• Nem Talált Eredményt

Folyóiratcikk referátumok megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratcikk referátumok megtekintése"

Copied!
23
0
0

Teljes szövegt

(1)

Figyelőszolgálat

FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK 25/73

001.814.4:655.535.54 Az összefoglaló készítéséről - a szerzőnek. / A b s t r a c t i n g f o r t h a w r i t e r . / - ORTH, P.tí. V I E E E T r a n s a c t i o n s ón P r o f e s s i o n a l Conmmnica- t i o n , 15.k. 2 . a z . 1 9 7 2 .j a n . p.43-44.

Az informatív /tájékoztató/ referátum v a g y összefoglald készíté­

s e k o r a következőket k e l l f i g y e l e m b e v e n n l t

• a referátum a legkiemelkedőbb része a közleménynek;

• többen elolvassák, m i n t a t e l j e s közleményt;

• az e l f o g l a l t s z a k e m b e r e k számára nélkülözhetetlen;

• b i z o n y o s e s e t e k o e n kizárólag a referátum alapján születnek döntések;

• megfogalmazásakor g o n d o l n i k e l l a z olvasóra: a megértés f o n ­ tosságára;

• a lényeget k e l l t a r t a l m a z n i a .

Az összefoglaló elkészítése f e g y e l e m r e n e v e l i a azerzó"t: kényte­

l e n mógegyszer végiggondolni az irésraíivét az alábbi szempontok s z e r i n t 1. minden f e l v e t e t t g o n d o l a t közvetlenül kapcsolódik-e a problé­

mához?

2. e g o n d o l a t o k t e l j e s e n megoldják-e a problémát?

3 . a z irásfltiiben érintett g o n d o l a t o k megközelítően a z o n o s súlyú­

ak ée fontosaáguak-e?

(2)

Figyelőszolgálat

4. található-e a g o n d o l a t o k b a n l o g i k a i r e n d s z e r ? 5. egymásból közvetlenül következnek-e a g o n d o l a t o k ?

Bármelyik kérdésre a d o t t " n e m l e g e s " válasz a szerzőt önvizsgálat r a s müvének újrafogalmazására k e l l , hogy i n d i t s a . A t a r t a l m i h e l y e s ­ ség végigvizsgálása után a n y e l v i ellenőrzésnek k e l l következnie.

N i n c s Jobb módszer a h e l y e s s z a k m a i irás elsajátítására, mint a m i k o r v a l a k i f e g y e l m e z e t t e n e s l e l k i i s m e r e t e s e n elkésziti müvének összefoglalóját.

Szepesváry Tamás

26/73

001.815:801.54

Szöyegjndexelési a l g o r i t m u s súlyozott k u l c s s z a v a k k a l a s z e m a n t i ­ k a i szűrés módszerével. / A l f i o r i t m i n d e k s z l r o v a n i j a t e k s z t o v vzvesennű- mi kljucsevümi s z l o v a m T po metodu s z e m a n t i e s e s z k o j f i l t r a c i i . / - NOVL Ü.0V, A . I . - JAJÜJSIH, B.V. = N a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , S z e r i -

j a 2. 1 9 7 2 . 6 . s z . p . 1 5 - 2 0 .

Az információkereső r e n d s z e r e k működtetésének e g y i k f o n t o s mozza­

n a t a a z indexelés. A c i k k egy - számitógépre i s a l k a l m a s - dokumentum- indexelési a l g o r i t m u s t i r l e .

A c i k k szerzői f e l t e s z i k , hogy a dokumentum tartalmát jellemző k u l c s s z a v a k magában a dokumentumban előfordulnak, sőt, b i z o n y o s - a c i k k végén i s m e r t e t e t t - különleges tulajdonságaik i s v a n n a k . E z e k e t a k u l c s s z a v a k a t többlépcsős szűrés által kapják a szövegbűi, ezért az általuk k i d o l g o z o t t módszert a s z e m a n t i k a i szűrés módszerének n e v e z i k .

A módszer két hipotézisre épül f e l :

A/ A dokumentumok értelmi t a r t a l m a kettős tulajdonságú:egyszerre f o l y t o n o s ős diszkrét. F o l y t o n o s , mert a szerzők egy b i z o n y o s gondo­

latkörről i r n a k j diszkrőt, mert - f i g y e l e m b e véve a szöveg tartalmá­

nak h i e r a r c h i k u s szerkezetét - részekre, f r a g m e n t u m o k r a osztható.Min­

den fragmentumnak, a fő gondolatkörhöz és egymáshoz i s kapcsolódó,ki­

sebb gondolatkörök f e l e l n e k meg.

B/ A dokumentum érdemi részét a nagy aktivitású s z a v a k f e j e z i k k i . Hagy aktivitású a z a szó, a m i t a dokumentum irői a szövegben s o k ­ s z o r , sokféleképpen és s o k más t e r m i n u s s a l k a p c s o l a t b a n használnak.

A s z e m a n t i k a i szűrés a következő négy részből áll:

1. rósz: Az összes nem-informatív szó kihúzása a szövegből.

Hem-informatív s z a v a k a következők:

432

(3)

TMT 20.évf. 5-6.azára 1973.m á j u s - j u n i u e

a / a főneveken, mellékneveken, v a l a m i n t a z előre megadott elöl­

járókon kivül minden szó, p l u s z a pont és a kettőspont kivételével minden Írásjel;

b / a t i l t o t t s z a v a k jegyzékében szereplő, e l v o n t főnevek és m e l ­ léknevek.

Az a / pont megvalósítása két táblázat segítségével történik. T i t a r t a l m a z z a a s z a v a k végeinek kétbetűs kombinációit, m e l y e k m i n d e g y i ­ ke v a l a m i l y e n szófajnak f e l e l meg. Ha v a l a m e l y kétbetűs kombinációnak több szófaj f e l e l h e t meg, a k k o r a ? 2 táblázatot használják, m e l y b e n a s z a v a k végeinek négybetűs kombinációi találhatók. Az a l g o r i t m u s a k ö ­ vetkezőképpen működik: h a a T i ós Tg táblázatok segítségével megálla­

pítják, hogy a kérdéses B Z Ő főnév, melléknév v a g y nem t i l t o t t elöljá­

ró, a k k o r a szót megjelölik, m i l y e n szófajhoz t a r t o z i k . Ellenkező e ¬ s e t b e n a szó helyét speciális j e l f o g l a l j a e l . Ezután a t i l t o t t s z a ­ v a k szótára segítségével ellenőrzik, n i n c s - e t i l t o t t szó a megmaradt s z a v a k között. Az utóbbiak h e l y e üresen marad. így a z indexelendő szö­

veg m o n d a t o k r a b o m l i k szót, m e l y e k e t a kihúzott nem-informátiv s z a v a k helyébe i r t speciális j e l választ e l egymástól.

2. r é s z : A következő lépés a szöveg szétdarabolása g o n d o l a t i f r a g m e n t u m o k r a , üondolati fragmentum egy o l y a n m o n d a t s o r o z a t , m e l y e t két oldalról fragmentum-határok v e s z n e k körül. ítagmentum-határ e g y o l y a n mondat / v a g y több egymásután következő mondat/, a m e l y b e n /ame­

l y e k b e n / szereplő összes főnév már legalábo e g y s z e r előfordult a z e - lóző mondatok egyikében.

A fragroentálás a következőképpen történik:

1. vesszük a s o r o n lévő mondatot ás a benne előforduló Ösjzes főnevet egy külön tömbbe i r j u k ;

2. a következő mondat főneveit ellenőrizzük, s z e r e p e l n ^ k - - e a z előbb összeállított tömbDen;

3. h a s z e r e p e l n e k , a mondat fragmentum-határrá válik;

4. n a legalább egy főnév a mondatból n e o s z e r e p e l , a k k o r a z u j főnevek i s bekerülnek a tömbbe, és a z elemzést a következő m o n d a t t a l f o l y t a t j u k ,

A szöveg széttördelése f r a g m e n t u m o k r a a következő hipotézisen a l a p u l : amig a z egymásután következő mondatokban u j a b b és u j a b b főne­

vek j e l e n n e k meg, a d d i g a szerzők a z éppen s o r o n lévő gonöolatot i g y e ­ k e z n e k feltárni .Amikor i s a mondat a z előzőkhöz képest nec 1 artalmáz u j főnevet, a g o n d o l a t n a k vége, a szerzők összegezik a z er.dig e l h a n g ­ z o t t a k a t .

3„rész; Terminológiai láncok felépítése a fragmentumokon belül.

Az egy fragmentumon belül szereplő s z a v a k természetesen nem e g y f o r m a jelentőségűek, egy szó annál jellemzőbb a z a d o t t részre, minél több, különböző szóval kerül k a p c s o l a t b a a fragmentumon belül.

A terminológiai láncok felépítésének elaő fázisa a szókapcsola-

(4)

Figyelőszolgálat

t o k kiválasztása. E z a legegyszerűbb s z i n t a k t i k a i elemzésen a l a p u l , m e l y n e k során f i g y e l e m b e v e s z i k a szórendet a z e g y e s mondatokon belül.

Két BZŐ szókapcsolatot a l k o t a következő e s e t e k b e n ;

1. h a két főnév egymás m e l l e t t áll, a n i n c s e n e k elválasztva a z

"ós" kötőszóval;

2. h a két főnév között v a l a m i l y e n megengedett elöljáró v a n ; 3. a z összea egymásután következő melléknév és a tőlük közvetlen j o b b r a álló főnév m i n d i g szőkaposolatot a l k o t ;

4. n a egy főnév m e l l e t t közvetlenül két főnév található, m e l y e k között a z "és" kötőszó v a n , a k k o r a z első főnév mind a két - és-sel elválasztott - főnévvel szókapcsolatot a l k o t .

Az a l g o r i t m u s a következőképpen működik: mondatonként a o r b a v e s z i k a főneveket, s megállapítják az Öaszes szókapcsolatait. A szókapcsola­

t o k a t rögzítik, a mondathatárokat törlik. Ezután a szókapcsolatokat a z u n . c e n t r u m o k köré c s o p o r t o o i t J a k . Centrum minden főnév. A csoportosí­

tás művelete a következőképpen történik: v e s z i k a s o r o n következő fő­

n e v e t /W/ Ó B a v e l e szókapcsolatot alkotó másik szót, s egy külön tömDbe irják. A fragmentum összes többi szókapcsolatánál megvizsgál­

ják, s z e r e p e l - e bennük a z N főnév. Ha s z e r e p e l , e z t a szókapcsolatot i s nlirják a tömbbe, mégpedig ugy, hogy a szÓKapcsolatok c e n t r u m a i - a z H főnevek - minden e s e t b e n egymás a l a t t álljanak; i g y ettől j o b b r a és b a l r a h e l y e z k e d n e k e l a v e l e szőkapcsolatot alkotó s z a v a k , A több­

ször szereplő szókapcsolatokat természetesen c a a k e g y s z e r irják k i . Az i g y k a p o t t mátrixból a következő eljárással kapják a t e r m i n o ­ lógiai láncokat:

a / a z ismétlődő szót, a c e n t r u m o t , c a a k e g y s z e r irják l e ; b / h a a b a l o l d a l i o s z l o p b a n cBak főnév v a g y c s a k melléknév t a ­ lálható, a k k o r e z e k e t a s z a v a k a t a megtalálás sorrendjében a c e n t r u m ­ tól b a l r a irják. A j o b o o l d a l i o s z l o p o t hasonlóképpen r e n d e z i k . Ha a b a l o l d a l i o s z l o p b a n fónév l s és melléknév Í 3 s z e r e p e l , a k k o r először a mellékneveket, majd a főneveiét irjáit k i . E z z e l u n . terminológiai láncok jönnek létre.

A terminológiai láncok kialakításával egyidőben megBzámolJák a ¬ z o k hosazát i a .

A f e n t i müveleteket elvégzik a z összes fragmentumban.

4. rész: A centrumok mennyiségi jellemzőinek kiszámítása.

A kevésbé jellemző centrumok kidobására a következő kritériumo­

k a t Javasolják a szerzők:

a / minél h o s s z a o b a c e n t r u m terminológiai lánca, annál J e l l e m ­ zőbb a azó;

434

(5)

TMI 20.évi. 5-6.szám 1973.május-június

b/ minél több fragmentumban található meg a szó, annál lényege­

s e b b ;

c / minél h o s s z a b b a szó első és utolsó megjelenése között a tá­

volság / a m i t a fragmentumok számával mérnek/, annál jellemzőbb a szó.

A feltevés abból i n d u l k i , hogy h a egy t e r m i n u B t két különböző f r a g ­ mentumban használnak, a k k o r a két fragmentum közötti részoen i e való­

színű, hogy szó v a n a terminusról, c s a k ő maga e x p l i c i t e nem s z e r e p e l . A c i k K ezután i s m e r t e t i a mennyiségi Jellemző kiszámítására a l ­ k a l m a s - a f e n t i kritériumok figyelembevételével k a p o t t - m a t e m a t i k a i képletet.

A dokumentum kódolt formájának / t a r t a l m i leírásának/ kialakításá­

r a a következő módszerek lehetségesek:

a / a z összes c e n t r u m a megfelelő terminológiai láncokkal együtt a l k o t j a a kódolt formát. Ebben a z e s e t b e n célszerű először a z egy c e n t r u m h o z tartozó láncokat összesíteni;

b / a képlet s z e r i n t k a p o t t mennyiségi mutatók alapján c s a k a b i ­ z o n y o s pontszámot k a p o t t c e n t r u m o k a t v e s z i k be a kódolt formába / a terminológiai láncokkal v a g y anélkül/;

Az utolsó részben a szerzők a z a l g o r i t m u s t értékelő módszert i s ­ m e r t e t n e k . Számításaik s z e r i n t a s z e m a n t i k a i szűrés módszere a többi a l g o r i t m u s h o z viszonyítva aránylag Jónak mondható.

Stiegrád Gábor

27/ y3 001.891/.89 2:659.28

Egyéni információs szükséglet i p a r i kutató-fe.ilesztó laboratóriu­

mokban. / P e r s o n a l p a t t e r n s o f I n f o r m a t i o n u s e m a n i n a u s t r i a l r e ¬ s e a r c h and d e v e l o p m e n t l a b o r a t o r y . / - IriOTE, L . J . B . •> J o u r n a l o f Doc- u m e n t a t i o n , 2 7 . k . 3 . s z . 1 9 7 1 - s z e p t . p . 2 0 0 - 2 0 4 .

P r o f . T . J . ALLE.N " k a n a g i n g t h e f l o* i o f s c i e n t i f i c and t e c h n o l o g - i c a l I n f o r m a t i o n /Tudományos és műszaki információk áramlásának irá­

nyítása/ Cambridge, 1 9 6 6 . / cimü munkájában három módszert ajánl k u t a ­ tók információs szükségleteinek tanulmányozására:

• kérdőíves felmérést;

• kutatási-fejlesztési munkakörökben d o l g o z d s z a k e m b e r e k munká­

jának megfigyelését;

• és több, a z o n o s problémán dolgozó, de különböző nagyságú k u t a ­ tó-csoport információs csatornáinak párhuzamos tanulmányozását.

(6)

Figyelőszolgálat

A T h o r n t o n R e s e a r c h Üentre-nól a kutatók információigényének f e l ­ mérésére végzett vizsgálat g y a k o r l a t i eredményeivel egészítik k i a f e n t i e k e t .

A vizsgálatot a következő a d a t o k feldolgozásával kezdték:

1. a z e g y e s személyeknek körözött folyóiratok Jegyzéke;

2. a SHELL más egységeinél v a g y magánál a, kutatóintézetnél k e l e t ­ kező i p a r i Jellegű tómabeszámolók felhasználóinak jegyzéke / a z i n f o r ­ mációs központ küldi a z o k n a k , a k i k e t feltehetőleg érdekelni f o g v a g y a h e t e n t e körözött Jegyzék alapján a kutató kérte/;

3. a z információs szolgálat által r e n d s z e r e s e n körözött " p e r i o d - i c a l r e p o r f - o k ;

4. a z információs szolgálathoz 1966 és 1970 között érkezett f o n - t o s a b b műszaki jellegű kérdések;

5. kívülről beszerezhető dokumentumokra vonatkozó igények;

6. a kutatókhoz a s z a k m a i egyesületektől áramló anyagok.

Moha e z e k a z a d a t o k nem t e l j e s e n azonos időszakra v o n a t k o z t a k , jó a l a p o t biztosítottak a kutatógárdán belüli információs szükségle­

t e k megoszlásának vizsgálatára. A vizsgálatot végzők tisztában v o l t a k a z z a l , hogy a k i folyóiratot v a g y más dokumentumot kap akár r e n d s z e r e ­ s e n i s , a z o k a t nem feltétlenül o l v a s s a e l . A n n y i azonban mindenképpen leszögezhető, hogy e z e k n e k a z embereknek legalább megvan a lehetősé­

gük a számukra érdekes i r o d a l o m áttekintésére.

Első-lépésben a már meglévő a d a t o k alapján h a t c s o p o r t o n belül - a dokumentumok használatának g y a k o r i s a g a s z e r i n t - összeállították a felhasználók jegyzékét. P l . a folyóiratJegyzék élére az került, a k i a legtöbb folyóiratot k a p j a . Mind a h a t jegyzéken a felső 10;i nevét c s i l l a g g a l megjelölték, k a j d kigyüjtötték a f e n t i h a t csoportból, k i hány jegyzéken v o l t a felső 10^-ban:

1 fő 4 5 fő 3 6 fő 2 11 fő 1

Ha c s a k 5 információs csatornát használtak:

1 fő 3 Jegyzéken 6 fő 2 "

7 fő 1

Az a d a t o k a z t mutatják, hogy a k i k több lehetőséget használnak f e l , általában nagyobb arányban s z e r e p e l t e k a felBÓ 1 0 ? - b a n . V i s z o n t , a k i k a z átlagosnál több lehetőséggel élnek, k e v e s e n v a n n a k . A z o k , a k i k

jegyzéken ii

m

436

(7)

TMI 20.évf. 5-6.szára 1973.május-június

több folyóiratot néznek át r e n d s z e r e s e n , többet i s kérdeznek s t o . , és ez mindenképpen a z t j e l e n t i , hogy e z e k a személyek a z inforu.áciús mun­

kából i s a z átlag fölött v e s z i k k i részüket.

Felmérésükkel nem feltevést a k a r t a k i g a z o l n i , hanem a z összefüg­

gések feltárására törekedtek. A vizsgálatokból a következó megállapí­

tások szűrhetők l e :

• nem minden 10%-ba tartozó kutató potenciális " g a t e - k e e p e r " *

• a vizsgált területen v a n n a k i r o d a l o m m a l jól ós kevéssé jól ellátott területek;

• a kutatók pályájuk elején s o k k a l t a több információt igényel­

nek, m i n t a k i k már több éve a z o n o s területen d o l g o z n a k , bár ennek a tapasztalásnak o k a l e h e t a z i s , hogy a z idősebb kutató megDizhat egy f i a t a l t témafigyeléssel, irodalomkutatással, és i g y a felmérésekben látszólag a z m i n t a f i a t a l a b b kutató információigénye J e l e n t k e z i k ;

• a z információs szolgálat " t u d t a nélkül" i s / u n . "véletlenül s z e r z e t t " / információkhoz j u t h a t n a k a kutatók a c3oportkommunikáció folytán.

A2 eredményekből egyértelműen tűnik k i , hogy a k i k több h e l y e n s z e r e p e l n e k a z első 10^-ban, a z o k t a p a s z t a l t a b b , többnyire " s e n i o r "

beosztású kutató-fejlesztők.

ALLÉK p r o f e s s z o r téziseit e z e k s z e r i n t a z z a l k e l l kiegészíteni, hogy bár a kutatók-fejlesztők átlagos információs szükséglete nem t u l nagy, a z eredményes " g a t e - k e e p e r " - e k a z átlagosnál s o k k a l több i n f o r ­ mációt igényelnek ős j o b b a n kihasználján a meglévő lehetőségeket. V a ­ lószínűleg a z eredményes kutatók a z o k között keresendőn, a k i k a z e l ­ érhető információs forrásokat /csatornákat/ a lehető l e g j o b b a n h a s z ­ nálják k i .

Bobok Györgyne

28/73

0 0 2 . 1 6 4 : 6 5 9 . 2 5 : 6 2 0 . 9

Egy dokumentációs együttműködés t a p a s z t a l a t a i : energiagazdálko­

dási információ-hálózat. /Une experienc'e de coopérative d o c u m e n t a i r e : l e réseau d ' I n f o r m a t i o n s u r l'économie de l'énergie./ - CADOOX, L . • B u l l e t i n d e s Bibliothéques de Francé, 1 6 , k . 2 . s z . 1 9 7 1 . p . 6 0 9 - 6 2 6 .

N y o l c különböző profilú f r a n c i a intézmény / a CNES Természettudo­

mányi Dokumentációs Központjának 7 3 0 . szekciója, a CNHS Társaáalomtu-

• A k i f e j ezéa aftgyarázatát l d . lapunk 1972. lO.számának 787.oldalán.

(8)

Figyelá0zolgálat

dományi Dokumentációs Központja, a z A t o m e n e r g i a Kormánybiztosság, az Energiagazdálkodás Regionális Központja, az E n e r g i a j o g i és Gazdálko­

dási Intézet, a F r a n c i a Fűtőanyag és E n e r g i a Kutatóintézet, a F r a n c i a Ásványolaj Intézet, a z E l f - U n i o n / és egy nemzetközi s z e r v e z e t / a z E u ­

rópai Közösségek Bizottsága/ társult közös energiagazdálkodási i n f o r ­ mációtár létrehozására.

A p a r t n e r intézmények decentralizáltan gyűjtik, válogatják, tá­

rolják és számítógépi feldolgozásra alkalmassá t e s z i k a z e n e r g i a g a z ­ dálkodás szakirodalmát, a m e l y n e k fő jellemzője, hogy főként nem-pub­

likált doKumentumokDól tevődik össze /beszámolók, f o l y a m a t b a n lévő k u ­ tatásokról szóló jelentések, k o n g r e s s z u s o k , tanácskozások a n y a g a s t b . / Az i g y létrejött központi információtár nem nagy volumenű: h a v o n t a k b . 200-250 dokumentummal g y a r a p s z i k , de a gépi r e n d s z e r outputjaként h a ­ v o n t a megjelenő bibliográfia i g e n h a s z n o s tájékozódási forrás v a l a ­ mennyi partner-intézmény számára.

A gépi feldolgozás a külön e r r e a célra k i d o l g o z o t t SPLEEN-prog¬

ram / S y s t e m e de Programmátion L o g i q u e e n Économie de l'Énergie/ a l a p ­ ján történik. Az i n p u t előéllitása decentralizált: a p a r t n e r intézmé­

n y e k központilag készült munkalap alapján d o l g o z n a k és - a h e l y i a d o t t ságoktói függően - lyukkártyán, l y u k s z a l a g o n v a g y mágnesszalagon, sőt egy e s e t o e n kézi lyukkártyán rögzítve továbbítják a d a t a i k a t a számító­

gépi központba. A feldolgozást IBM 360/50 és 360/75 gépek végzik.

A dokumentumokat a z együttműködésben részt vevő intézmények d o k u ­ mentációs s z a k e m D e r e i f o r m a i /cimleirási/ és t a r t a l m i j e g y e k alapján e l e m z i k . A t a r t a l m i analizís a d e s z k r i p t o r o k megalkotásából és az e ¬ g y e t l e n mondatos f r a n c i a nyelvű annotáció készítéséből áll. Az a d a t o k - gépi feldolgozás utján - annotált bibliográfiává állnak össze, ame­

l y e t szerzői, országok s z e r i n t i , energlaféleségek s z e r i n t i , dokumen­

tumtípus s z e r i n t i és tárgyi i n d e x egészít k i . A tárgymutató KWOC tí­

pusú. A jegyzők h a v o n t a m e g j e l e n i k , átfutási i d e j e 5 hót, amiból 3 hét a nyomdai sokszorosítás.

E z a z információhálózat az elmúlt két év a l a t t - a műszaki ős pszichológiai nehézségek dacára - eredményesen működő dokumentációs r e n d s z e m e k b i z o n y u l t .

Gödény E s z t e r

2 9 / 7 3 002.2:311.2:001.811

A régebbi i r o d a l o m használata és avulása. /The u s e o f o l d e r l i t - e r a t u r and i t s o b s o l e n c e . / - SAKDISON, A. = J o u r n a l o f Documenta- tíon, 27.k. 3 . a z . 1 9 7 1 . s z e p t . p . 1 8 4 - 1 9 9 .

A közelmúltban m e g j e l e n t c i k k e i k b e n L I N E , vICKERY, BHOOKES és MacRAE két probléma m a t e m a t i k a i megfogalmazásán fáradoztak:

438

(9)

•IMI 2 0 .é v i . 5 - 6 .s z á m 1973.m á j u s - j ú n i u s

• a hivatkozások száma, a publikációknak a könyvtári f o r g a l m a a publikáció kiadása óta e l t e l t idővel csökken;

• a megjelenő, következésképpen a z idézhető publikációk száma évről évre növekszik.

Feltételezésük s z a r i n t a c i k k e k száma évről évre exponenciálisan nő, de hasonló jellegű a z avulás éa a hivatkozások számának csökkené­

s e i s .

B R 0 0 K E S e n n e k kapcsán hozzáteszi, hogy a z avulás számértékét min­

d i g egy a d o t t szakterületre v o n a t k o z t a t v a és szigorúan a tényleges könyvtárhasználatra épülő adatokból k e l l megállapítani.

Zavaró a z o n o a n a terminológia. I g y p l . a régebbi i r o d a l o m nem szükságszerűen a v u l , sőt a történelemtudományok területén mar " n e g a ­ tív" avulást i s mértek.

tjROOKES s z e r i n t v a l a m e l y kötetre való hivatkozás valószínűsége a következőktől függ;

a / a c i k k e k száma, a m e l y e k r e h i v a t k o z n i l e h e t ; b / e g y - e g y c i k k b e n a z átlagos hivatkozások száma;

c / h i v a t k o z o t t kötetben lévő c i k k e k azámaj

d/ a c i k k e k bibliográfiai hozzáférhetősége / p l . hány i n d e x b e n s t b . e m i i t i k / ;

e/ a hivatkozó szerző n y e l v i , könyvtári s t b . lehetőségei;

f / a h i v a t k o z o t t c i k k tudományos értéke;

g/ a z o n c i k k e k száma, a m e l y e k a h i v a t k o z o t t a t helyettesíthetnék / m e r t u . a . tartalmazzák/;

E z e k közül a z f / j e l z i a "hasznoeitás fokát", a többi a d a t a z 1 - r o d a l o m növekedését tükrözi.

Az alábbiakban a szerző a z o k a t a tényezőket f o g l a l j a Össze, ame­

lyektől egy b i z o n y o s közlemény használata függ, v a g y i s : hogy mitől függ, hogy használnak-e v a l a m e l y könyvet s t o . a z olvasók a könyvtár­

ban:

a / olvasóa: számától;

b / e g y olvasó által használt könyvtári egységek átlagos számától;

c / a h i v a t k o z o t t kötetekben m e g j e l e n t c i k k e k számától;

d/ bibliográfiai hozzáférhetőségtől /indexmüvek, hasonló forrá­

sok/;

(10)

Figyelőszolgálat

e / f i z i k a i hozzáférhetőségtől / p o t e n c i á l i s / - /belső könyvtári katalógusok, kölcsönözhetőség s t b . / }

f / a közlemény tudományos értéke;

g/ a könyvtár nagysága /hány o l y a n mü s z e r e p e l a katalógusban, a m e l y helyettesíthetné a h i v a t k o z o t t Közleményt/:

Bár e z e k hasonlóak a f e n t e b D e m i i t e t t szempontokhoz, részleteik­

b e n mégis különbözőek, kegkülönböztetósük mindenkor f o n t o s , sőt a z t i s célszerű elkülöníteni, hogy a hivatkozás c i k k r e , monográfiára v a g y referáld jellegű kiadványra épül.

A "felezési idő" / a z a z a z az idő, amely a l a t t a hivatkozások szá­

ma a z idöszaK elején t a p a s z t a l t értéknek felére csökken/ meghatározá­

sára OQLE. BROOkES, 1 I K E , macRAE és a többiek kumulált hivatkozási a ¬ datokból i n d u l n a k k i , a m e l y e k f i g y e l m e n kivül hagyják a z i r o d a l o m n ö ­ vekedését. E z a z i r o d a l o m mennyiségi növekedését f i g y e l e m b e vevő k o r ­ rekció nélküli "felezési idő" nem a l k a l m a s a használat mértékének megállapítására. E h e l y e t t a " v i s z o n y l a g o s használat/közlemény" / u s e p e r i t e m / módszert ajánlja a szerző, amelyben a használatot a r e n d e l ­ kezésre álló, a d o t t időszakban m e g j e l e n t közlemények számához víszo- nyitják. A c i k k , közlemény használatának csökkenését - a f e n t i muta>

tó értékének felére csökkentésével, a z "50^-oa használati valószínű­

ség idejével", mig a hivatkozások csökkenési értékét az 50g-oa h i v a t ­ kozási valószínűség" bevezetésével j e l l e m z i a szerző.

Az avulás c s a k megközelítőleg exponenciális. Az NRLSI / H a t i o n a l R e f e r e n c e L i b r a r y o f S c i e n c e and I n v e n t i o n = Országos Természettudo­

mányi és Találmányügyi R e f e r e n s z Könyvtár/ felmérései érdekes eredmé­

n y e k h e z v e z e t t e k . Az e r e d e t i b e n közölt adatokból és ábrákból Jól lét­

ható, hogy az avulás, a használat-csökkenés "sebessége" i g e n eltérő értékeket m u t a t h a t .

Az eredmények s z e r i n t a "felezési IdŐ" nem reális érték és i g y nem nyújt segítséget sem a felhasználóknak, sem az állomány további sorsát illetően. C s a k jól m e g a l a p o z o t t , szélesebb körű mérések a l a p ­ ján l e h e t és k e l l b i z o n y o s állományt / i r o d a l m a t / k i v o n n i a f o r g a l o m ­ ból, mert a könyvtár elsődleges célja a hozzáférhetőség biztosítása.

Bobok Syörgynó

30/73

0.27.54:681.3

J e g y z e t e k a Római Hemzeti Könyvtár ügyviteli és a bibliográfiai tájékoztatási Képesítésének t e r v e i h e z . /Hote i l l u s t r a t i v e a l p r o g e t t o d i automazior.e öella g e s t i o n e e d e l T a " r i c e r c a d o c u m e n t a r i a p r e s s o l a B i b l i o t e c a N a z i o n a l e d i Roma./ - VIHAY, A. - PIANTOHI, M. = B o l l e t t i - no d ' l n f o r m a z i o n i , 11.k. 4 . s z . 1 9 7 1 . o k t . - d e c . p.136-150.

A római H e m z e t i Könyvtárban a könyvtári ügyviteli f o l y a m a t o k gondos elemzése során választották k i a z o k a t a részterületeket, ame­

l y e k e n ésszerű és gazdaságos az automatizálás.

44C

(11)

TMT 20.évi. 5-6.szám 1973.május-június

1971 májusában próbaképpen UNIVAC 9 2 0 0 - a s berendezéssel monográ­

fiák bibliográfiai a d a t a i n a k feldolgozása alapján betűrendes, j z a k r e n - d i és tárgyszavas katalógust állítottak elő.

Azóta u j a b b programokat készítettek, a m e l y e k alkalmazásával 1972- ben már a s o r o z a t o k / k u r r e n s / ós gyűjtemények bibliográfiai adataínak feldolgozását végezték e l .

T e r v b e vették - m i v e l a Római H e m z e t i Könyvtár gyűjti a köteles példányokat - a retrospektív jellegű, gépesített bibliográfiai tájé­

koztatás megtervezését i s . Az o l a s z nyelvű anyagon kívül f e l d o l g o z n i szándékozzák a különböző i d e g e n nyelvű tudományos i r o d a l m a t i s .

A szükséges szakértelem biztosítása céljából a könyvtár személy­

zetének egy reazót ügyvitelgépesitési t a n f o l y a m o k r a nevezték b e , a m e l y ­ hez a könyvtár vezetősége munkáidókedvezményt b i z t o s i t o t t .

Bobok Györgyné

31/73 659-2:005

Az információs r e n d s z e r e k osztályozása működésük célja s z e r i n t . / K I a s z s z i f i k a c i j a informacionnüh s z i s z t e m po c e l i i n fűnkéionirovanl- j a . / - RtJZSOV, V . S z . • H a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2, 1 9 7 1 . 1 1 . s z . p . 5 - 9 .

A tájékoztatási r e n d s z e r e k osztályozását elsősorban a társadal­

mi élet a z o n területeihez viszonyítva végzik, a m e l y e k b e n funkcionál­

nak. I g y például a tudomány területéhez tartozónak a tudományos-mű­

s z a k i információ feldolgozására szolgáló információkereső r e n d s z e r e ­ k e t , mig a gazdaságirányítás területéhez tartozónak a termelési i n ­ formáció feldolgozására szolgáló automatizált irányítási r e n d s z e r e ­ k e t t e k i n t i k . E z a szemléletmód a z o n b a n nem nyújt lehetőséget a f e n ­ t i r e n d s z e r e k közös, i l l e t v e sajátos jellegzetességeinek feltárására, A h e l y e s , tudományos a l a p o k o n nyugvó osztályozás elősegítené a z i n ­ f o r m a t i k a fejlődésót, a benne használt terminológia tisztázásét; meg­

könnyítené a tájékoztatási r e n d s z e r e k tipustervezését,valamint a f e l ­ használás konkrét körülményeihez igazodó kiválasztását.

E h h e z a z o n b a n legelőször a működés célját k e l l meghatározni:

e z e n a c i k k a z t az eredményt érti, a m e l y n e k érdekében a m u n k a f o l y a m a ­ t o t végzik.

A vizsgált r e n d s z e r e k működésének eredménye m i n d i g v a l a m i l y e n információ, amely kielégít egy a d o t t szükségletet. Minőségileg u j i n ­ formáció egyrészt a kiinduló a d a t o k elemzése utján, másrészt a f i g y e ­ lembevételükkel h o z o t t döntés eredményeként állhat elő. A f e n t l e k e z e r i n t első közelítésben a tájékoztatási r e n d s z e r e k e t három fő t í ­ p u s r a l e h e t o s z t a n i :

(12)

Figyelőszolgálat

• információtároló" r e n d s z e r e k /minőségileg nem változtatják meg a z információt/;

• informáoióelemző r e n d s z e r e k ;

• döntéskidolgoző r e n d s z e r e k .

Az első típusba tartozó r e n d s z e r e k tisztán tájékoztató jellegű f e l a d a t o k a t o l d a n a k meg: a z i n f o r m a t i k a e z e n a retrospektív v i s s z a k e ­ resést, a s z a k e m b e r e k g y o r s tájékoztatását, e s e t l e g a szükséges, kórt információval rendelkező s z a k e m b e r e k megnevezését érti. E r e n d s z e r e ­ k e t második s z i n t e n útbaigazító, s t a t i s z t i k a i ós figyelő-rendszerek­

r e l e h e t o s z t a n i . Útbaigazító r e n d s z e r e k e t például a szükséges t u d o ­ mányos-műszaki i r o d a l o m felleléséhez v a g y s z a b a d szállodai férőhelyek felkutatásához épitenek k i és használnak; a z a d o t t információ i t t egy konkrét tényt érint közvetlenül. A s t a t i s z t i k a i r e n d s z e r e z z e l szem­

ben o l y a n a d a t o k a t szolgáltat, a m e l y e k nem e g y e s tényekhez, események­

h e z kapcsolódnak közvetlenül, hanem a z o k sajátosságait, s t a t i s z t i k a i jellemzőit adják meg, A figyelő-rendszerek célja a számbavett tárgyak állapotában bekövetkező mennyiségi ós minőségi változások vlsszatük- rözése.

Az információtároló r e n d s z e r e k e g y e s alosztályai között meghatá­

r o z o t t függőség v a n : a z útbaigazító r e n d s z e r e k j e l e n t i k a másik kettő alapját.

Az információelemző r e n d s z e r e k a z u j információ nyújtásával mi­

nőségileg különböznek a z előző, egyszerűbb rendszerektől; b i z o n y o B f o ­ k i g magukra vállalják a szolgáltatást igénybe vevő alkotó tevékenysé­

gének egy részét. E r e n d s z e r e k értékelik a h e l y z e t e t , előrejelzik t o ­ vábbi lehetséges fejlődését ós kiadják a z a d o t t feltételek szemszögé­

b ő l leginkább elfogadható döntésváltozatokat. Ennek alapján d i a g n o s z ­ t i k a i , p r o g n o s z t i k a i ós tanácsadó r e n d s z e r e k különböztethetők meg, a ¬ m e l y e k között u g y a n o l y a n függőségi k a p c s o l a t v a n , m i n t a z előző o s z ­ tály esetében.

Az ember alkotó tevékenységének legmagasabb formája, a döntésho­

z a t a l , b i z o n y o s mértékben s z i n t e n formalizálható. A döntés-kidolgozó r e n d s z e r e k a kiinduló a d a t o k alapján u j információt d o l g o z n a k k i , de már nem alternatívák, hanem döntés formájában. A formalizált döntése­

k e t hozó r e n d s z e r e k e t tervező és irányítási r e n d s z e r e k r e l e h e t f e l ­ o s z t a n i : a tervezési tájékoztató r e n d s z e r e k f e l a d a t a a távlati, nap­

téri v a g y operatív t e r v kidolgozása; a z irányítási r e n d s z e r e k p e d i g b i z o n y o s előírásokat i s közölnek.

A f e n t részletezett osztályozási e l v lehetővé t e s z i a r e n d s z e ­ r e k további c s o p o r t o k r a és a l c s o p o r t o k r a bontását egészen a z e g y e s vállalatok és intézmények tájékoztató r e n d s z e r e i elé állitott konk­

rét célok mélységéig. Az osztályozás a tájékoztató r e n d s z e r e k f e l s o ­ rolásán kivül j e l l e m z i egymás közötti v i s z o n y u k a t i s : minden r e n d s z e r ­ nek szigorúan m e g s z a b o t t h e l y e v a n , és a magasabb szintű r e n d s z e r min­

d i g feltételezi v a l a m e n n y i alsóbb szintű r e n d s z e r f e l a d a t a i n a k megol­

dását i s .

H a r a e z t h y Á g n e s 442

(13)

TMT 20.évi. 5-6.szám 1973.május-június

32/73

659.2.011.56:681.3.07

Faktográfiai Információk íeldolgozása automatizált információé r e n d s z e r e k b e n . /Zpracováni f a k t o g r a f i c k y c h i n f o r m a c i v a u t o m a t i z o v a -

5JÖE

informaeních syetémech./ - KLEIH07Á, L . = B i b l i o g x a f i c k y c a s o - p l a , 4.k. 1 - 2 . a z . 1 9 7 1 . p , 1 6 - 2 8 .

A h u B z a s e v e k második felétől k e z d v e nagy fairtográfiai kiadvá- ványok láttak napvilágot / p l . The I n t e r n a t i o n a l c r i t i c a l t a b l e s o f n a m e r i c a l d a t a o f p h y s i c s , c h e m i s t r y and t e c h n o l o g y , L a n d o l t - B o r n - s t e i n T a b e l l e r , T a b l e s a n n u e l l e s d e s c o n s t a n t e s e t données numeriqu.es s t b . / , Jeléül annak, hogy a rohamosan fejlődő tudomány és t e c h n i k a mindinkább igényli az információk e válfaját. A számitógépek m e g j e ­ lenése i g e n kedvező feldolgozási, tárolási és keresési lehetőségeket t e r e m t e t t a faktográfiai információs tevékenység fokozásához és k i ­ teljesítéséhez. Létrejöttek a faktográfiai tájékoztatás gépesített és automatizált központjai, az u n . a d a t b a n k o k / d a t a b a n c s . d a t a c e n t e r s , A r c h i v e c e n t e r s , D a t a c e n t r u m , Z e n t r a l a r c h i v e s t b . / . Ahogy az s o k u j vívmánnyal meg s z o k o t t e s n i , a z a d a t b a n k o k k a l i s m e g e s e t t : e g y e s e k túlbecsülték, mások p e d i g alulértékelték szerepüket a z információs f o ­ l y a m a t o k b a n , lía már m i n d e n e s e t r e a n n y i v a n belőlük, hogy racionális áttekintésük és tudományos vizsgálatuk lehetővé tétele érdekében - különböző szempontok s z e r i n t osztályoznunk k e l l őket.

I g y tevékenységük köre s z e r i n t megkülönböztetünk territoriális /területi/, kommoditiv /tudományági, ágazati, szűken specializált, p l . üzemi-vállalati/,' 'valamint v e g y e s-t i g u s u a d a t b a n k o k a t .

Az a d a t b a n k o k által tárolt a d a t o k s z e r i n t i megkülönböztetés két­

ágú l e h e t ;

1. az a d a t o k s z e m a n t i k a i t a r t a l m a alapján v a n n a k k r i t i k a i , mü- szakl-gazdasági, egészségügyi, földrajzi és természettudományi, mező- és erdőgazdasági, szociális-kulturális és szociális-gazdasági a d a t o ­ k a t tárolók;

2. a z a d a t o k formája alapján p e d i g c s a k n u m e r i k u s , c s a k b i b l i o ­ gráfiai, v a l a m i n t dokumentációs a d a t o k a t / g o n d o l a t o k a t , módszereket, i s m e r e t e k e t , t a p a s z t a l a t o k a t / i s tárolók.

Az a d a t b a n k o k az a l k a l m a z o t t munkamódszerek s z e r i n t l e h e t n e k gépesítettek v a g y automatizáltak. Használatuk J e l l e g e s z e r i n t i s m e ­ rünk ze.rt es nyilvános a d a t b a n k o k a t . Az előbbiek közé általában a z igazgatásiak, a vállalatlak és a m a r k e t i n g típusúak, az utóbbiak kö­

zé a z i n f o r m a t i k a i a k , a n e m z e t i e k és a z ágazatiak t a r t o z n a k .

A már működő a d a t b a n k o k közül fűként a z alábbiak méltók - nagy­

ságuk, szervezetük, szolgáltató rendszerük révén - a f i g y e l e m r e : 1, a GSzSzD / G o s z u d a r s z t v e n n a j a s z l u z s b a sztandartnüh i s z p r a - vocsnüh d a t S z S z S z R = S z o v j e t Szabvány- és Tájékoztató A d a t o k Állami Szolgálata/, amely a z anyagtulajdonságokról nyújt - g y o r s a n és elő­

nyös feltételek m e l l e t t - információkat a z ország egész területére;

(14)

Figyelőszolgálat

2. a z O S T I / O f f i c e f o r S c i e n t l f i c and T e o h n i c a l I n f o r m a t i o n » Tudományos ás Műszaki Tájékoztatásügyi H i v a t a l / négy a d a t b a n k j a /rönt­

gen kristallográfia, a n y a g - s p e k t r o m e t r i a , a gázok t e r m o d i n a m i k a i t u ­ lajdonságai, reakciósebesség maga3 hőmérsékletek m e l l e t t / . Az O S T I a tájékoztatási munka országos és nemzetközi koordinálásával i s f o g l a l ­ k o z i k ;

3. a z USA rendőrségi a d a t b a n k j a j

4 . a HODC / N a t i o n a l O c e a n o g r a p h i o D a t a C e n t e r s Országos Oceano­

gráfiai Adatközpont/, amely tulajdonképpen a nemzetközi oceanográfiai a d a t b a n k megalapításához i s hozzájárult a z z a l , hogy munkatársainak és felszerelésének egy részét e célra átadta, A nemzetközi oceánográfiai a d a t b a n k másik részlege Moszkvában működik.

1 9 6 6- b a n a z ICSU / I n t e r n a t i o n a l C o u n c i l o f S c i e n t l f i c U n i o n s • Tudományos S z e r v e z e t e k Nemzetközi Tanácsa/ kezdeményezésére m e g a l a ­ k u l t a OODATA /Committee on D a t a f o r S c i e n c e and T e c h n o l o g y • Tudomá­

n y o s és Műszaki Adatok Bizottsága/, amely a r r a h i v a t o t t , hogy n e m z e t ­ közi méretekben koordinálja a faktográfiai információs tevékenységet, i l l e t v e hogy nemzetközi faktográfiai kiadványok és nemzetközi a d a t ­ b a n k o k létrejöttét készitse elő és s z e r v e z z e .

F e l a d a t a i n a k konkretizálásáról, j a v a s l a t a i n a k realizálási l e h e ­ tőségeiről e d d i g két konferenciát r e n d e z e t t / F r a n k f u r t am M a i n - 1 9 6 8 és Skócia - 1 9 7 o / . A munkálatok jelentős részét a z e g y e s n e m z e t i b i ­ zottságok vállalták magukra. A c i k k részletesebben a s z o v j e t , a k a n a ­ d a i ós a z H S Z K - b e l i n e m z e t i bizottság munkájával i s m e r t e t meg bennün­

k e t .

/ P u t a l a T i b o r /

659.24t061.5.055 33/73

A vállalati i r o d a l o m áttekintése a T e c h n l c a l I n d e x e s L t d . i p a r i információt szolgáló i n d e x rendszerén keresztül. /The T e c h n i c a l I n ­ d e x e s System f o r t h e c o n t r o l o f t r a d e l i t e r a t u r e . / - FORD, M. - A s l i b P r o o e e d i n g s , 2 4 . k . 5 . s z . 1972. m á j . p . 2 8 4 - 2 9 2 .

Az i p a r i , termelési a d a t o k kezeléséről általában kevés szó e s i k , h o l o t t a z i p a r b a n e z iránt s o k k a l nagyobb a z igény, mint a tudományos információk iránt. A termék-adatok forrása l e h e t : műszaki l a p o k h i r ­ detése, levelezés, kiállítás, katalógus, árlista és a d a t l a p . /A f e l ­ mérések s z e r i n t a s z a k e m b e r e k a gyártmánykatalógusokat és a d a t l a p o k a t tartják a l e g h a s z n o s a b b forrásnak és nem a z üzemi l a p o k a t . / Kezelésü­

k e t megnehezíti a rendelkezésre álló a d a t o k bőséges száma és a forrá­

s o k sokfélesége, v a l a m i n t a k e r e s k e d e l m i cél m i a t t megvalósíthatatlan egyöntetűség hiánya. Az előállításra vonatkozó szabványokat nem v e ­ s z i k f i g y e l e m b e ; a feldolgozást nem könnyíti semmiféle egységes kód­

j e l z e t ; e g y e s gyárak felszólités nélkül küldik vállalati i r o d a l m u k a t , 444

(15)

TMT 20.évf. 5-6.szám 1 9 7 % m á j u s - j u n i u s

mások kérésre sem. A cégek és vállalatok többsége általában a szoká­

s o s mádon t a r t j a nyilván a termékadatokat: katalógusok a gyártó cégek betűrendjébe s o r o l v a , e z p e d i g nem a l k a l m a s a naprakész, k u r r e n s és g y o r s tájékoztatásra.

Az a n g o l i p a r i i n d e x - r e n d s z e r t abból a föltételezésből k i i n d u l v a létesítették három szakterületen, i l l e t v e iparágban - v e g y i p a r i gépek, e l e k t r o n i k a i berendezések és alkatrészek, gépgyártás - hogy az i p a r és k e r e s k e d e l e m számára k i t e r j e d t ós nem költséges szolgáltatás áll­

j o n rendelkezésre a termékadatokról. N a g y - B r i t a n n i a területén kb, 10 000 gyártó cég termékadatait tartják nyilván a z e m i i t e t t három iparágból. Ezenkívül természetesen f o g l a l k o z n a k a vonatkozó szakterü­

l e t e k külföldi irodalmával i s . F i g y e l e m r e méltó a z iparágak reflexió­

j a . Az e l e k t r o n i k a i i p a r b a n g y o r s a n , készségesen, széleskörűen; a gépgyártásban l a s s a b b a n ; a kémiai I p a r b a n v o n a k o d v a válaszolnak a l e ­ velezésre, küldenek katalógusokat és a d a t l a p o k a t . V a g y i s a z u j a b b Iparágak készségesebben reagálnak, m i v e l n a p o n t a megjelenő u j termé­

k e i k e t g y o r s a n akarják e l a d n i , és a hagyományos iparágakkal szemben j o b b a n f e l i s m e r i k a z erről szóló tájékoztatás szükségességét.

A költségek növekedésének elkerülése céljából tartózkodtak szá­

mitógép, m i k r o f i l m és egyéb gépesítési eljárás alkalmazásától.

iúindegyik r e n d s z e r tulajdonképpen a cégek és vállalatok kataló­

g u s a i n a k , a d a t l a p j a i n a k a gyűjteménye, mely s z a b a d l a p o s kötetekben tárol, átfogóan osztályozott és i n d e x e l t . Az i n d e x maga egy termék­

a d a t könyv. J e l z i , hogy a terméket k i k gyártják ós az e r r e vonatkozó i r o d a l o m h o l található a r e n d s z e r b e n , i l l e t v e gyűjteményben. A gyűj­

teményt a z u j katalógusok s t b . periódikus kiegészítésével és a z e l ­ a v u l t a k eltávolításával f o l y a m a t o s a n f r i s s e n tartják. Teljessé téte­

l e , naprakész tartása érdekében ennél a z irodalomtipusnál különösen f o n t o s a személyes k a p c s o l a t kiépítése és gondozása.

A gyűjtemény a z e r e d e t i sokszorosított kiadványokból, a d a t l a p o k ­ ból áll, aminek az a hátránya, ho/rv minél több céggel t a r t a n a k k a o o s o - l a t o t , annál helyigényesebb a gyűjtemény és minél szélesebb körű a z igénybevétel, annál több példányra v a n szükség egy-egy katalógusból.

Ezenkivül a z egész gyűjteményből rendelkezésre áll egy mikrofilm-má­

s o l a t , kérésre erről i s szolgáltatnak f i l m e t vagy m i k r o l a p o t .

A r e n d s z e r tervezésénél a z igénylők következő s z e m p o n t j a i t i g y e ­ k e z t e k érvényesíteni:

• a tervezőét, a k i egy b i z o n y o s termékre k e r e s információt;

• a tervezőét v a g y mérnökét, a k i egy b i z o n y o s gyár a d o t t termé­

kéről tájékozódik;

• a kereskedelemét, amely cégekről k e r e s információt.

A r e n d s z e r kidolgozására o l y a n s z a k e m b e r e k e t a l k a l m a z t a k , a k i k i s m e r i k a z a d o t t iparág szerkezetét és szükségletelt. H i e r a r c h i k u s r e n d s z e r t a l k o t t a k a termékindex-könyv számára, mely tulajdonképpen r u g a l m a s a n bővíthető adatszolgáltató l a p o k Összessége. Az a d a t s z o l ­ gáltató l a p o k , tartalmazzák a termékre vonatkozó v a l a m e n n y i s z i n o n i ­ mát, a termék képét és a gyártó cég nevét. Az i n d e x összehozza, kom-

(16)

Figyelőssolgálat

binálja a z egy termékre vonatkozó v a l a m e n n y i cégnek, I l l e t v e egy cég v a l a m e n n y i termékének a z adatát. T a p a s z t a l a t u k s z e r i n t 6 hónapon b e ­ lül a cégek 4C*-ánál' a z a d a t o k e l a v u l n a k és i g y a z adatszolgáltató l a ­ pok selejtezésre, kiegészítésre s z o r u l n a k .

A gyűjteménynek, i l l e t v e r e n d s z e r n e k és a z i n d e x n e k e z a s z a b a d ­ l a p o s /kötet/ formában történő gyűjtése, nyilvántartása azért jó,mert kikölcsönözhető, f o l y a m a t o s a n selejtezhető, kiegészíthető; maga a z i n ­ dex-kötet p e d i g kiadvány alapjául szolgálva, füzetként bármelyik cég szamára korlátlan mennyiségben megvásárolható és a tervezők, mérnökök, beruházók Íróasztalára helyezhető segédletként.

Dáezer Éva

. . „ S59.2SI351.1*7.21608.3 34/73

Tájékoztatási r e n d s z e r ujitók informáclólgényélnekkielégítésére.

/ S y B t e m i n f o r m a c j i d i a p o t r z e b n o w a t o r s t w a . / - P0MIXAL5KI, A. = A k t u - a l n e P r o b l e m y I n f o r m a c j i i D o k u m e n t a c j i , 17.k. 2 . s z . 1 9 7 2 . p . 1 2 - 1 5 .

A c i k k kérdőíves ős interjú módszerrel végzett felmérés eredmé­

n y e i t m u t a t j a be, azokból von l e általános következtetéseket.

Két jelentős tényezőt emel k i a z információk szempontjából:

• aktualitás;

felhasználhatóság.

Az információforrások aktualitás s z e r i n t i r a g s o r a a következő:

• l e g n a g y o b b késedelemmel nyújtanak információt a könyvek és a kézikönyvek;

• közepesen késik a folyóiratcikkekben, müBzaki dokumentációban, s z a b a d a l m a k b a n , ésszerűsítési j a v a s l a t o k b a n , v a l a m i n t a l e n g y e l mű­

s z a k i k l u b o k kiadványaiban található információ;

• aránylag g y o r s a n szerezhető információ a szakértőkkel való konzultáció, előadások meghallgatása és üzemlátogatások utján.

A felhasználhatóság szempontjából osztályozva:

a mérnök-ujitók és -fejlesztők leghatékonyabban a l e n g y e l és a külföldi cégkatalógusokat, folyóiratcikkeket, s z a b a d a l m a k a t , a kül­

földi szakirodalomból v e t t c i k k e k fordításait, műszaki dokumentációt hasznosítják;

a t e c h n i k u s - u j i t d k a folyóiratcikkeket, s z a b a d a l m a k a t , köny­

v e k e t , kézikönyveket, a l e n g y e l műszaki k l u b o k kiadványait, v a l a m i n t

446

(17)

TMI 20.évi. 5-6.szám 1973.május-június

a z előadásokon és szakértői konzultációkon s z e r z e t t információkat használják eredményesen;

•• a szakképzetlen ujitók elsősorban közvetlen információszer­

zés utján - konzultáció, üzemlátogatás, s z a k m a i v e r s e n y e k - j u t n a k ál táluk hasznosítható információkhoz.

Az információtartalomra vonatkozóan megállapítható, hogy a f e n t i területeken elsősorban ós döntő jelentőséggel műszaki-gazdasági i n f o r mációkra v a n szükség, a z o k hasznosítása biztosítható. E z e n belül a szakterületre vonatkozó általános műszaki tájékoztatást, v a l a m i n t a vizsgált témára vonatkozó speciális információkat k e l l nyújtani, g a z ­ dasági jellegű elemzésekkel együtt.

E h h e z a szolgálati utón történő tájékozódás m e l l e t t jelentős s e ­ gítségek adnak, ás k e l l , hogy a d j a n a k a gyárak információs, v a l a m i n t műszaki fejlesztési egységei, i l l e t v e a műszaki-gazdasági, i s m e r e t t e r jesztésl jellegű társadalmi s z e r v e z e t e k ,

S c h i f f E r v i n

35

y73

681.3.004.14:800

Számitógépek a nyelvészettudományban. / L * e l a b o r a t o r e e l t t r o n i c o n e g l i s t u d i l i n g u i s t i c i . / - ZAMPOLLI, A, = L a R i v i s t a d e l i * I n f o r m a z i o - ne, 3.k. 2 . s z . 1972.ápr. p . 3 4 - 4 0 .

Hyelvészeti s t a t i s z t i k a a számítógépek feltalálása előtt i s l é ­ t e z e t t , h i s z e n már a z a l e x a n d r i a i nyelvészek végeztek i l y e n tanulmá­

n y o k a t . A középkorban Európában a b i b l i a szövegét analizálták, a X V I I - XVIII.században p e d i g l a t i n nyelvű kiadásokhoz készítettek i n d e x e t , A

manuális s t a t i s z t i k a készítés első lépéseként a s z a v a k a t egyenként /szövegkörnyezetükkel/ k a r t o n o k r a gyűjtik, majd a z e g y e s k a r t o n o k a t meghatározott szempontok s z e r i n t csoportosítják. 1 9 5 1 - b e n próbálkoz­

t a k először e f o l y a m a t gépesítésével, a m e l y n e k eredményeképpen elké­

szítették adatfeldolgozó gépek segítségével A q u i n o i S z t . Tamás e g y i k müvének indexét.

A n y e l v társadalmilag rögzített egységei, v a l a m i n t s z e r k e z e t e s e ­ gítségével a z a z o n o s n y e l v e t beszélők között lehetővé t e s z i a kölcsö­

nös kommunikációt. Egységei a z o n b a n n i n c s e n e k Összegyűjtve, k a t a l o g i ­ zálva, maguk a n y e l v e t beszélő személyek tárolják a z o k a t . A n y e l v t a ­ nulmányozásának e g y i k módszere a z i r o t t szövegek analízise. Az álta­

lános nyelvhasználatot a z egyénitől összehasonlító vizsgálatokkal kü­

lönítik e l .

A számitógépi a n a l i z i a lehetőséget nyújt a z előfordulási g y a k o r i ­ ság és más jellemzők számszerű felmérésére. A gép saját szótára a l a p ­ ján m e g k e r e s i a szövegben előforduló s z a v a k szótári alakját, majd a kivánt r e n d s z e r s z e r i n t r e n d e z i a z o k a t /gyakoriság, betűrend - p l . rím

(18)

F i g y e1ó é zolgálat

vizsgálatokhoz/, szükség esetén kiegészíti szövegkörnyezetükkel és a kivánt a d a t o k a t a szövegrészre való hivatkozással kártyára n y o m t a t j a , i z e k további m e c h a n i k u s feldolgozás alapjául szolgálnak.

Az elemzéshez f i g y e l e m b e v e t t szöveg lyukasztás! problémáin t u l egész s o r nehézség áll a feldolgozás útjában. A szótári a l a k o k megha­

tározása nem m i n d i g egyszerű f e l a d a t , továbbá a szinonimák, homográ- f o k h e l y e s értlmezéséhez egyértelmű szabályokat k e l l a számitógép szá­

mára készíteni, p r o g r a m o z n i k e l l a n y e l v szabályrendszerét és a r e n d ­ hagyó e s e t e k e t i s ,

Olaszországban i l y e n számítógépi módszerrel készítették e l a z o l a s z n y e l v etimológiai szótárának legújabb kiadását. Érdekességként megemlíthető, hogy mig a z 1612-ea első kiadás 60 e z e r kifejezést t a r ­ t a l m a z o t t , a d d i g a m o s t a n i / 1 2 . k i a d . / 100 millió indexkártya f e l d o l g o ­ zásával készült.

Hasonló módszerrel elkészült a z o l a s z j o g i kifejezések szótára, és vállalkoztak h e t t i t a szótár összeállítására i s a történelmi h i t e ­ lű szövegek alapján.

U g y a n c s a k számitógép segítségével kívánják elkészíteni a z o l a s z tájnyelvi a t l a s z t . E h h e z 40 éven át gyűjtötték a z a n y a g o t / k b . 7 e z e r mondatot "fordíttattak l e " h e l y i d i a l e k t u s o k r a m i n t e g y 1000 helyiség­

ben/. A d i a l e k t u s o k tudományos feltárása a2 országon belüli népesség­

mozgás problémáinak megoldásában i e felhasználható eredményeket a d . S i k e r r e l használják a gépeket a szájhagyományok feldolgozásához.

A népdalok, szólások, mondókák feldolgozása a gyűjtő személy memóriá­

jától, igényeseégétől függött, most a z e g y e s eltérések megkülönbözte­

tését, b i z o n y o s törvényszerűségek megállapítását, szópárok összeállí­

tását, r i t m u s formák és m o d e l l e k s t b . lejegyzését, kigyűjtését a gép­

r e b i z h a t j u k .

A k l a s s z i k u s és modern rímeléssel k a p c s o l a t o s vizsgálatokat i s s i k e r r e l végezték.

A másik alkalmazási terület, a f o n e t i k a területén a számítógépes elemzés a hangok előfordulási gyakoriságának vizsgálatánál hasznosít­

ható, főleg a nyelvtörténeti kutatásokban, de a telekommunikációs b e ­ rendezések tervezési munkáiban i s .

A n y e l v i a n a l i z i s n e k a pszichiátriában, p l . a z i d e g - és elmebe­

t e g e k igeidő használatának vizsgálatában i s t e r e v a n .

Bobok Györgyné

448

(19)

TMI 20.évf. 5-6.szám 1973.májua-június

6 8 1 . 3 1 : 3 4 7 . 7 7 1

Az e l e k t r o n i k u s számítógép felhasználása a s z a b a d a l m i dokumentá­

ció keresésére tudományos-kutatóintézetekben. / I s z p o l ' z o v a n i e e l e k t r o - n i c s e s z k i h vUcsiszlitel'nüh m a s i n d i j a p o i s z k a p a t e n t n o j d o k u m e n t a c i i b n a u c s n o - i s z s z l s d o v a t e l ' a z k o m i n s z t i t u t e . / - űAJER, A.11. - GUTOROV, V.M. = Voproszü I z o b r a t e l ' s z t v a , 1 9 7 1 . 1 1 . a z . p .1 9- 2 1 .

Az Ukrán Vegyigépgyártási Tudományos-Kutató és Tsrvező Intézet s z a b a d a l m i állománya m i n t e g y 60 e z e r s z a b a d a l m i leirást f o g l a l magá­

b a n . Az automatizált visszakereső r e n d s z e r " M i n s z k - 2 2 " t i p u s u e l e k t r o ­ n i k u s számitógépen üzemel. A r e n d s z e r válaszként a s z a b a d a l m i leirás raktári számát 03 a kiadó ország nevét a d j a meg. Magukat a s z a b a d a l m i lsirásokat m i k r o f i l m e k e n és m i k r o f i l m l a p o k o n tárolják, a m e l y e k e t n ö ­ vekvő számozással ellátott borítékokban t a r t a n a k .

Az igénylésnél megadható ismérvek a z alábbi f o g a l m a k r a v o n a t k o z ­ h a t n a k :

A berendezés fajtája - magában f o g l a l j a a termék, készülék s t b . megnevezését. A szinonimákat a deszkriptor-szótár f i g y e l e m b e v e s z i , és azonos kóddal látja e l őket.

A dokumentumot kiadó ország - e r r e azért v a n szükség, mert a t a ­ p a s z t a T a T ö T-s T e T i n T^ ~ k ^ r ^ s ^ k ~ s z i n t e mindegyikében s z e r e p e l a z ország- megjelölés v a l a m i l y e n más ismérvvel párosítva.

A jogvédelem fajtája / s z a b a d a l o m , találmány, szerzői bejegyzés s t b . / - a z e z t jelző kódot a kiadó országgal egy s o r D a n k e l l feltün­

t e t n i .

Prioritás a "berendezés fajtája" és a " s z a b a d a l o m t u l a j d o n o s " f o ­ ga I m á v a X T g y ü t t a s z a b a d a l m i analógiák keresésére szokták felhasznál­

n i . A kódolásnál feltüntetik a prioritás p o n t o s dátumát.

S z a b a d a l o m t u l a j d o n o s - a z o n cég v a g y magánszemély msgnevezése, a k i kizárólagos j o g g a l r e n d e l k e z i k a s z a b a d a l o m f e l e t t .

A találmány célja - rendkivül f o n t o s f o g a l o m , m i v e l lehetővé t e ­ s z i egyrészt a keresés körének szűkítését, másrészt különféle tudomá­

n y o s kutatások végzését, beleértve a z e g y e s berendezésfajták f e j l e s z ­ tési irányainak prognosztizálását i s .

A találmány céljának eléréséhez szükséges eszközök d e s z k r i p t o r a i tárgynevek, a m e l y e k k i f e j e z i k a találmány megkülönböztető és korláto­

zó ismérveit. A k u l c s s z a v a k között n i n c s n y e l v t a n i k a p c s o l a t . A s z a b a d a l m i leírásoknak a f e n t i ismérvek s z e r i n t i keresése l e ­ hetővé t e s z i a dokumentumok kiválasztását a s z a b a d a l m i tisztaság e l ­

lenőrzése, v a l a m i n t a tényleges újdonságok kimutatása érdekében.

(20)

F i gyelősZOlgélat

A továbbiakban a c i k k b e m u t a t j a egy s z a b a d a l m i leirás kódolását a f e n t i e k n e k megfelelően.

B a r a s z t h y Ágnes

A z t mondja: "Hozsanna! Éljen a technológia!

Kövess engem a z igóret földjére,"

/ W i l s o n L l b r a r y B u l l e t i n , 4 6 .k . l . s z . 1 9 7 1. s z e p t . p . 5 3 . /

681.325.67:001.815

InformációkeresÓ r e n d s z e r e k paraméterei szabályozhatáságának k i - sérleti vizsgálata./A lumineszcenciát és a l u m i n o f o r o k a t felölelő i n ­ formációkereső r e n d s z e r példáján.//Ekszperimental'nüe i s z s z l e d o v a n i - j a r e g u l i r o v a n i j a p a r a m e t r o v I P S Z / n a p r i m e r e I P S Z po l j u m i n e s z c e n c i i i l j u m i n o f o r a m . / - AVERBOH, V.M. - HATNÉK, X.M. - KUPCOVA, N . J . = N a u c s n o - T e h n i c s e s z k a j a . I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 2. 1 9 7 2 . 7 . s z . p . 2 3 - 2 4 .

I s m e r e t e s , hogy a felhasználók igényei a z információkereső r e n d ­ s z e r e k paramétereivel / a z a z a keresés teljességével és pontosságéval,

450

(21)

I M I 20.évi. 5-6.szám 1973.május-juniuB

v a l a m i n t _ a k i a d o t t dokumentumok releváns voltával/ szemben általában különbözőek, sőt, néha egymásnak ellentmondóak; v a l a m i n t a keresés f o lyamán belül i s változhatnak. E z a tény t e s z i szükségessé, hogy a z i n formdciókereső r e n d s z e r e k paraméterei szabályozhatók l e g y e n e k . E g y r e n d s z e r paramétereit a des2kriptorszótár v a g y a dokumentumok /és a kérések/ indexelési mélységének változtatásával l e h e t szabályozni. A c i k k b e n i s m e r t e t e t t , és e g y konkrét információkereső r e n d s z e r e n elvég z e t t kísérlet során c s a k a kérés indexelési mélyeégét változtatták.

Az elvégzett kísérletekből a következő következtetéseket vonták l e :

1. Az információs szükséglet / a z a z a kérés indexelési mélysége/

ismeretéoen a teljességnek, pontosságnak, i l l e t v e a k i a d o t t dokumentu mok releváns voltának biztosított minimuma kiszámítható.

2. A kérés indexelési mélységének növelése a teljesség biztosí­

t o t t minimumának csökkenését, i l l e t v e a pontosság és a r e l e v a n c i a b i z t o s i t o t t minimumának növekedését eredményezi,

Stiegrád Gábor

778.14:002

Fejlesztési lehetőség a dokumentációs munkában: a mikropráfja.

/ P r o g r e s s i n d o c u m e n t a t i o n : m i c r o g r a p h l c s . / - WILLIAMS, B . J . 5 . = J o u r n a l o f D o c u m e n t a t i o n , 27.k. 4 . s z . 1971. d e c . p . 2 9 5 - 3 0 4 .

Az 1 9 7 0 - e s évet megelőzően a mikrofllmtechnikét elsősorban a z értékes dokumentumok megőrzésére és raktári.gondok enyhítésére a l k a l ­ mazták. Az olvasók a berendezések / h a r d w a r e / kényelmetlen v o l t a m i a t t nem barátkoztak meg e z z e l a technikával.

Az utóbbi években a m i k r o f i l m t e c h n i k a lehetüeégei kibővültek a z ­ z a l , hogy a számítógépekhez kapcsolódva lehetővé t e s z i a z informáci­

ók nagy mennyiségének tárolását / o p t i k a i szövegtárolás/ és a z i n f o r - mációfcivitel / o u t p u t / ssbességének növelését. Az i s alkalmazása m e l ­ l e t t szól, hogy a z exponenciálisan növekvő információmennyiség b e f o ­ gadására nem l e h e t a raktári kapacitást a z o n o s sebességgel növelni.

Az e g y r e növekvő publikálási költségeket és a p e r i o d i k u s kiadványokat terhelő postaköltségeket sem s z a b a d f i g y e l m e n kivül h a g y n i .

A m i k r o f i l m t e c h n i k a elterjedését jelentősen gátolja a m i k r o f o r - mák sokfélesége. Hagy v o n a l a k b a n , időrendi s o r r e n d b e n a következő m é ­ r e t e k k e l találja magát B z e m b e a felhasználó: 35 mm-es t e k e r c s f i l m , m i k r o f i l m l a p , mikrokártya; 16 mm-es t e k e r c s f i l m , u l t r a - m i k r o f i l m l a p , s u p e r - m i k r o f i l m l a p , m i n l n y o m a t , e s e t l e g mikrofilm-lyukkártya; 8 mm- e s t e k e r c s f i l m és még e z e n belül i s számtalan kicsinyitási és e l r e n ­ dezési variáció létezik. Szabványok c s a k e l s z i g e t e l t e n és a k k o r i s

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vonatkozó témakörben az információs rendszer nyíltságára két mérték

A kettő szorosan kiegészíti egymást... A transzliterált szöveg

Az egyes témák információs igényét az igazgatóság által kijelölt tervező mérnökök határozzák meg, a dokumentációé anyag tárolásáról éa visszakereshetőségéről

/a műszaki és a gazdasági eredmény/ alapján meghatározza a tudományos- tájékoztatási tevékenység hatékonyságát... És végül nem

mánynak felhasználása akkor hatékony, ha az információielhasználás révén elért gazdasági eredmény meghaladja a beszerzésre, rendezésre, feldolgozásra és

A tájékoztatástudományi szakemberek egy-egy konkrét tudományos vagy műszaki probléma felmerülésénél az információforrások elégtelen­.. ségével találkoznak:

A könyvtári munka gazdaságosságát az egy mü gyarapodásra esó költségek és a z egy információ keresésére fordított költségek hatá­.

a javítások elvégeztetése az elsődleges indexelés eredményén /másodlagos indexelás/, és az információkereséskor felhasználható i s mérvek átírása