Figyelőszolgálat
FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK
6 4 / 7 3
57/083.72/
A biológiai t e r z a u r u s z felépitéaének szukaégességéről, és a t e zaurusz szerkezetéről. /0 neobnodimoazti s z o z d a n i j a t e z a u r u s z a oo biologíi i ego s z t r u k t u r e . / - POZHAHIH, L.P. - VLASZOVA, V.P. = Na- ucsno-Sennicaeazkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2. 1972. 9.sz. p.23-24-.
1972-ben a V I S I T I e l k e z d t e egy biológiai t e z a u r u s z szerkesztó- aét a biológiai "Referativnüj Z s u r n a l " referátumainak éa tárgymuta
tóinak segítségével. A t e z a u r u s z két részből áll: általános / t e r m i nológiai/, v a l a m i n t s z a k r e n d i részből. Az általános rész összeállí
tásánál a 7 I H I I I - b e n k i d o l g o z o t t egységes tezaurusz-szerkesztési me
todikát kívánják a l k a l m a z n i az UNESCO által a d o t t irányelvek f i g y e lembevételével. A s z a k r e n d i részben az állatok és növények l a t i n ne
v e i s z e r e p e l n e k , v a l a m i n t a d e s z k r i p t o r o k l e g f o n t o s a b b l a t i n s z i n o nimái a megfelelő utalással. Az állatok és növények o r o s z elnevezé
sét külön közlik utalással a megfelelő l a t i n névre.
Stiegrád Gábor
773
Pigye15szolgálat
6 5 / 7 3 6 5 . 0 1 2 . 1 2 2 : 0 2 5 . 2 1 Í Q 5
Egy folyóirat kiválasztási m o d e l l könyvtári alkalmazása, /A J o u r n a l a e l e c t i o n model and i t s implicatíona f o r a l i b r a r y syatem./
- KEAPT, D.H. - HILL, T.W. = I n f o r m a t i o n Storage and R e t r i e v a l , Q.k.
l . s z . 1973.jan. p. 1 - 1 1 .
Egy-két ellenvéleménytől e l t e k i n t v e a szakemberek megegyeznek abban, hogy a könyvtár számára rendkívül lényeges a l e g f o n t o s a b b Írá
sos anyagok kiválasztása gyűjteménye számára. A c i k k egy o l y a n mo
d e l l t i s m e r t e t , amely a különböző folyóiratok közötti szelektálást könnyiti meg.
A legmegfelelőbb beszerzési stratégia kialakítását a könyvtár céljainak megfogalmazásával k e l l kezdeni.A következő döntő lépés,hogy meghatározható-e egy o l y a n kritérium, m e l l y e l a különböző szelekciós politikák hatékonyságát mérni l e h e t . Ha sikerül megállapítani e z t a kritériumot, már értékelni t u d j u k az a d o t t szelekciós politikát, a¬
s z e r i n t , hogy mennyire s e g i t a könyvtár céljainak elérésében.
A m o d e l l kulcskérdése az un. "folyóirat érték" fogalmának t i s z tázása. A szerzők s z e r i n t a folyóirat érték a z t f e j e z i k i , hogy az a d o t t folyóirat mennyiben segíti a könyvtár céljainak elérését: i g y a m o d e l l b e n a folyóirat érték mértéke tehát a várható felhasználás.
Z z z e l k a p c s o l a t b a n a szerzők felhivják a f i g y e l m e t néhány problémára:
• a felhasználás gyakorisága önmagában nem elegendő a f e l h a s z náló elégedettségének kimutatására;
• a felhasználás l e h e t külső ós belső, nehéz követni és egzakt módon mérni a t e l j e s felhasználást;
• nem m u t a t j a egy folyóirat hasznosságát speciális felhasználók szempontjából /csak átlagértéket ad/.
A várható felhasználásnak mint a folyóirat érték kritériumának alkalmazása h e l y e t t egyesek ezért a "termelékenység" kritérium a l k a l mazását javasolják. /"Termelékenység" = a folyóirat releváns c i k k e i nek száma/. A c i k k "szerzői" s z e r i n t azonban a termelékenység f o g a l ma túlságosan komplex, ezért használata a modellben nem célszerű. E l méletileg i g a z , hogy v a n néhány i g e n "termelékeny" folyóirat, mely a fontoeabb c i k k e k nagy részét t a r t a l m a z z a , de egy-egy könyvtár és o l vasói számára nehéz lenne Összeállítani ezek listáját. M i v e l p e d i g a felhasználás és a termelékenység között k a p c s o l a t van, v i s z o n y l a g o s egyszerűsége és pontossága m i a t t helyesebb a felhasználást t e k i n t e n i a folyóirat érték tritóriumának. A z z a l , hogy a m o d e l l a könyvtárban megszerezhető folyóiratok felhasználásával maximalizálja a várható szükségletet, e g y e s i t ! mind a felhasználók, mind a szolgáltatók cél
j a i t .
A c i k k b e n k i f e j t e t t , lineáris programozású kiválasztási m o d e l l meghatározott időtartamra v o n a t k o z i k . Döntési változója kétértékű. A b e m u t a t o t t módon számitható érték megmutatja, hogy érdemes-e beaze-
TMT 20.ért. 10.szám 1973.október
r e z n l az a d o t t folyóiratot /a döntési változó = 1 / vagy sem./a dönté
s i változó • 0/. A módszert felhasználhatják egyéb, könyvtárral kao- c s o l a t o s problémák /például centralizáció - decentralizáció/ megoldá
sához i s . Érdekessége a modellnek, hogy a könyvtárat részben informá
ciótároló, részben p e d i g szolgáltató egységnek t e k i n t i , a mindkét a s p e k t u s t f i g y e l e m b e v e s z i .
M i l y e n korlátozó feltételek s z e r e p e l n e k a modellben?
Kiindulási a l a p a tőkeszegénység, amit a folyóirat kiválasztásá
r a vonatkozó döntésnél mindenképpen f i g y e l e m b e k e l l v e n n i . A pénzügyi erőforrások korlátozottsága m i a t t a m o d e l l nem vehet számba minden folyóiratot. A főbb költségek közül a rendelési, az előfizetési, a tárolási és a kölcsönzési költségek s z e r e p e l n e k a modellben. A felál
lított egyenleg e g y i k oldalán az a pénzösszeg áll, melyet egy a d o t t időszakban folyóiratra költöttek, másik oldalán p e d i g az időszakban rendelkezésre álló pénzösszeg. A b a l o l d a l i összegnek mindenképpen k i sebbnek vagy egyenlőnek k e l l l e n n i e a j o b b o l d a l o n szereplő Összeg
nél. /A költségek szerepét növeli az a tény, hogy a fenntartók a f i nanszírozás utján tudnak legegyszerűbben befolyást g y a k o r o l n i a s z e r v e z e t r e , a modellnek tehát e z t mindenképpen f i g y e l e m b e k e l l v e n n i e . /
Speciális korlátozó tényező, hogy a döntési változók csak 0 vagy 1 értéket vehetnek f e l , továbbá, hogy ha egy c i m egyszer a szelektá
lás során bekerült a rendszerbe, akkor a modellben f i g y e l e m b e v e t t időszak a l a t t nem vehető k i belőle.
B e b i z o n y o s o d o t t , hogy a m o d e l l jó, egy hiányosságát azonban k i k e l l e n e küszöbölni. J e l e n l e g i formájában u g y a n i s a m o d e l l csak folyó
i r a t o k kiválasztására a l k a l m a s , de nem a d j a meg az egyes folyóiratok fontossági sorrendjét. így az sem mutatható k i , hegy szükség van-e v a l a m e l y folyóirat valamennyi évfolyamára, vagy sem.
Végezetül a szerzők hangsúlyozzák, hogy sem az i s m e r t e t e t t , sem semmilyen más m o d e l l nem h e l y e t t e s i t h e t i az egyént döntéshozó s z e r e pében, tehát a felelősség i s m i n d i g a személyen n y u g s z i k . A m o d e l l csak eszköz l e h e t a h e l y e s döntés meghozatalában.
ttosoni Istvánná
.n- 558.8.012.12:659.28
»//J
M a r k e t i n g és az ESIC-.jellegű információs r e n d s z e r e k /EBIC = E d u c a t i o n a l rtesources I n f o r m a t i o n Center = Oktatási Információs Köz
pont. M a r k e t i n g p e r s p e c t i v e s ÍOX " E R I C - l i k e " i n f o r m a t i o n systems./ - ÜL'EHL, Ph.G. = ASIS J o u r n a l o f t h e American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Science, 2?.k. ó.sz. 1972.nov.-dec. p.359-154./
A tanulmány t émája a m a r t t e t i n g é3 az EHIC-jellegü információs
775
Figyelőszolgálat
r e n d s z e r e k k a p c s o l a t a , annak vizsgálata, hogy a m a r k e t i n g tevékeny
ség mennyiben befolyásolhatja az ERIO-jeiiegü információs r e n d s z e r e k szerepét a felhasználók igényeinek kielégítésében.
A 3zerzó s z e r i n t a " m a r k e t i n g " - v a g y i s az a diszciplína, amely
nek lényege a termelő és a fogyasztó közötti k a p c s o l a t megteremtése - jelentős mértékben növelheti az ERIC-jellegü információs rendszerek felhasználását.
1. M a r k e t i n g : a társadalom egészét átfogó f o l y a m a t
A m a r k e t i n g e t sokáig sokdimenziós diszciplínának tekintették /né
hányan például kimutatták, hogy kialakításéhoz 15 műszaki és társada
lomtudomány "járult hozzá"/, s csak a 60-as évek közepétől t e k i n t i k a társadalom egészét átfogó f o l y a m a t n a k . E szemlélet lényege az, hogy a x a r k e t i n g funkciója a termelés és a fogyasztás hatékony összekapcsolá
sa, a m a r k e t i n g célja p e d i g a különböző társadalmi c s o p o r t o k mint f o gyasztók igényeinek kielégítése, i b b e n a vonatkozásban vizsgálva az i . i l C információs r e n d s z e r t , kimondható, hogy az oktatási s z e k t o r b a n léteznek o l y a n oktatási, kutatási anyagok, ameÍveket a s z e k t o r költ
ségvetéséből k e l l megvásárolni. A cél p e d i g az, hogy az oktatók ós a kutatók hozzájuthassanak a részükre szükséges anyagokhoz és informá
ciókhoz. Az ERIC információs r e n d s z e r szerepe ezek s z e r i n t az, hegy szolgáltatásaival a f e n t i igények a d o t t feltételek m e l l e t t i kielégí
tését lássa e l , tökéletesítse.
2. A Marketing-koncepció
A l a p j a a "vevő-orientáció", ami a s t j e l e n t i , hogy a termelésben nem az eladó, hanem m i n d i g a vevő szándékaiból k e l l k i i n d u l n i , nem a terméket, hanem az embert mint fogyasztót k e l l elsősorban f i g y e l e m b e v e n n i .
E vonatkozásban m i n d e n f a j t a Információs rendszer f e l a d a t a : a/ a fogyasztói igények meghatározása;
b/ ezen igények kielégítési lehetőségeinek kimutatása;
c/ az igényeket az eddiginél jobban kielégítő u j termékek és szolgáltatások "felfedezése".
Hozzátartozik a koncepcióhoz, hogy az igényeket a " p i a c o n " , r.em p e d i g az"Íróasztalnál" k e l l felmérni, nem szükségleteket k a l l mester
ségesen létrei.ozni, hanem igénveket k e l l jól kielégíteni. S koncep
ció alkalmas a társadalmi ós a különböző s z e r v e z e t i erdekek összekap
csolására, harmónikus egybehangolására i s , A további K u t a t a s o * célja
• A szóban forgó, könyvtártudományi ás informatikai oktatási-kutatási Iníoraációs rendszert a ilaryland-l as az Oktatási Iaforaá- e l 6 l Sdtpoct /USA/ kollektívája dolgozta k i .
MT 20.évi, IC.szám 1973.október
e s z e r i n t o l y a n speciális m a r k e t i n g technikák kidolgozása k e l l hogy l e g y e n , melyek az E R I C - J e l l e g i i információs rendszerekben i s a l k a l m a z hatók.
3. Az információ-üzletben alkalmazható marketing-technikák Az EEIű-jellegü információs rendszerekben leginkább alkalmazható technikák közül első h e l y e n emiittető a "fogyasztói magatartás k u t a tása", ami felhasználható például a könyvtártudományi i n f o r m a t i k a i információs igények felmérésére, A fogyasztói magatartás kutatása kö
zéppontjában i s a fogyasztói szükségletek megismerése áll; a z t k u t a t j a , hogy miért merülnek f e l bizonyos szükségletek, i l l e t v e hogy ezek hogyan elégíthetők k i .
Információs rendszerekben, azok szolgáltatásainak kereskedelmé
ben i s alkalmazható technikák továbbá a marketingben k i d o l g o z o t t ku¬
tatástervezés, az adatelemzési technikák, felmérési módszerek s t b . Speciális m a r k e t i n g - t e c h n i k a a "piac-elemzés",mely különböze f o gyasztói a l c s o p o r t o k igényeit méri f e l , elkülönítve a z t a szélesebb vevőközönség igényeitől, e z z e l megteremtve a korlátozott erőforrások
j o b b kihasználását.
A tanulmány lényegében a m a r k e t i n g g e l foglalkozók és az informá
ciótudomány művelői közötti párbeszédet segíti elő a két diszciplína közös vonásaira alapozva. A legfőbb közös vonás, hogy mindkettő cél
j a a "szükségletek kielégítése".
iíosoni Istvánná
659.2 SDI:539.1-05:061,6/100/
F e l a d a t r a orientált információ szét3ugárzása a tudósok nemzetkö
z i közösségében. /The d i s s e m l n a t i o n o f t a s k and s o c l o e m o t i o r . a l i n f o r ¬ mation ín an i n t e r n a t i o n a l community o f scientísts./ - 2ALTMA3, G. - gŰgLBB, 3.M. = ASIS. J o u r n a l o f t h e American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n 3 c i e n c e , 23.k. l . s z . 1972. p.225-236.
Azt az általános feltevést, hogy az alaptudományok nemzetközi jellegűek, a közlemény e m p i r i k u s utón vizsgálja egy o l y a n expresszív módon növekedő tudományterület kutatói körében, mint az elméleti f i z i k a . ?5 ország /a Szovjetunió és Kina nem s z e r e p e l közöttük/ 977 f i zikusának válaszai alapján tanulmányozzák a f e l a d a t r a orientált i n formációk terjedését. Az adatok összegyűjtésekor /196S-19Ő7/ 2600-ra becsülték a s2ámitásba jövő f i z i k u s o k számát, ebből 177C k a p o t t kér
dőívet.
A vonatkozó témakörben az információs rendszer nyíltságára két mérték szolgált;
777
Figyelőszolgálat
1 . a válaszadónak meg k e l l e t t n e v e z n i két, saját intézményén k i vüli kutatót, a k i k k e l kutatásával k a p c s o l a t o s a n leggyakrabban cserél információt;
2. továbbá bárom o l y a n személyt k e l l e t t megjelölnie, a k i t a l e g kiemelkedőbbeknek t a r t kutatáBl témájában.
A felmérésben 3 általános földrajzi - p o l i t i k a i r e n d s z e r t v e t t e k t e k i n t e t b e : Egyesült Államok, Európa és JaDán. Az v o l t a t a p a s z t a l a t , hogy az információ v i s z o n y l a g szabadon áramlik a földrajzi - p o l i t i k a i határok között. A válaszokból kiderült, hogy a kutatási e¬
redmények gyorsabban t e r j e d n e k Japánból az Egyesült Államokba és Eu
rópába, m i n t fordítva; és az Egyesült Államokból gyorsabban Európába Ide tartozóan érdekes és f o n t o s az Egyesült Államok és a CEHN /Con- s e i l Europeen pour l a Recherche Nucléaire • Európai Atomkutatási Ta
nács/ országokban müködó f i z i k u s o k k a p c s o l a t a . Az Egyesült Államok
ból választ adók 62^i-a a CERH országok f i z i k u s a i t nevezte meg a kér
dőíven, és ez a z t m u t a t j a , hegy e között a két kategória között a legszorosabb a k a p c s o l a t . A 3 földrajzi r e n d s z e r közül az Egyesült Államok f i z i k u s a i v e z e t n e k az információterjesztés terén k i f e j t e t t aktivitásban, utána a CEBS, aztán Japán.
A l e v o n t következtetés s z e r i n t az elméleti tudományokban az i n formáció áramlását a földrajzi határok v i s z o n y l a g nem gátolják.
Dáczer Éva
67/73 6 5 9 . 2 8 : 3 8 2
Külkereskedelmi és egyéb nemzetközi gazdasági tevékenység i n f o r - luéciőellátáaa. / I n f o r m a c i o n n o e obeszpecsenie vnesneekonomicseszkih o- - e r e c i j . / - VCSERA.SHIJ,. R.P. = Neueano-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 1 . 1972. 3.az. p.3-10.
A társadalmi termelésben a tudományos-műszaki f o r r a d a l o m eredmé ujaként végbemenő társadalmi-gazdasági változások következtében ma már a külkereskedelmi és egyéb nemzetközi gazdaaági tevékenység tár
gyát nem csupán a termelési f o l y a m a t végterméke j e l e n t i , hanem a tár sadalmi újratermelési f o l y a m a t g y a k o r l a t i l a g valamennyi szakaszának eredménye. A s z o c i a l i s t a országok e tevékenységben való részvételé
nek tervezése elképzelhetetlen a kereskedelmi-gazdasági partnerekés versenytársak tevékenységének mélyreható konjunkturális és gazdasági elemzése nélkül. T e l j e s e n természetes tehát, hogy a a z o c i a l i a t a o r szágok komplex integrációs programja s z e r i n t szükség van a szakosí
t o t t tájékoztató és k o n z u l t a t i v szolgáltatások kiszélesítésére. A nemzetközi gazdasági tevékenységgel k a p c s o l a t o s döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatási r e n d s z e r e n az információk r e n d s z e r e s é3 t e r v azerü gyűjtésére, elemzésére ée továbbítására szolgáló eszközök és módszerek összességét k e l l érteni.
TUT 20.évf. 10.szám 1973,október
A Szovjetunióban a nemzetközi gazdasági tevékenység információ
ellátásához felhasználható n y i l t források az alábbiak!
1. tájékoztatás a szabadalmakról, találmányokról;
2. szakkiadványok:"Bjulleten' I n o s z t r a n n o j Kommerceeszkoj I n f o r - m a c i i " /Külföldi Kereskedelmi H i r e k / ; a " S i l r o v a j a Ekonomíka 1 Mezs- dunarodnüe O t n o s e n i j a " /Világgazdaság és Nemzetközi K a p c s o l a t o k / , v a l a m i n t a " V n e s n j a j a T o r g o v l j a " /Külkereskedelem/ oimü folyóiratok és mellékleteik, a V U I I T I által k i a d o t t "Ekonomika Promüslennoazti"
/Ipargazdaság/ cimü referálólap;
3. a külföldi k e r e s k e d e l m i kamarák, követségek, egyesülések éa táraaaágok oroaz n y e l v e n k i a d o t t ismertetései;
4. az általános és ágazati .iellegü külföldi tudományos-műszaki és műszaki-gazdasági folyóiratok;
5. speciális kiadványok, amelyek a l i c e n c e k keresletére és kíná
latára, a biztosító társaságok és bankok tevékenységére vonatkoznak / p l . "'íorld 3usineas", "Business I n t e r n a t i o n a l " s t b . / ;
6. marketing-anyagok;
7. különféle útmutatók;
8. katalógusok, p r o s p e k t u s o k , reklámkiadványok, hirdetések, k i állítási tájékoztatók s t b . ;
9. a l e g f o n t o s a b b tőzsdékre vonatkozó a d a t o k ;
10. külkereskedelmi s t a t i s z t i k a i évkönyvek, társaságok, bankok, biztosító társaságok, nemzetközi s z e r v e z e t e k beszámoló jelentései;
11, a n a p i sajtóban, v a l a m i n t a tudományos-ismeretterjesztő k i a d ványokban megjelenő különféle publikációk.
A nemzetközi gazdasági tevékenység két c s o p o r t r a osztható: az első c s o p o r t b a t a r t o z n a k az árukkal f o l y t a t o t t miiveletek /a n y e r s anyag és berendezés-kereskedelem, technológiai kooperáció s t b . / , a másodikba az un. láthatatlan e x p o r t / a t e r v e k koordinációja, kutatá
si-tervezési együttműködés, pénzügyi segítség/. E kétféle tevékeny
ség különböző jellegű t a r t a l m a m i a t t a tájékoztatási r e n d s z e r s t r u k túráját differenciáltan k e l l szemlélni, nem kívánható tőle, hogy he
lyettesítse a működő s z a k r e n d s z e r e k e t , ellenkezőleg: a meglévő ága
z a t i és ágazatközi tájékoztatási r e n d s z e r e k r e k e l l épülnie. Ezért egy központot k e l l létrenozni, amely koordinálja az állami tájékoztatási r e n d s z e r esyes s z e r v e i n e k munkáját a nemzetközi gazdasági tevékenysé
get lebonyolító főhatóságok érdekeinek figyelembevételével.
A nemzetközi gazdasági tevékenységre vonatkozó adattömeg közve
títésének módját operatív, f o l y a m a t o a ee r e f e r e n s z tájékoztatásra l e het f e l o s z t a n i . Az operatív tájékoztatásnál a tőzsdei információkat távirón vagy t e l e x e n , tehát nagyon gyorsan k e l l e l j u t t a t n i a f e l h a s z nálóhoz, mert különben a benne f o g l a l t adatok vagy tények e l v e s z t i k
779
Figyelőszolgálat
időszerűségüket. A f o l y a m a t o s tájékoztatás az időszakos kiadványokban történhet; a r e f e r e n s z által nyújtott információt p e d i g a tájékoztató központokban l e h e t tárolni.
A nemzetközi gazdasági tevékenység tájékoztatási rendszerének k i dolgozása sok munkát igényel; szabványosítani k e l l többek között az i n p u t o t , u g y a n i s a tárolandó információs anyag döntő többsége f a k t o - gráfiai jellegű. Az a d a t b a n k o k k a l k a p c s o l a t o s kutatások s i k e r e a alő- rehaladáaa nagyban elősegítheti a nemzetközi gazdasági tevékenyaég tájékoztatási rendszerének mielőbbi kiépítését.
Haraazthy Ágnes
