• Nem Talált Eredményt

Folyóiratcikk referátumok megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratcikk referátumok megtekintése"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 21. ó v f . 4 - 5 .s z á m 1974. á p r i l i s - m á j u s

dolgozási, i l l e t v e a kézi lyukkártyás rendszerektől, a nyilvántartás változataitól, a selejtezés szempontjaitól k e z d v e egészen o l y a n b o n ­ tásokig, a m e l y e k aegitségével a vállalati felhasználási területek s z e r i n t i kategóriákba s o r o l t s z a k e m b e r e k a l e g j o b b hatásfokkal látha­

tók e l dokumentumokkal.

A már megvalósított gyártmányismertető-gyűjtési, i l l e t v e - f a l d o l ­ gozási rendszerekről a z OMOZ gépi u t o n előállított jegyzékei, továb­

bá a KGIfl MT1I Prospektustárának évtizedes g y a k o r l a t a , v a g y a C s e p e l Autógyár Műszaki Tájékoztató Osztályának működési szabályzata adnak g y a k o r l a t i útmutatást a könyvtárak számára.

Zoltán Imre

FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK

3 V

7 4 0 0 1 . 4 : 6 2 2 . 6 9 2 . 4 3 / 0 8 3 . 7 2 /

Egy s z a k t e z a u r u s z szerkezetének ismertetése. / S z t r u k t u r a t e z a u ­ r u s z a poTruTío~pToVodn^5mu-Trlins^ R.P. = N a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a o i j a , S z e r i j a 2 . 1 9 7 3 . 1. 8 2 . p . 1 8- 2 1 .

A V I N I T I k i a d o t t egy s z a k t e z a u r u s z t , a m e l y a csővezetékes szál­

lítás /csővezetékek, o l a j - és gáztartályok tervezése, őpitéae és f e l ­ használása; korrózióvédelem, a szállítás automatizálása és gazdasági kérdései s t b . / témáját öleli f e l . A t e z a u r u s z szerkesztéséhez a V I N I T I által k i a d o t t "Truboprovodnüj T r a n s z p o r t " /csővezetékes s z á l l í t á s / c . referálőlap anyagát dolgozták f e l .

A t e z a u r u s z két részből á l l : a főrészből és egy o l y a n indexből, amely különleges - később i s m e r t e t e t t - szempontok s z e r i n t c s o p o r t o - a i t v a t a r t a l m a z z a a d e s z k r i p t o r o k a t .

A t e z a u r u s z főrésze betűrendben s o r o l j a f e l a t e z a u r u s z b a f e l ­ v e t t összes / k b . 8 0 0 / kifejezést, m i n d e g y i k kifejezésnél feltüntetve

a v e l e meghatározott - h i e r a r c h i k u s éa más - módon k a p c s o l a t b a n álló egyéb kifejezéseket i s . A szerkesztők a h i e r a r c h i k u s k a p c s o l a t o k k i ­ jelölésénél f i g y e l e m b e vették mind a z egész-rész, mind a f a j - n e m t í ­ pusú k a p c s o l a t o k a t , de e z e k között különbséget nem t e t t e k . M i v e l a t e z a u r u s z külön h i e r a r c h i k u s i n d e x e t nem t a r t a l m a z , minden kifejezés­

nél megadták a z Összes nála g e n e r i k u s a b b kifejezést i s .

A r o k o n f o g a l m a k a t / r e l a t e d t e r m a / előre meghatározott e l v e k alapján válogatták ösaze:

(2)

o k - o k o z a t i kapcsolatnál a z oknál feltüntették a z o k o z a t o t , éa f o r d i t v a , a z okozatnál a z o k o t ;

a z azonoa rendeltetésű f o g a l m a k a t kifejező d e s z k x i p t o r o k a t / p é l ­ dául a gázok, o l a j o k , termékek B t b . tárolásával k a p c s o l a t o s a k a t / r o k o n fogalmakként kezelték;

a müveletet kifejező d e a z k r i p t o m á l feltüntették a művelet elvég­

zéséhez szükségéé eszközöket, a z eszközöknél v i s z o n t feltüntették, m i ­ l y e n müveletek elvégzésénél kerülnek felhasználásra;

h a egy d e s z k r i p t o r o l y a n f o g a l m a t jelöl, amely a g y másik d e e z - k r i p t o r által Jelölt f o g a l o m megelőzésére szolgál, a k k o r e z e k e t a d e s z k r i p t o r o k a t i s r o k o n fogalmakként kezelték / p l . a "korrózió"-nál s z e r e p e l n e k a különböző " b e v o n a t o k " , éa f o r d i t v a , minden " b e v o n a t ­ nál a z e r e p e l a "korrózió" kifejezéa i s / .

A t e z a u r u a z máaodik része t a r t a l m a z z a a z összes d e s z k r i p t o r t h a t nagy, éa azon belül több k i s e b b c s o p o r t b a o s z t v a . A c s o p o r t o k kialakí­

tásánál a z t vették f i g y e l e m b e , hogy a z a d o t t d e s z k r i p t o r a dokumentu­

mok és kérdések indexelésénél m i l y e n s z e r e p e t Játszik. E n n e k alapján a következő h a t fő c s o p o r t o t alakították k i :

a z első c s o p o r t b a a z u n . k u l c s - d e s z k r i p t o r o k t a r t o z n a k . E z e k a ¬ zok a d e s z k r i p t o r o k , a m e l y e k a referátumokban a téma megjelölésére szolgálnak;

a második c s o p o r t b a a z u n . meghatározó jellegű d e s z k r i p t o r o k k e ­ rültek, a z a z a z o l y a n d e s z k r i p t o r o k , a m e l y e k a vizagált tárgyak t u l a j ­ donságait, jellemzőit, anyagát, méreteit és egyéb meghatározóit f e j e ­ z i k k i ;

a h a r m a d i k c s o p o r t o t a z u n . szituációs d e s z k r i p t o r o k alkotják.

E z e k a z o k a t a szituációkat határozzák meg, a m e l y e k szempontjából f o g ­ l a l k o z i k a dokumentum a tárggyal / p l . korrózió, korrózió e l l e n i véde­

kezés, tervezések, számitások és kutatások, építés, működtetés, k a r ­ bantartás, biztonaágtechnika s t b . / $

a n e g y e d i k c a o p o r t a földrajzi, területi elnevezésüket t a r t a l m a z ­ z a ;

a z ötödik c s o p o r t b a a z a d o t t téma általános kérdéseit érintő d e s z k r i p t o r o k kerültek / p l . kiállítás, k o n f e r e n c i a , tankönyv s t b . / ;

a h a t o d i k c s o p o r t deszkriptóraival j e l l e m e z n i l e h e t a z e r e d e t i dokumentum típusát /könyv, folyóiratcikk, s z a b a d a l m i leirás s t b . / , a z e r e d e t i dokumentum nyelvét, v a l a m i n t a máaodlagoa dokumentum típusát /referátum, annotáció, cimleiráa/.

Az első három c a o p o r t több a l c s o p o r t r a o s z l i k , e z e k kialakitáaá- n á l már a t e m a t i k a i szempontokat vették f i g y e l e m b e .

A f e n t i f o g a l o m c s o p o r t o k s z e r i n t i felosztású máaodik részt a kö­

vetkezőképpen használhatjuk f e l dokumentumok és kérdések indexelősé-

(3)

TMT

21.ért.

4-5. B z á m 1974.á p r i l i s - m á j u s

nél: először a z első csoportból kiválasztjuk a megfelelő k u l c s - d e s z - k r i p t o r t / p l . tartály/, majd a második csoportból hozzáírjak a megfe­

lelő meghatározó d e s z k r i p t o r o k a t /műanyag, vertikális, földbe épí­

t e t t / . E z e k után a h a r m a d i k csoportból választjuk k i a megfelelő d e s z ­ k r i p t o r o k a t /karbantartás/, és - amennyiben szükséges - e z t még k i ­ egészíthetjük második c s o p o r t b e l i d e s z k r i p t o r r a l / t é l i / . E z e k után k e ­ rülhet s o r a d e s z k r i p t o r o k kiválasztására a n e g y e d i k , ötödik és h a t o ­ d i k csoportból.

Habár a f e n t i s m e r t e t e t t t e z a u r u s z i g e n körülhatárolt témát ölel f e l , a szerkesztésénél felhasznált a l a p e l v e k felhasználhatók más t e ­ z a u r u s z o k felépítésénél i s . Ha a felépítendő t e z a u r u s z témája erősen szerteágazó, a k k o r a második rész kialakításénál célszerű a d e s z k r i p ­ t o r o k a t először s z a k m a i szempontból többé kevésbé egynemű c s o p o r t r a o s z t a n i , a további felosztást p e d i g a f e n t i s m e r t e t e t t módon elvégez­

n i . A n e g y e d i k , ötödik és h a t o d i k c s o p o r t e z e s e t b e n közös l e s z a z e ¬ gész t e z a u r u s z r a .

Stiegrád Gábor

35/74 002.:659.2

Azonos o k o k r a visszavezethető a z o n o s nehézségek a dokumentáció­

ban éi~a d i n a m i k u s információs r e n d s z e r e k b e n . / G l e i c h e S c h w j e r i g k e i - t e n a u s g l e i c h e n U r s a c i i e n i n d e r "üokuaentation und b e i d y n a m i s o h e n I n f o r m a t i o n s - S y s t e m e n . - ZUUJERMAHH, D. = D?W - E o k u m e n t a t i o n , I n f o r ­ m a t i o n , 2 1 .k . 3- s z . 1 9 7 3 .m á j . - j u n . p . 8 7 - 9 2 .

A tájékoztatás kérdéseivel hivatásszerűen foglalkozók és a doku­

mentációs s z a k e m b e r e k előtt egyaránt i s m e r e t e s , hogy a c i m b e l i két szakterület problémáit általában egymástól e l s z a k i t v a , kétféleképpen tárgyalják. A ráfordításokhoz képest elégtelen eredmények a z o n b a n h o ­ vatovább szükségessé tették, hogy feltárjuk mindkét tevékenység lénye­

gét és megvizsgáljuk, i n d o k o l t - e e z a kétféle tárgyalási mód. E z c s a k a k k o r v o l n a i n d o k o l t , h a a z információt igénylők egészen eltérő munka­

területekről kerülnének k i , h a a z információs igények eltérő i s m e r e t ­ a n y a g r a vonatkoznának, v a g y h a a z igényelt információk s z e r k e z e t e o¬

l y a n mértékben térne e l egymástól, hogy eltérő s z e r v e z e t i formákra, módszerekre és eszközökre v o l n a szükség a két területen. A f e l s o r o l t okok a z o n b a n nem f o r o g n a k f e n n , sőt a problémák a z o n o s j e l l e g e m i n d ­ inkább m e g m u t a t k o z i k a z o k b a n a nehézségekben, a m e l y e k k e l mind a d o k u ­ mentáció, mind a z információ szemben találja magát legújabb fejlődé­

s e során.

Megállapítható, hogy a z e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás alkalmazá­

s a a dokumentáció területén nem fejlődik tovább, s a nehézségek f o ­ k o z o t t mértékben m u t a t k o z n a k a z USA-ban, a h o l a gépi adatfeldolgozás­

ban a l e g m e s s z e b b r e J u t o t t a k . U j s z e r v e z e t i formák kialakítása került

(4)

előtérbe, a m e l y e k létrehozásánál szakítani k e l l a szakterületi a d a t ­ bankok rendszerének h e l y t e l e n elgondolásaival.

Különbséget k e l l tennünk az érdekeltek részéről kért a d a t o k és az információk között. E g y - e g y a d a t önmagában még nem információ,csak v a l a m e l y tényállást leiró a d a t o k összessége tekinthető információnak.

E z t a körülményt k e l l f i g y e l e m b e vennünk a z adatfeldolgozás s z e r v e z e ­ tének kialakításánál annak érdekében, hogy a szükségleteknek m e g f e l e ­ lő dokumentációs struktúrát t u d j u n k létrehozni.

K i n c s összefüggés az információt kérő tevékenysége és a z i n f o r ­ máció s z e r k e z e t e között. Az az információ, a m e l y r e v a l a m e l y gyártmány tervezőjének szüksége v a n , másféleképpen komplex jellegű, m i n t az a z információ, a m e l y r e ugyanennek a tervezőnek a k k o r v a n szükséges, h a az a d o t t gyártmányt más gyártól kivánja b e s z e r e z n i azért, mert saját vállalata nem t u d j a a z t optimális körülmények között előállítani.

Az információk szolgáltatásénál a l k a l m a z o t t szővegröviditésék­

r e részben tárolóhely-megtakaritas céljából kerül s o r , részben p e d i g azért, hogy az információ szolgéltatásának időtartamát lerövidítsék.

Az átkódolás során azonban ügyelni k e l l a r r a , hogy ne lépjék át a z t a határt, amelyen t u l már a z információ könnyű hozzáférhetősége válik kérdésessé.

Az információt kérők igényeinek megfelelően adódnak az informá­

ciós zo Igéit atással k a p c s o l a t o s meghatározott kívánságok. Ennek megfe­

lelően öt f o k o z a t o t különböztethetünk meg. E z e k :

1 . az emlékezetet erősítő feldolgozások /katalógusok/;

2. igazgatási célokra használható feldolgozások / p l . könyvelési feladatoknál/;

3. a z intelligenciát erősítő feldolgozások;

4. a d a t o k v a g y információk u j feldolgozásai / a d a t o k számszerűsí­

tése, s t a t i s z t i k a i értékelés céljából a l g o r i t m u s o k kidolgozása/;

5. nem a z embernek, hanem a gépnek nyújtott szolgáltatások,de a - n e l y e k már kivül e s n e k a dokumentáció k e r e t e i n /.szerszámgépek számje­

g y e s vezérlése, f o l y a m a t o k e l e k t r o n i k u s szabályozása/.

A f e n t e b b e m i i t e t t nehézségek kiküszöbölése c s a k a dokumentáció és a z információ kétféle kezelésének megszüntetésével érhető e l . Az adatbázis szerkezetét ugy k e l l kialakítani, hogy m e g f e l e l j e n a z i s m e ­ r e t e k hatórendszere szerkezetének. Az i g y kialakított adatbázisok felhasználásával az információt igénylők, i l l e t v e az általuk megbí­

z o t t információs s z e r v e k maguk dolgozhatják k i a z a d o t t e s e t b e n szük­

séges információkat.

Gáapár István

(5)

H L T 21.évi. 4-5.szám 1974.áprill3-má;ua

0 0 2. 6 3/ 9 4 /

30/74

Az ausztrál tudocányos éa l r . a r l kutató s z e r v e z e t könyvtári éa tá.lékozt i v ^ j i ssolr-ilvitásaí. /The l i b r a r y ar.d i n f ormatior. afir-vi.-eq of - DCÜBLiDA'/, fl. = Australían S p e c i a l L l b r a r i e a üewa, 6, k . 2.az. 1973.márc. p . 2 0 - 2 5 .

A CSIRO / C o E E i o n w e a l t h S c i e n t i f i c and I n d u a t r i a l R e s e a r c h Organ- i z a t i o n = Ausztráliai L11amazcvétségi Tudományos éa I p a r i kutatási S z e r v e z e t / 1916-ban a l n p i t o t t félhivatalos kormányazerv. Célja az a l ­ k a l m a z o t t és a z alaptudományok területén kutatási információk gyüjté- ae, különös t e k i n t e t t e l Ausztrália sajátos problémáira. Ma e g y i k J e ­ lentós funkciója a tudományos éa műszaki információk gyűjtése éa szét- su&árzáaa, beleértve a mezőgazdaságot i a , amely müködéaének e g y i k súlypontja.

Az Auaztráliai Tudományoa Akadémiával kczöaen 8 nagy tudományos folyóiratot ad k i / p l . A u a t r a l i a n J o u r n a l o f C h e c i s t r y / .

A kutatáai programokhoz - e z kezdettől világos v o l t - jó éa h a ­ tékony könyvtári-tájékoztatási r e n d s z e r r e v o l t szükség. B felismerés jegyében g o n d o s k o d t a k i a a fejlesztésről. A C L I S / C e n t r a l L i b r a r y and I n f o r m a t i o n S e r v i c e s = Központi Könyvtár és Tájékoztató Szolgáltatá­

s o k / rendszerének keretében 65 különféle nagyságú hálózati könyvtár működik m i n t e g y 170 könyvtárossal, e z e k n e k a f e l e szakképzett. K o o r ­ dinált decentralizációval d o l g o z n a k , A decentralizált r e n d s z e r a l a p ­ e l v e : optimális ellátást nyújtani és a felhasználóval közvetlen kap­

c s o l a t b a n állni. 2gyea azakgyüjteményeik országos jelentŐségüekké váltak. A központ határozza meg a fenntartási normákat. A r e n d a z e r információt szolgáltat mind a CSIRO munkatársai, mind a külső f e l ­ használók számára. A központi könyvtár állományának összetétele nem helyettesíti a tagkönyvtárak állományát. Főleg a z i g e n drága, de g y a k r a n használt, v a g y a ritkán k e r e s e t t kiadványokat vásárolja.

Az ausztráliai kutatás számára f o n t o s a n y a g gyűjtése elsőbbsé­

get élvez. A hálózat ma több mint egy millió egység fölött r e n d e l k e ­ z i k , aprónyomtatványok és m i k r o f i l m e k nélkül. Az állomány összetéte­

lében a hangsúly a folyóiratokon, a z o n belül i s a referálólapokon v a n . A n e h e z e n hozzáférhető könyveket, folyóiratokat mikroformában s z e r z i k b e . A munkamódszerek állandó ellenőrzés a l a t t állnak éa a h o l szükaéges, o t t módositják a z o k a t , u j eljárásokat v e z e t n e k b e . A gépe­

sített szerzeményezés mér 5 éve jól bevált, a z t kiterjesztették a z éves folyóiratrendelésekre i s . A források feltárását, használatát egységes kritériumok és szabványok könnyítik. Hégy nagyobb katalógu­

suk v a n : tudományos folyóiratok a z ausztrál könyvtárakban; CSIHO köz­

p o n t i katalóguaa; CSIRO kiadványainak katalógusa; tudományoa fordítá­

sok a z ausztrál nemzetközösségben. E katalógusok alapján évente 25 000 kérdést válaszolnak meg,

A CSIRO kiadványai:

(6)

CSIRO A b a t r a c t a .

H a v o n t a j e l e n i k meg; a CSIRO munkatársainak m i n t e g y évi 1650 t a ­ nulmányáról tájékoztat ée a Commonviealth I n d e x o f Translations-ból a z Ausztráliát érdeklő cikkfordításokról ad információt.

A u a t r a l i a n S c i e n c e I n d e x Évi 6000 tételt közöl.

Az 1973-ban u j kiadásban m e g j e l e n t :

S c i e n t i f l c and T e c h n i c a l R e a e a r c h C e n t r e s i n A u s t r a l i a c i m - éa adattár, akárcsak az

A u s t r a l i a n S c i e n t i f l c S o c i e t i e s and P r o f e s s i o n a l A s s o c i a t i o n s . A f e n t i e k e n k i v i i l néhány egyéb p r i m e r és s z e k u n d e r kiadványt i a m e g j e l e n t e t n e k .

A legmodernebb máaolóberendezésekkel és forditószolgálattal r e n ­ d e l k e z n e k .

Egy évtizede készül f e l a CSIRO a gépesített szolgáltatásokra.

A l a p e l v e , hogy a gépi r e n d s z e r c s a k i s elsőrangú könyvtárra épülhet, tehát - m i n t már emiitettük - elsősorban a könyvtári munkákat gépe­

sítették. J e l e n l e g gépi előállítású kötetkatalógusokkal f o g l a l k o z n a k . Első lépésként t e z a u r u s z t s z e r k e s z t e n e k a gépi kereséshez. 1971 óta használják a C h e m i c a l A b a t r a c t s és az INSPEC s z a l a g j a i t .

A CSIRO évtizedes kísérletei a z t i s bizonyították, hegy a l e g ­ j o b b SDI r e n d s z e r sem h e l y e t t e s i t h e t i a böngészést és olvasást. Az SDI r e n d s z e r feltételezi, hogy a k e r e s e t t i r o d a l m a t e r e d e t i b e n h a s z ­ nálják f e l - ős e z komoly megterhelése a könyvtárnak. A gépi r e n d s z e r jó működésének feltétele, hegy

1. a hagyományos könyvtári r e n d s z e r o l a j o z o t t a n működjék;

2. a gyűjtemények tartalmazzák a keresés során szükségessé váló dokumentumokat.

Az első kísérletnél megállapították, hogy a C h e m i c a l A b s t r a c t s - ben referált l e g f o n t o s a b b 1000 folyóiratból 138 nem v o l t Ausztráliá­

ban, sőt még Angiiéban sem. 1971 óta i g y e k e z n e k a hiányt pótolni, e l ­ sősorban a s z o v j e t , kelet-európai éa japán folyóiratokból.

Faragó Lászlóné

(7)

TMT 21.óvf. 4-5.szám 1974.április-május

37/74 659.3:5/6

Kommunikáció a tudományban és a teennikában. /Komunikácia i n f o r - mácii v o v e d e a t e c h n i k e . / - GÁBOR, P. = Technická k n i h o v n a , 1 7 . k . 9 . e z . 1 9 7 3 . p . 2 3 7 - 2 4 1 .

Az i s m e r e t e k , a z információk közlése, a kommunikáció a társada­

lom egész területén kulcsprobléma. Társadalmi kommunikáció a jelentés­

s e l biró t a r t a l m a k közlése és cseréje társadalmi k e r e t e k b e n . Az á t v i ­ t e l a z információs csatornák segítségével történik. Információs c s a ­ t o r n a a materiális feltételek összessége, m e l y lehetővé t e s z i a kom­

munikálást .

A közvetett kommunikálást a z u n . tartÓBitott információk t e s z i k lehetővé. Hordozójuk sokféle a n y a g l e h e t / p a p i r , m á g n e s - v a g y f i l m ­ s z a l a g , h a n g l e m e z s t b . / . A kommunikációs f o l y a m a t o k részben i n t e r p e r ­ szonálisak, részben d i f f u z a k . A diffúziót a tartósított információk t e s z i k lehetővé, a m e n n y i b e n a z e g y e s társadalmi c s o p o r t o k irányába szóródnak, A tudósok és a s z a k e m b e r e k kommunikálására jellemző a p a r t ­ n e r r e való hatás szándéka. Az u j g o n d o l a t o k terjedése r e n d s z e r i n t a z egy központból való szétterjedés jellegét v e s z i f e l . Különösen a v e ­ zető tudósok g o n d o l a t a i n a k esetében v a n e z i g y .

A kommunikáció pszichológiai mechanizmusának megítélésénél r e n d ­ kívül f o n t o s a motivációs e l e m . Az e r r e irányuló vizsgálatok során egyaránt találkozhatunk motivációs a l t r u i z m u s s a l és motivációs e g o i z - m u s s a l . A tudományos és müBzaki kommunikációban a kommunikációs e g o - i z m u s a döntő, m i v e l a publikálás, a közlés részben a személyi p r e s z ­ tízs növelését, részben a z elsőség biztosítását szolgálja. M i n d e z t a z érdekeltek n e m c s a k a saját szűken v e t t szakmájukon, hanem a r o k o n ­ szakmákon belül i s biztosítani a k a r j a k .

Alapjában a z e m i i t e t t kettŐB szándékra vezethető v i s s z a , hogy minden kutatás és fejlesztés tájékozódással kezdődik. M i n d e n k i csök­

k e n t e n i i g y e k s z i k a z újrafelfedezés, e s e t l e g a r o s s z a b b színvonalú újrafelfedezés kockázatát. így a z alkotó munkának három Összetevője v a n , um.

a z e m p i r i k u s A i s é r l e t i / a d a t o k előállítása;

a z elméleti következtetések és

a tájékozódó-tájékoztató tevékenység.

Mig a z első kettő u j i s m e r e t e k k e l gyarapítja tudásunkat, a d d i g a h a r m a d i k a z elért eredmények társadalmi hasznosítását t e s z i lehető­

v é .

Az i s m e r e t e k mennyisége exponenciális növekedésének korszakában a tájékozódás-tájékoztatás különös jelentőségre t e s z s z e r t . Az i n f o r ­ mációk kommunikálása nem-formális v a g y c s a k részben formális c s a t o r ­ nák szóbeli kommunikációs konferenciákon éB egyéb értekezleteken, a z

(8)

I l y e n a l k a l m a k r a készített előzetes a n y a g o k , kutatási jelentések, té­

z i s e k s t b . kibocsátása, i l l e t v e formális csatornák / a szaksajtóban megjelenő t e l j e s v a g y tömöritvényes publikációk/ igénybevételével tör­

ténik.

Különféle vizsgálatok bizonyítják, hogy a formália kommunikáció' a jövőben i s meg f o g j a t a r t a n i a maga pozícióit, de a nem-formális v a g y részben formáliB kommunikációnak i s e g y r e nagyobb f i g y e l m e t k e l l

s z e n t e l n i fontossága és közkedveltsége m i a t t , amit elsősorban g y o r ­ sabb v o l t a i n d o k o l . A formális közlemény u g y a n i s c s a k a kutatás b e f e ­ jezése után 1-2 évvel s z o k o t t m e g j e l e n n i , nem utolsósorban a vezető szakfolyóiratok hosszú átfutási i d e j e m i a t t , a m i t a tudósok és a s z a k ­ emberek p r e p r i n t e k kibocsátásával i g y e k e z n e k lerövidíteni több-keve­

sebb s i k e r r e l .

A folyóiratcikkeket általában egy éven belül referálják az érde­

k e l t s z a k m a i e z e r v e k és referálólapok. A m e g j e l e n t c i k k e k r e általában 2-5 éven belül történik meg a z első hivatkozás más c i k k b e n . A c i k k e k ­ ben felhalmozódott u j i s m e r e t e k - Összegező formában - k b . 10-12 év multán j e l e n n e k meg monográfiákban.

P u t a l a T i b o r

0 2 1 . 0 0 2 : 6 5 8 . 5 . 0 1 2 . 3

A könyvtári és a s z a k m a i tájékoztatási r e n d s z e r fejlődésének elő­

rebecslése. / P r o g n o z o v a n i e v y v o j a s u s t a v y k n i z n i c a V I E I . / -

PKGCHüZKA, B. = K n i z n i c e a vedecké információ, 5.1c. 2 . s z . 1 9 7 3 . p . 6 2 - 6 9 .

A szlovákiai könyvtári és s z a k m a i tájékoztatási r e n d s z e r fejlő­

désében az elkövetkező 10-20 évre az alábbi jelenségekre l e h e t számí­

t a n i :

a z irányitás f o k o z a t o s a n centralizálódik, a szolgáltatások p e d i g decentralizálódnak;

a könyvtári és a s z a k m a i tájékoztatási r e n d s z e r továbbra i s két társadalmi funkció/művelődés és tudományos kutatás/ szolgálatában áll majd, de mindkét funkciót illetően számolni k e l l a szolgáltatások színvonalának emelkedésével és a szolgáltatások tömegesebbé válásá­

v a l . Ezáltal a két funkció közelebb i s kerül egymáshoz, o l y k o r nehéz l e s z őket szétválasztani, aminek - meghatározott pontokon - intézmé­

n y e k egyesítése l e h e t a következménye;

a könyvtári és tájékoztatási állományok mindinkább a személyze- t i l e g és műszakilag f e j l e t t könyvtárakban és tájékoztatási intézmé­

n y e k b e n f o g n a k koncentrálódni, s ezért bővülni f o g n a k szolgáltatása­

i k t i p u a o k és mennyiség s z e r i n t .

(9)

TMT 21.évf. 4-5.ezám 1974-áprilla-május

a vidéki lakosságot az elaprózott könyvtárak h e l y e t t körzetekbe s z e r v e z e t t .könyvtár-együttesek fogják ellátni;

a szolgáltatásokon belül előtérbe lép a s z a k e m b e r e k közvetlen e g y e d i ellátásának igénye;

a könyvtarügy irányításában e g y e t l e n tárca v e s z i át az illetékes­

séget, s e z lehetővé t e s z i , hogy a z egységes módszsrtani gondozás v a ­ l a m e n n y i könyvtarra k i t e r j e d j e n és regionálisan szerveződjék meg;

a könyvtári r e n d s z e r s z o r o s a b b a n f o g kapcsolódni a többi s z o c i a ­ l i s t a ország könyvtári r e n d s z e r e i h e z , és fejlődnek a nem s z o c i a l i s t a országok könyvtári r e n d s z e r e i h e z fűződő k a p c s o l a t a i i a ;

nagyfokú racionalizálás várható a könyvtári és a tájékoztatási szolgáltatások szervezésében;

a könyvtárakban mindinkább előtérbe kerül a tájékoztatási munka, e a hagyományos könyvtárosi szemléletet ennek jegyében egy korszerűbb szemlélet váltja f e l ;

a nagyobb intézményekben e l t e r j e d a közepeB mérvű, de komplex gé- p e s i t Ó B és automatizálás;

megoldódnak a l e g f o n t o s a b b könyvtárak éa tájékoztatáai intézmé­

n y e k reprográfiai problémái;

a z integráció nemzetközi méreteket ölt;

a könyvtári és a tájékoztatási munkában növekazik az alkotó j e l ­ legű munka aránya;

mindinkább komprimált információfeldolgozásra l e s z azükaég, s ezért e m e l k e d n i f o g a t e m a t i k u s referálólapok és a z egyéb, nem h a g y o ­ mányos folyóiratok és feldolgozások száma;

megoldódnak a tájékoztatás felhasználóinak oktatásával k a p c s o l a ­ t o s nehéz gondok;

e g y r e k e d v e l t e b b l e s z és e l t e r j e d a a z a k e m b e r e k nem formális i n ­ formációcseréje, ami a könyvtárak éa a tájékoztatási intézmények szá­

mara lehetővé t e s z i s z e l l e m i műhelyek szervezését;

a formális és a nem-formális információcsere egyensúlyi h e l y z e t e kialakulásának lehetünk majd t a n u l .

A f e n t i e k e t éa egyéb körülményeket f i g y e l e m b e véve, 1980 és 1990 között a könyvtári, bibliográfiai és tájékoztatáai tevékenység módsze­

r e i t illetően a következő fejleményekre számíthatunk:

nemzetközi s z i n t e n egységesül a s z a k m a i terminológia;

a gépi feldolgozásra való áttérés kiköveteli a kutatási és f e j ­ lesztési jelentések struktúrájának tipizálását;

(10)

a hagyományos folyóiratok száma csökkenni f o g , e z e k helyébe e g y ­ r e több o l y a n referálólap lép, amely éves összefoglaló" kötettel ée címjegyzékkel egészül k i ;

növekedni f o g a nem p e r i o d i k u s gyűjteményes kötetek száma;

a jelenleginél jóval több ágazati tudományági és horizontális jellegű nemzetközi referáló és indexelő folyóirat j e l e n i k m a j d meg;

a p r i m e r dokumentumok elemzését és a kivonatkészitést - n e m z e t ­ közi s z e l e k t i v n y e l v e k segítségével - e g y r e szigorúbban szabványosít­

ják és formalizálják;

kísérletek f o l y n a k a z a u t o m a t i k u s kivonatolás és indexelés mód­

s z e r e i n e k általánosabb hasznosítása érdekében;

az a d a t b a n k o k átvergődnek a kísérleti munka lépcsőfokán;

ágazati és tudományégi s z i n t e n nemzetközi tájékoztatási állomá­

n y o k a t h o z n a k létre, e az e z e k e t gondozó intézmények nemzetközi k o o r ­ dinálási funkciót i s k a p n a k ;

világméretekben fogják nyilvántartani a kutatási jelentéseket, utijelentéseket, fordításokat, monográfiákat, s z a b a d a l m a k a t , s h a s o n ­ ló nyilvántartások készítésébe f o g n a k a konferenciák a n y a g a i t illető­

en;

n e m z e t i és nemzetközi s z i n t e n egységes l e s z a katalogizálás; a korszerű t e c h n i k a i eszközök használata fellendíti a könyvtárközi s z o l ­ gáltatásakat;

a z u j t i p u s u Információhordozókat u j t i p u s u könyvtárak fogják gyűjteni, feltárni és hasznosítani;

s z a k m a i , ágazati és horizontális jellegű nemzetközi s z e l e k t i v n y e l v e k e t d o l g o z n a k k i ;

tájékoztatási és p r o g r a m o z o t t oktatási program-könyvtárak léte­

sülnek;

nemzetközi indexelő folyóiratok i n d u l n a k egy-egy ágazat v a g y t u ­ dományág tájékoztatására; megvalósul a n e m z e t i dokumentumtérmésnek nem­

zetközi információs r e n d s z e r b e n történő decentralizált feldolgozása, nemzetközi központokban való tárolása éa S D I rendszerű szétsugárzása;

megvalósul a telekommunikációé lnformációtovábbitáe.

P u t a l a T i b o r

(11)

U H 21.évi, 4-5.szám 1974.április-május

3 9 /

7

4 0 2 5 . 3 5 2 : 6 8 1 . 3 . 0 6

Indexelés azámitóf;éppel ./A c o m p u t e r - g e n e r a t e d i n d e x t e c h n i q u e . / HALL.B. = The I n d e x e r , 8 . k . 3 . s z . 1973.ápr. p . 1 3 0 - 1 3 8 .

M i l y e n elemekből tevődik össze a z indexkészltés?

A a z Indexelendő szöveg, dokumentum B képzett indexelő s z a k e m b e r

0 B által az A-ból k i e m e l t i n d e x s z a v a k megjelenítése kártyákon D a C tevékenység eredményének a l f a b e t i k u s rendezése

E a D rendezés u t á n szerkesztés B által

? a z E s z a k a s z b a n elkészült a n y a g előkészítése nyomtatáshoz / a C, D és E tevékenységek többé-kevésbé párhuzamosan i s elvé­

gezhetők/

E z e k e t a műveleteket a g y a k o r l o t t Lndexkészitő intuitív módon végzi, az anyagból és az olvasó szükségleteiből k i i n d u l v a .

A S h e f f i e l d - i E g y e t e m Könyvtaros Továbbképző Iskolájának /The P o s t - G r a d u a t e S c h o o l o f L l b r a r i a n s h i p i n t h e üniversity o f S h e f f i e l d / munkatársai p r o g r a m o t d o l g o z t a k k i a f e n t i f e l a d a t elvégzésére.

Lényege a következői

Az indexelő kiválasztja a szövegből a z i n d e x b e kerülő szöveg­

részt, megjelöli a z i n d e x s z a v a k a t . E z t kódolva lyukkartyára rögzítik és számítógépbe olvastatják b e . A számitógép ezután szétválogatja és ábécé s z e r i n t r e n d e z i a szövegeket / l d . C - E / . A számitógéphez k a p ­ c s o l t Írógépen végül m e g j e l e n i k a z eredmény. A szöveg-előkészitéBnek jól memorizálható szabályai v a n n a k ,

A módszer lényegesen megkönnyíti a z lndexkóezitő munkáját. N é z ­ zük p l . a következő kifejezést!

probléma and t e c h n i q u e s i n l a n d u s e mapping i n M a l a w i .

Kézi m u n k a f o l y a m a t esetén a z I n d e x e t készítő személynek három kártyát k e l l e n e Írnia, úgymint:

L a n d u s e mapping

probléma and t e c h n i q u e s i n , i n M a l a w i ,

(12)

Mapping, l a n d u s e

probléma and t e c h n i q u e a i n , i n M a l a w i , M a l a w i

probléma and t e c h n i q u e s i n l a n d uae mapping i n ,

E h e l y e t t a számítógépi feldolgozásra c s a k egy kártyát kéazitenek a következő formában;

PROBLEKS AMD TECHNIQUES I N < LAKD USE < MAPPING ^ I N <L MALAWI>

A számitógép ennek alapján a u t o m a t i k u a a n állítja elő a három v á l t o z a t o t és r e n d e z i be a z o k a t előre megadható szabályok s z e r i n t a töb­

b i indexkifejezés közé.

Problémát j e l e n t , hogy a menet közben előforduló hibákat c s a k u j kártya lyukasztásával l e h e t kijavítani, ami időt éa i g e n p o n t o s e l l e n ­ őrző tevékenységet igényel - a számítógépet v i s z o n t nem l e h e t a h i b a a u t o m a t i k u s kijavítására b e p r o g r a m o z n i , m i v e l a z szöveghibakat nem ké­

pes észrevenni. A számítógépi munka közben történő Javítás túlságosan drága, a l e g j o b b , h a a kártyák p o n t o s lyukasztására f o r d i t a n a k nagy gondot /éa időt/.

Külön problémát j e l e n t kumulált i n d e x kéazitése, h i a z e n még a legügyesebb indexkéazitő sem s e j t h e t i előre a z e g y e s részfüzetek k é - azitéaénél a z indexkifejezések jövőbeni "fejlődését". Ma még a p r o b ­ léma megoldása c s a k a k e z d e t i lépéseknél t a r t .

Haaonlőan m e g o l d a t l a n problémát j e l e n t a z eltérő éa időben válto­

zó terminológia i s . Hagyományos / k é z i / indexelés során u g y a n nem,gépi feldolgozás során v i s z o n t annál nagyobb gondot j e l e n t p l . a z alábbi eltérésÍ

A i r p h o t o g r a p h y A e r i a l p h o t o g r a p h y /Légi fényképezés/

C a r t o g r a p h i c b i b l i o g r a p h y C a r t o b i b l i o g r a p h y /Kartográfiai bibliográfia/

G e o l o g i c mape G e o l o g i o a l mapa /Geológiai térképek/

T o p o g r a p h i c mapa T o p o g r a p h i c a l maps /Topográfiai tőrképek/

öeszefoglalva ugy tűnik, hogy a k i d o l g o z o t t program i g e n a l k a l ­ mas k i s mennyiségű és homogén a n y a g katalogizáláséra, ellenkező e s e t ­ ben a z o n b a n meglehetőségen időigényes a z előkészitő ós a z ellenőrző munka lassúsága m i a t t .

Mosoni Istvanné

* Az OMEDK Fejlesztési és Szervezési Igazgatóságán a f e n t i e k h e z h a s o n ­ ló - de lyukazalagtechnikára a l a p o z o t t - eljárással mér több éve d o l g o z n a k . így készülnek a z i n d e x e k a z ETO magyar nyelvű t e l j e s k i ­ adásához.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

a bibliográfiai adatok és a faktográfiai információk kigyűjtése, feldolgozása, tárolása és szétsugárzása;. a szekundér és terciér anyagok készitése

koztatási központok közötti együttműködés eszközeinek és módszereinek fejlesztése..

[r]

A vonatkozó témakörben az információs rendszer nyíltságára két mérték

A kettő szorosan kiegészíti egymást... A transzliterált szöveg

Az egyes témák információs igényét az igazgatóság által kijelölt tervező mérnökök határozzák meg, a dokumentációé anyag tárolásáról éa visszakereshetőségéről

/a műszaki és a gazdasági eredmény/ alapján meghatározza a tudományos- tájékoztatási tevékenység hatékonyságát... És végül nem

Az erős kicsinyítésBel dolgozó technikák berendezései i s