Az informatika fejlődése a Szovjetunióban megtekintése

002/47/

AZ INFORMATIKA FEJLŐDÉSE A SZOVJETUNIÓBAN

^

Mihajlov, Alekszondr I . - Csernüj, Arkadij I - G il jorevszki j, Rudzsero Sz

"A társadalom részéről jelentkező t e c h n i k a i igény nagyobb mértékben

V Í B Z Í előre a tudományt, m i n t t u ­ c a t n y i egyetem ...n

EHGELS.F.: A G.STARKENBUBG-hoz i -9/

rótt, 1894. Január 25-1 IwrélbSl.'

A Nagy Októberi S z o c i a l i s t a Forradalom gyökeresen megváltoztat t-» a Szovjetunióban a társadalom helyzetét és a tudomány szerepét.

LENIN és a Kommunista Párt a s s o v j e t h a t a l o m létrejöttének elsó nap­

jaitól kezdve nagy f i g y e l m e t fordított mindazokra a teendőkre, me­

l y e k biztosították a s z o v j e t tudomány fejlődését és a legújabb t u ­ dományos és műszaki eredmények hasznosítását a s z o c i a l i z m u s építé­

sének érdekében.

LENTB különösen hangsúlyozta annak a f e l a d a t n a k fontosságát, hogy sokoldalúan tanulmányozzék az Összes ismeretágak területén meg jelenő világirodalmat, a legújabb tudományos és mUszaki eredmények terjesztésére és hasznosítására a s z o c i a l i s t a termelésben. 1921.

június 14-én a Népbiztosok Tanácsa - LÉ5IH kezdeményezésére - dekré tumot f o g a d o t t e l "A külföldi i r o d a l o m beszerzéséről és elosztásá­

ról". E dekrétummal létrehozták a "Központi Tárcaközi Bizottságot, a külföldi i r o d a l o m beszerzésére és elosztására" / C e n t r a l ' n a j a mezsduvedomsztvennaja k o m i s z s z i j a po zakupke 1 r a s z p r e d e l e n i j u zag-

A.I.MIHAJ10V-nak, az Össz-szövetségi TudományoB és Műszaki Tájé­

koztatási Intézet igazgatójának, A.I.CSERHttJ-nek, a f e n t i Intézet tudományos munkatársának és R.Sz.GIUAREVSZKIJ-nek, a Lomonosz E¬

gyetem Tudományos Tájékoztatási Tanszéke docensének a Hagy Októbe­

r i S z o c i a l i s t a Porradalom 50 éves Jubileuma alkalmával a TMT szer keaztŐBége felkérésére I r t cikkének fordítása. Fordította: VAJDA E r i k .

i

MARX.E. - ENGELS,F.: Válogatott l e v e l e k / o r o s z u l / . Moszkva, Gosz- p o l i t i z d a t , 1954. p.469.

KIHAJLOV.A.I. s t b . i Az i n f o r m a t i k a fejlődése a Szü-ban

r a n i c s n o j literaturüt KOMINOLIT/.

LENIN éber f i g y e l e m m e l kisérte a s z o v j e t állam első tudományos tájékoztatási szervének, a KOMINOLIT-nak munkáját, és meghatározta e s z e r v tevékenységének irányalt. "A KOMIN011T-nak - i r t a - fő f e l ­ adatként k e l l maga elé tűznie annak biztosítását, hogy Moszkvában, Leningrádban éa a Köztársaság nagy városaiban' szakkönyvtárakban gyűjtsék össze az összes legújabb, külföldi műszaki és tudományos /kémiai, f i z i k a i , e l e k t r o t e c h n i k a i , orvostudományi, s t a t i s z t i k a i , közgazdasági és egyéb/ 1914 és 1921 között m e g j e l e n t folyóiratok és könyvek egy-egy példányát, és biztosítsa az összes p e r i o d i k u s k i a d ­ ványok rendszeres beérkezését. A KOMINOLIT egész munkáját elsősor­

ban e f e l a d a t tényleges ellátásának szempontjából fogom értékelni."5/

LENIN o l y a n nagy jelentőséget tulajdonított a B z o v j e t tudomá­

nyos és műszaki tájékoztatási tevékenység fejlesztésének, hogy a v i ­ lág tudományos irodalmának fordítása és kiadása f e l e t t i felügyele­

t e t a Népbiztosok Tanácsa, v a l a m i n t a Munkaügyi és Védelmi Tanács /Szövet Truda i Oboronü/ elnökhelyetteseinek e g y i k alapvetó feledé­

ként jelölte meg. Az elnökhelyettesek munkájáról szóló /1922. ápri­

l i s i / határozat, melyet LENIN f o g a l m a z o t t meg, a következőket Írja elő: "... a h e l y e t t e s e k felügyeletével l e k e l l fordítani és k i k e l l a d n i a l e g j o b b és legújabb i r o d a l m a t , különösen az a m e r i k a i t és a , németet, amely a munka és az igazgatás megszervezésére v o n a t k o z i k . " * '

Nem véletlen tehát, hogy "A harcos m a t e r i a l i z m u s jelentőségé­

ről" Írott cikkében, amely a Pod Znamenem Harkszizma o. havonként megjelenő filozófiai folyóirat 1922. márciusi számában j e l e n t meg, LENIN ismét ráirányítja a f i g y e l m e t a világ tudományos irodalmának fordítására és referálására, v a l a m i n t a szemle-formájú tájékoztatók közzétételének nagy Jelentőségére. Különös gonddal f o g l a l k o z o t t a legújabb műszaki eredményekről szóló hírekkel, és követelte, hogy e- seket az eredményeket alkalmazzák a termelésben. Midőn B.P.GORBUHOV- boz Írott 1921. szeptember 3 - i levelében LENIN élesen megbírálta a Népgazdasági Főtanács /Verhovnüj Szövet Narodnogo H o z j a j s z t v a = VSzNH/ tudományos és műszaki osztályának munkáját, aláhúzta annak szükségességét, "hogy az európai és az a m e r i k a i technikát velünk ér­

telmesen, idejében, g y a k o r l a t i l a g , nem f o r m a l i s t a módon i s m e r t e s ­ sék. "5/

A gazdasági romlás és a nehéz h e l y z e t ellenére, amely a polgár­

háború és a népgazdaság újjáépítésének éveiben az országban u r a l k o ­ d o t t , a tudományos ás műszaki tájékoztatás és propaganda mindenkor nagy f i g y e l m e t k e l t e t t . A Naucsno-Tehnloseszkij V e e z t n i k o, folyó­

i r a t 1920-ban közölte a kémiával, fizikával, elektrotechnikával és h6technikával foglalkozó a n g o l és a m e r i k a i i r o d a l o m 1913-1914. évi

5 /L E N I N , V . I . : Összes müvei / o r o s z u l / . 5 . k i a d . 53°k- p.228-229.

*'LBHIB,T.I.í Müvei. 33.k. Bp. S z i k r a , 1953. p.534-

5 /L E N I N , V . I . : H.P.GORBUNOV-nak. Müvei. 36.k. Bp., P r a n k l i n , 1958. 559 p.

726

TM1 U . ó v f . 10-11.szám 1967.október-november

bibliográfiáját. A Népbiztosok Tanácsa 1921. március 5 - i határoza­

tával megszervezett Külföldi Tudomány és Technika Irodája / B j u r o I n o s z t r a n n o j Nauki i Tehnlfcl - BIHT/ k i a d t a a KeferativnüJ Ukaza- t e l ' T e h n l c s e s z k o j L i t e r a t u r t i cimü, eleó s z o v j e t műszaki referáló folyóiratot, amelyet 250 példányban, sokszorosítógépen állítottak elő és különböző intézményeknek megküldték. Meg k e l l említenünk, hogy a világ műszaki irodalmának önálló referálására a BINT tájé­

koztatási osztályának csekély létszámú állománya nem v o l t képes. E- zórt a referátumok elkészítéséhez külföldi referáló kiadványokat használtak f e l . A szóbanforgő kiadvány - bár nsm v o l t hosszú éle­

tű - csaknem 500 ezer közleményről a d o t t tájékoztatást. Ugyanebben az időben kezdték meg a nem publikált s z o v j e t tanulmányokat referá­

ló S z o o b s c s e n i j a 0 Nauceno-Tehniceeezkih Rabotah v Reszpublike /1920-1932./ c. folyóirat kiadását. Az utóbbiban a h a z a i szakembe­

r e k l e g f o n t o s a b b eredményeiről rövid /10-15 s o r o s / referátumokat t e t t e k rendszeresen közzé.

Az ország iparosításának ás a mezőgazdaság kollektivizálásának éveiben lényegesen szélesebb körben kezdték k e r e s n i a tudományos tá­

jékoztatási tevékenység legracionálisabb útjait és formáit. Ez idő­

s z a k b a n számos o l y a n f o n t o s kezdeményezésre került s o r , melyek nagy s z e r e p e t játszottak a tudományos és műszaki bibliográfiai, tájékoz­

tatási és propaganda tevékenység további alakulásában. Ezek közül az első h e l y r e a Naucsnaja L i t e r a t u r a SzSzSzH cimü referáló évköny­

vek, i s m e r t e b b nevűkön az "indexek" kiadását k e l l s o r o l n u n k . Ezeket az évkönyveket a tudÓBok bizonyos csoportjának kezdeményezésére, a Népbiztosok Tanácsa 1928. január 9- 1 r e n d e l e t e értelmében adták köz­

r e . Az egyes - 1 9 3 5- i g m e g j e l e n t - kötetek a társadalomtudományok, a természettudományok, a mezőgazdaság, a műszaki tudományok és az orvostudomány körében m e g j e l e n t h a z a i könyvek és o i k k e k a d a t a l t t a r ­ talmazták. Az "indexek" v i s z o n y l a g o s teljessége és magas tudományos színvonala lehetővé t e s z i , hogy a vonatkozó évek h a z a i tudományos és műszaki Irodalmának megbízható tájékoztatási-bibliográfiai segéd­

könyveiként használjuk őket. E kiadvány legfőbb hiányossága az v o l t , hogy a közreadott anyagok nagy késéssel j e l e n t e k meg, ami egyes so­

rozatoknál 5 évet i s elért. Ebben az időszakban a f o l y a m a t o s b i b ­ liográfiai tájékoztatást a havonként megjelenő N o v o s z t i Tehnlcsesz­

k o j Idteraturű c. tájékoztató /1924-1930./, v a l a m i n t a TehnlCBeez- k a j a K a r t o t e k a / T e h k a r t / c. 1929 és 1953 között rendszeresen közre­

a d o t t kartonszolgáltatás biztosította. A T e h k a r t e l e i n t e az B n g l - n e e r l n g Index c. a m e r i k a i , annotált kartonszolgáltatás fordítása v o l t , a m i t a h a z a i közleményekről szőlő a d a t o k k a l egészítettek k i , majd utóbb az Állami Tudományos Könyvtár /OoszudarBZtvennaja Naucs- n a j a Bibliotéka/ e r e d e t i bibliográfiai kiadványává a l a k u l t át.

1931. májuB 25-én adták közre a Párt Központi Bizottságának határozatát "A termelési-műszaki propaganda helyzetéről", amelyben rámutattak a külföldi I r o d a l m i forrásokban megjelenő legújabb mű­

s z a k i eredmények Ismertetésének szükségességére, referáló tevékeny­

ség utján. Ugyanebben az időszakban különböző intézmények és az Ál­

l a m i Tudományos és műszaki Kiadó / G o s z n a u c s t e h i z d a t / Za Ovladenle T e h n l k o j Összefoglaló címmel önálló h a v i referáló folyóirat-soroza­

t o k kiadását k e z d t e meg /1931-1935./. E közös gyűjtőcímen m e g j e l e ­ nő kiadvány keretében o l y a n Önálló s o r o z a t o k J e l e n t e k meg / 1 9 3 8 - i g / ,

MIHAJLOV,A.I. e t b . i Az i n f o r m a t i k a fejlődése a Szü-ban

m i n t a Kémiai Referálólap, az E n e r g e t i k a i Szemle, v a l a m i n t az Épí­

tőipar. Nem s o k k a l később jöttek létre o l y a n kiadványok, m i n t a üirovaja Tehnika /A világ technikája, 1933-1938./, amely a gép­

gyártással és fémmegmunkálással f o g l a l k o z o t t , a N o v o s z t l N e f t j a - n o j T e h n l k i /A kőolajipar újdonságai,1932-1935-/, továbbá a koráb­

b i D o s z t l z s e n l j a M e t a l l u r g i i za Granicej,1929-1935./ c. referálólap folytatásaként a N o v o s z t l I n o s z t r a n n o j M e t a l l u r g i i /Külföldi kohá­

s z a t i újdonságok, 1935-1938./. Ugyanebben az időszakban történtek az első kísérletek a referáló szolgálat országos központosítására, és ekkor a l a k u l t k i e tevékenység h a z a i elmélete és módszertana.

A h a z a i irodalomban a háború elűtti években határozták meg e¬

lőször a referáló szolgálat Jelentőségét és e l v i a l a p j a i t . K.B.SZI­

KON /1837-1966/, a legnagyobb s z o v j e t bibliográfusok e g y i k e , a kö­

vetkezőképpen f o g a l m a z t a meg e szolgálat Jellemző vonásait: "a/ a nemzetközi i r o d a l o m feldolgozásán épül f e l ; b / jelentős számú i n ­ formációra t e r j e d k i , ami az e g y e t l e n referáló kiadványban f e l d o l ­ g o z o t t folyóiratok Bzázaiban és e z r e i b e n J u t kifejezésre; c/ s z i g o ­ rú minőségi szempontok alapján válogatja k i a referálandó közlemé­

n y e k e t ; d / különös f i g y e l m e t e z e n t e l az o l y a n közleményekre, melyek kutatási szempontból v a l a m i u j a t és érdekeset nyújtanak; e/ megköve­

t e l i , hogy gondosan válasszák k i a referáló kiadvány munkatársait, a referálandó i r o d a l o m kiválasztásában és a referátumok elkészíté­

sében érvényesítendő szakszerűség érdekében.""/ A könyvtárügy és a bibliográfia elméleti kérdéseivel foglalkozó 1936. évi össz-szövet­

ségi Konferencián ezeket az e l v e k e t sokrétűen megvitatták. 1936-ban - a Párt Központi Bizottságának külön utasítása alapján - tovább központosították a bibliográfiai munkát. A k u r r e n s / f o l y a m a t o s / mű­

s z a k i tájékoztatás központjául az Állami Tudományos Könyvtárat Je­

lölték k i , amely megkezdte a havonként megjelenő N o v o s z t l Tehnicsesz- k o j Idteraturü = NTL /1936-1953/ c. folyóirat kiadását. E kiadvány keretébe 6 s o r o z a t t a r t o z o t t , melyek a bányászat, a kohászat és fémipari technológia, a gépgyártás, az építőipar, a kémia és a vegy­

i p a r , v a l a m i n t az e n e r g e t i k a és az e n e r g i a i p a r terűletét ölelték f e l . Referálásra és bibliográfiai feldolgozásra kerültek az összes s z o v j e t , műszaki tárgyú p e r i o d i k u s kiadványok, mintegy 1500 külföl­

d i műszaki folyóiratcím, továbbá műszaki katalógusok, tudományos k u ­ tatóintézetek nem publikált munkái és egyéb anyagok. M i v e l i g y az NTL k e r e t e i n kivül maradt a könnyűipar, a közlekedés és a mezőgazda­

ság gépesítése, ezekben az ágazatokban az érdekelt szakkönyvtárak végezték a tájékoztató munkát. A tudomány területén a Szovjetunió Tudományos Akadémiája több referáló folyőiratsorozat kiadását t e r ­ v e z t e , melyek közül a háború előtt kettő j e l e n t meg, nevezetesen a P l z i k o - M a t e m a t i c s e s z k i J EeferativnüJ Z s u r n a l , / l 9 3 8 - 1 9 4 l / i és a H i - m i c s e s z k l j EeferativnüJ Z s u r n a l /1938-1941 /T/

^SZILIOH.K.R.: A referáló periodikák problémái. /Problemü r e f e r a t i v - n o j p e r i o d i k i / = Szovetazkaja B i b l i o g r a f i j a , 1934. 3-4.sz. p.48.

^TEPLOV.D.Ju.: I n f o r m a c i o n n o - t e h n i c s e s z k a j a b i b l i o g r a f i j a v SzSzSzH.

K r a t k i j Í3ztoricseszklj oceerk. /Műszaki tájékoztató bibliográ­

f i a i tevékenység a Szovjetunióban. Rövid történelmi áttekintés./

720

TM2 14.évf. 10-11.szám 1967.októ"oer-november

A Párt a s z o v j e t állam megalapításának és fejlődésének egész időszakában nagy f i g y e l m e t fordított a hazánkban folyó tudományos tájékoztatási tevékenység szervezésére. Mindazonáltal a legintenzí­

vebb fejlődés a tudományos tájékoztatási tevékenység területén a háború utáni években /1945-1950/ ment végbe.

Az 1945-50-es évekig a tudományos dolgozók és más szakemberek információkkal való ellátását a Szovjetunió egész népgazdaságára nézve főként a tudományos-műszaki könyvtarak hálózata révén b i z t o ­

sították. A tudomány és a t e c h n i k a fejlődési ütemének meggyorsulá­

sa azonban szükségessé t e t t e , hogy megkeressék a tudományos tájé­

koztatási tevékenység u j s z e r v e z e t i formáit, m i v e l a tudományos és műszaki könyvtárak, a maguk hagyományos munkamódszereivel már nem tudták kielégíteni a tudományos ÓB műszaki információk iránt g y o r ­ san növekvő igényeket, miközben f o l y t o n o s a n növekedett az informá­

cióforrások mennyisége i s .

Ezek az u j követelmények tették szükségessé a tudományos és műszaki tájékoztatási s z e r v e k szerteágazó országos hálózatának meg­

szervezését. I l y e n s z e r v e k jöttek létre az i p a r egyes ágazataiban, a tudományos intézményeknél és az iparvállalatoknál.

A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának éves közgyűlésén, 1952.

február 1-én mondott megnyitó szavaiban A.N.NESZMEJAHOV, a Tudomá­

nyos Akadémia elnöke a következőket mondotta: "Ugy vélem, hogy a tudományos munka j o b b megszervezése érdekében hasznos, ha az Akadé­

m i a keretében o l y a n u j intézményeket szervezünk meg, amelyek célja nagykapacitású e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozási technikával rendelkező gépi adatfeldolgozási központokként, i l l e t v e tudományos tájékoztatá­

s i intézetként a tudomány átfogó, központosított kiszolgálásának e l ­ végzése. Az utóbbi intézet funkciójaként k e l l megjelölni a tudomány­

áganként kiadandó, átfogó referáló kiadványok közreadásét, ellátá­

sát m i k r e f i l m e k k e l és fotókópiákkal, a tudományos tájékoztatás gé­

p i technikájának kidolgozását, kézikönyvek kiadását s t b . Meggondo­

lás tárgyává k e l l e n e t e n n i a tudományos munka j o b b megszervezését lehetővé tevő más haBonlő Intézmények létrehozását l e ?8/

1952-ben A.H.HESZMEJAHOV akadémikus kezdeményezésére a S z o v j e t ­ unió Tudományos Akadémiájának Elnöksége j a v a s l a t o t t e r j e s z t e t t a Szovjetunió Kormánya elé, tudományos tájékoztatási központ megszer­

vezéserői, a z Akadémia keretében. Ugyanezen év július 19-én a Szov­

jetunió Tudományos Akadémiájának rendszerén belül létrehozták a Tu-

Moszkva-Leningréd, 1962. 124 p. /Akad.Nauk. SzSzSzR. Yaseszojuz- nüj I n s z t i t u t Baucsnoj i T e h n i c s e s z k o j I n f o r m a c i l /

8,/HESZMEJAllOV,A.H.: A Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökének megnyitó beszéde az éves közgyűlésen, 1952. február 1-én / V s z t u - p i t e l ' n o e a z l o v o p r e z i d e n t a Akademii nauk SzSzSzH na godicenom s z o b r a n i i 1 f e v r a l j a 1952 g./ = V e s z t n i k AH SzSzSzB, 22.k. 2.s«.

1952. p.16.

MTHAJLOV,A.I. a t b . : Az i n f o r m a t i k a fejlődése a SzU-ban

dománjos Tájékoztatási Intézetet / i n e z t i t u t Haucsnoj I n f o r m a o i i / , amely a későbbi években az egész országra kiterjedő tudományos tá­

jékoztatási tevékenység központi szervévé lépett elő.

A Tudományos Tájékoztatási Intézet megszervezésekor a S z o v j e t ­ unió Tudományos Akadémiája a tudomány ée a t e c h n i k a különböző ága­

z a t a i b a n tevékenykedő számos nagyképzettségü tüdőst és más szakér­

tőt irányított ebbe az intézetbe. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a Tudomá­

nyos Tájékoztatási Intézet egyre f o n t o s a o b s z e r e p e t játszott hazánk gyorsütemű tudományos és műszaki fejlődésének biztosításéban, tevé­

kenységét a tudósok, i l l e t v e mérnökök ás más műszaki dolgozók szé­

l e s köreiben egyre inkább elismerték ós nagyra értékelték. A Szov­

jetunió Minisztertanácsa 1955. decemberében a Tudományos Tájékozta­

tási Intézetet össz-szövetségi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Intézetté /7s2eszojuznüj I n a z t i t u t Haucsnoj 1 Tehnioseszkoj I n f o r ­ m a o i i = V I N I T l / s z e r v e z t e át, m e l y e t egyidejűleg a Szovjetunió M i ­ nisztertanácsa Tudományos és Műszaki Állami Bizottságának és a Szov­

jetunió Tudományos Akadémiájának hatáskörébe u t a l t .

Az Intézet létrehozásakor f e l a d a t a i t az alábbiakban határozták meg:

a/ referáló f o l y i r a t o k kiadása, melyekben rendszeresen ée k i ­ merítően tájékostat az egész világ f i z i k a i , m a t e m a t i k a i , kémiai, biológiai, geológiai éa földrajzi, v a l a m i n t műszaki-tudományos i r o ­ dalmáról i

t / kézikönyv jellegű és bibliográfiai tájékoztató i r o d a l o m köz­

readása; meghatározott témakörökre vonatkozó szemlék összeállítása a tudomány és a t e c h n i k a egyes ágazatainak fejlődési színvonaláról a Szovjetunióban és a külföldi országokban; fordítások készítése 1 - degen nyelvekről, és közlemények másolatainak előállítása s z e r v e ­ z e t e k , Intézmények és egyéni szakemberek megrendeléseire;

o/ a tudományos tájékoztatási tevékenység módszerelnek és eaz- közeinek tökéletesítésére Irányuló kutatómunka.

Ennek megfelelően tehát a tudományos tájékoztatási tevékenység elméletének, módszerelnek éa gyakorlatának tanulmányozása már k e z ­ dettől f o g v a az Intézet fő f e l a d a t a i közé t a r t o z o t t . Az az u j t u d o ­ mányos diszciplína, m e l y e t most informatikának nevezünk, minden v a ­ lószínűség s z e r i n t éppen a Tudományos Tájékoztatási Intézet létre­

hozásával n y e r t a Szovjetunióban s z e r v e z e t i formát.

Hozzávetőlegesen ugyanebben az Időszakben kezdték az i n f o r m a ­ tikát külföldön i s Önálló tudományos diszciplínának t e k i n t e n i . Hagy- Britannlában 1945-ben i n d u l t meg a J o u r n a l o f Documentation c. f o ­ lyóirat kiadása. Ugyanezen év júliusában látott napvilágot 7.BUSH, a nagy a m e r i k a i tudós és mérnök I s m e r t c i k k e , 9 / amely első Ízben

BUSH.V.: As we may t b i n k . • A t l a n t i c M o n t h l y , 176.k. l . s z . 1945- p.101-108.

730

I M I 14-évf. 10-11.szám 1967.október-november

fordította komolyan az információkeresés gépesítésének szükségessé- gs felé a tudományos közvélemény figyelmét. A B r i t Királyi Társaság 1948-ban, Londonban nemzetközi konferenciát s z e r v e z e t t a tudományos tájékoztatás kérdéseiről, amelyen a világ számos országából m i n t e g y 500 szakértő v e t t részt. 1950-ben indították meg az American Docu- m e n t a t i o n /Egyesült Államok/, a H a c h r i c h t e n für D o k u m e n t a t i o n /HSzK/ c. és más folyóiratokat.

Kétségtelen, hogy számos o l y a n kérdéssel, amely j e l e n l e g az i n f o r m a t l k a érdeklődési körébe t a r t o z i k , más tudományágak medrében már i g e n régen f o g l a l k o z t a k , Így például o l y a n tudományágakban vég­

z e t t tevékenység során, m i n t a m i l y e n a könyvismeret, a könyvtártan és a nyelvészet. A tudományos tájékoztatási tevékenység mindenkor a tudományos munka kísérője v o l t és ezért u g y a n o l y a n ősi története v a n , m i n t magának a tudománynak. Mindazonáltal e tevékenység csupán v i s z o n y l a g nem régen különült e l a társadalmi munkamegosztás során, m i n t e munka önálló része. Ez a f o l y a m a t v o n t a maga után a z t , hogy szükségessé vált a tudományos tájékoztatási tevékenység törvénysze­

rűségeinek tanulmányozása. P.ÖTLET, a kiváló b e l g a tudós már száza­

dunk elején megértette, hogy bizonyos könyvtári ós bibliográfiai f o l y a m a t o k jelentősége túllép a könyvtárügy és a bibliográfia k e r e t e - I n . A dokumentumok gyűjtésével, feldolgozásával, tárolásával, k e r e ­ sésével és terjesztésével k a p c s o l a t o s ezen f o l y a m a t o k komplexumát

"dokumentáción néven f o g l a l t a össze, amely meghatározást ma i s sze­

l e s körben alkalmazzák, az " I n f o r m a t i k a " megnevezés szinonimája­

ként. 1 0 /

Az i n f o r m a t i k a az a tudományos diszciplína, amely a tudományos információk szerkezetét és tulajdonságait /de nem konkrét t a r t a l m u ­ k a t / , v a l a m i n t a tudományos tájékoztatási tevékenység törvényszerű­

ségeit, elméletét, történetét, módezertanát és szervezetét tanulmá­

nyozza. Az i n f o r m a t i k a célja a z , hogy k i d o l g o z z a a tudományos l n f o r mációk közlésének /leírásának/, gyűjtésének, a n a l i t i k u s és s z i n t e t ! k u s feldolgozásának, tárolásának, keresésének és terjesztésének op­

timális módszereit és eszközeit.1!/ Minden u j tudományos diszciplí­

na egyéb isméretágakhoz kapcsolódik. Ezeket a k a p c s o l a t o k a t , melyek mind a tudományagak közös tárgya vagy vizsgálati módszerei kapcsán,

szerzőknek ez a megállapítása vitatható.A "dokumentáció" szó a szerzők által és a Szovjetunióban általában használt t e r m i n o ­ lógia értelmében Inkább az "információ", m i n t az " I n f o r m a t i k a "

kifejezés szinonimája. ÖTLET fellépésének idején p e d i g a tudomá­

nyos tájékoztatás elméletével foglalkozó i n f o r m a t i k a - melynek szinonimájaként s o k k a l inkább a " d o k u m e n t a l i s z t i k a " lenne említ­

hető - még nem vált k i önálló diszciplínaként, vagy tevékenység­

ként a tájékoztatás, tehát az információ vagy dokumentáció egé­

széből. F o r d . m e g j . /

U /VL H A J L O V , A . I, - CSERHUJ.A.l. - GIUAEEVSZKIJ.B.Sz. i I n f o r m a t i k a a tudományos tájékoztatás elméletének u j megnevezése / I n f o r m a t i ­ k a - novoe n a z v a n i e t e o r l i n a u c s n o j I n f o r m a o i i . / • Haucsno-Tehnl c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , 1966. 12.ez. p.35-39.

KIHAJLÓT,A.I. e t b . : Az i n f o r m a t i k a fejlődése a SzU-ban

mind történelmileg k i a l a k u l n a k , f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , midőn az i l ­ lető diszciplína fejlődéséről szólunk. Az i n f o r m a t i k a többé-kevésbé szorosan kapcsolódik az o l y a n tudományos diszciplínákhoz, m i n t a ma­

t e m a t i k a i Információelmélet, a k i b e r n e t i k a , a s z e m i o t i k a , a matema­

t i k a i l o g i k a , a l o g i k a i szemantika, a pszichológia, a könyvismeret, könyvtártan, bibliográfia, v a l a m i n t a műszaki tudományok különböző ágai. Ezek mindegyikének megvan a maga önálló fejlődési útja,amely­

nek hosszát egyes isméretágaknál években, mig másoknál évtizedekben, sőt évszázadokban mérhetjük.12/

T e l j e s e n nyilvánvaló, hogy a s z o v j e t i n f o r m a t i k a fejlődésének rövid összefoglalása során l e h e t e t l e n , de nem i s szükséges az i n ­ f o r m a t i k a és a v e l e kapcsolódó diszciplínák b o n y o l u l t összefüggései­

nek nyomon követése, jóllehet enélkül az i l y e n áttekintés korántsem l e s z t e l j e s .

Amint a r r a a f e n t i e k b e n már rámutattunk, a tudományoe tájékoz­

tatási tevékenység elméletének és módszertanának tanulmányozása kezdettől f o g v a az Intézet l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a i n a k körébe t a r t o ­ z o t t . Az i n f o r m a t i k a területén folyó tudományos kutatómunkák ezért az Intézetben a szó szoros értelmében létezésének első n a p j a i b a n megkezdődtek. Az Intézet ezakemberei már 1954-ben megalkották a kí­

sérleti tájékoztatási gépet / E k s z p e r l m e n t a l ' n a j a I n f o r m a c l o n n a j a í'-asina = E I L / , amely speciálisan az információkeresési n y e l v e k /értse: az információkeresési f o l y a m a t o k b a n szükséges formalizált, mesterséges n y e l v e k ; f o r d . m e g j . / területén végzett kutatások cél­

j a i r a szolgált. Az EIM-et a h a z a i gyártmányú Sz80-1 t i p u s u rendező­

gép felhasználásával készítették e l . Az EIM - egyszerűsége ellené­

r e - meglehetősen ezéleskörü lehetőségeket nyújtott, és e t e k i n t e t ­ ben nem maradt e l a l e g j o b b , hasonló t i p u s u külföldi berendezések­

től. A továbblak során az E l l i - e t széleskörűen hasznosítottuk a me­

c h a n i k a területére vonatkozó információkeresési n y e l v kidolgozása során, E munka eredményeiről beszámoló h a n g z o t t e l a gépi informá­

ciókeresés és fordítás céljaira szolgáló egységes n y e l v szabályai /"standardé"/ tárgyában, 1959- szeptemberében, Cleveland-ben /Jígye- sült i l l a m o k / t a r t o t t Nenzetközi Konferencián.

Az Intézet 1955-ben k i a d t a 7.P.CSEREHIH "A dokumentáció és a gépi Információkeresés egyes problémái c. könyvét."/ E könyv a h a z a i i r o d a l o m b a n először j e l l e m e z t e részletesen az Információkere­

sés gépesítésének problémáit, megjelölve e probléma megoldásának lehetséges útjait. CSEHENIN könyve mind a mai n a p i g nem v e s z t e t t j e - lentóaégéból.

1 2A: i E A J L O V , A . I . - CSERHÜJ.A.I. - GILJARETSZKIJ.fi.Sz.: OeznovU naucsnoj i n f o r m a c i l .f k tudományos tájékoztatás a l a p j a i / = Moszk­

v a , Hauka, 1965. p.49-75.

CSEREIÍIH.Y.E.I Nekotorüe problemü d o k u m e n t a c l i i mehanizacia i n - forsiacionnüh p o i s z k o v . moszkva, I n s z t i t u t Haucsnoj I n f o r m a c i l , 1935. 76 p.

732

TMT 14-évf. 10-11.szám 1967.október-november

AB Intézetben folyó elméleti ŐB kísérleti kutatások további k i - bő,vitését és elmélyítését t e t t e lehetővé, hogy 1957-ben hozzácsatol­

t a k a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Villamoemodellezési Inté­

zetét / L a b o r a t o r i j E l e k t r o m o d e l i r o v a n i j a AH SzSzSzR = LEM/. 1957.

május 28-31. között a Vlllamosmodellezési Laboratóriumban tudomá­

nyos-műszaki tanácskozásra került s o r , a nagykapacitású és tartós memóriával rendelkező tájékoztatási gépek kialakításával és elkészí­

tésével k a p c s o l a t o s kérdések komplexuma tárgyában. E konferencián V.A.USZPEKSZEIJ "A tájékoztatási gépek céljaira szolgáló gépi n y e l v létrehozásának m a t e m a t i k a i - l o g i k a i problémái"!*/ c. előadásában - nyilván országunkban először - pontosan megfogalmazta az információ­

keresési n y e l v e k felépítésének l o g i k a i a l a p e l v e i t , és feltárta azo­

k a t a nehézségeket, melyek a tudományos információk l o g i k a i f e l d o l ­ gozásának gépesítésével k a p c e o l a t o s problémák megoldása során merül­

nek f e l . V.A.uSZPEHSZKIJ Idézett munkája f o n t o s hozzájárulást j e ­ l e n t az I n f o r m a t i k a h a z a i és világméretű fejlődéséhez. Az i n f o r m a ­ t i k a elméleti a l a p j a i n a k hazánkban végbemenő fejlődése szempontjá­

ból hasonló jelentőségű v o l t az az előadás i s , m e l y e t ugyanezen a tudományos-műszaki konferencián V.Y.IVANOV t a r t o t t "A tájékoztatási gépek céljaira szolgáló gépi n y e l v létrehozásának nyelvészeti kérdé­

s e i " óimmal.15/

1962-ben a V I N I T I munkatársainak egy c s o p o r t j a összeállította a "Tudományos tájékoztatás" c. probléma-vázlatot, amelyben Összefog­

lalták az u j tudományos diszciplína, az i n f o r m a t i k a /az e m i i t e t t közleményben e z t a tudományos diezclplinét még a tudományos tájékoz­

tatás elméletének nevezték/ alapvető elméleti, módszertani ée gya­

k o r l a t i problémáit.16/ A "Tudományos tájékoztatás" o. probléma-váz­

l a t csaknem egy évvel az A m e r i k a i Egyesült Államok elnöke m e l l e t t működő tudományos tanácsadó testűlet által készített "Tudomány, k o r ­ mányzat és tájékoztatás" c. jelentés /e Jelentést az egész világon

*^DSZPEHSZEIJ,7.A.tLoglko-matematlcseszkije problemü s z o z d a n l j a afi- sinnogo Jazüka d i j a i n f o r m a o l o n n o j maslnü. - S z o o b s c a e n i j a Labo- r a t o r l i E l e k t r o m o d e l i r o v a n i j a /A Tillamosmodellezéai Laboratóri­

um Közleményei/, cikkgyűjtemény, l . k . Moszkva, I n s z t i t u t Haucs­

n o j I n f o r m a c i i , 1960. p.5-28. /Lásd még USZPEHSZKIJ,T.A.: A tá­

jékoztatási gépek céljaira szolgáló gépi n y e l v felépítésének problémájáról. /Y. probleme p o s z t r o e n i j a masinnogo jazüka d i j a i n f o r m a c i o n n o j masinü./ - Problemü K i b e r n e t i k i , 1959. 2.ez.

p.39-50./

^^IVAHOT.T.T.: L i n g v i s z t i c a e a z k i e voproezü s z o z d a n l j a masinnogo jazüka d i j a i n f o r m a o l o n n o j masinü. - Materialü po aaslnnomu p a - r e v o d u /Anyagok a gépi fordításról/, cikkgyűjtemény, l . k . L e n i n ­ grád, I z d a t e l ' s z t v o Leningrádazkogo üniversziteta, 1958. p.10- 59.

^"^Haucsnaja l n f o r m a c i j a /Voproezü s z o v e t s z k o j n a u x i / . Tudományos tájékoztatás. /A s z o v j e t tudomány kérdései/ S z e r k . i H i h a j l o v , A . I . Moszkva, 7 I S 1 T I , 1962. 23 p.

MIHAJLOTjA.I. s t b . t Az I n f o r m a t i k a fejlődess a SzU-ban

" W e i n b e r g - r e p o r t " néVen I s m e r i k1? / / megjelenése előtt megfogalmaz­

t a az a m e r i k a i tüdősök jelentésében f o g l a l t tételek többségét. A

"Tudományos tájékoztatás" o.probléma-vázlat összeállítása kapósán végzett munka az i n f o r m a t i k a számos f o n t o s elgondolásának kikristá­

lyosodását t e t t e lehetővé.

A V I M I T I , fennállásénak 15 éve a l a t t , nagy u t a t t e t t meg. A k i ­ alakulásnak és szervezésnek ez az u t j a nehézségek között v e z e t e t t , mely nehézségek a t a p a s z t a l a t o k gyűjtésével, mindenek előtt p e d i g a magaBfoku képzettségű szakemberek kollektívájának létrehozásával k a p c s o l a t b a n merültek f e l . Ez a kollektíva ma mar több m i n t 2500 főt számlál /a kiadói réezlegben és a nyomdai területen működő 1700 munkatárs figyelembevétele nélkül/. A f e n t i e k e n felül a V I H l T I k e r e ­ tében j e l e n l e g mintegy 24 C00, a legkülönbözőbb szakterületekhez tartozó állományon kívüli munkatárs d o l g o z i k .

A V I K I T I munkájának három fő irányai a tudományos tájékoztatá­

s i , tudományos kutatási és tudományos szervezési tevékenység. F e l ­ a d a t a a szakemberek ellátása kimerítő tudományos és műszaki tájékoz­

tatással /információkkal/; ezért a T 1 B I T I közreadja a Referatlvnüj Z s u r n a l - t , az ÉkBzpreezsz I n f o r m a o i j a - t , v a l a m i n t az I t o g i Hauki és a z I t o g i Hauki i T e a n i k i c. szemle-évkönyveket, továbbá számos e¬

gyéb tájékoztatási kiadványt.

A Referativnüj Z s u r n a l /R Z B/ átfogja az összes egzakt tuooraá- . nyok, természettudományok ée műszaki tudományok, v a l a m i n t az i p a r ­ gazdaság területét. E folyóiratokban - referátumok, annotációk és bibliográfiai adatközlések formájában - évenként több m i n t 0,8 m i l ­ lió, a világ tudományos és műszaki irodalmában megjelenő közlemény­

ből adnak tájékoztatást.Az BZe 1967-ben 162 fejezetből áll, melyek közül 127 folyóirat 25 öiszevont kötetében /sorozatában/, 35 p e d i g különálló kiadványok formájában J e l e n i k meg.Az HZs t e l j e s éves t e r ­ jedelme több m i n t 22 000 szerzői Í V .

Az Ekszpreszsz I n f o r m a c i j a /Él/ p e r i o d i k u s kiadvány, mely a külföldi tudomány és t e c h n i k a l e g f o n t o s a b b eredményeit i s m e r t e t i . Az Él keretében megjelenő tájékoztató-füzetek,folyóiratcikkek, BZa- badalmi leírások és egyéb tudományos dokumentumok tömörített fordí­

tásait tartalmazzák. 1967-ben az tl 68 s o r o z a t b a n j e l e n i k meg, me­

l y e k átfogják a tudomány és a t e c h n i k a l e g f o n t o s a b b ágait.

Az I t o g i Hauki /az egzakt tudományokról és természettudományok­

ról/ éB az I t o g i Hauki i T e h n i k l /a műszaki tudományokról/ c. k i a d ­ ványok szemleszerU évkönyvek. E kiadványok a tudomány és a t e c h n i k a egyes ágaihoz igazodó s o r o z a t o k formájában Jelennek meg, az egyes s o r o z a t o k p e d i g a különböző ágazatok meghatározott f e j e z e t e i t átfo­

gó kötetekből állnak. Az I t o g i Hauki /vagy az I t o g i Hauki i T e h n i -

Science government and I n f o r m a t i o n . The r e s p o n s i b i l l t y o f t h e t e c h n i c a l community and t h e government i n t h e t r a n s f e r o f I n f o r ­ m a t i o n . A r e p o r t o f t h e P r e s i d e n t ' s Science A d v i s o r y Commlttee.

Washington, D.C. U.S. Government P r i n t i n g O f f i c e , 1963. 52 p.

7 3 4

TMT 14-.évf. 10-11.szám 1967.október-november

k i / kötetei elemző szemlét /áttekintést/ t a r t a l m a z n a k az illető t u ­ dományos v a g y műszaki területen az e l t e l t év a l a t t elért v a l a m e n n y i különösen f o n t o s eredményről. A V I H I T I összeB tájékoztatási kiadvá­

n y a i r a előfizetők száma hozzávetőlegesen félmillió.

A Szovjetunióban tehát létrejött a tájékoztatási kiadványok rendkívül f e j l e t t r e n d s z e r e , amely kiadványokban kimerítően ée ma­

gas tudományos színvonalon nyújtanak tájékoztatást az e g z a k t tudomá­

nyok, természettudományok és műszaki tudományok világszerte m e g j e l e ­ nő irodalmáról. Nincs a világon e g y e t l e n más ország sem, amely e¬

g y e t l e n központban,egységes tudományos követelményeknek megfelelően, egységes módszerek és technológia, alkalmazásával készülő tájékozta­

tási kiadványok hasonló rendszerével r e n d e l k e z e t t v o l n a , v a g y j e l e n ­ l e g rendelkezne.E nehéz f e l a d a t megoldása csak a Szovjetunióban vált lehetővé,ahol a társadalom érdekei,a tervezés és a tudományos szem­

lélet az összes állami intézkedések megválósitásának vezérlő e l v e i . A tájékoztatási kiadványok harmonikus, tudományosan megalapo­

z o t t rendszerének létrehozása érdekében az Intézet munkatársainak számos b o n y o l u l t tudományos, módszertani, t e c h n i k a i és szervezési f e l a d a t o t k e l l e t t megoldania. Ezért t e l j e s J o g g a l megállapíthatjuk, hogy az Intézet kollektívája a V I N I T I által k i a d o t t tájékoztatási kiadványok rendszerének létrehozásával nagyban hozzájárult nemcsak hazánk, de a z egész világ tudományának fejlődéséhez. E z t a következ­

tetést támasztja alá az a nagy érdeklődés i s , amelyet az egész v i ­ lág tudósai és szakemberei a V I N I T I tevékenysége iránt tanúsítanak.

Elegendő, ha megemlítjük, hogy Intézetünket csupán 1967-ben 17 o r ­ szágból érkező 227 külföldi tudós, szakértő, kiadó ée üzleti szemé- lyieég látogatta meg.

Az Intézetben - fennállása óta - azámos kutatást ée fejleszté­

s i munkát végeztek, amelyek i g e n Jelentősen hozzájárultak a tudomá­

nyos tájékoztatási tevékenység elméletének, módszereinek és g y a k o r ­ latának fejlődéséhez. Mind országunkban, mind h a t a r a i n k o n t u l szé­

l e s körben i s m e r i k és e l i s m e r i k a z o k a t a kutatásokat, m e l y e k e t G.E.

VLEDUC, a kémiai tudományok kandidátusa és A.L.SZEJFEE, a kémiai t u ­ dományok d o k t o r a végeztek a kémiai a d a t jellegű / f a k t o g r a f i k u B / i n ­ formációkeresés gépesítése körében. Az utóbbi években G.E.71EDÜC v e ­ zetése m e l l e t t létrehozták a s z e r v e s foszforvegyületek a d a t a i r a v o ­ natkozó információkereső r e n d s z e r t /az un. IPSZ-F-et/. E z t a r e n d ­ s z e r t 9000 mező kapacitású fénylyukkártyák alkalmazásával valőaltot- ták meg. A r e n d s z e r lehetővé t e s z i mind a tárgyi ismérvek, mind a reakciókat, i l l e t v e a vegyületeket jellemző lemőrvek s z e r i n t i k e r e ­ sést. Az IPS2-P-et ma mér a Szovjetunió mindazon intézményeiben a l ­ kalmazzák, melyek a s z e r v e s foszforvegyületek kémiája terén tevé­

kenykednek.

Az Intézet 1961-től az össz-szövetségi Villamosgépgyártási Tu­

dományos Kutatóintézet e l e k t r o t e c h n i k a i műszaki tájékoztatási és szabványosítási különleges részlegével /Szpecial'nüj O t d e l Tszeszo- juznogo N a u c s n o - I s z s z l e d o v a t e l ' s z k o g o I n s z t i t u t a po E l e k t r o m e h a n i k i YHIIEH - po n a u c s n o - t e h n i c s e s z k o j i n f o r m a c i i , B z t a n d a r t i z a c i i 1 n o r m a l i z a c i i v e l e k t r o t e h n i k e / közösen d o l g o z i k a v i l l a m O B i p a r informá cióellátására szolgáló automatizált r e n d s z e r kialakitásán. B munka

MIHAJLOV.A.I. s t b . i Az i n f o r m a t i k a fejlődése a SzU-ban

V.Sz.CSEKKJAVSZKIJ, a f i z i k a i ée m a t e m a t i k a i tudományok kandidátu­

sának vezetése a l a t t f o l y i k . Az e d d i g i e k b e n létrehozták és üzemel­

tetésre alkalmas állapotba helyezték a "Minszk-22" t i p u s u e l e k t r o - n i k u e digitális számológép alkalmazására épüli "Puszto-Mepuszto-4"

r e n d s z e r t . Befejezés a l a t t áll a "Puszto-Nepuszto-2" t i p u s u i n f o r ­ mációkereső rendszer létrehozása i s , melyben a referátumok k o o r d i ­ nált indexelése a u t o m a t i k u s a n történik. A "Puezto-Nepuszto-2" t i p u ­ su információkereső" rendszerben /amelyet szintén "Minszk-221' t i p u s u e l e k t r o n i k u s számológép alkalmazásával valósítottak meg/, már e d d i g több m i n t 20 000 e l e k t r o t e c h n i k a i referátumot d o l g o z t a k f e l és tá­

r o l n a k . A r e n d s z e r másodpercenként 3000 referátum áttekintésének s e ­ bességével biztosítja az információkéréséét, a k a p o t t információk teljessége p e d i g eléri a 80 í-ot. Az a u t o m a t i k u s indexelés sebessé­

ge nem egészen egy p e r c , egy átlagos terjedelmű referátumra számít­

va. A "Puszto-Nepuezto" osztályba tartozó d e s z k r i p t o r o s információ­

kereső r e n d s z e r e k kifejlesztése és megvalósítása során i g e n értékes t a p a s z t a l a t o k a t gyűjtöttek, melyeket más kutatók i s széleskörűen f eIhaB ználnak.

Nagy jelentőségűek a J e l e k gépi felismerősével k a p c s o l a t b a n az Intézetben 1 9 5 9 óta folyó kutatások 1 B. E kutatáBok eredményeként, melyek M.L.AVRÜH és V.P.R0MAH0V, a műszaki tudományok kandidátusai­

nak vezetése a l a t t f o l y n a k , elkészült a gépírásos orosz és l a t i n i - résu szövegek a u t o m a t i k u s olvasására h i v a t o t t olvasó-automata l a b o ­ ratóriumi példánya. A szövegolvasás gyorsasága másodpercenként 1 0

j e l , megbízhatósága p e d i g 0,99. 1968-ra előirányoztuk ennek az o l v a ­ só-automatának kísérleti vizsgálatát, a V I N I T I technológiai f o l y a m a ­ téban való használata utján.

Munkálatok f o l y n a k továbbá az Intézetben o l y a n gyorsműködésű berendezések megalkotása terén i s , melyek a tetszés s z e r i n t i ábécé­

ben Íródott, betü-számos / a l f a n u m e r i k u s / információknak, v a l a m i n t a különböző gráfoknak és görbéknek a kimenetét / o u t p u t / az e l e k t r o n i ­ kus számológépekből h i v a t o t t a k biztosítani. Az e d d i g i e k b e n már k i ­ d o l g o z t u k a lyukszalag-bemenetű fényezedőgép mintapéldányát. A gép sebessége másodpercenként 16 j e l . A fényBzedőgépet ellátták a cse­

rélhető matricák tárolására szolgáló egyBŐggel. E munkákat N.A.CÜB- KOV mérnök v e z e t i .

Az Intézet további f o n t o s fejlesztési eredménye,- melyet A.V.

KAl'MAKSZOH vezetése m e l l e t t értek e l -,az " l B Z k r a - 2 " jelű g y o r s - kiiró berendezés, melynek segítségével a l f a n u m e r i k u s információk Ír­

hatók k i az e l e k t r o n i k u s számológépből, mégpedig másodpercenként 400 soros sebességgel. E berendezésben az információk feljegyzése e l e k t r o t e r m i k u s p a p i r r a történik.

Az ország tudományos és műszaki tájékoztatási s z e r v e i részére az Intézetben k i d o l g o z t u k azoknak a másolókészülékeknek rendszerét, melvek többségét a h a 2 a i i p a r ma már Borozatban gyártja. E r e n d s z e r a "IermokoFÍr"18/ hő-elvű / t e r m o g r a f i k u s / másológépből, az "Eléktro-

1 8^ A líütiscsi Lőszergyár /Mütiscsenszkij Prlborosztroitel'nüj Zavod/

a "Termokopir" készülék alapján d o l g o z t a k i és gyártja a készülék

" K o l n i j a " elnevezésű u j modelljét.

7 3 6

TMT 14.évf. 10-11. szám 1967.október-november

f o t " , " E l e k t r o f i l ' m " éa " E l e k t r o g r a f • e l e k t r o s z t a t i k u s e l v e n működő / e l e k t r o g r a f i k u s / készülékekből, e HEM-400M*w t i p u s u rotációs e- l e k t r o g r a f i k u s másoló-sokszorositógépből, v a l a m i n t a s t e n c i l - ÓB o f ­ szet-fóliák kéezitésére szolgáló EKA-2 készülékből áll. Meg k e l l Je­

g y e z n i , hogy a REH-400 M e l e k t r o g r a f i k u a rotációs gép semmiben sem marad e l az i l y e n t i p u s U külföldi gépektől /például a "Copyflo" t i ­ pusu berendezésektől/. Mindezeket a készülékeket és gépeket 7.A.

KAl'MABSZON mérnek vezetésével dolgozták k i .

Az Intézetben dolgozták k i a "Foiszk-OK" m i k r o f l l m - s z e l e k t o r t , amely m i k r o f i l m r e v e t t dokumentumok tárolására, g y o r s keresésére és e l e k t r o g r a f i k u s másolatainak készítésére szolgál. Az i l y e n s z e l e k t o ­ r o k máaik változata - a "Folszk-D7n a fiÍnszalag-továbbitó készülék megállítása nélkül t e s z i lehetővé az egyes dokumentumok mikro-máso- l a t a l n a k megkeresését és másolását, vagy ezek összegyűjtését 35 mm- es t e k e r c s - m i k r o f i l m kockáira.

Az Intézetben ezen kívül a tájékoztatási t e c h n i k a számos más egységét d o l g o z t u k k i . így befejezés a l a t t állnak az asszociatív me­

mória működésbe helyezésével k a p c s o l a t o s munkák, amely memória egy­

ség lehetővé t e s z i , hogy az információkat t a r t a l m i j e g y e i k , nem pe­

d i g feljegyzésük /rögzítésük/ h e l y e s z e r i n t keressük. Ennek eredmé­

nyeként nagy mértékben csökken /hozzávetőlegesen egy nagyságrenddel/

a szükséges információk keresésére fordított idő.

Hasonlóképpen befejeződött annak a speciális memória egységnek szerelése i s /és müködésbebelyezése most v a n f o l y a m a t b a n / , amelynek kapacitása 100, egyenként 80 bináris J e l terjedelmű ezó, éa jelentő­

sen egyszerűsíti a programozást ás meggyorsítja a tájékoztatás terü­

letén felmerülő o l y a n l o g i k a i f e l a d a t o k megoldását, m i n t a m i l y e n a gépi fordítás terén a s z i n t a k t i k a i elemzés, a d e s z k r i p t o r o k s z e r i n ­ t i információkeresés, a gépi n y e l v e k transzlátórainak /fordítóprog­

r a m j a i n a k ; f o r d . m e g j . / összeállítása s t b . Közel állnak a befejezés­

hez a fotoszkőplkus memória létrehozásának munkál, amely nagy meny- nyisógü bináris információ / 1 08 bináris egységig, vagy annál több/

tartós tarolására szolgál, a tárolt információkhoz tetszés s z e r i n t i hozzáférhetőség biztosításával. K i d o l g o z t u k továbbá / a m a t e m a t i k a i gépek t o m s z k i gyárával közösen/ a l i n o t y p e szedőgép a u t o m a t i k u s v e ­ zérlésének "Szever-2" elnevezésű rendszerét, v a l a m i n t egyéb gépeket, berendezéseket és készülékeket.

Horn h a g y h a t j u k emlitás nélkül, hogy az Intézet Bzámos szakem­

bere i s - jóllehet lényegesen kevesebben, m i n t az Egyesült Államok tudósai és mérnökei közül - lerótta a maga adóját a különböző "gépi- /"góp-fetisizalási"; f o r d . m e g j . / tévedéseknek. Ezek a tővedéeek ab­

ban a tévea feltételezésben gyökereztek, mely e z e r i n t a tudományos

19/^A M T-ntéMón e l e k t r o g r a f i k u s gép kialakításában réezt- v e t t a V i l n i u s z i Elektrográfiai Tudományos Kutatóintézet / T i l ' n - J u s z s z k l j N I I E l e k t r o g r a f i l / és a Kazáni O p t i k a i éa Finommecha­

n i k a i Gyár / K a z a n s z k l j Optiko-MehanicseszkiJ Zavod/ i s .

MIHAJIOV.A.I. a t b . i Az I n f o r m a t i k a fejlődése a SzU-ban

tájékoztatási f o l y a m a t o k automatizálásának fő problémái megoldhatók csupán kellően összetett gépek és berendezések létrehozásával. E szakemberek közé t a r t o z t a k még o l y a n nagy tudósok i s , m i n t például L.I.GÜTENMAHEH p r o f e s s z o r , a k i sok időt és erőt fecsérelt e l nagy kapacitású ée tartós memóriák kidolgozására.20/

A s z o v j e t szakemberek által az i n f o r m a t i k a területén végzett kutató és fejlesztő munka első szakaszának eredményeit az Informá­

ciók feldolgozása, a gépi fordítás és az a u t o m a t i k u s szövegolvasás tárgykörében t a r t o t t 1 , össz-szövetségi K o n f e r e n c i a összegezte, me­

l y e t a z Intézet 1961 januárjának végén hívott össze. Az e k o n f e r e n ­ cián e l h a n g z o t t 1 5 0 előadás közül 27 f o g l a l k o z o t t az Információk gé­

p i feldolgozásával, 68 a gépi fordítással éa m a t e m a t i k a i nyelvészet­

t e l , 29 p e d i g az a u t o m a t i k u s szövegolvasással és a tájékoztatási t e c h n i k a eszközeivel. Ez a k o n f e r e n c i a f o n t o s mérföldkő v o l t az i n ­ f o r m a t i k a h a z a i fejlődésében. Lehetővé t e t t e az i n f o r m a t i k a fő p r o b ­ lémáinak megoldásén dolgozó s z o v j e t szakemberek erőfeszítéseinek t o ­ vábbi koordinációját.

1962-ben a V I K I T I - r e rótták a z t a kötelezettséget, hogy lássa e l a z ország tudományos és műszaki tájékoztatási s z e r v e i b e n az i n ­ f o r m a t i k a területén folyó tudományos kutatásokat koordináló közpon­

t i s z e r v funkcióját. Ennek kapcBán az Intézetben létrehozták a t u d o ­ mányos és műszaki tájékoztatás problémáival k a p c s o l a t o s tudományos munka koordinációjával foglalkozó Bpeciálle osztályt. A koordináci­

ós munka elvégzésének f o n t o s eszköze az összesített kutatási t e r v , mely segítséget nyújt abban, hogy az erőket a l e g f o n t o s a b b problé­

mák megoldására Összpontosítsuk és megakadályozzuk a párhuzamos vagy perspektívátlan munkák elvégzését. A kutatások menetének ellenőrzé­

sét az összesitett t e r v valamennyi nagyobb problémakörével kapcso­

l a t b a n megszervezett koordináoiős értekezletek végzik, a l e g f o n t o ­ sabb fejlesztési eredményeket és a t e r v egészének teljesítését pe­

d i g a V I N I T I igazgatója m e l l e t t működő állandó koordinációs tanács birálja e l . J e l e n l e g a tudományoB kutatások tervének fő t a r t a l m a t azok a problémák alkotják, melyek a tudományos és műszaki tájékozta­

tás egységes, országos / ö s s z- a l l a m l / rendszerének létrehozásával k a p c s o l a t o s a k .

196? májusában tartották meg az a u t o m a t i k u s információfeldol­

gozással foglalkozó 2. össz-szövetségi Konferenciát, melyen több m i n t 400 szakértő v e t t részt. E konferencián m i n t e g y 120 előadás h a n g z o t t e l , ezek közül 26 az i n f o r m a t i k a elméleti a l a p j a i v a l , 1 1 az információfeldolgozás gépesítésével, 27 a gépi fordítással e t b . f o g l a l k o z o t t .

A K o n f e r e n c i a határozataiban különösen hangsúlyozták az elmé­

l e t i kutatások sokrétű kibontakozásának, v a l a m i n t az információk feldolgozására szolgáló u j r e n d s z e r e k létrehozásának szükségességét.

GUTENKAHER, L.X.t Elektronnüe i n f o r m a c l o n n o - l o g l c e e s z k i e masinü, / E l e k t r o n i k u s információfeldolgozó l o g i k a i gépek/ 2 . k i a d . Moszk­

v a , I z d a t e l ' s z t v o AS SzSzSzH, 1962. 200 p . 738

E M I l A . e v f . 10-11.urnám 1967.október-november

1966 decemberében a V I N I T I megszervezte az Informáciőkereső r e n d s z e r e k k e l és a tudományos-műszaki információk automatizált f e l ­ dolgozásával foglalkozó 3. ÖBsz-szövetségi Konferenciát. E Konfe­

r e n c i a munkájában 1150 személy v e t t részt, összesen 220 előadást t a r t o t t a k . A K o n f e r e n c i a rámutatott, hogy a Szovjetunióban az i n ­ f o r m a t i k a tárgykörében általában s i k e r e s e n f o l y n a k elméleti kutatá­

sok, és színvonaluk tekintetében nem maradnak e l a külföldi szakér­

tők analóg kutatásaitól. A K o n f e r e n c i a határozata megemlítette,hogy a tudományos tájékoztatás elmélete önálló tudományos diszciplínává - informatikává - válik, melynek alapjául a s z e m i o t i k a , az informá­

ciókeresés elmélete, a j e l e k felismerésének elmélete, a nagy r e n d ­ s z e r e k elmélete, v a l a m i n t más tudományok és tudományos diszciplínák szolgálnak.

A K o n f e r e n c i a határozatai a r r a i s rámutatnak, hogy a V l t J I T I - ben és más szerveknél s i k e r e s s z e m i o t i k a i kutatások f o l y n a k . Az I n ­ tézetben f o n t o s munkát végeznek a halmazelmélet s z e m a n t i k a i p a r a - dozonainak elemzése, a természetes és formalizált n y e l v e k a l g o r i t ­ mikus összehasonlitása, a különböző tudományágak a d a t a i n a k /tényei- nek/ leírására szolgáló formalizált n y e l v e k létrehozása, v a l a m i n t a természetes n y e l v e k - nem csupán a s z i n t a k s z i s , hanem a szemantika formális leírását i s tartalmazó - m a t e m a t i k a i m o d e l l j e i n e k megszer­

kesztése kapcsán.

Az i n f o r m a t i k a fejlődése tekintetében mind a Szovjetunió, mind a KGST tagországainak szempontjából i g e n nagy jelentőségű v o l t az

"INFORGA-65" kiállítás, m e l y e t a tudományos és műszaki információk feldolgozásának és keresésének, v a l a m i n t a mérnöki, irányító és számviteli munkák ellátásának gépesítésére és automatizálására B Z O I -

gálő eszközök bemutatására a KGST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottságának határozata alapján s z e r v e z t e k meg.

E kiállítást Moszkvában 1965. május 1 5 . és június 3 0 . között t a r t o t ­ ták n y i t v a . 512 kiállítási tárgyat m u t a t t a k be. Az "INF0RGA-65''kiál- litást a nyitvatartás 4 7 n a p j a a l a t t több m i n t 4 millió ember t e k i n ­ t e t t e meg. 133 kiállított tárgyat oklevéllel tüntettek k i , ezek kö­

zött a Szovjetunió 30 kiállítási tárgyát. E 30 tárgy közül 6-ot a V I N I T I állított k i .

Az "INFORGA-65" kiállítás t a r t a m a a l a t t került s o r a tudomá­

nyos és műszaki információk feldolgozási, keresési, átadási és táv­

közlési u t o n történő továbbítási f o l y a m a t a i n a k komplex gépesítése és automatizálása tárgyéban t a r t o t t szimpóziumra. E szimpóziumon a KGST tagországok szakértőinek 36 előadása h a n g z o t t e l , köztük 1 1 s z o v j e t szakemberé. A szimpóziumon hazánkból m i n t e g y 4 0 0 tudőo és mérnök, a KGST többi tagországaiból p e d i g több m i n t 300 szakértő v e t t részt. A Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa titkárának h e ­ l y e t t e s e , K.I.GREGOR, amikor befejező s z a v a i b a n összegezte a szim­

pózium eredményeit, felhívta a f i g y e l m e t a f o l y a m a t b a n levő tudomá­

nyos kutatások és koordinációjuk további elmélyítésének fontosságá­

r a . "Sokoldalúan k e l l fejlesztenünk - mondotta - az elméleti kutatá­

s o k a t , hozzá k e l l járulnunk az a l k a l m a z o t t kutatások folytatáséhoz, időben k e l l b i z t o s i t a n u n k a kisérletl és szerkesztési munkák szé­

leskörű elvégzését. Mindezen kutatási munkák bármelyik fajtájának lemaradása megengedhetetlenV21//lábjegyzetet lásd követksző o l d a l o n /

HIHAJIOV.A.I. s t t a . i Az I n f o r m a t i k a , fejlődése a 520-ban 1 9 6 6 szeptemberében Uoszkvában z a j l o t t l s "A mérnöki-műszaki és adminisztrativ-irányitási munkák gépesítésének eezközei"-t bemu­

tató nemzetközi kiállítás, amely az "INTERORGTEHNIKA-66" elnevezéet k a p t a . E klállitáBon a V I N I T I által k i f e j l e s z t e t t következő készü­

lékeket ée eljárásokat mutatták be: " E l e k t r o f o t " e l e k t r o g r a f i k u s / e l e k t r o s z t a t i k u s / máaolőkészűlék, " E l e k t r o f i l ' m " e l e k t r o g r a f i k u s

olvasó-másoló készülék, EKA-2, s t e n c i l - és o f s z s t nyomólemezek elő­

állítására szolgáló készülék, az e l e k t r o t e c h n i k a tárgykörében műkö­

dő automatizált tájékoztató központ, v a l a m i n t a szerves f o s z f o r v e ­ gyületek IPSZ-F információkereső r e n d s z e r e . Az utóbbi években a V I H I T I - b e n megrendezett i n f o r m a t i k a i tárgykörű nemzetközi k o n f e r e n ­ ciák és tanácskozások közül az alábbiak v o l t a k a legjelentősebbek!

A UNESCO munkacsoportjának ülése "A dokumentumokban rögzített információk keresésének automatizálása" problémakörben /1963. novem­

b e r / ; a UNESCO szervezésében az a u t o m a t i k u s referálás és indexelés tárgykörében t a r t o t t szimpózium /1966. szeptember/; v a l a m i n t az ál- talánoB e l e k t r o n i k u s számológépeknek a KGST tagországok tájékoztatá­

s i s z e r v e i n e k munkájában való alkalmazásáról t a r t o t t szimpózium

/ 1 9 6 7 . június/.

Amint a z t már a z előbbiekben említettük, az i n f o r m a t i k a elmé­

l e t i alapját alkotó e g y i k l e g f o n t o s a b b tudomány a j e l r e n d s z e r e k k e l foglalkozó tudomány, v a g y i s a s z e m i o t i k a . E f o n t o s tudomány s o k o l d a ­ lú fejlődését lehetővé tevő feltételek biztosítása érdekében 1965- ben az Intézetnél megszerveztük a s z e m i o t i k a i osztályt, amelynek ve setője a m a t e m a t i k a i l o g i k a e g y i k legjelentősebb s z o v j e t szakembere a kémiai tudományok d o k t o r a , D.A.BOCSVAR. Vezetése a l a t t ennél az osztálynál már két éve s i k e r e s e n működik az a tudományos szeminári­

um, amely m i n t a s z o v j e t s z e m l o t i k u s o k e g y i k magas színvonalú fóru­

ma, nagy tekintélyt v i v o t t k i magának.

A V I N I T I s z e m i o t i k a i osztálya kutatásokat végez a szemiotiká­

hoz kapcsolódó tudományos dlBZclplinák, nevezetesen a m a t e m a t i k a i l o ­ g i k a , a l o g i k a i BzemantikE, a strukturális nyelvészet és egyőb 0 - l y a n ismeretágak egész komplexuma körében, amelyek pontos módszere­

k e t biztosítanak az i n f o r m a t i k a számára az előtte álló problémák t a ­ nulmányozásának céljaira. E kutatások eredményeit, melyek főként a n y e l v i kifejezések értelmezéeének feltételeivel, v a l a m i n t a m e s t e r - Béges és természetes n y e l v e k közötti összefüggéssel k a p c s o l a t o s a k , felhasználjuk az automatizált tájékoztatási r e n d s z e r e k létrehozásá­

nál.

A V I N I T I tudományos munkáinak körében különös h e l y e t f o g l a l n a k e l a természetes n y e l v e n Írott szövegek felépítése éa értelmi sajá-

A tudományos és műszaki információk feldolgozási, keresési, köz­

lési és távközlési u t o n történő továbbítási f o l y a m a t a i n a k komp­

l e x gépesítése éa automatizálása. /aomplekeznaja m e h a n i z a c l j a i a v t o m a t i z a c ij a proceezszov o b r a b o t k i , p o i s z k a , vüdacsi 1 pereda- c s i na r a e z s z t o j a n i e n a u c s n o - t e h n l c s e a z k o j i n f o r m a c i l , / KGST- szimpózium, Moszkva, 1965. Moszkva, 1966. 452 p.

7 4 0

TMT ld.évf. 10-11.szám 1967.október-november

toaaágai, v a l a m i n t az i l y e n szövegekkel való müveletek végzésének szabályai tárgyában történt kutatások. Ezek a munkálatok,- melyek­

nek vezetője Ju.A.SREJDER - e l e i n t e a gépi forditás általános p r o b ­ lémakörének keretében f o l y t a k . Nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a probléma megoldása érdekében létre k e l l h o z n i a mondatok n y e l v t a n i és értelmi szerkezetének integrált elemzésére szolgáló módszereket.

Ma már rendelkezésre állnak az első s i k e r e s eredmények, a természe­

t e s n y e l v e n i r o t t dokumentumok szövegéről a formalizált nyelvű f e l ­ jegyzésre történő áttérés tekintetében.

1965-ben a nemzetközi Dokumentációs Szövetség / F I D / megbízta a V T H I T I - t a TOI / T e n n i e s e e z k i e OeznovU I n f o r m a t i k i a Az i n f o r m a t i k a elméleti a l a p j a i / ; FID/RI /Reeearch on t h e T h e o r e t i c a l B a s i s o f I n f o r m a t i o n = A tájékoztatás elméleti a l a p j a i r a vonatkozó kutatá- sok22//elnevezésü munkabizottság titkársági teendőinek ellátásával.

E Bizottság munkájában ma már 10 külföldi országból 13, a S z o v j e t ­ unióból p e d i g 15 szakértő vesz részt. Kidolgozták a Bizottság tevé­

kenységének programját, és megkezdték ennek g y a k o r l a t i megvalósítá­

sát i s . Nevezetesen a Bizottság t e r v b e v e t t e , hogy 1968-ban gyűjte­

ményt ad k i s z o v j e t és külföldi szakértők munkaiból, melyekben o¬

l y a n kérdéseket tárgyalnak, m i n t az i n f o r m a t i k a tárgya és módszere, összefüggése más tudományokkal és tudományos diszciplínákkal s t b .

Az i n f o r m a t i k a hazánkban biztosítandó fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű az e területen végzendő tudományos kutatómun­

kára alkalmas felsőfokú s z a k i s m e r e t e k k e l rendelkező szakemberek ok­

tatása rendszerének megteremtése, továbbá n y i l t t a n f o l y a m o k tartása a tudományos tájékoztatás területén tevékenykedő vezetők, mérnökök, más műszakiak és tudományos dolgozók s z a k i s m e r e t e i n e k fokozására

Az i n f o r m a t i k a területén működő tudományos dolgozók oktatása a TIBITI-nél s z e r v e z e t t , 1959-ben m e g i n d u l t a e p i r a n t u r a révén valósul meg. Ez I d e i g a VIBITI-nél 65 fő végezte e l az asplrantúrát, a k i k közül 22 aspiráns s i k e r e s e n megvédte kandidátusi disszertációját.

Az intézeti aspiranturán résztvevők t e l j e s száma 1967 végén 72 fő.

A tudományos tájékoztatás területén tevékenykedő vezetők, mér­

nökök, más műszakiak és tudományos dolgozók s z a k i s m e r e t e i n e k fokozá sára h i v a t o t t t a n f o l y a m o k 1963 óta f o l y n a k a YINITI-nél. E t a n f o l y a mokon az oktatéB /egésznapos, tehát a munkahelytói függetlenített formában/ a következő területeken f o l y i k : A tudományos és műszaki tájékoztatás /a t a n f o l y a m időtartama: két hónap/; Tájékoztatási fondok /egy hónap/ ée A tájékoztatási munkák gépesítése és a u t o m a t i zálása /másfél hónap/. A t a n f o l y a m o k a t fennállásuk óta 19&7. Bzep- tember l - i g 2490 személy végezte e l , közöttük a KGST tagországok 150 szakembere.

2 2//A FID által a d o t t e r e d e t i a n g o l név és a Bizottság oroez erede­

tiből fordított és i t t közölt magyar neve közötti különbség ab­

ból adódik, hogy az " i n f o r m a t i k a " kifejezés, amelyre vonatkozó­

an ugyanezen c i k k szerzőinek alapvető terminológiai munkája c s u pán 1966 decemberében j e l e n t meg, angol nyelvterületen ma még csak szórványosan használatos; f o r d . m e g j . /

lűHAJLÓT,A.I. e t b . i Az I n f o r m a t i k a fejlődése a SzO-ban

Az Intézet 1963-ban megkezdte a Haucsnaja i T e h n i c e e s z k a j a I n ­ f o r m a c i j a c. referáld folyóirat /Referativnüj Z s u r n a l / kiadását, a¬

mely tájékoztatást nyújt a tudományos tájékoztatási tevékenység e l ­ méletével, módszertanéval, történetével és gyakorlatával foglalkozó összes f o n t o s a b b közleményekről. 1967 októberéig e referálólap ha­

sábjain 16 807 referátum, annotáció és bibliográfiai adat j e l e n t meg. 1967-ben a folyóirat példányszáma 5600. A Referativnüj Z s u r ­ n a l Naucsnaja i l e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a felmérhetetlen jelentősé gü az u j tudományos diszciplína, az i n f o r m a t i k a országunkban végbe­

menő fejlődése szempontjából. 1967- t ő l kezdve a folyóirat a FID ké­

résére a n g o l n y e l v e n i s m e g j e l e n i k .

További f o n t o s intézkedéseket t e t t a V I N I T I az i n f o r m a t i k a ha­

zánkban biztositandó sokoldalú fejlődése érdekében, a T e o r i j a Prak t i k a Naucsnoj Informacíi c. Ékszpreszsz I n f o r m a c i j a - s o r o z a t kiadá­

séval, továbbá a külföldi szakemberek l e g f o n t o s a b b i n f o r m a t i k a i tár­

gyú közleményeinek fordításait tartalmazó gyűjtemények közreadásé­

v a l . Az EkBzpreszsz I n f o r m a c i j a T e o r i j a i P r a k t i k a Haucsnoj I n f o r ­ macíi c. s o r o z a t a 1964 éta havonként két Ízben j e l e n i k meg. Ebben az E l - s o r o z a t b a n fennállása óta több m i n t 400 tömöritett fordítást t e t t e k közzé, példányszáma pedig 1967-ben elérte a 3245-Öt.

1965 óta a V I N I T I o l y a n gyűjteményeket i s közread, melyek az i n f o r m a t i k a különböző kérdéseivel foglalkozó külföldi c i k k e k fordí­

tásait t a r t a l m a z z a k . Eddig összesen 9 i l y e n gyűjtemény j e l e n t meg, összesen 91,3 i v t e r j e d e l e m b e n . A gyűjtemények egyes köteteinek át­

l a g o s példányszáma 4200. E gyűjtemények kétségtelenül hozzájárulnak ahhoz, hogy országunk tudományos tájékoztatási szakemberei tovább fokozhassák szakmai felkészültségűket.

1961 végén i n d u l t meg a havonként megjelenő Haucsno-TehnlCBesz k a j a I n f o r m a c i j a c. p e r i o d i k u s cikkgyűjtemény kiadása. E kiadvány 1967 szeptemberéig m e g j e l e n t 70 számában csaknem 1000 közlemény - c i k k , tájékoztató, fordítás, recenzió és levél látott napvilágot.

1967-től kezdve a NaucBno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a két s o r o z a t b a n j e l e n i k meg, nevezetesen O r g a n i z a c i j a i Metodika I n f o r m a c i o n n o j fia- botü /A tájékoztatási munka szervezése és módszertana/ és I n f o r m a - clonnüe Proceszszü i Szisztemü /Tájékoztatási f o l y a m a t o k és rendsze r e k / c i m m e l . A kiadvány t e l j e s példányszáma 1967-ben meghaladja a 16 000 példányt, az 1968. évi előfizetés p e d i g a 22 0 0 0 példányt.

1967-től kezdődően e p e r i o d i k u s megjelenésű cikkgyűjteményt rövidí­

t e t t formában, a n g o l n y e l v e n k i a d j a a Faraday Press a m e r i k a i kiadó­

vállalat i s . Az a n g o l kiadás Automatic Documentatlon and Mathemati- c a l L i n g u i s t i c s elmen j e l e n i k meg.

1966-ban a KGST Tudományos és Műszaki Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottságának határozata alapján az Intézet k i a d t a a T e r - sínologicseszkij s z l o v a r ' po naucsnoj informacíi /A tudományOB tá­

jékoztatás terminológiai szótára/ c. kiadványt, A szótár 1280 cím­

szót t a r t a l m a z , ezek orosz nyelvű értelmezésével ős a megfelelő b o l ­ gár, magyar, német, l e n g y e l , román, cseh és szlovák kifejezések köz­

lésével. A szótár, m e l y e t a V I N I T I és a KGST tagországok szakembe­

r e i készítettek, az i n f o r m a t i k a fejlesztése érdekében folyó együtt­

működés Jó példája. Jóllehet, a tudományos tájékoztatás terminoló-

742