BESZÁMOLÓK SZEMLÉK
KÖZLEMÉNYEK
KÖNYV- ÉS
FOLYÓIRATISMERTETÉSEK
Az informatika 1973. és 1974. évi szemléje
asis
Q Annuai Review of Information Science and Technology
Annuai Review o f I n f o r m a t i o n Science and Technology. Ed.
C.A. Guadra. Washington, American S o o i e t y f o r I n f o r mation Science.
Vol.S. 1973. 4 1 1 p . V o l . 9 . 1974. 457 p .
Legutóbb a TtfT 1974/7.szá
mában adtunk tájékoztatást az ARIST 1972. évi 7. kötetéről.
Most az időközben m e g j e l e n t két u j a b b kötetet ismertetjük.
Az előző évekhez hasonlóan, az 1973. és 1974. évi kötetek szemléi i s négy fő tárgykör köré c s o p o r t o s u l n a k : 1 / információs r e n d s z e r e k és szolgáltatások t e r vezése; 2/ alapvető eljárások éa eszközök; 3/ alkalmazási terüle
t e k ; 4/ az információs szakma.
B négy problémakörben meg
j e l e n t szemletanulmányokról az alábbi táblázat ad t e m a t i k a i át
tekintést.
Beszámolók, szemlék, közlemények
8.köt. 1973. 9.köt. 1974.
I . Információs rendszerek tervezése
1. Az információ gazdaságtana 1 . Az információs szükségletek s az információ haaználata 2. Információs rendszerek t e r v e
zése és értékelése
3. Az információ közgazdasági szemlélete
I I . Alapvető eljárások és eszközök
2. A dokumentumok bibliográfiai 4. Dokumentumok bibliográfiai l e leirása, osztályozása irása, osztályozása
3. Automatizált n y e l v f e l d o l g o zás
4. Mikroformátumok technológiája
I I I . Különféle alkalmazási szakterületek 5. Könyvtári automatizálás 5. Könyvtári automatizálás 6. Bmber/gép kommunikáció i n - 6. Könyvtári és információs háló-
t e r a k t i v rendszerben zatok
7. Szelektív információszolgál- 7. Géppel olvasható /bibliográ- tatás / S D I / f i a i / adattárak
6. Elsődleges kiadványok, s z o l - 8. Dokumentumkereső rendszerek é gáltatások technikák 9. Információs rendszerek az ok
tatásügyben
I V . Az információs szakma problémái
10. Az i n r o r m a t i k a oktatása 9. Könyvtárak és információs köz
pontok vezetése 11. AZ információ és a társadalom 10. C o p y r i g h t problémák
Amint a felsorolásból i s láthatjuk, az előző kötetekhez képest u j témakör a 8.kötetben az információ és a társadalom kölcsönös kap
csolatának megvilágítása, a 9. kötetben p e d i g a szerzői, kiadói j o g g a l összefüggő kérdések tárgyalása.
A 7. /1972. évi/ kötetben kezdődött meg és a 8. ée 9. kötetben tovább folytatódik az információ gazdasági problémáinak önálló szem
lékben való feldolgozása. Ezzel egyidejűleg az információs kérdések gazdasági szemléletű megközelítése egyre Jobban érvényesül a különfé
l e s z a k t e r ^ i l e t e k eredményeinek értékelésében i s . A gazdasági - min
denekelőtt gazdaságossági - kérdések felé fordulás jórészt annak a
következménye /amint C. CUADRA szerkesztő m e g j e g y z i / , hogy az utóbbi évekDen nem k i s mértékben korlátozták a könyvtári és információs I n tézmények, rendszerek fejlesztésére fordítható pénzforrásokat.
Ezek a korlátozások - p o z i t i v hatásként - a z t eredményezték,hogy egyrészt erőteljes fejlődéf-nek i n d u l t az a diszciplína, amelyet az i n formáció gazdaságtanának nevezhetünk, s másrészt, a gazdaságosabb szolgáltatások érdekében nagy lendületet v e t t a könyvtári éa informá
ciós intézmények együttműködése, hálózatokba szerveződése. Ezek a l a t t természetesen m i n d i g számitógépes információs/kommunikációs hálózato
k a t k e l l értenünk.
E z z e l összefüggésben előtérbe került az információ társadalmi szerepének globális vizsgálata, s annak fontossága, hogy a jövőben meg k e l l g y o r s i t a n i a beruházásokat az információs r e n d s z e r e k e t és szolgáltatásokat illetően, m i v e l átmeneti időszakban vagyunk az i p a r i társadalomoól az "információs társadalom" felé. /Az ARIST-ban az i ¬ l y e n szociológiai jellegű megállapítások elsősorban vagy kizárólag az USA társadalmára v o n a t k o z n a k . /
A gazdasági kényszer tehát nagy ösztönzőnek b i z o n y u l a kooperá- t i v törekvések, a könyvtári és információs együttműködések kialakulá
sa, a különféle szakmai és regionális hálózatok megszervezése szem
pontjából. Az egymással kölcsönös függőségbe kerülő intézmények a r r a törekednek, hogy a modern információs/kommunikációs technológiák l e h e tőségeit s o k k a l eredményesebben aknázzák k i , m i n t a z t korábban tették.
Ez a t e n d e n c i a különösen megmutatkozik a könyvtári munka automatizálá
sában, amint e r r e mind a 8., mind a 9. kötet i l y e n tárgyú szemléje i a rámutat.
A szervezetté váló együttműködés megköveteli, hogy a résztvevő p a r t n e r e k alaposan felmérjék a szükségleteket, jól megfontolják a prioritásokat, és világosan meghatározzák / k i s c s o p o r t mélységig/ a felhasználók speciális igényeit.
Az információs rendszerek tervezésében - a már e m i i t e t t gazdasá
g i megfontolásokon kivül - megfigyelhető annak a környezetnek az a l a posabb vizsgálata, amelyben az információk használói tevékenykednek, i l l e t v e amelyben az információk felhasználásra kerülnek. Az ökológiai tényezők érvényesülése megmutatkozik abban i s , hogy pontosabban i g y e keznek meghatározni az információs rendszerek alapvető típusait a kom
munikációs környezet szempontjából. E t e k i n t e t b e n kedvezőtlen hatása v o l t az információs szolgáltatások tervezésére annak a ténynek, hogy a szükségleteket inkább az információ, m i n t a kommunikáció felől kö
zelítették meg. A tudományos tájékoztatás alapvetően a szakemberek és a tudományos eszmék kölcsönös viszonyára irányul, az p e d i g döntő mér
tékben a m i n d e n k o r i kommunikációs h e l y z e t függvény-;.
Az információk termékeny felhasználását előmozdító kommunikációs módszerek és eszközök kialakításához az oktatásnak és a m a r k e t i n g t e vékenységnek i s jelentős mértékben hozzá k e l l járulnia.
A kommunikációs környezet alakulásának egyébként szembetűnő vo
nása v o l t 1973-ban /(JUADRA s z e r i n t / az o n - l i n e t i p u s u információkere-
Beszámolók, szemlék, közlemények
só rendszerek, szolgáltatások gyors ütemii növekedése mind az állami, mind a magán s z e k t o r b a n . Ez a körülmény i s szükségessé t e s z i a copy
r i g h t problémák vizsgálatát elsősorban abból k i i n d u l v a , hogy mind mé
lyebbé válik az ellentmondás az információk t u l a j d o n j o g a /birtoklása/, i l l e t v e terjesztése /szétosztása/ között.
Az előzőekben vázolt néhány általánosabb jellegű - a szerkesztő által i s f o n t o s n a k t a r t o t t - fejlődési irány ismertetése után a kö
vetkezőkben /az ARIST köteteiben tárgyalt négy fő tárgykörhöz kapcso
lódóan/ kiemelünk még egy-két j e l l e g z e t e s e b b tendenciát, i l l e t v e a szemleiróknak ezekre vonatkozó néhány megállapítását.
Az információs rendszerek, szolgáltatások tervezését, szervezé
sét, értékelését tárgyaló szemlejéoen DEBOHS és MONTGOMERY hangsúlyoz
za, hogy ezek a tevékenységek rendszerelciéletileg ez i d e i g még n i n c s e nek kellően megalapozva, nem t e l j e s e n megfelelőek az a l k a l m a z o t t e l vek, módszerek, technikák. Feltűnő, hogy mennyire nem v e s z i k f i g y e l e m be a rendszertervezők más rendszerek szervezéséből és értékeléséből levonható tanulságokat, t a p a s z t a l a t o k a t , /Ez egyúttal a z t i s j e l z i , hogy - mint a tudományágak többségében - az informatikában i s elég nagy az "információs rés", v a g y i s aránylag megkésve kerülnek alkalma
zásra az u j elméleti és g y a k o r l a t i eredmények; s ez a r r a i s u t a l , h o g y az informatikában i s i g e n súlyosan j e l e n t k e z n e k a már e m i i t e t t kommu
nikációs problémák,/
Az a kiemelkedő szerep, amelyet a relevanciának tulajdonítanak az információs rendszer teljesítményeinek megítélésében, n i n c s arány
ban a z z a l a tényleges értékkel, a m e l l y e l a tervezéshez és az értéke
léshez csakugyan hozzájárul. Jóval fontosabb paramétere a tervezésnek és az értékelésnek a felhasználó megelégedettsége. £ t e k i n t e t b e n azo- k a i a vizsgálatokat, amelyek p l . a felhasználóknak a géppel olvasható adattárakkal szembeni magatartására vonatkoznak, célszerű v o l n a o l y a n vizsgálatokkal ellensúlyozni, amelyek a z t mutatják meg, hogyan hasz
nálják a szakemberek az igényelt információkat f e l a d a t a i k eredménye
sebb megoldására.
A számitógépes r e n d s z e r e k k e l k a p c s o l a t o s cimleirási és osztályo
zási /katalogizálási/ kérdésekkel egy-egy szemle az ARIST mindkét kö
tetében f o g l a l k o z i k . Az 1973. évi szemle Írója /W.E. BATTEÍi/ megálla
pítja többek között, hogy a katalogizálási problémák jó része abból származik, hogy mind ez i d e i g nem sikerűit megfelelően megoldani az egyetemes bibliográfiai számbavételt / U n i v e r s a l j J i b l i o g r a p h i c G o n t r o l / . Biztató ténynek t e k i n t i , hogy a központi katalogizálás eszméjét növek
vő mértékben k e z d i k e l f o g a d n i , és rámutat a r r a , hogy a dokumentumok leírásának / d e s c r i p t i o n / és t a r t a l m i jellemzésének / r e p r e s e n t a t i o n / módszereit, eszközeit s o k k a l jobban k e l l összehangolni, integrálni.
üzt a g o n d o l a t s o r t f o l y t a t j a az 1974. évi szemlében J.L. HARRIS.
Megállapitja, hogy a dokumentumok bibliográfiai leírásában előtérbe került a szabványosítás kérdése, és - bár k i s e b b mértékben - ez t a pasztalható a t a r t a l m i feltárás, osztályozás problémakörében i s . A meg
mutatkozó törekvések nemzetközi jellegűek s a r r a irányulnak, hogy a nemzeti és regionális munkálatok k o m p a t i b i l i s e k legyenek a meglévő vagy készülőben lévő nemzetközi szabványokkal. S e törekvések végső
célja az egyetemes bibliográfiai számbavétel, amely a megfelelően k i alakított bibliográfiai leirások / a d a t o k / nemzetközi cseréjén a l a p s z i k . A szemleiró részletesen i s m e r t e t i az i l y e n irányú programokat /ISSŰ/U, ISBD/S, ISDS, tiSDP; KARC, SUPARIáARC, s t b . / .
Az osztályozás terén i s f o n t o s törekvés az indexelő n y e l v e k kom
patibilitásának és konvertibilitásának megvalósítása / p l . TJMISIST BSO mint "kapcsoló n y e l v " / . A legutóbbi években általánosan szembetűnik az az uralkodó t e n d e n c i a , hogy az információellátás r e n d s z e r e i t ugy tervezzék meg, hogy lehetőleg minimálisra korlátozzák az ugyanazon do kumentumra vonatkozó ismétlődő intellektuális munkamozzanatokat /elem
zéseket/. Természetesen ennek megvalósítása még hosszú módszertani ku tatást és'összehangolást igényel.
. Mindkét ARIST kötetben leggazdagabb az "alkalmazások" c. f e j e z e t ; ebben nagyrészt a könyvtári, dokumentációs, információs munka számítógépesítésének problémái kerülnek tárgyalásra, erős a m e r i k a i és részoen a n g l i a i orientációval. Az ebbe a témakörbe tartozó s z e a l e t a - nulmányok részben a könyvtári munkafolyamatok /beszerzés, katalogizá
lás, körözés/, részben a könyvtári /dokumentációs, információs/ s z o l gáltatások /irodalomkutatás, SDI, gépi adattárak s t b . / automatizálá
sának fejleményeivel f o g l a l k o z n a k , nagy f i g y e l m e t s z e n t e l v e az együtt működésen alapuló, hálózati törekvéseknek, amint e r r e már az előzőek- ban i s u t a l t u n k . fl
1973-ban különösen sok és színvonalas tanulmány f o g l a l k o z o t t a számitógéppel segített könyvtári katalogizálás kérdéseivel; ezek mély
rehatóan elemezték a katalógusok költségtényezőit, funkcióit 3 a szá
mitógépek szerepét a kötet-, mikroformátumu és o n - l i n e katalógusok e- lőállitásában.
A számitógépes bibliográfiai és dokumentációs adatbázisok / a d a t tárak/ kiépítése és használata tovább erősödött. Előtérbe kerültek a retrospektív és SDI szolgáltatások m a r k e t i n g problémái, a rendelkezés r e álló források megosztásának /reeource s h a r i n g / lehetőségei és ered
ményei. A dokumentumkeresó r e n d s z e r e k és szolgáltatások terén m e g f i gyelhető o l y a n fejlődés, hogy az információterjesztő központok egyre több távoli hozzáférésű adatbázist kapcsolnak be rendszerűkbe, b i z t o sítva ezáltal, hogy s o k k a l nagyobb adatbázis álljon rendelkezésükre, mint amennyit h e l y i l e g tárolni tudnának. I g e n széles körűvé vált a mágnesszalagok terjesztése, részben kölcsönzés, részben l i c e n c i a meg
állapodás alapján. E z z e l k a p c s o l a t b a n már elég nyomatékosan j e l e n t k e z i k az ellenőrzés, irányítás, koordinálás problémája, i l l e t v e szüksé
gessége abból a célból, hogy elkerüljék a f e l e s l e g e s párhuzamosságo
kat az adattárak fejlesztésében, tárolásában, elosztásában s t b .
A számítógépes r e n d s z e r e k és a gép-ember kommunikáció szempontjá
ból továbbra i s jelentős probléma a felhasználók megfelelő formában való oktatása, tájékoztatása a r e n d s z e r e k ésszerű használatára; ennek kielégítő modelljét még nem sikerült kialakítani, aminek e g y i k oka, hogy e" t e k i n t e t b e n nagyon i s heterogén és nehezen megfogható emberi tényezőkkel i s k e l l számolni. Mindenesetre a szociológiai, pszicholó
g i a i problémák és általában a társadalmi kommunikáció i l y e n vonatkozá
sú problémáinak felvetése és felismerése nem k i s mértékben befolyásol
j a a számitógépes információs rendszerek működésének hatékonyságát.Ez-
Beszámolók, szemlék, közlemények
z e l összefüggésben az információs szakemberek szerepének különösen nagy a jelentősége.
A különféle információs rendszerek, szolgáltatások s z i n v o n a l a t , ereamsnyességét alapvetően befolyásolja az információs szakemberek képzettsége, az információs intézmények szervezésének és vezetésének fejlettségi f o k a . Az ARIST e kérdésekkel összefüggő szemléi az i n f o r mációs szakma belső helyzetét tükrözik, és - amint már emiitettük - a 8. kötetben első ízben találunk o l y a n szemlét, amely az információs /kozimunikációs/ szakma lényegesebb kérdéseit a legszélesebb társadal
mi-gazdasági aspektusból törekszik megvilágítani. Kondanunk sem k e l l , hogy ez mennyire f o n t o s szempont, h i s z e n az információs szakma társa
d a l m i r a n g j a , elismerése még m i n d i g erősen p r o b l e m a t i k u s /annak e l l e nére, hogy a l e g f e j l e t t e b b országokban az információ s z i n t e virágzó
"iparággá" kezd válni/.
Az oktatást tárgyaló szemle elsősorban az a m e r i k a i és kanadai e¬
gyetemi oktatási programokat e l e m z i . 1972-73-ban 97 féle egyetemi programot regisztrált az ASIS e r r e vonatkozó ismertető kiadványa. M i ért van az - kérdezi a szemleiró - hogy ezekben o l y kevés közös vo
nást találunk? A legújabb s z a k i r o d a l o m nyomatékosan hangsúlyozza,hogy ezen a k a o t i k u s h e l y z e t e n változtatni k e l l azáltal, hogy világosan, egyértelműen meghatározzák az alapvető oktatási célokat, és k i d o l g o z zák az oktatási programok, t a n t e r v e k és tanmenetek megfelelő m o d e l l jét.
Az információs szakemberekkel való megfelelő ellátottság f o n t o s problémája a tájékoztató s z e r v e z e t e k /szakkönyvtárak, információs köz pontok s t b , / szervezésének és vezetésének i s . A vezetés /raanagement/
terén a legújabb szakirodalomban elsősorban a nagy tudományos könyvté rak vezetési-szervezési módszereit tárgyalták, kevesebb szó e s e t t az információs központok vezetéséről. Különösen a költség-hatékonyság, a teljesitmény-mérés kérdéseit elemezték i g e n sok tanulmányban, és e¬
gyéb vezetési területeken i s alkalmazták a kvantitatív módszereket / p l . b i b l i o m e t r i a / . Érdekes - vagy inkább elgondolkoztató - hogy a¬
ránylag igen kevés f i g y e l m e t s z e n t e l t e k az információs s z e r v e z e t e k ve zetési információs rendszerének!
Befejezésül két számadat. A szemleirók az ARIST 1973. évi köteté ben 1435, 1974. évi kötetében 1450 s z a k i r o d a l m i forrást d o l g o z t a k f e l ez keve3ebo ugyan, mint az 1972. évi, rekordnak szémitó 1892 tétel, de azért hatalmas mennyiség. Ebből i s következik, hogy az ARIST szem- leiróinax és recenzenseinek i s a b Ő 3 é g zavarával k e l l megküzdeniük, ami egyrészt s z i n t e elkerülhetetlen redundanciához v e z e t , másrészt ó¬
h a t a t l a n u l befolyásolja az eredmény s z i n v o n a l a t .
Györe Pál
