TMI 21.évf. 3.szám 1974.március
FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK
2Q/74 001.4/083.72/
Országos általános t e z a u r u s z . / N a t i o n a l p o l y t h e m a t i c t h e s a u r u s . / - CUJBA, A. = Probleme de I n f o r m a r e s i Eocumentare, 7.k. 3.az. 1973.
márc. p.191-209.
A román Országos Tudományos ás Műszaki Információs és Dokumen
tációs Intézet / I N I D - I n s t i t u t u l N a t i o n a l de I n f o r m a r e s l Documen
t a r e S t i i n t i f i c a s i T e h n i c a / elkészítette az országos általános t e z a u r u s z t / t e z a u r u l n a t i o n a l p o l i t e m a t i c / . A cél az országos informá
ciós és dokumentációs rendszerbe a jövőben bekapcsolódó v a l a m e n n y i információs egység kompatibilitásának elősegítése v o l t . Az általános t e z a u r u s z m e l l e t t számos s z a k t e z a u r u s z t építenek k i az egyes informá
ciós egységek profiljának megfelelően. A dokumentumok feldolgozása a t e z a u r u s z r e n d s z e r alapján i g y egy egységes információs n y e l v e n tör
ténik majd. Az országos általános t e z a u r u s z elkészítése 39 000 munka
órát v e t t igénybe és 20 000 kifejezést t a r t a l m a z , m e l y e k e t 330 téma
osztályba s o r o l t a k . A téma-osztályokon belüli h i e r a r c h i k u s k a p c s o l a t o k a t g r a f i k u s a n ábrázolták. A téma-osztályokat a t e z a u r u s z b a n 8 fő c s o p o r t b a sorolták:
Ceooort Kód
Altalános fogalmak 0
Általános tudományok A
Interdiszciplináris területek B
Föld- ós ürtudományok G
Biológia és orvostudomány D
Mező- és erdőgazdaság E
Műszaki tudományok P
Közgazdaságtan S
Ezeken a főcsoportokon belül a tudományágakat ABC rendbe s o r o l ták és hármas kóddal jelölték meg; az első kódszám a z t a főcsoportot j e l e n t i , melyhez az a d o t t ág t a r t o z i k . A másik két szám az egyes t u dományterületek ágazatainak és alágazátálnak f e l e l meg. További két szám a megfelelő tudományágak elrendezéséből adódik.
P l . B70-02 Nem-elektromoe mennyiségek mérése
A kÓdt
B - az interdiszciplináris területek kódja 70 - a mérés kódja
F e n t i e k n e k megfelelően a téma-osztályokhoz tartoző valamennyi d e s z k r i p t o r t azonos kóddal látják e l , p l .
Hőmérséklet mérése B70-02
A téma-osztályokban nem szereplő és g r a f i k u s a n sem ábrázolt, az általános fogalmak körébe tartozó d e s z k r i p t o r o k a t a l f a b e t i k u s s o r rendben rendezték e l . Ezek 0 kódot k a p t a k és nem tüntették f e l a t e zauruszban szereplő többi d e s z k r i p t o r r a l való k a p c s o l a t u k a t .
A t e z a u r u s z b a n kétféle fogalom s z e r e p e l :
a/ a vonatkozó dokumentumban található információt és a d a t o t j e lölő fogalom;
b / bibliográfiai fogalom, mely magát a dokumentumot jelöli, nem p e d i g a benne rejlő információt /szerző, megjelenés i d e j e , m i l y e n n y e l v e n j e l e n t meg s t b . / .
A t e z a u r u s z a kifejezések f e n t i két típusát különböző módon k e z e l i . Az összeállítás első lépése a fogalmak kiválasztása v o l t . A k i választás kritériuma az v o l t , hogy a dokumentumban l e i r t fogalom, tárgy, tény, jelenség és a kifejezés s z e m a n t i k a i , v a l a m i n t l o g i k a i t a r t a l m a m e g f e l e l j e n egymásnak. A további válogatás során a l k a l m a z o t t kritériumok:
a/ a felhasználás gyakorisága b / az általánosság s z i n t j e c/ az újdonság f o k a
d/ a t e z a u r u s z fogalomkészletének t e m a t i k a i kiegyenlítettsége e/ a terminológia elfogadhatósága tudományos szempontból f / a szavak vagy szókapcsolatok maximális hosszúságának korlá
tozottsága.
A s z e m a n t i k a i feldolgozás során a s z i n o n i m és a rokon hangzású szavak problémáját megoldották. A s z i n o n i m szavakat csoportosították, a csoportból egy szó deszkriptorként bekerült a t e z a u r u s z b a , a töb
b i t utalásokkal ellátva nem-deszkriptorként kezelték.
P l . G a l c u l a t o r c i f r i c 7 G a l c u l a t o r e l e c t r o n i c C a l c u l a t o r d i g i t a l V G a l c u l a t o r e l e c t r o n i c
és CALCULATOR ELECTRONIC TN C a l c u l a t o r c i f r i c
C a l c u l a t o r d i g i t a l
a h o l V jelentése: lásd, és TH jelentése: n e m - d e s z k r i p t o r . 222
TMT 21.évi. 3.szám 1974.március
Az azonos hangzású, de különböző jelentésű szavak m e l l e t t záró
j e l b e n feltüntették, hogy m i r e vonatkoznak, p l , Fotoszintézis /biológia./
Fotoszintézis A é m l a / Morfológiai feldolgozás:
Valamennyi d e s z k r i p t o r egyes számban, névelő nélkül került a t e zauruszba, kivéve a következőket:
• többes számban, névelő nélkül kerültek be anyagok, felszerelé
sek, tulajdonságok n e v e i ;
• egyes vagy többes számban, névelővel kerültek be független j e lentéssel birő, több szóból álló kifejezések / p l . adat feldolgozás/.
Néhány d e s z k r i p t o r rövidített formában került be a t e z a u r u s z b a , az általános szóhasználatnak megfelelően.
A Homániában elkészült t e z a u r u s z első változata még számos f i n o mítást igényel, de j e l e n formájában i s hasznos segítséget nyújt az információs és dokumentációs munkában.
Mosoni Istváhné
001.4/083.72/:413.164 Az i d e g e n nyelvű szövegek átültetésével k a p c s o l a t o s terminoló
g i a i tevékenység a l a p e l v e i és problémái. '/Grundsatze und Probleme d e r T e r m i n o l o g i e a r b e i t für d i e S p r a c h m i t t l u n g , / - HOPPNEH, *. = Premdspra- chen, 17.k. l . s z . 1973. p.15-21.
Köztudomású, hogy számos tudományág és műszaki terület szakmai szókincse nem található meg t e l j e s mértékben a megfelelő két- vagy több nyelvű szótárban.A szakkifejezések számának nagyarányú növekedé
se folytán a korlátozott terjedelmű és szükségképpen hosszú i d e i g ké
szülő szótárak nem tudnak f e l a d a t u k n a k a kivánt mértékben e l e g e t t e n n i . A hiányok pótláséra szolgálnak az időszakonként megjelenő szójegy
zékek. Ezek azonban, ahogy számuk növekszik, egyre nehezebben t e k i n t hetők át. Ezért vált nélkülözhetetlenné a fordítók száméra a t e r m i n o lógiai kartoték, amelybe f o l y a m a t o s a n ára'nlik az esetenként összeállí
t o t t szójegyzékek anyaga, s Így megfelelő, jól áttekinthető kiegészí
tést nyújt a szakszótárakhoz.
A terminológiai kartoték a terminológia területén folyó munka végső szakasza. E munia elsősorban a r r a irányul, hogy sajátosan szak
mai tartalmú szavakhoz és kifejezésekhez megtalálja a célnyelvben az a z o k k a l egyenértékű kifejezéseket. Ebből a munkából azonban kiszűrik
mindazt a szókincset, amely a k u r r e n s szótárakban megtalálható.
Az i d e g e n nyelvű szövegek átültetésével k a p c s o l a t o s terminoló
g i a i munkának k i k e l l t e r j e d n i e mindazokra a n y e l v e k r e , amelyek a nem zetközi kommunikáció szempontjából jelentősek.
Az e r e d e t i szakkifejezéssel egyenértékű i d e g e n n y e l v i kifejezése k e t a megfelelő szakterületre k e l l b e s o r o l n i . Miután p e d i g a fordítá
s i munka a társadalom elméleti és g y a k o r l a t i tevékenységének minden területére k i t e r j e d , átfogó jellegű, s egyúttal könnyen kezelhető k a talógusra van szükség. I l y e n szempontok s z e r i n t dolgozták k i 197C-ben az NDK-ban "A forditás és tolmácsolás szakterületi katalógus"-át. Ez a katalógus főcsoportokra, c s o p o r t o k r a és szakterületekre o s z t v a köz
l i a terminológiai munka eredményeképpen k i a l a k i t o t t szósorokat / e r e d e t i és a z z a l egyenértékű i d e g e n szó, i l l e t v e kifejezés/. Minden e¬
gyes szakterületet ötjegyű kulcsszámmal jelölnek; amennyiben ez sem elegendő az a d o t t szakkifejezés besorolására, röviditett magyarázó szóval egészítik k i .
A terminológiai munkát, a d o l o g természetéből eredően, elsősor
ban maguknak a fordítóknak és tolmácsoknak k e l l elvégezniök, a k i k min
dennapi munkájuk során találkoznak megoldandó terminológiai problémák
k a l . A g y a k o r l a t b a n ez a munka ugy megy végbe, hogy a probléma megol
dását a terminológiai kártyára v e z e t i k rá, a megfelelő kisérő informá
cióval /szakterület kulcsszáma/ ellátva. A forditők és fordítói k o l lektívák m e l l e t t szakoktatási intézmények, iparvállalatok, különféle egyéb s z e r v e s e t e k i s részt vesznek ebben - az i d e g e n nyelvű i r o d a l o m megfelelő színvonalú átültetése szempontjából nélkülözhetetlen - mun
kában.
Gáspár István
2 2/ 74 002=159.9
Az információs f o l y a m a t lélektani kérdései. /K otázkám p s y c h o l o - g i e i n f o r m a c n i h o p r o c e s u . / - KRAT0GHV1I, J . - Ceskoslovenská I n f o r m a t i k a , " 15.k. 4.sz. 1975. p.26-35.
Az információkat feldolgozó vagy hasznosító ember az informáci
ós f o l y a m a t meghatározó tényezője. Mégis gyakran feledkezünk meg ró
l a a f o l y a m a t különböző szempontú és indítékú elemzései közben. P e d i g - m a t e m a t i k a i formulák alkalmazása esetén i s - állandóan biztosítani l e h e t n e a szubjektív tényező kifejezését, nevezetesen a z t , hogy az i n formációs f o l y a m a t e r e d e t i l e g o b j e k t i v e l e m e i az ember részvétele ál
t a l bizonyos mértékben ezubjektivizálődnak.
A szubjektivizálódás különböző o k o k k a l , motivációval, mentális diszpozícióval,az emberi reakció s z u b j e k t i v voltával, i l l e t v e ezek sokféle megnyilvánulási formáival magyarázható.
THI 21.éri. 3.szám 1974.március
£ szerteágazó problémakörből a szerző a következő jelenségek k u tatására, m i n t g y a k o r l a t i következtetések levonását i s kínáló lehető
ségre hívja f e l a f i g y e l m e t : a f i g y e l e m koncentrálása, á reakcióidő, a tevékenység ős a teljesítmény Összefüggése. E vizsgálódásokhoz k i indulási metodikát i s felvázol.
P u t a l a T i b o r
l m A 002:7.04
23/74
Ikonográfiái tájékoztatási szükségletek. / P o t r z e b y w z a k r e s i e i n f o r m a c j i i k o n o g r a f i c z n e j . / - LLIGZEV.SKA, R. = A k t u a l n e Problemy I n - f o r m a c j i 1 D o k u m e n t a c j i , 17.k. 4.sz. 1972. p.17-20.
Az elektronikával foglalkozó l e n g y e l kutató és fejlesztő inté
z e t munkatársai a megfigyelések s z e r i n t i g e n i n t e n z i v e n k e r e s i k az ikonográfiái / g r a f i k a i , képszerű/ információkat. / I d e értik a kiállí
tási katalógusok képszerű anyagát, fényképeket, illusztrációkat, r e produkciókat, r a j z o k a t , vázlatokat, műszaki r a j z o k a t s t b . / . A h e l y
zet tudatosítása és a tennivalók kijelölése érdekében kérdőives f e l mérést végeztek.
A beérkezett válaszok 98^-a t e t t h i t e t az ikonográfiái informá
ciók fontossága, sokoldalú felhasználhatósága /kutatás-tervezés, pub
likálás, oktatás s t b . / m e l l e t t , i l l e t v e j a v a s o l t konkrét tennivalókat gyűjtésükre, feltárásukra, használatba adásukra vonatkozóan.
A felmérésből az alábbi következtetéseket l e h e t e t t l e v o n n i e rendkívül f o n t o s , ám m i n d e d d i g e l h a n y a g o l t , szabályozatlan tájékozta
tási területre vonatkozóan:
• az e d d i g i szokásokkal ellentótben, az ikonográfiái informá
ciókat érdemi válogatással, de az információhordozók t e l j e s körére kiterjedően k e l l feltárni;
e a keresésre elsősorban tárgyszóindexeket és katalógusokat célszerű s z e r k e s z t e n i ;
• biztosítani k e l l a gyorsmásolás lehetőségőt;
• a későbbiekben /az intézmények közötti információcsere l e h e tővé tétele érdekében/ szabványositani k e l l az ikonográfiái dokumen
tumok osztályozását, v a l a m i n t az ikonográfiái címleírásban feltünte
tendő a d a t o k a t /lépték, méretek s t b . , m i n t h o g y ezektől függ használ
hatóságuk és reprodukálhatóságuk/.
P u t a l a T i b o r
24/74 02i681- ' T i z éveB gépesítési m u l t t a p a s z t a l a t a i . /A mechanized l i b r a r y
t e n y e a r s l a t e r . / - RAiíDALL, G.E. - OXTON, J.G. = S p e c i a l L i b r a r i e s . 64.k. 2.3Z. 1973. p.76-80.
Az IBM vállalat e g y i k kutatási központjának könyvtára 10 éves gépesitési múltra t e k i n t v i s s z a , melynek során a beszerzési, f e l d o l gozási és kölcsönzési nyilvántartásokat gépesítették.
A gyűjteménybe kerülő minden könyvjellegű kladványről / s z a k könyv, monográfia, kutatási jelentés/ készült egy 80 oszlopos l y u k kártya - "főlap" -. Az első 30 o s z l o p a raktári számot, 17 a szerző, 21 p e d i g a cim a d a t a i t t a r t a l m a z z a . A fennmaradó 12 o s z l o p o t különfé
l e , a rendszertől függő célokra tartalékolták. A lyukkártya nyilván
tartásból 3 f o n t o s könyvtári szolgáltatást állítottak elő.
1. Raktári célra Bzolgálő jegyzéket a c i m vezérszava, i l l e t v e az első szerző nevének rövidített adataiból. E jegyzék kiegészítésére szolgál-
2. A naponta közreadott tájékoztató a beszerzés, feldolgozás ál
lapotáról /rendelés, reklamálás, beérkezés, katalogizálás/. Ugyancsak e számitógépes r e n d s z e r igénybevételével készül e l a feldolgozással karöltve a raktári őrlap és a kölcsönző kártya i s .
3. Hetente közreadott kölcsönzési jegyzéket, a m e l y i k a kikölcsön
zött müveken kivül t a r t a l m a z z a a kölcsönzők nevét i s h i v a t a l i elmük
k e l és telefonszámukkal egyetemben. A lejárt kölcsönzésekről kétheten
t e jegyzéket bocsátanak k i .
A könyvtári nyilvántartások gépesítése egy alapvetően jó, de tö
kéletesnek nem mondható r e n d s z e r r e épült, és ezért a 10 év során több
ször kényszerültek változtatásra anélkül, hogy a gépesitési k o n c e p c i ót lényegében módosították v o l n a . így ét k e l l e t t i r n i a programot i s , mert a2 1401-ből áttértek az IBM 360/30 t i p u s u számítógép alkalmazá
sára.
Természetesen a 10 év nemcsak eredményeket h o z o t t , számtalan problémával i s meg k e l l e t t küzdeniük. T a p a s z t a l a t a i k s z e r i n t azonban a hibák forrása nem a pben, hanem az emberekben v a n .
A fő célkitűzésen t u l , a gépesítés e g y i k legjelentősebb mellék
haszna a pontosságra való törekvés, különösen két területen, a n y i l vántartásokban és a szolgáltatásokban m u t a t k o z o t t eredményesnek. P l . a kölcsönzési k a r t o n o k r o s s z besorolását a gép azonnal j e l z i . A l e jért kölcsönzési határidőt p i l l a n a t o k a l a t t k i m u t a t j a , ami egy nagy kölcsönzési f o r g a l m a t bonyolító vállalati könyvtárban nagyon f o n t o s szempont. /Az utolsó 3 év állományadatai; 30 ezer könyv, 9 ezer k u t a tási jelentés; kölcsönzési f o r g a l o m a d a t a i : 8451 könyv, 1543 kutatási jelentés évente; 245 u j könyv, 190 u j kutatási jelentós h e t e n t e ; 769 a k t i v kölcsönző./ Az elmúlt 10 év során három alkalommal leltározták
226
TMT 21.ért. 3.szám 1974.március
át az állományt o l y módon, hogy a kiadványokat u j formátumú kölcsön
zési k a r t o n o k k a l látták e l , és jegyzéket állítottak elő a kikölcsön
zött müvekről, melyeket megküldték a kölcsönzők részére. Ez a szolgál
tatás a kölcsönzőt s e g i t e t t e a nála lévő könyvek ellenőrzésében, vagy a müvek továbbkölcsönzésében kollegák részére.
Néhány t a p a s z t a l a t i a d a t : az évi 10 000 kölcsönzött egységből hetenként kb. 400-450 elsőként kölcsönzött és minden második héten kb. 450 kölcsönző v a n késedelemben. Az egységek és kölcsönzők listá
ját a számitógép kb. 1 óra a l a t t késziti e l , a beszerzési, f e l d o l g o zási jegyzék n a p o n t a 14-18 p e r c .
A könyvtári világ hatvanas évekből származó b a l s e j t e l m e s jósla
t a i megbuktak, mert a számitógép bebizonyította, hogy a nyilvántartá
sok fenntartásában, ügyvitelben v e r h e t e t l e n , csupán az információke
resés problémája m e g o l d a t l a n még egyelőre. A számítógép-költségek csökkenése, a nyilvántartások duzzadása, a bérhelyzet súlyosbodása elengedhetetlenné t e s z i a számitógép alkalmazását a könyvtarakban, a z z a l együtt, hogy a belátható jövőben a könyvtárosok sem l e s z n e k e l a v u l t t e c h n i k a i alkalmatosságok, a katalogizáló és tájékoztató könyv
tárosokra még hosszú i d e i g szükség l e s z .
Dáczer Éva
25/74 02:661.3.06:800.92 LISP A könyvtári munkához alkalmazható listafeldolgozó programozási n y e l v e k bevezető ismertetése. /Einführendes za L i s t e n v e r a r b e i t e n d e n Sprachen i m B i b l i o t h e k s w e s e n . / - 70LLMAR, H. = Z e i t s c h r i f t für B i b - l i o t h e k s w e s e n und B i b l i o g r a p h i e , 20.k. 4.sz. 1973.július-augusztus p.265-278.
A könyvtári munkában i s megmutatkozó "információ-lavina" o l y a n mértékben növeli az osztályozási, nyilvántartási és keresési munkát, hogy nagyon időszerű e müveletek gépesítésének lehetőségéről beszél
n i . Számitógépeket, már több m i n t egy évtizede, s i k e r r e l - bár nem e l t e r j e d t e n - a l k a l m a z n a k nem-numerikus f e l a d a t o k elvégzéséhez i s . Ezek közül a l e g i s m e r t e b b e k : a tanulási f o l y a m a t modellezése; válla
l a t i játékok, sakk-játék modellezése; t e h c n i k a i r e n d s z e r e k szimulálá
sa - és nem utolsó sorban, könyvtári-tájékoztatási f e l a d a t o k elvégzé
se.
A nem-numerikus f e l a d a t o k programozását jelentősen megkönnyítik a felhasználó igényeihez idomítható, speciális programozási n y e l v e k , az u n . " Ü s t p r o c e s s l n g and symbol m a n i p u l a t i o n languages", melyek részint a d o t t f e l a d a t h o z újonnan k i f e j l e s z t e t t n y e l v e k , részint pe
d i g meglévő általános programozási n y e l v e k , m i n t p l . a FORTRAN,ALGOL kibővitései. A l e g i s m e r t e b b listafeldolgozó n y e l v e k : a GOMIT, I P L - 7 , LISP 1.5 és a SLIP.
A szerző a listafeldolgozó n y e l v e k a l a p f o g a l m a i t a 1I5P 1.5 n y e l v definíciói alapján i s m e r t e t i .
A listafeldolgozó programozási n y e l v e k általános jellemzői:
• ^megengedett az adatok ás az a d a t s o r o k változó hosszúsága - ez nagy előnyt j e l e n t az a u t o m a t i k u s katalóguskészitésnél, v a l a m i n t a t a r t a l m i k i v o n a t o k gépi összeállításánál;
• az adat információtartalma s z e r i n t egy komplex struktúra meg
határozott helyéhez rendelhető, másrészről az adat belső s z e r k e z e t t e l i s r e n d e l k e z h e t ;
• többször előforduló, azonos struktúrájú a d a t o t elégséges csak egyszer tárolni;
• hátrányuk, hogy a gépi vagy asszembler n y e l v e n i r t programok
k a l szemben nagy a memóriaigényük és a programok futtatási i d e j e i s aránytalanul megnő.
A c i k k világos példákon m u t a t j a be az egyszerű és a láncolt l i s t a s z e r k e z e t e t . A témában elmélyedni kivánók számára a szerző értékes bibliográfiát közöl.
Simon Eraőnő
025.31:681.327.12 26/74
A Képileg olvasható cimlelrások t a r t a l m i struktúrájának problé
ma megoldásávalfoglalkozó munkálatok. /Práce na r e s e n i p r o b l e m a t i k y obsahové s t r u k t u r y záznamu ve s t r o j e m citelné f o r m e . / - E0FN0VEC, L.- P£0H, Z. = Öeskoslovenská I n f o r m a t i k a , 15.k. 5.sz. 1973. p.22-28.
A gépileg olvasható cimlelrások t a r t a l m i struktúrájával f o g l a l - kozó csehszlovák kutatások a következő kutatási jelentéseket eredmé
nyezték:
1970- i g
1 . A leggyakrabban előforduló dokumentumfajták és leírásuk e l e mel.
2. J a v a s l a t a mágnesszalagra rögzített, tehát a gépileg o l v a s h a tó információk átvitelére alkalmas bibliográfiai / c i m / leírás egysé
ges struktúrájára.
1971- tól - n a p j a i n k i g
3 . Részletesebb variáns a szakmai tájékoztatáson belül l e g g y a k rabban előforduló dokumentumok és dokumentumrészek cimleirási e l e m e i nek tipológiájához.
Tífl 21.ért. 3.szám 1974.március
4. A leirási egységek identifikálásánál számításba vehető a d a t o k Jegyzéke.
5. A cimleirási elemek optimált tipológiája a csehszlovák tájé
koztató r e n d s z e r használatára.
Az 5.sorszámú jelentés az 1.sorszámút részlegesen, a 2-3.sorszá
mút p e d i g t e l j e s e n - és a szisztematizált3ág és szintetizáltság maga
sabb fokán - h e l y e t t e s i t ! . E jelentésben az egykötetes mü, az egykö
t e t e s mti egy része, a többkötetes mü, a többkötetes mü egy kötete, a folyóirat és az újság egésze, a folyóirat- és újságcikk, a r i t k a vagy szabálytalan periodicitásu p e r i o d i k u m , az i l y e n periodikámban megje
l e n t c i k k , a kutatási, fejlesztési és tanulmányuti jelentés, a h a b i l i - táció, a disszertáció, a s z i g o r l a t i és diplomamunka, az évfolyam- és szemináriumi d o l g o z a t , a szabvány, a szabadalmi leírás, a vállalati kisnyomtatvány, a konferenciákról s t b . szóló kiegészítő közlemény, a dokumentnmrecenziő, a referátum, a k i v o n a t , egy dokumentumrészlet c i m leirási követelményeit vették vizsgálat alá, majd a kigyűjtött leirá
s i elemeket c e o p o r t o s i t v a ós hierarchizálva, alakították k i a c i m l e i rási elemek tipológiáját.
A kutatási jelentés, minthogy ez külön f e l a d a t , nem f o g l a l k o z i k a cseh és a szlovák n e m z e t i bibliográfia gépileg olvasható címleírá
s a i v a l .
Noha a csehszlovák szakemberek törekedtek a nemzetközi s z e r v e k k e l való kapcsolattartásra /a moszkvai Intézet, ISO/TC 46, SC 4/, ez önhibájukon kivül nem l e h e t e t t t e l j e e körll és hatékonyságot biztositó- an intenzív. Az e d d i g elért eredmények m i n d e n e s e t r e elégséges a l a p o t adnak ahhoz, hogy a gépileg olvasható címleírások egységesítésével k a p c s o l a t o s - és u j a b b a n intenzivebbé váló - nemzetközi erőfeszítések
be /EGST-államok, UMESCO/ICSU - AB, UNISIST/ a csehszlovák szakemberek érdemben bekapcsolódjanak.
P u t a l a T i b o r
025.5:026:002.6
A tudományos-műszaki könyvtárak és tájékoztatási s z e r v e k r e f e - rensz-munkájának problémái /Problemü s z p r a v o c s n o - i n f o r m a c i o n n o j de- j a t e l ' n o s z t i n a u c s n o - t e h n i c s e s z k i h b i b l i o t e k i informacionnüh o r g a - nov./ - BUSZTHOVA, G.K. - SESZTOVA, I.G. - Naucsno-Tehnicseszkaja I n - f o r m a c i j a , S z e r i j a 1 . 1972. 9. 9 z . p . 1 5-19.
A tájékoztatási s z e r v e k és könyvtarak tevékenységének f o n t o s t e rületét j e l e n t i a referensz-munka, amelynek problémái három fő c s o p o r t r a sorolhatók:
Az első a tájékoztatást felhasználók igényeinek tanulmányozása,
a második a referenBZ-szolgálat bázisának ás módszereinek töké
letesítése,
a harmadik a referensz-szolgálat rendszerének kiépítése, a tájé
koztatási központok közötti együttműködés eszközeinek és módszereinek fejlesztése.
1 . Az igények tanulmányozásával j e l e n l e g a Szovjetunióban mind az egyes kutatók, mind a könyvtárak kollektívái széles körben f o g l a l koznak. A kutatásoknak elsősorban a r r a k e l l irányulniuk, hogy o l y a n több szempontú kritériumot dolgozzanak k i az igények tipizálására, a¬
mely többféle isméi-vet i s f i g y e l e m b e v e s z . így például az igényelt információ fajtáját /dokumentum, tény, bibliográfiai jegyzék/, az igé
n y e l t dokumentum fajtáját, az igényre a d o t t válasz elkészítésének technológiáját, az igény megformálását s t b .
2. A kérdésekre a d o t t válaszok előkészítésének és kiadásának op
timális módszerével összefüggő problémák a tájékoztató apparátus t a r talmának, felhasználásénak és összetételének kérdéseit, v a l a m i n t a r e f e r e n s z-szolgálat munkaszervezésének kérdéseit f o g l a l j a k magukban. Az igények tanulmányozása lehetővé t e s z i a tájékoztató apparátus állomá
nyára vonatkozó követelmények megformálását, egyes elemeinek tipizá
lását, majd a tipussémákről a konkrét megoldásokra való átmenetet.
Mindezek figyelembevételével a katalógusokat és a referáló kartotéko
k a t könnyen hozzá l e h e t k a p c s o l n i a felhasználók konkrét c s o p o r t j a i által támasztott igények sajátosságaihoz. A tájékoztató apparátussal szemben u j követelmény, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb számban t a r t a l m a z z o n faktogréfiai kartotékokat, amelyek kidolgozásával,cso
portosításával k a p c s o l a t b a n azonban még sok kérdés vár tisztázásra.
A referensz-munka szervezésének j e l e n l e g két t i p u s a különböztet
hető meg: a "kérdés-válasz" módszer és a szelektív információterjesz
tés r e n d s z e r e . Az e g y s z e r i igények kielégítésére az utóbbi módszert alkalmazzák.
3. A referensz-szolgálat továbbfejlesztése k a p c s o l a t o s a r e f e rensz-állományok rendszerének szervezetével és működésével. Ez a kér
déskör magában f o g l a l j a a r e n d s z e r struktúrájának meghatározását, a referensz-állományok egyes kategóriáinak kiemelését, a kategóriák f e l a d a t a i n a k és funkcióinak megállapítását, a rendszer egyes részei kö
zötti k a p c s o l a t o k a t . A Szovjetunióban a referensz-állományok j e l e n l e g i r e n d s z e r e az alábbi kategóriákat t a r t a l m a z z a : h e l y i /tudományos kutatóintézetek, szerkesztő irodák, vállalatok/, regionáliB /kóztár- sasági, területi-ágazatközi/, központi ágazati és össz-szövetségi. A referensz-állományok létrehozása és felhasználása terén megvalósuló koordináció és kooperáció eszközeit az azonos kategóriákon belül, v a l a m i n t a különböző kategóriák között a könyvtárközi kölcsönzés, a gyarapítás összevont tématervei, a k u m u l a t i v katalógusok, a tartalék- és csereállomány j e l e n t i k . A k a p c s o l a t o k e g y e t l e n szabályozott fajtá
j a azonban csak a könyvtárközi kölcsönzés, amely v i s z o n t egyelőre még nem tölt be lényeges s z e r e p e t az igénylők dokumentumokkal való ellá
tásának rendszerében, és s z i n t e egyáltalán nem f o g l a l k o z i k a faktográ- f i a i információkkal. Ezért a könyvtárakkal foglalkozó kutatások f i gyelmét nem csupán a már k i a l a k u l t koordinációs és kooperációs mód
s z e r e k és formák továbbfejlesztésére k e l l irányitani, hanem az együtt-
TMT 21.évi. 5.szám 1974.március
működés u j eszközeinek kidolgozására i s . E z z e l együtt mélyrehatóan k e l l tanulmányozni a z t a kérdést, hogyan l e h e t a tudományos-műszaki könyvtárak és a tájékoztatási s z e r v e k referensz-szolgáltatással kap
c s o l a t o s funkcióit ugy megosztani, hogy b i z t o s i t v a l e g y e n a szükséges elhatárolás és a nélkülözhetetlen munkakapcsolat. Állami s z i n t e n k e l l e n e továbbá szabályozni a gyűjtött dokumentumok és tényadatok tema
t i k a i körét az azonos szintű, i l l e t v e a különböző szintű r e f e r e n s z - állományokra vonatkozóan, mindezek természetesen nem csupán elméleti- módszertani, hanem egyben s z e r v e z e t i kérdések 1B, Megoldásuk nélkü
lözhetetlen a kérdésekre a d o t t válaszok kidolgozási metodikájának tö
kéletesítése, a referensz-tevékenysóg bázisának fejlesztése, a tájé- koztató-referensz munka optimális rendszerének kialakítása szempont
jából.
H a r a s z t h y ígnes
28/74 330.1:002
A közgazdaságtudomány és a közgazdasági információ. /Ekonomi- o s e s z k a j a nauka i ekonomicseszkaja i n f o r m a c i j a . / - FEDOROVA, N.Sz. = Haucsno-Tehnicseszkaja I n f o r m a c i j a , S z e r i j a 1 . 1972. 11.sz. p.3-5.
A gazdasági tevékenység szférája a tudományos, műszaki és t e r m e lési f o l y a m a t integráns részét j e l e n t i , a közgazdasági tájékoztatás megszervezése azonban e d d i g még nem érte e l a megfelelő s z i n t e t . A közgazdaságtudománynak f o n t o s f e l a d a t a a gazdálkodó egységek irányí
tásának tökéletesítése, és ehhez nélkülözhetetlenek a gazdasági vál
l a l a t o k , egyesülések, ágazatok termelő-gazdálkodó tevékenységére, a gazdasági f o l y a m a t o k r a és jelenségekre vonatkozó információk.
A közgazdasági információ a népgazdaságban betöltött szerepének megfelelően az alábbiakat tükrözi:
a/ a közgazdaságtudomány valamennyi ágában f o l y t a t o t t a l a p k u t a tások eredményei /a s z o c i a l i z m u s gazdasági törvényeivel és érvényesü
lésükkel k a p c s o l a t o s u j g o n d o l a t o k , koncepciók és hipotézisek, a po
l i t i k a i gazdaságtan terén f o l y t a t o t t kutatások, a népgazdasági és he
l y i f e l a d a t o k komplex megoldásának módszertani problémái/;
b / a különféle ágazatokban zajló gazdasági f o l y a m a t o k fejlődési törvényszerűségei, a p o l i t i k a i gazdaságtan k a p c s o l a t a a népgazdaság ágazataiban megoldandó konkrét gazdasági problémákkal;
c/ a közgazdaságtudomány u j tételeinek elméleti kidolgozása és g y a k o r l a t i alkalmazása a népgazdaságban;
d / a tudományoB, műszaki és termelési f o l y a m a t o k közgazdasági értékelésének eredményei.
T a r t a l m a s z e r i n t a közgazdasági információ háromféle l e h e t .
• A konceptuális információ a közgazdász-tudósok elméleti a l a p ¬ kutatásaival k a p c s o l a t o s ; ez a " t i s z t a " tudomány szférája, amelynek célja a s z o c i a l i s t a társadalom és más társadalmi formációk fő gazda
sági törvényeinek tanulmányozása és elemzése. A konceptuális t i p u s u információ dokumentális forrásai például a tudományos c i k k e k , kutatá
s i beszámolók, monografikus feldolgozások.
• A módszertani információ egy a d o t t gazdasági probléma megol
dási módszerének kidolgozására irányuló tudományos munka eredményeit tükrözi. A módszertani anyagokra a j a v a s o l t módszerek sokoldalú elmé
l e t i megalapozása jellemző, az elméleti továbbfejlesztés és a gyakor
l a t i alkalmazás kiindulási pontját j e l e n t i k , széles körű a d a t o k a t t a r t a l m a z n a k az optimális variáns kiválasztását befolyásoló közvetett és közvetlen tényezők értékelésére vonatkozóan.
• A faktográfiai információ tulajdonképpen gyűjtőfogalom; a s t a t i s z t i k a i , a beszámolási, a diezpécseri, az o p e r a t i v és az elemző
prognosztizálási információkat f o g l a l j a magában, amelyek j e l l e g z e t e s sége az, hogy tényekre vonatkoznak.
J e l l e g e s z e r i n t a közgazdasági információ szintén háromféle l e h e t .
• Az ajánló jellegű információ közel áll a módszertanihoz: rö
v i d e n l e i r j a a vizsgált problémát, a v e l e összefüggő l e g f o n t o s a b b gazdasági f e l a d a t o k a t , a meglévő tartalékok igénybevételében, a k o r szerű eljárások alkalmazásában tapasztalható elmaradások és hiányos
ságok o k a i t , és ezek alapján konkrét j a v a s l a t o k a t t a r t a l m a z .
• Az útmutató információt a z z a l a céllal adják, hogy segítsé
get nyújtsanak a gazdasági szakembereknek a módszertani és az ajánló jellegű információ g y a k o r l a t i hasznosításához.
• A d i r e k t i v információt a különböző szintű tervező szervek, v a l a m i n t a vállalatok, minisztériumok, i l l e t v e pártszervek vezető testületei adják k i . Ennek sajátos fajtáját j e l e n t i a normatív i n f o r máció, amely a különféle t i p u s u normákat, szabványokat, műszaki elő
írásokat f o g l a l j a össze; ezeket k e l l a l a p u l v e n n i az i p a r i termelés tervezésénél, továbbá a vállalatok gazdasági tevékenységének értéke
lésénél.
Végül p e d i g a közgazdasági információ csoportosítható annak függ
vényében i s , hogy m i l y e n kölcsönkapcsolatban áll a közgazdaságtudo
mány a "tudomény-technika-termelée" folyamatával. A tudományos-gazda
sági információ a tudományos munkák gazdasági értékelésének eredmé
nyeként k e l e t k e z i k ; a műszaki-gazdasági információ, a tervezői, s z e r kesztői, technológiai és a kísérleti munkák gazdasági értékelésének eredményeit tükrözi, a termelési-gazdasági információ p e d i g a válla
l a t o k termelési-gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, és összefüg
gést t e r e m t a termelési, technológiai f o l y a m a t o k , v a l a m i n t gazdasági hatékonyságuk értékelése között.
H a r a s z t h y Agnee 232
TMT 21.évf. 3-szám 1974.március
29/74 65.015.2:002.6/47/
Kötelező határidők az egyes tájékoztatási szolgáltatásokra a Szovjetunióban. /Závaznő lhűty pro jednotlivé druhy i n f o r m a f i n i ob- s l u h y uzivatelű. v SSSR./ = Technická k n i h o v n a , 17.k. 4.3Z. 1975- p.116-117.
A Szovjetunió Minisztertanácsa m e l l e t t működő Állami Tudományos és Műszaki Bízottság kötelező határidőket i r t elő a közelmúltban az egyes tájékoztatási szolgáltatásokra. Néhány érdekesebb példa:
• speciális keresést nem igénylő kérdés meg
válaszolása 5 nap
• speciális keresést igénylő kérdés megválaszo
lása, ha
a/ a keresés csak saját állományra támaszkodik 15 nap b / más állományt i s igénybe k e l l v e n n i e 30 nap
• dokumentum-másolatok / m i k r o f i l m e k / szolgáltatása
a/ 20 l a p a l a t t i t e r j e d e l e m esetén 14 nap b / 20 l a p fölötti t e r j e d e l e m esetén 30 nap e könyvtárközi kölcsönzési kérés teljesítése saját
állományból 5 nap
• bibliográfiai nyomozást igénylő könyvtárközi köl-
caönzési kérés teljesítése 10 nap
• egy szerzői i v e t meg nem haladó, i d e g e n nyelvről
történő forditás teljesítése 30 nap
• külföldi szabadalmak válogatása /a megrendelő igényei s z e r i n t / és másolása
a/ 200 l a p i g 15 nap b / 500 l a p i g 20 nap c/ 2000 l a p i g 30 nap d/ 4000 l a p i g 40 nap e/ 6000 l a p i g 60 nap A rendelkezés ezen felül a tájékoztató anyagok szerkesztésének ős kiadásának, továbbá a tájékoztató intézmények közötti egyéb s z o l gáltatásoknak határidőlt i s t a r t a l m a z z a .
P u t a l a T i b o r
3 0 / 7 4
Az információ szennyeződése.
a t t e m o t s t o s y s t e m a t i z e t l i e f l o w f l o w ? / - McKENHA, F.E. = S p e c i a l 250.
659.2.004.64
/The p o l l u t i o n o f I n f o r m a t i o n . Do o f i n f o r m a t i o n a s s i s t o r impede t h e L i b r a r i e s , 64.k. 5/6.az. 1 9 7 3 . p.245-
A természeti erőforrásokban bekövetkezett szennyeződés problémá
jához hasonló veszély m u t a t k o z i k a tájékoztatás területén i s , az i n formáció szennyeződése azonban - eltérően egyéb természeti források
tól - nem a magas életszínvonal következménye. Az információnak még a robbanás előtt bekövetkezett szennyezettsége annak következménye,hogy t u l sok o l y a n információ kerül terjesztésre, amel-^ nem járul hozzá az ember-ismeretanyag növeléséhez. E z z e l k a p c s o l a t b a n felmerül az az a- lapvetö kérdés: érdemesek-e ezek az információk közzétételre? A vá
l a s z sajnos egyértelműen "nem", habár az e r r e vonatkozó pontos felmé
rések hiányosak. Az O.S. H a t i o n a l Bureau o f Standards /USA Szabvány
ügyi H i v a t a l a / becslése s z e r i n t a publikált adatok 50-905í-ban nem használhatók f e l megbízhatóan. Ezért a h i b a alapvetően a szerzőkben keresendő, a tájékoztatási szakemberek p e d i g még járatalanabbak e té
r e n . A megoldás a továbbképzés a szerzőknél az adatok elemzésére és közlésére, a szakkönyvtárosoknál p e d i g a f e l e s l e g e s , szükségtelen, v a g y i s "szennyező" információ felismerésére. Jdetartozóan érdekes észrevétel az i s , hogy a referáló tájékoztatás tényközlése könnyen megtévesztő területekre v i s z . P l , a kutatási jelentések f a n t a s z t i k u s tényanyagot produkálnak, melyeknek jelentős része 5-10 éven belül e l a v u l . A megmaradó kevés információ v i s z o n t valóban hasznos, és továb
b i u j eredményekhez, innovációkhoz v e z e t , e r e d e t i célja - a kutató helyzetének, előlépésének, fizetésének előmozditása - elfelejtődik.
Az emberi társadalom és ehhez képest a tájékoztatási igény i s állandóan változik, a tájékoztatásnak azonban előre k e l l látni a vál
tozás irányát. A t e c h n i k a i fejlődés magár f o k a ellenére elkövetett hibáknál utólag megállapították, hogy az esetek egy részében nem állt előre rendelkezésre megfelelő információ; máskor az interpretáció egyoldalú, v a g y i s az a d o t t tájékoztatás " s z e n n y e z e t t " v o l t . A f e l e lősséget rá l e h e t ugyan hárítani kormányzatok és egyéb intézmények személytelen bürokráciájára, de a s z e r v e z e t e k egyénekből tevődnek össze, és a felelősség az információ szennyeződéséért végső f o k o n az egyéneken n y u g s z i k .
A közhittel ellentétben a magas fokú t e c h n i k a nem átok, hanem i g e n i s áldás a társadalomnak, mert lehetővé t e t t e az a n y a g i jólétet, de t e c h n i k a i vívmányainak h e l y t e l e n használata hozzájárult a társa
dalom néhány égető mai problémájához, mely j o b b tájékozottsággal e l kerülhető l e t t v o l n a .
Az OECD egy jelentése / " I n f o r m a t i o n f o r a changing s o c i e t y 1971"/
leszögezi, hogy a tudományos és műszaki tájékoztatási p o l i t i k a nem kü
löníthető e l a tudományos és i p a r i politikától. A tétel fordítva i s i g a z , mert a gazdasági jólét szoros k a p c s o l a t b a n áll egyéb társadal
mi célkitűzésekkel. A jelentés f i g y e l e m r e méltó mondanivalójában kü-
TMT 21.évi. 3.szám 1974.m á r c i u s
lönbséget t e s z az alaptudományok területén működő kutatók és a z i p a r számára szükséges tájékoztatás j e l l e g e között, i l l e t v e megállapitja, hogy tájékoztatási rendszerük egymás számára a l k a l m a t l a n . Hámutat a r r a i s , hogy a szakterületi tájékoztatási r e n d s z e r e k eredménytelenek a multidiszciplinária tájékoztatásra.
Az országos és nemzetközi tájékoztatási forrásokat meg k e l l óv
n i a b o n y o l u l t elgondolásoktól és eljárásoktól. A tájékoztatási háló
z a t o k válaszoljanak g y o r s a n és racionálisan, humánusan a társadalmi igényekre. A tájékoztatás felelősei közül a szakkonyvtárosok /könyv
tárosok és információs s z a k e m b e r e k / s z i v e s e b b e n s z e r v e z n e k u j b i z o t t ságot, egyesületet, konferenciát a meglévő megerősítése h e l y e t t ; a kormányzatok a z t h i s z i k , hogy ők a l e g f o n t o s a b b a k és e l f e l e j t i k érzé
k e l n i a z adófizetők tájékoztatási igényeit; az e g y e t e m i könyvtárak m i n t a k o l l e k t i v tudás letéteményesei tartják magukat l e g f o n t o s a b b nak; a vállalati élet és az i p a r a p r o f i t m i a t t él ugyanebben a h i t ben.
Hadd értsünk e g y e t a szerző befejező mentegetődzŐ s o r a i v a l : f e l v e t e t t egy érdekes g o n d o l a t o t : a tájékoztatás szennyezettségét, de nem f e j t e t t e k i l o g i k u s a n , nem magyarázta meg a z o k o k a t és főleg nem m u t a t t a meg az orvoslás útját. Inkább körüljárta a témát, i n n e n - o n n a n h i v a t k o z o t t , egyébként kitűnő és önmagukban i s megálló hivatkozások
k a l . A végső 12 p o n t b a f o g l a l t e t i k a i - t e c h n i k a i irányelv, m e l y n e k b e tartásával szándékozott a problémákat m e g o l d a n i , m i n d e n k o r és m i n d e n h o l alkalmazható általános magatartási princípium. A l i g hihető, hogy a z egyébként n a g y o n f i g y e l e m r e méltó kérdésfeltevésre valóban választ a d h a t n a .
Déczer Éva
659.23:659.28
A gazdasági információk feIhasználói./Oz"ivatelé obchodne ekono- m i c k y c h informací./ - LEDVIIÍA, = Ceskoslovenská I n f o r m a t i k a , 1 5 . k . 4 . s z . 1 9 7 3 . p . 2 0 - 2 5 .
A k l a s s z i k u s értelemben v e t t információk m e l l e t t az utóbbi évek
ben mind nagyobb jelentőségre t e s z n e k s z e r t az u n . gazdasági informá
ciók. J e l l e g s z e r i n t az alábbi fő t i p u s a i különböztethetők meg:
A/ a jelenségek tágabb körére / e g y - e g y népgazdasági ágazatra, a külkereskedelem nagyobb területeire v a g y egéBzére, ágazati, külkereskedelmi, ár- és műszaki t r e n d e k r e s t b . / vonatkozó i n formációk;
B / konkrét termékre v a g y termékcsoportra vonatkozó részletes i n formációk;
A főbb használói csoportokhoz a f e n t i kategóriák a következőkép
pen rendelhetők hozzá;
1 . vezetők; főként az A, k i s e b b mértékben a C c s o p o r t iránt őr- deklődnek. A B~~csoportba tartozó információk e s e t l e g e s e n kötik l e figyelmüket;
2. tanulmánykészítők: főleg a B c s o p o r t irányában érdekeltek, a másik kettő iránt csak e s e t l e g e s e n ;
3. távlati tervezők; a2 A-B c s o p o r t b a tartozó információkat hasz
nosít jákT~A"~irTs^pőTF"TegfelJebb összehasonlítás céljából érdekli ő¬
k e t ;
4. Igény- és piackutatók; érdeklődésük meghatározóan a B c s o p o r t r a irányul, részlegesen p e d i g a C c s o p o r t r a . Az A c s o p o r t a l i g érde
kes a számukra;
5. kereskedők: az A és a C c s o p o r t információit hasznosítják, az A c s o p o r t b a tartozókra n i n c s szükségük;
6. licenc-tevékenység: a B c s o p o r t r a koncentrálnak, az A és a C c s o p o r t kiegészítő tájékoztatással szolgálhat n e k i k ;
7. árképzők; a B c s o p o r t b a tartozó információkat k e r e s i k , az A c s o p o r t b a tartozók iránt érintőlegesen érdeklődnek, a C c s o p o r t r a gya
k o r l a t i l a g n i n c s szükségük;
8. területi és cégkutatók: számukra a 0 c s o p o r t a döntő, az A e s e t l e g e s e n , á B p e d i g nem érdekli őket.
előkészületei, / P r i p r a v a plánu r o z v o j e soustavy VTEI na léta 1976- 1980./ - YITÉOVA, H. = Ceskoslovenská I n f o r m a t i k a , 15.k. 5.ez. 1973.
A szakmai tájékoztatás fejlesztési t e r v e P 18 jelű programként került b e l e a csehszlovák népgazdaság fejlesztésének 5. ötéves tervé
be /1971-1976/. E z z e l szemben, m i v e l a különböző szintű fejlesztési t e r v e k lényegében egyidőben készültek, nem sikerült elérni, hogy a szakmai tájékoztatás fejlesztése valamennyi tárca /ágazati/ szintű t e r v b e n i s h e l y e t k a p j o n . Az üzemi fejlesztési tervekről e t e k i n t e t ben áttekintés s i n c s .
Most minden téren, i g y a szakmai tájékoztatás fejlesztése terén i s célul tűzték k i , hogy a 6. ötéves t e r v b e n megoldandó f e l a d a t o k a t
F u t a l a T i b o r
32/74 659.24.001.6:338.984.3/437/"1976/1980"
p.1-5.
236
TMT 21.évf. 3.szám 1974.mároina
először központilag fogalmazzák meg, majd az alsóbb szintű - tárca- és vállalati - t e r v e k e keretszerü megfogalmazásból i n d u l j a n a k k i . A 6. ötéves t e r v időszakára /1976-1980/ nézve a szakmai tájékoztatás fejlesztését a következő szempontok betartásával k e l l m e g t e r v e z n i :
• biztosítani k e l l - különösen tárca s z i n t e n - hogy az 5 . öt
éves t e r v b e n megkezdett programok folytatódjanak, i l l e t v e befejeződ
j e n e k , az u j f e l a d a t o k n a k v i s z o n t a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás 1976 és 1980 közötti fejlődésére k i d o l g o z o t t k e r e t t e r v célkitűzéseivel k e l l harmonizálniuk;
• t e k i n t e t b e k e l l v e n n i azokat a párthatározatokat és állami rendelkezéseket, amelyek célul tűzték k i a tudományos-műszaki f o r r a dalom körülményei közepette feltétlenül szükséges tájékozottság b i z tosítását a tudományos-műszaki fejlesztés, az állami, az ágazati és vállalati tervezés területén;
• t e k i n t e t b e k e l l v e n n i az 1 9 7 5 . évi 2 0 .s z . kormányhatározatot, amely az információs r e n d s z e r e k tökéletesítése és racionalizálása, v a l a m i n t p e r s p e k t i v i k u s integrálódásuk előmozdítása érdekében született, s m i n t i l y e n a következő terűleteken i r elő határozott előrelépést:
a/ a párt- és állami s z e r v e k , a lakosság tájékozottságának növe
lése a gazdaság és a társadalom problémaköréből, i l l e t v e a különféle információs körök bekapcsolása a népgazdasági i n formációs r e n d s z e r b e ;
b / a különféle információs körök tökéletesítése és egyesítése a kívánatos irányokba történő f o k o z a t o s egységesítés utján;
c/ a tájékoztató szakemberek kiképzésének és továbbképzésének megfelelő előtartással való biztosítása;
d / a KGST-országok tájékoztató r e n d s z e r e i n e k egységesítését s i ettető együttműködés hatékonyabbá tétele.
A következő ötéves t e r v megtervezése során megfelelő h e l y e t k e l l k a p n i u k azoknak a f e l a d a t o k n a k , amelyek a KGST-országok komplex gaz
dasági integrációját előirányzó program V/7, pontjából következnek.
Összefoglalóan: míg az 5 . ötéves t e r v a tájékoztatási f o l v a m a t racionalizálását tűzte k i célul, a d d i g a 6. ötéves t e r v n e k tovább k e l l mennie, n e v e z e t e s e n a2 információs r e n d s z e r egészének és egyes részeinek hatékonyabb működését k e l l m e g o l d a n i a .
P u t a l a T i b o r
3 3 ^ 4
681.3.07:338.45/498/
I p a r i adatok központi nyilvántartása és szolgáltatása. /Gonoerns and achievements i n t h e a r e a o f s p r e a d i n g I n f o r m a t i o n r e g a r d i n g i n - d u s t r i a l p r o c e e d i n g s and p r o d u c t s . / - TARABOI, T. = Probléma de i n f o r - mare s i documentare, 1972.d e o . p. 5 - 1 3 .
Románia gazdaságpolitikájának e g y i k jelentős célkitűzése a k u tatás, a fejlesztés és a termelés közötti k a p c s o l a t javitása. Ennek nemcsak a n y a g i- s z e l l e m i és személyi, hanem dokumentáciös-informécids feltételei i s vannak, létrehoztak tehát egy o l y a n információs hálóza
t o t , amelynek szolgáltatásait bármely intézmény igénybe v e h e t i . A r e n d s z e r célja a z országban gyártott termékekre vonatkozó min
den információ begyűjtése és szolgáltatása. Adathordozói a műszaki, nomenklatúra kártyák. Három szintű, és a következőképpen épül f e l :
• a n e m z e t i tudományos és t e c h n i k a i tanácsnak alárendelt köz
p o n t i s z e r v , f e l a d a t a a dokumentációs és információs munka országos Bzintü koordinációja;
• az ágazati minisztériumoknak alárendelt, 19 dokumentációs köz
p o n t ;
• a dokumentációs egységek üzemi, vállalati s z i n t e n .
Az információs munka nagy részét az u j a b b eredményekről való ér- tesités t e s z i k i . A munka f o k o z a t o s a n k i a l a k u l t témamegosztásban f o l y i k .
A komplex tájékozódás biztosítására központi adatbankot állítot
t a k f e l . Anyagát b u l l e t i n e k , jelentések, táblázatok formájában továb
bítják az ágazati központoknak.
E z z e l egyidőben törvény intézkedik arról, hogy a kutatások e r e d ményei e l j u s s a n a k az érdekeltekhez. Ugyancsak r e n d e l e t mondja k i /1969/i hogy minden gyártó cég köteles termékeiről, szolgáltatásai
ról megfelelő információt a d n i . Ezek az adatok megkönnyítik az egyeB üzemek számára a döntést: tudják, mi kapható h a z a i p i a c o n , m i t k e l l gyártaniuk, miben s z o r u l n a k I m p o r t r a .
A beszolgáltatott adatok alapján készül az I p a r i Termékek Jegy
zéke. A szükséges termékre vonatkozó információkat az Üzemi tájékoz
tató részleg s z e r z i be, éllitja össze és továDbltja a Központnak. A beérkezett a d a t o k a t összesítik, válogatják, r e n d e z i k . A r e n d s z e r vá
l a s z t ad a kérdezőnek, hogy a számára Bzükséges információt h o l kap
j a meg.
Az adatok feldolgozásával gondoskodik a r e n d s z e r a minisztériu
mi szintű tájékoztatásról i s .
A közeli jövőben a know-how t i p u s u gyártási t a p a s z t a l a t o k a t la hasonló módon szándékozzák f e l d o l g o z n i .
Bobok Györgyné
