b l i c i n t h e i n d u s t r y . The PR s t r a t e g y r e q u i r e s a proper attitűdé w i t h i n t h e i n - s t i t u t i o n and an a p p r o p r i a t e o r g a n i z a t i o n o f t h e c o n t a c t s . Theatmos- phere 0 f c o n f i d e n c e m u l t i p l i e s t h e e f f e c t i v e n e s s o f PR a c t i v i t i e s thua p r o m o t i n g t h e work o f i n f o r m a t i o n s e r v i c e s .

I n f o r m a t i o n gap can be reduced by a p p l y i n g t h e methoda o f t h e PR.

Both t h e i n f o r m a t i c s and t h e PR l o o k back m e r e l y upon 2 0 t o 3 0 y e a r s and a r e s i g n i f i c a n t l y i n t e r d e p e n d e n t . The PR f u l f i l a v e r y i m ­ p o r t a n t p u b l i c m i s s i o n by h a r m o n i z i n g t h e i n t e r e s t s o t t h e i n f o r m a ­ t i o n c e n t r e s and t h e i r co-workers on one hand and o f t h e u s e r s o f i n ­ f o r m a t i o n s on t h e o t h e r .

(12)

ZOLTÁN I . i I n f o r m a t i k a é s p u b l i c r e l a t i o n s

3 0 J T A H . Pl. : H m J o p u a T H K a a P u b l i c r e l a t l o n a

C K a ^ i K O O f i p a S H O e p a S B B T a e u a c c o s o t t K O u u y H Z K a u H H T T P H I B H X B O B ( S O H - c e H e x e j i a T e j t i H H H ) orpoMfrafi H m f e o p M a i n j O H H b i a Ü O T O K . H a y i t a oO HKÍopuaiittit, H H ( p o p w a T H K a a a a a a o b H a p a a p a ő O T K y r i p H H i m n o a c n o T e u a T H 3 i t p o a a i í H J ! n p a c - n p o c T p a H e H K a BH<t>op«ai!H2. H e o w o T p H H a S T O , Ö O J H > H I H R C T B O H O T O R ü B & n b H H X nűTpeöHTeaea ne H H t p o p M i i p o e a H b i , H ne T O J H . R O H S n o j i y ^ a M T B a i c H a x I J I H c s ­ őn H H Í o p u a U H f l , n o s a z e H B o o a e i O M J i a R t i o B O 3 M O * H O Ű T H X , o O e c n e i B H H H x H H $ o p u a m i o H H t i u B o p r a R S M B .

P u b l i c r e l a t i o n s ( B aaJibnefimeu P R ) , p o j B e n i B a o H B y o j i o a B j i x K s n a T a - j u t a t t a B a H H T e p e c n p e - • : p H B T B B . o a n a i a s T B nameu c . i y ^ a e OTűyTCTByrotaee 3 s e n o ; T e o p K w H n p a ü T H K y o ö p a s o a a H H f l o a s a K o nyÖJiHKoB. ETpB H U B T I N

HU a i a n r a p y e u n a B ü ^ o p u a T B i c y , aauBi&a, I T O a u p a ő o T S H H S i r JtJis s o e r o MHípopMauHOKHoro a n n a p a T a P R - c T p s T e r B H n e M M i o i a e T , a H S O Ő O P O T , n p a . n - n o j i a r a e t c a w o o T O J i T 8 . i i b n y i o P R - j j a j i T e j i b H O C T b a c e x H H Í o p M a U H O H H M X o p r a - H O B i

J J I J I o o s a a s a H 0 B S 3 H zwIiopMaiiiiOHHofi npoMtrarjreHHOOTH c n y ö j i H K O ü o o - BpeMaHmia K 3Í*t>exTHBtiuö n y T b n p e m i a r a e T H S Í I P R . C T p a r e r K H PR n o T p e - öyeT B n p e x n o j i a r a e T a t i p a ö o T K y c o o T B e T o T a y B n e r o c o a x o j i a H n o B e a e H B H B H y T p H n p e a n p H U T H H H o p r a H B 3 a u m o ü a y x c r o p o H H e i í o a j j 3 H c nyőjiBKOtt. C o - 3 H a T e j r t n o c T b B R $ 0 P M 8 U B 0 H H N X p a Ő O T H H K O a , o ö O T a K O B K a ü O B e p B a paonrapaiOT p e B y j b T a T H o c T b P R - a K U H ü , a i i y x a i H H x a e j i y H H í w p M a u H H , s T O M I B C J I B B H a - y iH O — T 9 X H K 1 8 CKOB H H $ O p M a U B B .

y p O B S H b B B ^ o p H B p o s s H B O O T H x a p a K T 9 p H 3 y e r c a p a a p u a o i i M B K S y B C T O I - H H K O M B n o T p e Ő M T e J I H M B a w í o p M a u B H ( T S K H S 3 n a a e M i i l f H w p o p M a u a o i n i H t t p a a - P H B , i n f o r m a t i o n g a p ) , s a a a i e f i PR xe H B . K H 9 T 0 8 n o c ^ e j i o B a T e ^ b H o e c y j i e - H H S S T O T O p a 3 p n 8 a .

K a n B H * o p M a T B K e , TSK H P R K S K nayitaM B O B T O JiBnb 2o - 3o J I O T , H O a x 3 S B B 0 K M 0 C T B i p y r O T i p y r a o i e s r a g a . PR o O T B O J Í O H p a n r a a w í o p - u a T H K B - c o a i a B a n o o r j i a o a o B H T S P S C O B BHtpopHauKOHtníx paőOTHHKOB, o p - r a n o s a n o T p e ő a T e j i a H - n p n a B a H H i i i B X X B a n n o ^ H e m i B M B O C B B B c e o Ö o e r o l í H T a p e c a .

(13)

T M I 20.évf. 8.szám 1973.augusztus

Z O L T Á N , I . : D i e I n f o r m a t i k und p u b l i c r e l a t i o n s

D i e s p r u n g h a f t e E n t w i c k l u n g d e r Massenkomiaunikation h a t d i e s c h o n w e n i g e r erwünschte I n f o r m a t i o n s f l u t m i t s i c h g e b r a c h t . D i e I n - f o r m a t i o n s w i s s e n s c h a f t , d i e I n f o r m a t i k nahra s i c h d e r A u f g a o e a n , d i e ürundprinzipien d e r Ordnung und V e r m i t t l u n g d e r I n f o r m a t i o n e n f e s t z u - l e g e n . S s i s t j e d o c h d e r ^ r o s s t e i l d e r p o t e n t i e l l e n Informátionsbe- nützer n i c h t o r i e n t i e r t , s i e können nícht b l o s s den f U r s i e e r f o r d e r - l i c h e n I n i o r m a t i o n e n nícht naherkommen, s o n d e r n s i e kennen n i c h t e i n - mal d i e von den I n s t i t u t i o n e n d e r I n f o r m a t i o n e n g e b o t e n e n möglichkei- t e n .

P u b l i c r e l a t i o n s - d a s u n t e r k a p i t a l i s t i s c h e n V e r h a l t n i s a l s S p i e g e l b i l d d e r U n t e m e h m e n i n i h r e m Interessé e n t s t a n d e n i s t - k a n n das v e r m i s s t e K e t t e n g l i e d d e r Ló'Bung u n s e r e s Probléma b e d e u t e n , d a m i t H i l f e s e i n e r T h e o r i e und P r a x i s d e r K o n t a k t m i t dem P u b l i k u m a u s - g e b a u t w e r d e n k a n n . S s werden d i e Grundprinzipíen d e s PR für d a s I n - formál i o n s w e s e n a d a p t i e r t , .wobei öemerkt v . i r d , d a s s e i n e für den g e - samten I n f o r o a t i o n s a p p a r a t a u s z u a r o e i t e n d e PR - S t r a t e g i e d i e s s l b - s t e n d i g e PR-Aktivitát d e r e i n z e l n e n I n f o r m a t i o n s o r g a n e keinesv/egs a u s - a c h l i e s s e n , s o n d e r n s o g a r v o r a u s s e t z e n würde.

?ür den Ausbau d e r P u b l i k u m s b e z i e h u n g e n d e r Informátionsindustrie b i e t e t d a s PR den z e i t g e m a s s e n una effektíven Weg. D i e P R - S t r a t e g i e e r f o r d e r t und s e t z t v o r a u s , d a s s i n n e r h a l b d e r I n s t i t u t i o n e n t s p r e - chende A n s c h a u u n g und Y e r h a l t e n s v ; e i s e s o w i e m e c h s e l s e i t i g e B e z i e h u n g e n zum P u b l i k u m o r g a n i s i e r t w e r d e n . Das hohe y a c h n l v e a u d e r Informátions- f a c h l e u t e und d i e d a r a u s f o l g e n d e V e r t r a u e n s a t m o s p h a r e v e r r i e l f a c h e n d i e . V i r k s a m k e i t d e r an d i e C f f e n t l i c h k e i t g e r i c h t e t e n , d a s A n l i e g e n d e r I n f o r m a t i o n - und i n n e r h a l b d e s s e n d e r Z i e l s e t z u n g e n d e r • s i s s e n - s c h a f t l i c h - t e c h n i s c h e n I n f o r m a t i o n - fördernden ? R - A k t i o n e n .

Den I n f o r m a t i o n s s t a n d k e n n z e i c h n e t d i e G r b s s e d e r zwíschen d e r I n f o r m a t i o n s e r t e i l u n g und d e r I n f o r m a t i o n s a u f n a h m e b e s t e h e n d e n I n f o r - mationslücKe / i n f o r m a t i o n gap/, derén k o n s e q u e n t e E i n e n g u n g d i e A u f g a - be d e s PR i s t .

D i e I n f o r m a t i k i s t w i e daa PR s e l b e t , e i n e ' . V i s s e n s c h a f t , d i e e i - ne V e r g a n g e n b e i t von etwa 2 0 - 3 0 J a h r e n b e s i t z t . Víie a t a r k d i e s e b e i d e n V/is s e n s z w e i g e a u f e i n a n d e r angev.ieaen s l n d , l i e g t a u f d e r Hand. Indem d a s PR b e i d e r r i c h t i g e n E i n o r d n u n g d e r I n f o r m a t i k - d u r c h d i e H e r - 3 t e l l u n g d e r Interessenübereinstimmung b e i d e n I n f o r m á t i o n a a r b e i t e m , den Lnformationsstelién und dem d i e I n f o r m a t i o n e n benützenden P u b l i - kum - b e h i l f l i c h i s t , e r f i i l l t e s e i n e M Í S B Í O U für d a s A l l g e m e i n T / o h l .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Hogy ne legyen oly rémes, mily kevés van már hátra, a múltakra ne érezz jöttödlenül e mába... 4

tudom, mikor találkozhatunk, esetleg ugorj ki Lingfieldbe, mi már láttuk, jópofa kis Agatha Christie-város, fut ma egy Franny és egy Seymour, és Visage, de akkor engem ne

kötetben tovább folytatódik az információ gazdasági problémáinak önálló szem­. lékben

c öHCnnorpapeti, öHÖJinoTeKOBeABHHBM, aoKjueHranHefi, psnporpa$H6fl, uaTewaTHqecirofl TeopHea nH$opuantin, BH0epReiiuco8 t ceua- OTíiHofl, ncnxoJiornefi, afleKTpOHHKoB

vebb fejlődés a tudományos tájékoztatási tevékenység területén a háború utáni években /1945-1950/ ment végbe.. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának

Magyarországon széles skálán mozog a helyi önkormányzatok kommuni- kációjának szervezettsége és a helyi társadalom igénye arra, hogy a helyi közügyekben

Megítélésem szerint – az 1990-es évek politikai, gazdasági, társadalmi változásait, az oktatási rendszer átalakulását követően – napjainkban Magyarországon egyre nagyobb

(2010): Basic Factors that Affect General Academic Motivation Levels of Candidate Preschool