Figyelőszolgálat
FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK
6, pA 001.8; 371.385.1:016
Szabályok egy téma szakirodalmi forrásainak tanításához. /Sround rules f o r the study and teaching of subject i i t e r a t u r e s . / - AITEPEKD, W.O. -= Journal of Librarianehip, 6.k. 2.az. 1974.ápr. p.80-90.
Az utóbbi időben jelentősen megszaporodott az olyan, jellegű T i z e - gálatok száma, amelyek valamely szakterület /tudományterület/ i r o d a l mának Jellemző tulajdonságait kutatják. Az első i l y e n jellegű érteke
zés szerzői az összehasonlító anatómia irodalmának jellemző sajátos
ságait vizsgálták az 1550-től 1850-ig terjedő időszakban. Ezt sok ha
sonló jellegű munka követte. Fordulatot j e l e n t e t t , különösen módszer
t a n i szempontból FUSSLEH, H.H. tanulmánya, amelyben az amerikai f i z i kusok és vegyészek kutatási eredményeit publikáló szakirodalmat rend
szerezte. Az általa kialakított módszert azóta több szakteriilet i r o dalmának vizsgálatához felhasználták. Ma már bizonyos, hogy a kommu- nikáoió formájának és módjainak ismerete elengedhetetlen egy szakte
rület specialistái számára, hogyha hatékonyan akarják hasznosítani té
májuk szakirodalmát.
A azakirodalom jellemzőinek tanulmányozására két szempont kínál
kozik. Az első mennyiségi elemzés, melynek során megszámolják és e¬
lemzik az egy témakörben megjelenő publikációkat, a másik szempont a szakemberek felőli megközelítés, amikor a szakemberek által felhasz
nált irodalom törvényszerűségeit vizsgálják, p l . hivatkozás-elemzés segítségével.
Ezek a b i b l i o m e t r l a l és felmérő vizsgálatok hasznos információ
kat szolgáltatnak egy szakterület irodalmának megismeréséhez.
A f e n t i e k fényében megdöbbentőnek tűnik az a tény, hogy gyakor
s a i
Figyelőszolgálat L a t i l a g nincs meghatározva, mi l a értendő egy adott szakterület i r o dalmán. Egy v i t a során p l . amelyben az E l e c t r i o a l Engineerlng Ab- atracts szerkesztési e l v e i t birálták, a kiadvány főszerkesztője k i f e j t e t t e , hogy nem minden t a r t o z i k a témakör irodalmához, ami egy e- lektroméraök számára hasznos l e h e t . Sajnálatos módon azonban nem ha
tározta meg, hogy mi az, ami odatartozik. E hiányosságok ismeretében a szerző négy kritériumot javasol, amelyek véleménye s z e r i n t egyér
telműen lehetővé tennék a témakörhöz tartozó irodalom határainak meg
húzását .
1. A vizsgált témakör l o g i k a i definíciója, vagyis azt k e l l meg
határozni legelőször, hogy az adott viazonvok között mi értendő az em
i i t e t t szakterület tárgykörén. Minden szóba jöhető publikációt tehát annak tükrében k e l l megvizsgálni, hogy t a r t a l m i l a g beleesik-e a kör
vonalazott szakterület fogalmába.
A következő három kritérium tulajdonképpen ebből következik.
2. A. második kritérium a dokumentum formájára vonatkozik. Főleg az elmúlt évtizedben igen megszaporodtak a nem-könyv j e l l e g i ! kiadvá
nyok. E l k e l l döntenünk p l . hogy az audio-vizuális anyagok mikor t a r toznak bele a gyűjteménybe. A szerző s z e r i n t osak akkor, ha megje
lentek nyomtatott formában i s , ez a vélemény azonban vitatható.
3. A harmadik szempont bizonyos fokú hozzáférhetőséget követel.
Az lenne az ideális, ha egy munkát csak akkor tekintenének egy szak
terűlet Irodalmának forrásául, ha az valamely formában nyomtatásban megjelent éa legalább egy indexelő vagy bibliográfiai szolgáltatásban megtalálható. Gyakorlati szempontból a publikálás ténye már bizonyos garanciát hordoz a hozzáférhetőséget illetően, ez tehát alapvető kö
vetelménynek tekinthető.
4. A minőség s z e r i n t i értékelés kritériuma. Ennek meghatározása tulvezet ezen a témán. Alapvetően két külön kategóriát k e l l megkülön
böztetnünk, az eredet /kutatási/ munka éa a tanított ^ h i v a t a l o s / i s meretek kategóriáit. A kategorizálás azonban nem könnyű, és a továb
b i értékelésre i s számoa javaslat született /köztük mennyiségi Ítéle
tek p l , VIRGO, J.A./, de azt mondhatJuk, hogy egőazében véve ez a kérdés megoldásra vár.
A szerző a f e n t i általánosításokat saját kutatási eredményeivel, valamint a földrajztudomány szakirodalmának vizsgálata és e téma szakirodalmának tanítása alkalmával szerzett t a p a s z t a l a t a i v a l i l l u s z t rálja. A szerző egyetemi képesítéssel rendelkező könyvtárosok szak
irodalmi referenseit tanítja a nigériai Ibadan egyetemén.
Bobok Györgyné
TKT 21,évi, 11.Szám 1974.november
62/74 0021377/498/
Információs szakemberképzés Romániában, /invatamintul permanent i n informarea documentara./ - CHICHSRHEA, M. - Probléma de Informare Documentare, 8,k. 4.sz. 1974. p.306-316.
A tájékoztatási tevékenység hatékonysága nemcsak a korszeri! be
rendezések és módszerek alkalmazásán múlik, hanem nagymértékben függ az információs szakemberek hozzáértésétől i s . Az információs tevé
kenységet alapjaiban megváltoztató technikai fejlődés szükségessé t e t t e a j e l e n l e g i szakemberképzés éa továbbképzés gyökeres megváltoz
tatását.
Romániában általában nagy súlyt helyeznek a műszaki, tudományos és gazdasági szakterületeken dolgozók állandó továbbképzésének b i z t o sítására és a felnőttoktatás jobb megszervezésére. Az információs szakemberképzés f e l a d a t a i t az INID / I n e t i t u l u i National de Informare s l Docuraentara S t i i n t i f i c a s i Technlca - Országos Hüszaki-Tudományos Információs és Dokumentációs Intézet/ látja e l .
Az IBIS már eddig i s sokat t e t t a szakemberek ismereteinek f e j lesztése, speciális szakismeretek szerzése érdekében. 1973-ban az a¬
lábbi tanfolyamokat szervezték meg:
A műszaki-tudományos és gazdasági tájékoztatás a l a p j a i /alap
szintű képzés/;
Bevezetés a műszaki-tudományos tájékoztatásba /konzultáció/;
Tájékoztatás a kutatás és fejlesztés területént tájékoztatási munka a tervezőintézetekben,
tájékoztatási tevékenység i p a r i üzemekben /továbbképző tanfo
lyamok/
A műszaki-tudományos és gazdasági tájékoztatás korszerű módsze
r e i /szakosított tanfolyam/f
Tudományos és műszaki tájékoztatás:
automatikus adat- és információfeldolgozás /levelező tovább
képző tanfolyamok/.
Ezenkívül a gépesített tájékoztatás bevezetésével kapcsolatos ismeretek oktatására a koordinált indexelés, matematikai modellezés, automatikus tároló- ée keresőrendszerek, reprográfiai berendezések, valamint a határterületi tudományok /nyelvészet, alkalmazott matema
t i k a s t b . / témaköreiben i s több tanfolyamot szerveztek meg.
A modern információs rendszerek komplexitása, a szakemberek és intézmények részéről megnyilvánuló igények azonban szükségessé net
tét olyan u j képzési formák kialakítását i s , amelyek b i z t o s i t j a k valamennyi fontos szakterület u j ismereteinek elsajátítását es a
843
Figyelőszolgálat hallgatók szabad választási lehetőségét. Ezeknek az igényeknek a f i gyelembevételével az INID három szintű, modulokbál felépített u j ok
tatási formát v e z e t e t t be.
Az első szinten a tájékoztatástudomány a l a p j a i t aajátitják e l a hallgatók. A második szinten a tetszés s z e r i n t választott szakterüle
tek /modulok/ alapismereteit tanítják. Ezen a szinten a képzés vagy az elméleti ismeretek elsajátítására vagy azok g y a k o r l a t i alkalmazá
sára irányul. A harmadik s z i n t további szakterületi specializálódást tesz lehetővé. A választható modulok i t t elsősorban az automatizált információs rendszerek különböző területeit ölelik f e l .
A modulokra épített oktatási rendszer 1974-ben került bevezetés
re és remélhetőleg megfelel majd a szakemberek igényeinek, de kielé
gíti a korszerű tájékoztatási rendszerek bevezetésével kapcsolatos kö
vetelményeket i s .
Ferenczy Tamásné
63/74
0 0 6 / i o o / i s oA szabványok bevezetése a gyakorlatba. / P u t t i n g atandards t o work./ - SIUREN, 0. = ISO B u l l e t i n , 5.k. l . s z . 1974.jan. p . l .
A világban meglévő p o l i t i k a i ős társadalmi ellentétek ugyan
olyan mélyek, mint valaha, de az egyes országok mégis közelebb kerül
tek egymáshoz a nemzetközivé vált műszaki és i p a r i fogalmak terén.Eb
ből következik, hogy a szabványok megfogalmazásának i s nemzetközi szinten k e l l történnie.
Az ISO munkájában ez a tendencia szembetűnő, mivel egyre több ország adja át információs forrásait az 150-nak nemzetközi szabvá
nyok létrehozására. Elmúlt már az a korszak, amikor a nemzetközi meg
állapodásokat pusztán keretnek t e k i n t v e , azokat országos és vállala
t i érdekű részletekkel töltötték meg. A nemzetközi szabványokat ma már - egyre növekvő mértékben - mindenhol és minden szinten alkalmaz
nák.
Az 1975. év a szervezet életében kiemelkedőnek mutatkozott,mert 441 nemzetközi szabványt publikáltak, ami az 1972. évhez képest 25&- os emelkedést j e l e n t .
Az ISO szabványok 70?í-a az elmúlt négy évben került közreadásra vagy módosításra. Csak néhány országos szervezet hozott létre évente több szabványt, mint az ISO. Ez azt mutatja, hogy a szabványok fejlő
dése az országos szintről egyre inkább a nemzetközi felé halad, Jól
lehet feltűnő a különbség a kétféle szabványosítási szemlélet között:
az ISO a hangsúlyt a vizsgálati módszerekre és egyéb alapvető szabvá
nyokra, mig az országos szervek a termék-szabványokra helyezik, A jö-
TUS 21.éri. 11.szám 1974.november
vőben! fejlesztés u t j a az átfogd, nemzetközi termék-szabvány ok irá
nyába mutat.
A szabványosítási munka lényege a szükséges szabványok megfogal
mazása és publikálása o l y módon, hogy azok alkalmasak legyenek s z é l e B
körű bevezetésre. Először i s tudatosítani k e l l az érdekelt f e l e k kö
zött, hogy a szabványok hozzáférhetőek. A szabványok jelentőségét f o kozza, hogy az információ1 exponenciális növekedésével előtérbe kerül a válogatás kérdéss. Ez a fő oka az 1974. január 1-től működő ISO I n formációs Hálózat /ISO Information Netmork/ életrehivásának. Felada
t a kielégítő tájékoztatást nyújtani a szabványügyi kérdések minden vonatkozásában. Egyik legelső tennivalója a p u b l i c r e l a t i o n s érdeké
ben a jobb együttműködés kialakítása az ISO Központi Titkárság /ISO Central S e c r e t a r i a t / ős a tagszervezetek között,
A szabványosítással kapcsolatosan nemcsak az a oél, hogy első
rendű szabványok szülessenek, hanem hogy azok e l i s jussanak a világ minden részébe, és ne csak a szakemberekhez, hanem mindenkihez, a na
p i életbe. A világ ugy t e k i n t az ISO-ra, mint a szabványosítás nem
zetközi spscializált ügynökségére, mely a nemzetközi együttműködést konkrét eredményekké alakítja.
Dáczer Éva
64/74 007:531.021.4-053:659.28 A tudósok életkora és információs azükségletej^kielégitése
/Vek a uspokojováni informacnych potreb vedou./' - SUSTACiÜi, V, =~Eniz- nice a vedeoké információ, 5,k. 4.sz. 1973.dec. p.159-162.
A tudósok életkora és teljesítménye /teljesítményük j e l l e g e / , i l - letve életkora és informálódási szükségletei /informálódási szokásai/
között különféle összefüggések figyelhetők meg.
A 45-50 éves tudósoknál általában már l a s s u l n i kezd az egyéni alkotómunka üteme, ami egyszersmind a tájékozódás Jellegét i s megvál
t o z t a t j a , feltéve, hogy pályafutásuk sikeres v o l t , s ennek következ
tében időben bekerültek szakmájuk láthatatlan kollégiumába. S tudó
sok - r u t i n j u k , t a p a s z t a l a t a i k és a láthatatlan kollégiumokban e l f o g l a l t helyük révén - igen kivételes szerepet játszanak a tudományos é¬
letben /irányitóműnk a, tudományos iskolák alapítása és vezetése,szin
tézisek készítése/.
Ha a láthatatlan kollégiumokhoz való tartozást vesszük a tudomá
nyos pályafutás legfelső fokának, a tudósok körében három tájékozódá
s i kört különböztethetünk meg, um.
a láthatatlan kollégiumokhoz tartozók körét, amelyben szinte közvetlen /személyes találkozások, levelezés, telefonkapcsolat/ i n -
845
Figyelőszolgálat formáciőközlée ás informáciöcsére valósul meg, mégpedig s z i n t e az I n formáció keletkezésének pillanatában;
a láthatatlan kollégiumok t a g j a i által vezetettek korét, amely
ben az Információszerzéshez az informális és a formális csatornák egy aránt rendelkezésre állnak, s Így a gyorsaság és az alaposság e kor- ben divó informálódásnak egyként a sajátjai
a formális csatornákat használók körét, akiknek informálódásában - még folyóirodalom használata esetén i s ] - több hónapos késés tapasz talható, nem i s beszélve arról, hogy a formális csatornák olykor nem i s szállítják a legizgalmasabb és a továbblépés szempontjából legke
csegtetőbb információkat; Aki ebben a körben reked meg, tulajdonkép
pen k i e s i k abból a versenyfutásból, aminek végcélja a láthatatlan k o l légiumokba való bekerülés,
Ua a kort tesszük az informálódási szokások felosztásának alap
jául, a fentinél eggyel több kategóriát kapunk!
a felkészülés időszaka /19-25. életév/, amelyre a kodifikált i n formációk elsajátítása, azaz a könyvtárhasználat a jellemző, miközben az évek előrehaladtéval a könyvhasználat eltolódik a folyóiratiroda
lom ée más speciális irodalomféleségek használata felé;
a korábbi produktivitás időszaka /26-55. életév/, amelyre az J e l lemző, hogy a f i a t a l tudós az idősebbek főnöki felügyelete a l a t t áll, s ezért információszükségletét még nagyrészt formális csatornák hasz
nálatával elégíti k i , ezen belül a maximális gyorsaságra törekedve /preprintek beszerzése a publikálásra elfogadott cikkekről stb./;
a későbbi produktivitás időszaka /55-50. életév/, amelyre a sa
ját kutatások körének kialakulása, s snnek megfelelően az informáló
dási kör leszűkülése, ezen belül azonban intenzifikálódása éa nem f o r mális csatornákkal való kibővülése a jellemző /ide tartoznak a látha
t a t l a n kollégiumok várományosai/;
az 50. életév utáni időszak, ahol az informálódás nem formális csatornái utján általában optimálisan k i lehet elégíteni a szükségle
teket /ide tartoznak a láthatatlan kollégiumok t a g j a i , sót: c s i l l a gai/.
Futala Tibor
6 5 / 7 4 019.952:015
Kurrens nemzeti bibliográfiák t a r t a l m i elemzése. / I n c l u s i o n of matériáié i n current national bibliographies./ - ETHE, M.B. • L i b r l , 24.k. l.az. 1974. p.78-86.
A nemzeti bibliográfiák elvben az alábbi dokumentumokat t a r t a l mazhat Jaki
T M T 21.éví. 11.aiám 1974.november
könyvek, folyóiratok, újságok, évkönyvek, szabványok, szabadal
mak, efemer kiadványok, hivatalos kiadványok;
reportirodalom, disszertációk;
zenemüvek, tórfcépek, atlaszok, képeskönyvek;
filmek, diafilmek, lemezek, magnetofonszalagok;
hanglemezek a hozzátartozó szöveggel stb.
A 14 vizsgált nemzeti bibliográfia főként könyveket, folyóirato
kat tartalmaz, éa csak k i s százalékban f o g l a l k o z i k egyéb kiadványok közlésével. Az audio-vizuális anyagokat pedig szinte egyáltalán nem tárják f e l , h o l o t t ezek Jelentősége évről-évre fokozódik.
A szerző véleménye s z e r i n t feltétlenül szükséges, hogy a nemzeti bibliográfiák könyvek és folyóiratok m e l l e t t a hivatalos kiadványokat, zenemüveket, atlaezokat és térképeket i s tartalmazza. Pontos, de nem feltétlenül szükséges az évkönyvek, szabványok, szabadalmak, audio-vi- zuális anyagok és a report irodalom feltárása. .Altóbbi csak abban az esetben, ha valóban értékeB adatokról, eredményekről tájékoztat./ Yé- gül hasznos lenne, ha a nemzeti bibliográfiák az efemer kiadványokat, kereskedelmi publikációkat, diafilmeket, valamint az országgal kapcso
latos külföldön megjelent müveket és az ország nyelvén i r t külföldi kiadványokat i s közreadnák.
A nemzeti bibliográfiák a feltárt irodalom nyelve ás a kiadás he
lye s z e r i n t az alábbiak szerint csoportosíthatók:
az ország hivatalos nyelvén és az ország területén k i a d o t t müvek;
az országban használt valamennyi nyelven és az ország területén k i a d o t t müvek;
az orazág hivatalos nyelvén közölt, bárhol megjelent müvek.
Az első esetben a kisebbségi nyelvterületek irodalma egyszerűen kimarad a bibliográfiából. A harmadik esetben viszont átfedések lehet
ségesek az azonos nyelvet beszélő országok nemzeti bibliográfiái kö
zött, ős az egyik ország bibliográfiája esstleg a másik országénak má
solata lesz / p l . NSZK és NDK/.
A bibliográfiákban feldolgozandó kiadványféleségek, nyelvterüle
tek ós a kiadás helye m e l l e t t azt i s meg k e l l határozni, hogy milyen dokumentumok ne tartozzanak a bibliográfia tárgykörébe. Szt általában g y a k o r l a t i szempontok döntik e l ; az olcsóbb,kis terjedelmű, kevés pél
dányszámban kiadott vagy értéktelen információkat tartalmazd müveket nem k e l l közölni. Fontos e l v i követelmény azonban, hogy a nemzeti bib
liográfia mindazokat a kiadványokat f o g l a l j a magába, amire a könyvtá
rosoknak vagy olvasóknak valaha i s szüksége lehet, és egyetlen müvet BS hagyjanak k i alapoB indok nélkül. Sajnos a bibliográfiák nagy ré
sze nem közli sem a f e l d o l g o z o t t , sem a nem f e l d o l g o z o t t kiadványok körének jegyzékét.
847
Figyelőszolgálat' Az anyag elrendezése s z e r i n t három bibliográfia-típust különböz
tethetünk megi
átfogó bibliográfia, amely minden kiadványfáleséget tartalmaz e¬
gyetlen rendezési e l v s z e r i n t csoportosítva; .
kiadványtípusok szerint csoportosított bibliográfia;
minden kiadványtípusról külön bibliográfia.
A legtöbb bibliográfia a második csoportba t a r t o z i k . A dokumentu
mok különböző kiadványokban való közlése rendkívül drága és ezért nem gazdaságos, másreszt megnehezíti a könyvtárosok számára a teljességre törekvő bibliográfiai tájékozódást, mert legtöbb esetben csak a b i b liográfiai sorozat egyes köteteit rendelhetik meg.
A kurrens nemzeti bibliográfiák tartalmának, felépítésének, köz
readási módjának megvitatása m e l l e t t a bibliográfiák szerkezetének megfelelő kialakítása érdekében még számos kérdéssel, elsősorban az egységes terminológia problémáival k e l l f o g l a l k o z n i .
Perenczy Tárnáéné
02/061.3/
66/74
Könyvtárosok nyara. /Sommer der B i b l i o t h e k a r e . / - LÜCK, R.
= Nachrichten VsB-SVD, TjO.k. 2.ez. 1974. p.67-76.
Az európai könyvtárosok konferenciáját először 1877-ben Londc- - ba hívták öBaze, a vélemények és tapasztalatok kicserélése végett, mint ami minden nép és nemzet könyvtártudománya számára hasznos l e het.
Ma ugyanez a cél vezeti a könyvtárosokat, amikor nemzetközi kon
ferenciákra gyűlnek Össze. A hangsúly talán jobban, mint valaha, a nemzetközi együttműködésre esik, valamint az u j lehetőségek kiópité- sérs: információs központok, adatbankok s t b . létrehozására. A problé
ma ugyanakkor mindenhol ugyanaz: l e k e l l győzni az információs árada
t o t , e a kölcsönös érdek azt kívánja, hogy egyméetól tanuljunk.
A Liverpool European l i b r a r y Summer School 1973- évben ideális körülményeket biztosított egy i l y e n nemzetközi találkozóhoz. 18 euró
pai országból 40 résztvevő 13 egyetemi könyvtárat kőpvieelt; 10 részt
vevő speciális könyvtárak és dokumentumközpontok küldötte v o l t ; 9-en népkönyvtárakból Jöttek. - A referátumok négy témacsoportot a l k o t t a k . Foglalkoztak a szociális környezet, a kulturális feltételek kérdésé
v e l . Megállapítást nyert - többek között, - hogy az átlagembernek egyre több szabad idő áll rendelkezésre; hogy ez megfelelően legyen felhasználva, ahhoz közösségi kulturális központok létrehozása szük-
3 4 8
SMI 21.évf. 11.szám 1974-november
ségus /mint p l , Kanadában ás Franciaországban/, ahol a szabad idő könyvek nélküli tevékenységben i s hasznosan tölthető e l . A könyvtáros szempontjából ez azt j e l e n t i , hogy egyre inkább szociális gondozóvá k e l l válnia, ha a szükségletnek eleget akar t e n n i és továbbra i s neve
lő-irányító hatást akar magának biztosítani.
Az európai tömegkommunikáció témakörében felvetődött a kommuni
kációs eszközök, azok eredményességének a szociális és ökonomikus a¬
dottságokkal Összefüggésben jelentkezó problémája. Mindez szoros kap
csolatot mutat a politikával. A könyvtárosra i l y e n körülmények között nagy feladatok megoldása vár.
A könyvről és jövőjéről, a kiadó szerepéről szólva megállapítot
ták, hogy a könyvtermelés óriási arányokat öltött ugyan, egyes orszá
gokban mégis elhanyagolják a könyv jelentőségét, Franciaország sok intézményében i l y e n tapasztalatok adódtak. Ezért szükségesnek látszik egy európai könyvcentrum felállítása, amelynek feladata lesz a könyv- és információügyek specialistáinak a kiképzésej az olvasók és a könyv
szükséglet kutatása; a különböző országok intézményei munkájának az Összehangolása.
A copyright-probléma érzékeltette azokat a nehézségeket, melyek a főiskolai oktatásban jelentkeznek. Kevés a megfelelő szövegkönyv, a ezért csak különböző források kimásolásával adódik a docensek számára segítség.
Sok könyvtáros az audlo-vizuális eszközök használata e l l e n fog
l a l állást még ma i s , jóllehet a mikrofilmek, hanglemezek stb. eddig i s szokásos használata sorába ma már az audio—vizuális eszközök i s beletartoznak: f i l m e k , d i a p o z i t i v e k , hang- és képmagnók. A kiadók nagy része ma mar i l y e n nem-könyv anyagot i s nagy mennyiségben p u b l i kál. - Az u j technikai eszközök iránti ellenszenv mélyebben gyökere
z i k ; a rendkívül gyors technikai fejlődés h i r t e l e n magas követelménye
ket támasztott a könyvtárosokkal szemben s a könyvtári munka i s ennek következtében komplexebbé és nehezebbé vált. Az olvasó pedig igénye
sebb l e t t a tanulás, a tájékozottság dolgában s ennek eléréeét a ha
gyományos eszközök m e l l e t t a legújabbak /praktikus zsebformátummal, alacsony árakon/ még jobban megkönnyítik.
A nem-könyv anyagnak könyvtári állományba vétele lényeges könyv
tári belső berendezések megválósitáaát kivánja. Ez további technikai ismereteket i s megkövetel a könyvtárosoktól. A nem könyv-anyag be
szerzése éa használatba állítása kb. 35#-kal megnöveli a költségeket i s .
Külön csoportban foglalkoztak a természetes nyelv és a gépi nyelv kérdésével, a régi osztályozásokkal és a legmodernebb rendsze
r e k k e l . Futurológiai problémák, a fejlődésben jelentkező ellentmon
dások között egyre határozottabbá válik az a kívánság, hogy egy u j humanizmus szülessen meg, egy u j enoiklopédizmus. A nemzetközi együtt
működés feltétlen szükségessége mutatkozik már abban a tényben i s , hogy az információk feldolgozása csak a nemzetközi együttműködés ke
r e t e i között kifizetődő.
£49
Figyelőszolgálat Az olvasókkal s a lehetséges olvasókkal való kapcsolatok megte
remtésében nagy szerepet kaphatnak a szimbólumok és a szinek; az o l vasók mobilizálásában ezeknek rendkívül sokféle hatásuk van. A könyv
tári vezetés ne a meglévő rendszerekhez igazodjék, hanem keresse cieg a megfelelő modelleket, melyek a feladatok megoldását önként kínálják.
A könyvtár vezetője pre-aktiv legyen, nem pedig r e - a k t i v . A kívánalom nem csupán az, hogy a könyvtáros intellektuális foka magas legyen, ha
nem hogy ez könyvtár-érdekű legyen. - Ezzel kapcsolatban a könyvtáro
s i i s k o l a európai fejlődését a dániai példán mutattak be.
A nyári i s k o l a i d e j e nemcsak előadásokkal ás hozzászólásokkal t e l t e l , hanem kellemes időtöltésre i s nyílt alkalom kulturális ese
mények és könyvtári szempontból jelentős intézmények meglátogatásával.
Csengődy László
67/74 0 2 1 / 4 1 0 /
Hagy-Eritannia könyvtárpolitikai problémái. /A n a t i o n a l p o l i c y f o r líbraries?/ - BLOOMFIELD, B.C, = Library Association Hecord, 76.k . 5.sz. 1974. p.85-86.
A könyvtárakkal és könyvtárosokkal szemben támasztott fokozódd igények ós a korszert! technika bevezetése a könyvtári hálózatok ese
tében i s f e l v e t i az egységes irányítás és összehangolt tevékenység megszervezésének kérdését. A nagy-britanniai könyvtáraknak j e l e n l e g számoe nehézséggel k e l l megküzdeniük, amelyben nagy segítséget j e l e n tene egy olyan testület létrehozása, mint például az amerikai NCLIS /National Commission on L i b r a r i e s and Information Scienoe = Országos Könyvtéri és Tájékoztatástudományi Bizottság/. A testület országos szinten foglalkozna a könyvtárügy problémáinak megoldáséval és a tevé
kenységek koordinálásával.
A mult évben alapított B r i t i s h Library, Hegy-Britannia nemzeti könyvtára komoly tárolási gondokkal küzd. A h e l y i , városi közigazga
tási szervek e l l e n z i k a Bloomebury-i u j könyvtárépület felépítését a magas költségek m i a t t . A megfelelő épület hiánya rendkívül lelassít
j a a fejlődés ütemét, hiszen lehetetlen az állomány megfelelő f e j l e s z tése, amikor a j e l e n l e g i tárolása és megőrzése i s óriási gondokat o¬
koz. Bem megfelelő az u j könyvtár irányítótestülete /Board of the B r i t i s h L i b r a r y / sem, főként azért, mert t a g j a i sorában a l i g - a l i g van könyvtáros, és vezetője sem az. Ez számoe személyi problémát i s f e l vet .
Az egyetemi könyvtárak helyzete valmivel Jobb, i t t a fő gondot a pénzügyi keretek nagymértékű csökkentése okozza. A statisztikák szerint a b r i t egyetemi könyvtárak 27 millió kötet könyvállománnyal rendelkeznek. Ennek tárolása, a tanulók, tanárok ós kutatók igényei s z e r i n t i feltárása, a könyvtári személyzet fenntartása hatalmas ösz-
TMT 21.érí. 11.szám 1974.november
szegeket emészt f e l . Nyilvánvaló, hogy egy i l y e n nagy apparátus működ
tetése összehangolt tevékenység és egységes irányítás m e l l e t t sokkal gazdaságosabban oldható meg. Sajnos, csak a három lsgnagyobb egyetem
nek /Oxford, Cambridge, London/ van egy közös bizottsága, amely koor
dinálja a könyvtárak anyagi ós szellemi erőforrásainak felhasználását.
Hasonló a helyzet a főiskolai könyvtárak esetében i s , amelyek kizáró
lag az oktatási célok megvalósításét igyekeznek elősegíteni ós nem tö
rődnek a kutatási célokat szolgáló állományfejlesztési tevékenység k i alakításával.
A közmüvelódési könyvtarak régen nagyon magas színvonalon álltak Nagy-Britanniában. Elsősorban a h e l y i lakosság Igényeit elégítették k i magas színvonalon, legtöbbjük helytörténeti gyűjteménnyel i s ren
d e l k e z e t t . Mióta azonban a könyvtárak sok helyen a szabad idő azolgál- tatásokat szervező intézmények felügyelete alá kerültek, a helyzet
agymértékben r o m l o t t . Fejlesztésük másik gátló tényezője a költség
vetési keretek csökkentése.
A magánvállalatok és társaságok szakkönyvtárainak helyzete s z i n tén nsm kielégítő az általános gazdasági helyzet következtében fenn
álló pénzügyi nehézségek m i a t t . Az emelkedő bérek, a könyv- éa folyó
iratárak, valamint a tárolási költségek állandó növekedése arra kény- s z e r l t e t t sok szakkönyvtárat, hogy gyűjteményüket az egyetemi könyv
táraknál helyezzék letétbe. £ könyvtárak gyakran igen értékes, nemze- t i védelmet érdemlő szakirodalommal rendelkeznek; éppen ezért k i k e l lene alakítani egy olyan nemzeti könyvtárpolitikát, amely ezeknek a gyűjteményeknek a védelmét i s megoldaná és anyagi támogatást i s b i z tosítana számukra.
Az un. Parry és Dainton reportok már 1967-ben megfogalmazták eze
ket az égető problémákat, de azóta nem sok történt megoldásuk érdeké
ben. Az egyetlen pozitívum, hogy már megalakult a L i b r a r y Advisory Council f o r England and Wales /Anglia és Wales Könyvtári Tanácsadó H i vatala/, amely j e l e n l e g főként a közművelődési könyvtári ügyekkel f o g l a l k o z i k , de később az egész könyvtárhálózatra kiterjeszthetné tevé
kenységét, ami ujabb nagy előrelépést jelentene a b r i t könyvtárügy Je
l e n l e g i nehézségeinek leküzdésében.
Perenczy Tamásné
0 2 7 . 0 2 1 J 0 0 2 . 5 5A - 4 / : 0 0 2 . 5 5 / 1 0 0 /
A központi tudományos /tudományági/ könyvtárak - &z országos i n -
i'orQiáciÚ3 rendszer alapvetfl láncszemei. /Centralne b i b l i o t e k i nauko- we /dziedzinowe/ - podstawowe ogr.iwa krajowego eystemu i n f o r r a a c j i . / - WIDY-WIBSEI, F. a Aktualne Problemy Informacji 1 Dokumentacji, 19.k.
l . s z . 1974. p.10-13.
A Kulturális és MüvéBZeti Miniszter 1973. február 9-ón rendele
t e t adott k i a központi tudományos könyvtárak információs tevékenysé-
8 5 1
f i g y e l ő s z o l g á l a t
gs tárgyában. Ez a jogszabály már az országos információs rendszer gondolatának elfogadása jegyében készült. Egyfajta felismerése annak a ténynek, hogy az információs központok m e l l e t t szükségszerűen könyv tárak alakulnak k i . a könyvtárak pedig, ha korszerűen működnek, szük
ségképpen kifejlést:ik információs tevékenységűket. Mindez hatalmas tartalékokat tár f e l a tájékoztatás fejlesztése szempontjából és rend kivűl gazdaságos,
A központi tudományos könyvtárak kijelölésének célszerű és elke
rülhetetlen voltára a Lengyel Tudomány I I . Kongresszusa i s felhívta a figyelmet, A központi tudományos könyvtárak feladatköre a következő:
az adott tudományág vonatkozásában a primer és szekundér szakíró dalmi források gyűjtésének, feltárásának, átalakításának, rendelkezés re bocsátásának, propagálásának, azaz a velük kapcsolatos egész tájé
koztató munkának a megszervezése;
az adott tudományági tájékoztatásban érdekelt együttmüködó könyv tárak munkájának koordinálása;
együttműködés a tudományos, műszaki és gazdasági Információs rendszerekkel /kül- és belfölüi relációban/.
A kijelölendő tudományos könyvtárak eredményes információs munká Jának fontos előfeltétele, hogy szoros kapcsolatban álljanak az álta
luk gondozott tudományág oktató-ős kutatóintézményeivel, i l l e t v e a t u dományoe eredményeket alkalmazó g y a k o r l a t t a l i s , E kettős követelmény
nek az általuk biztosított szolgáltatásokban i s tükröződnie k e l l . A remélhetően kedvező működési körülmények lehetővé t e s z i k , hogy ezekben a tudományos könyvtárakban valóban hatékony tudományági adat
bankok létesüljenek, B ezek - az általuk alkalmazott információkereső nyelvek ós a rendelkezésükre bocBátott korszerű reprográfiai és táv
közlő technika révén - eredményéé kapcsolatot tarthassanak fenn az or ezágban és a külföldön működű adatbankokkal. Annál i s inkább, mivel az ágazati és a tudományági információs rendszerek napjainkban mind
inkább nemzetközi rendszerekké válnak.
Putala Tibor
371.385.7:377.6:02
Az olvasók felkészítése a hatékonyabb könyvtárhasználatra. F e l használok képzése. /Comment préparer l e s l e c t u r B a mleux u t i l i a e r l e s biblio-theques.La formation des utilisateurs,/-DAUMAS, A. = B u l l e t i n dea Blbliothequea de Francé, 19.k.4.sz.l974.ápr. p.213-22B.
A könyvtárak és dokumentációs intézmények felhasználói képzésé
nek egyre fontosabbá váló kérdésével a FID több Ízben f o g l a l k o z o t t
THT titirt. ll.szám 1974.november
nemzetközi kongresszusok, előadások, Bzemlnáriumok keretében /1965- ben Washingtonban, 1967-ben Tokyoban és 1970-ben Buenos-Aires-ben/.
Különböző kérdőívek segítségével nyert vélemények 1 B e probléma aktua
litását éa a megoldás szükségesságét mutatják. Egy szociológiai kérdő
ív nagy meglepetéssel szolgált: az egyetemieták nyíltan beismerik, hogy általában nem tudnak összeállítani bibliográfiát és nem képesek egy katalóguscédulát pontosan megszerkeszteni. Minden második megkér
dezett nem ismeri és alkalmazni sem t u d j a a különböző osztályozási rendszereket.
Kérdés: ugyan miért tájékozatlanok a kutatók ée a diákok, és mi
v e l magyarázható a meglévő könyvtári anyag rossz kihasználása?
Az okok sokfélék: p l . adódnak az olvasó természetéből, figyelem- hiányból, abból, hogy sokan nehezen vagy egyáltalán nem képesek a szük
séges forrásokat kiválasztani. Az információáradat i s akadályozza a tá
jékoztatást, így kétféle tájékoztatásra lenne szükség:
1. általános tájékoztatásra, hogy megismerjük a fejlődés lénye
gét;
2. szaktájékoztatásra, hogy elképzeléseink tisztábbakká váljanak.
Angllóbsn, ahol Jobban szervezett és látogatott könyvtárak működ
nek, 23 egyetemi felmérésből a következők derültek k i t
a hallgatók 27?£-a ismer referáló szolgáltatást, 14^-a t u d j a i s alkalmazni;
25?í-a nem tud a saját könyvtárában lévő szakkatalógusról, 40;(-a nem t u d j a , hogy létezik könyvtérközi kölcsönzés.
Ugyancsak Angliában - a kémikusok és f i z i k u s o k információs igé
nyét vizsgálva - a következő eredményeket kapták: a megkérdezettek 28^-a nem t u d t a megoldani munkahelyi f e l a d a t a t , mert nem t u d o t t az őt érintő téma megjelenéséről. A többszörösen elvégzett kutatások, fordí
tások összköltsége sokkal nagyobb, mint Anglia összes egyetemi könyv
tárainak kiadása, a személyi és könyvtári állományt i s beleértve. Köz
ismert tény, hogy az USA-ban a kutatásra szánt minden egyes dollárból 45 oent tájékoztatási hiba következtében megy veszendőbe.
Ismeretes, hogy a Jól szervezett tájékoztatás esetében az i n f o r máció terjesztése ugyanannyi figyelmet kivan, mint feldolgozása.A tá
jékoztatási tevékenység nem merülhet k i p l . egy bibliográfia összeál
lításában, e l i s k e l l J u t t a t n i azt mindazokhoz, akiknek hasznos lehet.
Foglalkozni k e l l a felhasználók nevelésével ée a tájékoztatók képzé
sét sem lehet elhagyni.
Erre nézve többféle kezdeményezéssel találkozhatunk. Héhány pél
dát idézhetünk a FID kiadáséban megjelent "A Guide t o the world's t r a i n i n g f a c i l i t i e s i n documentation and Information work" c. munká
ból, mely 1965 éa 1969 évben két kiadásban j e l e n t mag.
A közzétett adatokból kitűnik, hogyt
853
Figyelőszolgálat Dél-Afrikában tájékoztatási tanfolyamok működnek egyetemi h a l l gatók, teohnikusok éa kutatók számára;
Dániában a Húszak! Dokumentációs Központ szervez tanfolyamokat és műszaki tájékoztatási napokat, azonkivül konferenciákat t a r t az i ¬ par képviselőinek és a kutató intézmények dolgozóinak;
Svájc, Olaszország, Nyugat-Németország tanfolyamok, főleg egye
temi vagy műszaki intézmények keretein belül f o g l a l k o z i k a hallgatok képzésével)
Csehszlovákiában a felhasználók képzése már a középiskolai okta
tásban kezdődik;
az USA-ban számos tanfolyam, konferencia szolgálja ezt a célt, főleg fakultatív j e l l e g g e l , de esetenként már a különböző oktatási rendezerbe beépülten;
a Szovjetunióban a Moszkvai i l l a m i Egyetemen 1963-1964* évben - elsőnek a világon - tudományos tájékoztatási kart létesítettek. A t e r mészettudományi karok hallgatói három részre o s z t o t t tanfolyamot láto
gathatnak!
1. a tudományos tájékoztatás forrásai, 2. a tájékoztatás módszerei és rendszerei, 3. a tájékoztatás felhasználása;
Magyarországon a felhasználók képzését biztosító tanfolyamok az egyetemek központi könyvtáraiban működnek. Az elméleti és gyakorlati oktatásra 8-10 órát fordítanak, ami azonban igen kevés;
az NDK-ban az egyetemi könyvtárak beleépültek az oktatási rend
szerbe. A f r e i b u r g i Bergakademie /műszaki egyetem/ központi könyvtá
rának oktatási tevékenysége négy részre 0 3 z l i k :
1. 10-15 órás bevezetés a tudományos munka módszertanába;
2. bevezetés a speciálisabb feladatokba 10-15 kötelező óraszám
mal. /Szakbibliográfiák megismerése és önálló g y a k o r l a t i kutatómunka elvégzése a f e l a d a t / ;
3. a könyvtár tudományos munkatársai az oktatókkal együttműköd
ve, magasabb szinten, kötelező előadásokat tartanak 8-12 óraszámmal, amelyen a hallgatók önálló tanulmányok készítésének módját sajátít
ják e l ;
4. az oktatást a felsőoktatási vezetéssel együttműködve a könyv
tárak tudományos munkatársai végzik, a tájékoztatás és a dokumentáció témakörében;
Franciaországban a könyvtárak bemutatása ós a bibliográfiai be
vezetés szinte minden egyetemi könyvtárnál megtörtént, de az utóbbit a Clerraont-Ferrad-i orvosi és gyógyszerészeti egyetem könyvtáréban szervezték meg a legjobban. Az I t t található korszerű oktatásnak kü
lönböző fázisai vannak:
TKT 21.évf. 11,szám 1974-november
1. minden u j hallgatónak nyomtatott könyvtár-kalauzt adnak,maid pedig egy rövid brosúrát "Hogyan k e l l dolgozni ás használni a könyv
tárat" címmel;
2. azokat a hallgatókat, akik gyakorlati idejüket körházakban töltik, professzorok által összeállított csoportokba osztják be.Ezek a csoportok megismerkedhetnek a katalógus, bibliográfia és egyéb f o r rásanyagok használatával;
3. az 5.évfolyam hallgatóinak orvosi és gyógyszerészeti dokumen
tációval kapcsolatos előadásokat tartanak;
4. a laboratóriumok, kutatóintézetek, klinikák dolgozóinak elő
adásokat rendeznek, bemutatva azokat az anyagokat, amelyeket a könyv
tár a szakembereknek nyújt;
Angliában már a Eoyal Society 1948. évi tudományos tájékoztatási konferenciája felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetem elvégzésével a kutató még nem t a n u l t a meg a könyvtár használatának leghatékonyabb módját. A l i b r a r y Association több megoldást j a v a s o l t ; a hallgatóknak az egyetem megkezdésekor meg k e l l ismerkedniük a könyvtárral; tudomá
nyos munkatársak vezetésével konferenciákat, könyvtárlátogatásókat k e l l szervezni; nyomtatott ismertetőket k e l l a hallgatóknak adni; a szakosodott hallgatóknak a bibliográfiába történő bevezetését k e l l megszervezni; s majd amikor a hallgató b e f e j e z i tanulmányait és kuta
tóvá válik, akkor speciális tanfolyamokon k e l l számára a saját szak
területére vonatkozó bibliográfiák megismertetését biztosítani.
1955-ben csak 2-3 könyvtár, 1958-ban már 35 egyetemi könyvtár t a r t o t t könyvtárismertető előadásokat /vetítéssel/. S a kezdeményezé
sek eredményességét tükrözi a következő adat i s : a B r i t i s h L i b r a r y tanfolyamaira 1964-ben a meglévő 20 helyre 160-an jelentkeztek
Ceengődy Lószlóné
377.6:02/410/
7 0 / 7 4
A _ b r i t könyvtároaképzés fejlődése és problémái. /Policy l n t e r - actions i n the aevelopment o f l i b r a r y eduoation i n flreat B r i t a i n . / - LEWIS, P.H. = L i b r i , 23.k, 4.sz. 1973.d«c p.241-250.
Nagy-Britannióban az 1960-as évek elótt a könyvtáréelskólák nagy
részt a L i b r a r y Association /Könyvtár Egyesület/ irányitása a l a t t mű
ködtek. Ezek az Iskolák a második világháború után alakultak,nem b i z tosítottak felsőfokú képesítést, az oktatás pedig elsősorban a közmű
velődési könyvtárak munkaerőigényeinek kielégítését szolgálta. A könyvtárosképzós helyzete 1964-ben, az u j közművelődési könyvtári törvény életbelépése után gyökeresen megváltozott.
855
Figyelőszolgálat 4 Library Association u j oktatási rendszert vezetett be: a t a n folyamok időtartamát egy évről kát évre emelte, kibővítette a t a n t e r vek anyagát áo egy éves továbbképző tanfolyamot Indított be. A tör
vény irányelvei alapján több főiskolát egyetemi rangra emeltek, töb
bek között az egyetlen működő tájékoztatástudományi szakiskolát i s . Ugyancsak egyetemi rangot kapott a londoni Sorthampton College - u j nevén City U n i v e r s i t y , A City U n i v e r e i t y keretében működő Centre f o r Information Science /Tájékoztatástudományi Központ/ már lehetővé t e s z i a Uaster's degree /magiszteri oklevél/ megszerzését, és ez az i s kola adományozott először filozófia doktora cimet a tájékoztatástudo¬
mányokban elért eredményekért.
1964-ben alakította meg a kormány a CNAA-t /Council f o r National Academic Awards/, amelynek f e l a d a t a az uj,magas fokú képesítést nyúj
tó tanfolyamok megszervezése a műszaki és nem egyetemi szintű felsőok tatási intézményekben, A CNAA k i h a r c o l t a , hogy hat-hét nem egyetemi szintű iskolában i s adhassanak Bacbelor's degree-t /bakkalaureatusi oklevél/ a könyvtárosoknak, a legkiválóbb pedig elnyerhesse a Honours fokozatot.
Az események rendkívül rövid idő A b . 5 év/ a l a t t nagy változást eredményeztek a könyvtárosképzésben. Hegkétszereződött a hallgatók száma; mlg 1965-ben 1600 hallgató v e t t részt a különböző tanfolyamo
kon, 1970-ben már 2600. A továbbképzésben i s részesülő hallgatók szá
ma 200-ről 500-ra, és a Jelenleg működő 14 könyvtárosiekolában oktató tanárok száma pedig 151-ről 245-re növekedett. Ennél azonban sokkal több tanárra v o l t szükség. Ezt az igényt elsősorban könyvtárosok ok
tatóként való alkalmazásával igyekeztek biztosítani. A könyvtárosok szívesen vállaltak tanári állást részint a magasabb fizetés m i a t t , részint mert lehetőséget biztosítottak az iskolán bslüli kutatási t e vékenységre - amire eddig nem v o l t példa. Az i s k o l a i kutatásokat fő
ként a kormány által f e n n t a r t o t t OSTI /Office f o r S c i e n t i f i c and Tech- n l o a l Information * Műszaki-Tudományos Tájékoztatási H i v a t a l / támogat
t a .
Az iskolák, tanárok, hallgatók számónak rohamos növekedésével a könyvtárosok lehetséges túltermelésének problémája i s felvetődött. E¬
lőször 1968-ban az angol ós walesi, a skót és észak-irországi művelő
désügyi minisztériumok Könyvtári Tanácsadó Testületeinek Közös B i z o t t sága által i r t jelentés számolt be erről. A Jelentés hatására 1969- ben beszüntették az u j könyvtárosi3kolák létesítésére irányuló törek
véseket, és korlátozták a már müködó iskolákba f e l v e t t hallgatók szá
mát. Bár a Jelentés szerint a felsőfokú képesítéssel rendelkező könyv
tárosok száma még nem érte e l az optimális s z i n t e t , mégis m e g t i l t o t ták az egyetemeken a hallgatók ösztöndijainak emelését. Az állami po
litikával szemben az önállóan müködó kutató testületek, elsősorban a Science Research Council /Tudományos Kutató Tanács/ és a Social Re
search Council /Társadalomtudományi Kutató Tanács/ továbbra i s támo
gatta a tájókoztatéstudományi továbbképző tanfolyamokat és az ösztön
díjakat sem csökkentette.
Aktivan támogatták a könyvtárosképzés fejlesztését az egyetemi könyvtárak Í B . A SCONTJL /Standing Conference of National and Univer
e i t y Librariea = Nemzeti és Egyetemi Könyvtárak Állandó Konferenciá
THT 21.évf. 11.szám 1974.november
j a / országos méretekben megszervezte a könyvtárosok előzetes képzését, az egyetemek és könyvtárosiekolák közötti megállapodások pedig nagy
ban hozzájárultak a g y a k o r l a t i oktatás jobb feltételeinek megteremté
séhez.
Ferenczy Tamósné
71/74 659.25.001
A tudományos információk kommunikálásának elméleti aspektusai.
/Teoretické aspekty komunikácie vednych informécii./ - CldjÜílK, T.
= Ceskoslovenská informatika, 15.k. 12.sz. 1973. p.1-12.
Természetes n y e l v i struktúrákra való vonatkoztatásuk esetén, a logika, a valószínűségelmélet, az információelmélet és a tudományme¬
todológia metszőpontjában hozzá lehet kezdeni az informatika a l a p j a i nak lerakásához.
I t t az alapvető törvényszerűséget az információs egyensúlyegyen
l e t f e j e z i k i . Eszerint az információs forrás leszármaztatott hasznos információkra, valamint nem releváns információkra, azaz információs
zajra o s z l i k . .
Az egyensulyegyenlet arra tényre mutat rá, hogy bármiféle i n f o r mációs rendszer meghatározó problémája: miként lehet az információs zörejt elválasztani az információs tartalomtól. Az információelmélet fényében ugy tűnik, hogy az eddigi hagyományos dokumentációs rendsze
rek gyakorta inkább az információé z a j t dolgozták f e l , s nem pedig a források információtartalmát.
E probléma az egyetemes információs rendszer segitségévsl oldha
tó meg. miközben e rendszeren belül fokozatosan küszöböljük k i az i n formációs z a j t . Az egyetemes információs rendszer lényege a követke
ző: a különböző információs forrásokat - kaszkádokba való rendezés utján - ugy k e l l ösazekapcsolnunk egymással, hogy az irányított kom
munikáció apparátusóval elemezhessük őket. A rendszer ábrázolását a tárgyi-állitmányi mátrixok, i l l e t v e még tágabb értelemben a szemanti
k a i mátrixok és a bennük használt közelség-fogalom t e s z i k lehetővé.
Ezt követően a megismerési és a felismerési folyamatot a válto
zók súlyozására ős kiválasztáséra, a közelség mennyiségi definiálásá
ra ős a tárgyak tényleges osztályokba való sorolására lehet redukál
n i . Ezzel egyszersmind elérkezünk az ismeretek p i l l a n a t n y i állapotá
nak meghatározásához i s ,
Futala Tibor
857
Figyelőszolgálat
72/74 676.815:002.513
Fénylyukkártyák számának csökkentése közbeiktatott kóddal. /Redu- kováni poctu pruhledovych s t i t k u prokládanym klicem,/ - HYLMAE7 J.
• Ceakoslovenská informatika, 16.k. 5.az. 1974. p.283-291.
Bidecimális kettős kód használatóval 100 fánylyukkártyán 990 d s s z k r i p t o r t lehet k i f e j e z n i . A módazer lényege, hogy egy-egy desz- k r i p t o r t kát kétjegyű szám reprezentáljon. Ezeket háromjegyű sorszá
mokból /kiküszöbölve természetesen a három azonos számjegyből álló sorszámokat/ ugy a l a k i t j u k k i , hogy az első kétjegyű szám második számjegyével kezdődjék a második kétjegyű szám / p l . 124-bŐl 12 és 24 lesz/.
A módszer alkalmasságát 500 útépítési dokumentum t a r t a l m i feltá
rásán próbálták k i .
Putala Tibor
73/74 6 3 1 . 3 . 0 0 4 . 1 4 : 0 2 1 / 7 3 /
Jelentés az USA tizennégy könyvtárában t e t t látogatásokról. /Re
port on a v i s i i -to c e r t a i n l l b r a r i e s i n th'e USA, May-June 1973./
- RASSI1, S.Ví. = Program. News of Computers i n L i b r a r i e s , S.k. 2.sz.
1974.ápr. p.75-87.
A Bangkok-i /Thaiföld/ Könyvtári és Információs Központ igazgató
helyettese mint könyvtári rendszerelemző Birmingham-ben /Anglia/
könyvtári automatizálási munkákban v e t t részt, majd az USA-ban t e t t tanulmányutat, amelynek során a következő könyvtárakat kereste f e l : Library of Congress, Ohio College Library Center; Council on Library Resources; Chicago, Columbia, Harvard, I l l i n o i s , Uassachussetts, Northwestern, Ohio State, Pennsylvania és Tulane egyetemi könyvtárak;
Georgia I n s t i t u t e of Technology és az Okláhoma Department of L i b r a r i e s .
A vizsgált kérdések a következők v o l t a k :
a regionális együttműködés kérdései, i l l e t v e a könyvtárhálózatok működése, szerzeményezési rendszerek ismertetése, katalogizálási rend- szsrek és folyóirattárak munkája, zeneműtárak müködéae;
a kölcsönzés automatizálása, a COS" /mikrofilm mint számítógépi output/ alkalmazása.
Az USA-ban a könyvtári automatizálás mér nem kutatási-fejleszté
s i f e l a d a t , hanem rutin-munka. Számoe más példa m e l l e t t ezt i g a z o l j a
TMT 21.évf. 11.szám 1974,novemt>er
a Chicago Egyetemi gönyvtár átfogd automatizálási terve i s . A Nemzeti Tudományos Alap már 1966-1970 Scüzött 600 ezer dollárral támogatta az i t t folyó katalogizálós-gépesitési kísérleteket, amelyek a WARC I e- lótt kezdődtek és hatással voltak a UARC I I kifejlesztésére i s . 1970 óta nem változtattak automatizált megrendelési és katalogizálási rend szerükön, de elemezve a katalógushasználati, bibliográfiai s t b . köve
telményeket, arra a következtetésre j u t o t t a k , hogy u j rendszert k e l l k i f e j l e s z t e n i , amihez u j támogatást kaptak.
Azért i s szükséges egy u j megoldás, mert a programok /software/
elégtelenek nagykönyvtári adathalmazok kezelésére. IBM-szabványu szub r u t i n o k a t , operációs rendszert /OS/ s t b . alkalmazó u j megoldásuk /HEKMES/ közös az egyetemi számítóközpont adatbank-rendszerével. Alap elv az, hogy egy adat függetlensége mindig b i z t o s i t v a legyen, ós hogy egyszerre több felhasználó részére több adattár / f i l e / álljon rendel
kezésre. A gépbe standard "távmondatok" /message/ vihetők be, és a vó laszok i s i l y e n távmondatok alakjában érkeznek a periféria-fejállomá
sokra. Ezek csak o t t alkalmaznak programokat, ahol a válasz-távmonda- t o k további feldolgozása szükséges. E rendszer 1974 végére működőké
pes lesz, kivéve a folyóirat-nyilvántartási részt.
A rendszer i g y nagyon költséges, a manuális adatkezelés ma még olcsóbb. Ka azonban a betöltetlen statusokat továbbra sem töltenék be akkor 2-3 év múlva már megtakarítás remélhető.
Dezső László
681.327.22s778.14.0721022.9 A COM rendszer könyvtári alkalmazásának t a p a s z t a l a t a i . /Computer outout m i c r o f i l m . / - BOLEí1, D. = Speciel L i b r a r i e s , 65.k. 4.sz. 1974.
p.169-175.
Ma már szinte mindennapos dolog a számitógépek szakkönyvtári a l kalmazásáról beszélni, a COM /computer-output m i c r o f i l m = számitőgép kioenet mikrofilmen/ rendszer azonban az eddiginél i s nagyobb lehető
ségeket r e j t magában a helyhiány kiküszöbölése, a költségcsökkentés, a gyors feldolgozás és a könyvtárközi együttműködés kiterjesztése t e kintetében.
A COM eljárás során a számitógép az adatokat nem nyomtatott f o r mában, hanem mikrofilmen vagy mikrofilmlapon közli. A gyorsnyomtatók h e l y e t t a számítógéphez kapcsolt különleges fűtőberendezéseket a l k a l maznak, amelyek a katód-sugárcsövön megjelenő irásképről mikrofilm
felvételt készítenek vagy szükség esetén sokszorosítanak. Ezzel az e l járással a f e l d o l g o z o t t adatok kiirása kb. 20-szor gyorsabb, mint a hagyományos nyomtatók esetében.
A COM rendszert az ipar ás kereskedelem számos területén hasz
nálják eredményesen. I l l i n o i s állam gépkocsinyilvántartósának elké- 859
Figyelőszolgálat szitásénál például 5Q°t> költségmegtakarítást értek e l , és az adatok az eddigi 17 nyomtatott kötet h e l y e t t 100 mikrofilmlapon fértek el.Könyv
tári alkalmazására először 1966-ban ksrült sor. A kezdeti próbálkozá
sok közül az egyik legjelentősebb a Loulsiana L i b r a r y Association / l o u l s l a n a i Könyvtár Egyesület/ által elkészített LNH /Loulsiana Nu- merical Register/, amely 21 könyvtár több mint 1 millió kötetnyi ál
lományát feltáró központi katalógus.
A COM rendszer széles körű elterjedését azonban k i f e j e z e t t e n gá
t o l j a a felhasználók és a könyvtárosok részéről a mikroformátumú szak
irodalmi termékek iránt megnyilvánuló nagyfokú idegenkedés, amit jól érzékeltet a WU School of Hedical Library /Washington Egyetem Orvosi Könyvtáros I s k o l a / felmérése i s . Mivel egy számítógéppel készített i n dex nyomtatási költségei igen magasnak bizonyultak, megkérdezték a felhasználókat, hogy a lehetséges output formátumok közül / m i k r o f i l m lap, nyomtatott formátumok, egyoldalas és kétoldalas fénymásolat/ me
l y i k e t rendelnék meg a legezivesebben. Bár a mikrofilmlap v o l t a l e g olcsóbb és az orvosi könyvtárakban és intézményekben elegendő számú olvasó- és nagyitőberendezés i s rendelkezésre áll, a 30 megkérdezett személy közül mégis mindössze egy rendelte meg az indexet m i k r o f i l m lapon.
A COM eljárással 20-200-szoros kicsinyítést lehet előállítani. A j e l e n l e g i olvasóberendezések azonban csak e széles skála egy részének olvasását t e s z i k lehetővé. Célszerű lenne tehát a könyvtári célokra alkalmas COM mikroformátumokat szabványositani.
A költségkihatásokat vizsgálva a WU School of Medical Library megállapította, hogy az egy példányos anyagok előállítása jóval drá
gább mikrofilmen, mint p r i n t e r e n :
1 o l d a l költsége nyomtatott formában 0,003 t 1 o l d a l költaége mikroformátumban 0,167 í
Az alábbi táblázatból azonban kitűnik, hogy 10 példány f e l e t t i sokszorosítóé eeetón milyen nagy arányban csökkennek az előállítási költségek:
1 mikrofllmlap ára 10,00 % a következő 9 másolat ára 2.70 %
10 " n 12,70 % vagy 1,27 jí/mikrofilmlap a következő 30 • • 9.00 t
40 " M 21,70 % vagy 0,54 Jf/mikrofilmlap.
Jelentősen csökken a súly ós terjedelem is.A WU School o f Medic
a l Library könyvbeszerzéseinek 1970-1972. évi kumulációja p l . 25 mik
r o f i l m l a p terjedelmű, aminek súlya kt>. 3,7 dkg. Számítógép nyomtató
ján előállítva ugyanez az anyag 1500 o l d a l , amelynek súlya kb. 14,5 kg /!/.
A mikrofilmlap előállítási i d e j e ós a ezükaóges munkaráfordítás, szállítás esetén pedig a postaköltség l s jóval kevesebb, mint a nyom
t a t o t t anyagok esetében.
860
T M T 21.ért. 11.szám 1974.november
A COM rendezer előnyeinek ás hátrányainak felismerése m e l l e t t to
vábbi hasznos tapasztalatokat szereztek az adatfeldolgozást végző cé
gek működésével, hiányosságaival kapcsolatban.
A Wü School o f Medioal Library az elmúlt öt év a l a t t elért ered
mények alapján a jövőben tovább kívánja szélesíteni a COM rendszer a l kalmazásának körét
a belső könyvtári használatra készülő, a felhasználók igényeit kielégítő,
és a könyvtárközi együttműködést elősegítő szolgáltatások és termékek előállításával.
A COM eljárás és berendezések fejlesztése igen gyors ütemben ha
lad, és remélhetőleg széles körű könyvtári alkalmazására mielőbb sor kerülhet.
Ferenczy lamásné
75/74 681.327.44
A Consul 255 típusú szeryezőautqmata az informatikában. l - 5 . r . /Organizacni autómat Qonsul 253 v informatice, c. 1-í./ - T K A H H A B A D -
ER, 7. = Technická knihovna, 18.k. 1-5.ez. 1974. p.4-7., 42-47., 65¬
67., 111-123., 129-142.P.
A Conaul 253 típusú szervező autómat át a Zóvody Jana Svermy,Brno cég gyártja. Mint sokoldalúan használható hazai gyártmánnyal, ugy szá
molnak v e l e , hogy az a fokozatosan integrálódó információs rendszer e¬
gyik alapvető, minden nagyobb könyvtárba és információs központba szükség s z e r i n t beszerezhető eszköze lesz.
Az öt részes c i k k előbb vázlatosan, majd részletezve Írja l e a Consul 253 t i p u s u szervezőautomata
hasznosítási lehetőségeit /katalogizálás és dokumentálás, kézi keresés, tanulmányok és elemzések összeállítása, index-készités, ad
minisztratív munkák, reprográfiai ós poligráfiai feladatok, számító
gépi bemenetek elkészítése/;
működési paramétereit A«szerzési ár, szervizköltségek, anyag
igény és anyagfelhasználás, teljesitmény-mutatók, z a j s z i n t / .
A részletező leírásokkal a cikk 2-5. részében találkozunk. A má
sodik rósz a berendezés funkcionális leírását tartalmazza, a harmadik az alapvető müveleteket mutatja be, a negyedik az alapvető programo
k a t . Az ötödik rész a szervezőautomata dokumentációban való hasznosí
tását t a g l a l j a .
Futala Tibor 861
