Figyelőszolgálat
KÖNYVISMERTETÉSEK
4/K/73 72:371.385.1;378.662/439.151/
GÁSPÁR Istvánná - SPÁNYI Balázané:
Építészeti s z a k i r o d a l o m-kutatá3 Bp. 1972. Tankönyvkiadó, 319 p.
A s z a k i r o d a l m i Információt felhasználásának szükségessége a t e r vezési és t e r m e l i munka folyamán ma már i s m e r e t e s , a p r i m e r és szekun der s z a k i r o d a l o m növekvő áradatában való eligazodás azonban egyre ne
hezébe a könyvtári ee tájékoztatási kérdésekben járatlan szakemberek számára. Célul tűzve k i a szakirodalom-kutatás módszereinek oktatását e program keretében a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára /BMEEK/ k i a d t a a szakirodalom-kutatás segédkönyvei c. sorozatát,mely
nek e záró kötete az építészeti szakirodalom-kutatás i s m e r e t e i t f o g l a l j a össze.
A kötet fő célja, hogy a s z a k i r o d a l m a t felhasználni és a tájékoz taté3 eszközeit igénybe v e n n i kívánó építészmérnök hallgatókat, de e¬
zen túlmenően a már gyakorló építészeket, t e c h n i k u s o k a t i s s e g i t s e e l i g a z o d n i az építészettel k a p c s o l a t o s dokumentumok, tájékoztatási k i a d ványok és szolgáltatások rengetegében.
A s z a k i r o d a l o m gyűjtésének és feltárásának alapvető s z e r v e i a könyvtárak és tájékoztatási Intézmények. A kötet tehát elsősorban a könyvtárak állományával, a katalógusok típusaival, a kölcsönzési f o r mákkal, építőipari osztályozási r e n d s z e r e k k e l és a különféle szolgál
tatásokkal k a p c s o l a t o s alapvető tudnivalókat tárgyalja. A könyvtárak anyagában való tájékozódást sok szakember számára megnehezíti az E¬
gyetemes Tizedes Osztályozási r e n d s z e r ismeretének hiánya, p e d i g s z i n t e valamennyi könyvtárunk ETO szakkatalógussal r e n d e l k e z i k . A rendszer felépítésének ismertetése és a leggyakrabban előforduló épí
tészeti fogalmak j e l z e t e i n e k táblázatos összefoglalása remélhetőleg Jelentősen hozzájárul majd az e téren fennálló nehézségek kiküszöbö
léséhez.
Figyelőszolgálat
I s m e r t e t i továbbá a kötet az építészeti vonatkozású a n y a g g a l rendelkező országos könyvtárak /Országos Műszaki Könyvtár ée Dokumen
tációs Központ, Építésügyi Tájékoztatási Központ, BMEKK/ tevékenysé
gét, szolgáltatásait és kiadványait, de e m e l l e t t f e l s o r o l j a a j e l e n tősebb tervezőintézeti és vállalati könyvtárakat i s .
Részletesen tárgyalja a szakirodalom-kutatás másodlagos forrása
i t az egyszerű könyvkiadói és gyarapodási jegyzékektől egészen az e¬
l e k t r o n i k u s számítógépek segítségével készülő g y o r B i n d e x e k i g . Nagy v o nalakban tájékoztat az épitészeti i r o d a l o m kutatása sorén felhasznál
ható h a z a i és külföldi, általános és szakbibliográfiákról, f e l s o r o l j a a legjelentősebb referálólapokat, sőt azokat az épitészeti szakfolyó
i r a t o k a t i s , amelyek jelentős mennyiségű referátumok vagy egyéb tájé
koztató anyagot t a r t a l m a z n a k .
F o g l a l k o z i k a p r i m e r s z a k i r o d a l m i dokumentumok /kézi- ós segéd
könyvek, szakkönyvek, szakfolyóiratok, szabályozási kiadványok s t b . / egyes t i p u s a i n a k jellegzetességeivel és felhasználási lehetőségeivel, amely hasznos segítséget j e l e n t b e t a kutatás 30rán.
Jó kiinduló a l a p o t nyújt az egyetemi hallgatók, szakemberek i r o dalomkutatási munkájához az építészmérnöki és rokontárgyu dokumentu
mok válogatott jegyzéke. A kb. 1000 bibliográfiai a d a t o t tartalmazó gyűjtemény az egyes kiadványtípusok l e g f o n t o s a b b , alapvető magyar és idegen nyelvű müveit s o r o l j a f e l . A neves épitészeti szakfolyóiratok
ról rövid ismertetést i s ad.
Valamennyi dokumentum hozzáférhető a BBEKK-ban, i l l e t v e a t a n széki könyvtárakban.
E válogatott irodalomjegyzék természetesen nem pótolhatja a r e n d szeres irodalomkutatási munkát, a kezdő kutató számára mégis nagy se
gítséget j e l e n t különösen, ha f i g y e l e m b e vesszük a z t a tényt, hogy a jövőben kiegészítő füzetek összeállítására ÍB s o r kerül majd,
A s z a k i r o d a l m i kutatómunka magas a z i n t i i s z e l l e m i tevékenység, a¬
melynek éppúgy megvan a maga technikája, módszere, m i n t minden más munkaterületnek. Az irodalomkutatás segédeszközeinek bemutatása után a munka menetét g y a k o r l a t i példákon keresztül tanulmányozhatja az o l vasó. A konkrét témakörök irodalomkutatási folyamatának részletes l e írása és elemzése segítségével könnyen elsajátíthatók a munka külön
böző fázisai. E példák módszertani vezérfonalként felhasználhatók más lrodalomkutatési f e l a d a t o k során i s .
A kötetet a s z e l l e m i tevékenység egyéb ágaival: az ésszerű és gazdaságos olvasással, jegyezetelóssel, tanulmányírással s t b . kapcso
l a t o s ajánlott s z a k i r o d a l o m jegyzéke, az építészképzéssel foglalkozó h a z a i és nemzetközi kiadványok, v a l a m i n t a h a z a i és külföldi épité
s z e t i kiadók válogatott jegyzéke és rövidítésjegyzék egészíti k i . Ferenozy Tamásné
TMT 20.ÓTÍ. 7.ozám 1973.július
FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK 40/73
001.2:659.21
A komplex ég ágazatközi problémákról való tájékoztatás hatékony
ságának kérdései. /Voproszű e f f e k t l v n o s z t i ' i n f o r m a c i i po kompleksz- nüm i mezsotraszlevüm problémám./ - PACSEVSZKIJ, T.M. = Nauesno-Teh- n i c s e s z k a j a I n f o r r a a c i j a , S z e r i j a 1 . 1972. 8.BZ. p.16-19.
A tudományok érintkezési p o n t j a i n k i a l a k u l d diszciplínákat álta
lában ágazatközinek vagy komplexnek n e v e z i k . E két f o g a l o m összekeve
rése azonban h e l y t e l e n , m i v e l lényegében a tudományok integrációjának különböző fokozatáról v a n szó. Ágazatközi problémák többféle feltétel esetén a l a k u l h a t n a k k i : a kutatás tárgyának azonossága, a célok és f e l a d a t o k azonossága, az e g y i k tudomány módszereinek a másik tudomány
ban való alkalmazása alapján s t b . A komplex probléma azonban az i n tegrációnak csak azon a fokán a l a k u l k i , amikor az u j tudományos i ¬ rányzat kutatási tárgyának s p e c i f i k u m a már nem azonosítható a meglé
vő tudományágak kutatási tárgyának s p e c i f i k u m a i v a l . Ez jelentós i n formációs problémát hordoz magában.
A komplex tudományos kutatási irányzatok információellátásának legfőbb akadályát az j e l e n t i , hogy az információ rendkivül nagymér
tékben szóródik az elsődleges és másodlagos forrásokban. A szóródás mértékének megállapítására elemzést végeztek egy komplex tudományte
rületen a f o l y a m a t o s tájékoztatásról, és kérdőíves módszerrel felmér
ték a tudományos munkatársak véleményét i s . A molekuláris biológia i r o d a l m a például 3 referálólap összesen m i n t e g y 19 fejezetében j e l e n i k megj érthető tehát, hogy egy-egy f e j e z e t b e n a molekuláris szintű k u tatásokra vonatkozó utalások csak k i s részét t e s z i k k i az összes pub
likációknak. I l y e n körülmények között a szakemberek egyszerűen nem képesek áttekinteni az információs forrásokat; e z t a megállapítást igazolják a kiküldött kérdőivekre k a p o t t válaszok i s .
A komplex jellegű információval szemben az a l e g f o n t o s a b b köve
telmény, hogy h i v e n tükrözze az integrációs f o l y a m a t o k a t , a tudomá
nyos irányzatok b o n y o l u l t kölcsönkapcsolatait, vegye számba a t u d o mányos prognózisok a d a t a i t . E z z e l összefüggésben a komplex tárgykörű tájékoztató kiadványokban rugalmasabb osztályozást k e l l a l k a l m a z n i , m i n t az ágazati jellegű kiadványokban, h i s z e n az ágazatközi és komp
l e x tudományos irányzatok probléma-komplexumokként j e l e n t k e z n e k , és i g y rendkivül nehéz őket h i e r a r c h i k u s a n r e n d s z e r e z n i . A több szempon
tú munkák tartalmának minél t e l j e s e b b feltárása és a h i e r a r c h i k u s osztályozásból fakadó hiányosságok csökkentése érdekéhen mindenféle t i p u s u tájékoztató kiadványban rendkivül nagy jelentősége v a n az u¬
talások rendszerének. Sajnos e r r e még m i n d i g kevés f i g y e l m e t fordí
t a n a k a tájékoztató kiadványok szerkesztői: vizsgálatunk a d a t a i sze
r i n t a f e l d o l g o z o t t anyagok mindössze 5-6 százalékánál s z e r e p e l u t a lás .
Figyelőszolgálat
A tájékoztató bibliográfiai kiadványok kutatómunkában való f e l használásának általános hatékonysági mutatójaként azon releváns pub
likációk számát l e h e t t e k i n t e n i , amelyekről a szakember meghatározott idő a l a t t tudomást s z e r e z . Konkrétabban a hatékonyságot két mutató
v a l l e h e t k i f e j e z n i :
a/ az abszolút hatékonyság mutatója - azoknak a munkáknak a szá
ma, amelyek a felhasználó számára egy a d o t t időszakban érdekesnek b i z o n y u l t a k ;
b / a relatív hatékonyság mutatója - az abszolút hatékonyságnál számba v e t t érték,valamint a kiadványban az a d o t t időszak során meg
j e l e n t e t e t t publikációk aránya. A komplex és ágazatközi j e l l e g U tema
t i k u s bibliográfiai kiadványok anyagának vizsgálata a z t m u t a t j a , h o g y a hatékonysági mutatók magasak. A kísérleti adatok elemzéséből l e vont következtetéseket alátámasztották a megkérdezett szakemberektől k a p o t t válaszok i s .
Megállapítható, hogy a nagy tudományos könyvtárak a rendelkezé
sükre álló lehetőségek m i a t t előnyös h e l y z e t b e n vannak a komplex és ágazatközi jellegű tájékoztatás szervezése és lebonyolítása terén. E lehetőségek az alábbiak:
a/ a könyvtár állományának egyetemessége, amely biztosítja a komplex és ágazatközi tematikájú információk teljességét;
b/ a szakképzett könyvtárosok, i l l e t v e a tudományos szerkesztők és konzultánsok között állandó k a p c s o l a t van a kiadványokkal végzett
•unka folyamatában, és ez garantálja az anyag rendszerezésének és csoportosításának tudományos színvonalát;
c/ van mód a "visszacsatolásra" a felhasználóktól, i l l e t v e az olvasóktól, ami rendkivül f o n t o s a tájékoztató munka színvonalának emelése szempontjából.
Haraszthy Ágnes
001.814.2:621.3/05/
^z e l e k t r o t e c h n i k a i szakközlemények szóródásának néhány sajátos
sága a~világ folyóirataiban. /Nekotorüe o s z o b e n n o s z t i r a s z p r e d e l e n i - j a p u D l i k a c i j v m i r o v o j p e r i o d i k e po e l e k t r o t e h n i k e . / - HOHLOVA, N.V
= Haucsnüe i T e h n i c s e s z k i e B l b l i o t e k i SzSzSzR, 1972. 4.sz. p.11-22.
Az információáramlás témának e g y i k l e g f o n t o s a b b kutatási terü
l e t e az információ s z a k i r o d a l m i szóródásának problémája. Az e r r e vo
natkozó pontos i s m e r e t e k birtokában l e h e t csak meghatározni az ága
zat szemszögéoől l e g f o n t o s a b b p e r i o d i k u s kiadványokat, vizsgálni egy állomány teljességét és i r o d a l m i válogatást készíteni a szekunder i r o d a l m a t tartalmazó kiadványok számára. A l e g f o n t o s a b b p e r i o d i k u s
T1ÜE 20.é>f. 7.szám 1973.július
kiadványok csoportjának kiemelése elősegíti a referáló és bibliográ
f i a i kiadványok anyagának gyors feldolgozását i s .
A c i k k b e n i s m e r t e t e t t vizsgálat megkísérelte a különböző s z a k t e rületű kiadványokban m e g j e l e n t e t e t t e l e k t r o t e c h n i k a i közlemények meg
oszlásának elemzését a s z o v j e t E l e k t r o t e h n i k a i E n e r g e t i k a és az ame
r i k a i E l e c t r i c a l and E l e c t r o n i c Science A h s t r a c t s /továbbiakban EESA/
cimü referálólapok 1969-es évfolyamának anyaga alapján.
A kiadványokat az alábbiak s z e r i n t c s o p o r t o k r a osztották:
"A" c s o p o r t - e l e k t r o t e c h n i k a i szaklapok
"A"' c s o p o r t - e n e r g e t i k a i s z a k l a p o k
"B" c s o p o r t - a kapcsolódó tudományágak ágazati szakfolyóiratai /gépgyártás, fémkohászat s t b . /
"C" c s o p o r t - általános műszaki szaklapok
"D" c s o p o r t - természettudományos jellegű szakfolyóiratok, aka
démiai, egyetemi kiadványok
Az E l e k t r o t e h n i k a i E n e r g e t i k a 1969. évi anyagát összesen 2144 folyóiratból válogatták, ennek az e l e k t r o t e c h n i k a i szaklapok mlndösz- sze egynyolcad részét tették k i . /Az e n e r g e t i k a i s z a k l a p o k k a l együtt - egynegyed rész/. A s z o v j e t és külföldi folyóiratok közötti arány v a l a mennyi csoportnál lányegéoen megegyezik. A legnagyobb százalékot a
"B" c s o p o r t képviseli, és ez a z z a l magyarázható, hogy az i d e tartozó folyóiratokban nagyon 3ok c i k k j e l e n i k meg az e l e k t r o m o s e n e r g i a f e l használásáról.
Az EESA 1969. évi anyagát 729 folyóiratból válogatták: ennek kö- rüloelül felét t e s z i k k i az e l e k t r o t e c h n i k a i és e n e r g e t i k a i szaklapok, és lényegesen k i s e b b a "B" c s o p o r t súlya.
A referált c i k k e k megoszlását a következőkkel l e h e t j e l l e m e z n i : az E l e k t r o t e h n i k a i E n e r g e t i k a - b a n megjelenő ismertetések f e l e a l a p o k egynegyedében látott napvilágot; a többi publikáció pediK a l a pok 72,6%-ában.Szembetűnő,hogy a nem s z o v j e t lapoknál nagyobb a tema
t i k a i koncentráció, m i n t a s z o v j e t kiadványoknál. Az EESA-ban m e g j e l e nő ismertetések egyharmada a szűken v e t t e l e k t r o t e c h n i k a i , másik egy
harmada a szűken v e t t e n e r g e t i k a i profilú szaklapokban j e l e n t meg.Ér
dekességként említhető meg, hogy az EESA a kapcsolódó iparágak nem USA eredetű folyóirataiDói csak i g e n korlátozott mennyiségben i s m e r t e t közleményeket.
A c i k k f o n t o s részét j e l e n t i az a hét táblázat, amely a f e n t i megoszlásokat rendkívüli részletességgel szemlélteti.
Az egyszerű elemzési módszer hasznosan alkalmazható más terüle
t e k e n i s .
Haraszthy Ágnes
Figyelőszolgélat
42/73 001.891:001.818:659-2 Kutatási jelentések felhasználása. / i s z p o l ' z o v a n i e f o n d a o t e s e -
t o v o NIB./ - KOHAROVA, E.A. = Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a I . 1972. 3.az. p.15-18.
A kutatóintézetekben dolgozó tudományos munkatársak és mérnökök tájékoztatási igényeinek tanulmányozása során k a p o t t adatok arról t a núskodnak, hogy szélea körben felhasználják a kutatási jelentéseket, amelyek információs értéke számukra i g e n nagy. Ugyanakkor azonban az i s megállapítható, hogy a kutatóintézetekben komoly hiányosságok mu
t a t k o z n a k a beszámolók hasznosítása terén.
A kutatási jelentések megszerzésének, nyilvántartásának és f e l használásának javítása végett több kérdést k e l l e n e m e g o l d a n i .
• Az egyes kutatóintézetekben a jelentések beszerzésével és tá
rolásával k a p c s o l a t o s munkát ugyanazon részlegnek k e l l e n e végeznie a mindegyikükre vonatkozó általános előírások s z e r i n t .
• Valamennyi kutatóintézetben egységesen k e l l a kutatási j e l e n téseket s z a k o z n i , mégpedig az egyéb kiadványokhoz hasonlóan az E10 s z e r i n t .
• Kimerítő tájékoztatást k e l l a d n i valamennyi kutatási jelentés
ről. Az ezeket ismertető referáló kiadványokat csak tárgy s z e r i n t i csoportosításban k e l l e n e m e g j e l e n t e t n i .
• Biztosítani k e l l annak lehetőségét, hogy a szakemberek f e l tudják használni a r o k o n jellegű kutatóintézetben lévő jelentéseket.
> A már e l a v u l t jelentéseket rendszeresen k i k e l l s e l e j t e z n i az állományból. A kiselejtezés sorén rövid t a r t a l m i ismertetést k e l l ké
szíteni, amelyet meg k e l l őrizni.
H a r a s z t h y Ágnes
43/73 001.92:659.24/.25:301.08 A tudományos-műszaki propaganda problémáival^kapcsolatoa konkrét
szociológiai vizsgálat technikája. /Tehnika p r o v e d e n i j a konkretnogo szociológiaseszkogo iszszledovaüija po problémám n a u c s n o - t e h n i c s e s z - k o j propagandü./ - SILOV, Ju.K. = Naucsno-Tehnicseezkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 1 . 1972. 6.sz. p.3-7.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt az érdeklődés az informáci
ós f o l y a m a t o k szociológiai módszerekkel való tanulmányozása irántj e z t a tájékoztatási tevékenység fejlesztésére és tökéletesítésére irá-
TMI 20.évf. 7.Bzám 1973.július
nyúló mindennapos munka Borán felmerülő g y a k o r l a t i f e l a d a t o k i n d o k o l j a k . E f e l a d a t o k középpontjában az információs f o l y a m a t o k tudományos irányításának problémája áll. A tudományos-műszaki propaganda tökéle
tesítésére vonatkozó kompiéi szociológiai vizsgálatok szervezési és t e c h n i k a i t a p a s z t a l a t a i v a l k a p c s o l a t b a n i g e n figyelemreméltó az Or
szágos Műszaki-Tudományos Tájékoztatási Tudományos Kutatóintézet ál
t a l végzett elemzés. Az Intézet kutatásait a tudományos-műszaki i n formáció terjedésének a személyek közötti és a tömeges kommunikáció rendszerében meglévő csatornáira Összpontosította. A személyek közöt
t i kommunikációs r e n d s z e r t a szakértők közötti közvetlen érintkezés utján történő Információátadás f o r m a i n a k és módszereinek összessége j e l e n t i } a tömeges kommunikációs r e n d s z e r e n p e d i g az o l y a n informá
cióterjesztési eszközök összességét értik, amelyeknél n i n c s közvet
l e n k a p c s o l a t a forrás ós az információ felhasználója között. A k u tatás tárgyat a személyek közötti és a tömeges kommunikáció t a r t a l m i , s z e r v e z e t i és b i z o n y o s szociál-pszichológiai vetületei képezték. A kutatómunka elé a következő f e l a d a t o k a t tűzték k i :
1. derítsék f e l a szakemberek véleményének tanulmányozása a l a p ján a tudományos, műszaki és termelési vivmányok terjesztésének p r o g resszív formáit, módszereit és eszközeit, továbbá határozzák meg a kétféle kommunikációs r e n d s z e r b e n folyó információátadás fő c s a t o r náinak minőségi jellegzetességeitj
2. határozzák meg azokat a s z e r v e z e t i , t a r t a l m i és szociál-pszi
chológiai tényezőket, amelyek befolyásolják az információbefogadás hatékonyságát, növelik a szakemberek érdekeltségét az információszer
zésben;
3. dolgozzanak k i tudományosan m e g a l a p o z o t t ajánlásokat a tájé
koztató s z e r v e k munkaformáinak és módszereinek fejlesztésére és töké
letesítésére.
A felmérést kérdőivek alkalmazásával végezték, amelynek kitölté
séhez a szervezők i g y e k e z t e k minden segitséget megadni: a szétküldött példányokhoz a vizsgálat célját bemutató ismertetőt, akitöltésre v o natkozó magyarázó j e g y z e t e k e t mellékeltek, de gyakran éltek a z z a l a lehetőséggel i s , hogy egy-egy előadás vagy k o n f e r e n c i a résztvevőit felkérték a kérdőív helyszínen való kitöltésére, és eközben személyes segitséget nyújtottak. Jóval szűkebb és b i z o n y o s demográfiai ismérvek alapján kiválogatott körben a kikérdezéses módszert i s alkalmazták, amely egy-egy kérdés részletesebb vizsgálatát, v a l a m i n t a kérdőívek
ből s z e r z e t t egyes a d a t o k Összehasonlító elemzését t e t t e lehetővé.
Felhasználták továbbá a hallgatóság megfigyelésének módszerét i s , a¬
melynek segítségével értékelni l e h e t e t t a f i g y e l e m tartósságát, az információ befogadásénak az előadás tartalmától, az előadó személyé
től, az átadás formájától és más tényezőktől való függőségét.
A vizsgálatsorozatot t e r v e z e t t kísérlet f e j e z t e be. Ennek során egy kisórleti és egy ellenőrző c s o p o r t o t alakítottak k i . A kisérleti c s o p o r t b a tartozó tájékoztatási központok a tudományos-műszaki p r o p a ganda szolgálatában álló rendezvényeiket külön k i d o l g o z o t t m e t o d i k a s z e r i n t készítették elő, amely f i g y e l e m b e v e t t e a közönségre gyako
r o l t befolyás s z e r v e z e t i és szociál-pszichológiai formált; az e l l e n -
Figyelőszolgálat
őrző c s o p o r t b a tartozó tájékoztatási központok p e d i g a megszokott mó
don szervezték meg rendezvényeiket. Ezután mind a kísérleti c s o p o r t , mind az ellenőrző c s o p o r t rendezvényein résztvevő hallgatóságnak kér
dőíveket a d t a k , amelyek kitöltésével összehasonlítható adatokhoz j u t o t t a k . A kísérlet során k a p o t t s t a t i s z t i k a i anyag e z t követő össze
hasonlítása lehetővé t e t t e , hogy meghatározzék a tudományos-műszaki információk fő terjedési csatornáinak minőségi jellemzőit, ée feltár
ják a tudományos-műszaki propagandát szolgáló rendezvények előkészí
tésének és lebonyolításának optimális variánsalt.
A kísérlet segítségével a d a t o k a t s z e r e z t e k a mélyreható és sok- szempontu elemzéshez.
Haraszthy Ágnes
„ „ 002:061.6
44/73
A tudományos-kutató és tervező-szerkesztő szervezetekben folyó tájékoztatási tevékenyság hatékonyságának értékelése. /Ob ocenke e f - f e k t i v n o s z t i , informaciotínoj d e j a t e l ' n o s z t i v n a u c s n o - i s z s z l e d o v a t e l ' s z k i h i p r o e k t n o - k o n s z t r u k t o r s z k i h o r g a n i z a c i j a h . / - VÖVÉKEKÉ, 0 . 1 .
= Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j 1 . 1972. 3.sz. p.A-6.
Bizonyított tény, hogy a tudományos-kutató és a tervező-szerkesz tő szervezetekben folyó munkák t e c h n i k a i színvonala és gazdasági ered ménye nagymértékben függ a tudományos-műszaki tájékoztatási szolgálta tások hatékonyságától és megszervezésétől. A tudományos-műszaki tájé
koztatás elméleti kérdéseivel foglalkozó szakemberek között azonban n i n c s egységes vélemény a tájékoztatási tevékenység hatékonyságának meghatározására szolgáló módszertanról. Vannak, a k i k n e k véleménye s z e r i n t a tájékoztatási szolgálat tevékenységét a tájékoztató anya
gokból s z e r z e t t g o n d o l a t o k megvalósítása által keletkező gazdasági eredmény alapján k e l l értékelni, mások több kritériumot i s ajánlanak.
Ismét mások a z t állítják, hogy a tájékoztatási munka hatékonyságával nem szükséges f o g l a l k o z n i , h i s z e n ez nyilvánvaló mindenféle számitá
sok elvégzése nélkül i s .
A f e n t i kérdésekkel k a p c s o l a t b a n f i g y e l e m r e méltó egy s z o v j e t vállalat tervező-szerkesztő irodájának g y a k o r l a t a , amely s z e r i n t a tudományos-tájékoztatási osztály az önelszémolés e l v e s z e r i n t műkö
d i k . Az irodának az a minisztériumtól k a p o t t f e l a d a t a , hogy fogqa ösz sze az u j autókarbantartási vegyszerek gyártására irányuló munkákat.
A tudományos-tájékoztatási osztály ennek megfelelően az ország több mint h a t v a n vállalatának nyújt rendszeres tájékoztatást az e z z e l kap
c s o l a t o s tudományos és műszaki eredményekről. A havonta megjelenő an
notált bibliográfia a h a z a i és külfölui szaklapok, szabadalmi tájé
koztatók és más kiadványok anyagára támaszkodik, ezen kivül mintegy harminc előfizetőnek f o l y a m a t o s témafigyelést i s végez. A tervező
szerkesztő i r o d a 1971-ben kísérletet t e t t a r r a , hogy két kritérium
TMT 20.ért. 7.szám 1973.Július
/a műszaki és a gazdasági eredmény/ alapján meghatározza a tudományos- tájékoztatási tevékenység hatékonyságát.
A műszaki eredményt két mutató határozta meg: a fejlesztések t u dományos-műszaki színvonalának emelkedése, v a l a m i n t a jelentkező igé
nyekre a d o t t tájékoztatás relevanciája és teljessége. A gazdasági e¬
redményt szintén két mutatóval jellemezték: az információ keresésére és megszerzésére fordított idő csökkenésével, v a l a m i n t a tájékoztatá
s i osztály dolgozóinak az éves kutatói tématerv teljesítéséhez szüksé
ges munkaráfordításaival.
A műszaki eredménnyel k a p c s o l a t b a n megállapították, hogy a t e r vező-szerkesztő i r o d a dolgozói 1971-ben összesen 8 szabadalmat s z e r e z t e k , ós további 1 8 - a t nyújtottak be, amelyek elbírálása még f o l y a m a t ban v a n . Ezenkívül 18 újítási j a v a s l a t o t d o l g o z t a k k i , amelyek gyakor
l a t i alkalmazására már több h e l y e n i s s o r került. Az igényekre a d o t t tájékoztatás relevanciájával és teljességével k a p c s o l a t b a n megállapí
tották: a f o l y a m a t o s témafigyelés egyéni előfizetői számára 33 anya
got állítottak összej ezek 940 annotációt és referátumot t a r t a l m a z t a k , amelyekből a felhasználók véleménye s z e r i n t 771 /&2?°/ b i z o n y u l t hasznosnak. A h e t e n t e megjelenő tájékoztató kiadvány Összesen 413 an
notációt f o g l a l t magába, ezekből 294-et t a r t o t t a k jónak a felhaszná
lók.
Az 1970-ben b e f e j e z e t t kutatási jelentések összesen 255 forrást tüntetnek f e l , ezekből 33 s z e r e p e l t a tájékoztatási szolgálat kiadvá
n y a i b a n . Az 1970-ben végzett kérdőíves közvóleménykutatáa s z e r i n t a tervező-szerkesztő i r o d a munkatársai kutatómunkájuk során idejüknek átlagosan 36^-át fordítják tájékozódásra. Ha a 255 forrás feldolgozá
sára e n n y i idő k e l l e t t , akkor a tájékoztatási osztálytól k a p o t t 33 mintegy 13jt-os megtakarítást j e l e n t e t t a tájékozódásra fordított idő
ben. A gazdasági eredményt ebből ugy számithatjuk k i , hogy az időmeg
takarítást kifejezzük pénzértékéén a kutatások költségvetési előirány
zatának figyelembevételével, majd az i g y k a p o t t összegből k i v o n j u k a tájékoztatási osztály fenntartásához szükséges ráfordításokat, A gaz
dasági eredmény másik mutatója a tájékoztatási részleg által végzett munkák volumene, és ennek pénzértéke.
A tájékoztatási szolgálat hatékonysága szempontjából f o n t o s , hogy munkatársai száma az összdolgozók 5-10í4-át tegye k i , és igy_ b i z tosítani lehessen, hogy mindegyikük szakosodni t u d j o n az intézmény egy-egy részlegének f e l a d a t a i s z e r i n t . 3z nagymértékben hozzájárul a tájékoztatási szolgálat operativitásának és minőségének javításához, elősegíti, hogy a k i a d o t t dokumentumok relevanciája nagyobb l e g y e n . E z z e l egyidejűleg a r r a i s szükség van, hogy számottevően növeljék a tájékoztatási szakemberek erkölcsi és a n y a g i érdekeltségét munkájuk minőségének javításában, és növeljék megbecsülésüket, mert a j e l e n l e g i h e l y z e t nem tartható megfelelőnek sem az erkölcsi, sem az anyagi megbecsülés területén.
A vállalati tájékoztatási szolgálat hatékonyságának emelésére mindenütt célszerűnek látszik a f e n t i mutatók alapján a gazdasági ön- elszámolás rendszerére való áttérés, a korszerű eszközök és munkafor
mák g y a k o r l a t i alkalmazása. Az önelszámolásra való áttérés szüksé
gessé t e s z i , hogy a tájékoztatási szakemberek számára a központi ága-
Figyelőszolgálat z a t i tájékoztatási intézmények reális normákat dolgozzanak k i , és az lnformátlkával foglalkozó kutatók mélyrehatóan f o g l a l k o z z a n a k a tájé
koztatási tevékenység gazdasági eredményének számítási módszereivel.
H a r a s z t h y Ágnes
025.177 45/73
Hem hagyományos dokumentumok. /Non-book m a t e r i a l s . / - TREBBLB,A.
= J o u r n a l o f Documentation, 28.k. 2.sz. 1 9 7 2 . j u n . p.151-159.
A nem hagyományos dokumentumok beszerzése, katalogizálása, osz
tályozása, raktározása, v a l a m i n t v i s z o n y a az állomány egészéhez, a k l a s s z i k u s n y o m t a t o t t dokumentumokhoz eléggé i s m e r t probléma. Mind
ezek közül a legtöbb f i g y e l m e t e dokumentumtípus katalogizálása igény
l i .
A nem hagyományos dokumentumok gyűjtését és feldolgozását - p l . az USA-ban - nem tartották k i f e j e z e t t e n könyvtári f e l a d a t n a k , i g y s o r r a a l a k u l t a k azok az intézmények, amelyek i l y e n dokumentumok keze
lésére vállalkoztak.
Az első i l y e n intézmény, a HGAVAE / N a t i o n a l Committee f o r Audio- V i s u a l A l d s i n E d u c a t i o n = Audlo-vizuális eszközöknek oktatásban v a ló felhasználására a l a k u l t bizottság/, mely 1946-Oan a l a k u l t Angliá
ban, feladatának t e k i n t e t t e az oktatási célokat szolgáló audio-vizuá- l i s eszközök és módszerek fejlesztését. Számo3 hozzátartozó intézmény a l a k u l t időközben, i g y fó tevékenységét ma az audio-vizuális dokumen
tumok kezelése j e l e n t i . Közreadott katalógusát nem g y a k o r l o t t b i b l i o gráfusok szerkesztették, zavaró külön számozási módja és mindennemű r e n d s z e r hiánya.
Az 1967-ben a l a k u l t NCET / N a t i o n a l C o u n c i l f o r E d u o a t i o n a l Tech
n o l o g y = Oktatási Technológia f l e m z e t i Tanácsa/ már jelentős lépéseket t e t t a nem hagyományos dokumentumok szakszerű könyvtári kezelése ér
dekében. 1971-ben közzétett katalógusa - egy s o r o z a t első t a g j a - minden szempontból kifogástalan.
A kiadványok soráoan meg k e l l említeni a negyedéves periodicitá- su B r i t i s h N a t i o n a l F i l m C a t a l o g u e - t , amely ETO rendszerű, és követi az ASLIB által publikált filmkatalógus szabályait.
Már 1969-ben felvetődött a j a v a s l a t , hoKV - hasonlóan az USA gyakorlatéhoz - dolgozzanak k i számítógépes katalógus-rendszert az au
dio-vizuális dokumentumokra i s . E r r e a f e l a d a t r a a NCET ós a L i b r a r y A s s o c i a t i o n közösen vállalkozott. A munka első fázisa a katalogizálá
s i r e n d s z e r e l v i megoldása v o l t - az a m e r i k a i t a p a s z t a l a t o k o n o k u l v a . Az oktatási f o l y a m a t b a n nélkülözhetetlen nem hagyományos doku-
TMT 20.évf. 7.szám 1973.július
mentumok beszerzése, feldolgozása és terjesztése az oktatási intéz
ményekben általában nem a könyvtár f e l a d a t a . A nyilvános nagy könyv
tárakban elvétve található i l y e n jellegű anyag, és általában i g e n k e vés a nem hagyományos dokumentumokkal k a p c s o l a t o s szolgáltatás.
Sápjainkban a népszerűsítésért és a feldolgozási, közreadási problémákkal k a p c s o l a t o s teendők megkönnyítéséért a HCET t e s z i a l e g nagyobb erőfeszítéseket, melynek eredményeképpen bár lassú, de észre
vehető haladás m u t a t k o z i k a dokumentációnak ezen a területen i s . Bobok GyÖrgyné
46/73 026/410/
Néhány Jellemző adat az angol műszaki és tudományos szakkönyvtá
rakról". /Somé generál c h a r a c t e r i s t i c s o f s p e c i a l l i h r a r i e s i n sciertne and t e c h n o l o g y i n t h e UK./ - BHATTACHAHYYA, K. = J o u r n a l o f Documen
t a t i o n , 28.k. 3.az. 1972.szept. p.214-232.
Az a n g l i a i természettudományi és műszaki szakkönyvtárak.tudomá
nyos dokumentációs tevékenységének és információs szolgálatának a d a t szerű meghatározására 1968 utolsó negyedévében felmérést végeztek. Ax A s l i b Directory-öól kiválasztott 300 szakkönyvtárnak kérdőivet küld
t e k , az elemzést a v i s s z a k a p o t t és helyesen kitöltött 98 kérdőív ada
t a i felhasználásával végezték e l . M i v e l a kérdőiv felópitése eltér az előzőekétől és a fogalmak értelmezése i s újszerű,az adatok nem v e t h e tők össze közvetlenül a régebbi felmérések eredményeivel.
A kitöltött kérdőivek feldolgozásával több mint száz táblázatot s z e r k e s z t e t t e k , az alábbiakban az ezekből l e g f o n t o s a b b a d a t o k a t i s mertetjük.
A vizsgált szakkönyvtáraknak csaknem f e l e vállalati, 23*-uk ál
l a m i s z e r v e z e t h e z t a r t o z i k , mintegy 20*-uk akadémiai és egyetemi könyvtár. Szolgáltatásaik alapján 15* alapkutatási /csaknem kizárólag l a g az akadémiai könyvtárak/, 34* a l k a l m a z o t t kutatási, 20* termelé
s i és 24* konzultatív információs szolgáltatást nyújt. A várakozásnak megfelelően az adatok alapján i s beigazolódott, hogy a vállalati könyvtárak zöme az a l k a l m a z o t t kutatáat és a termelést segíti s z o l gáltatásaival.
A gyűjtőkörök megoszlása a következő: a könyvtárak 29*-a a f i z i ka és a fizikával k a p c s o l a t o s határterületek irodalmát gyűjti, 2 3 * kémiai i r o d a l m a t , 12* biológiai, 1 1 * általános és 10* műszaki szak
i r o d a l m a t .
A könyvtárak 40*-a 4000 kötet könyvnél és 200 periodikumnál k e vesebbet, 26*-a 10 ezer kötet könyvnél és 500 periodikumnál többet t a r t a l m a z .
Figyelőszolgálat
Az állománygyarapodás átlagosan a következőképpen a l a k u l j könyvek 8* évente
periodikám 3* évente r e p o r t 7* évente
A könyvtárak 51*-ánél az állománygyarapodás mórtéke a l a c s o n y , k i s e b b évi 5#-nál, 33*-nél azonban meghaladja az évi 7 # - o t . Érdekes megjegyezni, hogy a biológiai és kémiai szakkönyvtárak között több könyvtár állománygyarapodása az évi 5* a l a t t van, noha köztudottan éppen ezeken a tudományterületeken nő rohamosan a publikációk száma, feltűnő ezenkivül a fordított arány, amely az állománynövekedés mór
téke és a könyvtár mérete között érzékelhető.
A selejtezést vizsgálva megállapítotték, hogy a visszaérkezett kérdőivek tanúsága s z e r i n t , a könyvtáraknak csak mintegy 40*-ában v a n valamiféle selejtezési p o l i t i k a , de ez i s eléggé kétes /motivációi!
helyhiány, "ha idő e n g e d i " , "ha v a n hozzá ember" s t b . / .
Az adatok s z e r i n t a könyvtáraknak 20*-éban a könyvtáros csak részidőben f o g l a l k o z t a t o t t , és mindössze 2/3 részüket v e z e t i egész na
posán f o g l a l k o z t a t o t t , képesített könyvtáros. A könyvtárosok 20^-a képesítés nélküli./Mivel a felmérés a k i s könyvtárakat részben f i g y e l men kivül hagyta, a h e l y z e t valójában még rosszából/
A létszámkérdést t e k i n t v e a könyvtárak 20*-ában d o l g o z i k négy
nél több személy, 58*-uknál részidős vagy max. két fős a személyzet.
A költségvetésre vonatkozóan nem érkezett értékelhető a d a t . Kitű
n i k azonban, hogy az éves beszerzési k e r e t általában nem függ a könyv
tári állomány nagyságától.
Megdöbbentő a d a t a a felmérésnek, hogy a szakkönyvtáraknak több mint f e l e nem végez semmiféle dokumentációs tevékenységet. 41#-nál található több-kevesebb dokumentációs munka, további 3* i s csak gya
rapodási jegyzékeket ad k i .
Bobok flyörgyné
65.012.45:389.6/47/
A szabványokról való tájékozódás r e n d s z e r e a leningrádi válla
latoknál. /Szisztéma i n f o r m l r o v a n i j a v o b l a s z t i s z t a n d a r t i z a c i i na n r e d p r i j a t i j a h L e n i n g r a d a . / - BELOOSZ0V, V.M. = Naucsno-Tehnicseez- ícaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j e 1 . 1 9 7 1 . 7.sz. p.18-19.
A Szovjetunió Szabvány és Mértékügyi Bizottsága 1967-ben határo
z a t o t h o z o t t , amelynek értelmében a vállalatoknál és más gazdasági szerveknél un. "tudósítói részlegeket" k e l l létrehozni. E részlegek-
TMT 20.évi. 7.szám 1973.július
nek operatív tájékoztatást k e l l nyújtaniuk a szabványosítás, a termé
kek minőségének javítása terén elért élenjárd tudományos és termelési eredményekről.
Leningrádban a munka első szakaszában 50 Iparvállalatot válasz
t o t t a k k i , a h o l a l e g f e j l e t t e b b v o l t a szabványosítási részleg, i l l e t v e a termékminőség javítására irányuló' munka. Nagy f i g y e l m e t f o r dítottak a részlegvezető személyének kiválasztására, h i s z e n n e k i nem
csak a szakmai kérdéseket k e l l nagyon alaposan i s m e r n i e , hanem a tá
jékoztató kiadványok szerkesztését, összeállítását i s v e z e t n i e k e l l . A közeli jövőben a "tudósítói részlegeket" Leningrád további 720, szabványosítási osztállyal ellátott iparvállalatánál i s meg k e l l a l a kítani, és e z z e l k a p c s o l a t b a n szükségessé válik néhány probléma meg
oldása i s . I g y mindenekelőtt egy h e l y i p e r i o d i k u s kiadványt k e l l i n dítani, mert a szabványosítás, a termékminőség-javítás kérdéseivel foglalkozó központi kiadványok nem képesek f o l y a m a t o s a n publikálni a leningrádi részlegek által összeállított információkat. A részlegek számának gyarapodásával párhuzamosan mind nehezebbé válik az irányí
tás megoldása, ezért célszerűnek látszik a részlegeknek az ágazati e l v e n nyugvó felosztása és vezetéBS.
A részlegeknek a műszaki propaganda terén k i f e j t e t t tevékenysége a h e l y i körülményektől függően rendkivül sokrétű l e h e t , i g y :
• a szabványosítással és a termékminőség javításával összefüg
gő intézkedések ismertetése a h e l y i lapokban;
t részvétel a h e l y i rádióadó munkájában;
• az Össz-szövetségi Szabványosítási Alaptól k a p o t t tájékoztató anyagok felhasználásának ellenőrzése;
• az Állami Szabványügyi H i v a t a l kiadványaira való előfizetés ellenőrzése;
• előadások tartása a szemináriumokon és termelési tanácskozá
sokon;
e a szabványosítással, a termékminőség javításával k a p c s o l a t o s pályázatok meghirdetése.
H a r a s z t h y Ágnes
659.2.014:061.66:681.3.06 Információs r e n d s z e r e k s z e r v e z e t i felépítése. /The o r g a n i z a t i o n o f I n f o r m a t i o n sys'téms o f f i c e s . / - NICOLETTI, B. = La H i v i s t a d e l i ' I n f o r m a z i o n e , 3.k. 3-4.sz. 1972. p.124-127.
Az adatfeldolgozó berendezések terjedésével szükségessé vált, hogy f o g l a l k o z z a n a k az információé rendszerek s z e r v e z e t i felépitésé-
figyelőszolgálat nek kérdéseivel, személyi feltételeivel i s .
Az első, a legegyszerűbb s z e r v e z e t i forma k i s információs irodák s z e r v e z e t e . Az i r o d a vezetője alá három c s o p o r t t a r t o z i k . Az eisű cso¬
p o r t egy u j r e n d s z e r kidolgozásához a rendszerelemzést és a programo
zási munkákat végzi, vezetője t a p a s z t a l t nagy g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e ző programozó vagy rendszerelemző. A második c s o p o r t a számitógépet üzemelteti, m i g a harmadik az a d a t o k a t késziti elő, és t a r t j a a kap
c s o l a t o t a felhasználókkal. Ez a s z e r v e z e t i forma azonban nagyobb mé
r e t e k b e n nem alkalmazható.
A funkcionális s z e r v e z e t i forma az angolszász országokban t e r j e d t e i . Tevékenységi korok s z e r i n t épül f e l . Előnye, hogy a nagymér
tékű szakmai szeparálódás révén, a t a p a s z t a l t /jól képzett!/ szakér
tők segítségével lehetővé válik kevésbé jártas személyek részfelada
t o k b a való bevonása. Hátránya, hogy az egyes szakterületek között meg
l a z u l az eredménye s munkához szükséges együttműködés, m i v e l az egyes c s o p o r t o k között csak a csoportvezetőkön keresztül tartható f e n n kap
c s o l a t . A túlzott specializálódás m i a t t a programozók munkája nagyon egyhangú, s z i n t e unalmas l e s z .
A f e l a d a t - c e n t r i k u s s z e r v e z e t i formánál a személyeket a f e l a d a t megoldásához s z e r v e z i k csoporttá. Együtt d o l g o z i k minden részterület szakértője, a rendszerelemzőtől kezdve, a programozón keresztül, a külső szakértőkig. I g y bizonyos mértékig egymás szakterületéhez i s hozzáértést szereznek, de a specializált szakemberek n i n c s e n e k jól kihasználva, h i s z e n egy-egy részfeladat kidolgozása során n i n c s végig munkájuk, és ami még lényegesebb: egy-egy részterület szinvonalának fejlesztéséért közvetlenül s e n k i sem felelős.
A mátrix s z e r v e z e t az előző kettő egyesítéséből alakitható k i , annak előnyeit e g y e s i t e n i , hátrányait kiküszöbölni i g y e k s z i k .
A r e n d s z e r a következő: az a l k a l m a z o t t a k a t egyes f e l a d a t o k meg
oldásához t e l j e s - v a g y rész-munkaidőben egy felelős témavezetőhöz r e n d e l i k , a k i a f e l a d a t irányitó-vezetője, de nem h i v a t a l i főnök, és nem r e n d e l k e z i k a h i e r a r c h i k u s vezetőnek járó j o g o k k a l .
A témavezetőkön kivül minden személy szakmai, funkcionális - h i v a t a l i - főnökéhez t a r t o z i k . A témavezető a f e l a d a t határidőre és költséghatáron belüli elkészítéséért felelős, mig a h i v a t a l i vezető f e l a d a t a a szakmai színvonal biztosítása és ellenőrzése. Előnyei: r u galmas, intézményesiti a f o l y a m a t o s "áthelyezést" a legnagyobb haté
konyság biztosítására, a szerveződésnél a személyek képességei az e l sődlegesek. A rendszerbe könnyen b e i l l e s z k e d n e k külső szakemberek.
Hátránya, hogy permanensen időleges, a j o g - és hatáskörök nem azono
sak.
Az információs r e n d s z e r e k felépítésekor jelentkező f e l a d a t o k meg
oldásában a rendszerelemző és a programozó fontossága nem v i t a t o t t . Szükség v a n még egy második g y a k o r l o t t programozóra, a k i gondoskodik az a d a t l a p o k megtervezéséről, a t e r v megvalósítási idejét, költsége
i t becsüli meg, m e g t e r v e z i a programozói munkát és elvégzi a l e g f o n tosabb vizsgálatokat. A módszertanos a számítógép működéséhez szüksé
ges manuális munkát s z e r v e z i meg, az operáció-kutató t e c h n i k u s p e d i g
TMT 20.évi. 7.szám 1973.Július
az automatikák,a m a t e m a t i k a i é8 döntési módszerek közötti összhan
got b i z t o s i t j a . A programozd t e c h n i k u s van legközelebb a géphez, és ezáltal t u d segitséget nyújtani a programozónak a s o f t w a r e és h a r d ware ellentmondásainak áthidalásában. És végül nem szabad megfeled
keznünk az adat-adminisztrátorról, a k i az adatok kezeléséért felelós, és rendkívüli felelősségteljes munkát végez.
A gépesítés haszna nem i s a számitógép a d t a lehetőségekben r e j l i k , hanem inkább abban, hogy a megtervezés során szükségszerűen f e lül k e l l vizsgálni az információs forrásokat, r e n d s z e r e k e t és r a c i o nalizálni k e l l az információk áramlásét.
Bobok Györgyné
659.21.011.44:061.6
49/73
A tájékoztatási tevékenység hatékonyságának értékelése a tudomá
nyos kutató és műszaki tervező intéseteknél. /Ob ooenke e f f e k t i v n o s z - t i i n f o r m a c i o n n o j d e j a t e l ' n o s z t i v n a u c s n o - i s z l e d o v a t e l ' s z k i h i p r o - e k t n o - k o n s z t r u k t o r s z k i h o r g o n i z a c i j a h . / - VOVERENE, 0 . 1 . = Saucsno- T e h n i c s e s z k a j a Iníormacija, S z e r i j a 1 . 1972. 8.sz. p.4-6.
A tudományos és a műszaki tervezés színvonala és gazdasági e r e d ményessége nagymértékben a tudományos és műszaki infora-.ációszclgálta- tás szervezettségétől és hatékonyságától függ. A tájékoztatási tevé
kenység mai fejlettségi fokán hatékonyságának meghatározása az e g y i k legaktuálisabb f e l a d a t . T e k i n t e t t e l a r r a , hogy a kevés számú i n f o r m a t i k a i szakember a maga közvetlen munkájával úgyis t u l van t e r h e l v e , célszerű lenne egy egyszerű, sok számítást nem igénylő módszer k i d o l gozása.
Ellentétben más szakemberekkel, a szerző ugy véli, hogy a tájé
koztatási tevékenység gazdasági eredményessége korántsem nyilvánvaló;
hatékonyságának számszerű meghatározása azonban súlyos érv lenne a vezetés számára az információszolgálat f e j l e s z t e s e ée a n y a g i ellátá
sa érdekében.
A c i k k a Litbüthim vállalatnál használt módszert i s m e r t e t i . A Litbüthim tervező i r o d a egy b i z o n v o s szűk területen /gépkocsi karban
tartásánál használt v e g y s z e r e k / végez kutatómunkát s egyben informá
ciószolgáltatással i s f o g l a l k o z i k . A vállalat havonta annotált íroaa- lom- és fordításjegyzéket ad k i . 1970 óta s z e l e k t i v inforsációteriesz- téssel i s f o g l a l k o z i k . 1971-ben a műszaki tervező i r o d a megkísérelte a tudományos tájékoztatási tevékenység hatékonyságának meghatározásét két kritérium /műszaki és gazdasági/ alapján.
A műszaki eredményt két mutató határozza meg:
1. A kutatómunka műszaki-tudományos színvonalénak emelése.
Figyelőszolgálat 2. A beérkezett igényekre válaszként k i a d o t t információ r e l e v a n ciája és teljessége.
Az első mutatónál a vállalat dolgozói által benyújtott és e l f o g a d o t t újításokat és találmányokat v e s z i k f i g y e l e m b e . A második muta
tót a felhasználók értékelése alapján számolják k i .
A gazdasági eredményt szintén két mutató határozza meg:
1 . Az információkeresésre fordított idő csökkentése.
2. A tájékoztatási szakemberek munkájának részesedése az évi t e m a t i k u s t e r v teljesitésőban.
A gazdasági mutatók kiszámítására a szerző egyszerű m a t e m a t i k a i apparátust használ.
Stiegrád Gábor
50/73
6 5 9*
2 8A tájékoztató r e n d s z e r e k egves elemeinek értékelési módszerei és továbbfejlesztési lehetőségeid /MetodÜ o o e n k i 1 vozmozsnoszti s z o - v e r s e n s z t v o v a n i j a otdel'nüE elementov i n f o r m a c i o n n o g o o b s z l u z s i v a n i -
j a . / - LEBEDEY, G.A. = Nauosno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c l j a , S z e r i j a 1 . 1972. 4.sz. p.9-14.
Az i p a r b a n dolgozó tudományos kutatók és szakemberek korszerű tájékoztatási rendszerével szemben az alábbi általános követelmények fogalmazhatók meg:
1 . A szükséges Információkról a megfelelő Időben nyújtott tájé
koztatás
A r r a k e l l törekedni, hogy differenciált tájékoztatást nyújtsunk a felhasználd funkciójától ós az általa megoldandó feladatoktól füg
gően, v a g y i s másfajta tájékoztatásra v a n szükség az irányító s z e r v e k dolgozóinak,' a főkonstruktőröknek; a tudományos munkatársaknak, v a l a mint a "konstruktőröknek és technológusoknak. Az egy felhasználónak szánt információ mennyiségót csökkenteni, minőségót p e d i g javítani k e l l .
2. Valamennyi forrásból v a l a m e n n y i adat összegyűjtése
A rendszernek minden p i l l a n a t b a n ét k e l l f o g n i a az összes meg
lévő információs forrásokat; és e forrásokat o l y a n egységes e l v e k s z e r i n t k e l l f e l d o l g o z n i a , amelyek lehetővé t e s z i k a különböző célok
hoz szükséges valamennyi hasznos információ megtalálását. Valamennyi közzétett információt maximális mórtékben egységesíteni és szabványo
sítani k e l l .
TMT 20.évf. 7.szám 1973.július
3. Az a n a l i t i k u s munka maximális kibontakoztatása
A rendszerben és a l r e n d s z e r e i b e n biztosítani k e l l a meglévő do
kumentumok feldolgozásának összes lehetséges feltételeit. Ennek cél
j a , hogy k i lehessen emelni a releváns információkat, össze lehessen hasonlítani őket, és o l y s n elemző szemléket lehessen készíteni belő
lük, amelyek minden s z i n t e n elősegíthetik a döntéshozatalt. Az elem
ző információfeldolgozás bázisai az ágazati kutatóintézetek l e h e t n e k ; az információfeldolgozás f o n t o s a b b f o l y a m a t a i b a be k e l l v o n n i a köz
vetlenül tudományos munkával foglalkozó szakembereket i s . 4. A szóbeli tájékoztatás csatornáinak felhasználása
Nagy f i g y e l m e t k e l l f o r d i t a n i a szóbeli tájékoztatási f o l y a m a t r a , amely az információ-továbbítás l e g o p e r a t i v e b b formája /szakembe
r e k találkozója, konferenciák, szimpóziumok, szemináriumok a legidő
szerűbb ágazati és ágazatközi tudományos-műszaki kérdésekről; a rádió és a televízió igénybevétele s t b . / .
5. A tájékoztatási f o l y a m a t o k f o k o z a t o s automatizálása
A gépesítési és automatizálási eszközök felhasználását alaposan elő k e l l készíteni, és meg k e l l a l a p o z n i . Ezeket az eszközöket a szükséges mennyiségben k e l l a l k a l m a z n i , a felhasznált típusokat egy
ségesíteni k e l l , hogy össze lehessen k a p c s o l n i Őket az automatikus irányítási r e n d s z e r e k k e l és mindenekelőtt a többi tájékoztatási r e n d s z e r r e l ,
A tájékoztatási rendszer tevékenységének végső célja o l y a n h e l y zet kialakítása, amelynél semmilyen u j tudományos vagy műszaki e r e d mény nem marad i s m r e t l e n egy szakember számára sem, akár közvetlenül, akár közvetve f o g l a l k o z i k az a d o t t kérdéssel. E követelmények kielé
gítése kétségkívül sok időt és jelentős eszközöket igényel, de a tá
jékoztatási r e n d s z e r e k hatékonyságának növekedése mindenképpen " v i s z - szatériti" ezeket a ráfordításokat.
Haraszthy Ágnes
681.3-181:02:002
51/73
K i s számitógépek alkalmazási lehetőségei könyvtárakban és doku
mentációs intíjj-z-T-sr.vekben, / g l e i n c o m p u t e r - E i n s a t z m O g l i c h k e i t e n i n B i b l i o t h e k e n und D o k u m e n t a t i o n s s t e l l e n . / - BOSSMETEH, Ch. = N a c h r i c h t e n fűr Dokumentation, 23.k. 3.sz. 1972. p.114-118.
Az utóbbi években egyre bővült a számítógépek p i a c a . A k i s e b b adatfeldolgozó r e n d s z e r e k e t , továbbá az un. k i s számitógépeket a nagy e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berendezéseket i s előállító cégek f e j l e s z t i k . J e l e n l e g több m i n t 30 gyártó cég kínálja e m o d e l l e k széles spektrumát.
Figyelőszolgálat
A gyártó cégek a z t hangoztatják, hogy k i s számítógépeik különö
sen a rendelés és számlázás, könyvvitel, raktári készletnyilvántartás, fizetéaslszámolás területén alkalmazhatók.
m i v e l a dokumentációs és könyvtári munkákhoz n i n c s e n e k m e g f e l e lően k i f e j l e s z t e t t speciális berendezések, az a kérdés, hogy ezek a berendezések mennyiben használhatók a könyvtárakban és dokumentációs központokban. Héhány alaptípust dokumentációs intézményekben és könyv
tárakban valő alkalmazhatóságuk szempontjából vizsgál meg a szerző.
álágnesszáalás számitógép
A közepes adatfeldolgozó-technika e g y i k jelentős eszköze a mág¬
nesszámlás számítógép. A r e n d s z e r adathordozói, és egyben adattárolói i s mágnesszámla kártyák, amelyek egyrészről o p t i k a i , másrészről mág
neses u t o n , olvashatóan tartalmazzák az információkat. Egy mágnesszám
l a tárolókapacitása j e l e n l e g maximálisan kb. 1000 mágnesesen kódolt j e l az a u t o m a t i k u s a n olvasható könyveléshez az Írással /gépírással/
f e l v e t t szövegen kivül. A mágneses könyvviteli rendszereknél számos kézi fogásra van szükség, minden könyvelési f o l y a m a t h o z a kartoték
ból k i k e l l emelni a megfelelő mágnesszámlákat, kézzel a d a g o l n i a mágnes3zámla-olvasóba, majd újból v i s s z a k e l l r e n d e z n i azokat a k a r totékba, e r e d e t i helyükre. A számlák adagolása az olvasóba nagyobb, mágnesszámlás számítógépes rendszereknél automatikusan i s végezhető, de az olvasás még i g y i s aránylag lassú, óránként maximálisan 3000 számla feldolgozási sebességet érnek e l . Periférikus berendezések, m i n t például a l y u k s z a l a g vagy lyukkártya olvasóegység és a g y o r s - nyomtat óegys ég csatlakoztatása a mágnesszámlás számitógépekhez l e h e t séges. Ennek ellenére ezeket a berendezéseket tárolókapacitásuk ós korlátozott sebességük m i a t t a dokumentációs munkaterületen nem a l kalmazzuk. Ahhoz u g y a n i s , hogy a k i s számitógépeket a dokumentációs munkákban felhasználhassuk, az e l e k t r o n i k u s r e n d s z e r n e k legalább két tulajdonsága szükséges:
1. i n t e r n módon l e g y e n programozható / l e g y e n lehetőség a tárolt programos üzemeltetésre/;
2. legyenek széles körű e x t e r n tárolási lehetőségei /háttér-tá
roló/.
A programozhatóság
Az első tulajdonság alapvető feltétel a p r o g r a m o z o t t információ
feldolgozás bármely módjához. Az e l e k t r o n i k u s számitórendszernek nem
csak számtani müveletek végzésére k e l l alkalmasnak l e n n i , hanem az i s szükséges, hogy l o g i k a i döntésekre önállóan i s képes l e g y e n .
A k i s számítógépek néhány modelljénél a programokat konstans tárolókban rögzítik. Ezek az un. csak olvasható tárolók rendkivül olcsóak, a szabadon használható adattárolókhoz képest. Konstans táro
lóval a programozás minden fáradtság nélkül elvégezhető, és a számi
tógép kezeléséhez n i n c s szükség iskolázott személyzetre. Az egyszer rögzített, mágnesezett állapot azonban többé nem változtatható. A do-
BIZ 20.é r i . 7.szám 1973.július
kumentáciős munkaterületen felmerülő komplex feldolgozási problémák
nál megkérdőjelezhető, hogy a konstans tárolás lehetősége lényeges előnyöket n y u j t - e .
Az adattárolás problémái
A dokumentációs és könyvtári munkában csak azokat a r e n d s z e r e k e t l e h e t a l k a l m a z n i , melyek az e x t e r n adattárolás lehetőségét i s b i z t o sítják. A dokumentációs adatok mennyiségi mutatói indokolttá t e s z i k , hogy az a d a t o k a t elektromágneses u t o n , azaz mágnestekercseker., vagy mágneslemezeken tárolják. A feldolgozásra kerülő a d a t o k a t közvetlenül az e l e k t r o n i k u s rendszerbe v i s z i k be, eltérően az e d d i g szokásos f e l dolgozási módtól, amely s z e r i n t először v a l a m e l y adathordozón rögzí
tették az a d a t o k a t , majd az adathordozóról olvasatták be a számítógép be. A közvetlen eljárási módhoz éppen ezért s z i n t e kivétel nélkül mág neslemezes egységekkel látják e l e z e k e t a k i s számitógépeket. Ujabb irányzat, hogy a k i s számítógépek r e n d s z e r e i n e k perifériáját i g y e k e z nek bővíteni, a r e n d s z e r b e n mágnesszalagokat és gyorsnyomtató egysége k e t i s alkalmaznak. A dokumentációs munkák 3zámára szóba jöhető számi tógép rendszerekhez t a r t o z n a k például - csak néhány m o d e l l t e c l i t v e - az IBM/3, I3M/1130, a Suse 243, a Siemens 404, a F r i d e n S i n g e r s y s t e m 10, a Bosch-Akkord 400, a PDP-11 k i s számitógép. Ha egy dokumentációs intézményen belüli alkalmazhatóságukat vizsgáljuk, akkor nagy v o n a l a k ban az alábbi f e l a d a t o k a t különböztethetjük meg:
1 . adminisztrációs f e l a d a t o k 2. információs f e l a d a t o k .
Az első c s o p o r t h o z sorolható az összes ellenőrző- és mellékes számítások f o l y a m a t a , továbbá a kölcsönzés könyvelése és ellenőrzése.
I d e t a r t o z i k a folyóiratok beérkezésének ellenőrzése és a folyóirat
kölcsönzés megszervezése. M i v e l egy dokumentációs intézmény számára az adminisztrációs f e l a d a t o k n a k ez a fajtája az adatmennyiség szem
pontjából másodlagos jelentőségű, és e probléma nem kizárólag doku
mentációs Jellegű, ezen a h e l y e n f i g y e l m e n kivül h a g y h a t j u k . Könyvtá
r a k b a n ezek a f e l a d a t o k s o k k a l nagyobb jelentőségük. Kísérleteket f o l y t a t n a k k i s számítógépes o n - l i n e kölcsönzési r e n d s z e r e k kialakítá
sára.
Az információs f e l a d a t o k c s o p o r t j a f o g l a l j a magában a dokumentá
ciós intézmény tulajdonképpeni f e l a d a t a i t , amelyek a dokumentált i n formáció feltárása, megállapítása, tárolása, válogatása és továbbítá
sa során merülnek f e l . Ebben az összefüggésben n i n c s jelentősége an
nak, hogy az információ továbbítása a dokumentációs intézményen belül történik, vagy külső felhasználásra kerül. A dokumentumok feltárása és a releváns dokumentumok keresése igényli többnyire a legnagyobb munkaráfordítást, ezért elsőrendű követelmény ezeknek a munkaterüle
t e k n e k az automatizálása.
Egy dokumentációs tételre nézve /a dokumentum bibliográfiai és dokumentációs jellemzői/ 500-700 Jelmennyiségből k i i n d u l v a , és a 20 000 dokumentumos gyűjteményt véve a l a p u l , a legtöbb esetben elérik a k i s számítógép-rendszerek térol'kapacitásának felső hatérét. Ez ha-
Figyelőszolgálat tárt szab a kibővítés nélküli r e n d s z e r e k alkalmazhatóságénak. A k i s számítógép-technikában Így jelentős s z e r e p e t játszanak a mágnesszalag kazetták, melyekre jellemző az a l a c s o n y ár és a v i s z o n y l a g nagy táro
lókapacitás. A kazettás készülékek azonban más e l v s z e r i n t működnek, ezért ezek alkalmazásánál kompatibilitási, t e c h n i k a i problémákat k e l l megoldani.
Külső dokumentációs szolgáltatésokhoz a számítógépek b i z o n y o s ér deklődési körök számára készülő irodalomjegyzékek /katalógusok, i n dexek/ elkészítésével járulhatnak hozzá. Ez esetben az érdeklődők azé ma és a p r o f i l határozza meg, hogy m i l y e n követelményeket k e l l támasz
t a n i az e l e k t r o n i k u s r e n d s z e r r e l szemben.
A k i s számitógépgyártó cégek tájékoztatóiban m i n d i g hangsúlyoz
zák, hogy r e n d s z e r e i k nagy adatmennyiségeket képesek tárolni. A táro
lási kapacitást azonban még m i n d i g a k e r e s k e d e l m i adatfeldolgozás szükségletein mérik, nem p e d i g a s z a k i r o d a l m i dokumentáció követelmé
n y e i n , A kisteljesítményű számitógép alkalmazhatóságát v i s z o n t más
képp k e l l értékelni, ha nagyobb adatfeldolgozó berendezésünk van a nagyvolumenü feldolgozási f e l a d a t o k elvégzésére. A számítógépgyártók azt a nézetet képviselik, hogy r e n d s z e r e i k nemcsak alternatívát j e l e n t e n e k a nagyobb adatfeldolgozó rendszerekhez, hanem azokat szervesen k i i s egészítik, azaz a k i s számítógépet " i n t e l l i g e n s végállomásként"
k e l l üzemeltetni.
A s z a k i r o d a l m i dokumentáció területén a gyártó cégek már k o n f e k cióé keresőrendszereket kínálnak. Dokumentációs adattároláshoz azon
ban más értékrendet k e l l felállítanunk, m i n t a k e r e s k e d e l m i és t u d o mányos területeken. Egy 300 000-es dokumentum-állomány tárolóegység
ben való rögzítéséhez már nem elegendő a nagy teljesítményű számitögé"
összss belső tárolókapacitása sem. Az üzemi számitóközpontokat több
n y i r e l e t e r h e l i k a k e r e s k e d e l m i munkákkal, ezért már egy k i s számító
gép alkalmazása i s érezhetően csökkenti az adatfeldolgozás terén j e lentkező t e r h e k e t . M i v e l a k i s teljesítményű számítógépeknél a r r a tö
rekednek, hogy r e n d s z e r e i k összeegyeztethetők legyenek a nagyobb r e n d s z e r e k k e l , i g y több adatfeldolgozási f e l a d a t o t át l e h e t t e n n i a köz
p o n t i rendszerből a k i s e b b r e n d s z e r r e .
Összefoglalva megállapítható, hogy k i s e b b nagyságrendű dokumen
tációs intézményeknek - mar. 50 000 dokumentum - érdemes és lehetsé
ges k i s teljesítményű számítógépeket a l k a l m a z n i , m i g a közepes ós na
gyobb Ínformációfeldolgozó részlegek o l y a n r e n d s z e r e k e t alkalmazzanak melyeket nagyobb adatfeldolgozó berendezéssel együtt használunk.
Zakariás Jenő
TMT 20.ért. 7.szám 1973.július
Ugyan már főnök.,, csak azért, mert n i n c s Önnel egy véleményen...
/Data Management, lo.k.lo.sz,1972.okt, l o . p./
•
52^73 681.3.06:37/45/
Információé szakemberek képzése Olaszországban. / L ' i s t r u z i o n e p r o f e s s i o n a l e i n Itália n e l campo dell'elaborazíone e l e t t r o n i c a d e l ié i n f o r m a z i o n e . / - LEGGIO, A. = La R l v i e t a d e l l ' I n f o r m a z i o n e , 3.k.
2.sz. 1972.épr. p.25-27.
A gépi adatfeldolgozás elterjedésével Olaszországban i s j e l e n t k e z e t t két probléma;
• az a j technológia megkivánta képzettségű szakemberek biztosí
tása;
A a munkaerő átcsoportősitás kérdése.
Figyelós zolgálat A megfelelő számú szakember biztosítása érdekében 1965-ben tör
vényjavaslatot nyújtottak be, amelyben két szintű /líceumi és e g y e t e m i / képzés bevezetését j a v a s o l t a k az illetékesek, mind ez i d e i g azon
ban még semmilyen intézkedés nem született annak érdekében, hogy a kérdés intézményes megoldást n y e r j e n .
Az egyre szélesebb szakemberhiány i g y ezémos e l s z i g e t e l t , egy
mással össze nem h a n g o l t kezdeményezéshez v e z e t e t t a felsőoktatásban.
Egyes egyetemek /tudományegyetemek/ "tájókoztatá3tudományi" / I n f o r m a t i o n s c i e n c e / t a g o z a t o t indítottak, amelyek a gépi adatfeldolgozás
nak csak alapvető problémáival f o g l a l k o z n a k / p l . l o g i k a i m a t e m a t i k a / és csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem tárgyalják az információk gépi feldolgozásával k a p c s o l a t o s adminisztrációs, szervezési szempon¬
t o k a t .
A mérnöki fakultásokon szakosítással vagy továbbképzés formájá
ban a k i f e j e z e t t e n mérnöki problémákra vonatkozóan, a gépek tervezé
sére vagy az üzemek gépi ellenőrzésének megtervezésére nyújtanak kép
zést, és nem f o g l a l k o z n a k az adminisztrációs, vezetési és gazdasági kérdésekkel. Megint más egyetemek ugy k e z e l i k az informatikát, mint egyet a lehetséges technikák közül.
De a magánszektoru oktatás sem kevésoé ellentmondásos. A h a r d ware előállítói csak a legegyszerűbb alkalmazási módokat tanítják és nem f e k t e t n e k súlyt a r e n d s z e r e k hatékonyságának használatára. A k u tatóintézetek k i f e j e z e t t e n tudományos kérdéseket vizsgálnak és t e k i n télyben s z e m p o n t j a i k vannak. A konzultáns cégek csak a szerződésben f o g l a l t a k r a koncentrálnak. Végül a "gyors" és " b i z t o s " t a n f o l y a m o k , amelyeket üzleti szempontok vezérelnek /magán intézmények h i r d e t n e k / i g e n kétes értékűek.
Az ANPICE /Olasz .Nemzeti Adatfeldolgozó és Programozó Egyesület/
az e g y e t l e n e l i s m e r t s z e r v e z e t , amely átfogóan vizsgálja ezeket a problémákat és a megoldást sürgeti. E g y e t l e n k i u t n a k a szabadegyete
mi képzés bevezetése látszik. Bürokratikus kötöttségektől mentesen, rugalmasan l e h e t az oktatást megszervezni.
Az oktatóktól a következő i s m e r e t e k e t várják e l :
e ismerjék az információk gépi feldolgozásának módjait;
0 legyenek közöttük g y a k o r l a t i szakemberek, a k i k meglehetős g y a k o r l a t t a l r e n d e l k e z z e n e k az elméletek és a g y a k o r l a t Összeegyez
tetésében;
s vegyenek részt az oktatásban a hardware cégek szakemberei, a k i k i s m e r i k a gépek teljesítőképességét.
A három terület szakembereinak szerves együttműködése az o k t a tósért felelős állami s z e r v e k beleegyezése és támogatása nélkül nem valósitható meg.
Bobok Györgyné
I M I 20.évf. 7.szám 1 9 7 3 .július
53/73 681.325.67:389.6
fformativ műszaki dokumentációt feldolgozó dokumentum- és a d a t közlő automatizált információkereső r e n d s z e r kialakításának egyes kérdései. /Nekotorüe vopro3zü r a z r a b o t k i dokumentál1 rin-fak-frngráfi - c s e s z k o j a v t o m a t i z i r o v a n n o j IPSZ po normátivno-tennicseszkoj doku- m e n t a c i i . / - FELLDkAM, E.M. = Naucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2. 1972. 4.az. p.36-39.
A c i k k a gazdasági életben nagy s z e r e p e t játszó normatív műsza
k i dokumentációt /szabványokat, műszaki leírásokat/ feldolgozó a u t o matizált információkereső r e n d s z e r felépítésének kérdéseivel f o g l a l k o z i k . Egy I l y e n r e n d s z e r abban különbözik egy szokványos információ
kereső rendszertől, hogy
• kizárólag a szabványosítási szakemberek számára készül:
• válaszként nemcsak dokumentumot, hanem a d a t o t i s szolgáltat
h a t . /A c i k k b e n a d a t n a k n e v e z i k a n o r m a t i v műszaki dokumentációban megtalálható o l y a n e l e m i információt, amely v a l a m i l y e n szabványosí
tandó termék minőségének megállapításánál érdeklődésre t a r t h a t szá
mot ./
A továbbiakban j a v a s l a t o t t e s z a n o r m a t i v műszaki dokumentáció f o r m a i a d a t a i n a k egységes megadási móajára. A szabványok információ
kereső nyelvének t e z a u r u s z o n alapuló d e s z k r i p t o r n y e l v e t ajánl.
A keresési f i l e kialakításánál a legnagyobb problémát a már meg
lévő n o r m a t i v műszaki dokumentáció feldolgozása j e l e n t i . A c i k k Író
j a s z e r i n t a hagyományos indexelési eljárással a megvalósítás gyakor
l a t i l a g l e h e t e t l e n . Az általa j a v a s o l t módszer az indexelés munkaigé
nyét k b . 6-7-szeresére csökkenti. A módszer kidolgozásénál abból a megfigyelésből i n d u l t k i , hogy az állományban meglévő dokumentumok, i l l e t v e adatok kikérési gyakorisága nem állandó. A beérkezett tema
t i k a i kérdések 92*-a az állományban lévő dokumentumok a l i g 50*-át é¬
r i n t i ; de egy témán belül az egyes dokumentumok kikérési gyakorisága sem o s z l i k meg e g y e n l e t e s e n . Ennek alapján megállapította, hogy a dokumentumoknak mindössze k b . 50*-át k e r e s i k , a többi dokumentumot i g e n rikán, vagy egyáltalán nem kérik. Ebből k i i n d u l v a j a v a s o l j a az un. "Önszervezés!" módszert, melynek lényege, hogy kizárólag csak a¬
zokat a dokumentumokat i n d e x e l i k , amelyekre mér érkezett be kérés.
Stiegrád Gábor
