Folyóiratcikk referátumok megtekintése

FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK

76/74

A tudományos munkaszervezés kérdései a könyvtárakban. A S z o v j e t Tudományos Akadémia n o v o s z i b i r s z k i Szibériai Osztálya Állami Tudomá­

nyos-Műszaki Könyvtárénak tapasztalatairól. /Zg ffragen d e r . w i s s e n - s c h a f t l i c h e n A r b e i t s o r g a n i s a t i o n i n der B i b l i o t h e k . E r f a h r u n g e n d e r S t a a t l i c h e n öffentllchen W i s s e n e c h a f t l i c h - t e c h n i e c h e n B i b l i o t h e k d e r S i b i r i s c h e n A b t e i l u n g der Akademie der Wissenschaften d e r DdSSR i n S o w o s i b i r s k . / - SIHOTEHK0, G.T. - Z e n t r a l b l a t t für B i b l i o t n e k s w e e e n , 88.k. 3.8í. 197*. p.129-146.

A Szibériai Állami Tudományos-Mii s z a k i Könyvtár a hatalmas szibé­

r i a i terület akadémiai könyvtári és bibliográfiai hálózatának központ­

j a . Állománya 6,2 millió dokumentum, ennek f e l e külföldi mü, A könyv­

tárat évente felkereső 32 000 olvasó 2,5 millió könyvtári egységet vesz kölcsön. A könyvtárnak 700 dolgozója van. F e l a d a t a i közé t a r t o ­ z i k a Szibériai Akadémia 37 könyvtárának módszertani és s z e r v e z e t i i - rányitása és a s z a k i r o d a l o m beszerzésének központi intézése. A munka­

megosztás és együttműködés magas szintű.

A könyvtárban 1968-ban tudományos munkaszervezési részleget / t o ­ vábbiakban TMSZ/ h o z t a k létre; ennek tevékenységéről számol be a c i k k .

A TMSZ irányelvek meghatározása

A TMSZ fő irányzatait az 1967.évi tudományos munkaszervezési kongresszuson fogalmazták meg, ég 1971-ben, a Moszkvában r e n d e z e t t könyvtári TMSZ konferencián rögzitették a l e g f o n t o s a b b teendőket,

Figyelőszolgálat

alapvető f e l a d a t o k a t . Egyúttal kitűzték a nagy könyvtári központok ál­

t a l vizsgálandó TMSZ problémákat:

a könyvtári ügymenet számára l e g f o n t o s a b b űrlapok, b i z o n y l a t o k egységesítése;

szabványok, normatívák kidolgozása a könyvtári munkának, könyv­

tári dolgozók munkafeltételeinek s t b . szabályozása érdekében.

1972-ben a Szibériai Állami Tudományos-Müszaki Könyvtár k i a d t a a könyvtári TMSZ területén végzendő kutatómunkára vonatkozó központi t e r v e z e t e t . Az abban j e l z e t t munkák természetesen csak a hálózathoz tartozó könyvtárak közös erőfeszítésével, egységes irányelvek alapján oldhatók meg.

A Szibériai Állami Tudományos Műszaki Könyvtárhoz számos közép- és kiskönyvtár t a r t o z i k . Ezek munkafeltételei a n n y i r a eltérnek egy nagykönyvtárétól, hogy i n d o k o l t n a k látszott a vizsgálathoz és a kér­

dések megoldásához kétféle változat és kétféle módszer kidolgozása, mert a TMSZ kérdésekben a nagyságrendnek nagyobb a jelentősége, m i n t a könyvtár jellegének.

A TMSZ elősegítésére k i d o l g o z o t t , e m i i t e t t t e r v e z e t , feltételez­

ve a könyvtárak közötti együttműködést, rögzíti a fő irányelveket, megfogalmazza a vizsgálaüdó kérdéseket és megnevezi a részterűlete­

ken megvalósítandó g y a k o r l a t i eredményeket i s .

A főbb összetevők: a munkamegosztás és együttműködés formáinak fejlesztése.

Részterület: a könyvtárak s z e r v e z e t i felépítésének fejlesztése.

A vizsgálat kérdései, s z a k a s z a i . Hét pontban s o r o l j a f e l a v a r ­ ható g y a k o r l a t i eredményeket, l e g f o n t o s a b b módszer a TMSZ kérdések vizsgálatánál a k r i t i k a i elemzés, amelyet szakaszonként k e l l végre­

h a j t a n i .

A TMSZ munka s z e r v e z e t i kérdései. A könyvtár 1968-ban s z e r v e z e t t TMSZ részlegének f e l a d a t a :

a munkaszervezet helyzetének elerozáse, vizsgálata;

ésszerűsítésére j a v a s l a t o k kidolgozása;

a munkatársak oktatásának megszervezése;

az előremutató t a p a s z t a l a t o k propagálása.

A TMSZ részleg első jelentősebb munkája egy szociológiai vizsgá­

l a t v o l t , amelynek során kérdőiveken összegyűjtötték a munkatársak véleményét az alábbi kérdésekről: a munka t a r t a l m i kérdései; a munká­

hoz való v i s z o n y ; munkafeltételek; az egyes osztályok felépítése ée vezetése s t b .

/ TMI 21.évf. 12.szám 197+.december

Általánoa módszertani kérdések. Első perctől kezdve nehezítette a munkát, hogy könyvtári területen nemigen léteznek műnkanormák, mód­

s z e r t a n i ajánlások, munkafeltételekre vonatkozó normák. Ezért a mód­

s z e r t a n i kérdések megoldásához f e l k e l l e t t hasz.-.alni, i l l e t v e könyv­

tári körülményekre a l k a l m a z n i más szakterületek t a p a s z t a l a t a i t . Első lépésként annotált cédulakatalógust állitottak f e l a TMSZ elméletét, módszertanát és gyakorlatát tárgyaló dokumentumokról. A TMSZ munka tanulmányozását, leiráaát, kiértékelését és t a p a s z t a l a t a i n a k közveti- téaét a következő irányokban folytatták: a TMSZ munka kiértékeléae a könyvtárban; más könyvtárak jó t a p a s z t a l a t a i n a k átvétele; saját mun­

kájuk t a p a s z t a l a t a i n a k terjesztése.

Az Írásos anyagokon kivül a személyes k a p c s o l a t o k felvételének, a tanulmányutaknak i s nagy jelentőséget tulajdonítanak. A TfcSZ rész­

l e g saját t a p a s z t a l a t a i t konferenciák, t a p a s z t a l a t c s e r e látogatások, szemináriumok, kiállítások és kiadványok formájában j u t t a t j a e l a SzO többi köztársaságában lévő tudományos könyvtáraknak.

A munkamegosztás és kooperáció formáinak toyábbfejlesztéee terén két irányban végeztek tanulmányokat: a könyvtárak s z e r v e z e t i felépité- sének fejlesztése /elemzés és s z e r v e z e t i f e l a d a t o k kidolgozása/; a könyvtári munkakörök minősítési mutatóinak meghatározása.

A könyvtári s z e r v e z e t fejlesztésére vonatkozóan módszertani a¬

jánlásokat készítettek. A l e f o l y t a t o t t munka eredményeképpen j a v a s l a ­ t o k a t t e t t e k a s z e r v e z e t i felépítés javítására. 30 dokumentumból ál- lő b i z o n y l a t i gyűjteményt állitottak össze. A könyvtár egyes osztá­

l y a i u j munkarendjének kiindulási bázisa az átdolgozott szabályzat v o l t . A munkarendben rögzítették a f e l a d a t o k a t , funkciókat, felépí­

tést, vezetést, j o g o k a t és felelősséget, v a l a m i n t az osztályok köl­

csönös k a p c s o l a t a i t . Cél: a könyvtár egyes részlegei közötti együtt­

működés optimális megszervezése.

A minősítési r e n d s z e r kidolgozásánál 11 munkakör számára állapí­

t o t t a k meg mutatókat. Ezekben leszögezték a dolgozók h i v a t a l i köteles­

ségeit és a velük szemben támasztott szakmai követelményeket.

A könyvtári technológiai f o l y a m a t o k optimalizálása tématerüle¬

tén a vizsgálatok a következő kérdéseket ölelték f e l : az ésszerű m u n k a f o l y a m a t t a l szemben támasztott fő kritériumok meghatározása; a könyvtári munkafolyamatok elemzése; az optimalizálás megtervezése.

Ezt a munkát egy TiiSZ-részleg vezetésével külön bizottság végezte.

Ennek eredeményeképpen u j munkarendet d o l g o z t a k k i .

A munkanormákkal k a p c s o l a t b a n két részterületet vizsgáltak: a munkaidő kihasználása a könyvtárakban; a könyvtéri munka szabványo­

sítása. A munkaidő ésszerű kihasználásának fő mutatószáma az időrá­

fordítás. A vizsgálat folyamán számos hasznos és néhány n e g a t i v t a ­ p a s z t a l a t r a t e t t e k s z e r t .

Kétféle könyvtári munkanormát különböztettek meg: az idővel mér­

hető és idővel nem mérhető normákat. Ezek elemzésének eredeményekép­

pen kiadták 11A könyvtári munka normáinak kézikönyvé"-t.

Ü g y e l o 9 s o l g a l a t Munkahelyek és munkafeltételek szervezetének megjavítása téma­

kör b e n~T2~Ta?EaTy~1^0TTb^yvta^^

f e l . Az i t t n y e r t t a p a s z t a l a t o k a t , a l k a l m a z o t t módszereket kiadvány formájában ismertették.

A könyvtártervezés e d d i g a könyvtártudományi kutatásokban k i s h e l y e t f o g l a l t e l . Most készülnek u j tervezési módszerek bevezetésé­

r e . Tervbe vették munkahatékonységi vizsgálatok végzését és ennek so­

rán kiszámították a munkafolyamatok költségeit, megállapították p l . hogy mennyi költség e s i k egy olvasóra, egy kikölcsönzött könyvre. A kiértékelési mddBzer kísérleti állapotban van még.

F o g l a l k o z t a k a káderek kiválasztásának kérdésével, minősítésé­

v e l . Megvizsgálták a fluktuáció problémáját, ami elsősorban a nagy- könyvtárakat érinti, t e k i n t e t t e l a képzett káderek területén fennál­

ló szükségletekre.

A TMSZ-részlegek i r o d a l m i források alapján - statisztikák f e l ­ használásával - elővizsgálatot f o l y t a t t a k az utóbbi évek káder-fluk­

tuációjáról. Kidolgozták és kiadták "A káder-fluktuáció megállítása és a könyvtári létszám biztosítása" c. kiadványt.

Darabos Éva

77/74

Az Információrobbanás. /The I n f o r m a t i o n e i p l o s i o n . / - ASHWOETH, üf. = L i b r a r y A s s o c i a t i o n Record, 76.k. 4.e z . 1974.ápr. p.63-68.

A megjelenő kiadványok egyre növekvő száma a könyvtárak azámára rendkívül p r o b l e m a t i k u s h e l y z e t e t t e r e m t . Csak néhány r i a a z t d a d a t : a kiadványok száma l o - 1 5 év a l a t t kétszereződik meg éa a valóban ér­

tékes 150 000-ből mintegy 80 000 a tudományos és műszaki folyóiratok száma. Az évente megjelenő kőnyvcimek száma 300 OOO, a ebből 90 000 a n g o l nyelvű. 1907-től 1938-ig 32 év t e l t e l , mig a Chemical A b a t r a c t a - ben az elaő millió referátum m e g j e l e n t , a mósodik millió 18 év a l a t t , a harmadik 8 év, a negyedik közel 5 év, az ötödik millió - s z i n t e n a p j a i n k b a n - 3 év és négy hónap a l a t t j e l e n t meg.

Ez a gyorsulás terméazetesen reakciókat váltott k i a nemzetközi tudományos életben. Az első - a szerző B z e r l n t i g e n n a i v - vélemény s z e r i n t elég felhívni a f i g y e l m e t , éa a szerzők, kiadók önszántukból csökkenteni fogják a publikációk számát. Ez terméazetesen nem követ­

k e z e t t be. A második, lényegesen k o n s t r u k t i v a b b elgondolás, hogy meg k e l l kísérelni a hatalmas közlemény-és adattömeget referálással, vá­

logatással, indexeléssel, értékelő szemlékkel tömöríteni, i l l e t v e át­

tekinthetővé t e n n i . Bár ezek az áttekintést kínáló források ma 13 nélkülözhetetlen eszközei a s z a k i r o d a l o m nyomon követésének, azamuk az e r e d e t i közlemények szamával arányosan egyre nő, a egy-egy szak-

TMT 21.évf. 12.szám 1974.december

területen több referáldlap a t b . figyelése m e l l e t t i s minden harmadik közlemény kicsúszik a figyelés hálóján. A harmadik válasz az informá­

ciórobbanásra a számítógépes adattárolás gyors térhódítása v o l t . E r r e számtalan r e n d s z e r és módszer került kidolgozásra ős rövid i d e i g ugy látszott, m i n t h a a számítógép minden problémát megoldana. Az utóbbi évek azonban kétségeket ébresztettek, a tárolás előnyeit nem követte elég gyorsan a szolgáltatások minőségi fejlődése - a r e n d s z e r e k b e n sok a f e l e s l e g e s z a j és buktató - és e még korántsem tökéletes számí­

tógépes megoldások rendkívül költségesek maradtak. Miután a számitó­

gépes tárolás lehetőségei sem végtelenek, az információk özönében e¬

zek az eljárások i s csak haladékot nyújthatnak a probléma végleges megoldását illetően.

A szerző az információrobbanás ma i s érzékelhető folyamatával k a p c s o l a t b a n visszatér D.J. de 501LA PEICE régebbi müvéhez / L l t t l e s c i e n c e , b i g s c i e n c e , 1962./, mely semmit sem v e s z t e t t azóta eem e r e ­ detiségéből és értékéből. Megállapításai ma l s kézenfekvőek: ha az a- m e r i k a l tudományos élet megfigyeléséből n y e r t száraadatai továbbra i s az akkor t a p a s z t a l t növekedési f o l y a m a t o t követik, nem k e l l azéz év aem ahhoz, hogy minden egyes emberre, gyermekre éa kutyára i s két t u ­ dós j u s s o n , és eltartásukhoz kétszer a n n y i pénz szükséges, m i n t ameny- n y i t ezek elő tudnak állítani. Ez a gyorauláal f o l y a m a t abnormális,

éa e l k e l l j u t n i a ahhoz a ponthoz vagy v a l a m i l y e n eseményhez, ahon­

nan mérséklődik ŐB reális k e r e t e k között marad, mert végül i s egy vá- ges világban semmi aem növekedhetik végtelenül.

Az a m e r i k a i egyetemi ós kutatóintézeti könyvtárak husz évig - 1 9 6 5 - i g - az úgynevezett Parmington t e r v értelmében teljességgel 1 - gyekeztek gyűjteni mindent egyre nagyobb ós nagyobb könyvtári épüle­

t e k b e n . Az az e l v azonban, mely s z e r i n t nem l e h e t meghatározni előre, m i r e l e s z a jövőben szükség - nem b i z o n y u l t h e l y e s n e k . Az óriási a¬

nyag g y o r s a n v e s z t e t t aktualitásából, és a központi fedezetből f e n n ­ t a r t o t t kutatások megszorításával, a gazdasági nehézBégek következté­

ben e z z e l a szemlélettel f e l k e l l e t t h a g y n i . Ugyanígy v e t e t t véget az i p a r i s a párhuzamosan gyűjtött információk t u l költségesnek b i z o ­ n y u l t luxusának. A kiadványok előállításának mérséklődéséhez f o g v e ­ z e t n i a kiadványok felhígulása i s sok efemer, gyorsan évülő, nem e¬

r e d e t i információkat tartalmazó a n y a g g a l . A kiadványok előállítási költségeinek gyors növekedése következtében a könyvtárak véleménye éa választása egyre jobban befolyásolja a kiadványok sorsát, a könyv­

tárak u g y a n i s döntő vevőréteggé váltak. Az utóbbi időben például egy­

r e gyakrabban ellenőrzik a r e n d e l t folyóiratok tényleges olvasottaá- gát, a miután aok erősen szakosított folyóirat a könyvtárak előfize­

téseiből t a r t j a f e n n magát, ezek elmaradása a folyóirat megszűnésé­

hez v e z e t .

Mindezek a jelenségek együttesen a r r a engednek következtetni, hogy az információrobbanás k r i t i k u s p o n t j a közeledik, és a mérséklő­

dés, kiválasztódás szakasza következik. A k l a s s z i k u s könyvtári szem­

lélet - a lehetőségek s z e r i n t mindent gyűjteni - mely elég 3okáig t a r t o t t a magát a világ nagykönyvtáraiban, nem megvalósítható. A k i ­ adványok árának emelkedése és a könyvtárak vásárlási k e r e t e i n e k vé­

ges v o l t a szükségessé t e s z i a beszerzés szakszerű és átgondolt válo­

gatását. A lényeg egy-egy területen az információ, és az a k i a d v a n y -

Figyelőszolgálat

tömeg m e l l e t t i a benne van néhány alapvető műben, a tárgy nem nagy számú, vezető folyóirataiban / B r a d f o r d , P a r e t o , de S o l l a P r i c e / . A könyvtáraknak megfelelő szakértelemmel ezeket k e l l kiválasztania.

Mindezeken a korántsem könnyű könyvtári célkitűzéseken t u l a könyvtárosok szerepével f o g l a l k o z i k a c i k k szerzője. A könyvtárosaal, a k i n e k a ma és a Jövő könyvtáréban többnek, képzettebbnek k e l l l e n n i e m i n t v a l a h a i s v o l t a hagyományos könyvtári munka követelményei kö­

zött: ugy k e l l i s m e r n i e a könyvtára gyűjtőköréhez tartozó aktuális kérdéseket és a könyvtár használóit, hogy egy kérdést sem hagyhat meg válaezolatlanul, ugy k e l l véges számú, de jól megválogatott forrásai­

v a l operálnia, hogy a felhasználókat a f e l e s l e g e s kizárásával a l e g ­ megfelelőbb tájékoztatással lássa e l . A könyvtárosnak van módja be­

tölteni - a kezén átmenő nagy forrásanyag következtében - a z t a kü­

lönleges éa rendkívül f o n t o s s z e r e p e t , hogy alkotó módon, m i n t e g y szűrőként működjék közre az információlavina és a valóban szükségeset keresők között.

A c i k k a szakkönyvtárost állítja tehát a bekövetkező kiválasztó­

dási f o l y a m a t középpontjába, tudásával és szakértelmével szemben a legmagasabb követelményt támasztva. E r r e érdemes f e l f i g y e l n i .

G r o f c s l k Gusztávné

78/74 0 0 2 0 1 1 . 2 / 4 3 7 / Az információs rendszerek teljesítőképességének mérési módszerel

/ V y p o c e t n i metody v y k o n n o s t i i n f o r m a c n i c h systómu./ - KONIGOVA, M.

= Geskoslovenské i n f o r m a t i k a , 16.k. 4.sz. 1974. p.193-208.

M i v e l a két vagy több paramétert együttesen t e k i n t e t b e vevő mu­

tatók r e l a t i v értékeket adnak, i g e n alkalmasak a különféle informáci­

ós intézmények és rendszerek teljesítőképességének Összehasonlításá­

r a . Az e l v i l e g lehetséges sokféle mutató közül k i k e l l e n e választani azokat, amelyek a legreálisabban interpretálhatók. Ez eddig - l e g ­ alábbis Csehszlovákiában - h i v a t a l o s a n nem történt meg. A szerző - az intézmények produktivitásának, könyvtári tevékenységének, működé­

s i költségeinek, állománygyarapításának, használói igényeinek, p u b l i ­ kációs és irodalomkutatási igényességének összehasonlító mérése cél­

jából - j a v a s l a t o t t e s z azokra a mutatókra, amelyeket e r r e a l e g a l ­ kalmasabb aknák t a r t .

A j a v a s o l t mutatók alkalmasságát kipróbáló felmérés máris i g e n f o n t o s információkat eredményezett a csehszlovák s z a k i r o d a l m i tájé­

koztatási rendszer működésének jellegzetességeiről. A n y e r t adatok ágazati, iparági és vállalati intézményi bontásban állnak r e n d e l k e ­ zésre. A c i k k közülük az alábbiakat i s m e r t e t i és értékeli; a tájékoz­

tató munkára fordított t e l j e s időmennyiség, a különböző tájékoztató munkafolyamatok átlagideje, az egy p r i m e r forrásra eső szekundér f e l -

TMT 2 1 . t f v f . 12.szám 1974.deceaber

dolgozások átlagos mennyisége, az egy munkatárs által f e l d o l g o z o t t dokumentumok átlagos mennyisége, az egy munkatárs által készített an­

notációk éa fordított o l d a l a k átlagos mennyisége, az állomány éa az állománygyarapodás megoszlása, az állomány forgási sebessége, a kü­

lönböző szolgáltatásokat igénybe Tevők foglalkozás és funkció s z e r i n ­ t i megoszlása.

P u t a l a T i b o r

016:31/437/

Acsehszlovák s t a t i s z t i k a i adatforrások komplex bibliográfiai feltárásának p r o g r a m j a . /Program komplexniho bibliografickéhc z o r a c o - v a n i c s . s t a t i s t i c k e udajové l i t e r a t u r y . / - PODZIüEK, J . • Technická knihovna, 13.k. l . e z . 1974. p.9-15.

A szakmai tájékoztatáson belül növekszik a faktográfiai informá­

ciók Jelentősége és aránya. Közülük különösen jelentősek a s t a t i s z t i ­ k a i információk, mégpedig nemcsak a k u r r e n s e k , hanem a korábbi idő­

s z a k o k r a vonatkozók i s . Ez utóbbiak fontosságát a döntéselőkészités- hez szükséges idősorok készítése és a p r o g n o s z t i k a i módszerek gyors térhódítása i n d o k o l j a .

A csehszlovák s t a t i s z t i k a i és demográfiai adatforrások bibliográ­

f i a i feltárása egyelőre csak részleges. A c i k k f e l s o r o l j a és részlete­

sen i s m e r t e t i az e d d i g rendelkezésre álló csehszlovák s t a t i s z t i k a i és demográfiai bibliográfiákat, megadja azokat az időszakokat /1897- 1919, 1939-1949, 1945-1966/, amelyekre vonatkozóan még n i n c s semmifé­

l e vagy n l n c a t e l j e s bibliográfia.

J e l e n l e g az 1945-1966 közötti Időszak s t a t i s z t i k a i éa demográ­

f i a i irodalmának bibliográfiai feltáráeán f o l y n a k & legintenzívebb munkálatok. /A c i k k ezek koncepciójával és problémáival I s megismer­

t e t . / A t e r v e k s z e r i n t a f e n t j e l z e t t hiányokat 1975-i§ pótolják, ugy,hogy rövideeen az öaszea csehszlovák s t a t i s z t i k a i éa demográfiai, adatforrás bibliográfiai feltárása megtörténik.

P u t a l a T i b o r

80/74

J a v a s l a t az ETO alapvető reformjára. / V o r s c h l a g f t t r d i e groase Reform der DK./ - PETSSSSS, .V.G. • líachrichten für Dokumentation, 25.k. 2.az. 1974.ápr. p.55-62.

Az u j , j a v i t o t t és t e l j e s e n átdolgozott ETO-nak mind a könyvtá-

Figyelőszolgálat

r i , mind a dokumentációs követelményeket k i k e l l e n e elégítenie. Az e¬

lőbbi jól áttekinthető h i e r a r c h i k u s s z e r k e z e t e t , a másik v i s z o n t d e s z k r i p t o r - t e z a u r u s z t igényel. Minden átfogó r e f o r m j a v a s l a t n a k e r r e az e l v r e k e l l épülnie.

A szerző a fogalmakat három a l c s o p o r t r a o s z t j a föl, melyeket s z i s z t e m a t i k u s szempontból egymástól eltérően k e l l k e z e l n i . Ezek az ETO főszámainak f o g a l m a i ; a konkrét fogalmak d e s z k r i p t o r a i , v a l a m i n t az e l v o n t fogalmak d e s z k r i p t o r a i , A három a l c s o p o r t e l e m e i k e v e r t e n f o r d u l h a t n a k elő a könyvtári és a dokumentációs használatban, ezért a kialakítandó r e n d s z e r mindkét vonatkozásban azonos j e l z e t e k e t igé­

n y e l .

A közlemény további részében lényegéberi a következő pontok sze­

r i n t f e j t i k i a r e f o r m f e l a d a t a i t :

annak érdekében, hogy a könyvtári munkához az ETO világos és rö­

v i d e n áttekinthető osztályozási rendszerré váljék, a szakterületek jelentős részét törölni k e l l ;

az u j ETO-ba ugyanakkor be k e l l építeni az időközben megszüle­

t e t t u j ismeretterületeket;

a dokumentációs célokra ETO-tezauruszokat k e l l készíteni, melyek­

k e l a gyűjtemények "egyetemes", azaz a határterületeket ís magában foglaló része kiegészíthető és egységesen rendezhető.

Az egyetemes ETO-tezauruszban az egyes szakterületeket röviden, de áttekinthetően felosztják, és e r r e a területi felosztásra nagy súlyt k e l l e n e h e l y e z n i , hogy az egyes potenciális és szakosított f e l ­ használóknak kedvük i s l e g y e n az ETO-tezaurusz alapján elkészíteni a saját finom-felosztásokat.

M i v e l a g y a k o r l a t b a n a dokumentátomak i s szüksége van könyvtá­

r i egyetemes osztályozási r e n d s z e r r e , az u j £T0-t és az ETO-tezauru- szokat egy egyetemes ETO-rendszerbe k e l l összeolvasztani. Azáltal, hogy a főszímo"- n e g y e d i k , i l l e t v e harmadik helyére u j számot i k t a t ­ nának be, megfelelő h e l y teremthető az u j ismeretterületek számára.

PETERSEH javaslatából következik, hogy az ETO hagyományosan ma­

radó, egyetemes része l e g f e l j e b b az u j ismeretterületek f o g a l m a i v a l bővíthető. Az egyes résztudományok finom-felosztását - mely az e l ­ múlt fél évszázadban a j e l e n l e g használt ETO k e r e t e i t lényegében szétfeszítéssel f e n y e g e t i - az ETO e g y e t e m e s - h i e r a r c h i k u s része mel­

lé r e n d e l t t e z a u r u s z - r e n d s z e r h i v a t o t t átvenni,mely az i l y e n bővülé­

sekre lényegesen rugalmasabban válaszolhat. Tulajdonképpen arról van szó, hogy ETO h e l y e t t t e z a u r u s z o k a t használnának, a t e z a u r u s z o k r e n d ­ szerét azonban egv rendkívül leegyszerűsített, de az egyetemesség s z e m p o n t j a i t kifogástalanabbul szolgáló ETO koordinálná. Egy i l y e n megközelítően egyetemes és áttekinthető r e n d s z e r r e azonban az E i p - tól függetlenül az anarchikusán folyó különféle tezaurusz-készitesi munkákhoz amúgy i s égetően szükség v o l n a , hogy a t e z a u r u s z o k közötti területi kompatibilitást legalább nagy v o n a l a k b a n biztosítani l a h e s -

s e n' Ungváry Gyula

TMT 21.évf. 12.szám 1974.december

81/74 027.022:087-053.8:5/023/

A felnőtt olvasóknak szóld, nem-regény i r o d a l o m kategorizálása.

A h e c a t e g o r i z a t i o n o f a d u i t n o n - f i c t i o n . / - JONES, A. - PHATT, G.

• J o u r n a l o f L i b r a r i a n s h i p , 6.k. 2.az. 1974.ápr. p.91-98.

A könyvtári intézmények működésének hatékonyságát hagyományosan az állomány kölcsönzéséről készült statisztikák tükrözik. Ezek a f e l ­ mérések általában három kategóriába sorolják az i r o d a l m a t : regény, nem-regény és gyermekirodalom. Az olvasószolgálat minőségének megíté­

léséhez és annak meghatározására, hogy egy könyvtár m i l y e n mértékben járul hozzá egy közösség kulturális életének alakításához, e f e n t i bontás nem elegendő. Valós értékek megállapításához a kategóriák t o ­ vábbi bontására van szükség.

A munka megkönnyítése érdekében az Általános Könyvtárak Kutató C s o p o r t j a j e l z e t e k k e l kívánja ellátni a könyveket, amelyek t a r t a l m i értékek kódjai lennének, s i g y nemcsak a könyvtárosok és olvasók f e l ­ adatát, i l l e t v e tájékozódását tennék egyszerűbbé, hanem a gépi f e l ­ dolgozásra i s lehetőséget nyújtanak.

Kéhány éve, amikor felvetődött ez a probléma, LADES/library Ad- v i s e r s i n t h e Department o f Education and Science/a következő négy k a ­ tegóriát ajánlotta:.

népszerű / p o p u l a r / szórakoztató i r o d a l o m , alapfokú, bevezető jellegű müvek,

tanulóknak készülő alapmüvek,

haladó, i l l e t v e a továbbképző jellegű i r o d a l o m .

A kísérletek a z t mutatták, hogy k i s e b b könyvtárakban bevált a f e n t i kategóriákba sorolás, de amikor egy kísérlet során 14 diákot kértek f e l 88 véletlenszerűen kiválasztott könyv besorolására, k i d e ­ rült, hogy a s z i n v o n a l meghatározása sokszor nagy nehézséget j e l e n t , és az egyes személyek értékítélete között nagy eltérések m u t a t k o z t a k .

A téna maga ennek ellenére i g e n érdekes maradt a továbbiakban l a , i g y négy szakaszból álló kisérletsorozatba kezdtek, amelynekcél¬

j a a megfelelő s z i n t e k egyértelmű meghatározása és annak elbírálása v o l t , hogy a meghatározások alapján mennyire szubjektív a. kiválasztás.

A kategóriák számát hétre növelték. A "népszerű" kategóriát ketté bontották u n . "könnyű" és "nehéz" népszerű i r o d a l o m r a , v a l a m i n t beve­

zették a " k l a s s z i k u s " és az "összefoglaló, informatív" / l e x i k o n o k / kategóriákat. Ekkor főleg a " k l a s s z i k u s " értelmezése o k c z t a a problé­

mát. Végül i s a n e g y e d i k kisérletsortan a következő kategóriákba k e l ­ l e t t s o r o l n i az anyagot:

"könnyű", szórakozást nyújtó népszerű i r o d a l o m ,

"komoly" témakört feldolgozó népszerűsítő i r o d a l o m ,

"alapfokú", bevezető Jellegű, egy témát feldolgozó i r o d a l o m .

íigyelőszolgálat

" s t a n d a r d " a témát átfogóan leiró, szakemberétnek készülő i r o d a ­ lom,

"haladó", továbbképzési lehetőséget nyújtó i r o d a l o m .

Ezekbe a kategóriákba 15 könyvtáros 70 könyvet s o r o l t be, az egy ugyanazon könyvtárhoz tartozók között jó összhang m u t a t k o z o t t , és az eredmények általában kielégítőnek tűntek.

A végső kísérletben a f e n t i t a p a s z t a l a t o k alapján 51 személy v e t t részt, a k i k n e k a figyelmét felhívták a r r a , hogy minden könyv csak e g y e t l e n kategóriába sorolható, a minősítésnél ne vegyék f i g y e ­ lembe a kiadói, i l l e t v e szerzői szándékot, v a l a m i n t , hogy a könyv /mü/ s z i n v o n a l a t k e l l j e l l e m e z n i , r°m a választott témakörről véle­

ményt mondani, A kísérleti személye., természetesen egymástól függet­

lenül d o l g o z t a k . Az eredmények alapján a f e n t e m i i t e t t h a t kategóriát a következőképpen l e h e t e t t mődoBitani:

1 . összefoglaló, informatív müvek,

2. könnyű és komoly népszerűsítő i r o d a l o m ,

3. alapfokú, a l a p - és továbbképzést biztosító i r o d a l o m .

A táblázatosan közölt eredményeknél az egyes személyek és kategó­

riák között átfedések m u t a t k o z t a k .

A f e n t i vizsgálatokból látható, hogy kialakithatőak lennének a valóságos h e l y z e t e t jobban tükröző felmerések alapkategóriái, A kér­

dés még nem zárult l e , a szempontok még nem a l a k u l t a k k i véglegesen, de nem v o l n a szerencsés a kategóriák számának csökkentése árán b i z t o ­ sítani a nagyobb következetességet. A munkálatokat tovább folytatják.

-TÁRSCÜr, H. - Ceekoelovansleá i n f o r m a t i k a , 16.k. 2.az. 1974. p.97- 101.

A kutatások bebizonyították, hogy a tudományos és műszaki tevé­

kenység eredményei m i n d i g információ jellegűek. Ez mindenekelőtt e tevékenység alábbi, egymással kölcsönös k a p c s o l a t b a n lévő o l d a l a i r a v o n a t k o z i k .

A tudományos és műszaki tevékenység eredményei közölhetők, m i ­ közben a kommunikációs f o l y a m a t jól elemezhető. /E t e k i n t e t b e n a l e g ­ egyszerűbb séma! a jelentés szerzője - kommunikációé c s a t o r n a - a j e ­ lentés befogadója./

Bobok Györgyné

82/74

TMT 21.évi. 12.szám 1974.december

A tudományos és műszaki tevékenység eredményeit valamiképpen k i k e l l f e j e z n i /megbatározott n y e l v i v a g y kódrendszerek segítségével/.

Ismeretelméleti szempontból eközben m i n d i g v a l a m i l y e n ábrázolási f o ­ l y a m a t megy végbe. Az ábrázolás eszközei i g e n sokfélék l e h e t n e k / t e r ­ mészetes v a g y formalizált n y e l v , g r a f i k a i v a g y blokksémák, ikonográ­

fiái J e l e k / .

A tudományos és műszaki tevékenység eredményeit információs szem­

pontból i s bírálhatjuk v a g y értékelhetjük, mégpedig m i n d i g a z a d o t t problémáknak v a g y f e l a d a t o k n a k megfelelően. Az értékelés lényege: mi u j a t t a r t a l m a z egy a d o t t jelentés a z a d o t t szituációban már i s m e r t ­ h e z és szükségeshez képest.

Mindennek következtében a tudományos és műszaki tevékenység e r e d ­ ményeit nem l e h e t megsemmisíteni és e l f o g y a s z t a n i . E z z e l szemben e z e k az eredmények i s alá v a n n a k v e t v e a z erkölcsi kopásnak. Az erkölcsi kopás más és más ütemben k e z d i k i a z e g y e s eredményeket. Vannak köz­

tük v i s z o n y l a g hosszú i d e i g ellenállók / p a r a d i g m a t i k u s jellegűek/ és i g e n g y o r s a n megkopók. Különösen a z utóbbiaknál célszerű m e g f i g y e l n i a felhasználás időbeli lefutásának és intenzitásának jellegzetessége­

i t . E jellegzetességeket u n . fruktifikációs görbék segítségével t e h e t ­ jük szemléletessé.

E megfigyelések révén feltárhatjuk a z időtényező hatását, v a l a ­ m i n t a z o k a t a z információs veszteségeket, a m e l y e k v a l a m e l y tudományos v a g y műszaki eredmény megszületése és realizálása között e l t e l t idő aránytalan hosszúságából adódnak.

P u t a l a T i b o r

g³^ 7⁴ 681.527.8:654.197.6

E l e k t r o n i k a és a tájékoztatás jövője. Amikor az i r o t t szöveget i s a televízió közvetiti... /L'électronique e t l ' a v e n i r de l ' i n f o r m a - t i o n . Quand l'écrit s e r a télévisé.../ - LAVÁLLASD, J . L . * L e Monde, 1974. J u l.10. p.13-

A kép és a hang együttes élménye győzött a z i r o t t szöveggel k a p ­ c s o l a t o s élmény f e l e t t . A televízió, rádió s t b . m e g s z o k o t t használata o l y k o r megszűnteti, de legalábbis erősen lecsökkenti a z olvasás j e ­ lentőségét. E z a f o l y a m a t azonban nem megfordíthatatlan. Szakemberek u j r e n d s z e r e k kidolgozásával kísérleteznek, m e l y e k a l k a l m a s a k a r r a , hogy k l - k i saját képernyőjén láthassa k e d v e n c napilapjának e g y e s c i k ­ k e i t . Nem utópiáról v a n szó. I l y e n jellegű kísérletek már a jövő év­

ben megkezdődnek Angliában. Nagyarányú kísérletek f o l y n a k F r a n c i a o r ­ szágban i s , a h o l a p o s t a és a rádió-televizió s z a k e m b e r e i a z A n t i - pode r e n d s z e r megvalósításán d o l g o z n a k .

A televíziós s z a k e m b e r e k n e k a televízió útvesztőt i s j e l e n t h e t .

>

Figyelőszolgálat A képernyő óriási mennyiségű információt képes közvetíteni, ennek B í ­ zottban csak k i s hányada hasznos információ. Például 2Y képe lényegte­

l e n számunkra akkor, ha az általa előadott dolgoknak csak egy része érdekel m i n k e t . Ebből adódik az a kérdés, hogyan l e h e t n e a televízi­

ós közvetítések lehetőségeit Jobban kihasználni. A néző a r r a f i g y e l , ami Őt érdekli, s ennek megfelelően az u j módszerek bevezetése a köz­

vetítendő információk mennyiségét alaposan csökkenteni kívánja.

Egy televíziós c s a t o r n a óriási mennyiségű információt t u d továb­

bítani. A számitások s z e r i n t a l e lionde t e l j e s cikkanyaga 1 másodperc a l a t t közvetíthető. Hogy az újság szövegét a képernyőn o l v a s n i i s l e ­ hessen, ehhez megfelelő berendezésre van szükség. laboratóriumban már működnek i l y e n készülékek, s a szakemberek véleménye s z e r i n t ezeket mar nagy szériában olcsón l e h e t n e gyártani. /Aruk nem haladná meg az 500 P - t . /

A memória e l e k t r o n i k u s s z e r k e z e t e rögziti egy o l d a l szövegét, de képes a szövegnek általunk megjelölt részét i s f e l v e n n i / p l . csak né­

hány bekezdést/ és a n n y i a z o r továbbítani, ahányazor caak kivánjuk. A betü-generátor az elektromoa j e l e k e t a képernyőn betűkké alakítja.Pl.

a Le ulonde egy számát szeretné i g y közvetíteni. Az adó a l a p t e l j e a azövegét a felvevőhöz továbbítja. A k i CBak egy bizonyoa c i k k e t s z e r e t ­ ne e l o l v a s n i , az csak m e g r e n d e l i a memóriától a kívánt c i k k szövegé­

nek felvételét és annak közvetítését. A szöveg a képernyőn a betü-ge­

nerátor segítségével válik olvashatóvá.

Japánban, Franciaországban és Angliában már komoly eredményekről számolnak be. A japánok képírásukat kódolták, mely s o k k a l több jelből áll és b o n y o l u l t a b b , mint a l a t i n ábécé. A n y u g a t i országok között A n g l i a eredményei a legjelentősebbek. Néhány hónappal ezelőtt már az angol rádió /BBC/ és egy magán televíziós társaság i s r e n d e l k e z e t t i ¬ l y e n r e n d s z e r e k k e l , a jövőben azonban összehangolják munkájukat, s a kísérleti adások a BBC közvetítésében 1975-ben kezdődnek meg.

A BBC keretében csak szerényebb elképzelésekről, korlátozott szá­

mú információk közvetítéséről l e h e t szó / p l . a meteorológia hírei s t b . / , melyeket a normál televíziós program közben adnának. Tudjuk, hogy a normál televíziós program keretében két képnek a képernyőn történő megjelenése között a másodperc törtrésze kárba vész, miután a s p o t - e l e k t r o n i k - n a k e n n y i időre van szüksége, hogy "lesöpörje a képernyőt" az u j kép vetítése előtt. Ezt a h o l t időt l e h e t f e l h a s z ­ nálni egy mlnílap néhány oldalának közvetítésére.

Az angol rendszerben a k a p c s o l a t egyirányú. Egy adó továbbítja az információkat a felvevőnek. De lehetséges kétirányban működő r e n d ­ s z e r i s , amikor a vevő i s továbbíthat információt az adóhoz. Ezt ká­

b e l e s r e n d s z e r alkalmazásával b i z t o s i t h a t j u k . A visszirányu r e n d s z e r ­ r e l az előfizető i s r e n d e l h e t az adótól. Olyan rendszer i s elképzel­

hető, melyben az adó nem a l a p t e l j e s szövegét továbbítja, hanem csak a z t a részét, amit az olvasó kér. Így az adó minden előfizető számára személyi igényeinek megfelelően közvetít híreket. Ebhez az adónál számitógépre van szükség, amely az előfizetők igénye, a kérés beérkezése s z e r i n t r e n d e z i az anyagot. Ennek a rendszernek számos e¬

lőnye v a n . A sugárzott információk mennyisége csökken, h i s z e n az e-

THT 21.ért. 12.szám 1974.december

lefizető néző ceak az őt érdeklő o l d a l t k a p j a . Elég egy telefonhívás és máris m e g j e l e n i k a kért szöveg a képernyőn. Üindez persze sok p r o b ­ léma megoldását követeli meg. Egy i l y e n r e n d s z e r bekapcsolása a t e l e ­ fonhálózatba a f o r g a l o m o l y a n méretű megnövekedését jelentené, mely komoly z a v a r t k e l t e n e . Se a megvalŐ3itá3 lehetősége már megvan, s csak a viziófon megjelenése lenne még ennél i s nagyobb csoda.

A Mic-úiac r e n d s z e r bizonyos s z e k t o r o k b a n működik, h i v a t a l o s ás speciális igényeket szolgál. Televíziós vevőből és néhány kiegészítő berendezésből áll /mint p l . betű-generátor/; ezek számitógépre vannak k a p c s o l v a és telefonhálózattal vannak összekötve. A szám tárcsázásá­

v a l beszélgetni l e h e t a számitógéppel. / J e l e n esetben normális t e l e ­ fonkészülékről v a n szó, mely az e l e k t r o n i k u s központra kapcsolható billentyűkkel van ellátva. A hívó kérdésre a számitógép válaszol és az eredmény a képernyőn m e g j e l e n i k . I l y módon számításokat i s végez­

hetünk, de m e g t u d h a t j u k v a l a k i n e k a telefonszámát vagy egy vonat i n ­ dulási idejét i s . S nem okoz problémát egy újságcikk közvetítése sem.

A kísérletek j e l e n l e g i s f o l y n a k . E z z e l párhuzamosan vizsgálják mindennek pszichológiai hatásét i s . Tanulmányozzák o l y a n személyek magatartását, a k i k foglalkozásukból eredően már megszokták az i n f o r ­ mációk képernyőn megjelenő olvasásét / p l . a légikisasszonyok/. A né­

zők számára kellemes feltételek / s o r o k száma, betűk mérete, k o n t r a s z t s t b . / meghatározása i s f o n t o s f e l a d a t . A kísérletek k u d a r c o t v a l l h a t ­ nak, ha az előkészités hibájából a továbbiakban a közönség v i s s z a u t a ­ sításával találkoznak.

Csengődy Lászlóné

ÚJ GYÁRTMÁNYOK, PROSPEKTUSOK

Az QMKDK Prospektustárában gyűjti és feltárja a könyvtári és tá­

jékoztató munka gépesítését szolgáló berendezések, készülékek p r o s ­ p e k t u s a i t .

Pelvilágositás: k e d d e n és csütörtökön 1 0 - 1 21 1 között B u d a p e s t , V I I I , , R e v i c z k y u . 6 . I I I . e m . 3 0 7 . s z . s z o b a . T e l . : 136-239

Legújabban a z alábbi p r o s p e k t u s o k érkeztek:

Adatfeldolgozógépek, számítógépek

P a c i t , Skandinávia Mod.4020 o p t i k a i g y o r s s z a l a g ­

olvasó 3997 I n t e r d a t a L t d . , USA Mod. 7/16 és 7/32 mini-számi-

tó gépek 4-000-4001 Audio-vizuális és vizuális t e c h n i k a

A g f a - G e v a e r t , B e l g i u m HPS-2024 felvevőgép 3981 T r a n s p a r e x 0H-50, 54, 80, 84

vetítőgépek 3983-3984 Buckingham G r a p h i c s , I n c . , Simple-Simon 14x18 és 12x18

USA formátumú felvevőgépek 3989-3990 E A I • E l e c t r o n i c A s s . l n c ,

B e l g i u m oktatógépek 3991

Máaolás- és sokBgorositástechnika

A g f a - G e v a e r t , a e l g i u m C o p y r a p i d O f f e e t 0-700 nyomó­

forma előállitó készülék 3979 SV-400 megvilágító másológép­

h e z 3982 T r a n s p a r e x Tű-40 hőmásolő k é ­

szülék 3985 A r l s t o G r i d Lamp P r o d u c t a , P r e p - P r i n t e r diaző fénymásoló

I n c . , USA kéazülék 3986 T r a n a l u m l n a t o r árnyékmentes

világitótestek 3987

TMT 21.évf. 12.szám 1974.december

M i k r o r e p r o t e c h n i k a Agfa-Gevaert, Belgium

Extek Microsystems I n c . , DSA

Repró l a b o r felszerelés Agfa-Gevaert, Belgium

Goodkin Co., L t d . , USA

Copex D-2000 s i m p l e x , folyama­

t o s felvevőgép 16 mm m i k r o ­ f i l m h e z

m i k r o f i l m e t másoló készülékek Auto-Search m i k r o f i l m e t táro­

ló és visszakereső berendezés Mod. XD-1 16-105 mm m i k r o f i l m

diaző másoló készülék P a k o r o l H - l 16-105 mm m i k r o ­ f i l m és m i k r o f i l m l a p előhívó készülék

Had. 410 vágóasztal m i k r o f i l m - laphoz

fotóanyag

C o p y l i n e f i l m a n y a g

R a p i d o p r i n t előhivó- és szári- tőgépj f i l m a n y a g ée p a p i r Automatic f i l m d r y e r száritó­

gép és repró felszerelések

Boyd, H.S. Co. L t d . , USA Hund KG Möbelwerk, HSZ£

L i t h o - P e r f perforáló gép kardexek, munkaasztalok

3977 3992*

3993' 3994

3995 3996

3978 3980 3998

3988 3999 Az * j e l l e l megjelölt anyagok részletes ismertetését az alábbiak- ban közöljük.

Nagy kapacitású mikrofilm tároló és -kereső berendezés

Az Extek gyártmányú m i k r o f i l m tároló és -kereső berendezés* 105 mm-es és 16 mm-es t e k e r c s f i l m e k h e z használható. 100 e z e r o l d a l t t a r ­ talmazó filmtárból 5 mp a l a t t kikereshető a kivánt o l d a l , amely 21x35 cm-es képernyőn olvasható. Szükség esetén a képernyőn m e g j e l e ­ nő dokumentumról gombnyomással papirnagyitás készithető. A-beépített képernyő fixfókuszos, azaz állitásaentes, 42-szeres KliA szabvány sze­

r i n t i nagyítás készithető, de választható gombnyomással 24- és 48- szoros nagyitás i s .

. 3993 s z .

Figyelőszolgálat

A berendezés o n - l i n e csatlakoztatható számítógéphez; amíg az d o l g o z i k , egyldőben k e r e s i és megjeleníti a m i k r o f i l m képét a képer­

nyőn. Egyszerre 96 címoldal adható meg- A 100-as m o d e l l 105 mm-es, a 200-as m o d e l l 16 mm-es f i l m e k f e l d o l g o ására alkalmáé.

Univerzális mikrofilm másológép

Az Extek gyártmányú m i k r o f i l m másológép* t e k e r e a f i l m e t és mikro­

f i l m l a p o k a t másol. A 3OO0-ee m o d e l l e l 16 és-35 mm-ea, - az 1050-ea m o d e l l e l 16, 35, 70, 82,5 éa 105 mm-ea t e k e r c s f i l m e k másolhatók. A negatív és pozitív f i l m e t - méret 8 z e r i n t caerélhető, - vákuumos e z i - vőfej húzza össze a megvilágitáa i d e j e a l a t t . A f i l m t e k e r c s e k i g y nem csúszhatnak e l , tökéletesen érintkeznek, még 150-ezerea k i c a i n y i - tés eaetén l a kifogástalan élességgel másolhatók. A másológépek t e l ­ jesítménye 100 m, vagy 600 f i l m l a p percenként.

A 3000-es m o d e l l ára 3900 az 1050-es m o d e l l 7250 ff. Egy-egy filmmérethez a s z i v d f e j 450-550 %. Külön rendelhetők a f o l y a m a t o e tó­

nus programozó, számláló s z e r k e z e t ée egyéb alkatrészek.

3992 e z .