Figyelőszolgálat
FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK
002.55.004:002.66/438.23/
A katowicei flojewódzki Osrodek Informacjl Naukowq-Techniczne.1 1 Ekonomiczne.1 /Vajdasági Tudományos-Hüszaki ea Gazdasági Tájékoztat?
Központ/ haaznalői. /Uzytko*nicy informac.il *üi:.TK w £ato"lcah./ "
- HJUDUSA, Z. = Aktualne Problemy Informacji i Lokumentacji, 19.k.
l . s z . 1974. p.32-36.
A Központ 1964-ben a z z a l a céllal létesült, hogy tudományos-m-;;- szakl éa gazdasági információkkal lássa e l a tanácsi végrehajtó b i - zottságokat éa s z e r v e i k e t , valamint a h e l y i és szövetkezeti i p a r t a vajdaság területén.
A Központ legbelső használói köre a vajdasági tanács vezetőiből és a vajdasági tanácstagokból á l l . Léván ez eaetben igen e l f o g l a l t ve
zetőkről azó, tájékoztatásukban sem a s z i g n a l e t l k u s információ, sem a forrásoknak eredetiben valő megküldése nem bizonyult eredményesnek.
Ehelyett a Központ személyre szóló, két gépelt lapot meg nem baladó feljegyzésekkel, i l l e t v e analltikus-szintetizáld témadofcumentációkkal k e r e s i f e l őket, A feljegyzések meghatározott műszaki vagy technikai eredményekre hívják f e l a figyelmet, értékelik ezt az eredményt /lehe
tőleg adatokkal/ és megjelölik az információ forrását, i l l e t v e annak lelőhelyét. Az analltikus-szintetizálő témadokumentációk igényesebb, a vajdaság gazdaságét és szervezési Jellegű problémáit azélesebb fe
lületen érintő, általában döntóselőkészitő összeállítások. A Központ - természetszerűen - olyan analitikus-szintetizáló témadokumentáció
kat i s készít, amelyekben a szakirodalom eredményei alapján maga hív
j a f e l a figyelmet a vajdaság iparának, gazdaságának s t b . továbbfaj- lesztési lehetőségeire. Havonta kb. 25 feljegyzés és l - l témadokumen
táció k é s z ü l .
A vajdasági tanács szakosztályait, a járási és a városi tanácso
kat - mint a használók második körét - a Központ személyre szőlő, de csak szignaletlkus információkkal tájékoztatja, szükség s z e r i n t igé
nyesebb információkat /összeállításokat, fordításokat/ i s felajánlva.
A tájékoztatás leginkább gazdasági és szervezési jellegű. P e r i o d i c i tása változatos, függ a címzett érdeklődési körétől és egy-egy téma
körben megjelent irodalom mennyiségétől. A figyelés mindenekelőtt a hazai szakirodalomra t e r j e d k i .
A h e l y i és a szövetkezeti i p a r Javarészt k i s Üzemekből áll / a dolgozók átlaglétszáma kb. 150 f ő / . Ezeknek az üzemeknek a tájékozta
tása formailag az előző csoportéval egyezik meg, de több benne a m ű szaki vonatkozás. /A mezőgazdasági üzemek információellátása nem t a r t o z i k a Központ f e l a d a t a i k ö z é . / A kisüzemi j e l l e g r e való t e k i n t e t t e l a Központ nagy súlyt fektet az ujitómozgalom támogatására és a műsza
k i propagandára. Ennek érdekében felolvasásokat, filmvetítéseket, tí
zem látogatásokat, szabadalmi és találmányi ismertetéseket, termékbe
mutatókat rendez, röplapokat és plakátokat ad k i . Ebbéli tevékenysé- e - az i p a r i struktúrának megfelelően - 8 un, tematikai csoportban vizvezetékszerelés és csatornázás, útfenntartás, köztisztaság, tö
megközlekedés, parkgazdálkodás, építőipar, e l e k t r o n i k a , orvosi műszer
gyártás/ f o l y i k .
A Központ feladatának t a r t j a a vajdaságban működő könyvtárak és információs központok munkájáról, állományáról és szolgáltatásairól való tájékoztatást i s . Ennek jegyében a következő kiadványokat adta kit
Külföldi folyóiratok a katonioei vajdaság könyvtáraiban.
A katowicei vajdaság könyvtéri minervája.
Tájékoztató a katowicei vajdaság tudományos-kutató b á z i s á r ó l . A katowicei vajdaság tudományos egyesületei, tudományos-műszaki társulatai.
További hasonló kiadványokat készít e l ő . Ezenkívül feldolgozza és kartotékokban tárja f e l a vajdaságra vonatkozó irodalmat.
Fatála Tibor
0 2 6:027.021:021. 6 3/47/
Szovjet műszaki-tudományos könyvtárak fejlesztése éa eredményei.
/ R a z v l t i e i rezultatü naucsnö-tennieseszkih bibliotek./ - MÖRÖZÖVA, 1.7. • Haucsnüe i Tehnicseszkie B i b l i o t e k l , 1974. l.BZ. p.3-9.
A szovjet műszaki-tudományos tájékoztatási rendszer kialakulása jelentős változást hozott a könyvtárak életébe. A műszaki-tudományos
TMT 21.evf. 10.szám 1974.október
könyvtárak a rendszer szervéé részéve váltak, és kialakultak a külön
böző szintű össz-szövetségi, központi tudományégi és területi, v a l a mint h e l y i könyvtártípusok.
Az elmúlt öt év a l a t t a hálózat könyvtárainak száma 20 OOO-ről 23 500-ra n ő t t , megkétszereződött az állomány és Jelentékenyen emel
kedett az olvasók száma i s . S t a t i s z t i k a i adatok tanúsága s z e r i n t a mű
szaki-tudományos könyvtarakat 1971-ben 16 millióan vették igénybe. Az olvasók számának megnövekedéséhez Jelentősen hozzájárult az u j , kor
szerű propagandamődszerek bevezetése. Az olvasók megbatározott cso
p o r t j a i ezámára rendezett tematikus kiállítások, mérnökök és tájékoz
tató szakemberek részvételével összehivott konzultációk ős egyéb ren
dezvények hatékony eszközei voltak az olvasók és a könyvtár közötti kölcsönös kapcsolatok kialakításának.
Fokozódott a nem hagyományos dokumentumtípusok /szabadalom, ku
tatási jelentés, prospektus, vállalati irodalom, mikrofilm s t b . / gyűj
tése és feldolgozása. A Litván SzSzK műszaki könyvtárainak állományá
ban például 27,2jí-ról 39,8#-ra emelkedett e dokumentumok aránya.
A korszerű másolóberendezések alkalmazása lehetővé t e t t e , hogy a kevés példányszámú müvek, r i t k a kiadványok eljuthassanak az olvasók széles rétegeihez. Emellett csökkent az olvasószolgálatban jelentke
ző elutasított igények száma, és egyszerűbbé vált a könyvtárközi köl
csönzés. Az utóbbi években kidolgozták a könyvtárközi kölcsönzés u j r e n d j é t . A kérések áramlásának szabályozása lehetővé t e s z i az igények gyore és maradéktalan teljesítését.
Az eddig elért eredmények mellett azonban még számos megoldandó feladat á l l a könyvtárak e l ő t t . A problémák vizsgálatánál, a f e j l e s z tési munka tervezésénél nem szabad figyelmen kivül hagyni a tudomány és i p a r területén törvényszerűen bekövetkező változásokat, mivel ezek a müszaki-tudományoe haladást kísérő jelenségek vienzahatnak a könyv
tárak tevékenységére. A tájékoztató-könyvtári munkát befolyásoló té
nyezők az alábbiak:
a műszaki tudományos szakirodalom áradatának ugrásszerű emelke
dése;
a tudomány eredményeinek gyorsütemű alkalmazása, a technika ál
landó korszerűsítése;
a tudományok integrációja és differenciálódása;
a tudósok és műszakiak számának és tevékenységűk jelentőségének megnövekedése a társadalomban;
a tudomány és ipar szervezési és irányítási módszereinek állandó változása.
Az állomány kialakítása
Az ország műszaki-tudományos könyvtárainak állománya j e l e n l e g kb. 600 millió m ü . Ez kétségtelenül jelentős mennyiség, a felmérések
adatai s z e r i n t azonban felhasználások nem kielégítő. Ennek egyik oka, hogy a miiszaki-tudományos könyvtárak állományában igen sok az elévült, ritkán használt könyv. A leningrádi Műszaki Tudományos Könyvtár 1971- ben l e f o l y t a t o t t vizsgálata alapján a folyóiratok iránti igények 96,6?í-a, a könyvek iránti igényeknek pedig 87,4?£-a a 10 évnél nem ré- gebbi anyagra vonatkozott. Ez azt j e l e n t i , hogy a 10 évnél régebbi do- kumentumokat selejtezne tőnek lehet t e k i n t e n i . A selejtezés folyamata azonban igen lassú - az évi beszerzés kb. 8-10-szerese a leírásra ke
rülő dokumentumok számának.
A szakkönyvtárak állománya nagy ingadozást mutat az egyes doku
mentumtípusok mennyiségét illetően. A Szerszámgépipari és Szerszám
gyártási Minisztérium központi műszaki-tudományos könyvtárában példá
u l 55 ezer szabvány található, n i g az Össz-szövetségi Geológiai Könyv
tár g y a k o r l a t i l a g nem gyűjti ezeket. Hasonló a helyzet a kutatási Je
lentések terén i s . A Vegyipari Minisztérium központi műszaki-tudomá
nyos könyvtára 34 ezer kutatási jelentéssel rendelkezik, ugyanakkor a köztársasági műszaki-tudományos könyvtarakban - amelyek gyűjtésükre hivatottak - ezek száma jelentéktelen.
Különösen a tudományos és kutató munkákban egyre nagyobb a j e lentősége a külföldi ezakirodalomnak. M é g nagyobb gondot k e l l fordí
t a n i a r r a , hogy a világon megjelenő folyóiratok és könyvek megfelelő mennyiségben kerüljenek az állományba, és biztosítani a z t , hogy a f e l használók időben hozzájuthassanak.
Tovább tanulmányozandó kérdés a határterűletek és a műszaki-gaz
dasági szakirodalom arányainak helyes kialakítása az állományon b e l ü l . Az állománygyarapításban megmutatkozó egyenetlenségek, hiányos
ságok kiküszöbölésének módja: a központi könyvtárak összehangoló t e vékenységének megszervezése.
Feldolgozás
Jelenleg a könyvtárak 50-60Jí-a foglalkozik a hazai dokumentumok saját íróból történő feldolgozásával és nem veszik igénybe a közpon
t i szolgáltatásokat. A központi katalogizálás tekintetében kedvező t a pasztalatokkal rendelkeznek többek között a Szovjet Tudományos Akadé
mia könyvtéri hálózatéban, az Útügyi Minisztérium könyvtáraiban és a központi ágazati műszaki-tudományos könyvtárakban. Hiután a központi feldolgozás megszervezésének feltételei mar megvannak /nyomtatásban megjelent cimleirási szabályzat, bibliográfiai cimleirási szabvány, egységes osztályozási rendszer, technikai eszközök stb./, az össz- szövetségi Könyvkamara most a központi műszaki-tudományos könyvtárak
ban elvégezhető központi feldolgozás megoldási lehetőségeit k u t a t j a . Együttműködés
A tudományok differenciálódásával egyidőben a könyvtárakban j e lentkező szakirodalmi igények i s specializálódnak. Ebből az követke
z i k , hogy m é g jól szervezett gyarapítási munka esetén sem képes egy
TMT 2 1 . é v i . lO.ezám 1974.október
könyvtár az Igények maradéktalan kielégítésére. EredmónyeB munka t e hát elképzelhetetlen a könyvtári együttműködés energikus fejlesztése és megszilárdítása n é l k ü l . Az együttműködésnek számos formája lehet
s é g e s . A legfontosabb ezek közül, hogy valamennyi könyvtár hozzáfér
hessen az információs rendszerbe tartozó minden könyvtér állományá
hoz. Fokozni lehet a könyvtárak munkájának hatékonyságát a különböző szintű intézmények számára biztosított elsőbbség segítségével. Gól
szerű az elsőbbségi szolgáltatás bevezetése
az Össz-szövetségi könyvtáraknál - a központi, ágazati, köztár
sasági és területi információs szervek és könyvtárak számára;
a központi ágazati müszakl-tudományoB könyvtáraknál - az i p a r 1- rányitési s z e r v e i és a terület vezető intézményei számára)
a köztársasági és területi műszaki-tudományos könyvtáraknál - a köztársaságok párt-, állami és tervező s z e r v e i , valamint a könyvtár
r a l nem rendelkező vállalatok, intézmények számára.
Az OSzSzK-ban, ahol a területi központi műszaki tudományos könyv
tárak tájékoztatási központként működnek, m á r kedvező tapasztalatok vannak a könyvtár nélküli vállalatok igényeinek aktiv ős rendszeres kielégítésére i s . E z z e l kapcsolatosan meg k e l l említeni a könyvtárak egyesítésének kérdéBŐt i s . A vállalatok, i p a r i objektumok összevoná
sának tendenciája az utóbbi években az un. műszaki-tudományos bázis
könyvtárak létrejöttét eredményezte. A báziskönyvtárak a müszaki-tu- dományos tájékoztatás s z e r v e i és szolgáltatásaikkal központilag lát
ják e l a vállalatoknál működő fiókkönyvtárakat.
Az együttműködés jól bevált formája a könyvtárközi kölcsönzés.
Az országban található könyvek és egy-egy tudományterület h e l y i állo
mányát feltárd lelőhelyjegyzékek kiadása nagymértékben csökkentette a kölcsönzések átfutási i d e j é t .
További fejlesztést igényel a bibliográfiai munka összehangolá
sa; a kurrens és retrospektív bibliográfiák egyeéges, téma s z e r i n t csoportosított szerkezetének kialakítása.
Széles körű együttműködést igényel még a számitógépek könyvtári alkalmazása. Biztosítani k e l l , hogy a központilag előállított mágnes
szalagos és egyéb szolgáltatésokat valamennyi automatizált rendszer átvehesse, hiszen a gazdaságos gépi feldolgozásnak ez az egyik alap
feltétele.
Az elmondottakból kitűnik, hogy még sok nehézséget k e l l legyőz
nie a szovjet könyvtáraknak, de a fejlesztés iránya megfelel a KPSZ XXIV. kongresszusán l e f e k t e t e t t alapelveknek.
Ferenczy Tamáené
028.001.6:655.4.001.6 UNESCO program a könyv éa az olvasás terjesztésének elóaegitésé- r e . /UNESCO's book promotion programme./ = UNESCO B u l l e t i n f o r L i b r a r - i e s , 28.k. 2.sz. 1974.márc,-épr. p.62-66.
Az UNESCO által a Nemzetközi Eönyvóv során létesített éB 12 nem
zetközi szakértőből álló I n t e r n a t i o n a l Book Committee /Semzetközi Könyvbizottaág/ 1973. azeptemberében Bogotában /Columbia/ t a r t o t t a első ülését a Régiónál Centre of Book Development i n L a t i n America /Latin-Amerikai Könyvfejlesztéai Regionália Központ/-ban. Az Ülé3 a- lapeBzméj^e a könyvnek az oktatásban, a béke éa a nemzetközi együttmű
ködés elősegítésében k i f e j t e t t szerepe v o l t . Az ülést megnyitó kolum
b i a i oktatásügyi miniszter elmondta, hogy országában oktatási célok
r a a költségvetés 20?t-ét fordítják, továbbá u j könyvtörvény van elő
készületben az UNESCO ezirányu törekvéseinek megfelelően.
Az UHESCO keretében 1973 óta széles körű program indult e l a könyv, az olvasás elterjesztésére. A program koordinálására - többek
között - u j részleget, a D l v i s i o n of Book Promotion and Development /Könyvterjesztési és -Fejlesztési Részleg/-et szerveztek, mely közre
adja a BOOK PROMOTION NEWS c . híradót angol és f r a n c i a nyelven, de tervbe vették orosz, spanyol és arab nyelvű kiadását l e . BARXER, R.
és ESCARPIT, R. közös szerkesztésében megjelent a "The book hunger /La faim de l i v r e " /Könyvóhség/ o. k ö n y v . Tervezik a könyv egyéb nyel
vű és olcsó kiadását i s . Ugyancsak publikálásra kerülnek az 1972-ben, Moszkvában a könyvnek a b é k e , humanizmus és fejlődés terén betöltött szerepéről rendezett szimpózium beszámolói,
A bizottság megvitatta a könyv é B olvasás előmozdításét célzó széles körű program témáit, tennivalóit. Megállapították, hogy az ok
tatás valamennyi szintién az Írott szónak van a legjelentősebb szere¬
pe a f e j l e t t és fejlődi! országokban egyaránt. Ebből következően to
vábbi erőfeszítésekre van szükség i s k o l a i könyvtárak létesítésére, a¬
mihez az International Rsading Association, IRA /Nemzetközi Olvasási Szövetség/ és az IFLA Jelentős segítséget nyújthatnak. Élénk vitát váltott k i a copyright kérdése, különös t e k i n t e t t e l a fejlődő orszá
gok problémáira/ j a v a s l a t született egy World Book Fund /Vilég Könyv
alap/ létesítésére, aminek közbejöttével a fejlődő orazágok megvásá
rolhatják a f e j l e t t országokból bizonyos könyvek kiadási jogát - ok
tatási, tudományos, kulturális célokra. Az egyes országok könyvkiadá
sának növelésére könyv-fejlesztési tanácsok létesítését vetettek f e l . Foglalkoztak a könyvterjesztés kérdésével i s , főleg a kapcsolatos szállítási, elosztási s t b . költségtényezőkkel. Megállapították, hogy az olvasási szokásokról kevés a rendelkezésre álló ismeret, annyi a¬
zonban mégis tudott, hogy az olvasás szeretete a családban és az i s kolában a l a k u l k i . Ezért rendkívüli a Jelentősége az olvasáS megsze
rettetése szempontjából az általános ós középiskoláknak. A bizottság örömmel h a l l o t t a az IRA híradásét, mely s z e r i n t kész s e g i t e n i könyv
klubok létesítését az olvaaéai szokások elmélyítésére. Az UNESCO-nak Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában működő négy könyv-fejlesztési r e g l o n á l i B központ beszámolt működéséről, melynek során javasolták
I l i i 21,évf. lO.ezám 1974 .október
kapcsolat léteeitéBét a központok között.
Végezetül a 3izottság nemzetközi kitüntetést alapított a könyv
kiadás, terjesztés, tipográfia, fordítás, könyvtárügy kiemelkedő sze
mélyiségeinek jutalmazására. A Bizottság következő ülését 1974, októ
berében Frankfurtban, a könyvvásár után tartják.
Dáczer Éva
0 2 1 . 6 / O 0 . 2 , '
NEK tapasztalatok a letéti-rendszer bevezetésénél; különoe tekl.-.
t e t t e l a könyvtárügyi vonatkozásokra. /Erfahrungen bei der Einführur,.;
des "ÖepotsyBtems" i n der DDE. Unter beeonderer Berückeichtigung der Bezüge zum Bibliothekswesen./ - FHETTAG, J . » Z e n t r a l b l a t t fűr Biblío thekssneeen, 87.k. 1 1 .a z . 1973.nov, p,650-669.
A tudományos-műszaki forradalom előrehaladásával egyre erősödött az a több évtizedes követelmény, hogy az irodalomszolgáltatás hagyomá
nyos, t a p a s z t a l a t i uton létrejött formáit - tudományosan megalapozott intézkedésekkel - a társadalmi fejlődés folyamán keletkezett magasabb igényekkel összhangba h o z z á k . A változtatások bevezetését a szakiro
dalmi áradat ismert és gyakran ismételt problémái i s szükségessé te
s z i k . Ezekből adódóan j e l e n l e g talán az a legfőbb hiba, hogy egy konk
rét olvaeói kívánsághoz a szükséges irodalmat vagy a keresett ínformá
ciót - rövid időn belül - csak hiányosan sikerül szolgáltatni; v i szont - ami éppoly nem kívánatos tény - a rendelkezésre álló irodalom egyben sok feleelegee anyagot i s tartalmaz.
A problémák megoldására számoe kísérlet f o l y i k mind a s z o c i a l i s t a , mind a k a p i t a l i s t a államokban, Féhány tőkéB országban például e¬
lőnyomatok bevezetésével lehetőséget nyújtanak a r r a , hogy egyes, meg
h i r d e t e t t cikkeket az érdeklődők még a folyóiratok megjelenése előtt megrendelhessenek. A kísérletek kapcsán létrehozták a folyóiratok egy uj fajtáját, az un. indez-folyóiratokat. Ezek rövid cikkek vagy csak hirdetések utján tájékoztatják az olvasókat az egyee vállalatok i r o dalmáról, kiadási tevékenységéről. Bár válogatott vállalati irodalmat közölnek a prospektusoktól a tudományos értekezésekig, megvan az a hiányosságuk, hogy semmiféle bibliográfiai felvilágosítást sem adnak a várt anyag minőségére és mennyiségére vonatkozóan. Ez a beszerzés szükségességének eldöntését igen megnehezíti.
A Szovjetunióban 1963 óta erőteljesen fokozódott az igény a t e r jedelmes ás speciális munkák letétbe helyezése és egyidejűleg azok rövidített formában való publikálása iránt. Akkoriban az első i l y e n közleményeket a VIKITI-nél helyezték letétbej majd 1971-ben központi r e n d e l e t t e l minden tudományos-műszaki folyóiratot alkalmas cikkek ké
szítésére, i l l e t v e a Y I S I T I mellett más információs és dokumentációé intézményeket i s letét létesítésére köteleztek.
A f e n t i példát a l a p u l véve vezették be a problémák megoldására az NDK-ban az un. letéti-rendszert. /Ezt a fogalmat a nemzetközi szak
irodalomban mér számos helyen használták, ezért - b á r a j e l e n l e g i f e j lettségi fok az NDK-ban még nem éri e l az össztársadalmi rendszer szintjét, - a szerző mint ismert szakkifejezést alkalmazza./
Az alapelvet már 1966/1967-ben kidolgozták a VEB Verlag-Technik munkatársai. Kiindulópontjuk az exponenciálisan növekedő ismeretanyag és a tudományos irodalom e z z e l együtt szintén exponenciálisan emelke
dő növekedés-hányada v o l t . Figyelembe vették ezenkívül a letéti-rend
ezer létrehozásánál az un. makulatúra-tényezőt i s . /Makulatúra-ténye
ző = a nyomtatott, de e l nem olvasott papir százalékban k i f e j e z v e . / Bár a makulatúra-tényezőt a Verlag-Technik saját kutatásai, valamint BEHHA1 professzor számításai alapján 85-95^-ban határozták meg, ezek
kel a számokkal könyvtári szempontból vitába k e l l szállni, t e k i n t e t t e l a r r a , hogy ezek egyéni előfizetőkre vonatkoznak. E z z e l szemben nemzetközileg megállapított tény, hogy ma már a legtöbb szaklap a könyvtárak közvetítésével vagy körözés utján j u t e l az érdekeltekhez.
Ezt a körülményt figyelembe v é v e , a makulatúra-tényező m á r csak 10- 20JÍ.
A legerősebb indítékot a letéti-rendszer bevezetésére azonban t a lán az szolgáltatta, hogy a kiadóknál állandóan növekedik a kéziratok száma, melyek beadása és közlése közötti átfutási idő - éppen a megnö
vekedett mennyiség miatt - egyre hosszabb.
A VEB Verlag-Technik eredetileg csak olyan hagyományos folyóirat cikkeket vont be a letéti megőrzésbe, melyeket terjedelmüknél, i l l e t ve tartalmuknál fogva erre alkalmasnak találtak. Az idők folyamán a¬
zonban más kiadók i s kapcsolódtak a letéti-rendszer bevezetéséhez, s ezek már egyéb irodalmi kategóriákat - diplomamunkákat, disszertáció
kat, üzemi közleményeket, nem t i t k o s kutatási jelentéseket s t b . - i s megőriznek. Az anyagot un. információs cikkek formájában I s m e r t e t i k .
Fogalmi és t a r t a l m i követelményeinek meghatározása s z e r i n t az i n f o r mációs cikk egy önmagában egységes szakcikk, mely egy részletes tudo
mányos vagy műszaki munka /beszámoló/ legfontoeabb információit köz
l i . Az információs cikknek konkrét közlést k e l l tartalmaznia és csak a beszámolóra vonatkozó adatokra szorítkoznia. Az olvasót, aki nem k i fejezetten a l e i r t témával f o g l a l k o z i k , ugy k e l l a tartalomról tájé
koztatnia, hogy a beszámoló elolvasása nélkül i s értékelhesse az i n formációt. Azon kutató számára v i s z o n t , aki pontosan e téma iránt ér
deklődik, módot k e l l nyújtania a választásra: szükséges-e az eredeti cikket e l o l v a s n i a , vagy nem. A közölt információs cikk és a megőrzött letéti-beszámoló /közlemény/ közötti közvetlen tartalmi és formai kapcsolatra nyomatékosan f e l k e l l h i v n i az olvasó figyelmét.
A letéti rendszer felettébb sokrétű alkalmazása miatt rendkívül nehéz általánosan érvényeeithetŐ irányzatokat i s m e r t e t n i . Különbsé
gek adódnak az információs források f a j a i b a n , melyekből a letéti-be
számolókat kiválasztják. Ezek folyóiratcikkektől kezdve, disszertá
ciókon keresztül a vállalati irodalomig terjednek. A letéti-beszámo
lók szolgáltatásánál sem járnak e l egyöntetűen: ezek részben díjmen
tesek, részben önköltségesek. Az alkalmazott sokszorosítási eljárá
sok i s többfélék, a szeszes ormigtől egészen a mikrofilmekig. Az i n -
TMT 21.<Tf. 10.s z á m 1974-.október
formációs cikkekért, i l l e t v e letéti-beszámolókórt j u t t a t o t t honorária mok mikéntje sem egységes: minden előfordal a f i i összegtől a szerzői Ív s z e r i n t i fizetésig.
Letéti-hely funkciókat vállalnak mind az egyes folyóiratazerkesz tőségek, mind a szakmailag illetékes információs intézmények. Ezek, - természetesen - valamennyien a aaját adottaágaiknak megfelelően lát
ják e l a f e l a d a t o k a t . Sok olyan hely l a adódik, ahol mellékesen vál
l a l n a k letéti f e l a d a t o t , ezt azonban egy bizonyos idő elteltével már nem tudják teljesíteni. A letéti-helyek ebből adódó gyakori változta
tása mind a kiadók, mind a használók munkáját erősen megnehezíti.Min
dent összevetve t e h á t , ez a sokféle próbálkozás, a szervezetlenéig a letéti-rendszer bevezetésénél, igen nagy megterhelést j e l e n t . Való
színűleg ez az oka a letéti-beszámolók iránti igények megfogyatkozá
sának i s .
A letéti-rendszer további fejlődését j e l e n l e g kát tényező befo
lyásolhatja. A megőrzésre alkalmas beszámolók lecsökkent száma, mely döntően hathat az egész rendszer további sorsára. /Ez azonban f e l t e hetően csupán átmeneti jelenség, erre u t a l a nemzetközi példák pozi
tív mérlege i s . /
A kölcsönzés, sokszorosítás, forgalmazás, bibliográfiai f e l d o l gozás célszerű megoldásának hiánya, valamint a j e l e n l e g fennálló sok
féle variáns negatív erőként h a t .
Döntő fordulatot jelentene egy központi letéti-hely létrehozása.
Ennek a letéti-helynek, mint szolgáltató üzemnek kellene a már ismer
t e t e t t összetett feladatokat - saját keretein belül - k i a d ó i , könyv
kereskedelmi és könyvtári tevékenyééggel megoldania; a számba jövő i ¬ génylőket az u j beszámolókról átfogó bibliográfiai ás dokumentációs adatszolgáltatás utján állandóan tájékoztatnia; a beérkező rendelé
sekre az anyagot Jutányos áron, azonnal szállítania. I l i v e l egy i l y e n központot kizárólag letéti célra berendezni a j e l e n l e g i igónymennyi- ség m e l l e t t még ésszerűtlen lenne, igy a központi letéti-hely funkció
ját e s e t l e g valamely tervezett sokszorosító központ tevékenységébe le hetne b e é p í t e n i . Mindenesetre - mint a szerző leszögezi - a letéti- rendszer további fejlődése ennek a műszaki-szervezési problémának meg
felelő ée célszerű megoldásától f ü g g .
A letéti-rendszer ós a könyvtárak viszonyát tekintve megállapít
h a t ó , hogy mig az információs cikk, mint integrált folyóiratrész,csak bizonyos formai változást J e l e n t , addig a letéti-beszámolók megjele
nése merőben u j , szokatlan jellegük és minőségük miatt már az eddigi
ektől eltérő feladatokat ró a könyvtarakra.
A kötelespéldány-törvény a letéti-beszámolókra Jelenleg még nem vonatkozik; ez azt j e l e n t i , hogy a Deutsche Bücherel, a Eeutsche S t a a t s b i b l l o t h e k éa a körzetileg illetékes könyvtárak nem gyűjtik.
Ennek fő oka erősen heterogén voltukban r e j l i k . A megvalósítandó köz
ponti letéti-helv ezen a téren i s úttörő munkát végezhetne a beszámo
lók kiállításának egységesítésével, a szükséges bibliográfiai adato
kat tartalmazó cimlap, egységesebb forma s t b . létrehozásával.
T e k i n t e t t e l a letéti-beszámolóknak már emiitett hiányos b i b l i o gráfiai feltárására,a számba jövő hssználóknem kapnak kielégítő tájé
koztatást; ennek következménye a tényleges igényeknél jóval alacso
nyabb érdeklődés. Viszont az alacsony megrendelési számokat, mint h i ányzó társadalmi igényt értékelik, s ebből adódóan feleslegesnek Íté
l i k a fejlesztést. Ezt a c i r c u l u s v l t i o s u s t feltétlen át k e l l t ö m i a további előrehaladás érdekében. Ebben a munkában igen nagy szerepük lehet a könyvtáraknak i s .
Takáchné Tóth Mária
537.533.3:002
651.838.8.002:537.533.3 Elektronmikroszkóp alkalmazása nagy mennyiségű információnak a lehetoTegnagyobb sűrűséggel való regisztrálására. /Verfahren der Ülektronenmikroskopie zur Aufzeichnung grosser Informationsmengen mit extremaler Verdíchtung. - BRODOLIN, L . I . - KAL'iUflSON, V.A. - KAN,A.2.
= Informatik, 21,k. l . s z . 1974-.ápr. p.30-36.
Az e l v i l e g u j információtároló ós -kereső eljárást száz vagy több száz millió dokumentumoldal tartós archiválása céljára kísérletezték k i . Alkalmasnak vélik gyors keresésre, i n f o r m á c i ó - t á v k ö z l ő r e , párbe
szédre a felhasználó és a tár között, I l l e t v e a r r a , hogy a nagy tár összeköttetésben dolgozzék több információs központtal. Lényege, hogy a néhány másodperc a l a t t kereshető és kinagyítható információtömeget mikrolapokra v i s z i k , amelyek befogadóképessége egyenként több millió o l d a l szöveg vagy adat. Az információhordozó lehet elektron-érzékeny lakk / r e z i s z t e r / , hőrelágyuló műanyag vagy un. szennyeződő f i l m /rész
leges vákuumban az olajgőzök elektronsugár hatására ráégnek a f i l m r e / , sőt speciális fényképezőlemez i s .
Az elektronmikroszkóppal 150 000-szeres nagyítás érhető e l , de vannak kísérleti példányok, amelyekkel már 1 600 000-ezeres nagyítás i s készíthető, i l l e t v e ugyanilyen kicsinyítéssel lehet dokumentumolda
lakat regisztrálni.
A regisztrálás ugy történik, hogy a felveendő képet valamilyen tv-kamerával felbontják v i d e o - j e l e k r e . A j e l e k vezérlik az elektron
mikroszkópban lévő elektronsugarat, amely rendkívül élesre fókuszál
h a t ó , így akár 1 angström / l 8 = 1 0 ~i 0 méter, vagyis 1 mikronnak a tízezred része/ foltétmérő i s elérhető. A gyakorlati alkalmazáskor az elektronsugár azonban vastagabb, igy egy 10x10 cm-es mikrolapon 10 milliótól 100 millióig terjed a regisztrálható szövegoldalak szá
ma.
Az elektronmikroszkóp mellett elektronikus számítógép i s műkö
dik, amely felvételkor a tv-kamera v i d e o - j e l e i t alakítja ét az elek
tronmikroszkópszámára. De a számítógépre információkereséskor i s
TMT 21,évf. 10.szám 1974.október
szükség van a mikroszkóp vezérlésére, a mikroszkópból kijovó köpjelek képernyőre való kiadására /amelyről a dokumentum-oldalak mikrofilmre vehetők/, i l l e t v e az információ bármilyen feldolgozására, például táv
közlésére s t b .
Természetesen a felvételtechnika i s és a keresés i s magasan kép
z e t t személyzetet k ö v e t e l , a készülékeket pedig védeni k e l l mind e¬
lektromos, mind mágneséé zavarok, mind mechanikai rázkődások e l l e n , és mindez igen költséges. Drágasága ellenére azonban olyan lehetősé
geket k i n á l , amelyek a jövő Bzempontjáből igen fontosak:
olyan óriási információtárak léteelthetÓk, amelyektől a f e l h a s z nálók százai kaphatnak 24 óra a l a t t dokumentum-másolatokat;
a másolatok lehetnek eredeti méretűek, mikrofilmlapok vagy u l t r a mikrofilmlapok;
a kérés /rendelés/ a helyszínen, i l l e t v e információ-távközléssel bárhonnan eszközölhető;
a tárolt állomány folyamatosan kiegészíthető, a speciális hordo
zók üres felületére bármikor ujabb felvételek készíthetők.
Dezső László
659.281311.2
Az információs igények felmérése. /Somé deprivsd Information users./ - GROSE, L . a A S L l B Proceedinge, 26.k. l . s z . 1974.ápr. p.9-27.
Mi i s az információ, és mit Jelent azt nélkülözni? Információ a¬
zoknak az Ismereteknek az összessége, amely az emberek kérdéseit meg
válaszolja és a még meg nem fogalmazott igényeit l a kielégíti. Az információt egyaránt nélkülözik azok, akiknek nagy elfoglaltságuk mi
att nincs lehetőségük a r r a , hogy a közelükben bőségben lévő informá
ciók birtokéba jussanak, és azok i s , akik földrajzi tényezők miatt vannak elvágva az e l v i l e g rendelkezésükre álló forrásoktól. Kérdőívek
re adott válaszok s z e r i n t az értelmiségnek csak egy része igényel i n formációkat. Ennek gyakori oka az érdeklődés hiánya, ami viszont az oktatási rendszer fogyatékossága. Ezért fontos az információszolgálta
tás szerepének tudatosítása. * i l t a h i r e - b a n például az oktatók t e l e f o non kaphatnak tájékoztatást a W i l t s h i r e I s k o l a könyvtára utján,amely a megyei könyvtár anyagara támaszkodik. Egyes oktató központoknak sa
ját tájékoztatási szolgáltatásuk i s van.
Az információs rendszerek a különféle szellemi területekhez a l kalmazkodnak. Az oktatás körében, ahol az oktatóknak éppúgy szükségük van az oktatási segédeszközök megismerésére, mint a saját továbbkép
zésükre, azt az igényt a tájékoztatási szakembereknek figyelembe k e l l venniük.
A szolgáltatás jó megszervezésének fontos szerepe van az igények kielégítésében. A megyék elősegíthetik az oktató-segédközpontok létre hozását, fejlesztését. Az egészségügyi tájékoztatásban nem k i s ezere
pe van az együttműködésnek. Ennek lényege az általános orvos, a szo
ciális szolgáltató és a gyógyszerészeti információs központ közötti kooperáció biztosítása. Az ügyvédek és a h e l y i igazgatási szervek más speciáliB információkat igényelnek. Az információs szolgáltatás e t é ren időmegtakarítást eredményez, elősegíti ugyanis u j határozatok,dön
tések, terminológiák kikeresését és szemantikailag I s interpretálja e¬
zeket. Mivel a szakterületek közötti összműködés jelentősége mindin
kább bŐvttl, a könyvtárak mint összekapcsoló központok, u j , fontos f e l adatot kapnak.
Földrajzi-kommunikációs probléma ott adódik, ahol nagyobb terü
leten valamely szakma kisebb elszórt csoportjai működnek. I l y e n cso
portoknak szüksége van saját tájékoztatási szakemberekre, akiket min
dig e l lehet é r n i .
Az igénylők beosztása, munkaköre, szakterülete s z e r i n t megoszla
nak a nyújtott szolgáltatások formáira vonatkozó igények i s .
A cikk függelékeiben adja meg egy igénykutatási felmérés eredmé
n y e i t . Az A/ függelék az általános tájékoztatás kérdéseivel foglalkoz va megállapitjat a 423 megkérdezett jóval t ö b b , mint 1/3-énak v o l t i n formációs problémája munkájával kapcsolatban, közülük 27-nek komoly.
Foglalkozások s z e r i n t vezetnek a mérnökök, az építőiparban dolgozók és más műszakiak. I t t 72 szakember közül 43-nak voltak tájékozódási problémái, 25-nek nem. Az orvosok, a fogorvosok, a könyvelők, a kuta
tók és az egyetemi tanárok közül 55 nem ütközött problémába, 41 pedig néhányba. Az üzleti Ügyvitel és marketing körében 43 kérdezettből 21- nek v o l t néhány kérdése, 18-nak semmi. Arra a kérdésrs, hogy hova f o r dulnak információkért, 200-an azt válaszolták, hogy a szakterületükön működő egyesület, 81-en a s z a k s z e r v e z e t i , 234-en a vállalati könyvtár
hoz vagy tájékoztató szervhez, 203-an pedig a nyilvános könyvtárhoz.
A B/ függelék többek között a r r a adott választ, milyen tárgykörből várnak információt /kőolaj, hangtechnika, adózás, vállalati jog, me
zőgazdaság/. Az információforrások közül csaknem egyenlő arányban i - gényllk a kiadványokat, az illetékes szervezetek és a szakemberek se
gítségét.
Kismart? Éva
TMI 21.evf. lO.azám 197*.október
ÚJ GYÁRTMÁNYOK, PROSPEKTUSOK
Az OMEDE Prospektustarában gyűjti ós feltárja a könyvtári éa tá
jékoztató munka gépealtéaét azolgáló berendezések, készülékek prospek
t u s a i t .
Felvilágosítás: kedden és csütörtökön lo-12h között, Budapest, V I I I . , Reviozky u.6. I I I . e m . 307.sz. a l a t t . T e l . : 136-239
Legújabban az alábbi prospektusok érkeztek:
Adatfeldolgozógépek, számítógépek Auto-Trol Corporation, USA
Sata-Loop L t d . , Anglia Perteo I n t e r n a t i o n a l , Anglia
Videoton
Audio-vizuális technika BEAG • Budapesti Elektroakusz
t i k a i Gyér
digitális rajzolvaeók 5885-3886 digitális rajzológép olvasó
v a l és grafikus kijelzővel 3887 Data Dynamics Mod. 390 távadat-
feldolgozáshoz lyukszalagos
adó-vevő Írószerkezet 3935 Mod. 3700 COM-készülék 3915
System 2100 mágneslemezes
adatrögzítő 3916 System 1300 mágnesszalagos
adatrögzítő 3917 300T adatvégállomás 3925
1005 k i s számitógép 3926 DA-01 a r i t m e t i k a i egység az
1010-es k i s számitógéphez 3927 Videoplex on-line adatrögzítő
rendszer 3928 különféle oktatástechnikai
berendezések 3919 BTO 02 és 01 oktatógépek 3920
Magnooorr BCO 02 oktatógép
és magnetofon '5921
A könyvtári munka automatizálása Checkpoint Syetema I n c . , USA
Diver Detection Devices L t d . , Anglia
másolástechnika Bruning, USA
IGV * Irodagépipari éa Finom
mechanikai Vállalat iilkroreprotechnika
Buic e . r . l . , Olaszország
Canon, Japán
MK-II a könyvkölcsbnzést auto
matizáló éa könyvlopést gátló
berendezés 3 9 1 0
Stop book t h e f t s elektronikus
könyvlopést gátló berendezés 3932
Hetem 625 diaző-mésoló kéazülék 3930 3931 Whiteprinter 850 fénymásoló
készülék
Amocop Automatic 1000 ós 1200
diazo-máeoló készülékek 3922-3923 FD-130 16 mm mikrofilm duplex
nyomdai felvevőgép 3889 SF-320 16 mm mikrofilm nyomdai
felvevőgép 3890 Mod. 3 5 1 16 és 35 mm mikrofilm
előhívó készülék 3891 Kod. 301 és 180A 16 mm mikro
film olvasó készülékek 3892,3897 Mod. 330/to és 450/VB 16 mm mik
r o f i l m olvasó-nagyitó készülékek 3893 Mod. 120 mikrofllmlap vágógép 3894 Mod. 200 mikrofllmlap olvasó
készülék 3895 Mod. 230/s 16 mm mikrofilm f e l
vevő készülék 3896 Mod. 480AC és 360AS mikrofilm
lap előhívó és másoló készülékek 3898 Kod. 163/H és Kod. 505 16 mm
mikrofilm előhívó készülékek 3899 Mod. 161/B. 161A és 161/0
16 mm mikrofilm felvevő és elő
hívó készülékek 3900-3901 Mod. 460 105 és 82,55 mm mik
rofilmlap tekercseket előhívó
és másoló készülék 3902 Kod. 800A 16 és 35 mm mikrofilm
előhívó és másoló készülék 3903 Mod. 300/B 16 mm mikrofilm f e l
vevőgép 3904
TMT 21.évi. 10.szám 1974.október
Durst, Olaszország
Mod. 300/300 A ás 302/303 16 ós 35 mm mikrofilmet,mlkrofllmlapot ás mikxokártyát olvasó készülé
kek 3905,3907 Mod. 301/301A 16 mm mikrofilm
olvasó készülékek 3906 Mod. 330/P és 330/PT mikrofilm-
lapot,valamint 16 és 35 mm mik
rofilmet nagyitó készülékek 3908 View-mounter 551 uiikrokártyát
vágó ás montírozó készülék 3909 Laborator SM-183 mikrofilmet,
mikroszalagot és mikrokártyát
nagyitó készülék 3933 Enlarger mikrofilm nagyitó ké
szülék 3934 Egyéb
Arlington Alumínium Co., USA Beemak f l a s t i c s , USA
Gesika tferke, NSZK
F e n r i l Data Communications, I n c . , USA
Tbomaa C o l l a t o r L t d . , Anglia
könyvtári mozgatható állványok
kiállításokhoz 3882-3883 80 oszlopos lyukkártya tárolók 3884
asztalok, szekrények, székek 3 9 1 1 TLA-3000 távbeszélő vonalat
ellenőrző berendezés 3413
modemek 3914 összehordógépek ás más nyomdai
segédgépek 3918
Mikrofllmlap-tekercsek másolása
A mikroképtechnika kát fő célt szolgálhat: felhasználható állo
mányvédelmi, állománykiegészltéei célra, vagy szolgáltatásként i s . Az első esetben rendszerint elegendő egy mikrofilm vagy mikrolapsorozat, a másodikban viszont az egyszer elkészült felvételről további mikromá sóletokra van szükség. Ez utóbbi feladat korszerű, gyors elvégzését biztosítja a Canon cég
CANON ROLL DDPLICATOR 460
tipusu berendezése. A kompakt, száraz eljárással mükcdó gép f e l e s l e gessé t e s z i a sötétkamrát, k i s mérete miatt /helyigénye 63*96 cm/ asz t a l i berendezésként működik é s 82,55 vagy 105 mm-es tekercsekben f e l vételezett mikrofilmlap másolását v é g z i , mégpedig percenként csaknem két méteres sebességgel, A kapott mikrolap-tekercsek később méretre vághatok. Kezelése igen egyszerű, külön képzést nem i g é n y e l . Az a l k a l mázott 700 W-os higanygőz Ívlámpa jő képminőséget b i z t o s i t nagy mükö dési sebesség és alacsony energiafogyasztás /max. 3k'•'•'/ mellett.A fény
forráshoz, i l l e t v e a forgódobos előhívóhoz tartozó hűtőberendezések g y a k o r l a t i l a g folyamatos működést tesznek lehetővé. A berendezés sú
lya 141,5 kg.
A "magyar xerox"
Hosszas előkészületek és több évi bizonytalanság után a t a v a s z i BNV-n végre nyilvános bemutatásra került az IGV /Irodagéptechnikai é s Finommechanikai Vállalat/
STATICOP BG 101
e l e k t r o s z t a t i k u s másolóberendezése. A másolóberendezés indirekt módon szelénhenger közbeiktatásával működik, csakúgy mint m á s xerografikus másológépek. T e k i n t e t t e l a r r a , hogy csak méretazonos másolásra a l k a l mas, a másolat mérete /A/4/ meghatározza az egyszerre másolható eredé
t i méretét I s . E mérethatárig egyes lapokról és könyvekről egyaránt készíthető másolat. A berendezés jó minőségű i r o d e i papírral működik /80-90 g/m2/[ ebből egyidejűleg 250 lap helyezhető e l , amelyet a gép automatikusan adagol. Működési sebessége sorozatmásolas esetén per
cenként 10, egyedi másolatnál percenként 6 másolat. A berendezés m é r e t e i /lll,5x61,5x115 cm/ és súlya /kb. 250 kg/ a s z t a l i müködtstést nem tesznek lehetővé, de nem i s igényelnek rendkívüli elhelyezési f e l tételeket. Fogyasztása 2300 Watt. Vegyszer és egyéb anyag igénye k i elégítően alacsony.
